Χίλια μέτρησα φεγγάρια / Ezer holdat is megszámoltam
Το κάθε λάθος το πληρώνω ακριβά,
δεν λέω τίποτα, το ξέρω, μου αξίζει.
Και βγαίνω νύχτα μόναχός μου και κρυφά
και ψάχνω το όνειρο που κάπου εκεί αρχίζει.
Minden hibámért drágán megfizetek,
de nem panaszkodok, tudom, mit érdemlek.
Elindulok az éjszakába magányosan, titkon,
kutatván az álmot, mely ott kezdődik valahol.
Χίλια μέτρησα φεγγάρια
την αγάπη μας να βρω,
πάνω στα δικά της χνάρια
μέρα νύχτα περπατώ.
Ezer holdat is megszámoltam,
hogy szerelmünket megtaláljam,
s a szerelemnek lépteiben
járkálok minden nap, s minden éjjel.
Στάσου για λίγο εδώ δίπλα μου κι έγω
πόσα θα σου 'λεγα, για πόσα μετανιώνω.
Είναι καιρός που απλά υπάρχω και δεν ζω
δίχως τα ματιά σου που σκέφτομαι και λιώνω.
Állj meg egy kis időre itt mellettem,
hányszor elmondanám, megbántam, mit tettem.
Már sokszor nem is élek, csupán egyszerűen létezek
szemeid nélkül, melyekre ha rágondolok, elepedek.
Χίλια μέτρησα φεγγάρια
την αγάπη μας να βρω,
πάνω στα δικά της χνάρια
μέρα νύχτα περπατώ.
Ezer holdat is megszámoltam,
hogy szerelmünket megtaláljam,
s a szerelemnek lépteiben
járkálok minden nap, s minden éjjel.
Hát igen... ...sok görög sikeresnek tűnő rap együttes szövege is fenn szerepel a "stixoi" oldalán...
De ez engem egyáltalán nem tud megragadni! Maradok inkább az "Őskövületes" stílusoknál!
(Az angol fordítást elküldöm Maxinak, hátha kikerekít belőle valamit..!)
Άσε ένα ψέμα σου, στα μάτια μου,
στα χείλη, στο λαιμό μου,
άσε ένα ψέμα να κυλάει στο πρόσωπό μου,
να `χω ένα ψεύτικο φιλί για αληθινό μου, για αληθινό μου
Δε θέλω πάλι την αλήθεια να μου πεις
θέλω ένα ψέμα να μιλάει μόνο για μένα
πόσο μ’ αγάπησες και πόσο το εννοείς
πόσο ο κόσμος όλος ήμουνα για σένα
Δε θέλω πάλι η αλήθεια σου να βγει
θέλω ένα ψέμα να μιλάει και για τους δυο μας
φτιάξε μια θάλασσα και βάλε μας εκεί
ρίξε και αστέρια πάνω απ το μέτωπο μας
Άσε ένα ψέμα σου, στα μάτια μου,
στα χείλη, στο λαιμό μου,
άσε ένα ψέμα να κυλάει στο πρόσωπό μου,
να `χω ένα ψεύτικο φιλί για αληθινό μου, για αληθινό μου
Δε θέλω πάλι η αλήθεια σου να βγει
θέλω ένα ψέμα να μιλάει και για τους δυο μας
φτιάξε μια θάλασσα και βάλε μας εκεί
ρίξε και αστέρια πάνω απ το μέτωπο μας
Άσε ένα ψέμα σου, στα μάτια μου,
στα χείλη, στο λαιμό μου,
άσε ένα ψέμα να κυλάει στο πρόσωπό μου,
να `χω ένα ψεύτικο φιλί για αληθινό μου, για αληθινό μου
----------------------------------------------------------------
Hagyj a hazugságodat a szememben,
az ajkamon, a nyakamon,
Hadd guruljon a hazugság az arcomba,
hogy egy hamis csók az igazi, az igazi
Nem akarom, hogy még egyszer elmondd az igazat.
Olyan hazugságot akarok, ami csak helyettem beszél.
Mennyire szerettél és mennyire komolyan gondolod
Mennyi volt neked az egész világ
Nem akarom, hogy újra kiderüljön az igazságod.
Szeretnék hazugságot mondani mindkettőnk nevében.
Csinálj egy tengert, és helyezz oda minket
Dobj csillagokat a homlokunkra is
Hagyd a hazugságodat a szememben,
az ajkamon, a nyakamon,
Hadd guruljon a hazugság az arcomba,
hogy egy hamis csók az igazi, az igazi
Nem akarom, hogy újra kiderüljön az igazságod.
