Jorgosz felhívta a figyelmemet egyik kedvenc régi rock-zenekarom legújabb számára:
Είκοσι χρόνια συμπληρώνονται από τότε που δημιουργήθηκαν οι ΜΠΛΕ και εμφανίστηκαν για πρώτη φορά στην ελληνική δισκογραφία.. Με αφορμή τα “γενέθλια”, μας χαρίζουν το έβδομο κατά σειρά album τους, το οποίο κυκλοφορεί πριν το τέλος του χρόνου και έρχεται να προστεθεί στον μακρύ κατάλογο της μουσικής τους προσφοράς.
Μια πρώτη γεύση βρίσκεται ήδη στον αέρα. Το νέο τους single έχει τον τίτλο “Κοίτα”…
Betöltötte a huszadik évét azóta, amióta útjára indult a Ble / MPLE - KÉK nevű zenekar, és amikor először tűnt fel a görög diszkográfiában...
.. Ebből a "születésnapi" alkalomból, ajándékoznak meg bennünket, a szám szerinti hetedik albumukkal, ami az év vége előtt jelent meg, ezzel is bővítve azt a hosszú listát, amit a zenéjük kínál.
Az első ízelítő már hallható az éterben. Az új kislemez címe: "Nézd" ...
Ebben az évben hunyt el a múlt évszázad egyik legnagyobb görög dalszöveg írója, Kosztasz Virvasz, aki több ezer népies dalszöveget költött, népi nyelven íródott örökzöldeket.
Μαύρ’ η ώρα που σ’ αντάμωσα,
τζάμπα την καρδιά χαράμισα
κι είν’ η πίκρα μου μεγάλη,
μα θα το βρεις από άλλη. / x2
Fekete a pillanat, amikor találkoztam véled,
Hiába fecséreltem, s törtem össze a szívem
És hatalmas az én bánatom ,
ám, Te is megkapod még majd, valaki mástól... / x2
Χρόνια που με γλέντησες καλά,
τώρα με πετάς ένα μπαρά,
κι είν’ η πίκρα μου μεγάλη,
μα θα το βρεις από άλλη. / x2
Éveken át jól tartottál, ünnepeltél velem,
Most, hozzám vágsz egy dörgedelmet,
És hatalmas az én bánatom ,
ám, Te is megkapod még majd, valaki mástól... / x2
Για χατίρι σου μπατίρισα,
μια κουβέντα δε σου γύρισα,
ε ρε φίλε μου χαλάλι,
και να το βρεις από άλλη. / x2
Az Ön kedvéért mentem tönkre,
Egy rossz szót nem mondtam Önre,
Hej... barátom, megérdemled
s majd egy másik hölgytől megleled... / x2
- - -
Πέθανε σε ηλικία 89 ετών ο σπουδαίος συνθέτης και στιχουργός Κώστας Βίρβος. Ο στιχουργός βρισκόταν τον τελευταίο χρόνο διασωληνωμένος στο σπίτι του στο Παλαιό Φάληρο, ενώ η υγεία του είχε επιβαρυνθεί μετά από βαρύ εγκεφαλικό επεισόδιο.
Elhunyt 89 évesen a nagy zeneszerző és szövegíró Kosztasz Virvosz. Az író, az utolsó időkben a házában, az otthonában leledzett, Paleó Fáliroban, mivel az egészsége nagyon megroppant azóta, mióta agyvérzést kapott.
Πέθανε ο μεγάλος λαϊκός στιχουργός Κώστας Βίρβος
Ο Κώστας Βίρβος γεννήθηκε το 1926 στα Τρίκαλα της Θεσσαλίας. Ήταν πτυχιούχος του Παντείου Πανεπιστημίου.
Meghalt a nagy népi dalszerző Kosztasz Virvosz.
Kostas Virvos született 1926-ban a thesszáliai Trikalában. Dimplomáját a Panteion Egyetemen szerezte.
