Nos jó. Akkor felteszem az én 1970-es -80-as évekbeli kedvencemet.
Akkor még ennek a számnak "2000-en túl.." volt a címe...
Most: "2009-ben..."
(tehát, 30 éve nem vesztett aktualitásából... )
Το 2009 / To djo hiljádesz ennéa / To djo hiljádesz ke péra
/ A 2009. év után...
Πως θα είναι ο κόσμος μας
πως θα είμαστε εμείς
το 2009
Πως θα ζούμε άραγε
που θα είναι όλα αλλιώς
και ποια θα είναι τα νέα
το 2009
Posz thá in' o kozmosz mász,
Posz thá ímaszte emisz,
To dio hiljádesz enneá? Posz thá zúme arage,
Pu thá íne ól' aljósz...?
Ke pjá thá ine tá neá?
To dio hiljádesz enneá...
Milyen lesz a világ körülöttünk,
és mi, majd milyenek leszünk?
Milyen lesz kétezer kilencben? Mi hogyan fogunk élni vajon,
Amikor más lesz minden talán?
És mi lesz akkor majd az újdonság? A kétezer kilencedik év után...
Τότε πού θα μαι εγώ
θα 'μαι 60 χρονών
κι εσύ επλίζω να φαίνεσαι νέα
και τα παιδιά μας
δε θα'χουν καμμία διαφορά
με σένα και μένα
Tóte pú thá'me gó?
Thá'm ekszínda hronón
Ke szi elpízo, ná fénesze néa...! Ke tá pediá mász,
de thá'hun kamjá djaforá
me széna ke' ména
Hol leszek én majd akkor?
Hatvan éves leszek, hüpsz...!
És te, remélem fiatalosnak tünsz...! És a gyermekeink talán,
nem fognak elütni - egyáltalán
tőled, és tőlem, hamár...
Τότε που ο πλανήτης μας
θά'ναι οπλοστάσιο
κι οι δρόμοι θα μοιάζουν μ' αρένα
να 'σαι αισιόδοξη
όλα θα περάσουνε
μετά από τη νύχτα είναι η μέρα
το 2000 και πέρα
Tóte pú o planítisz mász
Thá'ne óplosztászio
Ki i Drómi thá mjázun m'aréna Ná sze esziódokszi
Óla thá perászune
Metá apo ti i nihta íne i méra To dio hiljádesz ke péra...
Amikor a bolygónk, olyan már
mint egy telített fegyverraktár
és az utak is, szőrnyű arénák... Azért, légy optimista,
mert minden rossz elmúlik majd!
És a sötétség után, feljő a nap! A második évezred után...
Τότε πού θα μαι εγώ
θα 'μαι 60 χρονών
κι εσύ επλίζω να φαίνεσαι νέα
και τα παιδιά μας
δε θα'χουν καμμία διαφορά
με σένα και μένα
Tóte púthá'me gó?
Thá'me' kszínda hronón
Ke' szi elpízo, ná fénesze néa...! Ke tá pediá mász,
de thá'hun kamjádjaforá
Me széna ke' ména
Hol leszek én majd akkor?
Hatvan éves leszek, hüpsz...!
És te, remélem fiatalosnak tünsz...! És a gyermekeink talán,
nem fognak elütni - egyáltalán
tőled, és tőlem habár...
Όταν όλοι οι τρελοί
που τον κόσμο κούρασαν
μακριά μας θα έχουνε φύγει
Τότε πια γυναίκα μου
μας ανήκει όλη η γη
και τότε θα ζήσουμε ωραία
Ótan óli i trelí,
Pú ton kózmo kúraszan
Makriá mász thá'hune fíji.... Tóte pjá jinéka mu,
Mász aníki óli i gí,
Ke tóte thá zíszume oréa!
Amikor majd az összes őrült
akik lefárosztották a világot
Messze eltávolodnak tőlünk... Akkor aztán, kicsi feleségem
a föld a mienk lesz, teljes egészében
És akkor majd gyönyörűen élünk, szépen!
το 2009
To dio hiljádesz enneá... A kétezer kilencedik év után...
Τότε πού θα μαι εγώ
θα 'μαι 60 χρονών
κι εσύ επλίζω να φαίνεσαι νέα
και τα παιδιά μας
δε θα'χουν καμμία διαφορά
με σένα και μένα
Tóte pú thá'me gó?
Thá'm ekszínda hronón
Ke szi elpízo, ná fénesze néa...! Ke tá pediá mász,
de thá'hun kamjá
Djaforá me széna ke' ména
Hol leszek én majd akkor?
Hatvan éves leszek, hüpsz...!
És te, remélem fiatalosnak tünsz...! És a gyermekeink talán,
nem fognak elütni - egyáltalán
tőled, és tőlem! ...Habár...
-------------------------------------
Στίχοι: Παύλος Σιδηρόπουλος
Μουσική: Παύλος Σιδηρόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Παύλος Σιδηρόπουλος
Μου 'πες θα φύγω χτες το βράδυ ξαφνικά
Απλώς κουράστηκα, δε φταίω για ολ'αυτά
Θεέ μου δε θέλει, το βλέπω καθαρά
Κι όλα, γίνανε Θεέ μου τόσο, μα τόσο ξαφνικά
Azt mondtad hirtelen tegnap éjjel: - El fogok menni!
- Egyszerűen belefáradtam, én nem tehetek az egészről semmit!
