Stratos, ajánlom benne Neked a gitárszólót, remélem tettszik
Stratos: Ennek a dalnak a hasonló modern feldolgozását már régóta a kedvenceim közé sorolok...
A Mode Plagal együttes például, 3 lemezt is készített, különbözõ tájegységek népzenei feldolgozásaiból, s köztük az egyik dal szintén ennek a feldolgozása volt, ahol is; egy férfi kórus énekelt, teljesen hagyományos formában, de a zene az állati jól meghangszerelt volt, modern stílusban...
Itt található az a szám, amire gondoltam (és még két dal elõtte...!) Csak kattints az HXOI feliratra... (angol nyelven persze, AUDIO gomb...)
...a második számnál, ahol egy klarinét szólót hallhatsz (Mode Plagal - A night in Karpenisia), alatta egy olyan ritmus megy bass-gitáron, mint amit nemrég a Jezus Krisztus szuperstar rock operában-ban hallhattunk... Szerintem állati zene!!! Õsi, népi rigmusok, mai hangszerekkel, remek feldolgozásban!
Na és a harmadik... a - Pikrodafni...!
Στίχοι: Γιάννης Δόξας
Μουσική: Jean Jaques Goldman
Πρώτη εκτέλεση: Έλενα Παπαρίζου
Το φεγγάρι βουτάει σ΄ασημένια νερά
μεσ΄το φως με ξυπνάει η ζωή ξεκινά
δε με νοιάζει το χτες απ΄το πριν στο μετά
με μια σου αναπνοή στο πρώτο σου φιλί
σε παλάτια ψηλά σ΄έχω εγώ βασιλιά στα όνειρά μου
Belemerül a hold az ezüstös vízbe
bele a fénybe és ébreszt engem
nem számít már nekem a tegnap, s ami elõtte volt az sem érdekel
elsõ csókodnál egy lélegzetvétellel kezdõdött el az életem
álmaimban enyém vagy, magas palotában te vagy a hercegem
Νιώθω πια δυνατή στης ζωής τη πηγή
την ουσία να βρω φτάνει να σ΄έχω εδώ
αγιασμός η βροχή διψασμένη μου γη
θα παλεύω για μας αν εσύ μ΄αγαπάς
αν εσύ μ΄αγαπάς...
Az erõt, az élet forrását már érzem
már az elég, ha itt vagy velem és megtalálom életem értelmét
mint a szomjazó földem az áldott esõért
úgy küzdök majd értünk, ha te szeretsz negem
ha te szeretsz engem...
Στους εφτά ουρανούς τα σκαλιά θ΄ανεβώ
με στρατιώτες χρυσούς θησαυρούς να σου βρω
στη μικρή μου καρδιά καλοκαίρι ξανά
εσύ αν μ΄αγαπάς εσύ αν μ΄αγαπάς
κάνω εγώ προσευχές ό΄τι θέλω να θες στα όνειρά μου
A hetedik mennyországba lépcsõn megyek majd fel
"thesaurusi" arany katonákkal, hogy megtaláljalak téged
és kicsi szivemben újra nyár lesz
ha te szeretsz engem, ha te szeretsz negem
imádkozok majd, hogy álmaimban te is akard, bármit is szeretnék
Νιώθω πια δυνατή στης ζωής τη πηγή
την ουσία να βρω φτάνει να σ΄έχω εδώ
αγιασμός η βροχή διψασμένη μου γη
θα΄ναι η τύχη με μας αν εσύ μ΄αγαπάς
παρελθόν συννεφιά και φιλιά αδιάφορα
ήρθες κι έφερες φως ο δικός μου Θεός
αγκαλιά μου εσύ ξεκινάει η γιορτή
θα΄ναι η τύχη με μας αν εσύ μ΄αγαπάς
αν εσύ μ΄αγαπάς αν εσύ μ΄αγαπάς...
Az erõt, az élet forrását már érzem
már az elég ha itt vagy velem és megtalálom életem értelmét
mint a szomjazó földem az áldott esõért
a szerencse is velünk lesz, ha te szeretsz negem
a borús múltban a csókok közömbösek voltak és hidegek
de te eljöttél és meghoztad a fényt, az én saját Istenem
ha átölellek, nekem akkor kezdõdik az ünnep
a szerencse is velünk lesz, ha te szeretsz engem
ha te szeretsz engem, ha te szeretsz engem...
Stratos: Errõl a dalról, már esett szó a fórumon, kérlek benneteket, hogy elõbb nézzétek meg az elõadók (ill. a dalcímek) listáját, hogy ne szerepeljen többször egy dalszöveg a fórumon, (hacsak nem készül belõle több féle fordítási verzió)!
Στίχοι: Βαγγέλης Κωνσταντινίδης
Μουσική: Αλέξης Παπακωνσταντίνου
Πρώτη εκτέλεση: Έλενα Παπαρίζου
Ετοιμάζω τα πράγματα
Ξεσκονίζω τα όνειρά μου
Κάθε βλέμμα σου με διαπερνά
Ταξιδεύει την καρδιά μου
Δε με νοιάζει αν είσαι ουρανός
Περιπέτεια ή παράδεισός μου
Δε με νοιάζει αν είσαι βυθός
Χάος ή το φως μου.
