Μπλε nekem is bejött, tényleg jó a zenéjük, és a Δεν θέλω és Φοβάμαι dalok szövegei nagyon könnyûnek látszanak fordítás szempontjából.
Elsõ olvasásra sokat értek belõle. Ez tök jó érzés. Mihelyt lesz egy kis idõm neki is állok az egyiknek.
Hihi a meglepim meg kész van Neked!!!!
filakia
Stratos: Szia Kriszta! Köszi, és milliószor csókoltat Magyar Ilona is!!!
A próbálkozásaidat várom, bár némelyik csak elsõ látásra tûnik könnyûnek, mert van egy két költõi hasonlat is bennük, amit ha szószerint fordítunk, kicsit röhejes... de majd Jorgoszék besegíteneka tisztázásukba...!
De hogy egy igazi görög nagyságot is meghallgathassunk... Margaritis Jorgos!
(Egy kis tányérzúzós jó kis görögös tánccal, buzukival!
Margaritis Giorgos: Sto keli trianda tria
Link Στο κελί τριάντα τρία / A harminchármas cellában
Στίχοι: Σαράντης Τσιλιβερδής
Μουσική: Γιώργος Μάμος
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Μαργαρίτης
Πήρα τον κακό το δρόμο
και την εύκολη ζωή,
ήρθα κόντρα με το νόμο
ξαφνικά ένα πρωί.
A rossz utat választottam
és a könnyű életet
De a törvénnyel kerültem szembe
hirtelen, egy reggelen...
Στο κελί τριάντα τρία
μ' είχαν στον Κορυδαλλό.
Είχα μάτια δεκατρία,
ήμουνα παιδί χωρίς μυαλό
μα παιδί χωρίς μυαλό.
A harminchármas cellában
tartottak engem; a "Pacsirtában"
Tizenhárom felé meresztgettem a szemem
nem voltam más, csak egy ész nélküli gyerek,
bizony, egy eszetlen gyerek!
Απ' τα παιδικά μου χρόνια
άφησα τα σχολικά
με κυκλώματα γυρνούσα
μα μετάνιωσα πικρά.
Még a gyermek éveimben
hagytam ott az iskolát,
rossz körökben forogtam
de keservesen megbántam...
Στο κελί τριάντα τρία
μ' είχαν στον Κορυδαλλό.
Είχα μάτια δεκατρία,
μα παιδί χωρίς μυαλό
μα παιδί χωρίς μυαλό.
A harminchármas cellában
voltam én a "Pacsirtában"
Szemfüles voltam, tizenhárom szemmel,
de ész nélküli gyerek voltam,
igen, egy eszetlen gyerek!
Ξενοδούλευε η μάνα
κι ο πατέρας στο γιαπί,
καμαρώνανε το γιο τους
που τους γέμισε ντροπή.
Bérért, másnak dolgozott az anyám,
és építkezésen az apám,
büszkék voltak a fiukra,
aki szégyent hozott rájuk...
Και στο κελί τριάντα τρία
μ' είχαν στον Κορυδαλλό.
Είχα μάτια δεκατρία,
μα παιδί χωρίς μυαλό
μα παιδί χωρίς μυαλό.
A harminchármas cellában
voltam én a "Pacsirtában"
Szemfüles voltam, tizenhárom szemmel,
de ész nélküli gyerek voltam,
igen, egy eszetlen gyerek!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-11-19 00:04:46), összesen 5 alkalommal
Μια μέρα έμεινε ακόμα
τι να προλάβω να σου πω
τι να προλάβεις να μου δείξεις
και τι ν'αφήσουμε κρυφό
Egy nap maradt hátra
Mit tudnék mondani előtte még?
Mit tudnál mutatni még nekem
És mit tartsunk titokban?
Έρχεται ζόρικος χειμώνας
έρχονται νύχτες δανεικές
κι άμα θα φεύγει κάθε εικόνα
κι οι φλόγες κι οι φλόγες οι περαστικές
Jön a kemény tél
elkövetkező éjszaka kölcsönzött
És ha elmész minden kép
és a lángok és a lángok járókelők
Στην καρδιά μου υπάρχει θέση
μοναχά για μια πληγή
μη φοβάσαι δε στερεύει
της αγάπης η πηγή
που όταν τρέμει
τρέμει το αίμα στο φιλί
A szívemben van egy hely,
Münchenben egy sebet
Nem félnek megszárad
A szeretet forrása
hogy amikor megremeg
remegett a vér, hogy megcsókolja
Μια μέρα έμεινε ακόμα
τι κι αν το ξέραμε καιρό
τ' άδειο δε βγαίνει απ' το στόμα
και το κεντρί και το κεντρί απ' το μυαλό
Egy nap maradt még
Mi lenne, ha tudnánk, időjárás
t "üres jön ki a száját
és a szúrás, és élét az elme
Στην καρδιά μου υπάρχει θέση
μοναχά για μια πληγή
μη φοβάσαι δε στερεύει
της αγάπης η πληγή
Στην καρδιά μου υπάρχει θέση
μοναχά για μια πληγή
μη φοβάσαι δε στερεύει
της αγάπης η πηγή
που όταν τρέμει τρέμει το αίμα στο φιλί
A szívemben van egy hely,
Münchenben egy sebet
Nem félnek megszárad
a seb a szerelem
A szívemben van egy hely,
Münchenben egy sebet
Nem félnek megszárad
A szeretet forrása
A szívemben van egy hely,
Münchenben egy sebet
Nem félnek megszárad
A szeretet forrása
hogy amikor megremeg
remegett a vér, hogy megcsókolja
hogy amikor remeg remeg a vér, hogy megcsókolja
Legutóbb Stratos szerkesztette (2015-02-22 17:48:34), összesen 6 alkalommal
Elsõ látásra nagyon taszít engem ennek a pasinak a kinézete valamiért..., de a szaxofon az egyik kedvenceim közé tartozik..., és hát el kell ismerni, nem énekel rosszul...!
