Sziasztok!
Úgyis mint Egyelõre Egyszemélyes Magyarországi Emirlis Rajongói Klub (EEMERK), a napokban felkukkantottam a youtube-ra, és találtam két újabb nótát rajongásom tárgyától.
A hétvégén lefordítottam az egyiket, a végeredményt az alábbiakban teszem közzé.
Elõre is elnézést a kínrímekért, illetve azért, hogy (legalább is egy helyütt biztosan) eltértem a szó szerinti fordítástól, de azt a már elõbb emlegetett kínrím kedvéért tettem.
További szószaporítás helyett a dal:
Ήρθες πάλι να με βρεις
μια συγνώμη να μου πεις
και ζητάς όπως και πριν να σ΄αγκαλιάσω
Όμως τώρα είναι αργά
ένα μόνο θέλω πια
πως υπήρξες στη ζωή μου να ξεχάσω
Jöttél, s újra megtaláltál,
egyetlen bocsánatot mondtál,
és kérted öleljelek úgy, ahogyan régen.
Csakhogy ez elkésett,
az egyetlen, mit remélek,
elfelejteni, hogy része voltál az életemnek.
Refren:
Αν με δεις μη μου μιλήσεις
και το βλέμμα να γυρίσεις
μη τολμήσεις να μου πεις πως μ΄αγαπάς
Περασμένα ξεχασμένα
είναι μοναχά για σένα
να γυρίσεις πάλι πίσω μη ζητάς
Ha meglátsz, hozzám ne szólj,
fordítsd el az arcod,
ne merd még egyszer azt mondani, hogy szeretsz.
Ami elmúlt, elmúlt,
Neked csak arra legyen gondod,
hogy az újrakezdést többé ne emlegesd.
Μια συγνώμη δεν μπορεί
τη χαμένη μου ζωή να τη βρει
και να τη φέρει πάλι πίσω
Πόσο εύκολα ξεχνάς
τόσα βράδια μοναξιάς
που με άφησες μονάχο μου να ζήσω
Egy bocsánat nem elég,
az elpocsékolt életemért,
azt már nem fordítja vissza.
Te túl könnyen elfelejted,
a magányos estéimet,
mikor ott hagytál magamra.
--------------------------------
Annyira helyes kis dalocska ez, hogy szerintem hamarosan már MERK
lesz a klubunk neve, az Egyelõre Egyszemélyest elhagyva.
Szép Napot Mindnyájatoknak!
Eti
Stratos: Nagyon boldoggá tettél minket Eti!
És gratulaaa!
De egyben hadd adjak hangot felháborodásunknak! (azért is, hogy a másik számot még nem tetted közzé! )
És hadd nyújtsam be petíciónkat a magam nevében - és úgy is, mint a VEMHES Rt. képviselõje (Valószínûleg; Emirlis Mihalis Hívei Egyesületének Sokadik Rajongói tábora ), Tiltakozunk az ellen, hogy kisajátítsd(/kisajátítsátok magatoknak) a Mi Mihaliszunkat!!!
Bosszúból beolvadunk a MERK-be, és követeljük, hogy átnevezhessük a klubot... mert... mert... CSAK!
És ezentúl MERT-nek fogjuk hívni!!! Mert... mert... mert kikiáltjuk magunkat:
Mihalis Emirlis Rajongói Tábor-ává!
Itt egy következõ nóta, s már értem, hogy miért nem lett még lefordítva...
Akad itt is elég homályos pont... de remélem Jorgoszék segítenek majd kiigazítani...
Όχι δεν είμαι από την Κούβα
Μα Κουβανό με λένε πια,
γιατί έχω πέσει στη λακκούβα
από το στοίχημα βαθιά.
Nem vagyok kubai, nem onnét származtam
Ám már régóta kubának hí'nak
mert *kátyuba zuhantam
egy meredek fogadás miatt!
Στα σίγουρα λοιπόν ποντάρω
Το ένα τρίτο του μισθού,
Και σκέφτομαι θα τους τα πάρω
με τη βοήθεια του θεού
Tehát, tutira megyek, s lefogadom
fizetésemnek a harmadát,
s majd érte elnyerem - gondolom
isteni segítséggel - a garmadát!
Μα το κοράκι πέναλτι
δίνει θα τρελαθώ,
πάλι θα τρέχω για έναντι
από το αφεντικό
Ám, a Bíró, tizenegyest ítélt
Jajj, s ebbe beleörülök!
Átrohanhatok majd ismét
elõlegért a fõnökömhöz...