Szeretnék hazugságot mondani mindkettőnk nevében.
Csinálj egy tengert, és helyezz oda minket
Dobj csillagokat a homlokunkra is
Hagyd a hazugságodat a szememben,
az ajkamon, a nyakamon,
Hadd guruljon a hazugság az arcomba,
hogy egy hamis csók az igazi, az igazi
(Γυναίκα)
Εγώ φεύγω και σ' αφήνω μια για πάντα βρε αλανάρη
στην Αμερική θα πάω κάποιον για να βρω
και μαζί του πια θα μείνω που με θέλει να με πάρει
με δολλάρια θα μεθάω κι όλο θα γλεντώ
(nő)
Elmegyek, s örökre itthagylak magadra, te fennhéjázó tuskó
Amerikába megyek, hogy találjak valakit
s azzal élek majd, ki akar engem s el is vesz
a dollároktól megrészegedek, s folyton mulatozok majd
(Άνδρας)
Πάψε τα παλιογινάτια πεισματάρα μου
να χαρείς τα δυο σου μάτια παιχνιδιάρα μου
ξέρεις τι καπνό φουμάρω και για σένα πως μπορώ
αερόπλανο να πάρω να 'ρθω πάλι να σε βρω
(férfi)
Hagyd már a régi konokságot, te kis makacs
örülj inkább a két szép szemednek, te kis pimasz
tudod, mily' nagy füsttel égek érted, s képes vagyok
repülőre szállni, hogy utánad menjek s megtaláljalak
(Γυναίκα)
Και μ' αεροπλάνο να 'ρθεις κι όσο γρήγορα να φτάσεις
στο 'πα και στο ξαναλέγω πως δε σ' αγαπώ
μόρτη μου κακό θα πάθεις κι απ' τη ζήλια σου θα σκάσεις
στην Αμερική θα πάω για να παντρευτώ
(nő)
Repülővel jössz, s jó gyorsan ideérsz
de mondtam már, s újra mondom, nem szeretlek téged
te csirkefogó, ha bármi rossz történik veled s felrobbansz a féltékenységtől
én akkor is Amerikába megyek megházasodni
(Άνδρας)
Βρε μη μου πατάς τον κάλο πεισματάρα μου
θα τα μπλέξεις δίχως άλλο παιχνιδιάρα μου
και μη μου γλιστράς σαν χέλι αφού ξέρεις πως μπορώ
με την κάμα μου στο χέρι να 'ρθω πάλι να σε βρω
(férfi)
Hé, ne lépj a tyúkszememre, te kis makacs
nem kell neked más, hogy mindent összezavarj, te kis pimasz
és nehogy elcsússz nekem egy angolnán, mert tudod, képes vagyok
szigonnyal a kezemben utánad menni s megtalálni téged
(Γυναίκα)
Δε φοβούμαι βρε μαγκίτη και θα φύγω απ' την Αθήνα
στην Αμερική θα πάω πώς να σου το ειπώ
μέσα στον ουρανοξύστη θα περνάω όλο φίνα
με ουίσκι θα μεθάω κι όλο θα γλεντώ
(nő)
Nem félek én, hapsikám, s elrepülök Athénból
Amerikába megyek -- hányszor mondjam még?
a felhőkarcolók között nagyon jól megleszek
a whiskey-től megrészegedek, s folyton mulatozok majd
(Άνδρας)
Μάθε πως απ' την Αθήνα πεισματάρα μου
δεν μπορείς να κάνεις βήμα παιχνιδιάρα μου
και πως δεν ψηφώ τον Χάρο κι αν μου φύγεις πως μπορώ
αερόπλανο να πάρω να 'ρθω πάλι να σε βρω
(férfi)
Tudd meg, hogy Athénból, te kis makacs
nem fogsz tudni lelépni, te kis pimasz
mert nem szállok szembe Kharónnal (az Alvilág révészével), de ha elhagysz, képes vagyok
repülőre szállni, hogy utánad menjek s megtaláljalak
Nem Karesz, az előtted lévő hozzászólásban szereplő nóta hatott nálam olyannak, mint valami 80-asbeli rock dal....
S annak a klippje meletti, további videók - felajánlások közül a Youtube ezt is kiadta...
(Nem tudom, benne lett volna-e a tervezett 300 előadóban, amit meg kívántunk ismertetni a fórumosainkkal... de nekem megtetszett!)
