Ξέρω εγώ κάτι που μπορούσε Καίσαρ να σε σώσει
Κάτι που πάντα βρίσκεται σε αιώνια εναλλαγή
Κάτι που σκίζει τις θολές γραμμές των οριζόντων
Και ταξιδεύει αδιάκοπα την ατελείωτη γη
Tudok valamit, ami talán megmenthetett volna téged, Caesar
Valamit, ami mindig változó, és örök körforgásban található
Valamit, ami szétszakítja az elhomályosult horizont vonalait
És szüntelenül körbeutazza a végtelen földet
Κάτι που θα 'κανε γοργά να φύγει το κοράκι
Που του γραφείου σου πάντοτε σκεπάζει τα χαρτιά
Να φύγει κράζοντας βραχνά χτυπώντας τα φτερά του
Προς κάποια ακατοίκητη κοιλάδα του νοτιά
Valamit, ami miatt gyorsabban elszállt volna a holló
Mert hát folyton papírokkal fedett az íróasztalod
Ahhoz, hogy rekedt károgással eltakarodjon, szárnyaival verdesve
Valamelyik lakatlan, déli völgy felé
Μακριά πολύ μακριά να ταξιδεύουμε
κι ο ήλιος πάντα μόνους να μας βρίσκει
Εσύ τσιγάρο CAMEL να καπνίζεις ναι
κι εγώ σε μια γωνιά να πίνω Whiskey
Hogy messzi, hosszú az útnak induljunk
és a nap, bennünket mindig csak egymagunkban találjon
Te CAMEL cigarettát szívnál, igen
míg én egy sarokba húzódva, nyelném a Whiskey-t
Οι πολιτείες ξένες να μας δέχονταν
οι πολιτείες οι πιο απομακρυσμένες
Κι εγώ σ’ αυτές απλά να σε εσύσταινα
σαν σε παλιές γλυκές μου αγαπημένες
Fogadnának minket az idegen államok,
a leges legtávolabbi országok
És én ezekben, egyszerűen csak bemutatnálak,
mint a régi, édes kedveseimet
Κάτι που θα ‘κανε τα υγρά παράδοξα σου μάτια
Που αβρές μαθητριούλες τ’ αγαπούν και σιωπηροί ποιητές
Χαρούμενα και προσδοκία γεμάτα να γελάσουνε
Με κάποιο τρόπο που όπως λεν δεν γέλασαν ποτέ
Valamit amit a könnyes szemeid
Hol avres iskolás a szeretet és néma költők
Boldog és teljes a várakozás nevetni
Valahogy ez nem nevetett, ahogy mondják soha nem
Γνωρίζω κάτι που μπορούσε βέβαια να σε σώσει
Εγώ που δεν σε γνώρισα ποτέ για σκέψου εγώ
Ένα καράβι να σε πάρει Καίσαρ να μας πάρει
Ένα καράβι που πολύ μακριά θα τ’οδηγώ
Tudok valamit, ami minden bizonnyal megmenteni
Tudtam, hogy, hogy nem mindig gondolj rám
A csónak kap Caesar, hogy nekünk
A csónak messze lenne t'odigo
Μακριά πολύ μακριά να ταξιδεύουμε
κι ο ήλιος πάντα μόνους να μας βρίσκει
Εσύ τσιγάρο CAMEL να καπνίζεις ναι
κι εγώ σε μια γωνιά να πίνω Whiskey
Hosszú hosszú az út utazás
és a nap mindig csak talál meg minket
Ön CAMEL cigaretta füst, hogy így
magam egy sarokba inni Whiskey
Και μια βραδιά στην Μπούρμα ή στην Μπατάβια
Στα μάτια μιας ινδής που θα χορέψει
Γυμνή στα 17 στιλέτα ανάμεσα
θα δείτε την Γκρέτα να επιστρέψει
És egy éjjel a burmai vagy Batavia
Szemében egy hindu táncolni
Meztelen tőrrel a 17 között
Greta megmutatja, hogy visszatérjen
Sakis Rouvas eurovíziós dalára írtak egy görög nyelvű változatot, amit az idei MAD VMA 2009-en (MAD Video Music Awards) adott elő. Kicsit más a szövege - így elsőre nézve - de a tartalma egészen hasonló
Κοίτα με και πες ξανά
Στ όνειρο θα βάλω φτερά
Κι ύστερα το θαύμα δες
Δύναμη σε τρεις ευχές
Πέταξα, κι εσύ μαζί
Φύγαμε για άλλη γη
Φτάσαμε κι οι δυο ψηλά
Όλα τα μπορείς αν τα σκεφτείς δυνατά
Πως στα σύννεφα θα πας, τον ήλιο θα κρατάς..
