Ανέβα στο τραπέζι μου / Lépj fel, az asztalomra..!
Στίχοι: Κώστας Βίρβος
Μουσική: Μπάμπης Μπακάλης, Κουβάς
Πρώτη εκτέλεση: Μανώλης Αγγελόπουλος
Άλλες ερμηνείες: Ηλίας Παλιουδάκης
Ανέβα στο τραπέζι μου κούκλα μου γλυκιά
χόρεψε και σπάσ' τα όλα τούτη τη βραδιά
Αμάν κουζούμ, αμάν γιαβρούμ
Πάρε το ντέφι κι ήρθα στο κέφι
μη μου χαλάς τα γούστα
Σπάσ' το κορμί σου, έλα κουνήσου
και τίναξε τη φούστα
Φέρτε να πιω, να ξημερωθώ
πω πω πω πω πω, μια κοπέλα π' αγαπώ
Ανέβα στο τραπέζι μου...
Lépj az asztalom tetejére, édes egy babám...!
Táncolj, s törj össze mindent, ezen az éjszakán!
Jaj, végem, báránykám! Végem, édes kis babám!
Ragadd meg a dobot, s csörgessed meg, máris megjött a kedvem!
Nehogy el merd rontani az élvezetem!
Jól hajlítsd meg a tested, s rázd, hát gyerünk már, mozgás!
És pörgesd ki jól a szoknyád!
Hozzatok italt, hogy hajnalig itt vigadjak!
Huhh hu húúú..., a teremtésit! Egy lányt, hogy megszerettem!
Lépj az asztalom tetejére...!
Αγκάλιασέ με και φίλησέ με
και ό,τι θέλει ας γίνει
Μόνο κακία και μοχθηρία
μες στη ζωή θα μείνει
Φέρτε να πιω, να ξημερωθώ
πω πω πω πω πω, μια κοπέλα π' αγαπώ
Ölelj meg engem, és csókolj is meg!
És aminek kell, hát hadd történjen meg!
Folyton csak a rosszindulat, és a rossz akarat,
sajna, az életben úgy látszik csak ez marad!
Hozzatok italt, hogy hajnalig vigadjak!
Huhh hu húúú..., a teremtésit! Egy lányt hogy megszerettem!
Lépj az asztalom tetjére fel...!
Ανέβα στο τραπέζι μου...
Lépj az asztalom tetejére...
A 'yavru' török szó, jelentése: fiatal, baba. 'm' hozzátoldásával ('yavrum'): babám, de itt inkább szerelmem, drágám, édesem. A szlengben barátok egymásra is mondják. Beszélgetés közben apák a fiukra, fiúk a barátnőjükre is szokták mondani. A γιαβρούμ e szó görög átirata.
A 'kuzu' török szó, jelentése: bárány. 'm' hozzáadásával ('kuzum'): báránykám, de itt inkább drágám, édesem, madárkám. Beszélgetés közben anyák a lányukra is szokták mondani. A κουζούμ e szó görög átirata.
Az utóbbi szót nem szabad összekeverni a 'kizim'-mel (ejtsd: kazam), ami kislányt, szűzet jelent.
Az 'aman' török szó, jelentése a szövegkörnyezettől függ. Duplán használva ('amanaman'): meghalni, valakivel valaminek történni. Szimplán használva ('aman') általában a halált jelenti. Dalok esetében a 'jajj', 'meghalok', 'végem' szinonímájaként is lehet fordítani. Az αμάν e szó görög átirata. Igen elterjedt szó a szmirneika (általánosságban kis-ázsiai görög, de inkább szmirnai dal) és a rebetika szövegében.
Stratos:
Köszi Lacka a kimerítő ismertetőt! Erre, bizony táncra kell perdülni!
Kellemes Húsvétozást!
Στίχοι: Γιάννης Νικολάου
Μουσική: Γιάννης Νικολάου
Πρώτη εκτέλεση: Παντελής Θαλασσινός
Αν άγγιζες τα χέρια της, τα κρινοδάχτυλά της,
Κι αν μύριζες το άρωμα απ' τα μακριά μαλλιά της,
Αν κοίταζες τα μάτια της, δυο κάρβουνα αναμμένα,
Που ανάβουνε παντού φωτιές και κάψανε κι εμένα...
Ha a kezét, a finom kis ujjait megérintenéd,
És ha a hosszú hajának illatát éreznéd,
Ha látnád a szemeit; mint két izzó fekete szén
Ami tüzeket gyújt mindenhol, és megéget engem is...
Τότε θα καταλάβαινες γιατί την αγαπάω,
και μόνο με τη σκέψη της τα βράδια ξαγρυπνάω.
Τότε θα καταλάβαινες, φίλε μου, τι περνάω,
Και μαντινάδες του Έρωτα για κείνη τραγουδάω.
