Szeretem a jó tehetségkutató műsorokat, mert megismerhetünk megannyi ifjú tehetséget!
Nem csak énekük, gitártudásuk miatt, hanem a mondanivalójuk és dalszöveg, vagy zeneszerzői vénájuk miatt is..!
Itt egy ifjú (16 éves!) leány, aki 3-5 évvel ezelőtt lépett erre az ösvényre...
Λένε είναι η διαδρομή μεγάλη / Azt mondják, hogy az út nagyon hosszú
Μα δεν φοβάμαι, ζω για να ρισκάρω / De nem félek, azért élek, hogy kockáztassak
Η θάλασσα η γαλάζια με ψυχές έχει βαφτεί και τρόμο / A tenger, a kék, lelkekkel festett és rettegéssel
Λένε είναι η ζωή ωραία / Azt mondják, az élet gyönyörű és szép!
Μα με ψεύτες έχω πια να κάνω / De nekem hazugokkal kell már cselekednem
Κι αν περάσω απέναντι που θα με βγάλει ο δρόμος δεν ξέρω / És ha áttérek a túloldalra, nem tudom, hová vihet majd az út?
Για λίγο χρήμα δες ο κόσμος τι μας κάνει / Egy kis pénzért, nézzétek, mit tesznek velünk az emberek!
Την εξουσία κυνηγάνε όλοι πια / A hatalomra vadásznak már mind, az egész világon
Και μες στο νήμα της ζωής μας θα μπλεχτούνε / És az életünk fonala során, arra vetemednek
Να της αλλάξουνε απότομα τροχιά / Hogy hirtelen megváltozssák a sebességet
Για λίγο χρήμα δες οι ψεύτες που μας παίζουν / Egy kis pénzért, lásd csak a hazugok, hogyan játszanak ki minket?
Και στα μέρη μου συντρίμια πια θα δω / És az én helyeimen már csak roncsokat fogok látni
Ψυχές μικρές, αθώες δες χαμογελούνε / Apró lelkek, ártatlanok nézd, hogy mosolyognak!
Χωρίς να ξέρουν πως το αύριο είναι μικρό / Anélkül hogy tudnák, hogy a holnap egészen apró!
Στο μέλλον μου θα ξενιτευτώ / A jövőmben álmodni fogok
Πρόσφυγας εγώ για να ντυθώ / Hogy én menekültnek öltözzek be
Ποιός να το φανταστεί / Ki képzelheti el,
πως θα 'χανα σημαντικούς ανθρώπους μου / Hogy elveszítem majd a legfontosabb embereimet?
Απών αυτός που 'λεγε μ' αγαπά / Azok közt, akik azt mondták szeretnek,
Κι ακούω ξανά τα πυρομαχικά / És ismét hallom a lőszereket
Ποιός να μου το χε πει / Aki azt mondta nekem,
πως θ' απομακρυνομουν απ' τον τόπο μου / El fogok távolodni a földemtől
Az előző hozzászólásban éneklő lány, egy másik dalt is elénekelt a zsűrinek, emléket állítva a 3 héttel korábban elhunyt (2018.10.24.), szeretett nagmamájáról..!
A zenét bár ő maga szerezte, a csodálatos dalszöveget Taszosz Zotalisznak köszönheti.
Φεγγάρια ματωμένα / Sok vérző Hold
Όνειρα πεθαμένα / Halott álmok
Κίνησες για ταξιδι / Elindultál, hosszú útnak
Να φύγεις ήρθε η ώρα / Elérkezett az idő, hogy eltávozz
Γιατί θεέ μου τώρα / Istenem! Miért pont most?
Πόσο μου λείπεις ήδη / Oh, mennyire hiányollak!
Είναι μακριά οι δρόμοι / Az utak messze vannak
Δε πρόλαβα συγνώμη / Nem értem oda, bocsánat
Να σ' αποχαιρετήσω / Hogy Tőled végleg elbúcsúzzak
Μόνο με μια κιθάρα / Csupán egyetlen gitárral
Και στην καρδιά λαχτάρα / És a szívünkben a vággyal
Πώς να σε φέρω πίσω / Vissza, hogyan hozhatnálak?
Πάντα θα σε θυμάμαι / Rád örökké emlékezni fogok
Και θα χαμογελώ / És mosolyogok majd
Και όταν θα κοιμάμαι / És amikor majd elalszom
Θα σ' έχω στο μυαλό / Ott leszel velem gondolatban
Και αν τύχει και δακρύσω / És ha véletlenül a könnyem eleredne
Αν θες συγχώρα με / Ha akarod, bocsássál meg!
Έλα στο όνειρο μου / Az álmaim közé jöjj el, gyere!
Και παρηγόρα με / És vigasztaljál meg!