Nézz rám és mondd újra
szárnyam lesz az álomban
s utána lásd a csodát
az erőt a három kívánságban
veled együtt repültem
elindultunk egy másik földre
és magasra érkeztünk mindketten
mindenre képes vagy, ha gondolsz rá esősen
hogy a felhők között jársz, s a napot tartod majd...
Πιο δυνατά πες «σ αγαπώ» κι εσύ
Θα μαστε εμείς μαζί μια φωνή
Κι ό,τι ζητάς δες έτσι απλα θα ρθει
Τα πάντα για μας περιμένουν εκεί
Πιο δυνατά, ναι, θα σ το πω κι εγώ
Όλα τα όνειρα τα μπορώ
Κοίτα ψηλά, μπες στην τροχιά κι εσύ
Όλα να γίνουν μπορούν στη ζωή
Πιο δυνατα
Mondd ki hangosabban: -"Szeretlek!"- Te is,
Ketten együtt, mi egy hang leszünk!
S bármit is kívánsz, így, egyszerűen el fog jönni
Ránk vár ott minden
Hangosabban, igen! Én is mondom majd teneked
Minden álomra képes leszek
Nézz magasra, erre a pályára állj rá Te is!
Minden megtörténhet az életben
Hangosabban...!
Νίκησε, εσύ μπορείς
Σκέψου το κι εκεί θα βγεις
Κράτα με και πιάσε φως
Μη ρωτάς «γιατί» και «πώς»
Πως στα σύννεφα θα πας, τον ήλιο θα κρατάς..
Győzz, te képes vagy rá!
Gondold csak át, és eljutsz oda majd
Tarts meg engem és ragadd meg a fényt!
Ne kérdezd "hogyan?" és "miért?"!
Hogy majd a felhők közt jársz, és kezedben tartod a napot...
Πιο δυνατά πες «σ αγαπώ» κι εσύ
Θα μαστε εμείς μαζί μια φωνή
Κι ό,τι ζητάς δες έτσι απλα θα ρθει
Τα πάντα για μας περιμένουν εκεί
Πιο δυνατά..
"Szeretlek"- mondd ki hangosabban Te is!
Mi ketten együtt, egy hang leszünk
S bármit is kívánsz, így, egyszerűen, el fog jönni
Ránk vár ott minden
Hangosabban...!
Πιο δυνατά πες «σ αγαπώ» κι εσύ
Θα μαστε εμείς μαζί μια φωνή
Κι ό,τι ζητάς δες έτσι απλα θα ρθει
Τα πάντα για μας περιμένουν εκεί
Πιο δυνατά, ναι, θα σ το πω κι εγώ
Όλα τα όνειρα τα μπορώ
Κοίτα ψηλά, μπες στην τροχιά κι εσύ
Όλα να γίνουν μπορούν στη ζωή
Πιο δυνατα!!!
"Szeretlek"- mondd ki hangosabban Te is!
Mi együtt egy hang leszünk
s bármit is kívánsz, így egyszerűen el fog jönni
ránk vár ott minden
hangosabban, igen, mondom majd én is neked
minden álomra képes leszek
nézz magasra, erre a pályára állj rá Te is
minden megtörténhet az életben
hangosabban!!!
Στίχοι: Βαγγέλης Σίμος
Μουσική: Βαγγέλης Σίμος
Πρώτη εκτέλεση: Ελένη Βιτάλη
Λες πως είναι πέτρινη η καρδιά μου,
πως δεν έχω μάθει ν’ αγαπώ.
Όμως κρύβω τα αισθήματά μου,
κι ό,τι νιώθω μέσα μου κρατώ.
Azt mondod, kőből van a szívem,
hogy sosem tanultam szeretni meg.
