Στίχοι: Λάκης Λαζόπουλος
Μουσική: Διονύσης Τσακνής
Πρώτη εκτέλεση: Πασχάλης Τερζής
Γιατί ο πόνος να έρχεται στον έναν απ’ τους δυο
αναρωτιέμαι εδώ μακριά όπου με τρώει το κρύο
αφού μαζί τα βρήκαμε γιατί μαζί δεν κλαίμε
και λόγια που δεν σβήνονται τόσο βαριά να λένε.
Miért jön a fájdalom csupán az egyikünkhöz a kettőnk közül?
Kérdezem én itt, a távolban, ahol a hideg fölzabál engem
Hiszen, ha együtt vágtunk bele, akkor miért nem együtt sírunk?
És a szavak, amelyek nem fakulnak, oly súlyosan szólnak!
Μην ορκιστείς μην πεις ποτέ μην πεις θα είμαι εντάξει
σαν έρθει ο ερωτάς θα δεις ο όρκος θα πετάξει.
Ne esküdözz! Ne mondd, hogy soha! Ne mondd, hogy rendben leszel!
Amint beállít a szerelem, meglátod, az esküd el fog szállni!
Γιατί να βασανίζομαι να κλαίω να χτυπιέμαι
αφού το ξερώ πως βαθιά μέσα σου δεν ξεχνιέμαι
περνάει ο πόθος βιαστικά την πόρτα σου χτυπάει
και αν του ανοίξεις μια φορά μετά ξαναπερνάει.
Miért kell kínoznom magam, vagy sírnom, vergődnöm?
Hiszen, tudom, hogy benned, mélyen belül, sosem felejtessz el!
Sietve dörömböl az ajtódon, erre jő a vágy,
és ha kinyitod neki egyszer is, később újra erre jár.
Μην ορκιστείς μην πεις ποτέ μην πεις θα είμαι εντάξει
σαν έρθει ο ερωτάς θα δεις ο όρκος θα πετάξει.
Ne esküdözz! Ne mondd, hogy soha! Ne mondd, hogy rendben leszel!
Amint beállít a szerelem, meglátod, az esküd el fog szállni!
Στίχοι: Κώστας Λειβαδάς
Μουσική: Κώστας Λειβαδάς
Πρώτη εκτέλεση: Ελένη Τσαλιγοπούλου
Εγώ σ' αγάπησα εδώ
Που να 'σαι τώρα που γυρνάς
Σε ποιο καινούργιο ουρανό χρώματα κλέβεις;
Ένιωσες πάλι τα φτερά
Τι σου 'βαλε ξανά φωτιά
Σε ποιο λιμάνι, ποιο σταθμό, καρδιά γυρεύεις;
Én itt szerettelek meg
Hol vagy most, merre barangolsz?
Milyen új ég színeit lopkodod valahol?
Ismét érzed, s élvezed a szárnyaid
Mi okozhatta, hogy újra lángra kaptál?
Vajon, mely kikötőben, mely állomáson kutatsz egy szív után?
Πώς να κρατήσει το κορμί απόψε η νύχτα
Τώρα ο κόσμος έχει χάσει μια στροφή
Εγώ δε μίλησα, για θαύματα δεν είπα
Δε σου στάθηκε κανένας πιο πολύ
Hogyan tarthatja vissza a testet az éj?
Most a világ kihagyott, elveszített egy fordulatot
Soha nem beszéltem, s csodákról sem szóltam én
De senki nem tartott ki melletted ennél tovább
Εγώ σ' αγάπησα εδώ
Με τα φεγγάρια της βροχής
Περίμενες τόσο καιρό να ξαποστάσεις
Έφτανε να χαμογελάς
Να σε κοιτάζω όταν ξυπνάς
Κι ούτε που σκέφτηκα ποτέ πως θα ξεχάσεις
Én itt szerettem beléd,
A holdakkal teli esőzésben
Oly sokáig vártál arra, hogy megpihenj
És elég volt, hogy mosolyogni lássalak,
hogy nézhesselek, amíg fel nem ébredsz,
És soha nem gondoltam volna, hogy majd elfeledsz!
Παραμυθάκι μου σκληρό
Όπου κι αν είσαι και γυρνάς
Για μένα εκεί να μη ρωτάς
Εγώ σ' αγάπησα εδώ.
Óh, mesécském, te kemény!
Bárhol is vagy, és bármerre is járnál-kelnél,
Rólam, ne kérdezősködj arrafelé...
Mert én, itt szerettem beléd!
Κόκκινο φεγγάρι, θάλασσες τεκίλα
φύλλα πεταμένα στη φωτιά
κόκκινο φεγγάρι, κόκκινο λιμάνι
κάτι μου 'χεις κάνει
Vörös hold, tengernyi tequila,
levelek a tűzre dobva,
vörös hold, vörös kikötő
oh, mit tettél velem!
Είδα πολλούς που ζήσανε για πλάκα
είδα και άλλους που το πήραν σοβαρά
και τραβηχτήκανε και άσχημα τραβιούνται
και το πληρώσανε στο τέλος ακριβά
Láttam sokakat, akik csak heccből éltek,
Láttam másokat, akik komolyan vették,
és húzódzkodtak, és azóta, csúnyán húzzák
és a végén, drágán megfizették az árát
Με τα μαύρα ρούχα, αμίλητοι καπνίζουν, οι φίλοι
κι ονειρεύονται να φύγουν μακριά
οι φίλοι που δε βρήκανε τίποτα ν' αγαπήσουν
που δεν πιστεύουν τίποτα, κανέναν, πουθενά
A fekete ruhában, némán fúják a füstöt, s a barátok
arról álmodoznak, hogy egyszer majd messze mennek
a barátok, akik nem találtak semmit, amit megszerethetnének,
akik nem hisznek semmiben, sehol, senkiben
Υπάρχουν χίλιοι τρόποι για να τρελαθείς
υπάρχουν και άλλοι τόσοι για να λες υπομονή
όμως για μένα είναι αργά να τρελαθώ
και είναι ακόμα πιο αργά να κάνω υπομονή
Ezer módja van annak, hogy belebolondulj,
És akadnak még más módjai is, hogy azt mondd: türelem!