Στίχοι: Μάκης Τσιλιμιδός
Μουσική: Θάνος Γεωργουλάς
Πρώτη εκτέλεση: Στέλιος Μάξιμος
Ποια στιγμή θα γίνουν τα θαύματα
ποια ζωή δε θα υποφέρω
ποια στιγμή θ΄αλλάξουν τα πράγματα
ποια στιγμή...
Ποιο πρωί θ΄ανοίξω τα μάτια μου
κι ό,τι πω θα το καταφέρω
με φιλί τα χίλια κομμάτια μου θα γίνουν ένα
Mely pillanatban fognak megtörténni a csodák?
Mely életben nem fogok szenvedni majd tovább?
A dolgok melyik pillanatban fognak végre megváltozni?
Mikor? Melyik pillanatban...?
Melyik reggel nyitom ki majd úgy a szemem,
Hogy bármit is mondok, azt beteljesül nekem?
S ezer felé hullott darabjaim, egy csóktól eggyé váljanak megint...?
Ποια στιγμή θα γίνουν τ΄αδύνατα
ποια καρδιά στα δύο θα σπάσει
ποια στιγμή δε θα΄χω διλήμματα ποια στιγμή
Mely pillanatban jön el majd a gyengeség,
S melyik szív törik majd ketté?
Melyik pillanattól fogva leszek majd probléma mentes...?
Ποια στιγμή θα έρθεις στην πόρτα μου
ποιο κορμί θ΄αρχίσει να τρέμει
ποια στιγμή θ΄ανάψω τα φώτα μου ποια στιγμή
ποια στιγμή θα πιάσεις το χέρι μου
ποια φωνή θα πει σ΄αγαπάω
ποια στιγμή θα γίνεις τ΄αστέρι μου ποια στιγμή
Mely pillanatban fogsz majd az ajtómhoz érkezni?
Melyik test kezd majd el remegni,
Mikor, melyik pillanatban fogok észhez térni,
Melyik pillanatban fogod majd meg a kezemet?
Milyen hang mondja majd, hogy "Szeretlek"?
S az én csillagom, mikor? Melyik pillanatban leszel?
Ποια στιγμή θα γίνουν τ΄αδύνατα
ποια καρδιά στα δύο θα σπάσει
ποια στιγμή δε θα΄χω διλήμματα ποια στιγμή
Mely pillanatban jön el majd a gyengeség,
S melyik szív törik majd ketté?
Melyik pillanattól fogva leszek majd probléma mentes...?
--------------------------------------------------------
No és itt van Tõle egy buzukis nóta is:
Στίχοι: Βαγγέλης Συρόπουλος
Μουσική: Μάριος Τσικνής
Πρώτη εκτέλεση: Στέλιος Μάξιμος
Φεύγεις δίχως να σε νοιάζει
που θα ζούμε χωριστά
φεύγεις και αφήνεις πίσω
μία έρημη καρδιά
Φύγε για να μη σε βλέπω
αφού πια δεν με πονάς
φύγε και να μη διστάσεις
τίποτα δεν μου χρωστάς
Elmész, anélkül hogy érdekelne
hogy most már külön fogunk élni,
elmész és magad mögött hagysz
egy magányos, megtört szívet...
Menj hát, hogy ne is lássalak
nekem már nem okozol fájdalmat,
menj, és ne tétovázz
semmi sem tart már hozzám!
Και χαρισμένα τα βράδια
που τρελαίνομαι για σένα
αισθήματα βαθιά μα προδομένα
απόψε μπρος στα πόδια σου πετώ
Και χαρισμένα τραγούδια
που αφιέρωνα σε σένα
τα σχέδια που πήγαν στα χαμένα
και ένα τελευταίο σ΄αγαπώ
από μένα για σένα
τόσα όνειρα που μείναν ξεχασμένα
από μένα μόνο για σένα
της καρδιάς μου τα κομμάτια χαρισμένα
S azokat a kedves estéket,
amikor megőrülök érted,
az elárult és mély érzéseket
a lábaid elé dobom ma este...