Ποτέ θα βγω απ' τον κουβά
Να δω τον ούρανό
Να πάψουν όλοι να μου λεν
καλώς τον Κουβανό
Mikor mászok ki majd a kátyuból,
hogy megláthassam az eget?
hogy ne mondják többé gúnyból:
- Na, K...uba! Üdvözletem!
Δεν έχω πρόεδρο τον Κάστρο
μα με φωνάζουν Κουβανό,
γιατί δεν έχω λιγο αστρο
όταν στοιχηματίζω εγώ.
Nem miniszter elnököm a Fidel,
mégis Kuba a gúnynevem
Mert sok szerencsecsillag figyel,
amikor a fogadást megteszem.
Στο ένα είκοσι τα σπρώχνω
για να ρεφάρω προσπαθώ,
κι απ το μυαλό μου μέσα διώχνω
καθε ενδεχομενο κακο.
Egy a húszra lököm hát a tétet,
hogy visszanyerjem szerencsémet,
és kiûzöm a fejembõl a sok "miért"-et,
s minden váratlan, rossz eshetõséget.
Μα το κοράκι πέναλτι
δίνει θα τρελαθώ,
πάλι θα τρέχω για έναντι
απο το αφεντικό.
Ám, a Bíró, tizenegyest ítélt
Jajj, s ebbe beleörülök!
Átrohanhatok majd ismét
elõlegért a fõnökömhöz...
Πότε θα βγω απ το κουβα
να δω τον ουρανό,
να πάψουν όλοι να μου λεν
καλώς τον Κουβανό...
Mikor mászok ki majd a kátyuból,
hogy meglássam az eget?
hogy ne mondják többé gúnyból:
- Na, K...uba! Üdvözletem!
-----------------------------
Sajnos, ebbe a "kátyuba" jól beleszaladtak a görörgök...:
https://www.youtube.com/watch?v=n1F7ZCC040Y&feature=related
Itt egy következõ nóta, s már értem, hogy miért nem lett még lefordítva...
Akad itt is elég homályos pont... de remélem Jorgoszék segítenek majd kiigazítani...
Ebben az esetben a "κοράκι" szo, azt jelent hogy "jatekvezeto".
(Fekete ruhaban, ugy nez ki mint egy hollo!)
πάλι θα τρέχω για έναντι απο το αφεντικό = megint penzt kerek a fonokomtol
A "πέναλτι" nem "bánatpénzt" jelent.
A tobbi tokeletes! Az egesz "dalforditas" tema tokeletes! Gratulalok!
Stratos: AHÁÁÁ! Így már rájöttem: Csak nem büntetõ rúgást, tizenegyest jelent a "πέναλτι" ???
De nekem még mindig homályos a : γιατί δεν έχω λιγο αστρο- sor!
Azért hívnak engem "kubának", - "mert nekem nincs kevés csillagom???"
Tehát sok a szerencsecsillagom? Vagy mit jelent?
(A "Fidel - figyel" szó-szerint kínrím...! Mert kínomban nem tudtam mit kitalálni! )
- Ilyenkor a sportban angol szavakat hasznalunk. Ilyen peldaul a "πέναλτι" (penalty).
A masikat is kitalaltad: "nem keves a szerencsecsillagom".
(Ritkan hasznalunk ilyen mondatot.)
Stratos: Köszi, Petro a daldszöveget!
Engedelmeddel, át is pakoltam a korábbi hozzászólásba (hogy ne legyen fenn kétszer!) Helyette itt van, valami egészen mááás...
Στίχοι: Ελεάνα Βραχάλη
Μουσική: Νίκος Αντύπας
Πρώτη εκτέλεση: Σάκης Ρουβάς
Πώς φαίνεται η αγάπη μας στου φεγγαριού το φως
τί λεν για μας τα άστρα και ο Θεός
πες μου αν το σύμπαν γύρω μας συνωμοτεί ξανά
υπέρ μας ή κατά και πες μου τί λένε τα πουλιά
τί τραγουδούν αυτά για μας
Vajon, hogyan látszhat a szerelmünk a hold fényében?
Mit mondanak rólunk a csillagok, és mi az isten véleménye?
Szólj, hogyha a világmindenség köröttünk újra robban...
És hogy érettünk, vagy ellenünk a madarak mirõl csipognak?
Azok, rólunk, mirõl dalolnak?
Μοίρα μου αν είσαι πες μου τί θα γίνουν οι ευχές μου
δεν αρκεί η θέλησή μου για να είσαι εδώ μαζί μου
Δεν αρκεί το φως του κόσμου για να φέγγεις εδώ μπρος μου
δεν αρκεί η θέλησή μου για να είσαι εδώ μαζί μου
Ha a végzetem te lennél, imáimnak mi a sorsa? Mondd meg!