De nekem már késő, hogy beleőrüljek
és még annál is később, hogy türelmes legyek
Θα μείνω εδώ και θα υπάρχω όπως μπορώ
και για το πείσμα σας γουρούνια θα αντέχω
θα περιμένω άλλες μέρες
Én itt fogok maradni, és én úgy fogok létezni, amennyire bírok
és még a makacsságotoknak is disznóul ellen állok
Majd más, jobb napokra várok!
Τη νύχτα στην καρδούλα μου, / A szívemben az éjszakát
θέλω να κάνω μέρα / szeretném nappallá változtatni
να βγώ από το σπίτι μου / hogy a házamból kijussak,
να πάρω λίγο αέρα / hogy egy kis levegőt kaphassak!
Να κλείσω τισ σειρήνες σου / Hogy lekapcsoljam a szirénáidat
και άσπρα να φορέσω / és fehér viseletet öltsek
κι από τις αναμνήσεις σου / és a te emlékeidtől
καιρός να δραπετεύσω / idejében elmeneküljek
Κόμπο το πουκάμισο / Csomót húzok az ingre
στη μέση μου δεμένο / a derekamhoz kötve
το ένα τρένο έφυγε / S ha az egyik vonat elment,
το άλλο περιμένω / várok másikat helyette... (x2)
Θα βάλω στο κορμάκι μου / Felöltöm a kis testemre
το χρώμα που μου πάει / csak mi jól áll nekem, azt a színt,
θα βάλω την κολώνια μου / és azt kölnit is felkenem
εκείνη που μεθάει / ami mindenkit megrészegít
Πρώτη φορά ελεύθερη / Első alkalommal szabadon
μακριά σου θα πετάξω / Tőled messze fogol repülni
κι απ' τη δική σου φυλακή / és a te börtönödből
καιρός να αποδράσω / még időben elmenekülni
Κόμπο το πουκάμισο / Csomót húzok az ingre
στη μέση μου δεμένο / a derekamhoz kötve
το ένα τρένο έφυγε / S ha az egyik vonat elment,
το άλλο περιμένω / várok másikat helyette... ( x4)
Legutóbb Stratos szerkesztette (2025-02-10 22:16:42), összesen 6 alkalommal
Μουσική: Γιάννης Χριστοδουλόπουλος
Στίχοι:Ελεάνα Βραχάλη
Πέγκυ Ζήνα
Ο τίτλος του νέου CD είνα Ευαίσθητη ή Λογική και θα κυκλοφορήσει τον Οκτώβριο.
Ούτε τυπικά δε μιλάμε πια / Már hivatalosan sem beszélünk már
δε θες διάλογο για μας / Nem akarsz párbeszédet magunkról
κουβέντα δεν τολμάς / Nem mersz beszélni sem
Λέω τον χωρισμό θάνατο μικρό / Kis halálnak nevezem az elszakadást
πες με περίεργο παιδί / Mondd, csak rólam: furcsa egy gyerek!
που ρώτησα γιατί.. / - mert meg mertem kérdezni a miérteket...
Ρώτησα γιατί φωνάζεις φύγε / Megkérdeztem, miért kiabálod; menj el?!
τι κρύβεις και δε θέλεις να πεις / Mit titkolsz, és mit nem akarsz elmondani?
ρώτησα ο έρωτας που πήγε / Megkérdeztem: "Hová lett a szerelem?"
και δεν απάντησε κανείς / és nem válaszolt senkisem
ρώτησα γιατί κρατάς μαχαίρι / Megkérdeztem, miért tartasz kést?
καρδιά δε πρόκειται να βρεις / Mert szívet nem találsz?
Ήταν χαμένη από χέρι / Elveszett már egy kéztől
κομμάτια ήταν πριν να'ρθεις / darabokra hullt, mielőtt ideértél
Ποτέ μου Θεέ μου / Sohasem - istenem! -
δεν είχα μια αγάπη απλή / Soha nem volt egyszerű szerelmem
Πως να μαι.. τι να'μαι / Milyen legyek... mi legyek?
Ευαίσθητη, ή λογική ; / Érzékeny, vagy logikus?
Γρίφοι μια ζωή μένουνε μισοί / Egy élet rejtélyei félig megfejtve maradnak
πουλάν' φτηνά όμως θα μου πεις / de majd olcsóbban adják -mondod majd -
στο τέλος εποχής.. / az idény végén..!
Ρώτησα γιατί / Megkérdeztem miért
πάντα ένα γιατί / mindig csak egy miértet
βλέπεις ο νους δε το χωρά / Látod, az elme nem tudja felfogni
το τέλος τελικά / végül, a végét sem
Ρώτησα γιατί φωνάζεις φύγε / Megkérdeztem, miért kiabálod; menj el?!
τι κρύβεις κ δε θέλεις να πεις / Mit titkolsz, és mit nem akarsz elmondani?
ρώτησα ο έρωτας που πήγε / Megkérdeztem: "Hová lett a szerelem?"
και δεν απάντησε κανείς / és nem válaszolt senkisem
ρώτησα γιατί κρατάς μαχαίρι / Megkérdeztem, miért tartasz kést?
καρδιά δε πρόκειται να βρεις / Mert szívet nem találsz?
Ήταν χαμένη από χέρι / Elveszett már egy kéztől
κομμάτια ήταν πριν να'ρθεις / darabokra hullt, mielőtt ideértél
Ποτέ μου Θεέ μου / Sohasem - istenem! -
δεν είχα μια αγάπη απλή / Soha nem volt egyszerű szerelmem
Πως να μαι.. τι να'μαι / Milyen legyek... mi legyek?
Ευαίσθητη ή λογική ; / Érzékeny, vagy logikus?
Ποτέ μου Θεέ μου / Soha - istenem! -
δεν είχα μια αγάπη απλή / Sohasem volt egyszerű szerelmem
Πως να μαι.. τι να'μαι / Hogyan legyek... mi legyek?