De csak rejtegetem az érzéseimet, eltitkolom,
és amit csak érzek, magamban tartom.
Εγώ είμαι σύννεφο, πουλί, αγέρας,
δεν πιάνομαι, δεν φυλακίζομαι.
Τη γνώμη δεν μου άλλαξε κανένας,
σε όλους δεν χαρίζομαι.
Olyan vagyok mint a felhő, a madár, vagy a levegő,
nem kaphat senki el, nem vagyok bebörtönözhető.
A nézetemet még nem változtatta senki meg,
És nem vagyok megkapható bárkinek.
Λες πως μόνη μου θα δυστυχήσω
στη ζωή αγάπη όταν δε βρω.
Ξέρω όμως αν ξαναγαπήσω
άλλη μια φορά θα πληγωθώ.
Azt mondod, egyedül fogok megkeseredni
hamajd nem találok szerelmet az életben.
De tudom, hogyha ha újra szerelembe esem,
újra megsebződik majd a szívem.
Εγώ είμαι σύννεφο, πουλί, αγέρας,
δεν πιάνομαι, δεν φυλακίζομαι.
Τη γνώμη δεν μου άλλαξε κανένας,
σε όλους δεν χαρίζομαι.
Olyan vagyok mint a felhő, a madár, vagy a levegő,
nem kaphat senki el, nem vagyok bebörtönözhető.
A nézetemet nem változtatta senki még meg,
És nem is vagyok megkapható bárkinek.
Egyik régi kedvenc régi dalom szólalt meg ( Kostas Tournas szerzeménye) az Arion rádióban...
Rá is kerestem rögvest a Youtube-n, ahol előszőr is, egy modern feldolgázására bukkantam...
Τι να μας κάνει η νύχτα / Mit művel velünk az éjszaka?
Στίχοι & μουσική: Κώστας Τουρνάς.
Πρώτη εκτέλεση: Χριστιάνα,
δίσκος " ΤΙ ΝΑ ΜΑΣ ΚΑΝΕΙ Η ΝΥΧΤΑ", 1980.
/ Lyrics & Music: Kostas Tournas.
Ősbemutató: Christiana,
album "Mit művel velünk az éj? 1980.
Refren:
Τι να μας κάνει η νύχτα
μια νύχτα μόνο τι να μας κάνει
Τι να μας κάνει η νύχτα
ν’ αγαπηθούμε πια δε μας φτάνει
Τι να μας κάνει η νύχτα, δε φτάνει
Τι να μας κάνει η νύχτα, δε φτάνει
Mit művel velünk az éjszaka?
Mit tesz velünk, egyetlen éj?
Mit művel velünk az éjszaka?
Mert egymással betelni, többé, már nem elég!
Mit tesz velünk az éj...? Nem elég...!
Mi művel velünk az éj? Még-még! Nem elég..!
Πριν γεννηθώ εγώ
πριν γεννηθείς εσύ
πριν να σε πρωτοδώ
πριν να με πρωτοδείς
ερωτευμένοι ήμασταν, ήμασταν, ήμασταν
Mielőtt megszülettem volna,
S mielőtt Te megszülettél...
Mielőtt megláttalak volna,
S még mielőtt Te rám néztél...
Már akkor szerelmesek voltunk! Már akkor...Akkor...!
Refren:
Τι να μας κάνει η νύχτα...
Mit művel velünk az éjszaka...?
Πριν πρωτοαγαπηθώ
πριν πρωτοαγαπηθείς
πριν πρωτοφιληθώ
πριν πρωτοφιληθείς
ερωτευμένοι ήμασταν, ήμασταν, ήμασταν
Mielőtt először szerelembe estem volna,
S mielőtt Te először szerelembe estél...
Mielőtt először csókot váltottam volna,
S még mielőtt Te először csókot cseréltél...
Már akkor szerelmesek voltunk! Már akkor...Akkor...!
Sokszor reám tör a lustaság, hogy lefordítgassak valami nótát...
ezért is, kerestem volna rá egy Rádióban hallott tsifteteli dallamra, amiben nem hangzott el szöveg... és erre a "Beatles-tsifteteli" paródiára bukkantam...
Mire jó még a frissített Tartalomjegyzék?
