Στίχοι: Μη διαθέσιμο
Μουσική: Μη διαθέσιμο
Πρώτη εκτέλεση: Λένα Παπαδοπούλου
Δως μου ζωή, δως μου χαρά
δως μου αγάπη στη καρδιά
για να μπορώ να σ' αγαπώ
μέσα στα σύννεφα να ζω
Éltess engem, adj nekem örömet
hozz a szívembe szerelmet
hogy szeretni tudjalak téged
s a felhők között élhessek
Δως μου ζωή μες τη ψυχή
γίνε αγάπη δυνατή
Δως μου χαρά μες τη καρδιά
Ανέβασέ με πιο ψηλά
Adj életet a lelkemnek
és váljon erős szerelemmé
hozd el az örömet a szívemnek
s emelj fel magasabbra engem
Ανέβασέ με πιο ψηλά καρδιά μου
Ανέβασέ με και απ' τα σύννεφα πιο πάνω
Ανέβασέ με κανε με να νιώσω
πως μακριά σου θα το μετανιώσω
Ανέβασέ με πιο ψηλά ψυχή μου
γίνε ένα αστέρι μέσα στη ζωή μου
Ανέβασέ με κανε με να νιώσω
πως αν σε χάσω θα το μετανιώσω
Emelj fel magasabbra, szerelmem
még a felhőknél is feljebb emelj engem
emelj fel, tedd meg nekem hogy érezzem
azt hogy tőled távol megbánok mindent
Emelj fel még magasabbra, kedvesem
legyen egy csillag az életemben
Emelj fel, tedd meg nekem hogy érezzem
hogy megbánom majd, ha elhagylak téged!
Δως μου ζωή, δως μου χαρά
Δως μου αγάπη μου φτερά
για να μπορώ να σ' αγαπώ
μέσα στ' αστέρια να πετώ
δως μου φωνή μες τη ψυχή
γίνε αγάπη δυνατή
δως μου χαρά μες τη καρδιά
για να πετάξω πιο ψηλά
Adj nekem életet, s hozz nekem örömet
adj nekem szárnyakat, szerelmem
hogy tudjalak szeretni téged
s a csillagok közé repüljek
Hozd el a választ a lelkemnek
váljon erős szerelemmé
s adj örömet a szívemnek
hogy repüljek még feljebb
Ανέβασέ με πιο ψηλά καρδιά μου
Ανέβασέ με και απ' τα σύννεφα πιο πάνω
Ανέβασέ με κανε με να νιώσω
πως μακριά σου θα το μετανιώσω
Ανέβασέ με πιο ψηλά ψυχή μου
γίνε ένα αστέρι μέσα στη ζωή μου
Ανέβασέ με κανε με να νιώσω
πως αν σε χάσω θα το μετανιώσω
Emelj fel magasabbra, szerelmem
még a felhőknél is feljebb emelj engem
emelj fel, tedd meg nekem hogy érezzem
azt hogy tőled távol megbánok mindent
Emelj fel még magasabbra, kedvesem
legyen egy csillag az életemben
Emelj fel, tedd meg nekem hogy érezzem
hogy megbánom majd, ha elhagylak téged!
Ακούω το κύμα να μιλάει
και μεταφράζω συλλαβές
ένα τετράστιχο χωράει
όσα δεν είπαν ποιητές
Hallom, amint a hullámok beszélnek, locsognak
és fordítani próbálom, szótagokra bontva
egy négysorosba minden belefér
amit a költők; nem mondtak el még...
Ακούω το κύμα ν' αγριεύει
τα λόγια του μ' ανησυχούν
όποιος δεν είδε και πιστεύει
είναι απ' αυτούς που θα σωθούν
Hallom, amint a hullámok megvadulnak
a szavai engem eléggé nyugtalanítanak
aki nem látta, és hisz benne(/bennük) feltétlenül,
azon kevesek közül való, aki majd megmenekül
Πως λοιπόν να σου μιλήσω
και τη γλώσσα σου να βρω
αφού πάντα κάνεις πίσω
για ένα σίγουρο παρόν / x2
Hogyan szóljak tehát hozzád?
És milyen nyelven próbálkozzak?
Hiszen folyton visszatáncolsz, visszalépsz,
egy biztosabb; jelen-valóért... / x2
Βλέπω το κύμα να διστάζει,
να με κοιτάζει σαν πουλί
θα με συλλάβεις μ'ένα χάδι
θα με προδώσεις με φιλί
Látom a hullámot tétovázni,
ahogy madárként reám tekint...
Leírsz majd engem egyetlen símogatással,
és egy csókkal - elárulsz majd...