Összekészítem a dolgaimat,
leporolom az álmaimat
minden pillantásod átdöf engem
bejárja a szívemet
ha az ég vagy, nem számít nekem
kaland, vagy maga az édenkert
nem érdekel az sem, ha a tenger mélye
káosz vagy nekem, vagy akár az én fényem
Ένα ξέρω ένα μόνο ένα
Πως μαζί σου θέλω να χαθώ
Egy, tudom egy, csak egy számít
hogy veled együtt akarok elveszni
Egyet tudok, egyetlen dolgot, csak egyet,
hogy veled akarok elveszni, csak veled!
Ταξίδι για το άγνωστο
Πάρε με να κάνουμε, δε φοβάμαι
Ταξίδι για το άγνωστο
Και πώς θα γυρίσω ας μη θυμάμαι
Στους καινούργιους δρόμους
Που μου δείχνεις
Κλείνω τα μάτια και πάω
Beutazni az ismeretlent;
Vigyél magaddal, s az utat együtt tegyük meg, én nem félek!
Beutazni az ismeretlent
És majd hogyan térek vissza?... Rá ne is emlékezzek!
Az új utakra
Amikre mutatsz
Becsukom a szemem, s veled megyek!
Κάθε λέξη σου σπίθα τρελή
Την ψυχή μου θα ανατινάξει
Και το νιώθω πως φτάνει η στιγμή
Που φωτιά παράξενη θα ανάψει
Δε σε ξέρω ακόμα καλά
Μα οι φόβοι πουλιά
Κι έχουν πετάξει
Minden szavad õrült szikra,
Ami a lelkemet majd felrobbantja
És érzem, hogy eljön még a pillanat
Amikor ez a furcsa tûz majd [color=darkred]fellángol
Nem ismerlek még jól téged,
De a félelmek, mint a madarak
És már el is szálltak...
Most, hogy végre megnézhettem még egyszer A Király ( O Vasilias ) címû filmet, így a zeneszerzőjére is könnyebben rá lehetett keresni (Nagyon tetszettek mind a régies, mind a modern szerzeményei!)
Szerintem, nagyon érdekes zenéket kreál, érdemes meghallgatni a többi művét is... a Youtube-n, vagy bárhol!
Στίχοι / Dalszöveg: Χρήστος Μπράβος / Hristos Bravos
Μουσική / Zene: Θανάσης Παπακωνσταντίνου / Thanasis Papakonstandinou
Πρώτη εκτέλεση / Első előadó: Θανάσης Παπακωνσταντίνου / Thanasis Papakonstandinou
"Όπου, στα 1923 ο επικυρηγμένος Θωμάς Γκαντάρας
ο ληστής, αποφασίζει να φωτογραφηθεί..." "Valamikor 1923-ban a hatalmas Thomas Gandaras
a rabló, elhatározza, hogy lefényképezteti magát ... "
Ο φωτογράφος των Τρικάλων Α. Μάνθος
έπαιρνε νύχτα τα στενά γυρνώντας σπίτι του
τους γάμους θα σκεφτότανε αλλά και τους θανάτους
που εκράτησε παντοτινά στο ακριβό χαρτί
A trikalai fotográfus A. Manthos
éjjel indult el az ösvényeken visszatérve a házához
a házasságokra gondolt, és a halálesetekre is,
amiket mindig a drága papíron örökített meg
Μα πιο πολύ θυμότανε το βράδυ του Αυγούστου
που πόρτες έκλεισε βαριά, έλυσε τα σκυλιά
κλέφτης μην έρθει κι έπεσε για του δικαίου τον ύπνο
κλέφτης μην έρθει κι έπεσε όπως κάθε φορά
De a leginkább egy augusztusi éjszakára emlékezett,
Amikor lezárta a nehéz ajtókat, és eloldotta a kutyákat, hogy
Tolvaj be ne surranjon, és ledőlt igazak álmát aludni.
Tolvaj be ne surranjon, és úgy dőlt le, ahogy más alkalommal is szokott
Μήτε που άκουσε σκυλί, θυρόφυλλο να τρίζει
και απ' το φεγγίτη της σκεπής τον είδε να γλιστρά
από την άκρη Άγγελος, στα δόντια το μαχαίρι
Άγγελος, Εξάγγελος, μας ήρθε από μακριά
Sem kutya nem hallotta, nyílás-záró sem nyikorgott
És a tetőablak fényénél látta meg becsúszni
a sarokból az Angyal, a kés pengéjével a fogai közt
Angyal, Bukott(?)-angyal, távolról jött hozzánk...
Szia Stratos!