Akkor megértenéd, miért is szeretem Őt,
S csak őrá gondolva virrasztok még minden éjjel, hajnal előtt
Akkor megértenéd barátom, min megyek keresztül
És szerelmes szerenádokat, miért éneklek őróla veszettül...
Αν άκουγες τη μουσική απ' τη γλυκιά λαλιά της,
Που τ' αηδονάκια ζήλευαν και τρέχανε κοντά της,
Τα βελουδένια χείλη της για μια φορά αν φιλούσες,
όπως δεν ξέχασα κι εγώ, ποτέ δε θα ξεχνούσες.
Ha hallanád a zenét, az Ő édes hangján
Mikor a kis csalogányok is irigykedve rohannak hozzá
Ha bársonyos ajkait, egyszer is megcsókolnád,
Ahogy én sem felejtettem el, úgy te sem felejtenéd el soha már...
Τότε θα καταλάβαινες γιατί την αγαπάω,
και μόνο με τη σκέψη της τα βράδια ξαγρυπνάω.
Τότε θα καταλάβαινες, φίλε μου, τι περνάω,
Και μαντινάδες του Έρωτα για κείνη τραγουδάω.
Akkor megértenéd, miért Őt szeretem
és csak őrá gondolva virrasztok esténként
Akkor megértenéd barátom, min megyek keresztül
és a szerelmes szerenádokat, őróla énekelem...
Τότε θα καταλάβαινες γιατί την αγαπάω,
και μόνο με τη σκέψη της τα βράδια ξαγρυπνάω.
Τότε θα καταλάβαινες, φίλε μου, τι περνάω,
Και μαντινάδες του Έρωτα για κείνη τραγουδάω.
Akkor megértenéd, miért is szeretem Őt,
S csak őrá gondolva virrasztok még minden éjjel, hajnal előtt
Akkor megértenéd barátom, min megyek keresztül
És szerelmes szerenádokat, miért éneklek őróla veszettül...
Να φύγεις ήθελες το ήξερα καιρό
Με μια ψυχρή ματιά σου μου το είχες δείξει
Μα το φινάλε σου δεν ήταν τολμηρό
Η απουσία σου να θες να τ'αποδείξει
El akartál menni - tudtam én ezt, jóideje már!
Egy hideg pillantásoddal mutattad meg nekem e jelet
Ám a finálédban, nem volt nagy bátorság!
Szeretted volna, ha inkább a távolléted mutatja meg ezt
Δεν είχες το φιλότιμο το τέλος να ζητήσεις
και μ'άφησες κάθε βραδιά να ψάχνω για εξηγήσεις
Δεν είχες το φιλότιμο δυο λόγια να με πείσεις
Να μην αφήσεις μια βραδιά με μαύρες αναμνήσεις
Nem volt meg az önérzeted, hogy kérd inkább: legyen vége!
És hagytad, hogy minden éjjel magyarázatok után kutassak!
Nem volt önérzeted, hogy megpróbálj két szóval meggyőzni,
És ne hagyj - egész éjszakán át - magamra, a sötét emlékekkel
Και σπάω πράγματα που ακόμα σε ζητάω
Καίω τα γράμματα που γράφουν "σ'αγαπάω"
Με πιάνουν κλάμματα μονάχος μου μιλάω
Δεν είχες μια σταλιά φιλότιμο... / x2
És tárgyakat török darabokra, mert még mindig utánad vágyom,
Elégetem az összes levelet, amiben az áll: "Szeretlek"
Elfog a sírás és magamban beszélek...
Nem volt egy csipetnyi önérzeted sem...! / x2
Να φύγεις ήθελες και ήταν φανερό
Ότι δεν είχες αφορμή και ευκαιρία
Μόνος μου πίνω το ποτήρι το πικρό
Στο παρελθόν να ψάχνω για να βρω αιτία
El akartál menni, és nyilvánvaló volt,
Hogy nem volt se okod, sem lehetőséged
Magamban iszom hát ki most a keserű poharat,
Azért, hogy a múltban kutassak ürügyek után...
Tök mindegy van-e kontaktlencséje. Viszont amire büszkék lehetünk....legalábbis mi miskolciak büszkék vagyunk, hogy Xryspa két lemezén közreműködött egy miskolci bouzoukis Károlyi Szabolcs (Savvas). Az ő révén (koncerten) találkozhattam Xryspa-val is, de megmondom őszintén nem a szemét figyeltem!
Άιντε με σαγιά, σαγιά και με ζιπούνια. / Ájde me szajá, szajá ke me zipúnia
Αμ' πώς δα, αμ' τι δα, κάνα καλό δεν είδα. / Ám' pósz dhá, ám'ti dhá, szto parathíri sz'ídha.