És a kedves dalokat,
amiket ajándékként küldtem neked,
a terveket, amik kárba vesztek
egy utolsó "Szeretlek"-et
tőlem...neked
s annyi álmot, ami el lett felejtve
tőlem, egyedül csak is neked
a szívem darabjait, amit neked adtam..
Φεύγεις πια και παίρνεις πίσω
τόσα λόγια τρυφερά
φεύγεις πια και χαραμίζεις
μια καρδιά που σε πονά
Φύγε κι άφησέ με μόνο
μεσ΄τη θλίψη μου να ζω
Φύγε και τελείωσέ με
τίποτα δεν σου ζητώ
Elmész már és vissza veszed
azokat a szerelmes szavakat
elmész már és elfecsérelsz
egy szívet, ami érted fáj
Menj hát, és hagyj egyedül engem
had éljek a bánatban
Menj és fejezd be velem,
semmit sem kérek tőled...
Και χαρισμένα τα βράδια
που τρελαίνομαι για σένα
αισθήματα βαθιά μα προδομένα
απόψε μπρος στα πόδια σου πετώ
Και χαρισμένα τραγούδια
που αφιέρωνα σε σένα
τα σχέδια που πήγαν στα χαμένα
και ένα τελευταίο σ΄αγαπώ
από μένα για σένα
τόσα όνειρα που μείναν ξεχασμένα
από μένα μόνο για σένα
της καρδιάς μου τα κομμάτια χαρισμένα
S azokat a kedves estéket,
amikor megőrülök érted,
az elárult és mély érzéseket
a lábaid elé dobom ma este...
És a kedves dalokat,
amiket ajándékként küldtem neked,
a terveket, amik kárba vesztek
egy utolsó "Szeretlek"-et
tőlem...neked
s annyi álmot, ami el lett felejtve
tőlem, egyedül csak is neked
a szívem darabjait, amit neked adtam...
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-10-24 12:16:24), összesen 9 alkalommal
Δε γιατρεύεται η καρδιά μου / A szívem nem gyógyítható
Στίχοι: Νίκος Μωραΐτης
Μουσική: Λάκης Παπαδόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Δόμνα Κουντούρη
Λένε πως θα σε ξεχάσω
πως θα πάω μπροστά πως θα ζω καλά
λένε πως όσοι κλαίνε
αύριο από έρωτα θα καίνε
Λένε πως θα σηκωθώ θα ξανασταθώ
θα ξανααισθανθώ
λένε πως ο χρόνος που είναι μπροστά μας
λένε πως γιατρεύει την καρδιά μας
Azt mondják, hogy majd elfelejtelek téged,
hogy majd előre lépek, hogy majd jól élek
Azt mondják, hogy akik zokognak,
holnap a szerelemtől mind égni fognak
Mondják, hogy majd talpra állok, s meg fogok erősödni
és majd újra fogok érezni
Azt mondják, hogy az idő - ami előttünk áll -,
meggyógyítja a szívünket... - azt mondják
Μα κάθε νύχτα που περνά
για σένα μέσα μου χτυπά
όλη η ζωή πιο δυνατά
δε γιατρεύεται η καρδιά μου
De minden éjszaka, ami eltelik
érted dobban énbennem
az egész élet erősebben,
de nem gyógyítható a szívem...
Λένε πως θα σηκωθώ θα νικήσω θα ξαναζήσω
όλοι λένε πως μια αγάπη όταν τελειώνει
πάλι απ΄τις στάχτες της φουντώνει
Λένε πως θα διαβώ κι άλλο ωκεανό κι άλλο ουρανό
λένε πως μπροστά είναι η ζωή μου
λένε πως θα κλείσει η πληγή μου
Azt mondják, hogy talpra állok, győzni fogok s majd újra élek
mindenki mondja, hogy egy szerelem mikor véget ér
hamvaiból feltámad ismét...
Azt mondják, hogy áthaladok majd új tengereken és egy másik égen,
mondják, hogy előttem van az életem
mondják, hogy beforr majd az én sebem...
Μα κάθε νύχτα που περνά
για σένα μέσα μου χτυπά
όλη η ζωή πιο δυνατά
δε γιατρεύεται η καρδιά μου
De minden éjszaka, ami eltelik
érted dobban énbennem
az egész élet erősebben,
de nem gyógyítható a szívem...
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-11-28 12:14:23), összesen 2 alkalommal
Επειδή δεν σ’ αντέχω
Νυχτώνει η μέρα
Πιάνει πάτο και αυτή
Χάνομαι στις εικόνες
Σε μια σκάρτη εκπομπή
Επειδή δεν αντέχω
Πηγαίνω πάλι πιο νωρίς στην δουλειά
Πάντα πίσω ξεμένω
Και Πάντα είναι αργά
Mivel ki nem állhatlak,
beesteledik a nappal,
s én elveszek a képekben
egy selejtes műsorban...