Από πολύ νωρίς ασχολήθηκε ως στιχουργός με το λαϊκό τραγούδι, χώρο στον οποίο διακρίθηκε από το 1950. Έχει γράψει πάνω από 2.000 τραγούδια, πολλά από τα οποία έχουν χαρακτηριστεί κλασικά. Συνεργάστηκε με τους περισσότερους από τους κορυφαίους συνθέτες και ερμηνευτές του ελληνικού τραγουδιού, μεταξύ αυτών ο Μίκης Θεοδωράκης, ο Βασίλης Τσιτσάνης, ο Γρηγόρης Μπιθικώτσης, ο Στέλιος Καζαντζίδης, ο Γιώργος Νταλάρας, ο Γιάννης Μαρκόπουλος κ.α.
A nagyon korán vált dalszerzővé, és forrt egybe a népzenével, ami 1950-ben zajlott le. Több mint 2000 dalt írt meg, amelyek közül igen sok vált klasszikussá. Együttműködött a legtöbb "csúcson" lévő, vezető görög zeneszerzőkkel, és előadókkal, köztük Mikisz Theodorakisszal, Vaszilisz Tsitsanisszal, Grigorisz Bithikotszisszal, Szteliosz Kazantzidisszel, George Dalarasszal, Giannisz Markopoulosszal stb.
Το πρώτο του τραγούδι που κυκλοφόρησε με το όνομά του ήταν το «Να το βρεις από άλλη» (1948), σε μουσική Απόστολου Καλδάρα με ερμηνευτές τη Σούλα Καλφοπούλου και τον Μάρκο Βαμβακάρη. Από τότε ακολούθησαν μεγάλες στιγμές: «Το καράβι», «Το κουρασμένο βήμα σου», «Μια παλιά ιστορία», «Της γερακίνας γιος», «Σου ‘χω έτοιμη συγγνώμη» κ.ά. Πέρασε και στους ολοκληρωμένους κύκλους τραγουδιών: «Καταχνιά» σε μουσική Χρήστου Λεοντή, «Θεσσαλικός κύκλος » σε μουσική Γιάννη Μαρκόπουλου, «Θάλασσα, πικροθάλασσα» σε μουσική Μίμη Πλέσσα, «Α-Ω» σε μουσική Γρηγόρη Μπιθικώτση κ.ά.
Az első dal, amely az Ő neve alatt jelent meg ",Majd megtalálod valaki másnál" (1948), a zene Apostolisz Kaldaraszé, és az előadók Kalfopoulou Soula Kalfopoulou és Markosz Vamvakarisz. Attól fogva, nagy sikerek, nagy pillanatok következtek egymás után: "A hajó", "A fáradt lépteid" "Egy régi történet", "Gerakina fia", "Kész vagyok már a bocsánatot kérni", stb. Ő és a megvalósult dalciklusok "Haze" zenével Christos Leonti "Thessalikos ciklus" zenével Yannis Markopoulos "Tenger, keserves tenger" zenei Mimis Plessas, "Alfától az Omegáig" a zene Grigorisz Bithikotsisszal stb.
Ένα τραγούδι πες μου ακόμα / Egyetlen dalt énekelj még nekem
Από το LP ''Ρίτα Σακελλαρίου'' που κυκλοφόρησε το 1979 από την Polydor.
Στίχοι: Τάκης Μουσαφίρης
Μουσική: Τάκης Μουσαφίρης
Πρώτη εκτέλεση: Ρίτα Σακελλαρίου
Άλλες ερμηνείες:
2. Δημήτρης Μητροπάνος
3. Μιχάλης Μενιδιάτης
4. Κατερίνα Στανίση
5. Μελίνα Κανά
6. Κατερίνα Κούκα
7. Βασίλης Καρράς
Ένα τραγούδι πες μου ακόμα
και βάψ' τον ήλιο με μαύρο χρώμα
ένα τραγούδι αγαπημένο
απ' την ψυχή σου να 'ναι βγαλμένο
Egy dalt énekelj még nekem,
és a napot feketére fessed!
Egy dalt, a kedvenc dalom,
s legyen a lelkedből fakadó..