Άιντε θα πουλή-, πουλήσω τα κατσίκια / Ájde thá pulí-, pulíszo tá kácíkja
Άιντε να σου πά-, σου πάρω σκουλαρίκια. / Ájde ná szu pá-, szu páro szkularíkja.
Αμ' πώς δα, αμ' τι δα, σε γέλασα, σε πήρα. / Ám' pósz dhá, ám'ti dhá, sze jélasza, sze píra.
Μουσική/Στίχοι: Δημοτικό
Dm D°
Άιντε, κάντε πέ-, πέρα να περάσω
Gm A Dm
Άιντε το χορό, χορό σας μη χαλάσω
C Dm C Dm C Dm
Αμ’ πώς δα, αμ’ τι δα, στο παραθύρι σ’ είδα ] 2x
Άιντε, καραγκού-, γκούνα, καραγκούνα
Άιντε με σαγιά, σαγιά και με ζιπούνια
Αμ’ πώς δα, αμ’ τι δα, κάνα καλό δεν είδα ] 2x
Άιντε θα πουλή-, πουλήσω τα κατσίκια
Άιντα να σου πά-, σου πάρω σκουλαρίκια
Αμ’ πώς δα, αμ’ τι δα, σε γέλασα, σε πήρα ] 2x
Hej, álljatok félre, hadd jöjjek,
a táncotokat el ne rontsam!
Hej, Alföldi Leány*, nem valók neked a prémkabátok!
Hát hogy láttam, hát mint láttam, téged megláttalak az ablakban!
Hej, eladom a kecskéket,
Hogy néked fülbevalókat vehessek!
Hej, eladom a gidákat is ,
Hogy néked gyűrűket vehessek!
Hát hogy láttam, hát mint láttam, téged megláttalak az ablakban!
Hej, eladom a karámot is
Hogy néked szoknyát vehessek
Hej, eladom a földeket is
Hogy téged palotákba vihesselek!
Hát hogy láttam, hát mint láttam, téged megláttalak az ablakban!
-----------------------------------------------------
Karaguna = thesszáliai alföldi görög lány
Στίχοι: Κωστής Μαραβέγιας
Μουσική: Κωστής Μαραβέγιας
Πρώτη εκτέλεση: Κωστής Μαραβέγιας
Πέφτει η βραδιά, πέφτει η νυχτιά, πέφτει και το σκοτάδι
Πέφτει ένα αστέρι, μια ευχή για ένα δικό σου χάδι
Είσαι κρυστάλλινο νερό, είσαι το βοριαδάκι
Κρύβεσαι μες στα σύννεφα που έφτιαχνα παιδάκι
Ránk zuhan az est, lehull az éj is, és leborul a sötétség,
Lezúg egy csillag, s egy ima is kicsusszan egyetlen érintésedért!
Te vagy a kristálytiszta víz, az északi szellőcske is te vagy,
Bújkálsz a felhők közt , amiket én még gyermekként gyúrtam.
Ας είναι μόνο μια στιγμή, ας είναι για ένα βράδυ
να 'ρθεις εσύ γλυκιά μου αυγή σαν λάμψη στο σκοτάδι
Κι αφήνομαι, βυθίζομαι στο μαύρο της ματιάς σου
Αφήνομαι και πνίγομαι στα πιο βαθιά φιλιά σου
Αφήνομαι, βυθίζομαι στο μαύρο της ματιάς σου
Αφήνομαι, ονειρεύομαι ξανά
Hadd legyen csak egy pillanat, vagy legyen csupán egy éjszakácska,
Hogy eljöjj édes hajnalom, mint a fény, a sötét éjszakában!
És elengedem magam, elmerülök tekinteted sötétlő fényében
Elengedem magam, és belefúlok csókjaid közé, ahol a legmélyebb
Elhagyom magam, elmerülök sötétlő fényében tekintetednek
Elhagyom magam, s csak álmodozok ismételten
Έλα γλυκιά μου, έλα 'δω να σου το τραγουδήσω
Έλα να σου το πω κι αλλιώς, να σου το ψιθυρίσω
Είσαι για μένα ο ποταμός, είσαι για μένα ο δρόμος
Είσαι των ονείρων μου ο πρώτος ταχυδρόμος
Gyerünk drágám! Jöjj, hadd énekeljek neked!
Hadd mondjam el másként is, majd suttogóra veszem
Számomra, te vagy a folyó, te vagy az út nekem!
Számomra, álmaim első kiközvetítője, postása is te leszel!