Mivel ki nem állhatlak
újra korábban járok munkába,
mindig visszalépek
de ezzel én mindig elkések...
Επειδή δεν σ' αντέχω
Κατεβαίνω δυο δυο τα σκαλιά
Δεν κατάλαβες, φεύγω
Σαν την σκόνη σκορπάω
Και φεύγω μακριά
Mivel ki nem állhatlak
lefelé kettesével veszem a lépcsőfokokat,
nem értesz meg engem, így én elmegyek
s mint a por szóródok szerteszét
és messzire elmegyek..
Επειδή δεν αντέχω
Επειδή τώρα διπλά μ’ αγαπάς
Και όλα μια στάχτη
Που όλο την σκορπάς
Επειδή δεν αντέχω
Επειδή στο μονοπάτι αυτό
Δεν χωράμε και οι δυο
Και ας ήταν γραφτό
Mivel nem viselem el,
hogy kétszeresen szeretsz engem,
és hamu most minden,
amit szórsz folyton szerteszét
Mivel nem viselem el,
hogy ezen az ösvényen
nem férünk el mind a ketten
még ha ez is volt megírva...
Legutóbb Stratos szerkesztette (2015-02-22 17:33:31), összesen 4 alkalommal
Στίχοι: Χρήστος Καλογράνης
Μουσική: Χρήστος Καλογράνης
Πρώτη εκτέλεση: Γυμνά Καλώδια
Θέλω έναν ήχο πάνω απ' την ψυχή μου
θέλω έναν ήχο να ζεσταίνει το κορμί μου
θέλω έναν ήχο μια σπάνια μελωδία
να προκαλεί χαρά και όχι αηδία.
Θέλω έναν ήχο να αγγίξει την μορφή σου
να σου θυμίσει την πιο ακριβή γιορτή σου
να σου μαγέψει τα μάτια σου τα πλάνα
μην μου χτυπάτε την πουτάνα την καμπάνα.
Θέλω οι φίλοι μου να κλαίνε απ' την χαρά τους
που δεν τους πήρα τα πολύτιμα όνειρά τους
ας είναι όλοι την τελευταία γιορτή μου
μα όχι αυτή που έχει γεννήσει το κορμί μου.
Θέλω να ακούγεται από παντού κιθάρα
και τα ντραμς να προκαλούν αντάρα
και να ρίχνουν χώμα στο κορμί μου
με γάντια ολόλευκα φωνάζοντας "τιμή μου"
Από ψηλά είσαι όμορφη, όμορφη όσο ποτέ
γύρνα με πάλι κοντά της, γύρνα με πάλι Θεέ
γύρνα με πάλι σ' εκείνη, γύρνα με πάλι κοντά
έφυγα μα δεν πρόλαβα, μια τελευταία αγκαλιά.
Θέλω η νύχτα να λέει το όνομά μου
να είναι πιο μαύρη από την άψυχη καρδιά μου
θέλω οι δείκτες ποτέ να μην γυρνάνε
ότι κι αν έφυγε ποτέ ξανά δεν θα ΄ναι
Θέλω ότι έλεγα ποτέ σας να μην πείτε
κατάρες και ευχές στην μνήμη μου να πιείτε
θέλω να κλείσετε την πλάκα μου στον τάφο
με μάτια ορθάνοιχτα που εγώ ποτέ δεν θα 'χω.
Από ψηλά είσαι όμορφη, όμορφη όσο ποτέ
γύρνα με πάλι κοντά της, γύρνα με πάλι Θεέ
γύρνα με πάλι σ' εκείνη, γύρνα με πάλι κοντά
έφυγα μα δεν πρόλαβα, μια τελευταία αγκαλιά
Hangot akarok a lelkem fölött
Szeretnék egy hangot, ami felmelegíti a testem
szeretnék egy hangot, egy ritka dallamot
hogy örömet okozzon és ne undort.
Azt akarom, hogy egy hang megérintse a formáját
hogy emlékeztessen legdrágább ünnepségére
hagyd, hogy a szemed elvarázsolja a felvételeket
ne kongass a kurva harangomnak.
Azt akarom, hogy a barátaim sírjanak örömükben
hogy nem vettem el a drága álmaikat
legyen mind az utolsó lakomám
de nem az, aki megszülte a testemet.
Azt akarom, hogy a gitárok mindenhol hallhatóak legyenek
és a dobok antara okozni
és piszkot szór a testemre
csupa fehér kesztyűben kiáltva: "becsületem"
Felülről gyönyörű vagy, gyönyörű, mint mindig
hozz vissza hozzá, hozz vissza Istenem
hozz vissza hozzá, hozz vissza közel
Elmentem, de nem volt időm, egy utolsó ölelés.
Azt akarom, hogy az éjszaka a nevemen szólítson
feketébb legyen élettelen szívemnél
Azt akarom, hogy a mutatók soha ne forduljanak el
hogy még ha el is hagyná, soha többé nem fogja
Azt akarom, hogy amit soha nem mondtam, ne mondd el
átkokat és emlékezetemben inni kíván
Azt akarom, hogy zárd le az emléktáblámat a síron
tágra nyílt szemekkel, amit soha nem fogok.