Σε παρακαλώ απόψε
την ψυχή μου βρες και κόψε
πάρε την αναπνοή μου
βάλε τέρμα στη ζωή μου (x2)
Kérlek, hogy ma este
találd meg, és vágd ki a lelkem
Vedd el a lélegzetem,
vess véget az életemnek!
Ένα τραγούδι πες μου ακόμα
και κάν' τα όλα λάσπη και χώμα
ένα τραγούδι το τελευταίο
μα θέλω να 'ναι το πιο ωραίο
Még egy éneket nekem daloljál,
és gyúrd mindezt földdé, sárrá, porrá..
Egyetlen dalt, az utolsót nekem,
de azt akarom, hogy a legszebb legyen!
Σε παρακαλώ απόψε
την ψυχή μου βρες και κόψε
πάρε την αναπνοή μου
βάλε τέρμα στη ζωή μου / (x4)
Kérlek, hogy ma este
találd meg, és vágd ki a lelkem
Vedd el a lélegzetem,
vess véget az életemnek! / (x4)
Εσύ που χάρισες σε μένα την καρδιά σου,
την αγκαλιά, τα νιάτα σου, την ομορφιά σου
δεν το περίμενα ποτές μου απο σένα
πως σ'άλλον άνδρα τα φιλιά σου έχεις δωσμένα
φαρμακωμένα χείλη, φαρμακωμένα χείλη...
Te, aki odaajándékoztad nekem a szíved,
az ölelésed, a fiatalságodat, a szépségedet,
Nem vártam volna soha, éppen Tőled,
hogy a másik férfinak adod a csókjaidat!
Mérgezett ajkak, Mérgezett ajkak...
Έδωσαν τα φιλιά τους πάνω στα δικά μου
στον πονεμένο τον μεγάλο έρωτά μου
και πήραν ότι όμορφο είχα κοντά μου
φαρμακωμένα χείλη, φαρμακωμένα χείλη..
A csókjaikat, az én csókjaimra adták
A fájó, hatalmas nagy szerelmemre
És elvették, ami szép csak volt a közelemben
Mérgezett ajkak, Mérgezett ajkak...
Καταραμένη να 'σαι τώρα απ'την καρδιά μου
αφού επρόδωσες τα χείλη τα δικά μου
μαύρη κατάρα να μαραίνει τη χαρά σου
και νυχτοπούλια να ρημάζουν τα όνειρά σου
φαρμακωμένα χείλη, φαρμακωμένα χείλη..
Átkozott légy most, a szívem által
mivel árulója lettél az én ajkaimnak
Fekete átok hervassza a boldogságod!
És éjszakai baglyok pusztítsák álmaidat!
Mérgezett ajkak, Mérgezett ajkak...
Έδωσαν τα φιλιά τους πάνω στα δικά μου
στον πονεμένο τον μεγάλο έρωτά μου
και πήραν ότι όμορφο είχα κοντά μου
φαρμακωμένα χείλη, φαρμακωμένα χείλη
φαρμακωμένα χείλη, φαρμακωμένα χείλη..
A csókjaikat, az én csókjaimra adták
A fájó, hatalmas nagy szerelmemre
És elvették, ami szép csak volt a közelemben
Mérgezett ajkak, Mérgezett ajkak...
Mérgezett ajkak, Mérgezett ajkak...
Έδωσαν τα φιλιά τους πάνω στα δικά μου
στον πονεμένο τον μεγάλο έρωτά μου
και πήραν ότι όμορφο είχα κοντά μου
φαρμακωμένα χείλη, φαρμακωμένα χείλη...
A csókjaikat, az én csókjaimra adták
A fájó, hatalmas nagy szerelmemre
És elvették, ami szép csak volt a közelemben
Mérgezett ajkak, Mérgezett ajkak...