Ας είναι μόνο μια στιγμή, ας είναι για ένα βράδυ
να 'ρθεις εσύ γλυκιά μου αυγή σαν λάμψη στο σκοτάδι
Κι αφήνομαι, βυθίζομαι στο μαύρο της ματιάς σου
Αφήνομαι και πνίγομαι στα πιο βαθιά φιλιά σου
Αφήνομαι, βυθίζομαι στο μαύρο της ματιάς σου
Αφήνομαι, ονειρεύομαι ξανά
Hadd legyen csak egy pillanat, vagy legyen csupán egy éjszakácska,
Hogy eljöjj édes hajnalom, mint a fény, a sötét éjszakában
És elengedem magam, elmerülök tekinteted sötétlő fényében
Elengedem magam, és belefúlok csókjaid közé, ahol a legmélyebb
Elhagyom magam, elmerülök sötétlő fényében tekintetednek
Elhagyom magam, s csak álmodozok ismételten
A karagouna (καραγκούνα, καραγκούνηδα) thesszáliai alföldi nőt vagy onnan - mint ottani etnikai kisebbségből - származó nőt jelent. Szó szerinti fordításban fekete kiskabát a jelentése (vö. karagiozis), jóllehet a karagounák nem viselnek fekete kiskabátkát. Valójában nem tudjuk, miért is ez a nevük.
Táncként hagyományosan nők táncolják - a finom lábmozgások okán, amikkel kifejezhetik nőiességüket, lábuk kecsességét -, habár valójában ez egy vegyes tánc. Ritmusa daktylos (hosszú-rövid-rövid vagy másképpen 1-2-3-4 / 1-2 / 1-2); tipikusan egy vonalban táncolják W-szerű kéztartással (behajlított könyök, kézfejek vállmagasságban találkoznak) vagy ritkábban egymásba font karral, esetleg párban.
Stratos:
Ejnye, Tibicsoki!
Legszívesebben jól meghúzgáltam volna a füled, mert nem figyelsz...!
Ebben a topicban nem szokás holmi köszöngetésekkel gyarapítani az olyan hozzászólásokat, amiket privátban is el lehet küldeni!
De mivel jókedvemben találtál, és különben is imádom a csokoládé minden formáját (így a Tibit is!)... ezért kivételesen megbocsájtok!
Στίχοι: Φοίβος
Μουσική: Φοίβος
Πρώτη εκτέλεση: Θάνος Πετρέλης
Το αίμα μου μπορούσα εγώ / teérted a véremet is
Για σένανε να δώσω / odaadtam volna
Το είναι μου και την ψυχή / a lényemet s a lelkemet
Να σου τα παραδώσω / neked adtam volna
Μα εσύ ποτέ δεν μπόρεσες / ám te sosem voltál képes
Να μ' αγαπήσεις τόσο / engem ennyire szeretni
Μαχαίρι αγάπη μου κρατούσες / kést ragadtál, szerelmem
Που κάρφωσες σε μένανε / és jól belém döfted
Και το αίμα που έτρεχε κοιτούσες / s nézted, ahogy folyik a vérem
Δεν είχες αίμα δει ποτέ / mert még sosem láttál vért
Κόκκινο, δεν ήταν κόκκινο / a vérem nem vörös színű volt
Είχε το χρώμα τ' ουρανού / hanem mennyei színe volt
Και την αγάπη ενός τρελού / és egy őrült ember szerelme
Κι έσταζε έτσι όπως έσταζε / mind kifolyt a vérrel
Έπαιρνε σχήματα τρελά / mely őrült formákat vett fel
Θύμιζε εσένα φοβερά / s rettegve emlékszik vissza rád
Το αίμα μου μαρμάρωσε / a vérem márvánnyá dermedt
Στο παγερό σου αντίο / jéghideg búcsúdtól
Κι η καρδιά μου πάγωσε / a szívem pedig megfagyott
Και έσπασε στα δύο / s kettőbe hasadt
Στίχοι: Δημήτρης Κοπάκης
Μουσική: Νίκος Γκόλφης
Πρώτη εκτέλεση: Evnus
Μ' έριξες πάλι σε trip, ζεις σ' έν' ατέλειωτο beat, σκηνοθετείς το ρυθμό του μυαλού του videoclip
Θηλυκός πειρασμός, σε κόμβο νιώθω υπάρχεις μια ματιά πυρετός, μέσα στην νύχτα τρέχω
προλαβαίνω και το ξέρεις, μίλησέ μου, φίλισέ με, κράτα με γερά από το αόρατο χέρι της σιωπής
καταλαβαίνεις, είμαι μόνο ό,τι βλέπεις, σε κοιτάζω ξανά, μαύρα μάτια σπαθιά στη μουσική περιστρέφεις
Σαν την ζωή, περπατάς μεσ' την βροχή, σου φωνάζω σιωπηλά και η έλξη, φωνή πάλι κρύβεται,
ψάχνει εσένα γιατί πνίγεται, να μη σε θέλω δεν γίνεται, είσαι ντυμένη, γυμνή μοιάζεις με φάλτσα εξώκοσμη αφή
περπατάς και πατάς, σ' ένα όραμα κοιτάς και ελέγχεις τα vibes της καρδιάς.