Ακούω το κύμα ν' αγριεύει
τα λόγια του μ' ανησυχούν
όποιος δεν είδε και πιστεύει
είναι απ' αυτούς που θα σωθούν
Hallom, elkezd a hullám bevadulni,
a szava engem jócskán nyugtalanít
aki nem láttott, és mégis hisz feltétlenül benne,
azok kevesek közül való, akik majd megmenekülnek
Πως λοιπόν να σου μιλήσω... / x2
Hogyan szóljak tehát hozzád...? / x2
Στίχοι: Αντώνης Βεληνόπουλος
Μουσική: Αντώνης Βεληνόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Ελένη Πέτα
Άσε να μείνω λίγο κοντά σου
άσε να κλέψω το φως
άσε να γίνω στα μάτια σου δάκρυ
Να σου περάσει ο θυμός
Engedd, hogy egy kicsit a közeledben maradhassak,
engedd, hogy ellophassam a fényt!
Engedd, hogy én legyek a könny a szemeidben!
Hogy elmúljon a haragod.
Σε χρειάζομαι... Σε χρειάζομαι...
Szükségem van rád...! Szükségem van rád...!
Κλείσε τα μάτια σου
Είμαι δίπλα σου
Γίναμε ένα μαζί
Πιες απ' τα χείλη μου, όλη μου τη ζωή / (x2)
Hunyd le a szemeidet!
Melletted vagyok
Mi ketten, eggyé váltunk
Idd ki ajkaimról egészen, az életemet! / (x2)
Ήρθες σαν ήλιος στη μοναξιά μου
Έγινες χάδι ζεστό
Πήρες τα λάθη, τα σφάλματά μου
Μ' έμαθες να 'μαι εγώ
Napfényként törtél magányos életembe
És forrón ölelő símogatássá váltál
Magadra vetted a hibáim, és a vétkeimet
És segítettél, hogy magamra találjak
Σε χρειάζομαι... Σε χρειάζομαι...
Szükségem van rád...! Szükségem van rád...!
Κλείσε τα μάτια σου
Είμαι δίπλα σου
Γίναμε ένα μαζί
Πιες απ' τα χείλη μου, όλη μου τη ζωή / (x4)
Hunyd le a szemeidet
Itt vagyok, melletted!
Eggyé váltunk, mi ketten
Idd ki ajkaimról egészen, az életemet! / (x4)
Σε χρειάζομαι... σε χρειάζομαι...
Szükségem van rád...! Szükségem van rád...!
Θα κλέψω το φως, θ' ανάψω τ' αστέρια
Για να μ' αγαπάς, όσο σ' αγαπώ...
Ellopom majd a fényt, és meggyújtom a csillagokat
Hogy úgy szeress engem, amennyire szeretlek én...
Στίχοι: Ανδριάνα Μπάμπαλη
Μουσική: Ανδριάνα Μπάμπαλη
Πρώτη εκτέλεση: Ανδριάνα Μπάμπαλη
Όλοι μου λένε ν΄αλλάξω μυαλά
ναι όλοι μου λένε ν΄αλλάξω μαλλιά
να βάλω κάτι πιο κοντό
να γίνω λίγο θηλυκό
να κάνω κάτι εκκεντρικό λιγάκι πιο προκλητικό
Mindenki azt tanácsolja nekem, változtassak a gondolkodásomon!
Igeeen, mindenki azt javasolja, változtassak valamit a hajamon,
és hogy magamra valami rövidebb cuccot vegyek,
meg hogy valamivel nőiesebb legyek,
nézzek ki valamivel kirívóbban, és legyek kissé csábosabb...!
Όλοι μου λένε ν΄αλλάξω ζωή
ναι όλοι μου λένε να μπω κι εγώ σε γραμμή
κι εκεί που πάω να τρελαθώ και προσπαθώ ν΄αντισταθώ
ακούω μια φωνή που με ξυπνά και λέει πως...
Mindenki azt tanácsolja, változtassak az életemen!
Igeeen, mindenki azt javasolja, hogy lépjek be én is a sorba
És abban a percben, mikor már-már beleőrülnék, és próbálnék ellenállni,
egyszerre, meghallok egy hangot, ami magamhoz térít, és ami így szól...
Αν θες να ζήσεις τ΄όνειρό σου
καλύτερα να πας να κοιμηθείς
μα εγώ τα βράδια βγαίνω έξω δεν κοιμάμαι
και θυμώνω που δε λες κι εσύ να΄ρθείς
να με υπερασπιστείς, να με υπερασπιστείς
Ha meg akarod élni az álmaidat,
jobb lesz, hogyhaa aludni térsz!
De én kijárok éjszakánként, és sosem alszom,
és dühbe jövök, amiért nem mondod azt, hogy velem tartasz,
hogy oltalmazz engem, s megvédj ha baj van!
