Στίχοι: Αντρέας Μπονάτσος
Μουσική: Αντρέας Μπονάτσος
Πρώτη εκτέλεση: Καίτη Γαρμπή
Εκεί που λες
Όλα τελειώσανε
Οι έρωτες
Σε εξοντώσανε
Βρίσκεις τη δύναμη
Κι ένα σου βήμα φτάνει
Ένα μικρό θαύμα
Στον κόσμο αυτό να κάνει
Amikor azt mondanád, hogy
Mindennek vége
A szerelmek
Megsemmisítettek téged
Egyszerre erőre kapsz,
És egyetlen lépés/mozdulat elég neked
Hogy egy kis csoda
E világban megszülessen
Μ’ ένα κόκκινο κραγιόν
Όλα τώρα θα τα σβήσω
Ένα χι στο παρελθόν
Κόκκινο θα ζωγραφίσω
Απαγορεύεται
Απαγορεύεται
Απαγορεύεται
Όσα πέρασα να ζήσω
Απαγορεύεται
Απαγορεύεται
Απαγορεύεται
Και την πόρτα αυτή ξωπίσω μου θα κλείσω
Egy vörös rúzzsal
Most mindent eltörlök
Egy hatalmas ikszet rajzolok
Vörössel a múltra
Tiltott dolog
Tilos,
Tiltott dolog
Amit meg kellett élnem
Tiltott dolog
Tilos,
Tiltott dolog
És ezt az ajtót is be fogom zárni magam mögött
Λάθη πολλά
Όλοι μας κάνουνε
Μαθαίνουμε ως τη στιγμή
Που θα πεθάνουμε
Πλήρως το έμαθα
Κι έχω ξεχρεώσει
Μέχρι ο έρωτας ξανά να με κυκλώσει
Sok hibát
vétenek ellenünk,
Addig a pillanatig tanulunk, amíg
meg nem halunk (végelgyengülünk)
Teljesen megtanultam
És énnekem is vannak adóságaim
Amíg a szerelem körbe nem kerít újra
Nagy örömöt szereztél nekem ezen a borongós reggelen. Hálásan köszönöm a segítséget.
Igen, valóban pofonegyszerű, de az ember néha túl bonyolultnak képzel egyes dolgokat...a dalokban is, az életben is...
Nagyon szép napot kívánok!
των Τάκη Σούκα- Νίκου Λουκά
Άλμπουμ: "Η αγάπη είναι το θέμα" (1985)
Άλλη μια νύχτα γεμάτη ερημιά,
παράθυρα κλεισμένα στην ελπίδα.
Κι εσύ, αγάπη, δεν ήσουν πουθενά
κι ο θάνατος αργός που δε σε είδα.
Itt egy újabb éjszaka, és teljes a magány,
a remény ablakai zárva már.
És te, drágám, te sehol sem voltál
s mert nem láttalak, lassan közelít a halál...
Γιατί να μην μπορώ, γιατί να μην μπορώ
να ζήσω μια στιγμή χωρίς εσένα;
Γιατί να μη μπορώ σε δρόμους ν ανοιχτώ
και φεύγουνε τα χρόνια ένα ένα στη μοναξιά;
Άλλη μια νύχτα γεμάτη ερημιά.
Miért nem tudok, miért nem
élhetek nélküled, egyetlen pillanatig sem?
Miért nem tudok más utakat nyitni meg,
amíg az évek a magányban, egymás után telenek?
Ím, egy újabb éjszaka, és teljes a magány.
Άλλη μια νύχτα κι εγώ μες στη σιωπή,
σε σένα το μυαλό μου να γυρνάει.
Κι εσύ, αγάπη, δεν ήρθες μια στιγμή
κι ο δείχτης της ζωής μου σταματάει.
Ím, itt egy újabb éj, s én a némaságban
csak hozzád vissza-visszatérő gonolataimban látlak.
És te, egy pillanatra sem jöttél el drágám,
s így, életem óramutatója megáll...
Strato mas!!!
A PYx Lax zenéjével és szövegével NEM LEHET betelni!!!! Babis és Manos ISTENEK!!!
Kérlek, ha van időd /és kedved/, fordíts még tőlük! Akármelyik számot! nekem nagyon sokat jelentene!
Nagyon szépen köszönöm:
Timi
Stratos: Na jó, nézzük meg milyen nehéz a szövege annak... amit legelőször kidob a Youtube!