Felülről gyönyörű vagy, gyönyörű, mint mindig
hozz vissza hozzá, hozz vissza Istenem
hozz vissza hozzá, hozz vissza közel
Elmentem, de nem volt időm, egy utolsó ölelés
Στίχοι: Δημήτρης Παπανικολάου
Μουσική: Δημήτρης Κανελλόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Domenica
Μέσα στη βουή του δρόμου
ήταν να βρω το όνειρό μου...
να το βρω και να το χάσω
και ούτε πια που θα το φτάσω
Az útnak hangos zajában,
úgy volt megírva, hogy az álmom megtaláljam...
...úgy volt, hogy rátalálok, és hogy elveszítem,
s hogy valaha elérjem majd, már nincs hitem...
Μια στιγμή πέρασε μπρος μου
και ήταν η χαρά του κόσμου
η χαρά που μας ματώνει
σαν η πιο μεγάλη πόρνη
Egy pillanatra, elhaladt előttem: gyorsan járva,
s az volt a világ legnagyobb boldogsága...!
A boldogság, ami minket vérrel úgy borítana,
mint az a... ...legnagyobb szajha...
Όνειρο γλυκό και ξένο
και παντοτινά χαμένο
σε κρατώ στο νου μου ακόμα
σαν τριαντάφυλλο στο στόμα
Idegen álom, és édes,
és örökre elveszített éden...
még az emlékezetemben tartalak,
mint ahogy a rózsát, ajkaimban...
Πέρασες όπως περνούνε
όσα δε θα ξαναρθούνε
σε κρατώ στο νου μου ακόμα
σαν τριαντάφυλλο στο στόμα
Elmentél előttem, ahogy elhaladnak
mind azok a dolgok, amik nem térnek vissza
még az emlékezetemben tartalak,
mint ahogy a rózsát, ajkaimban...
Πέρασες όπως περνούνε
όσα δε θα ξαναρθούνε
πουλιά που έχουν φτερουγίσει
σύννεφα μέσα στη δύση
Érezted, ahogy elhaladnak
s ahogyan nem térnek vissza
a madarak, ahogy repdestek
a felhők a naplementében...
Και άφησε το πέρασμά του
πέρασμα ζωής θανάτου
στην καρδιά μου σαν σφραγίδα
μία πεθαμένη ελπίδα
S itt hagyta a múltját,
életnek s halálnak az elmúlását
szívemben, mint egy pecsét
egy halott remény...
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-12-13 00:35:03), összesen 7 alkalommal
Στίχοι: Μάνος Ξυδούς
Μουσική: Μάνος Ξυδούς
Πρώτη εκτέλεση: Domenica
Πέρασε η ώρα μα δεν φάνηκες
άχρηστα ρολόγια που μου χάριζες
Πέρασε η ώρα πέρασες κι εσύ
Πουλάκι που τρομάζει πριν έρθει η βροχή
Az idő alaposan eltelt, de te nem jelentél meg
haszontalan órákkal ajándékozál meg engem
Elszaladtál te is, no és jól elszaladt az idő
Mint az a madárka, amelyik pánikba esik, mielőtt eljönne az eső
Άχρηστα τραγουδια που μαραθηκαν
αχρηστα ρολογια που σταματησαν
Értéktelen Dalok amelyek sorvadtak, elenyésztek
Vacak haszontalan órák, amik leálltak
Πέρασε η ώρα μα δεν φάνηκες
άχρηστα ρολόγια που μου χάριζες
Πέρασε η ώρα πέρασες κι εσύ
Πουλάκι του χειμώνα μες' την άνοιξη
Az idő alaposan eltelt, de te nem jelentél meg
haszontalan órákkal ajándékozál meg engem
Elszaladtál te is, no és jól elszaladt az idő
A télnek madárkája, tavasz közepette
Άχρηστα τραγούδια που μαράθηκαν
άχρηστα ρολόγια που σταμάτησαν
Értéktelen Dalok, amelyek lassan elenyésztek
Vacak, haszontalan órák, mellyek leálltak egészen
Μέσα στα μαλλιά σου πετάω
τις στιγμές μου μεθάω
σ' αγαπώ και φεύγω
Bele, a hajad közé repülök...
ezektõl a pillanatoktól megrészegülök!
Szeretlek, és elmegyek
Πάνω στα δυο χέρια σου λιώνω
ένα στίχο σκοτώνω
πάρε με μαζί σου
Két kezed közt szétolvadok,
egy verssort meg agyoncsapok
Vigyél magaddal!
Είσαι πολύ κοντά, Είσαι πολύ μακριά
Annyira közel vagy... Mégis; túl messze...
Φοβάμαι, φοβάμαι
φοβάμαι, μην ακούς τι λέω
Félek, annyira félek,
nagyon félek, ne hallgass arra, mit beszélek!