Όταν έχω εσένα
μπορώ να ονειρεύομαι ξανά
ανοίγω μες στη θάλασσα πανιά
και πιάνω μες τα χέρια μου
τον κόσμο να τον φτιάξω
Amikor az enyém vagy
Újra álmodozni tudok
Újra vitorlákat bonthatok a tenger vizén
És a kezeim közé foghatom
A világot, hogy kijavítsam
Όταν έχω εσένα
μπορώ να μη βυθίζομαι αργά
τα βράδια που πληγώνεται η καρδιά
και πιάνω το μαχαίρι
το σκοτάδι να χαράξω
Amikor a birtokom vagy
Úgy tehetek, hogy ne süllyedjek lassan
És az estéken, amikor megragadom a kést, hogy sebesült szív
és elkapom a kést, hogy
a sötétséget megalkossam
Κάνε ένα βήμα
να κάνω εγώ το επόμενο
αίμα μου και σχήμα
λόγος και ψυχή στο συμφραζόμενο
Tégy meg egy lépést
Hogy én tegyem meg a következőt
A vérem és alakja
ok és lélek a kontextuális
Όταν έχω εσένα
νιώθω σαν παιδί, έχω έναν άνθρωπο
μη φοβού κανένα
Εσύ κι εγώ στον κόσμο
τον απάνθρωπο
Amikor én téged birhatlak
Úgy érzem magam, mint egy gyerek, van egy férfi
a félelem nem minden
Te és én a világon
Az embertelen
Εσύ κι εγώ
Όταν έχω εσένα
μπορώ να βάψω με ασήμι τη σκουριά
μπορώ να κοιμηθώ με σιγουριά
να πιάσω με τα χέρια μου
τους δράκους να σκοτώσω
Te és én
Amikor én téged birtokollak
Ezüstre tudom festeni a rozsdát...!
Nem tudok aludni bizalommal
elkapni a kezem
sárkányokat megölhessemi
Όταν έχω εσένα
αντέχω, πάω δίπλα στον γκρεμό
το ξέρω, έχω ένα χέρι να πιαστώ
κοντά μου έναν άνθρωπο
τα χρόνια μου να ενώσω
Amikor én téged
Állok, menj le a szikláról
Tudom, van, akire egy kar
közelemben egy férfit
éveim hogy csatlakozzon
Καλλιτέχνης: Πέγκυ Ζήνα
Συνθέτης: Γιώργος Μουκίδης
Στιχουργός: Γιώργος Μουκίδης
Δείτε το Video Clip
Απ' το τζάμι κοιτώ
και θυμάμαι ένα χάδι
τι παράξενο φως
στης ζωής το σκοτάδι...
Az ablakból kifelé nézek
És egy simogatásra emlékszem
Milyen furcsa fények..
Az élet sötétjében..!
Έχει πιάσει βροχή
κι είναι η ώρα που φεύγεις
ήρθα για να σε δω
μα εσύ μ' αποφεύγεις...
El kezd zuhogni épp az eső
És épp abban az időben, amikor elmész
Azért jöttem, hogy lássalak
De Te, menekülsz előlem, csak nem félsz?
Κάτω από την ομπρέλα σου θα μπω
και θα ρωτήσω βιαστικά για τη ζωή σου
αχ πόσο μου έλειψε αυτό
μες τη βροχή να περπατάω εγώ μαζί σου...
Az esernyőd alá bújok
És rákérdezek sietve az életedre
Ó, jaj, nekem ez mennyire hiányzott,
Hogy az esőben sétálgassak Veled..!
Απ' το χέρι σου θα κρατηθώ
θα σε κοιτάξω, θα μυρίσω το άρωμα σου
κι άλλη μια φορά θα το δεχτώ
πως είναι βάσανο να είμαι μακριά σου...
Megtartom magam, a kezedbe kapaszkodva
Rád nézek majd, érezni fogom az illatodat
És ismét el kell fogadnom majd,
Hogy amikor távol vagyok tőled, mekkora gyötrelem az..!
Τι να πεις τι να πω
παγωμένα τα χείλη
δεν μπορώ να σκεφτώ
πως θα μείνουμε φίλοι...
Mit mondjál, mit mondjak?
Jegesre fagyva az ajkaid
Nem hiszem s nem tudok arra gondolni,
Hogy csupán barátok maradjunk ...
Είναι τόσα γιατί
είναι πόνος και θλίψη
πάει τόσος καιρός
που δεν σε έχω αγγίξει...