Απόμακρη φωνή την έλλειψή σου νιώθω πληγή, μαχαιριά στην σιωπή
Απόμακρη φωνή την έλλειψή σου νιώθω πληγή, μαχαιριά στην σιωπή
Πως μπόρεσες κι έφυγες χωρίς να κοιτάξεις, τι άφησες πίσω, μια ματιά ν' ανταλλάξεις, είναι αστείο,
μου φαίνεται γελοίο, προχθές ονειρευόσουνα ζωή για μας τους δύο, τώρα τρέχεις, απομακρύνεσαι
σε ξένους δρόμους προχωράς κι αφήνεσαι, το ξέρω υποκρίνεσαι, σ' έναν καθρεύτη σου κρύβεσαι
Απόμακρη φωνή την έλλειψή σου νιώθω πληγή, μαχαιριά στην σιωπή
Απόμακρη φωνή την έλλειψή σου νιώθω πληγή, μαχαιριά στην σιωπή
Θα 'πρεπε να ξέρεις, μένω εδώ, ασφυκτιώ, σ'αγαπω, μέσα σ' ένα ποτό και δεν μπορώ πάλι να ξεφύγω
σε αντρικό εγωισμό να καταφύγω για λίγο, με φίλους γυρνάω και πίνω και σπάω τα στέκια τα παλιά αποφεύγω,
πονάω, με ρωτάνε για σένα μα δεν μπορώ να μιλάω, ό,τι διαλέγεις για μένα είναι καλλίτερο, ό,τι νιώθεις,
η ψυχή σου ό,τι θέλει κι αν το κενό μου είν' ακόμα μεγαλύτερο, δυνατός ειν' αυτός που ν'αγαπάει επιμένει
Απόμακρη φωνή την έλλειψή σου νιώθω πληγή, μαχαιριά στην σιωπή
Απόμακρη φωνή την έλλειψή σου νιώθω πληγή, μαχαιριά η σιωπή
Megint kirándultál, végtelen ütemben élsz, te irányítod az elméd videoklipjének ritmusát
Női kísértés, csomóban érzlek, egy pillantás lázba, átfutok az éjszakán
Előtted járok, és te tudod, beszélj hozzám, csókolj meg, tarts szorosan a csend láthatatlan kezével
Érted, én csak az vagyok, amit látsz, újra rád nézek, fekete szemek, kardok a zenére, amit forgatsz
Mint az élet, az esőben sétálsz, némán kiáltok feléd és a vonzalom, a hang újra elrejtőzik,
Téged keres, mert fuldoklik, nem tehetek róla, de akarlak, fel vagy öltözve, meztelenül úgy nézel ki, mint egy kasza, egy túlvilági érintés
Sétálsz és lépkedsz, egy látomásban nézel és irányítod a szív vibrációját.
Távoli hang, távolléted sebet, szúrást okoz a csendben.
Távoli hang, távolléted sebet, szúrást okoz a csendben.
Hogy tudtál elmenni anélkül, hogy megnézted, mit hagytál hátra, csak hogy egy pillantást válts, vicces,
Számomra nevetségesnek tűnik, tegnapelőtt kettőnk életéről álmodtál, most meg menekülsz, elköltözöl
Idegen utakon jársz és elengeded magad, tudom, hogy színlelsz, tükörbe bújsz.
Távoli hang, távolléted sebet, szúrást okoz a csendben.
Távoli hang, távolléted sebet, szúrást okoz a csendben.
Tudnod kell, itt maradok, fojtogatva, szeretlek, egy italban, és nem tudok újra megszökni.
Egy időre a férfi egóba menekülök, kimegyek a barátaimmal és iszom, és feloszlatom a régi társalgókat, amelyeket elkerülök,
Fáj, kérdeznek rólad, de nem tudok beszélni, bármit választasz, az jobb, bármit érzel,
A lelked bármit akar, még ha az én ürességem még nagyobb is, erős az, aki ragaszkodik a szeretethez.
Távoli hang, távolléted sebet, szúrást okoz a csendben.
Távoli hang, távolléted sebnek, szúrásnak tűnik a csendben
Στίχοι: Νίκος Τερζής
Μουσική: Νίκος Τερζής
Πρώτη εκτέλεση: Καίτη Γαρμπή
Τα μάτια μου ανοίγω,
βλέπω γαλάζιο ουρανό,
Θεσσαλονίκη φτάνω,
μπροστά στον Πύργο το Λευκό,
και συ να με κοιτάζεις,
να με κοιτάς και ν' απορείς,
δε ξέρεις τι θα κάνω,
δε μπορείς να φανταστείς...