Jézusom! Nem akarja, világosan látom ezt, Istenem!
És oly hirtelen történt minden - Istenem! -, de annyira hirtelen!
Σηκώθηκα μονάχος το πρωί
Χωρίς καφέ, χωρίς τσιγάρο και ψυχή
Θεέ μου το ξέρω, τώρα είμαι μοναχός
Κι όμως, θα γυρίσει πάλι, δεν μπορεί να κάνει αλλιώς
Reggel, úgy keltem fel; teljesen egyedül...
Kávé nélkül, cigi nélkül, no és, lélektelenül...
Istenem! Bár tudom, most magamra maradtam,
Ám mégis - nem tehet másként -, majd újra visszatér; hamar!
Το ξέρω είναι λίγο δύσκολο μα εγώ
Στο λέω μπορούσα να περιμένω, και μπορώ
Βλέπεις οι δυο μας μόνοι δε νιώσαμε ποτέ
Τώρα πες μου ποιον, πες μου ποιον θα'χεις να τα λες
Tudom, hogy ez kicsit nehéz, de én
annyit mondok, hogy tudnék várni én, és tudok is még..!
Látod, mi ketten nem éreztük magunkat egyedül, soha...!
Most mondd meg nekem, ki lesz az, akinek majd mindent elmondhatsz?
------------------------------------------------------------------
angolul: You told me you'd leave / Azt mondtad nekem, elhagysz
You told me you'd leave suddenly last night
I am just tired, it's not my fault for all that
My God she doesnt want to, I see it clearly
And everything happened my God so, but so out of the blue
I got up alone in the morning
Without coffee, without smoke and soul
My God I know, now I am all alone
But she will come back, she cant do otherwise
I know its a bit hard but me
I tell you I could wait, and I can
You see the both of us we never felt alone
Now tell me whom, tell me whom you'll have to talk?
Az egyik videón, egy korábbi tévé műsor részletét (ahol egy kis táncikálást is láthatunk),
a másikon az Őshangú énekest élvezhetjük... (Στην υγειά μας 24/12/2006)
Ούτε στρώμα να πλαγιάσω,
ούτε φως για να διαβάσω
το γλυκό σου γράμμα, ωχ, μανούλα μου
Καλοκαίρι κι είναι κρύο
ένα μέτρο επί δύο
είναι το κελί μου, ωχ, μανούλα μου
Se lepedő, se egy matrac, hogy lefeküdhessek,
még fény sincsen, hogy olvashassam leveled,
az édes leveled, oh, édesanyám!
Nyár van, itt mégis fázok a hidegtől
széltében egy méter, hosszában kettő
a cellám - oh, édesanyám!
Μα εγώ δε ζω γοντατιστός ,
είμαι της γερακίνας γιος (2)
Τι κι αν μ' ανοίγουνε πληγές
εγώ αντέχω τις φωτιές (2)
Μάνα μη λυπάσαι, μάνα μη με κλαις
De nem élhetek térden csúszva,
Én vagyok a Sólyomasszony fia! /(x2)
Oda se neki, ha trajtam sebeket szakítanak,
ellen állok a kínzó tüzek rohamainak!/ (x2)
Anyám nem sajnálkozz, anyám ne sirass!
Ένα ρούχο ματωμένο
στρώνω για να ξαποσταίνω
στο υγρό τσιμέντο, ωχ, μανούλα μου
Στο κελί το διπλανό μου
φέραν κάποιον αδελφό μου
πόσο θα τραβήξει, ωχ, μανούλα μου
Egy véres rongycsomó rajtam a ruházat,
azzal vetek nyughelyemül ágyat
a nedves betonon, oh, édesanyám!
A mellettem lévő cellában
Testvért hoztak: valami sorstársat
Vajon, meddig bírja majd? Oh, édesanyám!
Μα εγώ δε ζω γονατιστός
είμαι της γερακίνας γιος (2)
Τι κι αν μ' ανοίγουνε πληγές
εγώ αντέχω τις φωτιές (2)
Μάνα μη λυπάσαι, μάνα μη με κλαις
De nem élhetek térden csúszva,
Én vagyok a Sólyomasszony fia! /(x2)
Oda se neki, ha trajtam sebeket szakítanak,
ellen állok a kínzó tüzek rohamainak!/ (x2)
Anyám nem sajnálkozz, anyám ne sirass!
Né un materasso per coricarmi
né una luce per leggere
la tua dolce lettera, oh, mammina mia
è estate e fa freddo
un metro per due
è la mia cella, oh, mammina mia
Ma io non vivo inginocchiato
sono il figlio di un falco (2)
perché anche se mi aprono le ferite
io resisto ai fuochi (2)
mamma non addolorari, mamma non piangere per me
Stendo un vestito
insanguinato per distendermi
sul cemento umido, oh, mammina mia
nella cella accanto alla mia
hanno portato un qualche mio fratello
quanto patirà, oh, mammina mia
Που και με ποιόν δε ρωτάω
φτάνει που ήρθες ξανά
κι όσα μου είπαν ξεχνάω
ψεύτικα κι αληθινά
Pú ke me pjón, den rotáo
Ftáni pu írthesz kszana!
Pósza mu lípan kszéhnáo
Pszéftika ki alithiná...
Hová, és kivel - nem kérdem én,
Elég az, hogy visszatértél!
Feledem, hogy hiányzott-e már
némi igazság, és a sok hazugság...
