De Ő is nagyon aranyos...
(Talán már foglalkoztunk is ezzel a számmal, de "nem baj", majd lecserélem, ha kell egy másikra... ... amikor lesz rá érkezésem.)
Γιατί τα μάτια σου εγώ έχω φιλήσει
στην αγκαλιά σου η καρδιά μου έχει σβήσει
κι οι δυο μας πήγαμε σε όνειρα μετάξι
μαζί σου αγάπη μου εγώ έχω πετάξει
Mert én a szemeidet megcsókoltam már
és a két karod közt a szívem kialudt
mindketten, együtt, az álmok közé mentünk
veled - édes szerelmem -, veled együtt repültünk
Στίχοι: Οδυσσέας Τσάκαλος
Μουσική: Οδυσσέας Τσάκαλος
Πρώτη εκτέλεση: Οδυσσέας Τσάκαλος
Δεν πειράζει, δεν πειράζει
αν δε θες να μου μιλάς
αν κρυφά μόνο κοιτάζεις
κι όλο μούτρα μου κρατάς.
Μη σε νοιάζει, μη σε νοιάζει
δε θα σπάσει το σχοινί
σαν παιχνίδι να μας μοιάζει
δίχως τέλος και αρχή
Semmi baj, nem baj,
ha nem akarsz hozzám szólni,
ha csak titokban nézel néha rám,
és mindig csak pofákat vágsz.
Ne is érdekeljen, nem számít!
Nem szakad el a kötél
Legyen, mint egy kezdet és vég nélküli játék,
ami váljon hozzánk hasonlóvá
Γιατί τα μάτια σου εγώ έχω φιλήσει
στην αγκαλιά σου η καρδιά μου έχει σβήσει
κι οι δυο μας πήγαμε σε όνειρα μετάξι
μαζί σου αγάπη μου εγώ έχω πετάξει
Mert én a szemeidet megcsókoltam már
és a két karod közt a szívem kialudt
Veled együtt, az álmok közé mentünk, mindketten
Veled - édes szerelmem -, veled együtt repültem!
Δεν πειράζει, δεν πειράζει
όταν φτάνω κι ειν' αργά
ούτε θέλω να τρομάζεις
όταν ζούμε χωριστά
Semmi baj, nem baj,
ha mire odaérek, már késő lesz,
azt se akarom, hogy megrémülj,
amikor majd külön élünk
Μη σε νοιάζει, μη σε νοιάζει
άμα λείπει το φιλί
σαν παιχνίδι να μας μοιάζει
πάμε πάλι απ την αρχή
Ne érdekeljen, ne is törődj vele,
ha hiányzik a csók,
Legyen olyan, mint egy játék,
kezdjük ismét a legelejétől!
Γιατί τα μάτια σου εγώ έχω φιλήσει
στην αγκαλιά σου η καρδιά μου έχει σβήσει
κι οι δυο μας πήγαμε σε όνειρα μετάξι
μαζί σου αγάπη μου εγώ έχω πετάξει.
Mert én a szemeidet megcsókoltam már
és a két karod közt a szívem kialudt
mindketten, együtt, az álmok közé mentünk
veled - édes szerelmem -, veled együtt repültünk
Δεν αντέχω άλλο έλα,
έλα πάρε με αγκαλιά
να πεθάνουμε στα γέλια
να 'ναι πάλι όπως παλιά
Nem bírom tovább, jöjj!
Gyere, végy a karjaidba!
Hogy halálra kacagjuk magunkat
S hogy minden úgy legyen, mint rég!
Σ'εχω βρει και σε χανω / S'eho vri ke se hano
δανεική παρουσία / dhanikí parusía
έχω τόσα να κάνω / ého tósa na káno
και δεν έχουν ουσία / ke dhen éhun usía
Reád találtam, és elveszítelek
Kölcsönzött jelenléttel
Annyi mindent kellene tennem,
És nincs értelme...
όπου είσαι πηγαίνω / ópu íse pijeno
δίχως λόγο να πάω / dhíhos lógho na páo
με τους φίλους σου βγαίνω / me tus fílus su vjeno
επαφή να κρατάω / epafí na kratáo
Ahová mész, odamegyek én is,
Megyek! Még ok nélkül is
A barátaiddal csatangolok,
csak hogy tartsam a kapcsolatot
Κάποιες μέρες ακούω / Kápjes méres akúo
στη σιωπή τη φωνή σου / sti siopí ti foní su
πάνε μέρες που λείπεις / páne méres pu lípis
κι είμαι ακόμα μαζί σου / ki íme akóma mazí su
Némely napokon, hallom
A csendben a hangod
Már jó ideje hiányzol
És én mégis veled vagyok
σε ρωτάω τι έχεις / se rotáo ti éhis
και σου λέω καλημέρα / ke su léo kaliméra
σ'αγαπάω μην τρέχεις / s'aghapáo min tréhis
είσ' ακόμα εδώ πέρα / ís' akóma edhó péra
Kérdem tőled; mi bajod?
És aztán, szép napot kívánok
- Szeretlek, ne fuss el!