Στίχοι: Φίλιππος Πλιάτσικας
Μουσική: Φίλιππος Πλιάτσικας
Πρώτη εκτέλεση: Πυξ Λαξ
Κάθε που νιώθω μοναξιά
Σκέφτομαι πως υπάρχεις
Και θέλω να 'ρθω εκεί κοντά
Τίποτα να μην πάθεις
Mindig amikor magamat magányosnak érzem
Arra gondolok, hogy: létezel!
És szeretnék odajönni, a közelbe, hozzád
Semmi baj ne érjen, semmi ami fáj
Θα πλέξω χρώμα της φωτιάς
Με το χαμόγελό σου
Σε άδεια δωμάτια σκοτεινά
Θα βλέπω απ' το φως σου
A tűz színét szövöm össze majd
A mosolyoddal
Üres, sötét szobákban
Ahol csak úgy látok majd; a te fényed által
Να με θυμηθείς, να με θυμηθείς
Δεν φταίω εγώ
μέσα μου θα ζεις
Να με θυμηθείς, να με θυμηθείς
Δεν φταίω εγώ
μέσα μου θα ζεις
Emlékezz majd rám, emlékezz rám!
Mert nem az én hibám
S bennem fogsz élni már
Emlékezz majd rám, emlékezz rám!
Nem az én hibám
S bennem fogsz élni már
Κάθε που πνίγομαι σκυφτός
στα τρύπια όνειρά μου
Πιστεύω σαν ηθοποιός
πως βρίσκεσαι κοντά μου
Mindig amikor görnyedten fulladozom
a kilyuggadt álmaimban
Úgy, mint egy színész játszom el, s hiszem,
hogy itt vagy valahol, a közelemben
Να με θυμηθείς, να με θυμηθείς
Δεν φταίω εγώ
μέσα μου θα ζεις
Να με θυμηθείς,να με θυμηθείς
Δεν φταίω εγώ
μέσα μου θα ζεις
Emlékezz majd rám, emlékezz rám!
Mert nem az én hibám
S bennem fogsz élni már
Emlékezz majd rám, emlékezz rám!
Nem az én hibám
S bennem fogsz élni már
------------------------------
Every time that I feel lonely
I think that you exist
And I want to go there close to you
So that you don’t suffer anything
Amikor egyedül vagyok
Létezel-erre gondolok
S szeretnék mindig melletted lenni
Fájó kínjaidtól megkímélni
I will knit fire’s color
With your smile
In empty, dark rooms
I will see through your light
A tűz színeit szövöm egybe
Nevetéseddel
Üres, sötét szobákban ülve
Hogy ne vakíts el
Remember what I’m saying, remember what I’m saying
It’s not my fault
you will live inside of me
Remember what I’m saying, remember what I’m saying
It’s not my fault
you will live inside of me
Emlékezz hát rám!
Hogy örökre bennem élsz,
Nem az én hibám!
Every time that I drown bent
in my holey dreams
I believe like actor
that you are close to me
Megtépett álmaimon
Görnyedten fulladozom
Színészként tettetem
Hogy itt vagy, Kedvesem
Remember what I’m saying, remember what I’m saying
It’s not my fault
you will live inside of me
Remember what I’m saying, remember what I’m saying
It’s not my fault
you will live inside of me
Emlékezz hát rám!
Hogy örökre bennem élsz,
Nem az én hibám!
Στίχοι: Μάνος Ξυδούς
Μουσική: Μάνος Ξυδούς
Πρώτη εκτέλεση: Πυξ Λαξ
Ήρθες εχθές αργά
μια άλλη εποχή να μου θυμίσεις
ήρθες εχθές αργά
την ώρα που ήθελα να λησμονήσω
Későn jöttél tegnap
hogy emlékeztess egy másik korszakra,
Késve jöttél tegnap,
akkor, amikor épp feledni akartam
Γιατί ποτέ δεν σκέφτηκες τι ήσουνα για μένα
γιατί ποτέ δεν έψαξες να βρεις
που έκρυβα τα όνειρα που έκανα για σένα
και το κουράγιο για να τραγουδώ
Mert nem gondoltál arra soha, hogy mit jelentettél nekem
s mert soha nem is kerested,
hogy hová rejtettem az álmaimat, amiket miattad szőttem
és a bátorságot, hogy énekeljek
Είδα τα μάτια σου να λάμπουν
στο σκοτάδι από αγάπη
είδα τα χείλη σου που ήταν
φωτισμένα μ' ένα δάκρυ
Láttam a szemeidet ragyogni
a szerelemtől a sötétben...