Η αλήθεια πονά η αγάπη πονά
πες μου λοιπόν ένα ψέμα
Μη μου φύγεις ξανά
μη μ' αφήσεις ξανά
μείνε και πες μου ένα ψέμα
καλύτερα ψέμα
Í alíthja poná, í agápi poná,
péz'mu lipón ena pszéma!
Mín mu fíjisz kszaná,
Mí' me afíszisz kszaná Míne, ke pez' mu ena pszéma!
Kalítera pszéma!
Ha az igazság fáj, s a szerelem is fájdalom,
Hazudj hát kérlek, valamit akkor!
Nehogy elmenj újra nekem,
Nehogy újra itthagyj engemet! Maradj inkább, és hazudj sokat!
Jobb hazugságokat!
Έγινε ότι έχει γίνει
φτάνει που ήρθες ξανά
όλα η καρδιά μου τα σβήνει
ψεύτικα κι αληθινά
Éjine óti éhi jíni
Ftáni pu írthesz kszaná!
Óla i kardjá mu thá zvíni:
Pszéftika, ki alithiná!
Történt, ami történt,
hogy visszatértél: Nekem elég!
Minden eddigit eltöröl a szívem hát,
Igazságot, hazugságot, egyaránt!
Η αλήθεια πονά η αγάπη πονά
πες μου λοιπόν ένα ψέμα
Μη μου φύγεις ξανά
μη μ' αφήσεις ξανά
μείνε και πες μου ένα ψέμα
καλύτερα ψέμα
Í alíthja poná, í agápi poná
péz'mu lipón ena pszéma
Mín mu fíjisz kszaná,
Mí' me afíszisz kszaná!
Míne, ke pez'mu ena pszéma!
Kalitera pszéma!
Ha az igazság fáj, s a szerelem is fájdalom,
Hazudj kérlek hát, valamit akkor!
Nehogy elmenj újra nekem,
Nehogy itthagyj újra engem! Maradj inkább, és hazudj jó sokat!
Jobbnál-jobb hazugságokat!
* * *
Η αλήθεια πονά η αγάπη πονά
πες μου λοιπόν ένα ψέμα
Μη μου φύγεις ξανά
μη μ' αφήσεις ξανά
μείνε και πες μου ένα ψέμα
καλύτερα ψέμα
Í alíthja poná, í agápi poná
péz'mu lipón ena pszéma
Mín mu fíjisz kszaná
Mí' me afíszisz kszaná
Míne, ke pez'mu ena pszéma!
Kalítera pszéma! (x2)
Ha az igazság fáj, s a szerelem is fájdalom,
Hazudj hát kérlek, valamit akkor!
Nehogy elmenj újra nekem,
Nehogy itthagyj újra engem! Maradj inkább, és hazudj jó sokat!
Jobbnál-jobb hazugságokat! (x2)
Ό,τι και να γίνει θυμήσου / Bármi lesz is, emlékezz!
Στίχοι: Πάνος Φαλάρας
Μουσική: Στέλιος Φωτιάδης
Πρώτη εκτέλεση: Γλυκερία
Θέλω τώρα να πούμε δυο λόγια μόνο
που δεν τα είπε κανένα στόμα.
Βλέπω γύρω τον κόσμο γεμάτη φόβο
κι εσύ μια λέξη δε λες ακόμα.
Csupán két szót akarok most váltani veled
azt, ami nem hagyta el egyikünk száját sem.
Látom a világ körülöttem megtelik félelemmel
és te még egy szót sem mondasz nekem.
Ό,τι και να γίνει θυμήσου
θα 'μαι η ζωή στη ζωή σου
Ό,τι και να γίνει θυμήσου
ήρθα και θα μείνω μαζί σου.
Bármi lesz is, emlékezz
én az élet leszek az életedben
Emlélezz, bármi is lesz
megjöttem, s együtt leszek veled.
Θέλω τώρα να πούμε γι' αγάπη μόνο
μα η ματιά σου κι αυτή σωπαίνει.
Ταξίδι πάμε έξω απ' το χρόνο
και την αλήθεια που μας πεθαίνει.
Csupán a szerelemért akarom, hogy beszéljünk
de a szemeid és ez az érzés elcsendesült.
Menjünk egy utazásra az időn kívül,
s az igazságon, ami úgyis meghalt már nekünk.
Σπίρτο και φωτιά / Szpírto ke fotjá Mindent ami lángra lobbant, felgyújt
Στίχοι: Βασίλης Γιαννόπουλος
Μουσική: Κυριάκος Παπαδόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Γιάννης Βαρδής
Δε μπορώ να κλείσω μάτι ούτε μιά στιγμή
Έφυγες και μού 'φυγε η ψυχή
Νύχτα κάνε μου παρέα κι ό,τι πιείς θα πιώ
Μέθυσέ με για να ξεχαστώ
Nem tudom a szememet lecsukni, egy pillanatra se
Elmentél, s úgyszintén veled távozott a lelkem
Éjjel légy a társam, és amit te iszol, én is megiszom!
Részegíts le teljesen, hogy elfeledkezzem a világról
Πίνω σπίρτο και φωτιά να ξεχάσω τα φιλιά σου
Να σκοτώσω μιά καρδιά πού 'χει πάνω τ' όνομά σου
Θέλω να σε δω ξανά δεν αντέχω μακριά σου
Δεν αντέχω μακριά σου άλλο πιά
Felhajtok mindent ami lángra lobbant, és felgyújt, hogy csókod feledjem
És elpusztítsak véle egy szívet, ami magán viseli a nevedet
Látni akarlak újra, mert nem bírok élni nélküled!