Που πας, τι ζητάς, βρήκες τη χαρά
Όχι, δεν είναι αγάπη αν δεν ψάχνεις στο κρεβάτι να βρεις ένα σώμα
Όχι, δεν είναι αγάπη αν δε βγαίνει απ’ το στομάχι σαν ρουκέτα από αίμα
Όχι, αν δε σ’ απογυμνώνει και γλυκά σε ταπεινώνει στο φως της ημέρας
Όχι, σου λέω πως είναι αγάπη αν μονάχος δεν υπάρχεις, αν σου λείπει ο αέρας
Merre tartasz, mit akarsz, ráleltél a boldogságra?
Nem! Nem szerelem az, ha nem kutatsz az ágyban, hogy rábukkanj egy testre
Nem! Nem szerelem az, ha nem jön fel a gyomrodból, mint egy vérből lévő rakéta
Nem! Ha nem meztelenít le, és édesen meg nem aláz a nap csúcspontjaként
Nem! Azt mondom, hogy ez akkor szerelem, ha egyedül már nem létezhetsz, s csak kapkodsz a levegő után
Κι αν τη νύχτα εσύ χαμογελάς
Και άδειους στίχους σιγοτραγουδάς
Με μάτια κάρβουνα θα αναζητάς
Ποια λαίμαργη ψυχή για να κρατάς
És ha éjszakánként, mosolyogsz
És halkan üres dalszövegeket zümmögsz
S szénfekete szemekkel vágyódsz
Hogy valamilyen torkos lelkeket magadhoz kötözz
Megkaptam az angol fordítást, hamarosan jövök azzal is, de mivel nem nagyon írtam még ilyen témában, huhh..., picit komplikáltan kell megfogalmaznom ahhoz, hogy beleillő legyen a stílusvilágomba... Vagy, valami olyasmi...
Előtte azonban még átnézek kb. 5000 görög-angol fordítást, van pár kedvencem köztük... Igyekszem behozni a közel három éves lemaradásom...
Στα μάτια σου είδα όλα αυτά
που έψαχνα να βρω
Τα μάτια μου έκλεισα λοιπόν
και είπα να αφεθώ
Szemeidben - igen - láttam én ezt
Amit olyannyira kerestem
S miután bezártam szemeimet
Azt mondtam magamnak: elmegyek! Itt a vége!
Τα λόγια που είπες λάτρεψα
και σʼ άφησα να μπεις
Μακάρι τότε να 'χα δει
πως δεν τα εννοείς
Hittem szavaidnak, miket nékem mondtál el
S megengedtem, hogy életembe belépést nyerhess
Azt kívántam, bárcsak előbb megláttam volna, mit teszel,
S hogy nem úgy gondoltál, semmit sem!
Μʼ απογοήτευσες πολύ
Αλλιώς το είχα ονειρευτεί
για μας τους δύο
Έπεσα έξω δυστυχώς
Λάθος εκτίμηση εντελώς
Φταίω εγώ
Sokszor csalódtál bennem,
Hisz másképpen álmodtam én
Mindent, kettőnket illetően
Mily szerencsétlenség! Kívül kerültem lényed bűverején
Hisz rosszul becsültelek meg, úgy hiszem,
De ez az én hibám, csakis az enyém!
Έκλαψα αμέτρητες βραδιές
μα πήρα απόφαση προχθές
Τέρμα ως εδώ
Σκουπίζοντας τα μάτια μου
μαζεύω τα κομμάτια μου
κι αποχωρώ
Számtalan éjszakán sírtam, könnyeket hullajtva Érted
De tegnapelőtt egy döntést kellett hoznom,
Kettőnk közt mindennek vége,
Szemeimet törlöm, hogy ily fájdalmat kell okoznom,
S részeim egyesével összerakosgatom,
De szakítanunk kell, úgy gondolom!
Πίσω από του ονείρου τη σκιά
η αλήθεια είχε κρυφτεί
Μα εγώ τυφλή απʼ έρωτα
ποτέ δεν το 'χα δει
Az álmok árnyai mögött
Az igazság ott maradt, elrejtve
De a szerelem vakká tett, mindenek fölött
S ezért, nem láttam tisztán..., soha sem!