Mert ahhoz nem elég az akaratom, hogy itt legyél velem
Nem elegendõ a világ fénye, hogy itt világíts elõttem
Csupán az akaratom nem elég, hogy itt legyél velem...!
Ανθρωποι που γνωρίσαμε χάθηκαν στη στιγμή
σκόρπισαν όλοι δίχως αφορμή
κύκλους κοντά μας κάνουνε και κάνουμε κι εμείς
με λόγο ή χωρίς δεν ξέρω αν σ΄αγαπώ μου πεις
πόσο το εννοείς κι εσύ
Az emberek, kiket ismertünk, eltüntek egy perc alatt
Mindenki ok nélkül, széjjel szóródott, szana-szét szaladt.
Elkerülnek minket, s egymást kerülgetjük mi is...
Joggal, vagy anélkül - nem tudom -, ám ha kiejted is:
- "Szeretlek," - mennyire érzed, s hiszed is?
Μοίρα μου αν είσαι πες μου τί θα γίνουν οι ευχές μου
δεν αρκεί η θέλησή μου για να είσαι εδώ μαζί μου
Δεν αρκεί το φως του κόσμου για να φέγγεις εδώ μπρος μου
δεν αρκεί η θέλησή μου για να είσαι εδώ μαζί μου
Ha a végzetem te lennél, imáimnak mi a sorsa? Mondd meg!
Mert ahhoz nem elég az akaratom, hogy itt legyél velem
Nem elegendõ a világ fénye, hogy itt világíts elõttem
Csupán az akaratom nem elég, hogy itt legyél velem...!
Petro, Ha ennek a dalnak is fellelnéd a szövegét...!
(Az együttesben ekkor jelent meg elõször, s vette át a frontember szerepét, a korábbi énekesnõ után, és ahelyett, hogy széthullt volna az együttes, sikereinek csúcsára hágott!!) https://www.hellasz.hu/forum/viewtopic.php?p=36810#36810
Βάζω πρώτη και ξεκινάω,
γλυκιά διαδρομή
Σ'έχω πλάι μου προσπερνάω,
όλοι οι δρόμοι είσαι εσύ.
Κάνω ευθεία στροφή μπροστά μου,
λυγίζεις αργά.
Στο τιμόνι τώρα καρδιά μου,
μοιράζεις φτερά.
Egyesbe rakom, és nekivágok
Egy édes utazásnak
Mellettem vagy, eléd vágok,
ám minden út, te magad vagy!
Kanyar jön - gázt adok -, elõre!
Lassú vagy nagyon...
Szívem, most, a kormányra dõlve
velem osztozol a szárnyakon.
Lassan, csak lassan baby! Lassíts, az égre!
Lassan, csak lassan baby! Lassabban végre!
Ανασαίνω με το ρυθμό σου,
πιάνω τα 100.
Κοκκινίζει το προσωπό σου,
δεν σταματώ.
Βγάζω φλας δακρίζουν τζάμια,
πάθος νυχτερινό.
Στον παράδεισο κλείνω χάδια,
στρίβω για ουρανό.
Együtt lélegzek a ritmusoddal
elérem, és túllépek a százon!
Belevörösödik az arcod,
de én, meg nem állok!
Fényt villantok, könnyeznek az üvegek,
késõ éji szenvedély...
A mennyországba zárok minden ölelést,
és neki kanyarodok, fel, az ég felé...
Στίχοι: Βασίλης Καζούλης
Μουσική: Βασίλης Καζούλης
Πρώτη εκτέλεση: Βασίλης Καζούλης
Βήμα γρήγορο στο διάστημα,
μάζεψες τα ρούχα σου απ' το πάτωμα,
το κλειδί σου κι εκατό δραχμές,
να φτάσεις ως το τέρμα βιάστηκες.
Sebes léptek hangzanak fel a folyosón,
összekaptad szétszórt ruháidat a padlóról,
a lakáskulcsod, meg egy tépett száz drachmásat
siettél, hogy végül idõben kiérhess az állomásra.
Την τελευταία, την παράσταση στο Εκράν,
το τελευταίο, ματωμένο σου κολλάν,
το τελευταίο τραίνο από τον σταθμό,
το τελευταίο πλοίο για την Αμοργό.
Hogy elérd az utolsó mozifilmet az Ekrán-ban
Ez volt hát, az utolsó összevérzett harisnyanadrágod,
ez az utolsó vonat a vasútállomáson,
és Amorgosz szigete felé, az utolsó hajó...
