Nos a vaszilopita: LÁSZLÓKENYÉR - Újévi hagyományos kalács, legalább is az én információm szerint.
Jellegzetes Újévi édesség amelyet Szilveszter éjszakáján szokás felvágni és mindenhol egy érmét rejtenek el benne, még a készen vásárolható vaszilopitákban is. Aztán felszeletelik az egészet éjfél után, szertartásosan kiosztják a jelen lévõk között, majd akire az érme esik azt az eljövendõ év szerencsésének kiáltják ki. Vállalati vagy egyéb szervezett ünnepi bulikon a szerencsés érmetaláló ajándékot is nyer, ami lehet utazás, vagy bármely nagyobb horderejû dolog.
Ha érdekel benneteket a receptjét is megtaláltam.
Szerintem az év legszebb ünnepérõl nagyon jó kis anyagot sikerült összehoznotok, aminek én nagyon örülök, és élvezettel olvastam.
Lehet, hogy a kenyeret a szerencsepénzzel elkészítem és azt a finom sütit, amit Rebeka írt fel a fórumra.
Lassan már a fejünkbe készülhetünk a karácsonyra, és még ennyi értéket is kaptunk hozzá, ami itt megjelent a topikban.
Igazán köszönöm Nektek, sajnálom, hogy ebbõl a keresésbõl kimaradtam, de igyekszem majd én is hozzátenni, már a jövõ héttõl.
Görögországban a karácsony 12 napot felölelõ folyamatos ünnep, dec. 25-tõl január 06-ig terjedõ idõszakot DODEKAMENONAK / jelentése 12 nap/.
Ekkor sütik a vaszilopitát, egy kenyér félét, melybe fémpénzt rejtenek, aki megtalálja szerencsés lesz.
A kenyeret szépen fel is díszítik. Krétán vannak " kenyérhímzõ" asszonyok, akik tésztéból cifra rajzolatot kanyarítanak a kenyérre. Szokás a kenyeret úgy felszeletelni, hogy minden családtagnak jusson belõle és azt az asztalnál ülve közösen elfogyasztani.
A fiatal lányok reggel a patakhoz mennek vízért és abból iszik az egész család.
Bizonyos vidékeken a forrást meg is etetik azaz ételeket raknak a partjára.
A görögöknél a szerencsét hozó gyümölcs a gránátalma, amely a jólétet szimbolizálja.
A a bõségvarázsló, adománygyûjtõ népszokások közül a legjelentõsebb a KALANDA. Emberek járnak házról-házra , egészséget, szerencsét kívánva a házigazdáknak, cserébe vajat, sonkát, bort kapnak.
Bár a karácsony Görögországban nem olyan jelentõs ünnep, mint a húsvét; templomi szertartások, családi ünneplés az egész országban köszönti Jézus születését.
Szia Rebeka!
Nagyon ügyes vagy, hogy sikerült találnod a görög karácsonyról infót. Érdekes, hogy szinte sehol nem említik. E hónap végefelé talán tudok én is valamit hozzátenni. Az egyik ismerõsöm férje görög, és hét évig éltek kint Athénban. Majd megkérdezem tõle is, hátha tud még valami infóval szolgálni.
Üdv:
Sziasztok!
Rebeka kis karácsonyi összefoglalójától már-már kezdem azt hinni, hogy nem is én lehetek olyan ügyetlen amiért sorra törnek a karácsonyi vendégeskedés alatt a poharak. ... biztosan a koboldok tehetnek róla (naná, hogy nem én ... )
Egyébbként én is imádom a koboldos történeteket - s a következõ nyaralás elõtt, még a karácsony az, amit mindig örömmel vagyok képes várni.
Milyen jó lenne eltölteni egy-egy karácsonyt éppen Görögországban s akkor valószínûleg nem tûnnének olyan misztikusnak az õ ünnepi szokásaik sem... de most még csak "álom-álom édes álom... "
üdv. Janka
Aki keres az talál:
A görög karácsony legismertebb alakjai a kalikantzarik (καλικαντζαροι, καλικαντζαράκια), a gonosz manók. A tûztõl tartó kis koboldok mélyen a föld alatt élnek, de karácsony és vízkereszt között feljönnek bosszantani az embereket. A kéményen keresztül lepik el a házat: zajt csapnak, eltüntetnek dolgokat, eltörik a poharakat.
Krétán úgy tartják, hogy elsõdleges céljuk elfûrészelni a Földet tartó hatalmas fageredát, és a Földet kibillenteni a helyérõl az emberekkel együtt. Szerencsére a gerenda jó vastag, így nagyon sok idõ kell ahhoz, hogy teljesen átvágják. Ha egyszer mégis sikerül nekik, többé már nem jönnek majd fel karácsony este a mélybõl. Tizenkét napig vannak köztünk, majd visszamennek tovább fûrészelni.
A krétaiak karácsony este és vízkereszt között - mikor a kalikantzarik itt vannak - nem esznek olívát, babot és fügét, hogy ne nõjön bibircsók az orcájukra.