Όλοι μου λένε να κάτσω καλά
ναι όλοι μου λένε σε λίγο θα΄ναι αργά
να ξεκινήσω ένα δεσμό με κάποιο πρόσωπο γνωστό
να κάνω ένα σκάνδαλο μου λένε λένε πως...
Mindenki azt tanácsolja, viseljem jól magam!
Igeeen, mindenki azt mondja, hogy nemsokára késő lesz!
És kezdjek el komolyan járni valakivel, valamelyik ismerőssel,
és kövessek el valami gyalázatot, és csak mondják, mondják, hogy...
Αν θες να ζήσεις τ΄όνειρό σου
καλύτερα να πας να κοιμηθείς
μα εγώ τα βράδια βγαίνω έξω δεν κοιμάμαι
και θυμώνω που δε λες κι εσύ να΄ρθείς
να με υπερασπιστείς, να με υπερασπιστείς
Ha meg akarod élni az álmaidat,
jobb lesz, hogyha aludni térsz!
De én kijárok éjszakánként, és sosem alszom,
és dühbe jövök, amiért nem mondod azt, hogy velem tartasz,
hogy oltalmazz engem, s megvédj, ha baj van!
Στίχοι: Κώστας Λειβαδάς
Μουσική: Κώστας Λειβαδάς
Πρώτη εκτέλεση: Ανδριάνα Μπάμπαλη
Τη νύχτα είχα
τη νύχτα είχα μάρτυρα
και τα άστρα των φιλιών σου
που έλεγες άλλη
έλεγες άλλη δε θα μπει
στο κάστρο των ματιών σου
Az éj volt nékem
az éj volt nékem a tanúm,
és a csillagok a csókjaidnak,
amivel azt ígérted, más...
ígérted, hogy más nem lépheti át
a küszöbét, szemeid palotáinak!
Κι όσο μου φεύγεις μακριά
τόσο η φλόγα σου με καίει
και με σβήνει
σαν τη θάλασσα στα βράχια
με ρίχνει
μοίρα μου έγινες και φεύγεις μακριά
μοίρα μου έγινες...
És minél jobban távolodsz,
annál jobban éget az általad okozott láng,
ami kioltja életem...
s mint ahogy a tengert, a sziklák közé,
úgy taszít szakadékba engem
a sors, amivé számomra váltál,
és most, messzire távozol...
A sorsommá váltál...!
Εκεί που ο ήλιος
εκεί που ο ήλιος δεν περνάει
κι ούτε φεγγάρι πιάνει
τον άγριο πόθο
τον άγριο πόθο τραγουδάει
ό,τι αγαπάει και χάνει
Oda, ahová a nap,
Oda, ahová a nap sem jár,
és a holdnak fénye sem ér,
a vad vágyról
a vad vágyról dalol,
arról, mit szeret, s elveszít
Κι όσο μου φεύγεις μακριά
τόσο η φλόγα σου με καίει
και με σβήνει
σαν τη θάλασσα στα βράχια
με ρίχνει
μοίρα μου έγινες και φεύγεις μακριά
μοίρα μου έγινες...
És minél jobban távolodsz,
annál jobban éget az általad okozott láng,
ami kioltja életem...
s mint ahogy a tengert, a sziklák közé,
úgy taszít szakadékba engem
a sors, amivé számomra váltál,
és most, messzire távozol...
A sorsommá váltál...!
Στίχοι: Βαγγέλης Γερμανός
Μουσική: Βαγγέλης Γερμανός
Πρώτη εκτέλεση: Βαγγέλης Γερμανός
Απόκληρο με είπες μια βραδιά
και μου 'μεινε για πάντα η ρετσινιά
όλα στα χαρίζω
το λόγο πάρε πίσω
και φύγε κι άφησέ με πια
απ΄ την αρχή ν' αρχίσω
να τα ξεκαθαρίσω
το δρόμο να μου να βρω ξανά
Semmirekellőnek szólítottál engem, az egyik éjjel
És már csak a gyantás bor maradt örökre nékem!
Reád hagyom mindenemet,
És vedd vissza a nekem tett ígéreted!
Aztán menj, és hagyj végre békén már!
Hadd kezdjek előlről mindent hát...
Hadd tisztázzam a dolgokat magamban,
És hadd találjam meg ismét a saját utam!
Ήρθε το τέλος του μηνός
και πουθενά δε βλέπω φως
το νοίκι δε μου φτάνει
παράπονο με πιάνει
σε ποιόν το πόνο μου να πω
κανένας δε μου κάνει
κι αυτή θα με πεθάνει
απόκληρο στο κόσμο αυτό
Elérkezett újra a hónap vége,
És sehol sem látok kiutat, egyetlen fényt se...