Παλιό ταξίδι έσβησε στα μάτια σου,
κι όμως ανιχνεύω τα σημάδια σου,
σημάδια σε καρδούλα πέτρινη,
απ 'όσους σε αφήσαν, μόνη κι έρημη.
A szemeidbõl a régi utazásunk emléke is kihunyt már,
és még mindig fürkészek a nyomdokaid után...
Jelek után kutatok egy fagyos, kõbõl lévõ szívecskét keresve,
azoktól, akik rútul elhagytak téged, sivár magányra ítélve
Η τελευταία, η παράσταση στο Εκράν,
το τελευταίο, ματωμένο σου κολλάν,
το τελευταίο τραίνο από τον σταθμό,
το τελευταίο πλοίο για την Αμοργό.
Ez egy utolsó mozifilm az Ekrán-ban,
s egy utolsó, összevérzett harisnyanadrág...
Ez az utolsó vonat a vasútállomáson,
És Amorgosz szigete felé, az utolsó hajó...
Σήψη σου χαράζει το κορμί,
έκτρωση σε φόντο καφετί,
κύτταρα από πόνο σκοτωμένα,
τ' αγέννητα παιδιά σου τα σωσμένα.
Romlottság ölt hajnalpírt a testeden
titokzatos abortusz, egy sötét, rozsdás, feneketlen mélyedésben
tested vájataiból jött, elhalt fájdalma méhsejtjeidnek
a meg nem született, s megmenekedett gyermekeidnek.
Η τελευταία, η παράσταση στο Εκράν,
το τελευταίο, ματωμένο σου κολλάν,
το τελευταίο τραίνο από τον σταθμό,
το τελευταίο πλοίο για την Αμοργό.
Egy utolsó mozifilm az Ekrán-ban,
Egy utolsó összevérzett harisnyanadrág...
Egy utolsó vonat a vasútállomáson,
És Amorgosz szigete felé, egy utolsó hajó...
Στίχοι: Βασίλης Καζούλης
Μουσική: Βασίλης Καζούλης
Πρώτη εκτέλεση: Βασίλης Καζούλης
Την κιθάρα μου κάνω κατάρτι
στο γαλάζιο να ταξιδεύω
σε ποια θάλασσα και σε ποιο χάρτη
την αγάπη μου να την ξοδεύω
Árbócot csinálok a gitáromból, - miért ne?
Hogy beleutazhassak, a kék vízbe és az égbe!
Ám, mely tengerre, s a világtérkép mely részére,
hogy a szerelem érzésétõl szabaduljak végre?
Μάτια μου, μάτια μου
μόνο να μου γελάς
Egyetlenem! Szemem fénye!
Csak nevess rám!
Το κραγιόν σου βάφει το χρόνο
και που να βρω τα σκαλοπάτια
δειλινά χρωματίζει τον πόνο
ν' ανέβω τ' ουρανού τα παλάτια
A rúzsod, átfesti az idõt,
és merre leljem mégis, a kötélhágcsókat,
- napnyugtakor vérvörösbe borul a bánatom -,
hogy felmehessek én is oda, az égi kastélyokba
Μάτια μου, μάτια μου
μόνο να μου γελάς
Egyetlenem! Szemem fénye!
Csak nevess rám!
Τούτ' η πόλη μ' έχει κρατήσει
στ' όνειρό σου φυλακισμένο
και δεν έχει τρόπο να σβήσει
είμ' απ' έξω και περιμένω
Ez a város ittfogott, bebörtönzött
álmaidba, rácsok közé zárva
és nincs rá mód, hogy eltörlõdjön
Itt állok én, kinn! Reád várva!
Στίχοι: Βασίλης Καζούλης
Μουσική: Βασίλης Καζούλης
Πρώτη εκτέλεση: Βασίλης Καζούλης
Είσαι περήφανη πολύ, έλα χαμήλωσε λιγάκι
και της καρδιάς σου το μεράκι άφησε μια φορά να βγει.
Είσαι γυναίκα με πυγμή, δώσε μου ραντεβού ξανά
κι αν δεν μας βγάζει πουθενά, κρατά ετούτη την στιγμή.
Csodálatosan büszke vagy, jöjj, hajolj kicsit közelebb, drága
és ez egyszer hadd törjön elõ szívednek rejtett kívánsága
Bár, eltökélt hölgyemény vagy, adj újra magunknak esélyt egy találkára
és tartsd meg ezt a pillanatot, ha az sem vezet sehová majd!