Nagyon tettszik ez a stílusú zene. Itt akadtam rá hasonlóra, ami jazz- folklorkeverék:
Melina Kana: Gia széna megtalálható a dalfordításokban, ezért ízelítõül egy másik dal:
Desolate bodies, toys of time
Watchers*when asleep,
soldiers when awake
desolate bodies, deposits for Immortal Water**and frothy beers
Vigasztalan,sivár testek,az idõ játékszerei,
örökkön élõ vírasztó* sasok amikor alszanak,
Katonák amikor ébren vannak
Vigasztalan sivár testek, foglalás a halhatatlan Víznek** és habzó söröknek
Desolate bodies, burned churches
soul kaftans, ancient sins
desolate bodies, etesian and northern winds
sometimes a blessing, others a nuisance
Vigasztalan, sivár testek, leégett templomok
lelki kaftánok, õsi bûnök
vigasztalan, sivár testek passzát és északi szelek
néha egy áldás, máskor sérelem
Desolate bodies, craters of the moon
innocent on the cross, Pilates***over sinks
desolate bodies, happy, sad
hidden punts for unknown foreign lands
Vigasztalan, sivár testek, a hold kráterei
ártatlanok Kereszten, Pilátus*** a szenny gödör fölött
Vigasztalan, sivár testek, boldog, szomorú
rejtett hazardírozás, ismeretlen, idegen földeken
*A very difficult word to translate, meaning an everstanding-eagle as an insomniac state of complete awareness
** Taken from the greek mythology: a fountain was able to give immortality to the ones that bathed in or drank its waters.
*** As in Pontius Pilate, the Roman governor who washed his hands over Jesus' crucifixion
*halott sirató: egy örökké élõ sas a teljes tudatosság álmatlansági állapotaként.
**víz: A görög mitológiából, egy forrás amely a halhatatlanságot tudott adni azoknak, akik megfürödtek benne vagy itták annak vizeit.
***Pilates: mint Poncius Pilátus, a római kormányzó, aki mosta kezeit Jézus Keresztre feszítésekor
-------------------------------------------
Melina Kana & Ashkabad:
Vale Krasi
Melina Kana:
Thalassza
Remélem sikkerült kedvet csinálnom a hallgatásához..!
Nem szeretnélek megbántani, de arra gondoltam, talán jobb lenne, ha a dalokat a Görög zenék, elõadók topikba (https://www.hellasz.hu/forum/viewtopic.php?t=288&start=435) tennéd, ott jobb helyük lenne.
Vagy ha ide, akkor feltölthetnéd mellé a dalszövegüket is, hogy el tudjuk olvasni zenehallgatás közben.
Nem tudom, a többiek mit szólnak az "ötlethez", majd elbírálják, melyik a legjobb megoldás.
Remélem, azért nincs harag. [/OFF]
Esti szerk.:
Látom, Stratos már bemásolta a dalszövegeket.
Nemszóóóóótam'. Köszönjük!
Στίχοι: Θανάσης Παπακωνσταντίνου
Μουσική: Θανάσης Παπακωνσταντίνου
Πρώτη εκτέλεση: Μελίνα Κανά
Αχ η ζωή είναι βούτυρο στον ήλιο
όλα στη γη το λένε καθαρά
όποιος πονά και δεν το φανερώνει
κάνει τον πόνο άρχοντα
Áh i zoí íne vútiro szton íljo
óla szti gí to léne kathará
ópjosz poná ke den to faneróni
káne ton póno árhonda
Óh, jaj, az élet egy vajszelet a napon
e földön, mindenki tisztán tudja, kimondja;
akinek fájdalma van, és ki nem mutatja nagyon,
úgy az, a fájdalmat Urává fogadja!
Βάλε κρασί στου φίλου το ποτήρι
κι η μοναξιά ας κάνει χαρακίρι
Vále krászi sztu fílu to potíri
ki í monakszjá ász káni harakíri
Tölts hát bort a barátod poharába,
és a magány hadd dõljön a saját kardjába!
Στο πουθενά θα μας πετάξει ο χρόνος
γι' αυτό λοιπόν κι εμείς τα ξωτικά
σαν φορτηγά που βγήκαν απ' το δρόμο
θα ζήσουμε παράφορα
Szto puthená thá mász petákszi o hrónosz
já aftó lipón ki emísz tá kszotiká
szán fortigá pu vjíkan áp' to drómo
Thá zíszume paráfora
A semmibe repit bennünket az idõ
ezért hát, mi is a mi fajtánk...
mint a kamionok amik lehajtottak az útról
mámorban éljük majd át...!
Βάλε κρασί του φίλου το ποτήρι
κι η μοναξιά ας κάνει χαρακίρι
Vále krászi sztu fílu to potíri
ki í monakszjá ász káni harakíri
Tölts hát bort a barátod poharába
és a magány hadd dõljön a saját kardjába!
... de arra gondoltam, talán jobb lenne, ha a dalokat a Görög zenék, elõadók topikba tennéd, ott jobb helyük lenne.
Vagy ha ide, akkor feltölthetnéd mellé a dalszövegüket is, hogy el tudjuk olvasni zenehallgatás közben...
... (késõbb) ...Látom, Stratos már bemásolta a dalszövegeket.
Nemszóóóóótam'...
Igen, én szoktam javítgatni, helyre tenni, kitölteni a dolgokat... (Lovegreek még mindig nem tanulta meg a linkek gusztusos bevitelét) Csak most nem voltam elég gyors... (olyan, mint máskor, mikor nem lehetett észre venni a kalózkodásom! ) és nem volt elég idõm se - most arra -, hogy mindezt jelezzem Nektek...