Oh, milyen sok a miért?!
Mi fájdalom, és mi bánat!
És mennyi idő eltelt!
Hogy hozzád, nem is értem..!
Κάτω από την ομπρέλα σου θα μπω
και θα ρωτήσω βιαστικά για τη ζωή σου
αχ πόσο μου έλειψε αυτό
μες τη βροχή να περπατάω εγώ μαζί σου...
Az esernyőd alá bújok
És rákérdezek sietve az életedre
Ó, jaj, nekem ez mennyire hiányzott,
Hogy az esőben sétálgassak Veled..!
Απ' το χέρι σου θα κρατηθώ
θα σε κοιτάξω, θα μυρίσω το άρωμα σου
κι άλλη μια φορά θα το δεχτώ
πως είναι βάσανο να είμαι μακριά σου...
Megtartom magam, a kezedbe kapaszkodva
Rád nézek majd, érezni fogom az illatodat
És ismét el kell fogadnom majd,
Hogy mikor távol vagyok tőled, mekkora gyötrelem is az..!
Στίχοι: Σταμάτης Μεσημέρης
Μουσική: Σταμάτης Μεσημέρης
Πρώτη εκτέλεση: Σταμάτης Μεσημέρης
Dalszöveg: Stamatis Mesimeris
Zene: Stamatis Mesimeris
Első előadó: Stamatis Mesimeris
Άλλες ερμηνείες:
Βασίλης Παπακωνσταντίνου & Τάνια Κικίδη ( Ντουέτο )
További előadók:
Vasilis Papakonstantinou & Tanya Kikidi (Duett)
Έχω τόσα βράδια να σε δω
και περιμένω
μέσα μου ένα άλογο τυφλό
αγριεμένο
μη καπνίζεις τόσο, σ' αγαπώ
και να προσέχεις
μη σε πάρει σύννεφο λευκό
και να μη τρέχεις.
Oh, mennyi éj múlt el anélkül, hogy lássalak!
És csak várok...
Bennem egy vak ló őrjöng
Vadul, és dühösen
Nem dohányozz annyira szeretlek!
És vigyázz magadra!
Nehogy elragadjon egy fehér felhő
És ne rohanj!
Ένα τηλεφώνημα προχτές
μη μου αλλάζεις
πάγωσε στα χείλια ο καφές
μη με ξεχάσεις
μια φωτογραφία δυο διπλά
και στην υγειά σου
δυο τσιγάρα όπως μια φορά
κι όλα δικά σου.
Egy telefonhívás tegnap előtt
Nehogy megváltozz nekem!
Megfagyott ajkaim közt a kávé
Ne felejts el engem!
Egy fénykép, és kettő mellette
és az egészségedre
Két cigaretta, ahogy egyszer
és mindenem a tiéd...!
Ρίχνω μια ευχή δεν ακούς κι όμως είσ’ εκεί
πιάνω τη σιωπή και τη σπάω μα δεν είσ’ εκεί
κρίμα που να βρω λίγο φως να σ’ ονειρευτώ
πες μου κάτι απλό που να μοιάζει αληθινό
Fohászt vetek, ám, nem hallasz, pedig még ott vagy
Megragadom a csendet, és széjjel töröm, de már nem vagy ott!
Kár, hogy nem lelhetek egy kis fénysugárra, hogy álmodhassak rólad!
Mondj valami egyszerűt, ami úgy tűnhet igaz, és való..!
Όλα εσύ μόνο εσύ κόκκινο φιλί
μια γλυκιά μουσική μας κρατάει μαζί
Όλα εσύ μόνο εσύ κόκκινο φιλί
όλα εσύ πάντα εσύ μόνο μόνο εσύ
Mindenütt Te vagy! Csak Te! Vérvörös csók...
Ah! Egy édes dallam, minket közel, s egyben tart
Oh! Mindenütt Te vagy! Csupán Te! Vérvörös csók...
Te vagy a minden! Mindig csak TE! Egyedül csak TE!