Itt vagy még velem...
Προσπαθώ να ξεχάσω / Prospathó na kseháso
όμως κάτι συμβαίνει / ómos káti simvéni
ό,τι όμορφο πιάσω / ó,ti ómorfo pjáso
να το δεις περιμένει / na to dhis periméni
Próbállak elfelejteni,
De valami történik itt...
Ha sikerül megragadnom bármi szépet,
Arra vár, hogy te megnézzed!
Σ'εχω βρει και σε χανω / S'eho vri ke se hano
Σ'εχω βρει και σε χανω / S'eho vri ke se hano
Reád találtam, és elveszítelek
Reád találtam... És elveszítelek...
Σ'εχω βρει και σε χανω / S'eho vri ke se hano
σταθερή μου αξία / statherí mu aksía
η ζωή μου σε τάξη / i zoí mu se táksi
κι η καρδιά σ'αταξία / ki i kardhjá s'ataksía
Reád találtam, és elveszítelek
Szilárd érték ez nekem
Az életem, hogy rendben legyen
És szív, hogy bolond kalandra leljen
Έχεις γίνει συνήθεια / Éhis jíni siníthja
και το μόνιμο θέμα / ke to mónimo théma
σου δανείζω αλήθεια / su dhanízo alíthja
να πληρώνεις το ψέμα / na plirónis to pséma
Szokásommá váltál
És a kizárólagos témámmá
Igazságot kölcsönzök neked,
Hogy kifizesd belőle a hazugságot
Κάποιες νύχτες στους δρόμους / Kápjes nihtes stus dhrómus
σε τρακάρω τυχαία / se trakáro tiheja
είν'αμάξια οι μόνοι / ín'amáksia i móni
και οι σχέσεις τροχαία / ke i shésis trohea
Némelyik éjszakán az utcákon
véletlenül összefutok veled...
Olyanok, mint a gépkocsik, akik egyedül vannak
és a kapcsolatok, mint a jármű forgalom
στα παλιά μας τα στέκια / sta paljá mas ta stékia
όπως πάντα συχνάζω / ópos pánda sihnázo
είχα πει πως θ'αλλάξω / íha pi pos th'allákso
κι όσο αλλάζω σου μοιάζω / ki óso allázo su mjázo
A régi törzshelyeinkre
Ahogy mindig, még most is járok
Azt ígértem, hogy majd megváltozom,
és amennyit változom, egyre jobban reád hasonlítok
Σ'εχω βρει και σε χανω / S'eho vri ke se hano
Σ'εχω βρει και σε χανω / S'eho vri ke se hano
Reád találtam, és elveszítelek
Reád találtam... És elveszítelek...
Στίχοι: Γεράσιμος Ευαγγελάτος
Μουσική: Κώστας Τσίρκας
Πρώτη εκτέλεση: Νατάσα Μποφίλιου
Σαν παιδιά χωρίς γονείς όλοι εμείς,
μετά τις 12 στα σπίτια μας γυρνάμε,
τόσοι φίλοι συγγενείς κι όμως κανείς,
ένα τηλέφωνο να μάθει πώς περνάμε,
τα παιδιά που συναντώ, όταν θα βγω,
έχουν παράπονα που μοιάζουν στα δικά μου,
πίνουν καπνίζουν κι αγαπούν όπως εγώ,
όμως κανένας τους δεν ήρθε πιο κοντά μου.
Olyanok vagyunk, mint a szülők nélküli gyermekek, mi mindnyájan
Éjfél után térünk csak vissza, az otthonainkba
Annyi barátaink és rokonaink vannak, de senki,
nem ereszt meg egy telefont, hogy megtudja, hogy vagyunk?
A srácoknak, akikkel találkozom, amikor kisétálok,
olyan panaszaik vannak, amik az enyémhez hasonlítanak,
isznak, bagóznak és a szeretkeznek, mint ahogy én is,
De egyikük sem közeledett jobban hozzám.
γι' αυτό κι εγώ θα κοιμηθώ με το παράθυρο ανοιχτό
να μετρηθώ με τη ζωή που μου ' χει μείνει,
γι αυτό κι εγώ θα κοιμηθώ κι όταν ξυπνήσω πριν ντυθώ
θα νικηθώ με ένα καφέ και μια ασπιρίνη.
Ezért, én is kitárt ablakoknál fogok aludni,
hogy számot vessek az életemmel, ami még hátra van...
Ezért, én is aludni megyek, s amikor felébredek, mielőtt felöltözök,
legyűrök egy kávét, és hozzá egy aszpirint lökök.
Σα παιδιά χωρίς γονείς πόσο να πιείς,
να δεις διπλά όσα και μόνα τους πονάνε,
πόσα χρόνια ν' αρνηθείς προτού τα δείς,
μπροστά στα μάτια σου χαμένα να περνάνε.
Τα παιδιά που συναντώ μελαγχολούν
βλέπουν το μέλλον σαν αγάπη που χει αργήσει
κάνουνε όνειρα τις νύχτες όταν πιούν,
κι όμως κανείς τους δε τολμάει να τα ζήσει.