Ευαίσθητη ή λογική ; / Érzékeny vagy logikus?
Ευαίσθητη ή λογική ; / Érzékeny vagy logikus?
Legutóbb Stratos szerkesztette (2025-02-10 22:49:58), összesen 4 alkalommal
Χτες το βράδυ αργά / Tegnap, késő este
ήρθες φώλιασες στο μυαλό μου / Kusza gondolatokkal jöttél, s fészkelted magad eszembe
ήσουνα εκεί δίπλα μου, σ' άγγιζα / Mellettem voltál, s megérintettelek
χάιδευα τα όμορφα μαλλιά σου / Simogattam a gyönyörű hajadat
μες στ' όνειρο / De csak az álomban
Πάει καιρός που έφυγες / Mert már jó ideje elmentél
ξέρω σου λεν πως σ' έχω ξεχάσει / Tudom, azt mondják neked, elfelejtettelek
μα τα σημάδια μέσα μου / De a bennem lévő sebeket
ούτε το ότι είσαι μακριά / Sem az, hogy messze vagy,
ούτε ο καιρός θα σβήσει / Sem az idő nem gyógyíthatja be!
Δάκρυα στα μάτια μου 'ρχονται / Könnyek szöknek a szemembe
κάθε φορά που βλέπω πίσω / Minden alkalommal, ha visszaemlékezek
όσο κι αν ψάξω δεν μπορώ να σε βρω / Ám, akárhogy is kereslek, nem talállak téged
μα ξέρω κάπου εκεί μες στο πλήθος / De tudom, a tömegben valahol,
θα κρύβεσαι / Ott lehetsz, előlem ott rejtezel!
Πάει καιρός που έφυγες / Már jó ideje elmentél
ξέρω σου λεν πως σ' έχω ξεχάσει / Tudom, azt mondják neked, elfelejtettelek
μα τα σημάδια μέσα μου / De a bennem lévő sebeket
ούτε το ότι είσαι μακριά / Sem az, hogy messze vagy
ούτε ο καιρός θα σβήσει / Sem az idő nem gyógyíthatja be!
Χτες το βράδυ αργά / Tegnap késő este
ξύπνησα τρομαγμένος / Ijedten ébredtem
έτρεχες λέει καβάλα σ' άλογο / Rohantál, mint egy vágtató ló
που δεν άφηνε πατημασιές / Aminek a lába
πάνω στο χώμα / Még a földet sem éri
Πάει καιρός που έφυγες / Már jó ideje elmentél
ξέρω σου λεν πως σ' έχω ξεχάσει / Tudom, azt mondják neked, elfelejtettelek
μα τα σημάδια μέσα μου / De a bennem lévő sebeket
ούτε το ότι είσαι μακριά / Sem az, hogy messze vagy
ούτε ο καιρός θα σβήσει / Sem az idő nem gyógyíthatja be!
Αν ήσουνα Θεός θα άλλαζα θρησκεία / Ha te lennél Isten, vallást váltanék.
Αν ήσουν αίμα εγώ θα ‘θελα να ματώνω / Ha vér lennél, szeretnék vérezni
Αν είχα δυο καρδιές θα σου ‘δινα τη μία / Ha két szívem lenne, egyet adnék neked.
Αν είχα δυο ψυχές θα ‘ταν για σένα μόνο / Ha két lelkem lenne, csak neked szólnának.
Σ’ αγαπάω πιο πολύ κι απ’ τη γυναίκα μου / Jobban szeretlek, mint a feleségemet
Σ’ αγαπάω πιο πολύ κι απ’ τη ζωή μου / Jobban szeretlek, mint az életem
Και αυτό την αφήνω στα χέρια σου / És ezt a te kezedben hagyom
Την πετάω αν δεν είσαι εσύ μαζί μου / Kihajítom, ha nem vagy velem
Σ’ αγαπάω πιο πολύ κι απ’ τη γυναίκα μου / Jobban szeretlek, mint a feleségemet
Σ’ αγαπάω πιο πολύ κι από όποια άλλη / Jobban szeretlek, bárki másnál
Τη ζωή μου αφήνω στα χέρια σου / Az életemet a kezeid közé helyezem
Πρόσεχέ την, γιατί δεν έχω άλλη / Vigyázz rá, mert nincs másik nekem
Αν ήσουν νικοτίνη θα ‘κανα πακέτα / Ha nikotin volnál, csomagokat készítenék
Αν ήσουνα ποτό δε θ’ άφηνα σταγόνα / Ha ital lennél, egy cseppet sem hagynék
Αν είχα το κλειδί θα σου ‘βαζα λουκέτα / Ha nálam lenne a kulcs, lakatra zárnálak
Κι αν τα ‘σπαγες ποτέ θα έπεφτα στο χώμα / És ha valaha összetörnéd, a földre zuhannék
Σ’ αγαπάω πιο πολύ κι απ’ τη γυναίκα μου / Jobban szeretlek, mint a feleségemet
Σ’ αγαπάω πιο πολύ κι απ’ τη ζωή μου / Jobban szeretlek, mint az életem
Και αυτό την αφήνω στα χέρια σου / És ezt a te kezedben hagyom
Την πετάω αν δεν είσαι εσύ μαζί μου / Kihajítom, ha nem vagy velem
Σ’ αγαπάω πιο πολύ κι απ’ τη γυναίκα μου / Jobban szeretlek, mint a feleségemet
Σ’ αγαπάω πιο πολύ κι από όποια άλλη / Jobban szeretlek, bárki másnál
Τη ζωή μου αφήνω στα χέρια σου / Az életemet a kezeid közé helyezem
Πρόσεχέ τηνα, γιατί δεν έχω άλλη. / Vigyázz rá, mert nincs másik nekem
Κάποτε έχτιζα ένα όνειρο τη μέρα,
τώρα η στράτα μου δεν πάει παραπέρα,
φεύγω, τώρα φεύγω.
Valamikor építeni kezdtem egy álmot a nappalok során
Viszont - úgy érzem -, az én utam itt, nem halad most tovább...