Epiruszban tizenkét orsót helyeznek a tûzhely elé, hogy a kalikantzarik azt látván ne másszanak le a kéményen.
Grevena városában szokás a házak egyik sarkába egy tuskót állítani és meggyújtani, hogy a láng megvédje a családot a kalikantzariktól.
A pondoszi menekültek lakta makedón, trák és thesszáliai falvakban karácsony este heten Momogeri-k lesznek: a medve, ami az erõt; az öregasszony, aki múltat; a menyasszony, aki a jövõt; a ló, ami a fejlõdést; az orvos, aki az egészséget; a katona, aki a védelmet; a kecske, ami az ételt szimbolizálja, valamint még a télapó, aki a napokon belül érkezõ újévet. A beöltözött csapat egész nap az utcákat járja dobbal és zournas-szal (tradícionális fafúvós hangszer), a hét bolondozó fõszereplõt a falu apraja-nagyja követi. Mindegyikük kiválaszt valakit a sokadalomban, és mindaddig nem tágít tõle, amíg az fel nem kínál valamit. Ha az illetõ nem fizet, a momogeros arcon önti joghurttal. Nem egyszer külön megfizetik a momogerost, hogy öntsön le valakit.
Sok vidéken karácsonyi tüzet gyújtanak, mely szokás eredete részben a vallásban, részben a mítoszokban kereshetõ: a tûz melegítette az újszülött Jézust és távol tartja a kalikantzarikat. A falusiak a tûzhelyre teszik a legnagyobb és legjobb tönköt - a Hristoxilo-t (Χριστόξυλο) -, megszórják mandulával és dióval, majd meggyújtják. Bizonyos helyeken a tûzgyújtás elõtt háromszor keresztet vetnek és vörösborral is meglocsolják. Máshol az ekevasat a karácsonyi tûz mellé teszik, szénnel és tömjénnel szórják meg, majd a házat és az istállókat tömjénfüsttel járják körbe.
Régebben nagy jelentõséget tulajdonítottak annak, hogy ki kerülhet elsõként kapcsolatba a szent tûzzel. Kiválasztották a család legszerencsésebbnek tartott tagját, aki piszkavassal kapirgálhatta, életben tarthatta a tüzet, miközben a `madarak, kecskék, bárányok, pénz` szavakat mormolta. Vízkeresztre a tönkbõl hamu lett, mely a hit szerint megõrizte annak jótékony tulajdonságait, és késõbb ezt a hamut szétszórták a földeken.
Bizonyos helyeken a lányok karácsony éjjel vagy kora reggel vajat, mézet, sajtot, süteményt, olajfaágat visznek a forráshoz. Az lesz a következõ évben a legszerencsésebb, aki elsõnek helyezi el a forrás ételét.
Kriszta!
Rossz hírem van, én sem találtam a görög karácsonyról semmit, pedig én is azt kerestem. Hasonló a véleményem mint Valcsinak, de még nem adtam fel, csak nekem is hullámokban van némi szabadidõm. (Azt is itt töltöm! )
A család véleményérõl pedig csak annyit: az enyém is így kezdte, ma már õk is ott tartanak ahol én. Még pár görög nyaralás és egyenes út vezet erre a szintre, csak várd ki!
Köszi szépen, hogy utána néztél, sajnos nekem nincs most rá idõm, mert negyedéves zárásom van.
A húsvétrõl jutott az eszembe ez az ünnep, de lehet, hogy tényleg nem ünneplik a görögök úgy mint a másik ünnepet.
Pedig jó lenne ezt is tudni, mert érdeklene.
Majd ha lesz kicsi idõm, én is utána kérdezek, és ha valamit megtudtam, akkor leírom ide.
Kedves Kriszta!
Próbáltam Neked keresni valami infót a görög karácsonyról, de sehol semmi érdemlegeset nem találtam, pedig egy pár útikönyvemet átböngésztem, és a neten is kerestem. Lehet, hogy azért nincs róla infó, mert a görögöknek nem a karácsony, hanem a húsvét a legnagyobb ünnepük. Azért kutatok még, és megírom ha találok valamit.
Puszi!
Nagyon jó, hogy a Húsvétrõl írtál, és élvezettel olvastam is, mert sajnos most volt rá idõm.
Jó lenne, ha találnál, mert Te nagyon ügyes vagy, a Karácsonyról is valamit, úgy is az közeleg már.
Biztos vannak szép szokások a görög kúltúrában, embereknél. Ez a rész nálam hiányzik nagyon. Szeretnék itthon is egy kicsi görög hangulatot varázsolni, az amúgy is kedvenc ünnepembe.
Így is itthon már dilinyósnak tartanak a görög imádatomért, hát akkor legyen nekik igazuk .
Mihelyt lesz idõm, akkor én is utána nézek
Köszi elõre is.
Nincs beírva úticél.
Görög karácsony