Hogy rádöbbenjünk arra, hogy korábban már feltettük az éppen aktuálisnak hitt nótát
(pl. a 76. oldalon talált Dimitris Korgialas nótát - amit nem is fordítottunk még le - EDDIG...)
No, de hamár - és éppen ezért - sikrült lefordítanunk, illik feltenni egy másik nótát is ugyanattól az előadótól... (a tévedésből újra feltett nóta helyére!)
Στίχοι: Δημήτρης Κοργιαλάς
Μουσική: Δημήτρης Κοργιαλάς
Πρώτη εκτέλεση: Δημήτρης Κοργιαλάς
Χαμένα όνειρα, χαμένες ελπίδες
και αυτή η ζάλη με κρατάει εδώ
Ψάχνω το νόημα μονάχος στις νύχτες
και τη μορφή σου μήπως κάπου την δω
Και όλο γυρνάω μέσα στο άδειο δωμάτιο
γυρνούσες κάποτε εκεί μέσα και εσύ
ποιος θα μου δώσει τώρα λίγο κουράγιο
και το ποτήρι θα γεμίσει κρασί
Elveszett álmok, elveszett remények,
és ez a szédület, ide cövekel le engem,
Keresem az értelmet, egyedül az éjszakákban
- és a drága tested alakját, hátha meglátom valahol,
És föl-alá caplatok benn, az üres szobában
anno, te is megfordultál benne jó párszor...
Ki fog adni nekem most, egy kis bátorságot?
és ki kínál meg borral az üvegpohárból?
Ανοίγομαι σ’ αυτή την μαύρη γη
και όλο χάνομαι χωρίς ανταμοιβή
και όλο ανοίγομαι σ’ αυτή την μαύρη γη
στο ταξίδι σου χωρίς επιστροφή
Kitárulkozom ezen a fekete földön
és mindig fizetség nélkül eltűnök
és folyton kitárulkozom, ezen a fekete földön
az utazásodon a visszautat nélkülözöm
Φεύγουν οι ώρες, μακριά με σκορπάνε
και αυτές οι μέρες που δεν ξαναγυρνούν
θυμάμαι μου ’χες πει πως όλοι χωράνε
γιατί λοιπόν εγώ να είμαι αλλού
Μα ξέρεις πάντα ένα βήμα το κάνω
και η αιτία μάλλον είσαι εσύ
ποτέ μου ως το τέλος δεν φτάνω
κάτι με φέρνει πάντα στην αρχή
Múlnak az órák, és szanaszét szórva, messze sodornak
és ezek a napok, amik nem jönnek többé vissza, soha
Emlékszem azt mondtad nekem, hogy itt mindenki elfér
tehát, miért is lennék máshol éppen én?
De tudod, én mindig, mindent csak lépésről-lépésre teszek
És a cél, az Te vagy! - valószínűleg
Ah! Sohasem érek el a végéig..
Mert valami mindig visszaránt a kezdet-keztdetéig
Στίχοι: Εύη Δρούτσα
Μουσική: Νίκος Καρβέλας
Πρώτη εκτέλεση: Άννα Βίσση
Τώρα ξέρω, πάνω απ' όλα είσαι εσύ
το ποτήρι σου γεμίζω, και νομίζω πως αδειάζει
ένας άνεμος την πόρτα μου χτυπάει
και πιστεύω το κλειδί σου πως θ' ακούσω
να γυρνάει.
Most már tudom, Te vagy mindenek felett
Teletöltöm a poharadat; és kiürül majd - úgy vélem
Egy szellő zörgeti meg az ajtómat,
és azt merem hinni, hogy hallani fogom a kulcsodat,
amint fordul a zárban.
Τώρα ξέρω, πάνω απ' όλα είσαι εσύ
νοιώθω ήρεμη και, ίσως, και γι αυτό έχεις φροντίσει
θα σου πω και ένα νέο να σ' αρέσει
στον αγώνα που ζητούσες, σου εξασφάλισα
μια θέση.
Most már tudom, te állsz mindenek felett
Nyugalmat érzek, és talán, ezt is te intézted el...
Hát elmondok valami újat, ami tetszeni fog neked;
A versenyre - amiért sóvárogtál - biztosítottam számodra
egy helyet.