Σβήνω τ' όνομα σου και σβήνω
τη ψυχή μου αφήνω
σε φιλιά που καίνε
Κοίτα πόσο έχω αλλάξει
σα Θεός έχω στάξει
Κυριακή ο χρόνος
Kitörlöm a nevedet, és elenyészek
szabadjára eresztem a lelkemet,
olyan csókok felé, amik megégetnek.
Nézd, mennyire megváltoztam!
Úgy idecsöppentem, mint az Isten,
És oly vasárnapi, oly ünnepélyes az idõ, és minden!
Είσαι πολύ κοντά, Είσαι πολύ μακριά
Nagyon közel vagy, mégis nagyon messze vagy
Φοβάμαι, φοβάμαι
φοβάμαι, μην ακούς τι λέω
Félek, nagyon félek
félek, ne hallgass arra amit beszélek
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-12-10 09:33:25), összesen 7 alkalommal
Το εβδομήντα είδα φως
άρχισε ο χρόνος να' ναι εχθρός μου
γύρω στο ογδόντα μουσική
ένας χορός μεσ' τη ψυχή
Το ενενήντα στις αρχές
είπα θα αλλάξω αυτό το κόσμο
δυο χιλιάδες τώρα να
χρόνια γυμνά, χρόνια γυμνά
A hetvenes években láttam meg a FÉNYt
és vált az idõ lassan; (az) ellenségemmé
A nyolcvanas években (jött a) ZENE
egy tánc, került a mélyen a lelkembe
A kilencvenes évek elején
úgy gondoltam, megváltom ezt a világot
Most már kétezer van, és tessék...!
Puszta évek, és mennyi egyszerû és põre év
Μεταμορφώνομαι αργά
γίνομαι ό,τι εγώ φοβόμουν
ταιριάζω πάντα και παντού
σαν το γαλάζιο τ' ουρανού
δεκαετίες μου μικρές
τσαλακωμένες ψευδαισθήσεις
νόμιζα ήμουν για πολλά
χρόνια γυμνά, χρόνια γυμνά
Lassan átalakulok,
s azzá válok, amitől féltem
Passzolok mindenhol és mindeenhová
pont, mint az ég kékje épp!
Tizenéves kis korm
összegyűrt hazug érzékek
Azt hittem, majd sokra vihetem
Meztelen, pőre évek
Κοίτα έχω αλλάξει βλέμμα και μυαλό
τ' όνειρο μου έχει στυλ και αριθμό
πώς να σ' αγαπήσω, πώς να μείνω εδώ
αφού ούτε εμένα πια δεν αγαπώ
Nézd csak megváltoztattam a tekintetem, és az eszem
az álmaimnak stílusa van, és rendszáma
hogyan szeresselek meg, hogy maradhatnék itt?
Hiszen még magamat sem kedvelem már, nem szeretem!
Δεν Θέλω / Nem akarom... Μπλε / Ble együttes
Μουσική/Στίχοι: Παπαποστόλου Γιώργος/Παρώδης Γιώργος
Zene: Papaposztólu Jorgosz
Szöveg: Paródisz Jorgosz
Δεν θέλω να μου μιλάς / Dhen thélo ná mu milász
δεν θέλω να με κοιτάς / dhen thélo ná me kitász
δεν θέλω να σε ξέρω / dhén thélo ná sze kszéro
δεν θέλω να μ΄ αγαπάς / dhén thélo ná m'aghapász
Kérlek, ne szólj hozzám!
Kérlek, ne is nézz rám!
Tudni se szeretnék rólad,
Nem kell, hogy szeress tovább!
Βάλτο στο νου σου καλά / Válto szto nú szu kalá
φεγγάρια υπάρχουν πολλά / fegárja ipárhun pollá
μη προσποιείσαι άλλο / mí proszpiísze állo
σταμάτα φύγε μακριά / sztamáta fíje makriá
Vésd jól az eszedbe, kérlek!
Sok hold létezik még az égen
Ne erõltesd hát, tovább!
Állj le! S messze kerüljél el!
Λογάκια ερωτικά / Loghákja erotiká
στιχάκια μαθητικά / sztihákja mathitiká
μωρό εγώ δεν είμαι / moró eghó dhen íme
η παιδική σου χαρά / í pedhikí szu hará
Óh szavak, szerelmesek!
Gõgicsélõ gyermekversek!
Baby, én már nem vagyok
A te kis játszó tered!
Απελπισμένα κοιτάς / Apelpizména kitász
παλιό το κόλπο σε μας / paljó to kólpo sze mász
δεν πιάνει όμως τώρα / dhén pjáni ómosz tóra
συγγνώμη μη μου ζητάς / szignómi mí mu zitász
Kétségbeesve bámulsz rám
Hé, ez lejárt lemez nálunk már,
És így a dolog nem jön be többé!
Még elnézést sem kell, hogy kérj!