Mint a gyermekek szüleik nélkül; mennyit ihatsz?
hogy duplán lásd, akik még magukban is szenvednek,
hány évig is tagadtad meg mielőtt megláttad őket,
a szemeid előtt vesztesekként haladva el.
A Gyerekek, akikkel találkoom, melankóliába esnek
Látják a jövőt, mint a szeretetet, amely már régóta késik
az éjszakáikat álommá változtatják, amikor isznak
és mégis, egyikük sem mer élni.
Γι' αυτό κι εγώ θα κοιμηθώ με το παράθυρο ανοιχτό
να μετρηθώ με τη ζωή που μου χει μείνει,
γι αυτό κι εγώ θα κοιμηθώ κι όταν ξυπνήσω πριν ντυθώ,
θα νικηθώ μ' ενα καφέ και μια ασπιρίνη.
Ezért, én is kitárt ablakoknál fogok aludni,
hogy számot vessek az életemmel, ami még hátra van...
Ezért, én is aludni megyek, s amikor felébredek, mielőtt felöltözök,
legyűrök egy kávét, és hozzá egy aszpirint lökök.
Με τσιγάρα βαριά..
Και φτερό την καρδιά..
Πάντα φεύγω..
Σαν μεγάλο παιδί..
Που τα πάντα έχει δει..
Λες κι είναι έργο..
Μ' αλλαγμένη φωνή..
Μη ντραπώ και φανεί..
Ψυθυρίζω..
Erős, nehéz cigarettákkal...
És szárnyaló szívvel...
Mindig elmegyek...
Mint egy nagy gyerek...
Aki szinte látott már mindent...
Mintha csak egy film lenne...
Megváltoztatott hangokkal...
Nehogy meglátszódjon, ha elszégyellném magam...
Suttogom...
Και φυσώ Τον Καπνό..
Με μια δόση θυμό..
Που μα ποτέ δε τελείωνω..
Ό,τι αρχίζω..
És fújom A Füstöt...
Egy hatalmas adag dűhhel...
Mivel soha nem fejezem be...
Bármibe is kezdek...
Κι είν' οι δρόμοι υγροί..
Τι κατάλαβαν τι...
Από μένα..
Λες και τα μυστικά..
Τα κρατούσα κρυφά..
Για να μείνουν κρυμμένα..
És az nedvesek utak...
Mire jöttek rá? Mire...?
Tőlem...?
Mintha a titkokat...
Folyton leplezni igyekeztem volna...
Hogy rejtve maradjanak...
Με τσιγάρα βαριά..
Μια βουτιά στα βαθειά..
Κι επιπλέω..
Κι ας μην είναι σωστό..
Πάντα ό,τι σκεφτώ..
Θα το λέω...
Erős, nehéz cigarettákkal...
Egy fejesugrással a mélybe...
És extra ..
Mégha nem is lenne helyes...
De amit csak gondolok,
Mindig csak kimondom...
Μ' αλλαγμένη φωνή..
Τεντωμένο σκοινί..
Να βαδίσω..
Στίχοι: Αλέξης Σέρκος
Μουσική: Αλέξης Σέρκος
Πρώτη εκτέλεση: Παναγιώτης Ραφαηλίδης
Περιμένω...
Στο τηλέφωνο σε παίρνω διαρκώς,
μα είναι κι αυτό κατεβασμένο δυστυχώς,
δεν το πιστεύω τέτοια συμπεριφορά,
ξημέρωσε, πήγε εννιά
κι εγώ ακόμα εδώ για σένα να πεθαίνω...
Várakozok...
Állandóan hívlak telefonon,
de az is mellé van téve, sajnos
nem hiszem el, mi ez a viselkedés...!?
megvirradt, és elmúlt kilenc
s én még mindig itt haldoklok érted...
Μα η καρδιά σου είναι σκληρή,
από αισθήματα κενή,
στάζει φαρμάκι
Και στη δική σου την ψυχή,
μοιάζει η αγάπη μου αυτή,
χαμένη μάχη
De a szíved kemény,
érzelmektől mentes
és csepegteti a mérget...
És a te lelkedben
pont olyan az én szerelmem,
mint egy csata, mely odaveszett
Κι εγώ να λιώνω δυστυχώς,
να κλαίω για σένα ο τρελός,
τι έχω πάθει
Και σύ αδιάφορη ψυχρή,
αυτά που ζήσαμε μαζί
τα κάνεις στάχτη.
És én gyötrődök, sajnos
érted őrülten hogy sírok,
mi történt velem?
S te rideg közömbösséggel
a múltat, a közös életünket
mind porrá égeted...
Περιμένω...
Σ' ένα δωμάτιο πνιγμένο από καπνό,
της απουσίας σου με τρώει το κενό.
Δεν το πιστεύω ότι άλλαξες εσύ,
βράδιασε κι ούτε να φανείς
κι εγώ ακόμα εδώ για σένα να πεθαίνω...
Várakozok...