Nem bírom ki...! Távol, messze tőled...
Πίνω σπίρτο και φωτιά να γλυτώσω από σένα
Πού 'σαι σ' άλλη αγκαλιά και δε νοιάζεσαι για μένα
Θέλω να σε δω ξανά δεν αντέχω μακριά σου
Δεν αντέχω μακριά σου άλλο πιά
Felhajtok minden gyújthatót, és tüzet, hogy megmeneküljek tőled,
Tőled, aki más karjában hever, s akit nem érdekel; mi lesz velem?!
Látni akarlak újra, mert nem bírok élni nélküled!
Nem bírom tovább ki...! Távol, messze tőled...
Δε μπορώ να ηρεμίσω ούτε ένα λεπτό
Μόνος να κοιμάμαι δε μπορώ
Νύχτα κάνε μου παρέα σε παρακαλώ
Μέθυσέ με για να μην πονώ
Egy percre se tudok megnyugodni,
És magamban sem tudok elaludni.
Jöjj el éjjel, és légy a társam - erősen kérlellek!
Részegíts le engem úgy, hogy fájdalmat se érezzek!
Πίνω σπίρτο και φωτιά να ξεχάσω τα φιλιά σου
Να σκοτώσω μιά καρδιά πού 'χει πάνω τ' όνομά σου
Θέλω να σε δω ξανά δεν αντέχω μακριά σου
Δεν αντέχω μακριά σου άλλο πιά
Felhajtok minden lobbanthatót, és tüzet, hogy csókod feledjem
És elpusztítsak véle egy szívet, ami magán viseli a nevedet
Látni akarlak újra, mert nem bírok élni nélküled!
Nem bírom tovább már...! Távol, messze tőled...
Πίνω σπίρτο και φωτιά να γλυτώσω από σένα
Πού 'σαι σ' άλλη αγκαλιά και δε νοιάζεσαι για μένα
Θέλω να σε δω ξανά δεν αντέχω μακριά σου
Δεν αντέχω μακριά σου άλλο πιά
Gyújtóst és tűzet iszom, hogy megmeneküljek előled
mivel más karjában vagy, és akár meg is halhatnék felőled...
Újra látni akarlak téged, nem bírom tovább; távol - tőled...
Nem bírom tovább! Távol... Tőled
-----------------------------------------------------
A klipp török verzióval:
https://www.youtube.com/watch?v=mnb-UaRUdK8
és Angolul: Match and fire / Gyújtós és tűz
I cannot close eye nor for a single moment
You left and my soul has left too
Night keep me company and what you drink I’ll drink
Make me drunk to forget
I drink match and fire to forget your kisses
To kill a heart which has your name over it
I want to see you again, I don’t stand away from you
I don’t stand away from you anymore
I drink match and fire to be saved from you
That you’re in another hug and you don’t care about me
I want to see you again, I don’t stand away from you
I don’t stand away from you anymore
I cannot relax nor for a minute
I cannot sleep alone
Night keep me company please
Make me drunk not to pain
I drink match and fire to forget your kisses
To kill a heart which has your name over it
I want to see you again, I don’t stand away from you
I don’t stand away from you anymore
I drink match and fire to forget your kisses
To kill a heart which has your name over it
I want to see you again, I don’t stand away from you
I don’t stand away from you anymore
------------------------------------------------------------
Az Asteri által említett nóta - mulatságon elhangzott változata
(kissé felcserélte a verszakokat, verssorokat, szavakat...) :
Στίχοι: Βασίλης Γιαννόπουλος
Μουσική: Κυριάκος Παπαδόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Γιάννης Βαρδής
Δε μπορώ να κλείσω μάτι ούτε μιά στιγμή
Έφυγες και μού 'φυγε η ψυχή
Νύχτα κάνε μου παρέα κι ό,τι πιείς θα πιώ
Μέθυσέ με για να ξεχαστώ
Nem tudom lehunyni a szememet egy pillanatra sem
Elmentél és a lelkem is elhagyott engem
Éjjel légy velem és bármit is igyál, én is azt iszom majd
Részegíts le engem, hogy felejteni tudjak.
Πίνω σπίρτο και φωτιά να ξεχάσω τα φιλιά σου
Να σκοτώσω μιά καρδιά πού 'χει πάνω τ' όνομά σου
Θέλω να σε δω ξανά δεν αντέχω μακριά σου
Δεν αντέχω μακριά σου άλλο πιά
Méregerős italt iszok, hogy a csókjaidat elfelejtsem
Hogy egy szívet megöljek, akié még a te neved
Újra akarlak látni téged, nem bírom ki távol tőled
Ha messze vagy, nem tudok már elviselni többet
Πίνω σπίρτο και φωτιά να γλυτώσω από σένα
Πού 'σαι σ' άλλη αγκαλιά και δε νοιάζεσαι για μένα
Θέλω να σε δω ξανά δεν αντέχω μακριά σου
Δεν αντέχω μακριά σου άλλο πιά
Méregerős italt iszok, hogy tőled megmeneküljek
Hol vagy? más ölel és nem törődsz velem
Újra akarlak látni téged, nem bírom ki távol tőled
Ha messze vagy,nem tudok már elviselni többet
Δε μπορώ να ηρεμίσω ούτε ένα λεπτό
Μόνος να κοιμάμαι δε μπορώ
Νύχτα κάνε μου παρέα σε παρακαλώ
Μέθυσέ με για να μην πονώ
Nem tudok megnyugodni egy percre sem
Egyedül aludni nem vagyok képes
Éjjel légy velem, kérlek téged
Részegíts le engem, hogy ne szenvedjek!