Σε ψάχνω μέσα στο σπίτι αυτό που ζήσαμε πολλά
Sze pszáhno meszá szto szpíti áfto pu ziszame pollá
σε ψάχνω μα είναι τα μάτια μου απ΄τα δάκρυα θολά
Sze pszáhno má íne tá mátjá mu áp' tá dákriá thólá
μου λείπεις και δε μιλάω σε κανέναν πια γι΄αυτό
Mu lípísz ke de miláó e kánenán piá gi' áfto
λέω παντού πως είμαι εντάξει ότι σε έχω ξεπεράσει
leo pándu pósz ime endákszi óti sze eho kszeperászi
κι ότι η ζωή μου έχει ρυθμό κανονικό
ki óti i zoí mú ehi rithmo kánónikó
Szűntelen Utánad kutatok e házban, hol számtalan dolgot éltünk meg
Téged kereslek, miközben szemeimben csillan egy-egy könnycsepp
Hiányzol, de erről senkinek sem beszélhetek
S ezért azt mondom, jól vagyok, s végeztem Veled egy életre, már nem szeretlek...
S hogy a rendes kerékvágásba - visszatértem...
Μα υποκρίνομαι πως είσαι δίπλα μου ακόμα υποκρίνομαι
Má ípokrínome pósz ísze diplá mú ákomá ipokrínome
ότι σ΄αγγίζω σου μιλάω υποκρίνομαι
Óti sz'agízo szu miláó ipokrínome
εσύ έχεις φύγει κι από πού να κρατηθώ
Eszi ehisz fígi ki apo pu na krátitho
Υποκρίνομαι πως είμαι μέσα στη ζωή σου υποκρίνομαι
Ipokrínome posz ime meszá szti zoí szu ipokrínome
μη με σκοτώνεις άλλο φτάνει παραδίνομαι
Mi me szkotónisz álló ftáni párádínome
άσε με μόνη μου απλά να σ΄αγαπώ
Ásze me moní mu áplá na sz'ágápó.
De közben úgy teszek, mintha mellettem volnál, ezt tettetem
Mintha megérintenélek, s Hozzád beszélnék, még mindig úgy teszek én...
De elhagytál, s most merre is tartasz, Kedvesem?
Úgy teszek, mintha még mindig az életed része volnék...
Ne ölj meg kérlek, inkább önként adom meg magam Neked
Hagyj inkább egyedül, hogy szerethesselek
Σε ψάχνω μέσα σε όμορφες στιγμές στο παρελθόν
Sze pszáhno meszá sze omorfesz sztigmesz sztó párelthon
σε ψάχνω μα δεν υπάρχεις είσαι μόνιμα απών
Sze pszáhno má den ipárhisz ísze mónimá ápon
μου λείπεις κι αυτό απ΄όλους το κρατάω μυστικό
Mu lípisz ki áftó áp' ólusz to krátáo misztiko
λέω ότι σ΄έχω πια ξεχάσει πως όλα έχουνε περάσει
leo oti sz'eho piá kszehászi pósz ólá ehúne perászi
κι ότι η ζωή μου έχει ρυθμό κανονικό
Ki óti i zoí mu ehi rithmo kánóniko
A múltnak szerelmes pillanataiban is Utánad kutatva
Kereslek, de nem vagy itt, nem létezel, s ezért el kell felejtselek...
S bár hiányzol, erről senkinek sem szólhatok, egyetlen szót sem,
Ezért mindenki úgy tudja, elfeledtelek, s tőlem minden rossz érzés távol kerülhetett;
S mint jól megszokott úton haladván tovább - létezem...
επιστρέφω στην καρδιά σου
στην παλιά σου γυρνώ γειτονία
ήταν λάθος να πιστέψω
πως θα αντέξω μακριά
Ímhát, visszatértem újra a szívedbe,
Nálad szomszédolok ismét őgyelegve
Nagy hiba volt, hogy azt hihettem,
Tőled távol is létezni tudok...
κι είμαι ακόμα εδώ κοντά σου
δίνω χρώμα στα όνειρα σου
είσαι ό,τι αγαπάω δεν φεύγω δεν πάω
ξανά πουθενά
S én itt vagyok melletted, még mindig itt!
Én vagyok, aki álmaidba visz egy kicsi színt
Te vagy akit szeretek, nem hagylak el, nem mehetek
Sehová sem újra, hisz ez lehetetlen!
κι είμαι ακόμα εδώ για σένα
είμαστε εμείς οι δύο σαν ένα
έχω αλλάξει σελίδα μα ό,τι κι αν είδα
σε σένα γυρνώ
S még mindig itt vagyok Néked én,
Úgy, mintha ketten: egyként léteznék!
Sikerült lapoznom - hogy mit láttam, már mindegy,
Hisz Hozzád visszatértem - végleg!