A lakbérre valóm - kevés!
Elfog a fájdalom, s az elkeseredés.
Kinek mondhatnám el, gyötrő bánatom?
Értem, senki - semmit nem tesz,
s az a nő, engem a sírba tesz
ebben a semmirekellő világban...!
Από παντού με διώχνουνε
στο τρόλει με σπρώχνουνε
αχ να ανασάνω λίγο
καιρός μου να το στρίβω
σε μιαν απόμερη γωνιά
στο λέω πριν να φύγω
αν μ' αγαπούσες λίγο
απόκληρος δε θα 'μουν πια
Mindenhonnét kicsapnak, elűznek engem
a trolin is össze-vissza lökdösnek!
Oh, csak egy kis lélegzethez ha juthatnék...
És egy kevés időt eltölthetnék
egy elszigetelt sarokban...!
Mielőtt elmegyek, még elmondom neked;
- Ha egy kicsit is szerettél volna engem,
semmirekellő mihaszna, nem volnék tovább!
Egy kérés, amit ha lesz időm, teljesítek...
(De addig is, ha megnézitek - csak be kell másolni a görög szöveget - nagyon viccesen hangzik a webszótáros nyersfordítás!) https://www.webforditas.hu/forditas.php
Θα μου κλείσεις το σπίτι / Kizárnak miattad a ház(am)ból
Στίχοι: Μιχάλης Ρακιντζής
Μουσική: Μιχάλης Ρακιντζής
Πρώτη εκτέλεση: Βασίλης Καρράς
Δεν είμαι γω για πολλά γι' αυτό να κάτσεις καλά,
και τέτοια κόλπα μην κάνεις θα βρούμε μπελά,
Και μη με ξεσηκώνεις ξέρω τι μου σκαρώνεις,
βγάλε απ' το μυαλό σου κάθε σκέψη τρελή,
Sokra nem vagyok érdemes, ezért, maradj nyugton,
és ilyen trükköket többé ne csinálj, mert baj lesz!
És ne dühíts fel, tudom, miket agyalsz ki ellenem,
verj ki az elmédből minden őrült gondolatot!
Σταματά να προκαλείς,
αφού το ξέρεις και συ,
πως δε μπορεί τίποτα άλλο να γίνει
Κι αν όπως λες μ' αγαπάς,
τότε πολλά μη ζητάς,
ο έρωτας μας κρυφός πρέπει να μείνει
Állj le a követelőzéseiddel,
hiszen tudod te is,
hogy nem szabad, nem lehet semmi többnek megtörténnie!
És ha szeretsz is engem - ahogy mondod,
akkor ne kívánj túl sokat;
a szerelmünknek titokban kell maradnia...!
Θα μου κλείσεις το σπίτι,
μ' έχεις κάνει αλήτη,
θα μου βάλεις φωτιά,
γι' αυτό κάτσε καλά,
Le fogod záratni a házam,
Hitvány földönfutóvá tettél,
lángra gyújtasz engem,
ezért hát, viseld magad! / ülj meg a fenekeden!
Να μη μου τηλεφωνάς κι απάνω μου μην κολλάς,
αφού το βλέπεις με φέρνεις σε δύσκολη θέση,
ο τρόπος που με κοιτάς να ξέρεις λέει πολλά,
και ότι έχουμε εμείς οι δυο ας μείνουν όλα κρυφά,
Nem hívj többé engem, és bogáncsként ne tapadj rám!
Hiszen láthatod, milyen nehéz helyzetbe hozol engem!
Az a mód, ahogyan rám meresztgeted a szemed - tudd meg -, sokat elárul!
És mindaz, ami kettőnk közt van, maradjon titokban!
Σταματά να προκαλείς,
αφού το ξέρεις και συ,
πως δε μπορεί τίποτα άλλο να γίνει,
Κι αν όπως λες μ' αγαπάς,
τότε πολλά μη ζητάς,
ο έρωτας μας κρυφός πρέπει να μείνει
Állj le a követelőzéseiddel,
hiszen te is jól tudod,
hogy semmi több nem történhet meg!
És ha szeretsz is engem - ahogy mondod,
akkor ne kívánj túl sokat;
a szerelmünknek titokban kell maradnia...!
Θα μου κλείσεις το σπίτι,
μ' έχεις κάνει αλήτη,
θα μου βάλεις φωτιά,
γι' αυτό κάτσε καλά,
Ki fogsz záratni a házamból
Miattad, hitvány földönfutó leszek,
Lángra gyúlok, teljesen felhergelődöm miattad,
ezért hát, viseld jól magad! / ülj meg a fenekeden!