Láttam az ajkaid, amiket
megcsillantott egy könnycsepp
Γιατί ποτέ δεν ένιωσες τι ήσουνα για μένα
γιατί ποτέ δεν ένιωσες γιατί
κι αν η καρδια μου θάλασσα με κύμα ταραγμένη
βρήκα τη δύναμη να τραγουδώ
Miért nem érezted soha, hogy mit jelentesz nekem?
Miért nem érezted soha, miért?
S bár a szívem nyugtalan, tajtékzó hullámú tenger
Megtaláltam az erőt, hogy fennhangon énekeljem:
Glyko mou Theé! Ezt nagyon át kellett költeni, h rímes legyen !
/rémes lett, nem rímes.. /
NEM BAJ??? ha átköltöget az ember??? Mennyire szabad ilyet csinálni, pes mou, Strato!!!???
Stratos: Egyáltalán nem baj! Én is hasonló módon teszem!
Ez a Pyxi, amit tegnap raktál fel, csak azért mondom, ha nem lehetne felismerni...
aszongya:
Κλεμμένη ομορφιά / (El)Lopott szépség
Στίχοι: Μάνος Ξυδούς
Μουσική: Μάνος Ξυδούς
Πρώτη εκτέλεση: Πυξ Λαξ
Εγώ δεν είμαι φίλος με κανέναν
ούτε και λύνω τα προβλήματα
ήτανε λάθος σου που γύρισες σε μένα
γι' αυτό σου λέω φύγε γρήγορα
Idézet:
Ne nevezz a cimborádnak / Nem vagyok én senkinek se cimborája
Nem oldom meg problémádat / Hát, nem is oldom meg e problémákat
Hazudoztál folytonosan / Kár is volt hozzám fordulni mostan
S most azt mondom, húzz el gyorsan! / Ezért ha mondom, húzz el gyorsan!
Εγώ δε γίνομαι φίλος με φεγγάρια
τα φεγγαράκια σου τα χόρτασα
όταν με χτύπαγε ο βοριάς τα κρύα βράδια
κι εσύ σε άλλες αγκαλιές χανόσουνα
Idézet:
Nem leszek, Hold, a haverod
Ily Holdakkal torkig vagyok
Mikor megcsapott a jeges éji szél
Mialatt Te más karjaiba vesztél
Εγώ φοβόμουνα να σ' αγαπήσω
κι εσύ φοβόσουνα να αγαπηθείς
τώρα που γύρισες με θέλεις πίσω
μ' αυτός ο έρωτας κοιμήθηκε νωρίς
Idézet:
Szeretni nem mertelek
Te sem mertél engemet
Most visszatérnél, hogy mégis szeressél?
Ezzel az érzéssel, biz' jól elkéstél!
Και τώρα οι δυο μας ψιθυρίζεις στον καθρέφτη
ό,τι γεμίζει τη ζωή δεν το κοιτάς
χωρίς στολίδια δε σε παίρνει ν' αναπνέεις
μ' ένα χαμόγελο κλεμμένης ομορφιάς
Idézet:
Most mindketten, suttogva , tükörben
Ne nézd, mi vár még ránk az Életben
Dísztelenül, lélegzet-visszafojtva
Ellopott szépségünkkel mosolyogva
Εγώ φοβόμουνα να σ' αγαπήσω
κι εσύ φοβόσουνα να αγαπηθείς
τώρα που γύρισες με θέλεις πίσω
μ' αυτός ο έρωτας κοιμήθηκε νωρίς
Idézet:
Szeretni nem mertelek
Te sem mertél engemet
Most visszatérnél, hogy mégis szeressél?
Ezzel az érzéssel, biz' jól elkéstél!
Ettől akár megint szíven szúrhatnám magam, annyira betalált ez a dal, de mégse teszem! Tök jó fordítani!!! Mármint úgy, hogy pofás is legyen valamennyire!!! HUrrráááá!!!! Ezt mennyire jó csinálni!!!! Életem első /kín-/rímes fordítása!!! Sthn 'geia's , Strato, itt a cyberpezsgő, koccintsunk!
Stratos: Nagy örömet okoztál ezzel a fordítással!
Gratulálok hozzá, büszke lehetsz magadra!!!
Szomorú vasárnap száz fehér virággal
Vártalak kedvesem templomi imával
Álmokat kergető vasárnap délelőtt
Bánatom hintaja nélküled visszajött
Azóta szomorú mindig a vasárnap
Könny csak az italom kenyerem a bánat...