Egy szobában, füsttől fuldokolva
távollétedben felemészt a hiányod
Nem hiszem azt, hogy te változtál,
beesteledett még sem vagy látható
s én itt még érted meghalok...
Στίχοι: Ανδρέας Κομπόσης
Μουσική: Ανδρέας Κομπόσης
Πρώτη εκτέλεση: Βάσια Ρήγα
Ποια νύχτα μαγική ξανά
θα πάρει τον καημό
Ποιος άνεμος βοριάς ξανά
θα κλέψει το θυμό
Mely mágikus éjszaka fogja ismét
elvinni majd a bánatot?
Mely északi szél lesz ismét,
amelyik ellopja a haragot?
Λες κι η νύχτα έχει σωπάσει
τον καημό μου να σκεπάσει
που έχω από τη δική σου αγάπη
τόσο πικραθεί
Λες και τα πικρά σημάδια
απ΄του έρωτα τα βράδια
μοιάζουνε με τα τραγούδια
που σου είχα πει
Ποια νύχτα μαγική ξανά
θα πάρει τον καημό
Mintha, az éjszaka elcsitult volna
s a bánatomat nem takargatná be annyira,
amelyik a te szerelmed miatt sajog bennem
oly keservesen...
Mintha a keserű jelek
a szerelmes éjszakák hegei
hasonlítanának azokra a dalokra
amiket hozzád énekeltem...
Mely mágikus éjszaka fogja ismét
elvinni majd a bánatot?
Σαν χείλη που σιωπούν ξανά
θα μοιάζουν οι καρδιές
Σαν λόγια που πονούν βαθιά
θα καίνε οι βραδιές
Mint az ajkak, amelyek újra elhalgatnak,
a szívek majd ezekre hasonlítanak
Mint a mélyen fájó szavak,
úgy égetnek majd az éjszakák!
Λες κι η νύχτα έχει σωπάσει
τον καημό μου να σκεπάσει
που έχω από τη δική σου αγάπη
τόσο πικραθεί
Λες και τα πικρά σημάδια
απ΄του έρωτα τα βράδια
μοιάζουνε με τα τραγούδια
που σου είχα πει
Ποια νύχτα μαγική ξανά
θα πάρει τον καημό
Mintha, az éjszaka elcsitult volna
s a bánatomat nem takargatná be annyira,
amelyik a te szerelmed miatt sajog bennem
oly keservesen...
Mintha a keserű jelek
a szerelmes éjszakák hegei
hasonlítanának azokra a dalokra
amiket hozzád énekeltem...
Mely varázslattal teli éj fogja ismét
elvinni majd a bánatot?
Στίχοι: Πάνος Φαλάρας
Μουσική: Τάκης Μπουγάς
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Μαζωνάκης
Ύποπτα,
μπαίνεις κάθε νύχτα στη ζωή μου
και τα κάνεις όλα δύσκολα
κι όταν μ'αγκαλιάζεις τόσα χάδια
σαν μαχαίρια μοιάζουν δίκοπα.
Gyanús nekem,
belépsz minden éjjel az életembe
és mindent megnehezítesz
s a simogatásaid amikor átölelsz
olyanok, mint a kétélű kések...
Φόβος η αγάπη στη ψυχή μου
όταν αγκαλιάζεις το κορμί μου,
φόβος το γυμνό σου βλέμμα
κι όλα ύποπτα.
Φόβος η αγάπη στη ψυχή μου
όταν αγκαλιάζεις το κορμί μου,
φόβος το κρυφό σου ψέμα
κι όλα ύποπτα, ύποπτα, ύποπτα..
Félelem a szerelem a lelkemben
amikor a testemet öleled
kendőzetlen tekintetedtől félek
és gyanús nekem minden
Félek a szerelemtől a lelkemben
amikor átöleled a testemet
az eltitkolt hazugságaidtól félek
és gyanús, gyanús, gyanús nekem minden...
Ύποπτα,
μπαίνεις κάθε νύχτα στη ζωή μου
και τα κάνεις όλα δύσκολα...
Gyanús nekem,
belépsz minden éjjel az életembe
és mindent megnehezítesz...
Ύποπτα,
μπαίνεις στην οθόνη του μυαλού μου
και τα βλέπω πάλι ύποπτα.
Χάδια λερωμένα σαν σημάδια
στα σεντόνια κι όλα ύποπτα.
Gyanús nekem,
behatolsz a gondolataimba, a fejembe
és csak a kételyeket látom ismét
a bemocskolt öleléseket, mint a jelek
az ágyneműben és ez mind gyanús nekem...
Φόβος η αγάπη στη ψυχή μου
όταν αγκαλιάζεις το κορμί μου,
φόβος το γυμνό σου βλέμμα
κι όλα ύποπτα.
Φόβος η αγάπη στη ψυχή μου
όταν αγκαλιάζεις το κορμί μου,
φόβος το κρυφό σου ψέμα
κι όλα ύποπτα,ύποπτα,ύποπτα..