Στίχοι: Τάσος Λυμπέρης
Μουσική: Στέλιος Μάρης
Πρώτη εκτέλεση: Ειρήνη Μερκούρη
Μην απορείς που σου μιλάω έτσι απλά
είμαι μια άλλη μες στα ίδια μου τα μάτια
είμαι μια άλλη μες στο ίδιο το κορμί
τολμώ να πω λέξεις που δεν είχα πει
Hogy ilyen egyszerűen szólok, ne csodálkozz ezen!
Én már egy másik nő vagyok, bár ugyan olyan szemekkel
Én egy másik nő vagyok, ugyanabban a testben!
És ki merek mondani olyan szavakat, amiket még sosem.
Ναι, κανείς εδώ δεν μένει ναι
είμαστε τώρα ξένοι ναι
οι δρόμοι μας χωρίζουν και
τα καλύτερα για μένα τώρα αρχίζουν
Ναι, κανείς εδώ δεν μένει ναι
είμαστε τώρα ξένοι ναι
οι δρόμοι μας χωρίζουν και
τα καλύτερα για μένα τώρα αρχίζουν
Igen, senki sem marad itt tovább, igen!
Ezentúl, idegenek vagyunk, igen!
Az útjaink is szétválnak, és innen
a legjobb dolgok számomra, csak most kezdődnek!
Igen, senki sem él tovább itt, igen!
Mostantól, idegenek vagyunk, igen!
Az útjaink szétválnak, ámde
a legjobb dolgok számomra, csak most kezdődnek!
Μην απορείς που σου μιλάω με θυμό
είμαι μια άλλη που ποτέ δεν είχα δείξει
είμαι μια άλλη μες στο ίδιο το κορμί
τολμώ και κάνω όσα είχα φανταστεί
Ne lepődj meg, ha haraggal, dűhhel beszélek
Én már másik nő vagyok, akit soha sem mutattam még meg
Én már egy másik nő vagyok, egyazon testben!
Veszem a bátorságot, és mindent megteszek, amit csak elképzeltem.
Ναι, κανείς εδώ δεν μένει ναι
είμαστε τώρα ξένοι ναι
οι δρόμοι μας χωρίζουν και
τα καλύτερα για μένα τώρα αρχίζουν
Ναι, κανείς εδώ δεν μένει ναι
είμαστε τώρα ξένοι ναι
οι δρόμοι μας χωρίζουν και
τα καλύτερα για μένα τώρα αρχίζουν
Igen, itt senki sem marad már, igen!
Ezentúl, nem ismerjük egymást, igen!
Az útjaink is szétválnak, ráadásul
a legjobb dolgok számomra, csak most kezdődnek!
Igen, senki sem él tovább itt, igen!
Ettől fogva, idegenek vagyunk, igen!
Az útjaink most szétválnak, ámde
a legjobb dolgok számomra, csak most kezdődnek!
Νιώθω το τέλος να πλησιάζει / Érzem, hogy a vég közeledik!
Στίχοι: Μιχάλης Εμιρλής
Μουσική: Μιχάλης Εμιρλής
Πρώτη εκτέλεση: Μιχάλης Εμιρλής
Νιώθω την παρουσία του ανάμεσά μας,
το νιώθω όταν σε κοιτώ και τρέμεις και τρέμεις.
Κάτι μου κρύβεις, μάτια μου
κάτι σε βασανίζει
πες μου τι έχεις πάθει,
τι συμβαίνει και είσαι λυπημένη.
Σε νιώθω τόσο μακριά μου, καρδιά μου, καρδιά μου.
Τι έχεις πάθει, ομορφιά μου, και δεν και δεν μου μιλάς.
Érzem jelenlétét, ahogy közöttünk jár,
érzem, hogy amikor nézlek, te reszketsz, és a hideg ráz.
Valamit titkolsz előlem, édesem,
valami gyötör tégedet,
mondd hát, mi az ami bánt?
Mi történt, amitől elönt a szomorúság?
Érzem, mennyire távol vagy már tőlem, édesem, édesem!
Mi bánt szépségem, amitől nem, és nem beszélsz hozzám?!
Νιώθω το τέλος να πλησιάζει
ό,τι κι αν κάνω δεν ωφελεί
το ένστικτό μου δεν με γελάει
το έργο το 'χω ξαναδεί.
Érzem, ahogy a vég közeledik,
bármit is teszek, már nem segít,
az ösztönöm nem csap be,
mert láttam már hasonló történetet...
Νιώθω την παρουσία του ανάμεσά μας
όταν στα χείλη σε φιλώ και τρέμεις, και τρέμεις.