Elmegyek hát... Így most elmegyek.
Κάποτε κοίταζα τον ήλιο μες στα μάτια
κι αυτό τον ήλιο μου τον κάνανε κομμάτια,
φεύγω, τώρα φεύγω.
Valamikor én bámultam a Napot a szemekben
És azt a Napot - amit enyémnek hittem -, darabokra törték,
Elmegyek hát... Így most elmegyek.
Τώρα ο ουρανός δε με φοβίζει όσο κι αν βρέχει,
τώρα η ελπίδα μου ταυτότητα δεν έχει,
φεύγω, τώρα φεύγω.
Most az ég nem ijeszt meg engem, bármennyire is zuhog,
Most a reményemnek nincsen azonosítója
Így én elmegyek, most elmegyek
Φεύγω, φεύγω και παίρνω την καρδιά μου,
κι ένα τραγούδι συντροφιά μου, φεύγω, φεύγω.
Indulok, elmegyek, és magamhoz veszem a szívem,
És egy dalt is - társul -, én elmegyek, elmegyek.
Φεύγω, κι αφήνω πίσω μου συντρίμμια,
αρρωστημένους και αγρίμια, φεύγω, φεύγω,
φεύγω, τώρα φεύγω.
Indulok, és megyek a hátam mögött romok,
Beteg emberek, és a vadállatok, indulok, megyek el
Indulok, így most elmegyek
Δεν το αντέχω να βουλιάζω μες στο ψέμα,
τώρα κατάλαβα πως ήμουν ένα δέμα,
φεύγω, τώρα φεύγω.
Nem tudom elviselni, hogy elsüllyedjek a hazugságban,
Most értettem meg, hogy én csak egy csomag voltam,
Én így indulok... Elmegyek most
θέλω να ζήσω τη ζωή μου έξω απ' τα μέτρα,
τώρα που σκλήρυνε η καρδιά μου σαν την πέτρα,
φεύγω, τώρα φεύγω.
Az életemet élni akarom, kinn, a törvényektől távol
Most, hogy megkeményedett a szívem, mint a kő,
Indulok, én most elmegyek
Τώρα ο κόσμος και οι φωνές δε με τρομάζουν,
τώρα τα χέρια μου ένα σύνθημα χαράζουν,
φεύγω, τώρα φεύγω, φεύγω, τώρα φεύγω.
Most, a tömeg és a hangok nem ijesztgetnek,
most a kezeim is faragnak egy üzenetet,
Indulik hát, most elmegyek, - indulok -, én vagyok elmegyek.
Χάρις Αλεξίου: Κάποτε έχτιζα ένα όνειρο τη μέρα, τώρα η στράτα μου δεν πάει παραπέρα, φεύγω, τώρα φεύγω.
Haris Alexiou: Egyszer építettem egy álmot nappal, most az útam nem halad tovább, én elmegyek, elmegyek most.
Stereo Mike:
Κι όλο μεμιάς, ο ρυθμός της γης γίνεται ίλιγγος, ο χρόνος εξαφανίζεται, η στιγμή στροβιλίζεται, γίνεται αιωνιότητα ... Μανιφέστο...Φύγαμε!
Stereo Mike:
És egyszer csak, a lépést a föld vertigo, idő eltűnik, a pillanat kavarog, az örökkévalóság ... Manifesto ... Gyerünk!
Ezek azok a pillanatok, hogy találok erőt, hogy törölje az elmúlt életemben a semmiből indul, a semmiből tűnik megváltás és nem fordul vissza, érintse meg a múltat, kész élni.
Minden pillanat a szép jövő festészetet a lendületes mozdulatokkal a fehér festék, fekete szekták egyenesen kiközösítik időt, a tanítás az időjárás ellen úgy dönt.
Én nekem leveszem a fékek, elmegyek a külföldi, a két hurok, az egyik gardedámok, egy bőrönd és egy tollat, nélküled, anélkül, hogy bárki, csak egyetlen célja van, nincs adatait, határait, emlékek, Furies, egy szatír nomád, aki kísérteni az éjszakák hidegek.
Az ár és mindig harcolni fog, akkor elmegy a fény ingyen utazhatnak, most elmegyek
Haris Alexiou:
Indulok, megyek haza, és veszem a szívem és a társa egy dalt, én elmegyek
Stereo Mike:
A mozgás és mindig harcolni fog, elmegyek most
Haris Alexiou:
Elmegyek, és én hátrahagyni törmeléket, beteg és vadállatok, elmegyek, elmegyek most
Stereo Mike:
Remélem semmit, nem félek semmitől, szabad vagyok
Most a ciklus megszokásból kell törni, a régi bilincsek és kénytelen elfelejteni, amit megkeresztelt követője a múlt és elengedem, hadd vesszen kielégítette során bárhol is kap.
Ez a rutin és a tehetetlenség ellenségeim, a megjelenés, hogy távoltartja a börtönben, az ideg az én hagyomány kezdete, hogy sajnálta, hogy nem próbáltam, vereség, sebet, a tanítás a lelkemben.
Ma is a tudomásukra jut, hogy az én döntésem, eszünkbe jut az első nap a hátralévő életemet, hogy táplálja a reményt minden opció és a pillantásom bolygón, mintha az egész föld az enyém.
Ez az én időm a kezem van, az egyetlen memóriát akarok állni.
Most a végtelen, a világegyetem már nem hisznek, a lelkiismeret gyógyítani, a labirintus éve hagyok
Haris Alexiou:
Indulok, megyek haza, és veszem a szívem és a társa egy dalt, én elmegyek, elmegyek
Stereo Mike:
A mozgás és mindig harcolni fog, elmegyek most
Haris Alexiou:
Elmegyek, és én hátrahagyni törmeléket, beteg és vadállatok, elmegyek, elmegyek
Stereo Mike:
Elmegyek, majd elmegy, a fény felé fog haladni, most elmegyek
Haris Alexiou:
Most elmegyek
Stereo Mike:
A mozgás és mindig harcolni fog, elmegyek most
Είναι οι στιγμές που βρίσκω δύναμη να σβήσω το παρελθόν μου κι απ' το τίποτα να αρχίσω, που το μηδέν φαντάζει λύτρωση και πίσω δεν γυρίζω, το παρελθόν αγγίζω, έτοιμος να ζήσω.