Bár, annyiból valóban jobb lenne, ha hozzászólásonként csak egy-egy dalra hívnánk fel a figyelmet, hogy késõbb könnyebb legyen visszakeresni a dalokat, és a hozzájuk tartozó szövegeket!!! (igaz, hogy ezt is igyekszem utólagos beszúrkálásokkal megoldani... Bocsi érte Geot, de így nem lesz legalább "OFF" a sok beírás...!)
Egyébként Jox arra bíztat, hogy nyissak külön Blogot, ahol elvben könnyebb lehetne ráakadni majd az osztályozott dalokra... és nem vegyülnének el a hozzászólások között... (bár lehet majd ott is hozzászólni, csak az arra fenntartott helyen...!)
Úgyis azon törtem a fejem, hogy vajon meddig lehet a fórumot áttekinthetõen folytatni...? És nem gondoltam még (a huszadik oldal tájékán), hogy ilyen hamar meg fogjuk közelíteni a 100.-at!!!
És azt se, hogy folyton csak azon fogok sopánkodni, hogy nem gyõzöm fordítgatni azt a sok dalt (hiába segít Asteri - aki becsületesen csak a már lefordított nótákat teszi fel - és Petros is... Bizony, még el kellene néhány nyersfordító, aki jócskán besegít, hogy bírjuk a magunk diktálta tempót!!!)
Music & Lyrics: Kostas Mountaki
ΘΑΛΑΣΣΑ / "Thalassa" (Sea) / Tenger
Music & Lyrics: Kostas Mountakis
Voice: Melina Kana (Στην υγειά μας: 2006)
Μουσική - Στίχοι: Κώστας Μουντάκης
Ερμηνεία: Μελίνα Κανά
Μεσοπέλαγα αρμενίζω κι έχω πλώρα τον καημό
κι έχω την αγάπη πρύμα κι άλμπουρο τον χωρισμό / x2
Meszopélaga armenízo ki ého plóra ton kai(j)mó
ki ého tin agápi príma ki álburo ton hórizmó / x2
Nyílt tengeren vitorlázom, s a hajó orra a bánatom és a hajó tatja a szerelmem, s maga az árboc a válás / x2
Θάλασσα, μη με διώχνεις μακριά
Χωρισμέ, μου 'χεις κάψει την καρδιά / x2
Thálassza, mí me djóhnisz mákri(j)a
Horizmé, mu 'hisz kápszi tin kardi(j)á / x2
Oh Tenger, ne űzz el messzire engem! Ha külön választasz bennünket, szétégeted a szívemet / x2
Την κορφή του Ψηλορείτη με παράπονο θωρώ
και με δάκρυα απ' την Κρήτη φεύγω κι αποχαιρετώ / x2
Tin korfí tu Psziloríti me parápono thoró
ke me dákria ap' tin Kríti févgo k(i) apoheretó / x2
A Psziloritisz ormát panaszosan nézve bámulom
és távozva Kréta szigetétől, könnyekkel búcsúzom / x2
Θάλασσα, μη με διώχνεις μακριά
Χωρισμέ, μου 'χεις κάψει την καρδιά / x2
Thálassza, mí me djóhnisz mákri(j)a
Horizmé, mu 'hisz kápszi tin kardi(j)á / x2
Oh, tenger! Ne űzz el messzire engem! Ha külön választasz bennünket, szétégeted a szívemet / x2
Μαύρη μοίρα το 'χει γράψει, να μακραίνω, να χαθώ
και να ζω μακριά απ' την Κρήτη κι από κείνη π' αγαπώ / x2
Mávri míra to' hi grápszi, ná makréno, ná hathó
ke ná zó makriá áp' tin Kríti ki apó kiní p 'agapó / x2 ---------nem egészen ezt énekli! Meg írta a sötét, fekete sors, hogy eltávolodjak, elvesszek És hogy távol éljek Kréta szigetétől, és attól akit szeretek / x2
Θάλασσα, μη με διώχνεις μακριά
Χωρισμέ, μου 'χεις κάψει την καρδιά
Thálassza, mí me djóhnisz mákri(j)a
Horizmé, mu 'hisz kápszi tin kardi(j)á/ x2
Tenger ne űzz el engem messzire! / x2
Különválasztva bennünket, szétégeted a szívemet / x2
Μεσ΄τον κόσμο αυτό τον αδιάφορο / Mész'ton kózmo aftó ton adjáforo
κάπου υπάρχει ένα χέρι για να κρατηθώ / kápu ipárhi éna héri já ná kratithó
Θεέ μου σε ρωτώ δεν αξίζω εγώ / Theé mu sze rotó dén akszízo egó
μια σταγόνα απ΄της αγάπης τον ωκεανό / mjá sztagóna áp'tisz agápisz ton okeanó
Ebben a világban, amely annyira közömbös
kell, hogy létezzen egy kéz, amelyben megkapaszkodhatok!