Kinyitom a szememet,
s látom a kék eget,
megérkezek Szalonikibe,
a Fehér torony elé
és ha Te rám néznél,
néznél engem, s csodálkoznál
nem tudod mit teszek majd,
még elképzelni sem tudnád...
Όλο τον κόσμο θα τον βάψω
γαλάζιο και λευκό,
για την Ελλάδα τραγουδάω,
για την Ελλάδα που αγαπώ
Majd az egész világot befestem
kékre és fehérre,
s Görögországról énekelek
Görögországról, amit szeretek!
Γαλάζιο και λευκό.
Kékre és fehérre...
Γαλάζια τα όνειρά μου,
μια θάλασσα τα μάτια σου τα δυο,
με το λευκό του ήλιου
με κάνεις να σ' ερωτευτώ
και όταν με κοιτάζεις,
όταν κοιτάς και απορείς,
δε ξέρεις τι θα κάνω,
ούτε μπορείς να φανταστείς...
Az álmaim is kékek,
tenger a kék szemed,
s a nap fehér vakításával
teszel engem szerelmessé
és amikor nézel rám
ahogy nézel engem,s csodálkozol
nem tudod mit teszek majd,
még elképzelni sem tudod...
Γαλάζιο και λευκό.
Kékre és fehérre...
Έλα δω κοντά μου
να σου δείξω τα όνειρά μου
και να κάνουμε τον κόσμο όλο ένα
Όχι μόνο φίλοι
όταν έχουμε παιχνίδι
θέλω πάντα την αγάπη σου για μένα
Όλη η Ελλάδα ένα
Gyere ide hozzám közelebb,
hogy megmutassam az álmaim neked
és hogy az egész világgal tegyük egyé
Nem csupán barátok,
amikor éppen játszunk,
a szerelmedet magamnak - mindig akarom,
s egyben az egész Görögországot!
Στίχοι: Βασίλης Γιαννόπουλος
Μουσική: Αντώνης Βαρδής
Πρώτη εκτέλεση: Αντώνης Ρέμος
Φύγε λοιπόν αφού το θες
τη μοναξιά θα αντέξω.
Δεν το περίμενε κανείς
πως θα χωρίσουμε εμείς
και πως για πάντα
από σένα θα ξεμπλέξω.
Menj hát, ha azt akarod,
a magányt elviselem majd
Senki azt nem várta,
hogy mi szakítunk majd,
s hogy örökre
megszabadulok tőled!
Επιτέλους είμαι μόνος,
επιτέλους χώρισα
και πανάθεμα την ώρα
που σε πρωτογνώρισα.
Végre egyedül vagyok,
szakítottam végre,
s az órát átkozom,
azt amikor megismertelek...
Τόσα χρόνια μου ‘χες κάνει
τη ζωή μου κόλαση.
Σε ανέχτηκα πολύ
μα τελειώσαμε τρελή,
φύγε κι ώρα σου καλή.
Mennyi éven keresztül tetted
pokollá az én életemet
Sokáig elviseltelek,
de most befejeztük, Te őrült!
Menj hát, s az Isten áldjon meg!
Επιτέλους είμαι μόνος...
Egyedül vagyok végre...
Φύγε λοιπόν αφού το θες
θ’ αντέξω το αντίο
δε θα σε δω άλλη φορά
και νιώθω μέσα μου χαρά
που το διαλύσαμε
για πάντα εμείς οι δύο.
Ha azt akarod, indulj hát
elviselem majd az elválást,
nem foglak látni többet
s érzem legbelül az örömet,
azért hogy szakítottunk végre,
mi ketten örökre...
Επιτέλους είμαι μόνος,
επιτέλους χώρισα
και πανάθεμα την ώρα
που σε πρωτογνώρισα.
Végre egyedül vagyok,
szakítottam végre,
s az órát átkozom,
azt amikor megismertelek...
Τόσα χρόνια μου ‘χες κάνει
τη ζωή μου κόλαση.
Σε ανέχτηκα πολύ
μα τελειώσαμε τρελή,
φύγε κι ώρα σου καλή.
Mennyi éven keresztül tetted
pokollá az én életemet
Sokáig elviseltelek,
de most befejeztük, Te őrült!
Menj hát, s az Isten áldjon meg!
Δεν είμαι σαν τους άλλους - Én nem vagyok olyan, mint mások...
Στίχοι: Βασίλης Δήμας
Μουσική: Βασίλης Δήμας
Πρώτη εκτέλεση: Νότης Σφακιανάκης
Πάψε πια να με συγκρίνεις με τον καθένα,
είναι άδικο να κρίνεις εσύ εμένα
κι αν τον έρωτά μου σβήνεις να ξέρεις ένα...
Abba hagyhatod, hogy mással hasonlítasz össze engem
igazságtalan, hogy te ítélkezz felettem
s ha a szerelmemet kioltod, egyet jegyezz meg...