Κάθε στιγμή με σκέτο μέλλον ζωγραφίζω, με θαρραλέες πινελιές λευκό το χρωματίζω, μαύρες αιρέσεις μες στο χρόνο αφορίζω, στο δόγμα του καιρού ενάντια θα αποφασίσω.
Εγώ για μένα καταργώ τα φρένα, φεύγω για τα ξένα, με δυο λούπες, ένα σάπερ, μια βαλίτσα και τη πένα, χωρίς εσένα, χωρίς κανέναν, μόνο ένα σκοπό, να μην έχω δεδομένα και σύνορα, αναμνήσεις, ερινύες, ένας σάτυρος νομάς που τον στοιχειώνουν νύχτες κρύες.
Είναι το τίμημα και πάντα θα παλεύω, θα οδεύω προς το φως, ελεύθερος θα ταξιδεύω, τώρα φεύγω
Χάρις Αλεξίου:
Φεύγω, φεύγω και παίρνω τη καρδιά μου και ένα τραγούδι συντροφιά μου, φεύγω
Stereo Mike:
Είναι το κίνημα και πάντα θα παλεύω, τώρα φεύγω
Χάρις Αλεξίου:
Φεύγω και αφήνω πίσω μου συντρίμμια, αρρωστημένους και αγρίμια, φεύγω, τώρα φεύγω
Stereo Mike:
Δεν ελπίζω τίποτα, δεν φοβάμαι τίποτα, είμαι ελεύθερος
Τώρα τους κύκλους της συνήθειας πρέπει να σπάσω, είναι δεσμά παλιά και πιέζομαι να ξεχάσω ό, τι με βάφτισε οπαδό του χτες κι ας χάσω, ας χαθώ για να χορτάσω την πορεία όπου κι ας φτάσω.
Είναι η ρουτίνα και η αδράνεια εχθροί μου, είναι το βλέμμα που δειλιάζει φυλακή μου, είναι το θράσος στη παράδοση αρχή μου, είναι ότι μετάνιωσα που δεν δοκίμασα, ήττα, πληγή, διδαχή στη ψυχή μου.
Μα είναι κι η γνώση πως με μια απόφασή μου, ξημερώνει η πρώτη μέρα της υπόλοιπης ζωής μου, που ελπίδα τρέφει την κάθε επιλογή μου και αγναντεύω τον πλανήτη σαν να είναι όλη η γη δική μου.
Είναι η στιγμή μου, στα χέρια μου την έχω, η μόνη ανάμνηση που θέλω για να αντέχω.
Τώρα στο άπειρο, στο σύμπαν πια πιστεύω, τη συνείδηση γιατρεύω, απ΄ το λαβύρινθο του χρόνου τώρα φεύγω
Χάρις Αλεξίου:
Φεύγω, φεύγω και παίρνω τη καρδιά μου και ένα τραγούδι συντροφιά μου, φεύγω, φεύγω
Stereo Mike:
Είναι το κίνημα και πάντα θα παλεύω, τώρα φεύγω
Χάρις Αλεξίου:
Φεύγω και αφήνω πίσω μου συντρίμμια, αρρωστημένους και αγρίμια, φεύγω, φεύγω
Stereo Mike:
Φεύγω, θα οδεύω, προς το φως θα ταξιδεύω, τώρα φεύγω
Χάρις Αλεξίου: Τώρα Φεύγω
Stereo Mike: Είναι το κίνημα και πάντα θα παλεύω, τώρα φεύγω
Stereo Mike: Ez a mozgás és mindig harcolni fogok, most elmegyek
Legutóbb Stratos szerkesztette (2015-03-03 14:53:24), összesen 10 alkalommal
Szia Strati! Végre megtaláltam azt a számot, amit régóta kerestem ! Ez pedig a Pantazis: Einai asteio
A szöveget is bemásoltam volna, de most a stixoi nem működik!
Λευτερης Πανταζης - Ειναι Αστειο
Μουσικη - Στιχοι : Nικος Καρβελας
Σκηνες Απο Το Σιρηαλ - Τεσσερις ( 4 )
Δισκος : Eγω Δεν Ειμαι Εγω
Scenes From Mega Tv Series - Tesseris ( 4 )
Music - Lyrics : Nikos Karvelas
Song : Einai Asteio
Singer : Leuteris Pantazis
Αν είναι ποτέ δυνατό
χωρίσαμε δίχως να πούμε αντίο
αν είναι ποτέ δυνατό
να έχουμε φτάσει σ΄αυτό το σημείο
Ha ez egyáltalán lehetséges,
elváltunk anélkül, hogy elbúcsúztunk volna!
Ha ez egyáltalán lehetséges
hogy elértük ezt a választó pontot
Είναι αστείο εμείς οι δύο
να μη μιλιόμαστε
είναι αστείο εμείς οι δύο
να σκοτωνόμαστε
είναι αστείο εμείς οι δύο
να μη μιλιόμαστε
είναι αστείο εμείς οι δύο
που λατρευόμαστε
Ez vicces, hogy mi ketten
Ne beszéljünk egymással!
Vicces, hogy mindketten
öldököljük egymást!
Vicces, hogy mi ketten
egymással nem beszéljünk
Vicces, hogy mind a ketten
imádunk
Αν είναι ποτέ δυνατό
εσύ που πέθαινες από αγάπη
για μένα
αν είναι ποτέ δυνατό
εγώ που έδινα τη ζωή μου
για σένα
Ha ez egyáltalán lehetséges,
Te, aki meghalnál a szeretetért
én értem
ha egyáltalán lehetséges,
én, aki oda adtam az életemet
Teérted!