Πίνω σπίρτο και φωτιά να ξεχάσω τα φιλιά σου
Να σκοτώσω μιά καρδιά πού 'χει πάνω τ' όνομά σου
Θέλω να σε δω ξανά δεν αντέχω μακριά σου
Δεν αντέχω μακριά σου άλλο πιά
Méregerős italt iszok, hogy a csókjaidat elfelejtsem
Hogy egy szívet megöljek, akié még a te neved
Újra akarlak látni téged, nem bírom ki távol tőled
Ha messze vagy,nem tudok már elviselni többet
Πίνω σπίρτο και φωτιά να γλυτώσω από σένα
Πού 'σαι σ' άλλη αγκαλιά και δε νοιάζεσαι για μένα
Θέλω να σε δω ξανά δεν αντέχω μακριά σου
Δεν αντέχω μακριά σου άλλο πιά
Méregerős italt iszok, hogy tőled megmeneküljek
Hol vagy? más ölel és nem törődsz velem
Újra akarlak látni téged, nem bírom ki távol tőled
Ha messze vagy,nem tudok már elviselni többet
Köszi Jorgo, a segítséget a Tournas eredeti szövegéhez!
Így, korrigálhattam is néhány hibát!
Valamint el is küldtem a Stixoi-nek! (Hogy ott is meglegyen! )
Στίχοι: Κώστας Τουρνάς
Μουσική: Κώστας Τουρνάς
Πρώτη εκτέλεση: Κώστας Τουρνάς
Άλλες ερμηνείες: Κώστας Τουρνάς & Σταμάτης Κραουνάκης ( Ντουέτο )
Ο Αχιλλέας απ' το Κάιρο
εδώ και χρόνια ζει στην Αθήνα
σ' ένα υπόγειο σκοτεινό
γωνιακό κάπου στην Σίνα
A Kairóból származó Achilleász,
évek óta Athénban él már
egy sötét pincesorban
Valahol Szína egyik zúgában
Μαζί του ζει κάποιος Μηνάς
γι' αυτούς τους δυο και τι δεν λένε
οι πιο σεμνοί της γειτονιάς
ξέρουν επίθετα που καίνε
Vele együtt él valaki, kinek neve Miná',
kettőjükről mit el nem mondtak má'!
Róluk, a környék legillemtudóbbjai
tudják a legcsípősebb megjegyzéseket mondani
Είναι κάτι παιδιά που δε γίνονται άντρες
και δε ζουν τη ζωή τη δικιά σου
είναι κάτι παιδιά που δεν γίνονται άντρες
Θα μπορούσαν να είναι παιδιά σου
Akadnak olyan gyermekek, akik sosem válnak férfiakká,
és nem élhetik úgy az életüket, ahogy te is
Vannak olyan gyermekek, akik sosem válnak férfiakká
Pedig, lehettek volna akár a gyermekeid is...
Ποτέ δε βγαίνουνε μαζί
κανείς δεν ξέρει πώς περνάνε
υπόγεια κάνουνε ζωή
κι όλοι οι αργόσχολοι ρωτάνε
Soha nem mozdulnak ki együtt
senki nem tudja, hogy hogyan éldegélnek
élik a földalatti életük
s a minden haszontalansággal törődők érdeklődnek
Η κυρά Λέλα η Σμυρνιά
στην αμαρτία λέει βουλιάζουν
και διώχνει τα μικρά παιδιά
όταν στο υπόγειο πλησιάζουν
Lela asszony, a szmírnai
a bűn mocsarába süllyednek
és elzavarja a kisgyerekeket,
amikor a pincékhez odamennek
Είναι κάτι παιδιά που δε γίνονται άντρες
και δε ζουν τη ζωή τη δικιά σου
είναι κάτι παιδιά που δεν γίνονται άντρες
Θα μπορούσαν να είναι παιδιά σου
Akadnak olyan gyermekek, akik sosem válnak férfiakká,
és nem élhetik úgy az életüket, ahogy te is
Vannak olyan gyermekek, akik sosem válnak férfiakká
Pedig, lehettek volna akár a gyermekeid is...
Τα βράδια απ' έξω σαν περνάς
μια μουσική ακούς και γέλια
και στο υπόγειο αν κοιτάς
βλέπεις μια ολάνθιστη καμέλια
Ha az éjjeleket a szabadban töltöd el
egy zenét hallhatsz meg, és nevetéseket
és ha netán a pince felé nézel
egy virágbaborult kaméliát láthatsz meg
Ο Αχιλλέας απ' το Κάιρο
ας είναι χρόνια στην Αθήνα
η μάνα του δεν τον ξεχνά
κι ας είναι απ' τα παιδιά εκείνα...
A Kairóból származó Achilleász,
ugyan évek óta Athénban él már
ám az anyja akkor sem feledné őt soha,
mégha a közül, a gyerekek közül is volna...