Μα δεν μιλάς δεν γελάς
μόν' κοιτάζεις τα αστέρια,
τα καλοκαίρια.
Ám, nem nevetsz, nem beszélgetsz,
csak merengsz, a csillagokba nézve,
a nyári tiszta légbe
Θες να χορέψουμε μαζί όπως παλιά στο ακρωτήρι
κι άμα μου κανείς το χατίρι, στ' αυτάκι σου θα τραγουδώ
κι ας είναι ευρωπαϊκό κι είναι αστεία τα στιχάκια
στα δυο λευκά σου μαγουλάκια σαν αεράκι θ' ακουμπώ
Nem akarsz táncolni úgy, ahogy akkor tettük, régen, a sziklaszirten?
És ha majd jókedvre hangolsz engem, a fülecskédbe dúdolok néked
mégha európai nóta lesz is az, s a szövege is idétlen, buta szinte
akkor, majd mint egy szellõ, a két fehér arcocskádhoz érek...
Μα δεν μιλάς δεν γελάς
μόν' κοιτάζεις τα αστέρια,
τα καλοκαίρια.
Ám, nem nevetsz, nem beszélgetsz,
csak merengsz, a csillagokba nézve,
a nyári tiszta légbe
Να'μαι στα σύννεφα ψηλά
μ' ένα τηλέφωνο αγκαλιά
όπως οι φλέβες δυνατά
τ' ακούω πάλι να χτυπά
Bárcsak a magas fellegekben lennék,
egy telefonkészülékkel, amit átölelnék!
Ahogyan a szívem hangosan lüktet, ver,
bár újra hallanám, amint az, erõsen megcsörren
Υποχρεώσεις και δουλειά
μου κλέβουν κάτι απ' τη χαρά
Είναι πληγή να σ' αγαπώ
όταν μου είσαι μακριά
Μόνο αν είσαι εσύ, εγώ απαντώ...
Kötelezettségek, munkák, egyébb dolgok
lopkodnak el ezt-azt, a boldogságomból
Egy mély fájdalom nekem, és seb az, hogy úgy szeretlek
épp, amikor tõlem, messzi-távol leledzel!
A kagylóba csak akkor szólok bele, ha Te leszel...!
Μη, δεν είμαι εδώ, όνειρο ζω
και μη με ξυπνάτε τώρα
Μη, για ό,τι καλό ή ό,τι κακό
τα λέμε άλλη ώρα...
Neee! Nem vagyok itt, egy álomban élek,
és neee, ne ébresszetek föl, kérlek!
Ne! Bármi jó hír, vagy bármi rossz is lenne...
máskor beszéljük azt meg, ha lehetne!
Μη, είμαι αλλού σ' άλλη τροχιά,
σ' άλλη γη, σ' άλλη χώρα
Μη, δεν είμαι εδώ, όνειρο ζω,
μη με ξυπνάτε τώρα...
Neee! Másutt vagyok, egy másik bolygón - kérlek -,
egy másik földön, egy más országban élek!
Neee! Nem vagyok itt, egy álomvilágban élek,
és ne, ne ébresszetek föl most, kérlek..!
Να ονειρεύομαι γλυκά
μ' ένα τηλέφωνο αγκαλιά
όπως οι φλέβες δυνατά
τ' ακούω πάλι να χτυπά
Και μόνο αν είσαι εσύ, εγώ απαντώ...
Bár, édes álomba zuhannék
egy telefonkészülékkel, amit átölelnék!
S ahogyan a szívem hangosan lüktetve ver,
bár hallanám újra, amint az, erõsen megcsörren!
És csak akkor veszem fel, ha Te leszel...!
-----------------------------------
I live a dream
I want to be high among the clouds
with a telephone in my arms
just like the veins strongly
to hear it ringing loudly
Obligations and job
steal something of the joy
It is a bleed to love you
when you are away
Only if it is you, I answer
Don’t, I am not here, I live a dream
and don’t wake me up now
Don’t for anything good or anything bad
we can talk about it another time
Don’t I am elsewhere in another orbit,
in another land, in another country
Don’t, I am not here, I live a dream
and don’t wake me up now
I want to be dream nicely
with a telephone in my arms
just like the veins strongly,
I hear it ringing again
And only if it is you, I answer ….
Az egyik unokatestvérem, Görögországból (aki természetesen nem tud magyarul) kérdezte, hogy melyik a kedvenc magyar rock együttesem és kérte, hogy küldjek neki tõlük egy CD-t.
Elküldtem neki egy Tankcsapda Cd-t.