Εγώ δεν είμαι σαν τους άλλους,
τους δήθεν, τους μεγάλους
που τάχα σ' αγαπάνε...
Εγώ δεν είμαι σαν εκείνους
που κάνουνε τους φίλους
και πίσω σου γελάνε...
Én nem vagyok olyan, mint mások
az úgynevezett "menő, nagy"-ok,
akik úgy tesznek, mintha szeretnének téged...
Én nem vagyok olyan, mint azok
akik barátságot tetetnek,
de a hátad mögött: kinevetnek...
Γιατί εγώ σ' αγαπώ και το φωνάζω
και να ξέρεις δεν αλλάζω
έτσι ήμουν και έτσι θα'μαι..
Γιατί εγώ σ' αγαπώ σαν τη ζωή μου
και αν δεν είσαι εδώ μαζί μου
σαν μικρό παιδί φοβάμαι...
Mert én szeretlek téged, s világgá is kiáltom!
És tudd: én nem változom!
Mert én ilyen voltam és ilyen is maradok..!
Mert én úgy szeretlek, mint az életemet
s ha nem vagy itt velem,
félek, mint egy kis gyerek...
Όσο θέλεις, πόνεσέ με, μη με λυπάσαι
σ' ένα τέλος άφησέ με και μη φοβάσαι..
μ' ένα αντίο σκότωσέ με, μα να θυμάσαι...
Bánts, amennyire akarsz, okozz fájdalmat, s ne sajnálj!
Tégy pontot a végére, hagyj el engem, s ne félj...!
Ölj csak meg, egy: "Isten veled!"-del, de azért egyre, emlékezz...
Εγώ δεν είμαι σαν τους άλλους,
τους δήθεν,τους μεγάλους
που τάχα σ' αγαπάνε...
Εγώ δεν είμαι σαν εκείνους
που κάνουνε τους φίλους
και πίσω σου γελάνε...
Én nem vagyok olyan, mint mások
az úgynevezett "menő, nagy"-ok,
akik úgy tesznek, mintha szeretnének téged...
Én nem vagyok olyan, mint azok
akik barátságot tetetnek,
de a hátad mögött: kinevetnek...
Γιατί εγώ σ' αγαπώ και το φωνάζω
και να ξέρεις δεν αλλάζω
έτσι ήμουν και έτσι θα'μαι..
Γιατί εγώ σ' αγαπώ σαν τη ζωή μου
και αν δεν είσαι εδώ μαζί μου
σαν μικρό παιδί φοβάμαι...
Mert én szeretlek téged, s ezt, világgá is kiáltom!
És tudd: én nem változom!
Mert én ilyen voltam és ilyen is maradok..!
Mert én úgy szeretlek, mint az életemet
s ha nem vagy itt velem,
félek, mint egy kis gyerek...
Έτσι είναι όλοι οι άνθρωποι λες
Περπατούν μες τον κόσμο μονάχοι
Βρίσκουν και χάνουν αγάπες πολλές
Όλο κλαιν και στεγνώνουν το δάκρυ
Ilyenek hát, mind az emberek! - mondod,
Csak sétálgatnak magányosan a világban
Rálelnek, majd el is veszítenek sok-sok szerelmet...
És folyton csak sírnak, s szárítgatják a könnyeiket
Ζουν και χωρίζουν με βλέμμα κενό
Εύκολα λεν σ’ αγαπώ
Együtt élnek, majd széjjel válnak üres pillantással
Könnyeden mondják ki; szeretlek!
Μια φορά εγώ θα νικήσω
Μια φορά εγώ θα μιλήσω
Μια φορά θα πω σ’ αγαπώ
Μια φορά και θα είναι για πάντα αυτό
Egyszer, valamikor, én fogok nyerni,
Egyszer, majd én fogok beszélni
Egyszer majd kimondom: szeretlek
Egyszer csupán, s mégis - mindörökre szól ez!
Μια φορά διαλέγω για μένα
Μια φορά και αγάπησα εσένα
Μια φορά μιλάει η καρδιά
Και μετά ας γίνει συντρίμμια γυαλιά
Μια φορά μια φορά αγαπάει η δική μου καρδιά
Μια φορά μια φορά αγαπάει και κλείνει μετά
Magamnak is fogok választani majd, egyszer
Egyszer már, beléd is szerelmesedtem
Egyszer beszél a szív,
És azután, hadd váljon akkor minden: üvegtörmelékké!
Egyszer, csak egyszer tud szereti az én szívem
Egyszer, csak egyszer tud szeretni, aztán bezárul... igen!
Μη μου ζητάς να το δω λογικά
Πως θα βρούμε άλλη αγάπη εγώ και εσύ
Δεν είναι σαν το μυαλό η καρδιά
Να σκεφτεί να το πάρει απόφαση
Hogy logikusan lássam, tőlem, ne kérd!