Istenem, kérdésemmel hozzád fordulok: Én (tán) nem érdemlek meg
egyetlen cseppet (sem), a szeretet végtelen óceánjából?
Μια στιγμή να ζήσω αυτό που λένε αγάπη μια στιγμή / Mjá sztigmí ná zíszo aftó pu léne agápi mjá sztigmí
και χίλιες νύχτες θα έκανα υπομονή / ke híljesz níhtesz thá ékana ipomoní
αν ήξερα πως θα χαράξει το πρωί / án íkszera posz thá harákszi to proí
που θα΄ρθει αυτός που περιμένω / pu thá'rthi aftósz pu periméno
Μια στιγμή να ζήσω αυτό που λένε αγάπη μια στιγμή / Mjá sztigmí ná zíszo aftó pu léne agápi mjá sztigmí
κι ας έσβηνα μετά σαν φλόγα από κερί / ki ász ézvina metá szán flóga apó kerí
θα είχα νιώσει πως σε τούτη τη ζωή / thá íha nyószi posz sze túti ti zoí
υπάρχει λόγος ν΄ανασαίνω / ipárhi lógosz n'anaszéno
Egyetlen pillanatra - ha megélhetném, amit szeretetnek hívnak -, csak egy pillanatra...
és ezer éjszakán át várnék türelemmel!
Ha tudnám, hogy egyszer felvirrad majd a reggel,
amikor eljön az, akire annyira várok!
És egyetlen pillanatra - ha megélhetném, amit szerelemnek hívnak -, csak egy pillanatra...
és aztán kihunynék, mint a pisákoló gyertya!
Akkor átélhetném egyszer, hogy ebben az életben
van oka, értelme annak, hogy lélegezzek...!
Όλοι γύρω μου κάποιον βρήκανε / Óli jíro mu kápjon vríkane
στο Θεό οι προσευχές τους ακουστήκανε / szto Theó í proszefhész tusz akusztíkane
Körülöttem mindenki talált már valakit...
Az imájuk eljutott (már) Istenig...!
Μια στιγμή να ζήσω αυτό που λένε αγάπη μια στιγμή / Mjá sztigmí ná zíszo aftó pu léne agápi mjá sztigmí
και χίλιες νύχτες θα έκανα υπομονή / ke híljesz níhtesz thá ékana ipomoní
αν ήξερα πως θα χαράξει το πρωί / án íkszera posz thá harákszi to proí
που θα΄ρθει αυτός που περιμένω / pu thá'rthi aftósz pu periméno
Μια στιγμή να ζήσω αυτό που λένε αγάπη μια στιγμή / Mjá sztigmí ná zíszo aftó pu léne agápi mjá sztigmí
κι ας έσβηνα μετά σαν φλόγα από κερί / ki ász ézvina metá szán flóga apó kerí
θα είχα νιώσει πως σε τούτη τη ζωή / thá íha nyószi posz sze túti ti zoí
υπάρχει λόγος ν΄ανασαίνω / ipárhi lógosz n'anaszéno
Egyetlen pillanatra - ha megélhetném, amit szerelemnek hívnak -, csak egy pillanatra...
és ezer éjszakán át várnék türelemmel!
Ha tudnám, hogy egyszer felvirrad majd a reggel,
amikor eljön az, akire annyira várok!
És egyetlen pillanatra - ha megélhetném, amit szerelemnek hívnak -, csak egy pillanatra...
és aztán kihunynék, mint a pisákoló gyertya!
Akkor átélhetném egyszer, hogy ebben az életben
van oka, értelme annak, hogy lélegezzek...!
A következõ dal, nem illik a másik fórumba, mivel se nem külföldi, se nem görög Az angolból való fordítást vállalom. A YouTube-on, hibásan van leírva a szöveg (nyelvtanilag: pl. nem mindegy, hogy starts vagy start, stb.) Köszi Stratos a javítást, egyszer csak megtanulom
Μια χούφτα φως Ιερουσαλήμ στα πόδια μου σκορπάει το φεγγάρι
κοιτάζω τ' άστρα σαν σκυλί πολύς Θεός μα ούτε ένα χνάρι
πλανήτης σ' έχει μακρινός λύπη μου τροχιά τ' Απρίλη
χαμένος είμαι εδώ, χαμένος είμαι εδώ
Mjá húfta fosz Jeruszalím sztá pódja mu szkorpái to fegári
kitázo t' ásztra szán szkilí polísz Theósz má úte éna hnári
planítisz sz' éhi makrínosz lípi mu trohjá t' Ápríli
haménosz íme edó, haménosz íme edó
Κι αν όλα μου τα υπάρχοντα νερό τα καταπιεί
η τρέλα μου είσαι συ η τρέλα μου είσαι συ
Ki án óla mu tá ipárhonda neró tá katapjí
i tréla mu ísze szi, í tréla mu ísze szi
Κι απ' τις σκοτεινές κοιλάδες αρχαίας λύπης μαντινάδες
με κλάμα ανθρώπου ζωντανού έτσι μου 'ρχεσαι στο νου
μα πού τα πόδια μου με πανμ' άστρα κι άμμο μες στο στόμα
πες μου πόσο ακόμα πόσο ακόμα
Ki áp' tisz szkotinész kiládesz arhéasz lípisz madinádesz
me kláma anthrópu zondanú éci mu' rhesze szto nú
ma pú tá pódja mu me panm' ásztra ki ámo mesz szto sztóma