Είμαι πολύ καλά, σε σκέφτομαι συχνά
σε αγαπώ πολύ, μ' αγάπη φιλική
είμαι πολύ καλά, μα πέρασα πολλά
δε φταις εσύ γι' αυτό, κακίες δεν κρατώ.
Nagyon jól vagyok, s Reád gyakran gondolok
Szeretlek - nagyon, baráti szerelemmel
Én nagyon jól vagyok, de azért, amin átmentem; túl sok!
Nem a te hibád, ezért nem is haragszom.
Τώρα ξέρω, πάνω απ' όλα είσαι εσύ
την ανάσα σου μυρίζω, μες στο σπίτι όλη μέρα
τα γυαλιά σου, είναι πάνω στο γραφείο
κι ο καφές που θα σερβίρω είναι πάντοτε
για δύο.
Most már tudom, mindenek felett Te vagy
A lélegzeted illatát érzem, a házban egész nap
A szemüveged, rajta van az íróasztalon
És a kávét, amit majd felszolgálni fogok,
mindig két személyre terítem.
Είμαι πολύ καλά, σε σκέφτομαι συχνά
σε αγαπώ πολύ, μ' αγάπη φιλική
είμαι πολύ καλά, μα πέρασα πολλά
δε φταις εσύ γι' αυτό, κακίες δεν κρατώ.
Nagyon jól vagyok, s Reád gyakran gondolok
Szeretlek - nagyon, baráti szerelemmel
Én nagyon jól vagyok, de azért, amin átmentem; túl sok!
Nem a te hibád, ezért nem is haragszom.
Τα έπιπλα κοιτώ, και γράφω σ' αγαπώ
με σκόνη απ' τη ζωή, που άφησες εσύ
Nézem a bútorokat, és "szeretlek" rajzolom
az élet porába, ami azóta gyűlt, hogy elhagytál...
Είμαι πολύ καλά, σε σκέφτομαι συχνά
σε αγαπώ πολύ, μ' αγάπη φιλική
είμαι πολύ καλά, μα πέρασα πολλά
δε φταις εσύ γι' αυτό, κακίες δεν κρατώ.
Nagyon jól vagyok, s Reád gyakran gondolok
Szeretlek - nagyon, baráti szerelemmel
Én nagyon jól vagyok, de azért, amin átmentem; túl sok!
Nem a te hibád, ezért nem is haragszom.
Είμαι πολύ καλά, σε σκέφτομαι συχνά
σε αγαπώ πολύ, μ' αγάπη φιλική
είμαι πολύ καλά, μα πέρασα πολλά
δε φταις εσύ γι' αυτό, κακίες δεν κρατώ.
Nagyon jól vagyok, s Reád gyakran gondolok
Szeretlek - nagyon, baráti szerelemmel
Én nagyon jól vagyok, de azért, amin átmentem; túl sok!
Nem a te hibád, ezért nem is haragszom.
Είμαι πολύ καλά, είμαι πολύ καλά.
Én nagyon jól vagyok, nagyon jól!
Ένα χειμωνιάτικο πρωί / Egyszél-süvítőstéli reggelen
Στίχοι: Ελένη Βιτάλη
Μουσική: Ελένη Βιτάλη
Πρώτη εκτέλεση: Ελένη Βιτάλη
Ένα χειμωνιάτικο πρωί
έφυγα απ' το σπίτι σαν τρελή
ο αέρας μου τρυπούσε
το κορμί και μου ζητούσε
μια απόφαση ηρωική.
Egy szél-süvítős téli reggelen
Otthonról őrülten viharzottam el
A hideg lég átjárta a testemet
Felkorbácsolt és kergetett
És egy hősies döntést követelt
Πήρα εφημερίδα και στυλό
βρήκα διαμέρισμα φτηνό
τρία νοίκια να το κλείσω
έπιπλα για να το ντύσω
και δεν θέλω να σε ξαναδώ
Fogtam tollat, s újságot ragadtam
Olcsó kis szobára leltem, s lefoglaltam
Három havi előleggel
Bútort vettem, berendeztem
Hogy ne kelljen újra látnom tégedet
Ήρθε η νύχτα η σκληρή κι' εγώ
νοιώθω σαν απόκληρη εδώ
θέλω πίσω να γυρίσω
και συγνώμη να ζητήσω
αλλά ντρέπομαι να σου το πω
Jött a hideg éjjel, és akkor
Úgy ültem ott, mint egy kitagadott
Úgy szeretnék visszatérni
Tőled is elnézést kérni,
De szégyen volna ezt elmondanom
Πώς χωρίς εσένα είμαι μισή
δεν πετιέται έτσι μια ζωή
θέλω πίσω να γυρίσω
και συγνώμη να ζητήσω
μα με κυνηγάει μια φυγή
Hogy nélküled csak fél ember vagyok,
Egy életet így, el nem dobhatok!