Είναι αστείο εμείς οι δύο
να μη μιλιόμαστε
είναι αστείο εμείς οι δύο
να σκοτωνόμαστε
είναι αστείο εμείς οι δύο
να μη μιλιόμαστε
είναι αστείο εμείς οι δύο
που λατρευόμαστε
Ez vicces, hogy mi ketten
egymással ne beszéljünk!
Vicces, hogy mindketten
öldöklünk egymással
Vicces, hogy mi ketten
egymással, ne beszéljünk!
Vicces, hogy mindketten
imádjuk egymást
Csak én nem láttam a listán, vagy tényleg nem volt még fent ez a szép Remos szám? Most nosztalgiázok, rég hallottam...
Stratos: Aszteri, ismét NAGY KÖSZÖNET a fordítói segítségeidért!
Miattad - a visszamenőleges fordításaidért, amit nap mint nap küldesz - érdemes újralapozni a fórumot!
Λένε μια φωτιά σαν σβήσει / Léne mjá fotjá szán zvíszi
στάχτες μοναχά θ' αφήσει / sztáhtesz monahá thá áfíszi
κι όπου θέλει ο αέρας τη σκορπάει / ki ópu théli o aérasz ti szkorpái
Amikor a tűz kialszik - úgy mondják -,
csak hamut hagy majd maga után,
amit a szél odafúj, ahová csak akar...
Μα η καρδιά μου δεν γνωρίζει / Má kardjá mu dén gnorízi
όσα η λογική ορίζει / ósza í lojikí orízi
ξέρει μόνο πόσο σ' αγαπάει / kszéri móno pószo szagapái
De a szívem nem ismeri még
ennek az ésszerűségnek törvényét,
csak azt tudja, mennyire szeret téged!
Δίκοπο φιλί μου και καημέ / Dikopo filí mu ké kajmé
της ζωής μου αναστεναγμέ / tisz zoísz mu anasztenagmé
μην ακούς τι λένε μάτια που δεν κλαίνε / mín akúsz ti léne, mátja pu dén kléne
Δίκοπο φιλί μου και καημέ / Dikopo filí mu ké kajmé
της ζωής μου αναστεναγμέ / tisz zoísz mu anasztenagmé
δυό φορές κι αν ζούσα εσένα θ' αγαπούσα / djó forész ki án zúsza, eszéna thá agapúsza
Kétélű csókom és bánatom,
életemnek sóhaja,
ne hallgassd, mit mond az a szem, ki könnyet ejteni képtelen!
Kétélű csókom és bánatom,
életem sóhaja,
ha két életem volna, akkor sem tudnék mást szeretni, csak tégedet!
Λένε μια πληγή σαν κλείσει / Léne mjá plijí szán klíszi
το σημάδι της θ' αφήσει / to szimádi tisz thá afíszi
χαραγμένο πάνω στην καρδιά σου / haragméno páno sztin kardjá szu
Azt mondják ha a seb összeforrna,
a nyoma akkor is ott marad,
rajta a szíveden: mélyen odakarcolva...
Κι όταν η φωτιά σ' αγγίξει / Ki ótan í fotjá sz'aggízi
η πληγή θα ξανανοίξει / í plijí thá kszanáníkszi
κόκκινα να βάψει τα όνειρά σου / kókina ná vápszi tá ónirá szu
S amikor a tűz, téged megérint,
az a seb, ismét felnyílik,
hogy az álmaidat vörösre fesse...
Δίκοπο φιλί μου και καημέ / Dikopo filí mu ké kajmé
της ζωής μου αναστεναγμέ / tisz zoísz mu anasztenagmé
μην ακούς τι λένε μάτια που δεν κλαίνε / mín akúsz ti léne, mátja pu dén kléne
Δίκοπο φιλί μου και καημέ / Dikopo filí mu ké kajmé
της ζωής μου αναστεναγμέ / tisz zoísz mu anasztenagmé
δυό φορές κι αν ζούσα εσένα θ' αγαπούσα / djó forész ki án zúsza, eszéna thá agapúsza / x2
Kétélű csókom és bánatom,
életemnek sóhaja,
ne hallgassd, mit mond az a szem, ki könnyet ejteni képtelen!
Kétélű csókom és bánatom,
életem sóhaja,
ha két életem volna, akkor sem tudnék mást szeretni, csak tégedet! / x2
Στίχοι: Tag Sherief Emi
Μουσική: Aly Mousa Ahmet
Πρώτη εκτέλεση: Λευτέρης Πανταζής
Για πρώτη φορά,
στ' αστέρια πετάω, στη γη δεν πατάω
λες κι έχω φτερά,
για πρώτη φορά,
δυο μάτια γαλάζια με λιώνουν τα βράδια,
με πάνε μακριά,
σε θέλω κοντά μου,
μην παίζεις κρυφτό στη δική μου καρδιά.
Ez az első alkalom
A csillagokhoz repülök, s nem a földön taposok
Mintha szárnyam volna,
Ez az első alkalom, hogy
Esténként két kék szem olvaszt szét engem,
És messzire repítenek
Azt akarom, hogy légy a közelemben,
S ne játssz bújócskát az én szívemmel!
Για πρώτη φορά,
στις φλέβες μου νιώθω να μην έχω αίμα,
να έχω φωτιά,
για πρώτη φορά,
δυο μάτια γαλάζια τα κρύα μου βράδια
με στέλνουν ξανά,
σε θέλω κοντά μου,
μην παίζεις κρυφτό στη δική μου καρδιά.
Ez az első alkalom,
hogy úgy érzem az ereimben, mintha nem lenne vérem,
hanem tűz lenne, ami éget!
Ez az első alkalom,
Hogy két kék szem a hideg éjszakáimon
Hozzád repít újra!
Szeretném, ha a közelemben, volnál!
Ne játssz bújócskát a szívemmel!
Έχω κολλήσει στα δυο σου μάτια,
κοίτα με πάλι, εγώ κομμάτια,
κλείσε με στα βλέφαρά σου φυλακή
κι άσε με ισόβια εκεί,
έχω κολλήσει στα δυο σου μάτια,
κοίτα με πάλι κι εγώ κομμάτια,
θάλασσα γαλάζια μου και ουρανέ
περιμένω πότε θα μου πεις το ναι, ναι.