Ήρθες σαν γιορτή απίστευτο σε θέλω πιο πολύ
ήρθες σαν γιορτή κρυφακούν γύρω σου θεοί
πες μου πού να βρω πιο γλυκό κομμάτι να σκεφτώ
πες μου κάτι απλό που να μοιάζει αληθινό
Úgy jöttél el, mint egy ünnep... hihetetlen, de egyre inkább kívánlak!
Mint egy ünnep, úgy jöttél el... körülötted istenek hallgatóznak, leskelődnek
Mondd meg, hol találok Nálad édesebb falatot, hogy meggondoljam magam?
Mondj valami egyszerűt, ami igaznak, és valóságnak tűnhet..!
Όλα εσύ μόνο εσύ κόκκινο φιλί
μια γλυκιά μουσική μας κρατάει μαζί
Όλα εσύ μόνο εσύ κόκκινο φιλί
όλα εσύ πάντα εσύ μόνο μόνο εσύ
Mindenütt Te vagy! Csak Te! Vérvörös csók...
Egy édes dallam, minket közel, s egyben tart
Oh! Mindenütt Te vagy! Csupán Te! Vérvörös csók...
Te vagy a minden! Mindig csak TE! Egyedül csak TE!
Άιντε και ντε, άιντε και ντε
άιντε και ντε, άιντε ντε
άιντε και ντε, Άιντε το τραίνο πήγαινε
όρθιος ο μηχανοδηγός
με το κασκέτο του στραβά
καλό τιμόνι κουμαντάριζε
μες στη καπνιά, μες στη βραδιά
με μπλούζα σαν λυκοπροβιά
ασίκης μηχανοδηγός
με το μικρό μουστάκι του
καλό τιμόνι οδήγαγε
το τραίνο για τον ουρανό
άιντε και ντε...
Κι όλο στον ουρανό το τραίνο πήγαινε
άιντε και νύχτωνε
πίσω του δάσος ορφανό
άφηνε μιαν ουρά καπνό
στο ματωμένο δειληνό
άιντε ντε
Άιντε και ντε...
μες στην πετσέτα το ψωμί και το κρομμύδι
ώρα για σχόλασμα παιδιά
ένας σπουργίτης μοναχά
τα ψίχουλα τσιμπολογά
άιντε και ντε...
Άιντε και ντε...
άιντε τα τραίνα βούλιαξαν
ένα μονάχο καταμόναχο
έξω απ’ τις ράγες πήγαινε
με τους νεκρούς του θερμαστές
και τους νεκρούς εισπράκτορες
μια μαλακιάν ουρά καπνό
άφηνε μες στον ουρανό
μεγάλο δάσος ορφανό
μια μαλακιάν ουρά καπνό
στο μαραμένο δειληνό
άιντε και ντε...
Άιντε και ντε...
κάψα και σίδερο
Να μια, να δυο, να κι άλλη μια
λοστοί ξηνάρια και σφυριά
κι ο δυναμίτης στη βραχόπετρα
στα μάτια σου πέτρα μουγκή
στα μάτια σου πέτρα σκληρή
σπίτι δεν έχτισες εσύ
με τη δουλειά σου τη βαριά
χτίσ’ το λοιπόν με την βαρυά
να δυο, να τρεις να κι άλλη μια
κι ο κόκορας λαλεί μακριά
άιντε και ντε...[/b]
Μιλάς για μοναξιά / A magányról beszélsz
για δύσκολες στιγμές / a nehéz percekről
και σαν κοιτάς ψηλά / és ahogy felnézel
τα σύννεφα μετράς / a felhőket számolod
και όχι τις φωτιές / és nem a tüzeket
Μιλάς για το κενό / Az ürességről beszélsz
που μένει στην καρδιά / ami a szívben lakozik
και δε ρωτάς να βρεις / és nem is kérded, hogy megtaláld
τ'αστέρι που ξανά / a csillagot mely újra
μας έφερε κοντά / közel hozott bennünket egymáshoz
Εγώ κι εσύ / Én és te
δυο άγγελοι στη γη που ζούνε / két angyal akik a földön élnek
κι αυτά που ζούνε τους ακούνε / és azok akik élnek hallgatják