Γιατί δακρύζεις, μάτια μου,
γιατί αλλού κοιτάζεις;
Αφού το έχεις ήδη αποφασίσει,
το τζάμι έχει ραγίσει.
Σε νιώθω τόσο μακριά μου, καρδιά μου, καρδιά μου.
Τι έχεις πάθει, ομορφιά μου, και δεν και δεν μου μιλάς.
Érzem jelenlétét, hogy közöttünk van már,
amikor ajkaid csókolom és te reszketsz, és a hideg ráz.
Miért könnyezel, kedvesem,
miért tekintesz másfelé?
Hiszen, igazából Te már eldöntötted,
az üvegtábla megrepedt...
Érzem, milyen távol vagy már tőlem, édesem, édesem...
Mi lelt téged szépségem, amiért nem és nem beszélsz hozzám?!
Νιώθω το τέλος να πλησιάζει
ό,τι κι αν κάνω δεν ωφελεί
το ένστικτό μου δεν με γελάει
το έργο το 'χω ξαναδεί
Érzem, hogy a vég közeledik,
bármit is teszek már nem segít,
az ösztönöm nem csap be,
mert láttam már ilyet, filmen...
Νιώθω το τέλος να πλησιάζει
ό,τι κι αν κάνω δεν ωφελεί
το ένστικτό μου δεν με γελάει
το έργο το 'χω ξαναδεί
Érzem, a vég közeledik,
bármit tehetek; már nem segít,
jó az ösztönöm, nem fillent,
mert láttam már ilyen filmet...
Szia Koveti!
Köszi, felmásolom azért ezt a nótát, és a szövegét...
Szerintem, egyáltalán nem rossz a fordításod!
(Sőt! Ezerszer jobb a webes szövegfordítónál!)
...mutatnék egy másik verziót, amiben igyekszem az egészet olyan formába önteni, ami a mondani valót is a lehető legjobban megközelíti,
és még nyelvtanilag is - aránylag -, helyes legyen...
Ζω και επιμένω ( Όνειρα ) / Élek, és nem tágítok (Álmok)
Στίχοι: Μη διαθέσιμο
Μουσική: Μη διαθέσιμο
Πρώτη εκτέλεση: Χρήστος Δάντης
Ζω και επιμένω μ' ένα όνειρο βγαλμένο
απ' τα βάθη μιας ατέλειωτης ψυχής.
Ζω και ανασαίνω με ρυθμό εξαρτημένο
απ' τους χτύπους της καρδιάς σου της σκληρής.
Élek, és nem tágítok, kitartok egy álom mellett,
mely egy végtelen lélek mélységeiből vétetett.
Élek, és olyan agyonhajszolt, önkétlen ritmussal lélegzem,
amely függ a te szívedtől, amely kemény, kegyetlen.
Κόσμος και ομίχλη και το φως ποτέ δε δείχνει
ένα ίχνος της μεγάλης μας πληγής.
Χάνομαι στο πλήθος και σε ψάχνω ως συνήθως
στην ελπίδα μιας αλλιώτικης ζωής.
Embertömeg és köd gomolyog; és soha, sehol nem mutatkozik fény...
egy jele lehet a hatalmas pusztulásunknak, ami egyben a vég...
Elveszek az emberáradatban, és folyton kereslek téged,
és csak kutatok utánad, egy másfajta élet reményében.
Álmok! Az Álmaimhoz jogom, hadd legyen!
Sorsom! Adj nékem szeretetet, hogy az egészet túlélhessem!(x2)
Ζω και επιμένω μ' ένα όνειρο βγαλμένο
απ' τα βάθη μιας ατέλειωτης ψυχής.
Ζω και περιμένω ένα σπίρτο σου αναμμένο
να ζεστάνει μοναξιά κάθε σιωπής.
Élek, és nem tágítok, kitartok egy álom mellett,
mely egy végtelen lélek mélységeiből vétetett.
Élek, és várok arra az általad gyújtott gyufalángra,
amitől átmelegszik a magány minden egyes halgatása.
Θα 'θελα μια χάρη, να με πας ως το φεγγάρι
κι όχι έναν κύκλο γύρω από ό,τι ζεις.
Θα 'θελα αλήθεια όλα μου τα παραμύθια
να ζωντάνευαν τη μέρα που θα 'ρθεις.
Boldog lennék, ha magaddal vinnél a holdig egészen,
és nem csak abba a szűk körbe vinnél, amiben élsz!
Szerettem volna, ha igazzá válna az összes mesém, amit ismerek,
és életre kelne azon a napon, amikor visszatérsz!
Álmok! Hadd legyen jogom az Álmaimhoz!