Én megragadtam a két szemednél,
Nézz rám megint, és én darabokra esem!
Zárj engem a szemhéjaid börtönébe!
És hagyj ott, életfogytiglan!
Én megragadtam a két szemednél,
Nézz rám, és én megint darabjaimra esem!
Én tenger kékségem, és égboltozatom!
Várom, hogy mikor mondod ki az igent..., ...Igen!
Για πρώτη φορά,
δεν ξέρω ποιος είμαι, δεν ξέρω που πάω,
δε νοιάζομαι πια,
για πρώτη φορά,
δυο μάτια μαγνήτες με κάνουν τις νύχτες
να νιώθω τρελά,
σε θέλω κοντά μου,
μην παίζεις κρυφτό στη δική μου καρδιά.
Ez az első alkalom,
Hogy nem tudom, ki vagyok..., nem tudom, hová megyek,
Nem érdekel már!
Ez első alkalommal,
Két mágnesként vonzó szem változtatja az éjt
olyanná, hogy úgy érzem; őrültég!
De szeretném, ha a közelemben lennél!
Ne játssz bújócskát az én szívemmel!
Έχω κολλήσει στα δυο σου μάτια,
κοίτα με πάλι, εγώ κομμάτια,
κλείσε με στα βλέφαρά σου φυλακή
κι άσε με ισόβια εκεί,
έχω κολλήσει στα δυο σου μάτια,
κοίτα με πάλι κι εγώ κομμάτια,
θάλασσα γαλάζια μου και ουρανέ
περιμένω πότε θα μου πεις το ναι, ναι. / x3
Én megragadtam a két szemednél,
Nézz rám megint, és én darabokra esem!
Zárj engem a szemhéjaid börtönébe!
És hagyj ott, életfogytiglan!
Én megragadtam a két szemednél,
Nézz rám, és én megint darabjaimra esem!
Én tenger kékségem, és égboltozatom!
Várom, hogy mikor mondod ki az igent..., ...Igen! / x3
... és ahogy itt a dalok között keresgéltem, egy újabb régi előadót fedeztem fel ANGELA DIMITRIOU-t és az OURANE c. számot....
Στίχοι: Μάνος Κουφιανάκης
Μουσική: Κώστας Μακρυνιώτης
Πρώτη εκτέλεση: Άντζελα Δημητρίου
Ουρανέ,
σβήστ'το φεγγάρι
και τ' αστέρια
κι ώσπου να βγει το πρωί
Hé te, égbolt!
Oltsd ki a hold
fényét, és az összes csillagot
és addig, míg előjő a reggel
Ουρανέ,
κλάψε μαζί μου,
κλάψε, κλάψε
απόψε χάνω μια ζωή!
Hé, te Égbolt!
Sírj velem,
sírj csak, sírj!
Ma este elveszítek egy életet!
Εσύ που όλους μας κοιτάζεις
κι έχεις το σύμπαν αγκαλιά
όπου και να ναι ουρανέ μου
βοήθα τον να ναι καλά!
Te, aki mindannyiunkat fentről nézel,
És aki az egész univerzumot átöleled,
Bárhol is legyen Ő - óh, éboltocskám, segítsd! -,
segítsd meg őt, hogy boldog legyen!
Έφυγε κι έχασα τα πάντα,
δεν με χωρά ετούτη η γη
άκου πως έγινε η φωνή μου
μέσα στην νύχτα μια κραυγή!
Elment, és én elveszítettem mindent!
Itt e földön, számomra nincs már hely
Halld csak, hogy a hangom hogyan vált
az éjszaka közepe alatt, kiáltássá!
Εσύ που όλους μας κοιτάζεις
κι έχεις το σύμπαν αγκαλιά
όπου και ναι ουρανέ μου
βοήθα τον να 'ναι καλά!
Te, aki mindannyiunkat fentről nézel,
És aki az egész univerzumot átöleled,
Bárhol is legyen Ő - óh, éboltocskám, segítsd! -,
segítsd meg őt, hogy boldog legyen!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-10-19 23:39:41), összesen 3 alkalommal
De jó Aszteri, hogy segítesz a visszalapozgatásban (nosztalgiázgatva, fordítgatva!), mert felkerült azóta a "stixoi"-re
a 62. oldalon említett videoklipp szövege:
Stratos írta:
...közben rá is lelek egy-egy ilyen könnyed gyöngyszemre...
Nama: Den eimai edo (ennek még nem találtam meg a szövegét)
Δε φταις εσύ μα εγώ το ξέρω καλά
Πως θα με βρει μακριά σου η επόμενη μέρα
Είναι το βήμα μου αναμμένη τροχιά
Και τρομαγμένα οι σκέψεις μου πουλιά στον αέρα
Nem a te hibád, de én tudom jól
Hogy tőled távol találom majd, a következő napon
A lépéseim, mint valami világító röppálya olyanok,
És mint madarak a levegőben, agyamban a rémült gondolatok
Κάθε πρωί με βρίσκει σε άλλη γη
Μια μεγάλη φυγή παίρνει τα όνειρά μου
Μια νύχτα έπεσε ένα αστέρι στη γη
Και ήταν για μια φορά, για μια στιγμή
Minden áldott reggel, más-más földön talál engem
Egy nagy megfutamodás rombolja szét az álmaim
Egy éjjel, valami csillag zuhant a földre le,
De ez csak egyszer volt, s tartott egy pillanatig
Εγώ ανοίγω φτερά
Πετάω σε άλλο ουρανό
Δεν ανήκω πουθενά
Αύριο δε θα’μαι εδώ
Én széjjel tárom szárnyaimat
Átrepülök más égtájra
Nem tartozom sehova
És holnap, nem leszek már itt!
Γι’αυτό στο λέω ξανά
Δε με κρατάς
Δεν είμαι εδώ
Δεν είμαι εδώ
És ezért, elmondom neked újra
Nem tudsz megtartani,
Már itt sem vagyok!