pesz mu pószo akóma, pószo akóma
They say a city in the desert lies
the vanity of an ancient king
but the city lies in broken pieces
where the wind howls and the vultures sing
these are the works of man γύπες παντού πετούν
this is the sun of our ambition
it would make a prison of my life
Azt mondják egy város fekszik a sivatagban / Arról beszélnek egy város van a sivatagban
egy õsi királynak a hiúsága / egy régi királyhiúságának az emléke
de a város darabokra tört / mely összeomlott
ahol süvít a szél / ahol süvít a szél
és a keselyük énekelnek / és a keselyük sikoltoznak
ezek az ember teremtmenyei / ezeket alkotta az ember
mely életemet bötönné tenné / mely börtönbe zárna engem
Ha másnak a felesége lennél / Ha másnak lennél a felesége
minden börtön porig robbantva lenne / minden börtön összedölne
szabadon mennének az ellenségek / kiszabadulnának az ellenségek
Megõrülök érted, megõrülök érted / megõrülök érted,megõrülök érted
If you became another's wife with every prison blown to dust
my enemies walk free I 'm mad about you I 'm mad about you
Πιο μόνος μου ποτέ στον κόσμο αυτό δεν ένιωσα
παλάτια κι αν μου χάριζαν το χρυσάφι της γης
χωρίς αγάπη αν ζεις όλα τα τρόπαια είν' αποτρόπαια θαρρείς
Pjó mónosz mu poté szton kózmo aftó den ényosza
palátja ki án hárizan to hriszáfi tisz gísz
horísz agápi án zísz óla tá
trópea in'apotrópea tharísz
A stone's throw from Jerusalem
I walked a lonely mile in the moonlight
and though a million starts were shining
my soul was lost on a distant planet
that whirls around the April moon
whirling in an arc of sadness
Χαμένος είμαι εγώ I 'm lost without you
Egy kõdobányira Jeruzsálemtõl / Jeruzsélem mellett
egy mérföldet magányosan mentem a hold fényben / a holdfényben egy mérföldet sétáltam
És bár millió csillag ragyogott / fényesen ragyogtak a csillagok
a lelkem elveszett egy távolabbi bolygón / úgy éreztem elveszett vagyok
mely az áprilisi hold körül örvénylik / az áprilisi hold körül szédülök
a szomorúság bárkájában / a szomorúság beterít
elveszett vagyok nélküled / nélküled nem létezem
Κι αν μες το χέρι σου κρατάς του ολέθρου το κλειδί
κι αν ξεχυθήκαν μονομιάς της νιότης μου οι εχθροί
κι αν όλα μυο τα υπάρχοντα νερό τα καταπιεί
η τρέλα μου είσαι συ η τρέλα μου είσαι συ
Ki án mesz to héri szu kratász to aléthru to klidí
ki án kszehithíkan monomjász tisz nyóti mu i ehtrí
ki án óla mu tá ipárhonda neró tá katapjí
í tréla mu ísze szi, í tréla mu ísze szi
Ξέχασες γρήγορα σαν όλους τους απλούς / Gyorsan elfelejtetted, mint minden hétköznapi ember
τις νύχτες που δε σβήναμε τα φώτα. / az éjszakákat, amikor nem oltottuk le a villanyt.
Μας πήρε η θάλασσα που πήρε τους πολλούς / Magával ragadott a tenger, amely már sokakat elvitt
και γίνανε οι φόβοι γεγονότα. / és a félelmek tényekké váltak.
Τώρα με θέλεις και δεν καίγομαι, / Most engem akarsz, ám, már nem égek,
μη με φιλάς, μπερδεύομαι. / Ne csókolj, össze vagyok zavarodva!
Ξέρω πως πια δε θέλω τίποτα, / Tudom, hogy nem akarok többé semmit,
μη με φιλάς, μη με ρωτάς, / Ne csókolj, ne kérdezz,
μη με κοιτάζεις ύποπτα. / Ne nézz rám gyanakvóan!
Κι ύστερα πέσαμε σε κείνο το φιλί / És aztán belezuhantunk abba a csókba
που μύριζε ρουτίνα και συνήθεια. / ami rutintól és megszokástól bűzlött.
Ξέχασες γρήγορα σαν όλους τους απλούς / Gyorsan elfelejtettél, mint minden hétköznapi ember
και πήγανε χαμένα τα ξενύχτια. / és veszendőbe mentek azok az éjszakák
Τώρα με θέλεις και δεν καίγομαι, / Most engem akarsz, ám én nem égek,
μη με φιλάς, μπερδεύομαι. / Ne csókolj, össze vagyok zavarodva!
Ξέρω πως πια δε θέλω τίποτα, / Tudom, hogy nem akarok többé semmit,
μη με φιλάς, μη με ρωτάς, / Ne csókolj, ne kérdezz,
μη με κοιτάζεις ύποπτα. / Ne nézz rám gyanakvóan!