Szomorú vasárnap
Utolsó vasárnap kedvesem gyere el
Pap is lesz, koporsó, ravatal, gyászlepel
Akkor is virág vár, virág és - koporsó
Virágos fák alatt utam az utolsó
Nyitva lesz szemem hogy még egyszer lássalak
Ne félj a szememtől holtan is áldalak...
Utolsó vasárnap
Seress Rezső: Szomorú vasárnap * Gloomy Sunday - The Hungarian Suicide Song
Στίχοι: Λάκης Τεάζης
Μουσική: Νίκος Τάτσης
Πρώτη εκτέλεση: Χαρούλα Αλεξίου
Έλεγα η ζωή μου θ΄αλλάξει
έλεγα θα γλυκάνει ο καημός
έλεγα στην πληγή μου θα στάξει
έλεγα, αχ έλεγα
ένα σου δάκρυ ο Θεός
έλεγα μα έσταξε φαρμάκι
μέσα στο αίμα μου ο χωρισμός
έλεγα έλεγα
Azt mondtam - s véltem -, megváltozik majdan az életem,
és azt is, hogy majd megédesül a bánatom
Úgy véltem, hogy a sebemre is majd csöppent... -
- igen, úgy mondtam jaj, s gondoltam -
...a könnyeidből néhány cseppet a Jóisten!
Úgy hittem, de mérgezett volt az a cseppentés
amit a szakítás a vérembe juttatott
Pedig, úgy véltem, azt hittem...
Ελεγα περιστέρι μου μαύρο
έλεγα πως θα΄ρχοσουν ξανθός
έλεγα την αγάπη σου θάβρω
έλεγα, αχ έλεγα
πως θα στερέψει ο καημός
έλεγα μα έσταξε φαρμάκι
μέσα στο αίμα μου ο χωρισμός
έλεγα έλεγα
Azt gondoltam, ében fekete gerlicém
hogy majd ha eljössz, szőkén, tisztán lépsz elém
azt reméltem, rábukkanok majd a szerelmedre
azt hittem, jaj, úgy véltem...
hogy majd kiapad a fájdalom, s a bánat
Úgy hittem, de mérgezett volt az a cseppentés
amit a szakítás a vérembe juttatott
Pedig, úgy véltem, azt hittem...
Έλεγα στους πεντάρφανους δρόμους
έλεγα πως θα΄ρθεις σαν αητός
έλεγα θα μου πάρεις τους πόνους
έλεγα, έλεγα
πως θε να αλλάξει ο καιρός
έλεγα μα έσταξε φαρμάκι
μέσα στο αίμα μου ο χωρισμός
έλεγα, έλεγα
Azt hittem, hogy az árválkodó utcákon át
- reméltem -, hogy mint egy sas, úgy repülsz vissza hozzám
Azt hittem, hogy elragadod tőlem a fájdalmakat
Úgy véltem, úgy tartottam...
hogy meg fog változni ez a zord idő
Úgy hittem, de mérgezett volt az a cseppentés
amit a szakítás a vérembe juttatott
Pedig, úgy véltem, azt hittem...
Στίχοι: Αντρέας Μπονάτσος
Μουσική: Αντρέας Μπονάτσος
Πρώτη εκτέλεση: Έλενα Παπαρίζου
Σε ποιό να μιλήσω και γιατι.
Αφου ακόμα και οι φίλοι με βαρεθήκανε
Να τους λέω απ'το βραδυ ως το πρωι
πως μου έλειψες πολύ
κουραστήκανε και αυτοί και εξαφανιστήκανε...
Kinek mondjam el és miért?
miután még a barátok is megúntak engem
mert estétől reggelig azt mondom nekik
hogy nagyon hiányoztál nekem
belefáradtak ők is és eltűntek...
Aʼλλη μια νύχτα στον εαυτό μου κλείνομαι
χίλια κομμάτια για μια αγάπη παλι γίνομαι
Τόσο κι αν κλαίω τόσο πονώ
ψάχνω από κάπου να κρατηθώ.
Egy másik éjszakán bezárkózok önmagamba
s megint ezer darabra hullok egy szerelem miatt
Mégha sokat is sírok és annyira szenvedek
valahogy próbálom tartani magamat
Σε ποιόν να μιλήσω και γιατι
αφου ακόμα και οι φιλοι με βαρεθήκανε
Να τους λεω απ'το βράδυ ως το πρωι
πως μου έλειψες πολύ
κουραστήκανε και αυτοί και εξαφανιστήκανε.