Úgy szeretnék visszatérni,
Tőled is elnézést kérni
De belülről hajt a menekülhetnék
Ένα χειμωνιάτικο πρωί
έφυγα απ' το σπίτι σαν τρελή
ο αέρας μου τρυπούσε
το κορμί και μου ζητούσε
μια απόφαση ηρωική
Egy szeles téli reggelen,
Otthonról, mint az őrült, viharzottam el én
A hideg lég átjárta a testemet
Felkorbácsolt és kergetett
Egy hősi, nagy elhatározás felé.
Στίχοι: Θάνος Παπανικολάου
Μουσική: Βασίλης Γαβριηλίδης
Πρώτη εκτέλεση: Πάνος Κιάμος
Έρχεσαι πάλι, στα μάτια με βλέπεις
και θες να 'ναι όλα όπως τ' άφησες
δε μου αξίζει να παίζεις μαζί μου
δεν κάνω πίσω, το ξέρεις πως άργησες
Eljöttél ismét, s a szemembe néztél
s azt akarod, legyen minden úgy ahogy hagytad
nem érdemlem meg, hogy játsz velem
nem csinálom vissza, tudod jól, hogy elkéstél!
Πες μου τι θες από μένα
δεν έχω λόγο κανένα
να σε κρατήσω κοντά μου
φύγε πια
(δεν είμαστε ένα)
Πες μου τι θες από μένα
ήσουν κι εσύ ένα ψέμα
που την καρδιά μου είχες στόχο
τελικά
Mondd meg nekem, mit akarsz tőlem?
Számomra semmi értelme,
hogy magam mellett tartsalak téged
hát indulj már!
(nem vagyunk egy pár)
Mondd meg nekem, mit akarsz tőlem?
Te is egy hazugság voltál,
aki végülis célpontnak használta a szívemet.
Έρχεσαι πάλι, λες κι όλα είναι εντάξει
να πεις σ' αγαπώ που πληγώνομαι
δεν μου αξίζει μια τέτοια αγάπη
δεν κάνω πίσω, απόψε τελειώνουμε
Eljöttél újra, s annyit mondasz minden rendben
s mondod szeretlek, hogy elérzékenyüljek
nincs szükségem egy ilyen szerelemre
nem csinálom vissza, lezárunk mindent ma este.
Πες μου τι θες από μένα
δεν έχω λόγο κανένα
να σε κρατήσω κοντά μου
φύγε πια
(δεν είμαστε ένα)
Πες μου τι θες από μένα
ήσουν κι εσύ ένα ψέμα
που την καρδιά μου είχες στόχο
τελικά
Mondd meg nekem, mit akarsz tőlem?
Számomra semmi értelme,
hogy magam mellett tartsalak téged
hát indulj már!
(nem vagyunk egy pár)
Mondd meg nekem, mit akarsz tőlem?
Te is egy hazugság voltál,
aki végülis célpontnak használta a szívemet.
Μη μου μιλάτε για κείνη / Ne beszéljetek nekem róla!
Στίχοι: Χριστόφορος Μπαλαμπανίδης
Μουσική: Στέλιος Μακρυπλίδης
Πρώτη εκτέλεση: Μιχάλης Εμιρλής
Refren: Μη μου μιλάτε για κείνη
Δε θέλω να τη δω ξανά
Για πάντα έξω απ' τη ζωή μου να μείνει
τι κάνει δε μ' αφορά
Ούτε σαν σκέψη, ακόμα, δε θέλω απ' το μυαλό μου να περνά
Refren: Ne beszéljetek nekem róla!
Nem akarom, látni őt újra!
Maradjon csak örökre; kívül az életemen,
s hogy mi van vele, engem nem érdekel!