S hogy hogyan találunk majd másik szerelemre te, és én?
Nem olyan az elme, mint a szív...
Hogy addig gondolkodjon, míg végre dönteni bír...
Εγώ εσένα αγάπησα μια
Πρώτη και μόνη φορά
S én, téged szerettelek egyszer
Az első alkalommal, s csak egyedül egyszer
Ένας αλήτης πέθανε στου πάρκου την πλατεί-α
Μα ούτε μάτια εδάκρυσαν, ούτε καρδιές εράγισαν
Άραγε, άραγε, ποιος να ’ναι αιτία
Αχ κακού-, κακούργα κοινωνία
Egy csavargó, egy semmirekellő zsivány halt meg, a park széles terén
Ám érte; se egy szív nem hasadt meg, se egy könny nem áztatta el - senki szemét
Vajon, miért? Mi az ok? És ki felel ezért?
Ah! Rút világ! Gonosz társadalom! Szemét!
Για κάποιο παραστράτημα, για μια συκοφαντία
Οι φίλοι τον μισήσανε κι οι πόρτες όλες κλείσανε
Άραγε, άραγε, ποιος να ’ναι αιτία
Αχ κακού-, κακούργα κοινωνία
Valami botlás, rossz útra térés miatt, vagy csak rágalomért...
A barátai, mind meggyűlölték őt, s előtte az összes ajtót betették.
Vajon, miért? Mi az ok? És ki felel ezért?
Ah! Rút világ! Gonosz társadalom!
Ένας αλήτης πέθανε, εχθές αργά το δείλι
Ο Χάρος τον αγκάλιασε, εκεί που τον αντάμωσε
Μέσα στου πάρκου, στου πάρκου την πλατεία
Αχ κακού-, κακούργα κοινωνία
Egy csavargó. egy zsivány halt meg tegnap, későn, mikor a nap lenyugodott...
A Halál megölelte őt, ott, hol véle összetalálkozott
Bent a parkban, a park széles terén
Ah! Gonosz világ! Rút társadalom; szemét!
Σε είχε αγαπήσει κάθε μου κομμάτι
Και με το χρόνο είχαμε πειστεί
Πως το κλειδί για όλα ήταν η αγάπη
Μα ήταν λάθος όπως τα ‘χαμε σκεφτεί
Te voltál, kit szeretve imádott minden cseppnyi részem,
És idővel, meggyőződtünk arról,
Hogy mindennek a kulcsa: a szerelem volt!
De tévedés volt, ahogy, mi gondoltuk!
Παρασυρθήκαμε επάνω στην ανάγκη
Μόνος δεν άντεξες κανένας στη ζωή
Κι αποφασίσαμε μέσα σ’ ένα βράδυ
Πως ήρθε η ώρα για να ζήσουμε μαζί
Összesodort egymáshoz a szükség
Egymagad nem bírtad, ahogy senki sem az életben
És úgy döntöttünk egy éjszakán
Itt az ideje már, hogy együtt éljünk
Και ζήσαμε
Μόνο για λίγο και χωρίσαμε
Γιατί το βράδυ ό,τι χτίζαμε
Τη μέρα είχε γκρεμιστεί
Δεν κάναμε μαζί
És csak rövid ideig éltünk,
És aztán elváltunk elváltunk
Mert amit este építettünk
A nap során lebomlott
Nem illettünk össze
Κι αν ζήσαμε
Ήταν για λίγο και χωρίσαμε
Και το βιβλίο ξαναρχίσαμε
Που γράφει μόνοι στη ζωή
Δεν κάνουμε εμείς μαζί
És ha együtt éltünk
Csak rövid ideig tartott, és elváltunk
És a könyvet, újrakezdtük
Ami csak az életről szól
Nem illünk mi egymáshoz
Ποτέ δε θέλαμε να δούμε την αλήθεια
Θέλαμε πάντα να ελπίζουμε για μας
Εγώ η πριγκίπισσα στα χίλια παραμύθια
Κι εσύ ο πρίγκιπας να με αναζητάς
Sosem akartuk meglátni az igazságot
Mindig akartuk, hogy magunkban bízzunk, reménykedjünk
Én, a hercegnő az ezeregy mesékben
És Te, a herceg, engem keress, engem kívánj!
Κάπου μπερδέψαμε το ψέμα με αλήθεια
Κι ήταν το πάθος μας σαν άνεμος καυτός
Μα όταν πια μας τέλειωσαν τα παραμύθια
Μαζί τους τέλειωσε κι ο έρωτας αυτός
Valahol összetévesztettük a hazugságot az igazsággal
És olyan volt ez a szenvedélyünk, mint a forrón égető szél
De amikor már véget értek a tündérmeséink
Velük együtt lett vége ennek a szerelemnek is.