Την πρώτη μας φορά είχες ξανθά μαλλιά
Και μάτια γαλανά, ένα εβδομήντα-εννιά
Κι εγώ ήμουνα σαφώς απλά ένας Θεός
Μα είμαι ένας θνητός, για σένανε τρελός
Amikor elõször találkoztunk, mondtad, szõke a hajad
kék a szemed és 179 magas vagy
és én egyértelmûen egy Isten voltam, csak úgy egyszerûen
de most már én is csak egy halandó vagyok, aki megõrül érted
Legelsõ alkalmunkkor : Szõke volt a hajad (- írtad)
És kék szemû voltál, 1,79 magas...
És én is egy Isten voltam - így, egyszerûen, és kétségtelenül
Habár földi halandó vagyok, aki viszont érted - teljesen megõrül!
Και ανυπομονώ, στο chat-room για να δω
Τον πιο ωραίο κωδικό, μωρό μου
Σε θέλω, σε θέλω, σε θέλω, σε θέλω
És a chat-szobában türelmetlenül várok rád
hogy láthassam a legcsodásabb Nick-et, "Babám"
akarlak téged, csakis téged akarlak, téged akarlak!
Μωρό μου, πότε θα βρεθούμε οι δυο
Οι δυο μας σε δωμάτιο πραγματικό
Μωρό μου, πότε θα σε δω από κοντά
Σε θέλω, σε θέλω, σε θέλω, σε θέλω
Babám, mikor leszünk mi ketten?
mind a ketten egy valóságos szobában
Babám, mikor láthatlak személyesen?
téged akarlak, csakis téged akarlak, akarlak téged!
Kicsim, mikor találunk végre egymásra...?
Mikor kerülünk végre, egy valódi szobába?
Kicsim, mikor lesz az, mikor közelrõl csodállak?
Annyira akarlak, annyira kellesz, annyira kívánlak!
Και δίχως αφορμή, δεν βλέπω τη στιγμή
Απλά εγώ κι εσύ, παρέα στο IRC
Καλά όμως όλα αυτά, μα πρέπει τελικά
Ν' ακούσεις πώς χτυπά για σένα μια καρδιά
Lehetõség nélkül, nehezen tudom kivárni a pillanatot
egyszerûen csak te és én, a chat-rõl barátok
azért így is jó minden, de már meg kellene hallanod
hogy a szívem érted mennyire dobog
Και ανυπομονώ...
És türelmetlenül várok rád...
Μωρό μου, πότε θα βρεθούμε οι δυο...
Babám, mikor leszünk mi a ketten....
Πόσο φοβάμαι τις στιγμές που βρίσκεσαι μακριά
Πόσα σενάρια το μυαλό μου φτιάχνει
Το ξέρω λόγους κι αφορμές, δεν έχει η καρδιά
Μα σαν τρελή σημάδια πάντα ψάχνει
Mennyire félek azoktól a pillanatoktól, amikor messze jársz tõlem
mennyi gondolat, mennyi forgatókönyv áll össze a fejemben
mesélhetnék az okokról és a magyarázatokról, amit a szívem nem birtokol
de mint egy õrült, a jeleket keresi folyton
Φοβάμαι τις μέρες που θα 'ρθουν
κι ίσως μαζί να μη μας βρουν
Τρέμω το αύριο στα μάτια να κοιτάξω
φοβάμαι μακριά σου εγώ δε ζω
έτσι έχω μάθει ν' αγαπώ
Συγχώρεσέ με δεν μπορώ ν' αλλάξω
Félek azoktól a napoktól, amik egyszer majd eljönnek
és talán már nem együtt találnak minket
rettegek a holnaptól, hogy a szemedbe nézzek
félek, hogy nem tudok élni távol tõled
megtudtam már milyen szeretni
bocsáss meg nekem, nem tudok megváltozni
Φοβάμαι κι όταν είσ' εδώ, τις ώρες της σιωπής
Στα όνειρά σου με ποιον ανταμώνεις
Το ξέρεις πως τρελαίνομαι, όταν για λίγο αργείς
Μα φταίει η αγάπη, μη θυμώνεις
Félek amikor itt vagy és néma órákban, csendben
álmaidban találkozol valakivel
mesélhetnék arról, hogy õrülök meg, amikor kicsit késel
de a szerelem tehet errõl, ne haragudj érte
Úgy néz ki, hogy a 90-es években a görögök szerették a
magyar "Manhattan" típusú együtteseket, ahol négy fiú egyszerre mozog és énekel...
A zeneszerzõ, Jorgos Theofanous (aki korábban Evridikinek, az énekesnõnek volt a férje) azt mondta, hogy Evridikirõl ír minden számot, akkor is, ha másoknak adja ezeket a számokat.
Miután Konstantinos Hristoforou element a "One" együttestõl, a többiek úgy döntöttek, hogy már nincs értelme.
Konstantinos Hristoforou, egyedül, nagyon híres lett.