κοίταξέ με και θυμήσου
στη ζωή σου τι θες πιο πολύ
σου χαρίζω ένα δάκρι
ως την άκρη εμείς μαζί
Nézz hát rám, s emlékezz,
Mit akarnál a leginkább az életedben?
Mit is ajándékozhatnék, mint egy könnycseppet,
Ígéred, hogy a világ végéig velem leszel..?
Είχες πιστέψει πως μετά από ΄σένα εγώ
θ' αντίκριζα κατάματα τον θάνατο
τα πράγματα όμως έγιναν μωρό μου αλλιώς
κι είμαι ακόμα ζωντανός.
Tán azt hitted, hogy Teutánad
Egyenesen a halál szemeibe nézek
De a dolgok, Kedvesem, oly különössé váltak,
S láthatod, én még mindig élek...
Μετά απο 'σένα ξαναζώ
είμαι καλά χαμογελώ
συγγνώμη αν σε στεναχωρώ
μα αυτή είναι η αλήθεια.
Μετά από 'σένα ξαναζώ
δεν το περίμενες αυτό
περίμενες να τρελαθώ
να πω βοήθεια.
Utánad is van élet,
Jól érzem magam, s örökké mosolygok
Sajnálom, ha ez szomorúvá tett Téged,
Ám, ez az igazság..., csak ennyit mondhatok...
Hiába, utánad is van élet,
Tán nem ezt vártad volna egykoron,
Hisz azt vártad, hogy megőrüljek...
S hogy segítségért kiáltsak, hisz egyedül nem bírom...
Κι όμως
είμαι εδώ ακόμα
κόντρα στον κανόνα
που είχες βάλει
κι όμως
έζησα μωρό μου
κι από το μυαλό μου
σ' έχω βγάλει.
S hogy-hogy nem,
Még mindig itt vagyok
A szabályszerűség ellenére
Melyeket meghatároztál, s már be nem tarthatok...
S hogy-hogy nem
Éltem én eddig is, Kedvesem,
S emlékezetemben
Nincs helyed már, hisz kitöröltelek, teljesen...
Είχες πιστέψει πως μετά από ΄σένα εγώ
δεν θα 'χα που να γείρω που να κρατηθώ
θα 'ταν για μένα θάνατος ο χωρισμός
μα έπεσες έξω ευτυχώς.
Tán azt hitted, hogy Utánad
Nem tudom majdan, hová megyek, s honnan jöttem én
S hogy szakításunk nem vezet, csak a halál kapujába,
De szerencsére másképp történt - tévedtél!
Κόλλησαν του ρολογιού οι δείχτες
δεν περνούν της μοναξιάς οι νύχτες
κόλλησε κι η σκέψη μου σε σένα
σ' έχασα και έχασα και μένα
Az óra mutatói egy helyben állnak
S a magány éjjelei sem indulnak múlásnak
Gondolatomban is csak Te létezel, Téged látlak
De elveszítlek, s ezáltal magam is a feledés homályában kell megnyugvást találjak...
Βλέπω της ζωής μας τα κομμάτια
κι ένα δάκρυ έρχεται στα μάτια
σε κοιτώ την πόρτα να ανοίγεις
Θε μου γιατί σ' άφησα να φύγεις
Életünk részletképeit tündökleni látom,
S szemeimben egy könnycsepp ragyog fel Utánad
Keservesen nézem gyors távozásod,
Istenem, hogyan is engedhettem Néked, hogy elhagyj?
Και πού να πάω τώρα μόνος πού να πάω
όλοι οι δρόμοι είσαι εσύ που αγαπάω
νιώθω απέραντο κενό και κάθε νύχτα
με σκιές παραμιλάω
Και πού να πάω τώρα μόνος πού να πάω
όλοι οι δρόμοι είσαι εσύ που αγαπάω
κατηγορώ τον εαυτό μου που δεν μπόρεσα
να σε κρατήσω και πώς να ζήσω
S most hát egyedül hová is mehetek?
Hisz minden úton csak Te tűnsz elő, Te, kit annyira szeretlek!
Hatalmas űrt érzek ott belül, s minden éjjelen
A sötét árnyakhoz, magamban beszélek...
S most hová is mehetnék, én árva, hová is tartsak?
Hisz minden úton Téged észlellek, Téged, kit még mindig szeretlek!
Vádolom hát önmagam, miért nem voltam képes arra,
Hogy magam mellett tartsalak, s együtt éljük le e - mostmár üresen kongó - életet?