Sorsom! Adj nékem szeretetet, hogy az egészet túlélhessem!(x2)
Ζω και επιμένω μ' ένα όνειρο βγαλμένο
απ' τα βάθη μιας ατέλειωτης ψυχής.
Ζω και ανασαίνω με ρυθμό εξαρτημένο
απ' τους χτύπους της καρδιάς σου της σκληρής.
Élek, és nem tágítok, kitartok egy álom mellett,
mely egy végtelen lélek mélységeiből vétetett.
Élek, és olyan agyonhajszolt, önkétlen ritmussal lélegzem,
amely függ a te szívedtől, amely kemény, kegyetlen.
Sziasztok. Én is megpróbalkoztam két (egyszerű) dalszöveg lefordításával, sok helyen az eredetitől eléggé eltérve, és van rajta csiszolnaivaló bőven... Ebben szeretnek segítséget kérni
(ha már esetleg fordította valaki ezeket, akkor bocsi a figyelmetlenségért!)
Az előadó: ΓΕΩΡΓΟΣ ΧΡΙΣΤΟΥ / Giorgos Xristou / Giorgos Hristou
Χτες ξαφνικά δεν συμφωνήσαμε
Ήρθες αργά και διαφωνήσαμε
Δεν θα σκεφτώ πως τελειώσαμε
Πως μια ζωή στην καρδιά σκοτώσαμε
Tegnap hirtelen nem volt egyetértés köztünk
Késve érkeztél, s vitatkozni kezdtünk
Gondolni se tudok rá, hogy így ért véget
Hogy szívünkben az életet így öltük meg
Χτες ξαφνικά όλα αλλάξανε
Βγαλαν τα όνειρα φτερά
Και έτσι πέταξανε
Hirtelen minden megváltozott tegnap!
Az álmok szárnyra kaptak
S, elszálltak
Δεν θα βρεθώ στον δρόμο σου
Δεν θα μπορώ να κοιμηθώ ξανά στον ώμο σου
Nem kerülök már többé az utadba
S nem alhatok újra, a válladhoz símulva
Χτες ξαφνικά όλα αλλάξανε
Βγαλαν τα όνειρα φτερά
Και έτσι πέταξανε
Δεν θα σκεφτώ πως τελειώσαμε
Πως την αγάπη στο λεπτό σκοτώσαμε
Hirtelen minden megváltozott tegnap!
Az álmok szárnyra kaptak
S, elszálltak
Gondolni se tudok rá, hogy így ért véget
Hogy a szerelmet egy perc alatt igy öltük meg
Σε ό, τι έγινε δεν πίστεψα
Πως την αγάπη μας τη λήστεψα
Τώρα που σ’έχασα και χάνομαι
Πόνο και φόβο στην ψυχή μου αισθάνομαι
Nem hittem el mi történt, fel nem fogtam
Hogy a szerelmünket ily rútul kifosztottam
Most, hogy elvesztettelek s én is elveszek,
Fájdalmat és félelmet érzek a lelkemben
Engedelmeddel, ha már két dalszöveget küldtél,
ketté szedtem őket, (hogyha később, sikerülne besorolni őket a Tartalomjegyzékbe, könnyebben rájuk lehessen találni!)
Amíg nem kerülnek fel ezek a Youtube-ra, elküldhetnéd őket (meghallgatás végett) a Magyar Ilonáék zenetárába...!
AgniTolo írta:
Sziasztok. Én is megpróbalkoztam két (egyszerű) dalszöveg lefordításával, sok helyen az eredetitől eléggé eltérve, és van rajta csiszolnaivaló bőven... Ebben szeretnek segítséget kérni
(ha már esetleg fordította valaki ezeket, akkor bocsi a figyelmetlenségért!)
Στίχοι: Χριστόφορος Μπαλαμπανίδης
Μουσική: Μιχάλης Εμιρλής
Πρώτη εκτέλεση: Μιχάλης Εμιρλής
Κάποιοι φίλοι παλιοί, με φωνάζαν Τζερόνιμο
πριν τους φάει η σιωπή, το σκοτάδι το ανώνυμο
ίσως φταίει να δεις, το κόκκινο δέρμα μου
και μια τρέλα παλιά, που κυλάει στο αίμα μου...
Néhány régi barát, Geronimonak hívott engem
mielőtt fölfalta őket a csend, meg a sötét, a névtelen...
Talán a vörös böröm a vétkes - láthatod, ez itt -,
és valami ősi őrület, amelyik a véremben kering...
Μουσικές κουβαλώ κι αλητεύω
στα ξερά λιβάδια των Αχαρνών
στον θεό της βροχούλας πιστεύω
ο τελευταίος είμαι των Μοϊκανών
ο τελευταίος είμαι των Μοϊκανών...