Még gondolatként se fusson át az agyamon, nem, nem akarom!
Ποτέ δε μ' ένιωσε
Ποτέ δε μ' άφησε να δω τι κρύβει μέσα στην καρδιά της
Στα όνειρά της, στα μυστικά της
Με κράταγε συνέχεια μακριά της
Soha nem érzett velem!
Soha nem hagyta, hogy meglássam; mit rejt a szívében,
az álmaiban, a titkaiban!
Folyton távol tartott engem magától
Ποτέ δε μ' ένιωσε
Ποτέ δεν έδειξε για μια στιγμή πως νοιάζεται για μένα
Με υποτίμησε γιατί προτίμησε
να ζήσει μέσα στο δικό της ψέμα
Soha nem érzett engem!
Soha nem mutatta egy pillanatra sem, hogy érdeklődik utánam
Lebecsült, mert inkább annak adott jelentőséget,
hogy a saját hazug világában éljen!
Στίχοι: Βασίλης Γιαννόπουλος
Μουσική: Αντώνης Βαρδής
Πρώτη εκτέλεση: Γιάννης Πλούταρχος
Είπες φεύγω μη με ψάξεις,
τη ζωή μας να ξεγράψεις,
αποφάσισες.
Και να ένα βράδυ παγωμένο
σε ένα κόσμο γκρεμισμένο,
με παράτησες,
τώρα πίνω στην υγειά σου,
για την ψέυτρα την καρδιά σου
που μ'αδίκησε,
στο γιατί δε βρίσκω άκρη
και σκουπίζω ένα δάκρυ,
που με νίκησε.
Mondtad: elmegyek, és ne is keress engem
az életünket pedig, örökre felejtsd el! -
- így döntöttél.
És tessék! Egy jéghideg, fagyos estén
egy lerombolt világban
hagytál engem,
most iszok az egészségedre
a hazug, s csaló szívedre
ami így elbánt velem
A miértekre választ nem lelek,
és egy könnycseppet törölgetek,
amely legyőzött engem.
Δεν υπάρχω στη ζωή σου,
δεν κοιμάμαι πια μαζί σου,
το διαλύσαμε,
μα τα βράδια σε ζητάω,
νιώθω μόνος και πονάω
που χωρίσαμε...
Δεν υπάρχω πια,
σαν πλοίο που βουλιάζει,
με εγκατέλειψες,
δεν υπάρχω πια,
χωρίς εσένα...
δεν υπάρχω πια...
Nem vagyok az életedben,
s már nem alszok többé melletted,
mindent felszámoltunk,
de esténként téged kereslek,
egyedül érzem magam, s szenvedek,
amiért külön váltunk...
Többé már nem létezek,
mint a hajó, ami süllyed,
elhagytál engem,
már nem létezek,
nélküled...
nem vagyok semmi sem...
Είπες φεύγω κάποια νύχτα,
κι ούτε μία καληνύχτα
δε ψιθύρισες,
κι απο τότε περιμένω,
πως θα έρθεις επιμένω,
μα δεν γύρισες...
Τώρα πίνω στην υγειά σου,
για την ψεύτρα την καρδιά σου,
που μ'αδίκησε,
στο γιατί δε βρίσκω άκρη,
και σκουπίζω ένα δάκρυ
που με νίκησε...
Elmegyek! - mondtad valamelyik este,
s még egy "jó éjt" sem
suttogtál nekem el!
S azóta is várom kitartóan,
hogy egyszer eljössz majd,
de nem tértél vissza...
Most iszok az egészségedre,
a hazug, s csaló szívedre,
ami úgy elbánt velem.
A miértekre választ nem lelek,
és letörlök egy könnycseppet,
ami legyőzött engem.
Δεν υπάρχω στη ζωή σου,
δεν κοιμάμαι πια μαζί σου,
το διαλύσαμε,
μα τα βράδια σε ζητάω,
νιώθω μόνος και πονάω
που χωρίσαμε...
Δεν υπάρχω πια,
σαν πλοίο που βουλιάζει,
με εγκατέλειψες,
δεν υπάρχω πια,
χωρίς εσένα...
δεν υπάρχω πια...