Félelem a szerelem a lelkemben
amikor a testemet öleled
kendőzetlen tekintetedtől félek
és gyanús nekem minden
Félek a szerelemtől a lelkemben
amikor átöleled a testemet
az eltitkolt hazugságaidtól félek
és gyanús, gyanús, gyanús nekem minden...
Ύποπτα,
μπαίνεις κάθε νύχτα στη ζωή μου
και τα κάνεις όλα δύσκολα..
Gyanús nekem,
belépsz minden éjjel az életembe
és mindent megnehezítesz...
Σπάσε το χρόνο / Törd át ( szét / meg / ketté ) az időt!
Θέλω σε μένα να λες πως μπορείς
Όσα δεν είχες στους άλλους να βρεις
Θέλω μαζί μου να μη φοβηθείς
Φίλησέ με
Θέλω tα πάντα να είναι για μας
Θέλω στα λάθη να χαμογελάς
Θέλω τα βράδυα να μη σταματάς
Μάγεψε με / x2
Azt szeretném, ha azt mondanád nekem,
nálam megbírod lelni mindazt, amit másoknál nem lehet!
Azt akarom, hogy ne félj melletem
Csókolj meg!
Szeretném, ha a miénk volna az egész világ,
Szeretném, ha az összes hibán csak mosolyognál!
Szeretném, ha sose hagynád abba éjszakánként...
Varázsolj el! / x 2
Σπάσε τον χρόνο, βγες απ’ το δρόμο κι ανάψε τη φωτιά
Πες τ΄ ονομά μου κι έλα κοντά μου όλα σε μια βραδυα
Λόγια και σκέψεις μην τα πιστέψεις πίστεψέ την καρδιά
Έλα μαζί μου μη σταματάς
Szakítsd meg az időt, gyere le az útról, és gyújts tüzet!
Mondd ki a nevem, jöjj hozzám közel, és mindezt egyetlen éjszaka alatt tedd meg!
Ne higgy a szavaknak és a gondolatoknak, hallgass inkább a szívedre!
Gyere velem, nehogy megállj!
Μόνο για μια στιγμή
Να με κοιτάξεις
Κι όλη μου η ψυχή
θα σου φωνάζει
φύγαμε τώρα
Τώρα για μια ζωή
Μια ζωή να μ’ αγκαλιάζεις
Στο τέλος θα είμαι εκεί
Να μου φωνάζεις
φύγαμε τώρα
Μέσα σε μια στιγμή
Csak egy pillanatra...
Nézz rám!
És az egész lelkem
azt kiálltja majd feléd:
már el is indultunk, azonnal, nekivágunk...
Most, s egy egész életen át...
hogy engem ölelj, egy egész életen át!
Végül, én ott leszek,
hogy felém kiáltsd:
Neki fogunk vágni most már,
egy pillanaton belül!
Θέλω για μένα να πεις πως μπορείς
Να ξεπεράσεις τον χρόνο της γης
Θέλω βαθιά να με ερωτευτείς
Άγγιχέ με
Θέλω στο μέλλον να βλέπεις εμάς
Θέλω σε όλους να λες πως πετάς
Θέλω τα βραδυα να μη σταματάς
Τρέλανε με
Szeretném, ha azt mondanád nekem,
át tudod törni, s megelőzni a föld idejét!
Szeretném, ha mélyen belém szeretnél!
Érints meg!
Szeretném, ha együtt látnál minket a jövőben!
Azt akarom, hogy mindenkinek azt mondd: repülsz, szállsz!
Szeretném, ha az éjszakákon soha meg ne állj!
Őrjíts meg!
Legelőször Sofia Kollitiri énekelte a már említett dalt, és a neve nyomán bukkantam más dalokra is a Youtube-n, mint pl. a következő dalra, amit itt éppen egy férfi(val) ad elő:
Menidiatis Mihalis: Ligo Ligo tha me sinithisis
Link Λίγο λίγο θα με συνηθίσεις / Lassan-lassan, megszoksz majd engemet
Μ' αφήνεις τώρα που έμαθα κοντά σου / M'áfinisz tóra, pu ématha kondá szu
και ζω μονάχα για τον έρωτά σου / ké/pu* zó monáha já tón érotá szu
κι είμαι κομμάτι από την καρδιά σου / ki íme kommáti apó tín kardjá szu
όχι όχι μη με παρατάς όχι όχι κι ας μη μ' αγαπάς / óhi- óhi, mí mé paratász, óhi- óhi ki ász mí m'agapász
Épp, most hagysz el? Amikor már megszoktam a közeledben?
És már egyedül, csak a te szerelmednek élek?
És már a szívednek darabja, része lettem?
Nem, ne! Ne hagyj el engemet! Nem, ne! Még ha, már nem is szeretsz!
Μείνε μαζί μου και μη μ' αγαπήσεις / Míne mazí mu ké mí m'agapíszisz
μόνο τα χάδια σου να μου χαρίσεις / móno tá hádjá szu ná mu haríszisz
και λίγο λίγο θα με συνηθίσεις / ké lígo-lígo thá mé szinithíszisz
όχι όχι μη με παρατάς όχι όχι κι ας μη μ' αγαπάς / óhi- óhi ki ász mí m'agapász
Maradj velem, és nem kell szeretned!