Πίκρα ερημιά μελαγχολία
μια φωνή μου κλαίει στα ηχεία
η ψυχή μου χ΄ρωματα αλλάζει
μα το μαύρο μόνο της ταιριάζει
Keserű, elhagyatott magányosság ez,
S a hangszóróból egy hang, mely hozzám beszélve sír
Lelkem színekbe borítnám újra, de lehetetlen,
Hisz csak a feketeség, mely hozzá még társulni bír...
Σκόρπιες γύρω μου φωτογραφίες
όλες οι μικρές μας ιστορίες
τις κοιτώ κι η αγωνία με λιώνει
άραγε χαμογελάς ακόμη
Köröttem szétszórt fényképek leledznek
Kicsiny történeteink, melyek előttem peregnek
Ezeket nézem, s Érted, az egyedüllétben mállok, s szenvedek,
Hisz mindegyiken ott látom mosolyod, reám szegezve...
Körülbelül két hete jelent meg Nikos Vertis új albuma, "Protaseis" címmel.
Szerencsére egy kedves hölgy már lefordította az összes dal szövegét, így szép lassan én is átültetem ide...
Να 'ξερες τα βράδια πως μισώ
Που με τιμωρούν που σε 'χω χάσει
Θέλω να σε δω το ομολογώ
Άλλη τέτοια νύχτα ας μη περάσει
Bárcsak tudnád, mennyire gyűlölöm az éjjeleket,
Hisz folyton azzal büntetnek, hogy elveszítelek
Mert elismerem, látni szeretnélek,
S soha többé nem kerülni távol Tetőled, egy éjszakára sem...
Θέλω να με νιώσεις
Να μη με προδώσεις
Θέλω να σ΄ακούω να μου λες πως μ' αγαπάς
Θέλω να με νιώσεις
Να μη με σκοτώσεις
Πες πως δε τελειώσαν όσα άρχισαν για μας
Akarom, hogy érezz engem,
S hogy el ne árulj engem!
Hallani akarlak, mikor azt mondod, szeretsz...
Akarom, igen, azt, hogy érezz,
S hogy ne ölj meg, ne küldj a halálba el,
Mondd, hogy ami elkezdődött, nem ért még véget...
Να 'ξερες τις ώρες πως μετρώ
Σαν πληγές στο σώμα μου επάνω
Είναι τόσες που έχω να σε δω
Κι αν δεν έρθεις νιώθω θα πεθάνω
Bár tudnád, mily keservesen számlálom az órákat,
Úgy, mint a sebeket a testemen...
Hány és hány elmúlt már, mióta nem láttalak,
S úgy érzem, meghalok, ha nem jössz, s nem leszel velem...
Δεν ξέρω πού θα φτάσω πού θα βγω καρδιά μου
Θα ‘ρθω κι απόψε να σε βρω
Θα κάνω πράγματα τρελά για σένα
Αρκεί κοντά σου να βρεθώ
Én nem tudom, hová jutok végül, s hová kéne mennem, Kedvesem
De ma éjjel újra eljövök, hogy láthassalak Téged...
Érted még az őrült, lehetetlen dolgokat is megteszem,
Ez épp elég ahhoz, hogy ott legyek az oldaladon, Véled...
Ούτε που με νοιάζει αν με πουν τρελό
Φτάνει εσύ να ξέρεις πως για σένα ζω
Πάλι θα φωνάξω πάλι θα το πω
Πόσο σε λατρεύω αχ πόσο σ’ αγαπώ
Még az sem érdekel, ha ezért őrültnek tartanak
Hisz nékem épp elég, ha tudod, hogy csak Érted élek...
Kimondom jó hangosan, hogy tudd, elmondom újra azt,
Hogy mennyire kellesz, ah, hogy mennyire szeretlek Téged!
Για σένα μου θολώνει το μυαλό καρδιά μου
Να ‘σαι αλλού δεν το μπορώ
Θα ‘ρθω για λίγο να σε βρω καρδιά μου
Απ’ τ’ αδιέξοδο να βγω
Mert Miattad, Kedvesem, elmém is homályba burkolja magát,
Az nem lehet, hogy Tetőled távol létezzem!
Eljövök Hozzád, hogy még egyszer láthassam arcod fénylő sugarát,
S hogy a zsákutcából kiútra lelhessem...
Έφυγες νωρίς, μου 'χεις λείψει
Mόνος μου ξανά πώς να ζω
Ό,τι αγαπώ το 'χεις κρύψει
Μοιάζει η σιωπή όνειρο κακό
Túl korán mentél el, s nagyon hiányzol
Hogyan élhetek tovább ezután?