Nagyon meg is tetszett neki az egyik szám, és kérte, hogy fordítsam le neki görögre!
Ha van kedved, segíthetsz nekem a fordításban.
A szám a következõ:
Ülj le mellém
Valamit mondok
Szomjas vagy látom
Egy üveg bort kibontok
Figyelj...
Lehet hogy nem vagy gyenge
De ha a szívedbe szalad a penge
Attól nem érzed magad jobban
Ha a kocsidban bomba robban
Tudom én, erõs vagy persze
De ha a fejedben ott van a fejsze
Vagy a fegyver csövébe nézel
Ott már semmire nem mégy pénzzel és
Hiába vagy gazdag
Ha az égiek leszavaznak
A kocka, ha el van vetve
Te meg a föld alá temetve
Ott már hiába van ügyvéd
Aki a törvényektõl megvéd
Itt senki se golyóálló és
Ha szakad a védõháló
A halálugrás végén a túlvilági T.V.-n majd
Rólad szólnak a hírek
Veled van tele a sajtó
Aki a pokolra kíván jutni annak
Balra a második ajtó
De ha a Szent-Péter szigetekre már
Be van fizetve az útja
Önnek a Mennyország Tourist
A legjobb szolgáltatást nyújtja
Lehet hogy nem vagy gyáva és
A végén Te maradsz állva
De mire jó úgy ez az élet
Hogyha futnod kell, amíg éled
És hiába vagy bátor
Mint egy római gladiátor
Aki keményebb mint a szikla
Mégis lehet hogy elég egy szikra
A gyújtózsinór végén
A túlvilági T.V.-n majd
Rólad szólnak a hírek...
Mi Atyánk ki vagy a mennyekbe;
Mondd csak Én melyik ajtón menjek be?
Az emberek meg néznek
Hogy az isten a pénz lett
Sorban nyílnak a bankok és
Az jelenti a rangot
Hogy mennyire állat az autód
Mekkora mellû a nõd és hogy
Meddig bírod feltekerni
A kocsiban a hangerõt
Én már az együttes nevének görögre fordításával is bajban vagyok...
Köszi és üdv!
Stratos: Szerintem, ez inkább a Jorgosznak, vagy a Nikosznak való feladat!
Ezúton, tovább is passzonám feléjük a kérést! Hátha...
Στίχοι: Βούλα Σταματίου
Μουσική: Κυριάκος Παπαδόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Κώστας Καραφώτης
Φτερά αγγέλου δε φοράς
μα στον παράδεισο με πας
όταν σαν πέλαγος τα μάτια σου αγναντεύω
Κρασί δεν είσαι για να πιω
κι όμως σε βλέπω και μεθώ
όταν στον χάρτη του κορμιού σου ταξιδεύω
Angyal szárnyakat nem viselsz,
ám engem a Paradicsomba cipelsz
amikor -mint a tenger mélyére-, a szemeidbe kémlelek
Nem vagy bor, hogy kiigyalak egy kristálypohárból,
és mégis megrészegülök a tested látványától
amikor tekintetem pontonként végigkalandozik rajtad, mint térképeken
Ποιος είπε πως οι άγγελοι στη γη δεν κατεβαίνουν
ποιος είπε πως στον ουρανό μονάχα ότι πετούν
όσοι δεν ξέρουν ν΄αγαπούν δε το καταλαβαίνουν
πως άγγελοι κι εδώ στη γη πολλοί κυκλοφορούν
Ki mondta, hogy az angyalok a földre sosem ereszkednek?
Ki mondta azt, hogy egyedül odafenn az égben repkednek?
Aki nem tud szeretni, nem is értheti meg sohasem,
hogy az angyalok még a földön is sokszor megfordulnak; idelenn!
Όταν το βλέμμα μου γυρνώ
βλέπω στα μάτια σου ουρανό
να ζουν εκεί στη ξαστεριά σου χίλια αστέρια
Σε μία γη που όπου βρουν οι καταιγίδες τη χτυπούν
εσύ έχεις μόνο στην καρδιά σου καλοκαίρια
Amikor visszafordítom a tekintetem
az ég kékjét látom meg a szemeidben
ahol odafenn a tiszta légben, ezer csillag lakik, él fenn.
Ezen a földön, amire a jégesõ lel, mindent amire ráakad, lever!
Egyedül csak nálad van már, benn a szívedben: forró nyár!
Ποιος είπε πως οι άγγελοι στη γη δεν κατεβαίνουν
ποιος είπε πως στον ουρανό μονάχα ότι πετούν
όσοι δεν ξέρουν ν΄αγαπούν δε το καταλαβαίνουν
πως άγγελοι κι εδώ στη γη πολλοί κυκλοφορούν
Ki mondta, hogy az angyalok a földre sosem ereszkednek?