Kinek mondjam el és minek?
miután még a barátok is megúntak engem
mert estétől reggelig azt mondom nekik
hogy nagyon hiányoztál nekem
belefáradtak ők is és eltűntek...
Ποιος δεν αγάπησε να μην μπορεί να νιώσει
μια γυναίκα που τα πάντα εχει δώσει
σε ένα αντρα σε ένα κορμι
δωρο του έκανε ολόκληρη ζωή
Aki nem szerette, hogy ne érezhessen
egy nő, aki mindvégig csak adott
egy férfinek, egy testnek
ajándékká tette neki az egész életet...
Σε ποιόν να μιλήσω και γιατι
αφου ακόμα και οι φιλοι με βαρεθήκανε
Να τους λεω απ'το βράδυ ως το πρωι
πως μου έλειψες πολύ
κουραστήκανε και αυτοί και εξαφανιστήκανε.
Kinek mondjam és miért?
miután még a barátok is megúntak engem
mert estétől reggelig azt mondom nekik
hogy nagyon hiányoztál nekem
belefáradtak ők is és eltűntek...
Τελειώνει ο χρόνος μου ποιος να με καταλáβει
δεν έχω αλλη αντοχη να βγάλω αυτό το βράδυ.
Τελειώνει ο χρόνος μου ποιος να με καταλáβει
δεν έχω αλλη αντοχη να βγάλω αυτό το βράδυ.
Lejár az időm, s ki ért meg engem?
nem tűrök tovább,kilépek ezen az éjszakán
lejár az időm, s ki ért meg engem?
nem tűrök tovább, kilépek ezen az éjszakán
Σε ποιόν να μιλήσω και γιατι
αφου ακόμα και οι φιλοι με βαρεθήκανε
Να τους λεω απ'το βράδυ ως το πρωι
πως μου έλειψες πολύ
κουραστήκανε και αυτοί και εξαφανιστήκανε.
Kinek mondjam el és minek?
miután még a barátok is megúntak engem
mert estétől reggelig azt mondom nekik
hogy nagyon hiányoztál nekem
belefáradtak ők is és eltűntek...
Στίχοι: Μαρία Μουγιακάκου
Μουσική: Γιώργος Λάσκαρης
Πρώτη εκτέλεση: Πάνος Κιάμος
Σβηστά τα φώτα, νεκρή η πλατεία
άδειες καρέκλες στα καφενεία
Διαβάτες λίγοι μοναχικοί
Να ξημερώσει πόσο αργεί
Τώρα ο τοίχος έχει ξεβάψει
Το σ’ αγαπώ σου πια δεν υπάρχει
Χάθηκε τ’ όνειρο μες στη βροχή
Δεν θα το μάθεις, ήσουν εσύ
Kialudtak a fények, kihalt a tér
a kávéházakban üres a sok szék,
magányos járókelő is csak kevés
s a pirkadat, mennyit késik még?
Kifakult most már a fal is,
lekopott róla a "szeretlek"- felirat is...
Az nagy esőben az álom elveszett,
s nem tudod meg, hogy az, Te voltál nekem!
Κλεισμένες αναμνήσεις σ’ αδιέξοδο
Γυρίζω κυκλικά στον ίδιο δρόμο
Μαζεύω τα κομμάτια μου στην έξοδο
γιατί σου είπα σ’ αγαπώ σε λάθος χρόνο
Μαζεύω τα κομμάτια μου στην έξοδο
γιατί σου είπα σ’ αγαπώ σε λάθος χρόνο
Zsákutcába bezárt emlékek
s én ugyanazon úton járok körbe-körbe,
darabjaimat a kijáratnál összeszedem,
mert rossz időben mondtam neked : Szeretlek!
Darabjaimat a kijáratnál összeszedem,
mert azt hogy szeretlek, rosszkor mondtam neked!
Σβηστά τα φώτα, νεκρή η πλατεία
άδειες καρέκλες στα καφενεία
Θολά τα τζάμια κι αυτή η βροχή
να σταματήσει πόσο αργεί
Μες στα σκοτάδια ψάχνω και πάλι
μες στην πλατεία στο σιντριβάνι
να βρω τα κέρματα και τις ευχές
κι ό,τι ζητούσες στις προσευχές
Kialudtak a fények, kihalt a tér
a kávéházakban üres a sok szék
Párásak az ablakok és ez az eső
hogy elálljon, mennyit várat még?
S én a sötétben kutatok ismét,
a szökőkútban a téren,
hogy az érméket s a kívánságokat megleljem,
mindazt mit az imáidban kértél...