Csupán a cirógatásaidat hagyd meg nekem!
és aztán, lassan-lassan, megszoksz majd engemet
Nem, ne! Ne hagyj el engemet! Nem, ne! Még ha, már nem is szeretsz!
Τι θα γίνω μες στη ζωή αν ξυπνήσω ένα πρωί / Tí thá jíno mész sztí zoí, án kszipníszo éna proí
και κοιτάξω την αγκαλιά μου από μέσα να λείπεις εσύ / ké kitákszo tín angaljá mu, apó mésza ná lípisz eszí
Mi lesz velem, ebben az életben? Ha felébredek majd egy reggel,
és a karjaim közt nem látlak, mert nem vagy az ölemben?!
Μείνε μαζί μου και μη μ' αγαπήσεις / Míne mazí mu ké mí m'agapíszisz
μόνο τα χάδια σου να μου χαρίσεις / móno tá hádjá szu ná mu haríszisz
και λίγο λίγο θα με συνηθίσεις / ké lígo-lígo thá mé szinithíszisz
όχι όχι μη με παρατάς όχι όχι κι ας μη μ' αγαπάς / óhi- óhi ki ász mí m'agapász
Maradj velem, és nem kell szeretned!
Csupán a cirógatásaidat hagyd meg nekem!
és aztán, lassan-lassan, megszoksz majd engemet
Nem, ne! Ne hagyj el engemet! Nem, ne! Még ha, már nem is szeretsz!
Στίχοι: Απόστολος Καλδάρας
Μουσική: Απόστολος Καλδάρας
Πρώτη εκτέλεση: Μιχάλης Μενιδιάτης & Βούλα Γκίκα ( Ντουέτο )
Άλλες ερμηνείες: Ελένη Τσαλιγοπούλου
Μην περιμένεις πια να ξανασμίξουμε / Mín periménisz pjá ná kszanazmíkszume
και την αγάπη μας να ζωντανέψουμε. / Ké tín agápi mász ná zondanépszume
Μην περιμένεις πια, όλα τελειώσανε / Mín periménisz pjá, óla teliószane
αφού τα χείλη σου, αχ, με προδώσανε. / Áfu tá híli szu, áh mé prodószane
Ne várd többé már, hogy újra összeszűrjük a levet,
és hogy újra feltámasszuk a mi nagy szerelmünket!
Ne várd többé már, mert mindennek vége lett,
mivel az ajkaid, ah, elárultak engemet!
Από τα φαρμάκια που μου 'χεις δοσμένα / Ápó tá farmákja pu mu'hisz dozména
σκότωσες ό,τι είχα όμορφο για σένα, / szkótoszesz ó'ti íhá ómorfo já széna
κι απ' τον έρωτά μας μοναχά η κρύα στάχτη / Ki áp'ton érotá mász monahá í kríá sztáhti
έχει μείνει τώρα μες στην καρδιά. / éhi míni tóra mész sztín kardjá
Hisz amit nekem adagoltál, a méregcseppekkel;
megölted mindazt, amit szépnek tartottam tebenned,
és a szerelmünkből, a hamu maradt kihülten
mostanra már, idebenn: a szívünkben.
Μην περιμένεις πια, όλα τελειώσανε / Mín periménisz pjá, óla teliószane
αφού τα χείλη σου, αχ, με προδώσανε. / Áfu tá híli szu, áh mé prodószane
Ne várd többé már, mert mindennek vége lett,
mivel az ajkaid, ah, elárultak engemet!
Μην περιμένεις πια νά 'ρθω στο πλάι σου / Mín periménisz pjá, ná'rtho szto pláji szu
και την ανάσα μου στο προσκεφάλι σου. / Ké tín anásza mu szto proszkefáli szu
Μην περιμένεις πια, όλα σκορπίσανε / Mín periménisz pjá, óla szkorpíszane
αφού τα χείλη σου άλλον φιλήσανε. / Áfu tá híli szu állon filíszane
Ne várd többé már, hogy majd melletted sétálok,
és arra se várj, hogy szuszogjak a párnádon!
Ne várj többé már, mert minden széthullt, szétesett,
mivel az ajkaid, mást csókoltak helyettem!
Στίχοι: Άκης Πάνου
Μουσική: Νίκος Καρανικόλας
Πρώτη εκτέλεση: Μιχάλης Μενιδιάτης & Βούλα Γκίκα ( Ντουέτο ) Lyrics: Akis Panou
Zene: Nick Karanikolas
Ősbemutató: Michael Menidiatis & Voula Gika (Duo)
Ξημέρωσε Καλή Μου / Kszimérosze Kalí mu
Ξημέρωσε Καλή Μου / Kszimérosze Kalí mu
Με δάκρυα στα μάτια μη με κοιτάς / Mé dákriá sztá mátja mí mé kitász
Megvirradt, én Drágám!
Reggel lett, én Édesem!
De könnyes szemeiddel, ne nézz most rám!