Nem vagyok itt!
Εκεί που πας εγώ ποτέ δε θα’ρθω
Όλοι οι δρόμοι που πήρα ήταν παράλληλοι δρόμοι
Φεύγω μπροστά, μια λάμψη ακολουθώ
Και δεν υπάρχουν κανόνες δεν υπάρχουνε νόμοι
Ahová te tartasz, én oda soha nem jövök el!
Minden út, amin elindultam, párhuzamos vonalakon vitt el
Előre megyek, egy fényt követek...
És nincsenek szabályok, nincsenek törvények!
Κάθε πρωί με βρίσκει σε άλλη γη
Μια φωτιά μ’οδηγεί,καίει τα όνειρά μου
Μια νύχτα έπεσε ένα αστέρι στη γη
Και ήταν για μια φορά,για μια στιγμή
Minden áldott reggel, más-más földrészen talál engem
Egy lángoszlop vezet engem, és égeti az álmaimat
Egy éjjel, valami csillag zuhant a földre le,
De ez csak egyszer volt, s tartott egy pillanatig
Legutóbb Stratos szerkesztette (2022-10-24 23:37:05), összesen 1 alkalommal
Στίχοι: Βασίλης Γιαννόπουλος
Μουσική: Χριστόφορος Γερμενής
Πρώτη εκτέλεση: Θάνος Πετρέλης
Μη σταματάς
Μέσα στα μάτια
Σα παιδί να με κοιτάς
Στην αγκαλιά σου
Τρυφερά να με κρατάς
Μη σταματάς, μη σταματάς
Μη σταματάς
Να με αγγίζεις
Με φιλιά να με σκορπάς
Να με λατρεύεις
Σαν θεό να μ' αγαπάς
Μη σταματάς, μη σταματάς
Ne hagyd abba,
Nézz a szemembe!
Mint egy gyerek nézz rám,
A karjaidban
Gyengéden tarts engem!
Ne hagyd abba, ne állj meg
Ne hagyd abba!
Érints meg engem
Csókjaiddal árassz el,
Imádj engem
Istenként szeress!
Ne hagyd abba, ne érjen véget!
Ο έρωτας γεννήθηκε για μας
Μαζί θα προχωρήσουμε
Ποτέ δε θα χωρίσουμε
Στα δύσκολα καρδιά μου
Μην ξεχνάς
Όσο μπορείς, να μ΄αγαπάς
A szerelem nekünk született
Együtt haladunk majd előre,
Soha nem válunk el
A nehézségekben, Kedvesem
Ne felejtsd el
Amennyire csak tudsz, szeress engem!
Μη σταματάς
Μέσα στις φλέβες μου
Σε βλέπω να κυλάς
Μη σταματάς
Τα δυο μου χείλη να φιλάς
Μη σταματάς...
Ne állj meg!
Keringsz az ereimben
Ott vagy, látlak téged
Ne hagyd abba,
Csókold az ajkamat!
Ne hagyd abba...!
Asteri írta:
Szia Strati!
Lehet, hogy valahol a fórumon le lett már fordítva ez a Sakis dal, de
a 128. oldalon, a 1918. hozzászólásban nincs. Ez nem Petrosra vall
Stratos: Nem baj, akár így akár úgy...! Köszönjük Aszteri a folyamatosan küldözgetett visszamenőleges fordításaid !
Szia Strati! Végre megtaláltam azt a számot, amit régóta kerestem ! Ez pedig a Pantazis: Einai asteio
A szöveget is bemásoltam volna, de most a stixoi nem működik!
Szia Vraszna!
Bocsi, és magam sem látom sokszor nyitva azt a görög szövegoldalt...
- LEYTERIS PANTAZIS : OLA TA LEFTA LOULOUDIA
Pantazis Lefteris: Ola ta lefta louloudia
Στίχοι: Δήμος Μυλωνάς
Μουσική: Αβέτ Κιζιριάν
Πρώτη εκτέλεση: Λευτέρης Πανταζής
Πάλι έπεσε το βράδυ,
το μυαλό παίρνει φωτιά,
με πεθαίνει μια γυναίκα
που ’ναι σκέτη πυρκαγιά.
Τραγουδώντας μού ανάβει
τον καημό και το σεβντά,
κι η φωνή της με πηγαίνει
σε Ανατολή μεριά.
Az este ismét lehullóban
Az elme tüzet fog, lángra lobban
És egy nő miatt haldoklom mostan
Aki maga a láng, és éget a tűznél is jobban!
Énekelve gyújtja fel bennem
A bánatot és a szerelmet,
És a hangja elragad, messze,
A keleti földrészekre engem.
Όλα τα λεφτά λουλούδια
στη δικιά της αγκαλιά.
Είναι κούκλα και τ’ αξίζει,
αχ, δε μοιάζει με καμιά.
Virágra költöm az összes pénzemet
Amit az ő ölébe szórok. Oh!
Olyan egy baba Ő, aki megérdemli ezt
Jaj, nincsen hozzá hasonló!
Όλα τα λουλούδια δίνω
για τα μάτια της τα δυο.
Τίποτ’ άλλο δε ζητάω,
μόνο να την ξαναδώ.
Το κορμάκι της, θεέ μου,
το ποθείς, το λαχταράς.
Για τα μάτια της προβλέπω
πως θα γίνει σαματάς
Minden virágot neki adok!
A két gyönyörű szeméért.
Semmi mást nem kívánok,
Csak látni őt újra, még, még, még!
Az a kicsiny teste, Istenem!
Amit megkívánsz, és hajt utána a vágy!
Megjósolhatom, hogy a szemeiért majd,
Lesz itt aztán: hadd el hadd!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-10-19 18:25:48), összesen 2 alkalommal
Nincs beírva úticél.
Miattad - a visszamenőleges fordításaidért, amit nap mint nap küldesz - érdemes újralapozni a fórumot!
akár így akár úgy...! Köszönjük Aszteri a folyamatosan küldözgetett visszamenőleges fordításaid ! 