...που είναι κάτι παιδιά που δε γίνονται άντρες
και δε ζουν τη ζωή τη δικιά σου
είναι κάτι παιδιά που δεν γίνονται άντρες
Θα μπορούσαν να είναι παιδιά σου
...akik olyan gyermekek, akik sosem válnak férfiakká,
és nem élhetik úgy az életüket, ahogy te is
Vannak olyan gyermekek, akik sosem válnak férfiakká
Pedig, lehettek volna akár a gyermekeid is...
Nem lehet tudni, hogy ki adta elő először, s hogy ki szerezte a zenéjét - de ez nem von le az élvezeti értékéből.
A lényeg, hogy sajnos az énekelt szöveg itt-ott, 1-2 szóval eltér a Stixoi-n talált szövegtől...
...de hallás után inkább nem kontárkodom bele a szövegbe...
(Nem különösebben lényeges az a pár szó... elfelejtődött, vagy rosszul rögzült, és kitaláltak helyette más hasonlót...)
Σ' αγαπώ / Szeretlek
Στίχοι: Άκης Μίσκος
Μουσική: Μη διαθέσιμο
Πρώτη εκτέλεση: Μη διαθέσιμο
Άλλες ερμηνείες: Κωστας Ηλιου
Δεν περνά αυτή η νύχτα, δεν περνά
Να σε δω μονάχα, μια σου ματιά / Mia sztigmi monáha mia szu matiá
Αυτή η αγάπη... Αυτή η αγάπη
Κάνε θεέ μου να είναι αληθινή
Απ’ την ανάσα σου, παίρνω και εγώ αναπνοή.
Nem múlik ez az éjszaka! Oh, nem akar múlni, soha...
Oh, csak láthatnálak téged, csupán egyetlen pillantásodat! / Csak egy pillanatra..., egyetlen pillantásod... Ez a szerelem... Ez a szerelem...
Istenem! Add, hogy igaz legyen!
A lélegzeteden át, juthatok én is levegővételhez.
Σε θέλω τόσο μόνο για μένα /Annyira akarlak, és csak magamnak! Ísze já ména, ísze í zoi / Te vagy számomra... Te vagy az élet!
Σ’ αγαπώ, μακριά σου όλα μοιάζουν ψέμα
Σ’ αγαπώ, την ζωή μου δίνω εγώ για σένα
Σ’ αγαπώ, είσαι ο χτύπος στην δική μου την καρδιά. /x2
Szeretlek téged, nélküled mindent hazugságnak vélek
Szeretlek téged, az életemet adom én; tenéked!
Szeretlek téged, te vagy a szívem lüktetése. /x2
Δεν περνά αυτή η νύχτα δεν περνά
Μακριά απ’ την δική σου αγκαλιά
Εδώ να μείνεις μην μ’ αφήσεις γι ’άλλη συντροφιά
Νιώθω στα χείλη ακόμα τα υγρά φιλιά.
Nem múlik ez az éjszaka! Oh, nem akar múlni, soha!
Tőled távol, búsan, a te a forró ölelésed hiányolva
El ne árulj!
Maradj itt... ne hagyj engem más társaságában!
Érzem még ajkaimon hűs csókjaidat, a maguk valóságában!
Σε θέλω τόσο μόνο για μένα
Annyira kívánlak, és csak magamnak akarlak tudni!
Σ’ αγαπώ, μακριά σου όλα μοιάζουν ψέμα
Σ’ αγαπώ, την ζωή μου δίνω εγώ για σένα
Σ’ αγαπώ, είσαι κύμα που με παίρνει μακριά. /x3
Szeretlek téged, nélküled mindent hazugságnak vélek
Szeretlek téged, az életemet adom én; tenéked!
Szeretlek téged, te vagy a szívem lüktetése. /x3
Τι παράξενο αυτό
Να 'σαι το άλλο μισό
Το μεγάλο μου μυστικό...
Σβησ 'το φως και έλα πιες
Ανασφάλειες και ενοχές
Σβήστα όλα μα εσύ να καις
Mily furcsa ez,
hogy Te légy a másik fele
az én nagy titkomnak...!
Oltsd el a fényt és jöjj, igyál!
A bizonytalanságokat és bűnöket oltsd ki;
Törölj ki mindent, csak egyedül Te maradj!
Ξέρω ώρα είναι να φύγεις
το ξέρω ώρα είναι να φύγεις
Λατρεμένο το απαγορευμένο λες
Αγκαλιά μου μέσα στα φιλιά μου κλαις
Δεν σ 'αφήνω δε σε δίνω πια και
Δεν είναι η αγάπη έγκλημα..έγκλημα...
Tudom, itt az idő, menned kell
Tudom, eljött az idő... menned kell!
Azt mondod imádatod - tiltott dolog
Az ölemben a csókjaim közt sírsz
Nem hagylak- nem adlak senkinek se már, hisz;
Nem bűn a Szerelem... nem bűn...!
Συνωμότησα εγώ σε παιχνίδι για δυο
Στον παράλογο πειρασμό
Πριν ντυθείς να σου πω πως το ρούχο σου είμαι 'γω
Να με νιώθεις εγώ είμαι εδώ...
Kiterveltem én egy játékot, kettőnk részére
Az esztelen kísértésbe
Mielőtt felöltözől, hadd mondjam el, hogy a ruhád, én vagyok
érezz engem, mert én itt vagyok...
Ξέρω ώρα είναι να φύγεις
Το ξέρω ώρα είναι να φύγεις...
Λατρεμένο το απαγορευμένο λες
Αγκαλιά μου μέσα στα φιλιά μου κλαις
Δε σ 'αφήνω δε σε δίνω πια και
Δεν είναι η αγάπη έγκλημα...έγκλημα...