Κλεισμένες αναμνήσεις σ’ αδιέξοδο
Γυρίζω κυκλικά στον ίδιο δρόμο
Μαζεύω τα κομμάτια μου στην έξοδο
γιατί σου είπα σ’ αγαπώ σε λάθος χρόνο
Μαζεύω τα κομμάτια μου στην έξοδο
γιατί σου είπα σ’ αγαπώ σε λάθος χρόνο
Zsákutcába bezárt emlékek
s én ugyanazon úton járok körbe-körbe,
darabjaimat a kijáratnál összeszedem,
mert rossz időben mondtam neked : Szeretlek!
Darabjaimat a kijáratnál összeszedem,
mert azt hogy szeretlek, rosszkor mondtam neked!
Ποιον μαγεύεις με φιλιά / Kit bűvölsz el csókjaiddal?
Στίχοι: Ηλίας Φιλίππου
Μουσική: Κυριάκος Παπαδόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Γιάννης Τάσσιος
Δεν μπορώ χωρίς το γέλιο σου να ζω
να ξέρω πως δεν θα σε δώ
στη μοναξιά μου ναυγό
Μια ζωή τα πάντα ήσουνα εσύ
καρδιά μου αίμα και πνοή
μου λείπεις κι έχω τρελλαθεί
Mosolyod nélkül élni nem vagyok képes
hogy tudom, többé nem látlak téged,
magányomban mint egy hajótörött
Egy élet voltál te mindig nekem
szívem, vérem és lélegzetem
hiányzol nekem, s ebbe beleőrölök...
Τώρα ποιόν μαγεύεις με φιλιά
ποιός καημός σε παίρνει αγκαλιά
αχ και να γυρνούσες
να΄ταν όλα σαν παλιά
Χαθηκες κι η γη δεν με χωρά
να σε δει η καρδιά μου λαχταρά
σου φωνάζω γύρνα
σ΄αγαπώ ακόμα μια φορά
Csókjaiddal most kit bűvölsz el?
ki vágyik rá, hogy öleljen téged?
jaj, s ha visszatérnél
minden olyan lenne, mint régen
Elhagytál, s a földön nincs így helyem
hogy sóvárogva lásson téged a szívem
térj vissza még egyszer
kiáltok utánad : Szeretlek!
Σ΄αγαπώ με το όνομά σου ξενυχτώ
εσύ είσαι το άλλο μου μισό
κι ο μόνος λόγος για να ζώ
Τώρα πια μου κάνει ο πόνος συντροφιά
και κάθε βράδυ η μοναξιά
μου κομματιάζει την καρδιά
Szeretlek, s a neveddel virasztok,
te vagy az én másik felem
s az egyetlen ok, hogy éljek
Most már az én társam a fájdalom,
s a magány minden este
darabokra töri össze a szívemet...
Τώρα ποιόν μαγεύεις με φιλιά
ποιός καημός σε παίρνει αγκαλιά
αχ και να γυρνούσες
να΄ταν όλα σαν παλιά
Χαθηκες κι η γη δεν με χωρά
να σε δει η καρδιά μου λαχταρά
σου φωνάζω γύρνα
σ΄αγαπώ ακόμα μια φορά
Csókjaiddal most kit bűvölsz el?
ki vágyik rá, hogy öleljen téged?
jaj, s ha visszatérnél
minden olyan lenne, mint régen
Elhagytál, s a földön nincs így helyem
hogy sóvárogva lásson téged a szívem
térj vissza még egyszer
kiáltok utánad : Szeretlek!
Λίγο όνειρο ακόμα / Még egy kicsi álmot!
Στίχοι: Μη διαθέσιμο
Μουσική: Μη διαθέσιμο
Πρώτη εκτέλεση: Φίλιππος Πλιάτσικας
Τίποτα σπουδαίο, τίποτα σοβαρό
μετά την καταιγίδα να ένα μέρος να κρυφτώ
στη βρεγμένη άμμο τα όνειρα στεγνά
λέω να τα φτιάξω κι ας χαλάσουνε ξανά
Csak semmi komolyat és semmi lényegeset,
A vihar után, ím, itt egy hely, ahová rejtőzhetek!
A nedves homokban az álmok szárazak
Azt mondom, hogy újraépítem őket, aztán hadd omoljanak össze újra!