Το ξέρεις πως θα φύγω / To kszérisz posz thá fígo
Το ξέρεις πως θα φύγω / To kszérisz posz thá fígo
Μη μου ζητάς να μείνω μη μου ζητάς / Mí mu zitász ná míno, mí mu zitász / x2
Tudod, hogy el kell mennem,
Tudod, hogy el kell mennem,
Ne kérd, hogy még maradjak! Ne kérd tovább! /x2
Ξημέρωσε Καλή Μου / Kszimérosze Kalí mu
Ξημέρωσε Καλή Μου / Kszimérosze Kalí mu
Με δάκρυα στα μάτια μη με κοιτάς / Mé dákriá sztá mátja mí mé kitász
Megvirradt, én Drágám!
Reggel lett, én Édesem!
De, könnyes szemeiddel, ne nézz most rám!
Τις πιο γλυκές στιγμές μου / Tisz pjo glikész sztigmész mu
Τις πιο γλυκές στιγμές μου / Tisz pjo glikész sztigmész mu
Μην τις ποτίζεις δάκρυ μην τις χαλάς / Mín tisz potízisz dákri, mín tisz halász /x2
Az édes perceimet;
Az édes perceinket;
Ne öntözd könnyeiddel, ne rontsd el már! /x2
Ξημέρωσε Καλή Μου / Kszimérosze Kalí mu
Ξημέρωσε Καλή Μου / Kszimérosze Kalí mu
Με δάκρυα στα μάτια μη με κοιτάς / Mé dákriá sztá mátja mí mé kitász
Felvirradt, én Drágám!
Reggel lett, én Édesem!
De könnyes szemeiddel, ne nézz most rám!
Με πικραμένα χείλη / Mé pikraména híli
Με πικραμένα χείλη / Mé pikraména híli
Μη με φιλάς στα χείλη μη με φιλάς / Mí mé filász sztá híli mí me filász! /x2
Keserű ajkaiddal,
Keserű ajkaiddal,
Ne csókold ajkaimat, ne csókolj már! /x2
Η γυναίκα μου ζηλεύει / I jinéka mu zilévi
τάμπα τούμπα τάμπα τούμπα-δις / Támbá túmba támbá túmba /*2
A feleségem féltékeny
Támbá tumbá, támbá tumbá /*2
και με τυραννά-δις / ké mé tiranná /*2
és kínoz zsarnok módon / *2
Μέρα νύχτα με γκρινιάζει / Méra níhta me grinyázi
τάμπα τούμπα τάμπα τούμπα / Támbá túmba támbá túmba
κι ο καιρός περνά / ki o kerósz perná
δεν αντέχω πιά. / dhén andého pjá.
Éjjel-nappal morog, siránkozik,
Támbá tumbá, támbá tumbá
És csak múlik az idő, múlik
Nem bírom tovább.
Refren: Θα τη διώξω τη ζηλιάρα / Thá ti dhjiókszo ti ziljára
θα τη διώξω τη γκρινιάρα / Thá ti dhjókszo ti grinjára
θα πετάξω το καπέλο / Thá petákszo to kapélo
και θα ζήσω όπως θέλω / Ke thá zíszo óposz thélo
θα πετάξω το καπέλο / thá petákszo to kapélo
και θα κάνω ότι θέλω. / ke thá káno óti thélo.
Én elűzöm a nőt, ha féltékeny
El fogom zavarni, ha ingerlékeny
Elhajítom a kalapom
És úgy élek majd, ahogy én akarom!
Elhajítom a kalapot
És azt teszem majd, amit csak akarok!
Szia Marica!
Említést tettél erről az iperoszi dalról, hogy milyen gyönyörű...
...és hogy Petro Halkia klarinétozik.
Több klip-et is feltettem ide, mert nem ellenőriztem az említett előadókat, ám, hátha másoknak is tetszeni fog, és az sem baj, ha többféle előadásmódot is meghallgathatunk, összevethetünk.
Καίγομαι και σιγολιώνω / Szétégek és lassan elenyészek
και για σένα μαραζώνω / És érted, miattad haldoklom
αχ, τι καημός / Ah, milyen bús fájdalom!
Μίλησέ μου μίλησέ μου / Mondj valamit, szólj hozzám kedvesen
δυο λογάκια χάρισέ μου / Pár apró szavad add nekem!
αχ, ο φτωχός / Ah, én szegény szerencsétlen!
Σ' αγαπώ σ' αγαπώ / Szeretlek, úgy szeretlek,
ως κανένας άλλος / Mint más senki sem
στην καρδιά μου ρίζωσε / A szívemben gyökeret vert
έρωτας μεγάλος / A hatalmas szerelem
Τι να κάνω τι να κάνω / Mit kell tennem, mit tegyek?
αχ ο μαύρος θα πεθάνω / Ah a gyászos ború, elepedek!
αχ, τι καημός / Ah, mi bánat! Mérhetetlen…
Μίλησέ μου μίλησέ μου / Mondj valamit, szólj hozzám kedvesen
δε σε φίλησα ποτέ μου / Soha még nem is csókoltalak meg!