Elrejtettél mindent, mit Benned szerettem egykoron,
A csend, mint egy rossz álom, úgy köszönt reám...
Πες μου ένα ψέμα για μένα είσαι ουρανός
Πες πώς θα γυρίσεις στη ζωή μου σαν το φως
Πες ότι σου λείπω κι ανήκω σε ό,τι αγαπώ
Έμαθα κοντά σου μακριά σου πια δε ζω
Hazudj hát nekem, hisz Te vagy az égboltozatom,
Mondd azt, hogy visszatérsz hozzám, mint a fény
Hogy hiányzom, s hogy akit szerettem, Te az vagy - mondd,
Véled megtanultam, hogy Nélküled nincs élet, nem létezem én...
Ζήσαμε πολλά που θυμάμαι
Πράγματα μικρά που αγαπώ
Με τις αναμνήσεις μου κοιμάμαι
Όμως πάλι μόνος μου ξυπνώ
Sok mindent megéltünk már, s így emlékezem,
Apró mozzanatokra, melyeket annyira szerettem...
Emlékeim közt hajtom álomra fejem,
De eljő a reggel, s én rájövök, hogy ismét csak Nélküled ébredtem...
M' έκανες κομμάτια εμένα και την καρδιά μου
Ξέχασες ό,τι είχες πει
Όμως τώρα θα μετανιώσεις και θα πληρώσεις
Όλα τα λάθη μαζί
Összetörtél, s vélem együtt szívem is darabokra hullt
Mindent elfeledtél, amit csak kimondtál
De most hát, bánni fogod, s megfizetsz mindenért, - kínozni fog a múlt,
Minden hibádért, mit nékem okoztál...
Να μη ξεχάσεις ποτέ πως η αγάπη γυρνά συνέχεια σαν το φονιά
Στο ίδιο μέρος ξανά
Έτσι μια μέρα θα 'ρθεις και θα χτυπήσεις αλλά δε θα σου ανοίξει κανείς
Δε θα με βρεις πουθενά
Soha se feledd, hogy a szerelem, mint egy bűneset, folyton-folyvást visszatér,
S Te ugyanoda jutsz, nincs más kiút
Így hát, visszajössz egy napon, kopogtatsz, de választ ne remélj,
Mert soha többé nem találsz reám, nem vagyok más, csak elfeledett, ködbe szálló múlt...
Δεν καταλαβαίνω τι τρέχει και ποιος αντέχει
Με μια αγάπη μισή
Νόμιζα πως όλα θ' αλλάξουν κι όλα θα φτιάξουν
Mα δεν αλλάζεις εσύ
Nem értem én, mi következik ezután, s ki viselhet el
Egy szerelmet, mely bevégezetlen marad?
Azt hittem, minden megváltozik, s a sors végre hívogatón felel,
De az igazság az, hogy Te nem változol - s bennem élénk minden Véled eltöltött, semmivé foszlott pillanat...
Ezt a nótát most hallottam meg az Arion rádió internetes adásában
(Ritka jó dolog, hogy kiírják a dalcímet, előadót, s így vissza lehet keresni rá!), és örömömre volt - mert igencsak régen hallottam; valami orsós magnószalagról...
...megaztán, nehogymár egyeduralkodói méreteket öltsön Maxi buzgalma!
Δεν παντρεύομαι / Nem házasodom!
Στίχοι: Νίκος Καρβέλας
Μουσική: Νίκος Καρβέλας
1. Λίτσα Διαμάντη
Εγώ θα ζήσω μοναχή / Egyedül fogok élni én,
σ’ αυτή την κοινωνία / E társadalmi lételemben!
και δε χωράει στο `χω πει / Megmontam már - ehhez kétség sem fér
συζήτηση καμία / Vitázni is róla - értelmetlen!
Δεν παντρεύομαι! Δεν παντρεύομαι / Nem házasodom! Meg nem házasodom
εγώ δε σοβαρεύομαι / Én meg nem komolyodom!
Δεν παντρεύομαι! Δεν παντρεύομαι / Én nem házasodok meg! Nem házasodok meg!
και δεν νοικοκυρεύομαι / És családot sem teremtek!
Για να γυρνάω είμ’ εγώ / Csak csavarogónak vagyok való
κάθε βραδιά και μ’ άλλον / Kinek esténként mindig mással jó!
και για οικογενειακό / És életem körülményeit nem rendezem,
δεν κάνω περιβάλλον / S a családalapítást sem tervezem!