Μα είναι όλα οκ, θα πάνε όλα καλά
τώρα ο ήλιος γύρισε στην απέναντι πλευρά
Κι είσαι άνθρωπος για ξέρεις να ξεχνάς
γιατί πιστεύεις κι αμφιβάλλεις
γιατί χάνεις και νικάς
γιατί ζεις, γιατί γελάς
De minden rendben van, minden jól megy majd!
Most, az ellenkező oldalára fordult át a Nap!
És ember vagy, és képes vagy felejteni
Mert hiszel, és kételkedel is,
mert veszítesz is, és nyersz
mert élsz... mert nevetsz...
hiányzol...!
Τίποτα σπουδαίο, διαμέρισμα ανοιχτό
βρίσκεις φως, τηλέφωνο και έναν λογαριασμό
δε θέλω την αγάπη σου για να ακροβατώ
θέλω μόνο τον λόγο σου, από κάπου να πιαστώ
Semmi komoly, egy nyitott folyosó
megtalálod a villanyt, a telefont és egy számlát
Nem akarok a szerelmeden egyensúlyozni
Csak azt akarom, add szavad, hogy valahol meg tudjak kapaszkodni
Μα είναι όλα οκ, θα πάνε όλα καλά
τώρα ο ήλιος γύρισε στην απέναντι πλευρά
Κι είσαι άνθρωπος γιατί χάνεις και νικάς
γιατί γέρνεις το κεφάλι και σ' έναν ώμο ακουμπάς
γιατί ζεις, γιατί γελάς
De minden rendben van, minden jól megy majd !
Most, az ellenkező oldalára fordult át a Nap!
És ember vagy, és képes vagy felejteni
Mert hiszel, és kételkedel is,
mert veszítesz is, és nyersz
mert élsz, mert nevetsz...
Hiányzol!
Στίχοι: Ηλίας Φιλίππου
Μουσική: Κυριάκος Παπαδόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Αγγελική Ηλιάδη
Ήρθαν στιγμές που τη μοναξιά μου την ένιωσα εχθρό
κρύες βραδιές και εσύ μακριά μου και εγώ να σε ζητώ,
μα τώρα ήρθες στη ζωή μου και όλα όπως πριν θα γίνουν
στην αγκαλιά μου θα σε σφίξω να σου πω;
Olyan pillanatok jöttek, hogy ellenségnek éreztem a magányomat,
hideg éjszakák, én vágyom utánad, de te távol vagy,
Ám, most beléptél az életembe, és minden úgy lesz, mint ahogy korábban volt,
a karjaim közé szorítalak majd; meg mondjam, hogy...?
Μου ‘λειψες πολύ, να ξέρεις ότι μου ‘λειψες πολύ,
κομμάτια η καρδιά μου από γυαλί
που σκόρπισαν γιατί δεν ήσουνα κοντά μου.
Μου ‘λειψες πολύ, να ξέρεις ότι μου ‘λειψες πολύ,
ο γυρισμός σου μου ‘δωσε ζωή
γιατί ζωή μου είσαι μόνο εσύ καρδιά μου; Εσύ.
Annyira nagyon hiányoztál..., ha tudnád mennyire hiányoztál
a szívem csupa üvegdarabra tört szét
amelyek széjjelszórodtak mert te nem a közelemben voltál.
Annyira hiányoztál! Tudd meg, hogy nagyon hiányoltalak,
és a visszatérted adott életet nekem újra!
Mert az életem, egyedül csak Te vagy! Szívecském, Te!
Ήρθαν στιγμές πού όλα τα μισούσα και μέναμε μαζί
μόνο ο Θεός ξέρει τι περνούσα στη άδεια μου ζωή,
μα τώρα γύρισες κοντά μου να ζωντανέψεις τα όνειρα μου
και θα σου πω αυτό που νιώθω στην ψυχή;
Voltak olyan pillanatok, amiket mind gyűlöltem és mégis együtt maradtunk.
Csak Isten tudja, mi megy végbe az üres életemben,
de most vissza tértél hozzám, hogy életre keltsd az álmaimat,
és el fogom mondani neked azt, amit a lelkemben érzek!
Μου ‘λειψες πολύ, να ξέρεις ότι μου ‘λειψες πολύ,
κομμάτια η καρδιά μου από γυαλί
που σκόρπισαν γιατί δεν ήσουνα κοντά μου.
Μου ‘λειψες πολύ, να ξέρεις ότι μου ‘λειψες πολύ,
ο γυρισμός σου μου ‘δωσε ζωή
γιατί ζωή μου είσαι μόνο εσύ καρδιά μου; Εσύ.