Ki mondta azt, hogy egyedül odafenn az égben repkednek?
Aki nem tud szeretni, nem is értheti meg sohasem,
hogy az angyalok még a földön is sokszor megfordulnak; idelenn!
Στίχοι: Onirama
Μουσική: Onirama
Πρώτη εκτέλεση: Onirama
Επιστρέφω σε λίγο τα ρολά μου κλειστά
θέλω μόνο να φύγω κι ας γυρίσω ξανά
Επιστρέφω σε λίγο κι ας είναι αργά
τ΄όνειρο δεν αφήνω κι ας κοστίζει ακριβά
Επιστρέφω σε λίγο κι ας μην είσαι εκεί
δεν μπορώ άλλο να μείνω κι ίσως μια άλλη στιγμή
Rögtön visszajövök! Lehúzom a rolót félig,
csak ki kívánok menni, s aztán késõbb visszatérni
Ha késõ lesz is, majd még visszatérek,
ám, az álmaimból nem engedek, ha drágán fizetek is érte!
Elmegyek, - még vissza térek -, még he nem is leszel majd ott,
de se sokat várni nem tudok már itt, sem egyetlen pillanatot!
Μα πώς να χωρέσει ο χρόνος σε μια ευχή
παράξενο παιχνίδι είναι η ζωή
την κλεψύδρα να γυρνούσα κι ότι βγει
αρκεί να ξαναρχίζαν όλα απ΄την αρχή /x2
De hogyan tudna az idõ egy imába beleférni!
Furcsa játék az élet, kicsit nem árt félni...
Ha a homokórát megfordítanám, történjék meg bármi fura,
nekem elég lenne, ha minden az elejétõl kezdõdhetne újra! /x2
Επιστρέφω σε λίγο δε θα πάω μακριά
την αλήθεια θα κρύβω για μια μόνο βραδιά
Επιστρέφω σε λίγο είναι η πόλη μικρή
στην υγειά μας θα πίνω κι ίσως μια άλλη στιγμή
Rögtön visszajövök! Nem megyek messze el,
s az igazságot, csak egyetlen estére rejtem el.
Mindjárt visszatérek, hiszen kicsi ez a városka ám,
az egészségünkre is ihatok majd, másik alkalommal tán!
Μα πώς να χωρέσει ο χρόνος σε μια ευχή
παράξενο παιχνίδι είναι η ζωή
την κλεψύδρα να γυρνούσα κι ότι βγει
αρκεί να ξαναρχίζαν όλα απ΄την αρχή /x2
De hogyan tudna az idõ egy imába beleférni!
Furcsa játék az élet, kicsit nem árt félni...
A homokórát ha megfordítanám, s történjék meg bármi fura,
nekem elég lenne, ha az elejétõl kezdõdhetne minden újra! /x2
Στίχοι: Ηλίας Φιλίππου
Μουσική: Κώστας Μηλιωτάκης
Πρώτη εκτέλεση: Αγγελική Ηλιάδη
Πόσο για σένα να πονέσω
πόσο πόσο ακριβά να σε πληρώσω
και να σου πω γύρνα ξανά
Μου΄κανες συντρίμμια την καρδιά
μου΄βαλες στα όνειρα φωτιά
έφυγες μα γρήγορα ξεχνάς
κι εδώ ξανάγυρνάς
Mennyire fáj a szívem érted, szenvedek
mennyire, de mennyire drágán fizetek meg érted
és most mondjam neked, hogy újra térj vissza hozzám ?
összetörted a szívemet
felgyújtottad az álmaimat
elmentél, de gyorsan elfelejtesz mindent
és ide visszatérsz újra
Τώρα τι θες
γιατί με καίς
τί να την κάνω τη συγνώμη
που μου λες
Τώρα τι θες
γιατί με καίς
σ΄αυτά που γκρέμισες γυρνάς
χαμένα όνειρα ξυπνάς
πάρτο απόφαση
όλα τέλειωσαν για μας
Most mit szeretnél,
miért nem hagysz nyugodni engem?
mondd mit tegyek,
hogyan bocsássak meg neked?