Δεν παντρεύομαι! Δεν παντρεύομαι / Nem házasodom! Meg nem házasodom
εγώ δε σοβαρεύομαι / Én meg nem komolyodom!
Δεν παντρεύομαι! Δεν παντρεύομαι / Én nem házasodok meg! Nem házasodok meg!
και δεν νοικοκυρεύομαι / És családot sem teremtek!
Δε θέλω να `χω μια ζωή / Nem akarok életen át tartó
όλο υποχρεώσεις / Örökös kötelezettséget!
και το στεφάνι που ζητάς / És az esküvői koszorút - amit tőlem vársz
σε άλλη να χρεώσεις / Cserébe, inkább mástól kérjed!
Δεν παντρεύομαι! Δεν παντρεύομαι / Nem házasodom! Meg nem házasodom
εγώ δε σοβαρεύομαι / Én meg nem komolyodom!
Δεν παντρεύομαι! Δεν παντρεύομαι / Én nem házasodok meg! Nem házasodok meg!
και δεν νοικοκυρεύομαι / És családot sem teremtek!
Για να γυρνάω είμ’ εγώ / Csak csavarogónak vagyok való
κάθε βραδιά και μ’ άλλον / Kinek esténként mindig mással jó
και για οικογενειακό / És életem körülményeit nem rendezem
δεν κάνω περιβάλλον / S a családalapítást sem tervezem!
Κόρη καραβοκύρη, κόρη καραβοκύρη
κόρη καραβοκύρη και όμορφη κοπελιά
κορμί κυπαρισσένιο, λυγάς σαν λυγαριά
κορμί κυπαρισσένιο, λυγάς σαν λυγαριά
Egy hajótulajdonos lánya, egy hajósgazda lánya
Egy hajósgazda lánya, és oly' gyönyörű, oly' szépséges Ő
Teste mint a sudár ciprusfa, s hajlik, mint a fűzfavessző
Teste sudár ciprus, s hajlékony mint a fűzfavessző
Λυγαριά, λυγαριά
εσένα έχω στην καρδιά
λυγαριά, λυγαριά
θα σε κλέψω μια βραδιά
Te vesszőszál, kicsiny vesszőszál
Örökre szívembe zártalak mán'
Te vesszőszál, kicsiny vesszőszál
Meglásd, elloplak egy éjszakán!
Σαϊτεμένο μ' έχεις, σαϊτεμένο μ' έχεις
σαϊτεμένο μ' έχεις, πληγή δε φαίνεται
κι άλλος από σένα γιατρός δε γίνεται
κι άλλος από σένα γιατρός δε γίνεται
Nyilad a szívemig, a szívem közepéig hatolt
Nyilad szívem közepéig hatolt - bár sebem nem látható
Nincs is orvos rajtad kívül, fájdalmam nem gyógyítható
Más orvos nincs rajtad kívül, nélküled nem gyógyítható!
Refren:
Λυγαριά, λυγαριά...
Te vesszőszál, kicsiny vesszőszál...
Το φεγγαράκι ρώτα, το φεγγαράκι ρώτα
το φεγγαράκι ρώτα και τ' άστρα να σου πουν
τα μάτια μου πώς κλαίνε όταν σε θυμηθούν
τα μάτια μου πώς κλαίνε όταν σε θυμηθούν
Kérdezd meg a holdat, kérdezd csak meg a holdacskát!
Kérdezd meg csak a holdacskát, s a csillagokat, ahányat csak tudsz!
S elmondják, hogyan sírnak a szemeim, ha eszembe jutsz,
Szemeimből hogy hullnak a könnyek, amikor eszembe jutsz!
Refren:
Λυγαριά, λυγαριά...
Te vesszőszál, kicsiny vesszőszál...
Θαρρώ το πως το θέλεις, θαρρώ το πως το θέλεις
θαρρώ το πως το θέλεις να σεκλετίζομαι
και για τα να σ' αρέσει να βασανίζομαι
και για τα να σ' αρέσει να βασανίζομαι
Úgy vélhetném, te arra vágysz, úgy is hiszem: az a vágyad
Egyre jobban azt kívánva, hogy engem emésszen a bánat!
S az tetszene néked, ha engem más gyötrődni láthat!
És igen tetszene az néked, hogy más szenvedni láthat
Refren:
Λυγαριά, λυγαριά...
Te vesszőszál, kicsiny vesszőszál...
Maradok inkább az "Őskövületes" stílusoknál! 