Ez a "One" együttes lány változata - megint a 90-es evekbõl:
Στίχοι: Κάρολος Μπάρκας
Μουσική: Vandenberg
Πρώτη εκτέλεση: Hi-5
Κάτι αρχίζει εδώ
Τ' αύριο να κοιτάς… Ποτέ το χτες
Μη σε νοιάζει τίποτα
Θα 'ρθουνε για μας μεγάλες στιγμές
Στ' όνειρο θα βρούμε… μια θέση μαζί
Κι αυτό που μοιραστήκαμε για πάντα θα ζει
Valami elkezdõdik itt...
A holnapot nézd, sose a tegnapot!
Ne érdekeljen semmi se
Még várnak ránk, a bekövetkezõ nagy pillanatok
S az álomban rátalálunk... egy közös helyre
És az, amiben osztoztunk, örökké élni fog!
Υπάρχει ένα αστέρι για μας
Τυχερό
Θα ανοίξει έναν κόσμο με μιας
Μαγικό
Κάτι αρχίζει εδώ
Létezik valahol egy csillag számunkra ,
Egy szerencsecsillag
És megnyílik majd egy új világ
Egy varázslatos
Valami elkezdõdik itt, most
Κάτι τελειώνει εδώ
Μα δρόμο φωτεινό… εσύ θα βρεις
Μη σε νοιάζει τίποτα
Γι' αυτό που λαχταράς, θα 'ναι πάντα νωρίς
Μόνο να με σκέφτεσαι… και θα 'ναι αρκετό
Κοντά σου θα με φέρνει το τραγούδι αυτό
Valaminek meg végeszakad itt
De egy fényes ösvényre... te fogsz ráakadni
Ne érdeklejen más, semmi se
Annak amit imádsz, mindig csak korán lesz
Csak gondolj reám... s az, bõven elég lesz
A közeledbe visz majd engem ez a dal
Υπάρχει ένα αστέρι για μας
Τυχερό
Θα ανοίξει έναν κόσμο με μιας
Μαγικό
Να ακούς τη φωνή της καρδιάς
Μόνο αυτό
Κάτι αρχίζει εδώ
Κάτι τελειώνει εδώ
Létezik valahol egy csillag számunkra ,
Egy szerencsecsillag
És megnyílik majd egy új világ
Egy varázslatos
Valami elkezdõdik itt, most
Και να χαμογελάς
Ποτέ να μην ξεχάσεις
Μόνο εσύ ξέρεις που θέλεις να φτάσεις
És mosolyogjál!
Ne feledd el sohase:
Csak Te tudod azt; hogy elérni hová akarsz?
Σκέψου τις μέρες που θα 'ρθουν
Κι οι αναμνήσεις την πόρτα θα κτυπούν
Σε ποιόν θα δίνεις της καληνύχτας το φιλί
Και ποιο χαμόγελο θα βλέπεις σαν ξυπνάς κάθε πρωί
Gondolj azokra a napokra, amik majd eljönnek
és az emlékekre, amik az ajtón kopogtatnak
a jó éjt csókot kinek adod majd
és reggelente amikor felébredsz, kinek fogod látni a mosolyát
Gondolj az eljövendõ napokra,
és az emlékek, majd az ajtón kopogtatnak
A "jó éjt" csókot, kinek adod majd?
És kinek fogod látni a mosolyát reggelente, ha felriadsz?
Σκέψου τις νύχτες της βροχής
Σε ποια αγκαλιά θα μπαίνεις για να ζεσταθείς
και ποια φωνή θα ψιθυρίζει "είμαι εδώ"
"ότι κι αν γίνει μη φοβάσαι θα 'μαι δίπλα σου εγώ"
Gondolj az esõs éjjelekre,
kinek a karjaiba bújsz be, hogy felmelegedj
és kinek a hangja suttogja majd neked, hogy " itt vagyok "
"bármi is lesz, ne félj, én mindig melletted leszek"
Σκέψου μόνο πριν μου πεις
Ένα αντίο και χαθείς
Κοίτα με στα ματιά αν μπορείς
Δεν νομίζω ότι μπορείς
Σκέψου μόνο αν μ' αγαπάς
Αν αντέχεις να μην μ' αγαπάς
Πριν πετάξεις μια ζωή
Σκέψου μια ζωή
Gondolj bele csak, mielõtt azt mondod nekem
Isten veled és eltûnsz, elmész tõlem
nézz a szemembe, ha képes vagy erre
nem hiszem el, hogy megteszed
csak gondolj bele, ha szeretsz
el tudnád-e viselni, hogy ne szeress engem
mielõtt eldobsz egy életet
gondolj arra az életre
Σκέψου τις ώρες της χαράς
Κι όλα τα όνειρα που κάναμε για μας
Είναι δικές μας, δικές μας οι στιγμές
Πως θες να φτιάξεις το αύριο δίχως ίχνος απ' το χθες
Gondolj a boldog órákra
és az álmainkra, amiket együtt álmodtunk
ez már a miénk, a mi pillanataink
hogyan akarod rendbe hozni a jövõnket, a múlt nyomai nélkül
..
(olyan, mint máskor, mikor nem lehetett észre venni a kalózkodásom! 