Tudom, itt az idő, menned kell
Tudom, eljött az idő... menned kell!
Azt mondod imádatod - tiltott dolog
Az ölemben a csókjaim közt sírsz
Nem hagylak- nem adlak senkinek se már, hisz;
Nem bűn a Szerelem... nem bűn...!
Πριν ντυθείς να σου πω πως το ρούχο σου είμαι εγώ
Να με νιώθεις εγώ είμαι εδώ
Λατρεμένο το απαγορευμένο λες
Αγκαλιά μου μέσα στα φιλιά μου κλαις
Δε σ 'αφήνω δε σε δίνω πια και
Δεν είναι η αγάπη έγκλημα...
έγκλημα....
Mielőtt felöltözöl, hadd mondjam el, hogy a ruhád, én vagyok,
érezz engem, mert én itt vagyok...
Azt mondod imádatod - tiltott dolog
Az ölemben a csókjaim közt sírsz
Nem hagylak- nem adlak senkinek se már, hisz;
Nem bűn a Szerelem...
nem bűn...!
Στίχοι: Μη διαθέσιμο
Μουσική: Μη διαθέσιμο
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Παπαδόπουλος
Περπάτησα μεσ΄τους δρόμους που είχαμε εμείς βρεθεί
δε θέλει τους δυο μας μόνους η νύχτα να ξαναδεί
ανέτρεψα τα γραμμένα στης μοίρας μας τη γραμμή
τα όνειρα τα χαμένα η αγάπη μας θα τα βρει
Jártam az utakat, amikre együtt találtunk rá
az éjszaka minket nem akar újra egyedül látni
számunkra a sors elátkozva van megírva
az elveszett álmokat szerelmünk fogja megtalálni
Όσα θέλω και ζητάω όσα ονειρεύτηκα
μεσ΄τα μάτια σου τα είδα και σε ερωτεύτηκα
όσα χάσαμε θα βρούμε τώρα που είμαστε μαζί
όσα είχα κι όσα έχω στη ζωή μου είσαι εσύ
όσα είχα κι όσα έχω στη ζωή μου είσαι εσύ...
Mindazt amit megálmodtam, azt akarom és keresem
megláttam mindet a szemeidben és belédszerettem
mindazt mit elvesztettünk, most együtt megtaláljuk majd
minden ami az enyém volt és most van az életemben, az te vagy
minden ami az enyém volt és most van az életemben, az te vagy....
Μαζί σου εγώ υπάρχω και ξαναζώ
μαζί σου αγγίζω τον ουρανό
μαζί σου μόνο αξίζει να ζω
μαζί σου...
Veled együtt létezek én és újraélek
együtt veled elérem az eget
s csak veled érdemes élnem
együtt veled...
Αφήσαμε την αγάπη στον χρόνο να πληγωθεί
τα βράδια μας γίναν στάχτη σε μία λάθος στιγμή
κουράστηκαν οι καρδιές μας να ζούνε στη μοναξιά
απόψε πάλι οι δυο μας θα είμαστε αγκαλιά
Hagytuk megsebezni idővel a szerelmet
az estéink porrá váltak egy elhibázott pillanatban
mindkettőnk szíve belefáradt, hogy magányban éljen
ma este mi ketten újra öleljük majd egymást
Όσα θέλω και ζητάω όσα ονειρεύτηκα
μεσ΄τα μάτια σου τα είδα και σε ερωτεύτηκα
όσα χάσαμε θα βρούμε τώρα που είμαστε μαζί
όσα είχα κι όσα έχω στη ζωή μου είσαι εσύ
όσα είχα κι όσα έχω στη ζωή μου είσαι εσύ
Mindazt amit megálmodtam, azt akarom és keresem
megláttam mindet a szemeidben és belédszerettem
mindazt mit elvesztettünk, most együtt megtaláljuk majd
minden ami az enyém volt és most van az életemben, az te vagy
minden ami az enyém volt és most van az életemben, az te vagy....
Μαζί σου εγώ υπάρχω και ξαναζώ
μαζί σου αγγίζω τον ουρανό
μαζί σου μόνο αξίζει να ζω
μαζί σου...
Veled együtt létezek én és újraélek
együtt veled elérem az eget
s csak veled érdemes élnem
együtt veled...
Στίχοι: Φοίβος ΔεληβοριάςΜουσική: Φοίβος Δεληβοριάς
Πρώτη εκτέλεση: Φοίβος Δεληβοριάς
Title: Xai Xaou Ar Giou
Artist: Foivos Delivorias
Album: I Zoi Mono Etsi Einai Oraia
Αν για σας Ελλάδα σημαίνει "χάι χάου αρ γιου?"
κι όχι αυτή η ζαλάδα στα ταξιδάκια του φιλιού
θα καρφώσω στις σκέψεις σας, στις σπασμένες τις λέξεις σας
το κοντάρι του Άι-Γιωργού
Hogyha számotokra Görögország csak annyit jelent: -"Hello, hogy vagy?"
És nem azt a szédületet, a csókok apró kirándulásain át
Nekiszegezem, s döföm a gondolataitoknak, az eltört a szavaitoknak
Szent György lándzsáját!