És kóborolok, zenéket viszek
Acharnes száraz, füves vidékein, táján
a szemerkélő eső istenében hiszek
Én vagyok az utolsó Mohikán,
Én vagyok az utolsó Mohikán...
Κι έτσι κρύβω καλά, στο μπουφάν το τσεκούρι μου
και νερό της φωτιάς, έχω μες το παγούρι μου
όλα γύρω στεγνά, σιωπηλά και απρόσωπα
δεν αντέχω άλλο πια, τα χλωμά σας τα πρόσωπα...
Így hát - jól elrejtve -, kis fejszémet
a dzsekimben tartom, és kulacsomban a tűzesvizet
körülöttem minden száraz, csendes, és személytelen - egyet mondok:
tovább már nem tudom elviselni, a sápadt arcotok...!
Μουσικές κουβαλώ... ] 2x
Zenéket cipelek... ] 2x
Μόνη παρηγοριά η μικρή ινδιάνα μου
κι όταν πέφτει το φως, ένα μπλουζ στην κιθάρα μου...
Az egyetlen dolog ami vigasztal, az a kicsi indiánom,
és amikor a nap hanyatlik, ha blues szól a gitáron...
A dalszöveg annyiban téved talán, hogy Geronimo nem "az utolsó mohikán", hiszen Geronimo apacs volt. (Az utolsó Mohikán - egy regény szerint -, tudtommal Csingacsguk volt, aki sohasem mondott semmit kétszer, míg Karl May regényében, Winnetou volt az utolsó apacsok egyike, de az is, csak inkább; elképzelt story volt!)
Sziasztok.
Köszi
Azt hiszem, eredetileg rosszul írtam az előadó nevét és inkább így helyes : ΓΙΩΡΓΟΣ ΧΡΗΣΤΟΥ
... és a "Nem állhatok többé a válladhoz símulva" sornál, én az aludni szó megfelelő változatára gondoltam... csak elírtam ...és most már sajnos, nem tudom kijavítani
Stratos: Semmi baj, úgyis sokszor sokféleképpen írják a neveket!
A lényeg, hogy - itt a fórumon - majd megtalálhassa a vezetéknév alapján, aki keresi...! Csak írd meg priviben, hogy mit, és hogyan kívánsz átjavítani, és én megteszem: átírom Neked!
Στίχοι: Πέτρος Θεοτοκάτος
Μουσική: Πέτρος Θεοτοκάτος
Πρώτη εκτέλεση: Πέτρος Θεοτοκάτος
Σ' ένα παράθυρο κλειστό χωρίς ουρανό
Σ' ένα υπόγειο φυλακή χωρίς φιλί
Σ' ένα πουκάμισο αδειανό χωρίς κορμί
Κάποια βραδιά ονειρεύτηκα ν' αλλάξω ζωή
Egy lezárt ablaknál, ég nélkül
Egy pincebörtönben, csók nélkül
Egy üres ingben, test nélkül
Némely éjszakán arról álmodoztam, hogy változtatnom kellene az életemen
Τα όνειρα είναι πουλιά είναι πουλιά χωρίς φτερά
Η πόλη αυτή μια δροσιά πως θα 'θελα μια βόλτα
να 'μαστε αγκαλιά στην Αίγινα
Az álmok madarak, madarak szárnyak nélkül
Ez a város oly hűvös, annyira közömbös, mennyire vágytam volna egy sétára veled,
s hogy egymás karjaiban ölelkezzünk az Égei tengeren...!
Σαν θύμα της πολιτικής χωρίς προοπτική
Σαν στρατιώτης με άδεια και δίχως δραχμή
Σαν αδιέξοδο που ζει ένα μικρό παιδί
Θα ονειρεύομαι και εγώ να αλλάξω ζωή
Mint a politika áldozata, minden perspektíva nélkül,
Vagy mint az eltávozáson levő katona, egy drachma nélkül,
Vagy a sikátorban, fagyoskodva élő kicsi gyerek,
Arról fogok én is álmodozni, hogy megváltoztassam az életemet...
Τα όνειρα είναι πουλιά είναι πουλιά χωρίς φτερά
Η πόλη αυτή μια δροσιά πως θα 'θελα μια βόλτα
να 'μαστε αγκαλιά στην Αίγινα
Az álmok madarak, madarak szárnyak nélkül
Ez a város oly hűvös, mennyire vágytam volna egy sétára
a hogy ölelkezzünk egymás karjaiban az Égei tengeren...!
Bizonyára lelested az angol szövegről... (YES!) 
(
Ha nem alapítottuk volna meg a M.E.R.T.-et (Mihalis Emirlis Rajongó Tábora), most biztosan megalapítanám, mert...