πράγματα απλά, όνειρα τρελά / az egyszerű dolgokat, őrült álmokat
μα η αγάπη ζει μέσα σ'αυτά / de a szerelem bennük él
Εγώ κι εσύ / Én és te
δυο άγγελοι ουρανό που ψάχνουν / két angyal akik az égboltot keresik
που αγαπιούνται άρα υπάρχουν / akik szeretkeznek, tehát léteznek
και στα δύσκολα, μα και στα εύκολα / a nehéz és a könnyű időkben
από έρωτα θα λιώνουν τα φτερά / a szerelemtől majd szétolvadnak a szárnyak
Μου λες πως προχωράω / Azt mondod nekem, hogy haladok előre
και κάθε μέρα φεύγω πιο μακριά / és minden nap messzebbre jutok
Ελευθερία ζητάω / Szabadságot kérek
μακριά απ'τις ενοχές / távol a bűnöktől
Ακόμα σ'αγαπάω / Még mindig szeretlek
Κάθε φορά λάθη πολλά με χρεώνεις
και λες θα φύγεις ξανά
οι δικές σου απειλές στο λέω πως είναι τρελές
Κάθε φορά λάθη πολλά με χρεώνεις και λες θα φύγεις ξανά
και ζητάς αφορμές ν' ανοίγεις καινούριες πληγές
Minden alkalommal sok hibával vádolsz
és azt mondod hogy megint elmész
a fenyegetéseid, mondom neked, őrültségek
Minden alkalommal sok hibával vádolsz és azt mondod hogy megint elmész
és okokat keresel hogy új sebeket nyiss fel
Εδώ θα γυρίζεις εδώ
θα σαι πάντα εδώ
δεν θ' αντέχεις εσύ πουθενά
Θα πεθαίνεις εδώ
καθε νύχτα εδώ
σ' άλλο σώμα δεν μπαίνεις ξανά
Πάλι θα στο πω
θα `σαι πάντα εδώ
Εδώ θα γυρίζεις εδώ
θα `σαι πάντα εδώ
με δικά μου σημάδια εδώ
την ψυχή σου εδώ
το κορμί σου εδώ
κι η ζωή σου η άδεια εδώ
Πάλι θα στο πω
θα `σαι πάντα εδώ
Ide, visszatérsz ide
mindig itt leszel
sehol máshol nem fogod kibírni
itt fogsz meghalni is
minden éjjel itt
más testbe nem fogsz újra belépni
még egyszer mondom neked
hogy mindig itt leszel
Ide, visszatérsz ide
mindig itt leszel
a saját hegeimmel itt
a lelked itt
a tested itt
és az üres életed itt
még egyszer mondom neked
hogy mindig itt leszel
Κάθε φορά έτσι απλά κάνεις σκέψεις τρελές κι αλλάζεις μετά
οι κρυφές σου ενοχές σε πάνε μαζί μου στο χτες
Κάθε φορά έτσι απλά κάνεις σκέψεις τρελές να φύγεις ξανά
Μα τις άδειες στιγμές να ξέρεις για μένα θα κλαις
Minden alkalommal amikor őrült gondolataid támadnak aztán megváltozol
a rejtett bűneid mennek velem a tegnaphoz
Minden alkalommal amikor őrült gondolataid támadnak arról hogy újra elmész
De az üres pillanatokban tudod hogy értem fogsz sírni
Μουσική: Γιώργος Σαμπάνης
Στίχοι: Ελεάνα Βραχάλη
Ενορχήστρωση: Χρήστος Σούμκα
Σκηνοθεσία: Γιάννης Παπαδάκος
Επιμέλεια: Μιχάλης Παπανικολάου
Produced & arranged by Soumka
Λες δεν με θέλεις
Λες πως λυπάσαι
Προσπάθησα να 'μαι η αγκαλιά
που θα κοιμάσαι
Azt mondod, nem kellek neked
Azt mondod, sajnálod!
Próbáltam az az ölelés lenni,
amelyben elragad az álom...