Νιώθω τόσο μόνος μου δίχως ταίρι και γεννιά
δεν καλμάρει ο πόνος μου με αντιβιοτικά
με φρου-φρου και μ' αρώματα, με μισθούς κι επιδόματα
και με vivident φιλιά
Egy társ, és a korombeliek nélkül, annyira egyedül érzem magam,
S a fájdalmam sem csillapodik antibiotikumokkal
cicomákkal, és parfümökkel, bérekkel és járadékokkal
és a vivident-rágógumis csókokkal
Πονεμένη μου καρδιά
ντύσου λίγο πιο ζεστά
κάνει παγωνιά
Oh, én sebzett, fájdalommal teli a szívem,
Öltözz kicsit melegebben!
Nagy a fagy odakünn, óriási a hideg!
Αν εσείς τη βρίσκετε με βουτιές μες στο ρετρό
χάνεστε και βρίσκεστε σε ταξί και σε μετρό
αν πετάτε τον έρωτα στης ζωής τ' ασιδέρωτα
τότε 'γώ δεν είμαι εδώ
Ha ott akartok lenni egy fejesugrással a retróban,
Felszívódtok, és taxiban találjátok magatokat, vagy metróban
Vagy ha eldobjátok szerelmetek az élet kíméletlen brutalitásába
akkor én, már itt sem vagyok!
Ο Θεός μ' αδίκησε και με γέννησε λαπά,
γράφω τραγουδάκια και δε γυρεύω ποσοστά,
δεν ορίζω κανένανε κι όμως χάρη σ' εμένανε
κελαηδούν και τα μπετά
Isten vétett ellenem és mélának, gyatrának hozott a világra,
Dalocskákat faragok, és nem tötök babérokra
nem ítélek meg senkit se, és mégis az örömömre
Még a beton is trillázva énekel
Πονεμένη μου καρδιά
ντύσου ακόμα πιο ζεστά
κάνει παγωνιά
Oh, én sebzett, fájdalommal teli a szívem,
Öltözz kicsit melegebben!
Nagy a fagy odakünn, óriási a hideg!
Πού 'ναι εκείνη η χώρα που μου υποσχόσουνα παλιά
τότε που μου έδινες σημασία και φιλιά
πού 'ναι εκείνη η πατρίδα, τα γαλανά της τα ύδατα
δεν τα βλέπω πουθενά
Hol van az az ország, a hely ami ígéretekkel halmozott el régen?
Akkor, amikor számodra még fontos voltam, és csókokat adtál nékem?
Hol van már az a haza, a csodás kék tengervize?
Nem látom őket sehol...! Nincs, sehol sincsen!
Χρόνια την προσμένω κι ωστόσο δεν ανησυχώ
με τ' αυτί στημένο προς της ψυχής μου την ηχώ
την ακούω να σφυρίζει και να σιγοψιθυρίζει
την τελευταία επωδό:
Évek óta számítottam rá, és mégsem nyugtalankodom
a fülemet hegyezve figyelek lelkem rezdüléseire
Hallani vélem, ahogy sípolja, sziszegve, sutyorogva
az utolsó refrént:
"Βγάλ' τα ρούχα σου καρδιά
της ζωής η παγωνιά
δεν θερίζει πια..."
"Vesd le hát a ruhákat te szív!
Az élet hidege, fagyos lehellete
számomra már, nem élvezet... "
Στίχοι: Γιώργος Πηλιανίδης
Μουσική: Γιάννης Παπαδόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Νότης Σφακιανάκης
Ένα γράμμα για το δόλιο του πατέρα
για τη μάνα του που λιώνει από καημό
τα όνειρά του όλα τα σκόρπισε μια σφαίρα
ήταν μόνο, μόνο είκοσι χρονών
Egy furfangos apának szóló levél,
és az anyának, akit bánat emészt...
Ám, minden álmát szétszórta egy lövedék,
és csupán..., csupán csak húsz éves volt még!
Ήταν τέλη καλοκαιριού, ημέρα αποφράδα
και στον αέρα ακούστηκε το ζήτω η Ελλάδα
Το σώμα του παλικαριού σωριάστηκε στο χώμα
μα η ψυχή του ελεύθερη εδώ πλανιέται ακόμα
Egy sötét, nyár végi nap volt,
amikor a levegőben az: - Éljen Görögország! - felhangzott...
A legényke teste végigterült a homokos talajon,
de a lelke itt lebeg még; SZABADON!
Το 'χε πια από καιρό αποφασίσει
η ζωή του γκρίζος ουρανός
τη στερνή του την πνοή ήταν ν' αφήσει
μα η καρδιά του βράχος ήτανε σωστός
Hiszen eldöntötte már, réges rég...
mert az élete olyan, akár a szürke ég...!
Küszködött az utolsó lélegzettel, mit ki akart lehelni
de a szíve, mint rendületlen szikla, tovább kívánt verni...
Ήταν τέλη καλοκαιριού, ημέρα αποφράδα
και στον αέρα ακούστηκε το ζήτω η Ελλάδα
Το σώμα του παλικαριού σωριάστηκε στο χώμα
μα η ψυχή του ελεύθερη εδώ πλανιέται ακόμα
Egy sötét, nyár végi nap volt,
amikor a levegőben az: - Éljen Görögország! - felhangzott...
A legényke teste végigterült a homokos talajon,
de a lelke itt lebeg még; SZABADON!
Mondom, hogy béna vagyok! Nem találtam a magyar fordítását a kérdéses számnak. Ha hazaértél a dógozódból, és még van energiád akkor átküldöd? Köccce!!!