αχ, ο φτωχός / Ah, én szegény szerencsétlen!
Σ' αγαπώ σ' αγαπώ / Szeretlek, úgy szeretlek,
ως κανένας άλλος / Mint más senki sem
στην καρδιά μου ρίζωσε / A szívemben gyökeret vert
έρωτας μεγάλος / A hatalmas szerelem
Μίλησέ μου μίλησέ μου / Mondj valamit, szólj hozzám kedvesen
δε σε φίλησα ποτέ μου / Soha még nem is csókoltalak meg!
αχ, ο φτωχός / Ah, én szegény szerencsétlen!
Keghome ke sigholjóno / Szétégek és lassan elenyészek
ke já séna marazóno / És érted, miattad haldoklom
ach, ti kajmós / Ah, milyen bús fájdalom!
Mílisé mu mílisé mu / Mondj valamit, szólj hozzám kedvesen
dhjó loghákja chárisé mu / Pár apró szavad add nekem!
ach, o ftochós / Ah, én szegény szerencsétlen!
S' aghapó s' aghapó / Szeretlek, úgy szeretlek,
os kanénas állos / Mint más senki sem
stin kardhjá mu rízose / A szívemben gyökeret vert
érotas meghálos / A hatalmas szerelem
Ti na káno ti na káno / Mit kell tennem, mit tegyek?
ach o mávros tha petháno / Ah a gyászos ború, elepedek!
ach, ti kajmós / Ah, mi bánat! Mérhetetlen…
Mílisé mu mílisé mu / Mondj valamit, szólj hozzám kedvesen
dhe se fílisa poté mu / Soha még nem is csókoltalak meg!
ach, o ftochós / Ah, én szegény szerencsétlen!
S' aghapó s' aghapó / Szeretlek, úgy szeretlek,
os kanénas állos / Mint más senki sem
stin kardhjá mu rízose / A szívemben gyökeret vert
érotas meghálos / A hatalmas szerelem
Mílisé mu mílisé mu / Mondj valamit, szólj hozzám kedvesen
dhe se fílisa poté mu / Soha még nem is csókoltalak meg!
ach, o ftochós / Ah, én szegény szerencsétlen!
Melisses , Thanasis Vasilopoulos - ΜΕΛΙΣΣΕΣ feat Θανάσης Βασιλόπουλος : Καίγομαι και σιγολιώνω - Kaigomai kai sygoliono
Στίχοι: Χαρούλα Αλεξίου
Μουσική: Κυριάκος Μουστάκας
Πρώτη εκτέλεση: Ζωή Παπαδοπούλου
Έχω χαράξει στο πλευρό μου
Ένα άγριο δράκο που γελάει
Κάτω απ’ το πουκάμισό μου
Το χτυποκάρδι μου φυλάει
Του έχω δώσει τ’ όνομά σου
Μια και με πόνεσε πολύ
Τον στέλνω μέσα στα όνειρά σου
Να μένει ως την ανατολή
Az oldalamra véstem
Egy vad sárkányt, amelyik nevet
Az ingem alatt
Az őrködik a szívverésem felett
Nevet adtam neki; a te nevedet
Ha már ily fájdalmat okozott
Elküldöm őt, az álmaid közé
Hogy egészen keletre költözzön
Να σε παίρνει
Να σε φέρνει
Να σ’ αφήνει
Να σε σβήνει
Hogy téged magával ragadjon
Hogy elhozzon
Hogy elengedjen
Hogy kitöröljön téged
Έχω ένα δράκο στο κορμί μου
Τον λεν αγάπη και φωτιά
Που παίζει με τη δύναμή μου
Όταν με παίρνεις αγκαλιά
Έχω ένα τατουάζ κι εσένα
Να με χαράζεις να πονώ
Τώρα δε φεύγεις από μένα
Γιατί έχω ένα δράκο εγώ
Van egy sárkány a testemen
Úgy hívják szeretet, és tűz
Amely az erőmmel játszik
amikor a karjaid közé veszel
Van nekem egy tetoválásom és te is,
Hogy meghatározz, hogy elöntsön a fájdalom
Most nem menekülsz előlem
Mert van egy sárkányom nekem
Να σε παίρνει
Να σε φέρνει
Να σ’ αφήνει
Να σε σβήνει
Να σε παίρνει
Να σε φέρνει
Να σ’ αφήνει
Να σε σβήνει
Hogy téged magával ragadjon
Hogy elhozzon
Hogy elengedjen
Hogy kitöröljön téged
Hogy téged magával ragadjon
Hogy elhozzon
Hogy elengedjen
Hogy kitöröljön téged
Έχω ένα τατουάζ κρυμμένο
Έχω ένα σύμβολο ακριβό
Ένα παράθυρο ανοιγμένο
Να με παίρνει τ’ όνειρο
Van nekem egy rejtett tetoválásom
Van egy drága szimbólumom
Egy ablak, egy tágra nyitott,
Ahhoz, hogy elragadjon engemet az álom
de a lánya, annál inkább belopta magát a szívembe! 