Δεν θέλω να μου μιλάς / Dhen thélo ná mu milász
δεν θέλω να με κοιτάς / dhen thélo ná me kitász
δεν θέλω να σε ξέρω / dhén thélo ná sze kszéro
δεν θέλω να μ΄ αγαπάς / dhén thélo ná m'aghapász
Nem akarom, hogy szólj hozzám,
Nem akarom, hogy bámulj rám
Tudni sem akarok rólad,
Nem akarom, hogy szeress tovább!
Μ αυτό το στυλ το μπλαζέ / M'aftó to sztíl blazé
τελείως μπαναλιτέ / telíosz banalité
μ΄ αυτό το στυλ ξένο / m'aftó to sztíl kszéno
θα υποφέρεις μικρέ / thá ipoférisz mikré
E blazírt stílusoddal
Teljesen banálisan
Ezen idegen módival
Baby, szenvedni fogsz majd!
Στα λέω αυτά φιλικά / Sztá léo aftá filiká
να τα θυμάσαι μετά / ná tá thimásze metá
σ΄ αγάπησα λιγάκι / sz'aghápisza ligháki
μα σε βαρέθηκα πια / má sze varéthika pjá
Barátian mondom néked,
S erre jól emlékezz, kérlek
Tán kissé megszerettelek,
Ám, már rád untam végleg!
Δεν θέλω να μου μιλάς / Dhen thélo ná mu milász
δεν θέλω να με κοιτάς / dhen thélo ná me kitász
δεν θέλω να σε ξέρω / dhén thélo ná sze kszéro
δεν θέλω να μ΄ αγαπάς / dhén thélo ná m'aghapász
Nem akarom, hogy beszélj velem
Nem akarom, hogy nézzél engem
Tudni sem akarok rólad
nem kell, hogy tovább szeress!
Guitar Solo / Gitár szóló
Δεν θέλω να μου μιλάς / Dhen thélo ná mu milász
δεν θέλω να με κοιτάς / dhen thélo ná me kitász
δεν θέλω να σε ξέρω / dhén thélo ná sze kszéro
δεν θέλω να μ΄ αγαπάς / dhén thélo ná m'aghapász
Kérlek, ne szólj hozzám!
Kérlek, ne is nézz rám!
Tudni se szeretnék rólad,
Nem kell, hogy szeress tovább!
Ezt a dalt korábban ajánlottam, most ismét felrakom, hogy végre eszembe jusson egyszer ezt is lefordítani! (Mivel kérték is tõlem...!)
Köszönöm Nikosz barátom segítségét, amivel az elsõ saját nyersfordításom után értelmezve a Nikosztól hallottakat, szabadon követtem el a második verziót... (Nem mintha büszke lennék rá, szerintem ez is inkább fércmunka, de segíthet a görög nyelv értelmezésében, s elsajátításában!)
A ΜΠΛΕ (Ble) együttes tagjai:
Γιώργος Παπαποστόλου – μουσική / Papaposztólu Jorgosz - zene
Γιώργος Παρώδης – στίχοι / Paródhisz Jorgosz - szöveg
Νατάσα Αλεξίου – βιολί / Alekszíu Natasa - hegedû
Τζώρτζια Κεφαλά – φωνή / Kefalá Dzsordzsía - ének
(A koncerteken az alábbi zenészek szoktak még közremûködni:
Χρήστος Κουτσούρης (τύμπανα)/ Kucúrisz Hrisztosz - dobok,
Πάνος Παπάζογλου (κιθάρα) / Papazoglu Pánosz -gitár,
Χρήστος Κλάρος (μπάσο)/ Klárosz Hrisztosz - basszusgitár,
και Νίκος Νικολόπουλος (κιθάρα – πλήκτρα) és Nikolópulosz Nikosz - gitár/billentyûs hangszerek)
Πάνω σου η γη ξυπνάει / Páno szu i ghí kszipnái
ήλιος μπαίνει από παντού / íliosz mbéni apo pandú
κάθομαι και σε κοιτάζω / káthome ke kitázo
μη με φοβάσαι / mí me fovásze
A Föld ébredez fölötted
Napfény tör be mindenütt
Ülök, és nézek rád
Ne félj tõlem!
Είσαι ακόμα από τον ύπνο / Ísze akóma apó ton ípno
τ’ όνειρο έχει εξατμιστεί / t' óniro éhi ekszatmisztí
Μάρτιο θυμίζεις πώς να σε προβλέψω / mártio thimízisz pósz ná sze provlépszo
Itt vagy még, az álmomból
Pedig elillant már az álom
Márciusra emlékeztetsz, milyen kilátásom lehet veled?
Ένα απ’ όλα τα βιβλία / éna ap'óla ta vivlía
που έχω μέσα μου βαθιά / pu ého mésza mu vathjá
του έρωτα φεγγάρια μαύρα το φωτίζουν / tu érota fegárja mávra to fotízun
Van egy könyv, az összes közül
Amit magamban õrzök, mélyen belül
Feketén világítja meg sok szerelmes hold
Τίποτα δεν έχει μείνει / típota dhén éhi míni
κι όμως όλα είναι εδώ / ki ómosz óla íne edhó
άφησέ με να αγγίξω τα μαλλιά σου / áfisze me ná agíkszo tá maljá szu
Semmi sem maradt
S mégis mindenem itt van
Engedd, hogy megérintsem a hajad!