Most mit szeretnél
miért nem hagysz nyugodni engem?
amit leromboltál, abba visszatérsz
az elvesztett álmokat felébreszted
törõdj bele,
hogy számunkra befejezõdött minden
Πόσο να υποφέρω κι άλλο
πόσο πόσες ζωές να εξαργυρώσω
για λίγα ψεύτικα φιλιά
Μου΄κανες συντρίμμια την καρδιά
μου΄βαλες στα όνειρα φωτιά
τώρα που γυρνάς τίποτα πια
δεν είναι όπως παλιά
Még mi mindent viseljek el,
mennyit, mennyi életet váltsak be?
kevés, hamis csókokért
összetörted a szívemet
felgyújtottad az álmaimat
most már hogyha visszatérsz
semmi nem lesz ugyanolyan, mint régen
Στίχοι: Γιάννης Ρεντούμης
Μουσική: Δημήτρης Κοντόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Ελισάβετ Σπανού
Ίσως να μη σκέφτηκες ποτέ αν εγώ κοντά σου
έκανα τα όχι μου όλα ναι γιατί σ΄αγαπώ
κι όλα πίσω μου τα παίρνεις
ότι μου΄δωσες το κλέβεις
Talán sohase gondoltál még arra, hogy én, meletted
minden tagadó szavam, igenre változtattam, mert szeretlek.
És most visszaveszel tõlem az ég világon mindent,
még elorozod azt is, amit ajándékba adtál nekem
Είχα τόσα σχέδια για μας μόνο για θυμήσου
πράγματα στις φλόγες μιας φωτιάς μοιάζουν τώρα πια
όσο πιο μακριά σου μένω νιώθω πως αργοπεθαίνω
σ΄ένα σπίτι που οι τοίχοι στάζουν τώρα μοναξιά
Pedig, mennyi tervet szõttem rólunk, emlékezz csak!
És most a dolgok, egy hatalmas tûzvész lángjaira hasonlítanak
Minél távolabb kerülök tõled, annál jobban érzem magam haldoklónak
Egy olyan házban, amelynek falaiból most a magány cseppjei hullnak
Τρελαίνομαι που σκέφτομαι πως απ΄τη ζωή μου έχεις φύγει
τρελαίνομαι δε δέχομαι η ζωή μου να΄ναι λίγη
τρελαίνομαι και φαίνομαι να μη ξέρω τώρα πια πού φτάνω
ότι αγάπησα το χάνω σ΄έχω ανάγκη σ΄ότι κάνω
Beleõrülök, ha arra gondolok; elmentél az életembõl!
Beleõrülök, nem tudom elfogadni, hogy az életem silány lesz, és meddõ!
Beleõrülök, és úgy tûnik, hogy nem tudom már hová, meddig érek?
Amit megszerettem; elveszítem, bármit is teszek, Rád van szükségem!
Πάγωσε ο χρόνος ξαφνικά μέσα στο μυαλό μου
κι ένιωσα τον κόσμο να γυρνά μέσα στο κενό
τη στιγμή που μου΄πες φεύγεις κι απ΄τα χέρια μου ξεφεύγεις
Az idõ kõvé vált, megmeredt most, az agyamban hirtelen
És hirtelen átéltem, ahogy világ megfordul, a nagy ûrben köröttem
amikor azt mondtad; hogy elmész, s kezeim közül kisiklasz örökre!
Σαν σκιά στη νύχτα περπατώ μόνη και σε ψάχνω
πράγματά σου αγγίζω να σε βρω μα δεν είσαι εδώ
μοιάζει η μοναξιά με χιόνι και το σώμα μου κρυώνει
δεν αντέχω να μην έχω τη ζεστή σου αγκαλιά
Mint egy árnyék, a sötétben magányosan lépdelek téged keresve,
a tárgyaidat érintgetem, hogy reádleljek, ám nem vagy itt
a magány a hóra hasonlít, és a testem is belevacog
Nem bírom tovább, hogy a forrõ öled, nem bírhatom
Τρελαίνομαι που σκέφτομαι πως απ΄τη ζωή μου έχεις φύγει
τρελαίνομαι δε δέχομαι η ζωή μου να΄ναι λίγη
τρελαίνομαι και φαίνομαι να μη ξέρω τώρα πια πού φτάνω
ότι αγάπησα το χάνω σ΄έχω ανάγκη σ΄ότι κάνω
Beleõrülök, ha arra gondolok; elmentél az életembõl!
Beleõrülök, nem tudom elfogadni, hogy az életem ily silány, és meddõ!
Beleõrülök, és úgy tûnik, hogy nem tudom már hová, meddig érek?
Amit megszerettem; elveszítem, bármit is teszek, Rád van szükségem!
(azért is, hogy a másik számot még nem tetted közzé! 
)
mint a 
és követeljük, hogy átnevezhessük a klubot... mert... 
CSAK!