Annyira nagyon hiányoztál..., ha tudnád mennyire hiányoztál
a szívem csupa üvegdarabra tört szét
amelyek széjjelszórodtak mert te nem volt a közelemben.
Annyira hiányoztál! Tudd meg, hogy nagyon hiányoltalak!
és a visszatérted adott életet nekem újra!
Mert az életem, egyedül csak Te vagy! Szívecském, Te!
Στίχοι: Πάνος Φαλάρας
Μουσική: Άκης Δείξιμος
Πρώτη εκτέλεση: Αντώνης Ρέμος
Εγώ σ' αγάπησα πολύ με όλη τη ψυχή μου
και ήμουν πάντα δίπλα σου τις δύσκολες στιγμές
Και συ δε ρώτησες ποτέ πως είναι η ζωή μου
Μπροστά μου πάλι βρίσκεσαι και μόνο λόγια λες.
Én nagyon szerettelek, tiszta szívemből téged
a nehéz pillanatokban is ott voltam mindig melletted
S te soha nem kérdezted, hogy van az én életem
most újra előttem vagy és csak szövegelsz...
Απόδειξέ το αν μ' αγαπάς, αποδειξέ το
Γιατί δε θέλω εγώ να ζω μ' αμφιβολίες
Απόδειξέ το αν μ' αγαπάς, απόδειξέ το
Μπροστά μου τώρα πια με πράξεις και θυσίες.
Bizonyítsd be, ha szeretsz, bizonyítsd be!
Mert nem akarok kétségek között élni
Bizonyítsd be, ha szeretsz, bizonyítsd be,
előttem most már tettekkel és áldozatokkal is.
Εσύ δε κράτησες ποτέ τους όρκους που 'χες κάνει
Καράβι ακυβέρνητο γυρνούσες μια ζωή
Και 'γω που ζήταγα να βρω κοντά σου ένα λιμάνι
Ακόμα σαν μια θύελλα σε νιώθω στη ζωή.
Te soha nem tartottad be az esküket, amit tettél
kormányos nélküli hajóként bolyongtál át egy életet
S én aki igyekeztem,hogy egy kikötőt találjak a közeledben
még mindig mint egy vihart, úgy érezlek az életemben.
Στίχοι: Γιώργος Μουκίδης
Μουσική: Γιώργος Μουκίδης
Πρώτη εκτέλεση: Νότης Σφακιανάκης
Είναι το γράμμα δράμα που σκοτώνει
τις νύχτες δεν μπορώ να κοιμηθώ
στο τζάμι μια γραμμή πάνω στη σκόνη
είν' από τότε που ήσουνα εδώ
Egy drámai levél, ami megöl engem
nem tudok aludni éjszakákon át
egy vonal a porban, az ablaküvegen
azóta ott van, amióta itt voltál
Μου γράφεις η αγάπη δεν τελειώνει
και από τότε έχω να σε δώ
μου άφησες το χέρι και κρυώνει
δεν ξέρω τι να κάνω τι να πω
Írod nekem, a szerelem nem ér véget
s azóta látni akarlak téged
a kezem is fázik, amióta itt hagytál
nem tudom mit tegyek, mit is mondjak...
Θέλω να σε ξαναδώ
δε θέλω πια να ζω
χωρίς να σε αγγίζω
Θέλω να σε ξαναδώ
κουράστηκα να ζω
στο μαύρο και στο γκρίζο
Újra látni akarlak téged
nem akarok élni már
anélkül, hogy ne öleljelek
Látni akarlak újra téged
belefáradtam, hogy éljek
a sötétben, s a szürkeségben...
Τα μάτια μου κοιτάζουν στη γωνιά σου
εκείνο το γλαστράκι το μικρό
που μου 'χες φέρει απ' τη γειτονιά σου
και μου 'χες πει να ζήσεις Σ' αγαπώ
A szemem nézi a virágodat
azt a pici cserepeset a sarokban
amit a szomszédodból hoztál nekem
s azt mondtad : Isten éltessen, szeretlek!
Μου έλεγες θα είμαι εδώ κοντά σου
και από τότε έχω να σε δω
μυρίζει η κάμαρη απ 'τ' άρωμά σου
δεν ξέρω τι να κάνω τι να πω
Azt mondtad, itt leszek a közeledben
s azóta látni akarlak téged
a szobát a te illatod járja be
nem tudom mit mondjak, mit is tegyek...
milyen nehéz a szövege annak... 
amit legelőször kidob a Youtube!