Τον ίδιο το Θεό να είχα απέναντί μου / Ton ídhjo to Theó ná íha apénandí mu
σου λέω προτιμώ στην κόλαση μαζί σου ] 2x / szu léo protimó sztín kólaszi mazí szu
Ha maga a Jóisten lenne is velem szemben
Bizony mondom; inkább választanám a poklot - VELED! ] 2x
Μια φωνή ζωή ρωτάει / Mjá foní zoí rotái
τόση ομορφιά από που / tószi omorfjá apo pú
βρέχει ο ουρανός ρουμπίνια κι απαντάει / vréhi o uranósz rubínja ki apandái
Már egy életen át kérdez egy hang
Honnét ennyi szép gyönyörûség
Rubinokat hullatva felel az ég
Μόνο η αγάπη ξέρει / Móno í aghápi kszéri
τώρα έμαθα κι εγώ / tóra ématha ki eghó
πόσο ανάγκη έχω από την αγκαλιά σου / pószo anángi ého apó tín agaljá szu
Csak a szerelem tudja
Én is csak most tanultam meg,
Hogy mily nagy szükségem van az ölelésedre!
Τον ίδιο το Θεό να είχα απέναντί μου
σου λέω προτιμώ στην κόλαση μαζί σου ] 2x
Még ha maga a Jóisten lenne is szemben velem
Bizony mondom; inkább választanám a poklot - VELED! ] 2x
Τίποτα άλλο εκτός από εσένα στο φως / Típota állo ektósz apó eszéna szto fósz
τίποτα άλλο που να με σκοτώνει γλυκά / típota állo pu ná me szkotóni ghliká
Semmi más; csak a fényben Te!
Semmi más nem bír megölni engem; ily édesen!
Τον ίδιο το Θεό να είχα απέναντί μου
σου λέω προτιμώ στην κόλαση μαζί σου ] 2x
Még ha maga a Jóisten lenne is szemben velem
Bizony mondom; inkább választanám a poklot - VELED! ] 2x
Τον ίδιο το Θεό...
Ha maga a Jóisten...
------------------------------------------------------
A Másik verzó:
és egy koncertfelvétel:
Αν ο έρωτας ζει / Án o érotasz zí
έχει μαύρα μαλλιά / éhi mávra maljá
έχει μάτια όλο φως / éhi mátjá ólo fósz
και γυναίκας κορμί / ké jinékasz kormí
HA a szerelem él,
ében haján játszik a szél,
a szeme csupa-csupa fény
és hát, nõtestû lény
Αν ο έρωτας ζει / Án o érotasz zí
μια καυτή αγκαλιά / mjá kaftí agaljá
είναι σαν πυρετός / íne szán piretósz
σε γυναίκας κορμί / sze jinékasz kormí
HA a szerelem él,
az, mint égetõ ölelés,
mint a lázforró érzés
az, egy nõ testén
Και θέλω να φωνάξω / Ke thélo ná fonákszo
να σου τάξω να σου πω / ná szu tákszo ná szu pó
ότι όσο κι αν αλλάξω / óti ószo ki án allákszo
μόνο εσένα αγαπώ / móno eszéna aghapó
És úgy felkiáltanék!
(Néked) Úgy ígérném, (hozzád) úgy szólnék!:
Ha valaha is megváltoznék,
kívüled, mást, nem szeretnék!
Θέλω να τ' ακούσεις / Thélo ná t'akúszisz
να το ξέρεις να το δεις / ná to kszérisz ná to dhísz
στην αγάπη μου για σένα / sztin aghápi mu já széna
τέλος δεν μπορείς να βρεις / télosz dhén borísz ná vrísz
Azt akarom, hallgasd meg!
Hogy megtudd! Hogy lássad meg!:
Érted érzett szerelmemben,
véget nem lelsz, sohasem!
Αν ο έρωτας ζει / Án o érotasz zí
σε γυναίκας κορμί / sze jinékasz kormí
αν ο έρωτας ζει / / Án o érotasz zí
είναι σαν πυρετός / íne szán piretósz
HA a szerelem él,
az, egy nõtestû lény,
HA a szerelem él,
mint a láz, úgy ég!
Αν ο έρωτας ζει / Án o érotasz zí
πέφτει σαν κεραυνός / péfti szán keravnósz
παίρνει σαν φωτιά / pérni szán fotjá
όποιον μπρος του τον βρει / ópjon brósz tu ton vrí
HA a szerelem él,
téged villámként ér,
mint a tûz, elemészt
bárki is kerül elé!
(kerülj csak Õ elé!)
Nincs beírva úticél.
Válasz a #36310. hsz-ra
))