Μα δεν αντέχεις
τέτοιο μαγνήτη
Και εκρήξεις για εμένα φυλάς
στο άδειο μας σπίτι
Το όνειρο λείπει
De nem bírod
Az ilyen vonzást
És robbanásokat őrzöl számomra
a mi üres házunkban
Hiányzik az álom
Μέσα σου του έρωτα έχει σβήσει το φως
και έχει ανάψει ο εγωισμός
Κι όλο με συγκρίνεις και κρίνεις
λες και είμαι για εσένα απλά αριθμός
Benned eloltotta a fényt a szerelem
És az önzés gyulladt fel helyette
És mindig csak kritizálsz, és elítélsz,
Mintha számodra csupán egy egyszerű szám volnék
Και ποιον αγαπάς πέρα απ' τον εαυτό σου
Και ποιον πολεμάς λες κι είναι εχθρός σου
Εμένα π' αγγίζεις, εμένα γκρεμίζεις
και μες τα συντρίμμια μετά κλαις για μας
És önmagadon kívül kit szeretsz?
És kivel harcolsz, mint az ellenségeddel?
Engem, akihez hozzá érsz, engem teszel tönkre
És aztán a törmelékek közt, érettünk sírsz
Και ποιον αγαπάς σε ρωτάει κι η σκιά σου
Μονά ή ζυγά είναι όλα δικά σου,
Εσύ αποφασίζεις , διατάζεις και ορίζεις
Την μοίρα ενώνω μα όλο την σπας
Και ποιον αγαπάς, πες μου ποιον αγαπάς
Mégis, kit szeretsz? - kérdi magadtól az árnyékod is
Csupán a párod, az, ami a tiéd,
Te dönthetsz, és írhatsz elő határokat,
A sorsunkat próbálom egyesíteni, de mindig szétzúzod!
Mégis, kit szeretsz? Mondd el, kit szeretsz?
Κι αν σε λατρεύω,
σε απογοητεύω
Σε λάθος για σένα ρυθμό
λες πως χορεύω
És ha a szerelmes is vagyok,
Néked csalódást okozok
Eltévesztem veled ritmust
mintha táncolnék
Ποιος φόβος φταίει
κι όλο θυμώνεις
Για όλα σε μένα ξεσπάς,
και με τελειώνεις
Το αύριο παλιώνεις
Mely félelem a vétkes?
és emiatt vagy örökké mérges?
Minden miatt engem okolsz ordítva,
és engemet elpusztítva
A holnapot is megcsúnyítva
Μέσα σου του έρωτα έχει σβήσει το φως
και έχει ανάψει ο εγωισμός
Κι όλο με συγκρίνεις και κρίνεις
λες και είμαι για εσένα απλά αριθμός
Benned eloltotta a fényt a szerelem
És az önzés gyulladt fel helyette
És mindig csak kritizálsz, és elítélsz,
Mintha számodra csupán egy egyszerű szám volnék
Και ποιον αγαπάς πέρα απ' τον εαυτό σου
Και ποιον πολεμάς λες κι είναι εχθρός σου
Εμένα π' αγγίζεις, εμένα γκρεμίζεις
και μες τα συντρίμμια μετά κλαις για μας
És önmagadon kívül kit szeretsz?
És kivel harcolsz, mint az ellenségeddel?
Engem, akihez hozzá érsz, engem teszel tönkre
És aztán a törmelékek közt, érettünk sírsz
Και ποιον αγαπάς σε ρωτάει κι η σκιά σου
Μονά ή ζυγά είναι όλα δικά σου,
Εσύ αποφασίζεις , διατάζεις και ορίζεις
Την μοίρα ενώνω μα όλο την σπας
Και ποιον αγαπάς, πες μου ποιον αγαπάς
Mégis, kit szeretsz? - kérdi magadtól az árnyékod is
Csupán a párod, az, ami a tiéd,
Te dönthetsz, és írhatsz elő határokat,
A sorsunkat próbálom egyesíteni, de mindig szétzúzod!
Mégis, kit szeretsz? Mondd el, kit szeretsz?