Nem vagyok már az életedben,
nem is alszok többé melletted,
mindent felszámoltunk!
De esténként téged kereslek,
egyedül érzem magam, s szenvedek
hogy el kellett váltunk...
Többé már nem létezek,
mint azt a hajót, ami egyre süllyed,
elhagytál engem!
Már nem létezek,
nélküled...
nem vagyok semmi sem...!
Στίχοι: Ηλίας Λυμπερόπουλος
Μουσική: Τόλης Βοσκόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Μαρινέλλα
Άλλες ερμηνείες: Δημήτρης Μητροπάνος Dalszöveg: Ilias Limberopoulos
Zene: Tolis Voskopoulos
Első előadás: Marinella
Más értelmezések: Dimitris Mitropanos
Δυο νύχτες ανταμώσανε
πάνω στα δάκρυά μου
Η νύχτα που σε γνώρισα
κι η νύχτα που χωρίσαμε
Και κλαιν' τα όνειρά μου
Θα πνίξουν την καρδιά μου
Két éjszaka találkozott
a könnyeim felett
Az az éj, amikor megismertelek
és az az éj, amikor elváltunk
És síratják az álmaimat
Megfullad majd miattuk a szívem
Χαρά και πίκρα σμίξανε
στου στεναγμού τα χέρια
Δυο νύχτες με τυλίξανε
χίλιες πληγές μ΄ανοίξανε
Δυο νύχτες δυο μαχαίρια
Μου σκότωσαν τα αστέρια
Öröm és keserűség keveredett
össze a sóhaj kezei közt
Két éjszaka borult rám
több ezer sebet nyitva meg bennem
A két éjszaka, a két hatalmas tőr,
Megölte nekem az összes csillagot
Στίχοι: Σάκης Καπίρης
Μουσική: Μίμης Χριστόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Κωστής Χρήστου
Άλλες ερμηνείες: Δημήτρης Μητροπάνος
Χωρίς την αγάπη σου θα ήμουνα μόνος
Η πίκρα θα μ' έπνιγε, το δάκρυ, ο πόνος
Εσύ με οδήγησες στης γής την ελπίδα
Του κόσμου το νόημα στα μάτια σου είδα
A szerelmed nélkül, ott maradtam volna egyedül
A keserűség fojtogatott volna, a könny, a fájdalom
Te vezettél a remény földjére engem
A világ értelmét, a szemeidben láttam meg
Αλίμονο σ'αυτούς που δεν αγάπησαν
Αλίμονο, αλίμονο, αλίμονο
Αλίμονο σ'αυτούς που δεν δακρύσανε, ζωή
Την ομορφιά σου δεν γνωρίσανε ζωή
Την ομορφιά σου δεν γνωρίσανε
Kár azokért, akik nem szerettek sohasem
Jaj, azoknak! Végük! Nagy kár értük.
Kár azokért, kik egész életükben soha nem ejtettek könnyet!
Az élet szépségét sohasem ismerték meg
Élet! A szépségedet nem ismerhették meg!
Μπορεί να γελάστηκα, μπορεί να πληγώθηκα
Μα τ' άστρα στον ώμο μου ξενύχτης φορτώθηκα
Κι αν είχε το ψέμα της ναυάγιο κάνει
Τον κόσμο τον ένιωσα αγάπης λιμάνι
Lehet, hogy meg lettem csalatva, lehet, hogy mély sebeket kaptam,
De a csillagokkal a vállamon, megpakoltan virrasztottam,
És ha a hazugsága hajótörötté is tett engem,
A világot, a szeretet kikötőjének éreztem!
Αλίμονο σ'αυτούς που δεν αγάπησαν
Αλίμονο, αλίμονο, αλίμονο
Αλίμονο σ'αυτούς που δεν δακρύσανε, ζωή
Την ομορφιά σου δεν γνωρίσανε ζωή
Την ομορφιά σου δεν γνωρίσανε
Kár azokért, akik nem szerettek sohasem
Jaj azoknak! Végük! Nagy kár értük.
Kár azokért, kik egész életükben soha nem ejtettek könnyet!
Az élet szépségét sohasem ismerték meg
Élet! A szépségedet nem ismerhették meg!
Nincs beírva úticél.
Ένα χειμωνιάτικο πρωί