Σε τούτο το τραγούδι / Ebben az énekben
Στολίδι μου λουλούδι / Én virágom, én ékességem,
'Θελα να σού το πω / El akarom mondani neked
Εκεί δε θα φοβάσαι / Hogy ott nem kell többé félned
Και πάντα να θυμάσαι / És arra mindig emlékezz,
Πόσο σε αγαπώ / Hogy mennyire szeretlek!
Újabb kérés futott be...! Hallgassátok szeretettel, és énekeljétek is (összevetve a fonetikával, olvasni is tanulhatjátok az eredeti szöveget!)!
További kellemes hétvégét!
Χρήστος Μενιδιάτης
Μουσική - Στίχοι: Θοδωρής Κοτονιάς
Μου το είπε ένα αηδόνι / Egy pacsirta mondta el nekem,
πως η άνοιξη τελειώνει / hogy a tavasz véget ér, igen!
μα εγώ ποτέ μου δεν το πίστεψα / De én nem hittem el soha!
και ανθίσανε οι δρόμοι / És az utcák virágba borultak
άλλη μια φορά ακόμη / Talán emiatt, újra, még egyszer
και στην αγκαλιά σου μέσα πίστεψα. / az öled mélyén is elhittem neked.
Mu to ípe éna ajdhóni
posz i ánikszi teljóni
ma eghó poté mu dhen to písztepsza
ke anthíszane i dhrómi
álli mja forá akómi
ke sztin angaljá szu mésza písztepsza.
Άτιμη καρδιά / Becstelen szív,
Άτιμη καρδιά / Szégyentelen szív!
δίχως να ρωτήσεις δίνεις τα κλειδιά. / Kérés nélkül adod vissza a kulcsokat,
δίχως να ρωτήσεις δίνεις τα κλειδιά. / kérés nélkül adod a kulcsokat át!
Átimi kardhjá
Átimi kardhjá
dhíhosz na rotíszisz dhínisz ta klidhjá.
dhíhosz na rotíszisz dhínisz ta klidhjá.
Μου το είπε μια τσιγγάνα / Egy cigányasszony mondta nekem
η καρδιά σου είναι αλάνα / a szíved egy játszótér a falu szélén
για να παίζουν κάθε Μάη τα παιδιά / ahol minden májusban kedvükre játszhatnak a gyerekek
κι αν τα γόνατα ματώνουν / még akkor is, ha a térdeik véreznek
τα παιχνίδια δεν τελειώνουν / a játékoknak akkor sincs vége-hossza!
στους γκρεμούς θα παίζει πάντα η καρδιά. / a szív mindig ott játszik, szélén a szakadékoknak
Mu to ípe mjá cingána
i kardhjá szu íne alána
já ná pezun káthe Mái tá pedhjá
ki án tá ghónata matónun
tá pehnídhja dhen telejónun
sztusz ngremúsz tha pézi pánda i kardhjá.
Άτιμη καρδιά / Becstelen szív,
Άτιμη καρδιά / Szégyentelen szív!
δίχως να ρωτήσεις δίνεις τα κλειδιά. / Kérés nélkül adod vissza a kulcsokat,
δίχως να ρωτήσεις δίνεις τα κλειδιά. / kérés nélkül adod a kulcsokat át!
Átimi kardhjá
Átimi kardhjá
dhíhosz na rotíszisz dhínisz ta klidhjá.
dhíhosz na rotíszisz dhínisz ta klidhjá.
Μου το είπε ένα αστέρι / Egy csillag mondta nekem el
η γραμμή που `χεις στο χέρι / az a tenyeredben lévő vonal,
θα σε φέρνει ως την πόρτα της μπροστά / egészen az ajtajáig vezet majd
κι αν ποτέ της δεν ανοίξει / és még ha soha sem nyitná ki azt,
ο αέρας θα φυσήξει / majd egy hatalmas szél fogja átfújni,
να σου φέρει πίσω ό,τι σου χρωστά. / hogy visszahozza neked, mindazt amivel tartozik.
Mu to ípe éna asztéri
i ghrammí pu `hisz szto héri
thá sze férni osz tin pórta tisz brosztá
ki an poté tisz dhen aníkszi
o aérasz thá fiszíkszi
ná szu féri píszo ó,ti szu hrosztá.
Az alábbi Harci induló műfordítójának, Szabó kálmánnak, nemrég koszorúzták az emléktábláját
az Árpádhíd pesti hídfőjénél található lakóépület sarkán!
(ott, ahol Göncz Árpád szobrát is nemrég avatták)
Ως πότε παλικάρια, θα ζούμε στα στενά, / Bajtársak, meddig éljünk bujdosva, szűkösen,
μονάχοι σα λιοντάρια, στις ράχες στα βουνά; / Magányos oroszlánként a hegygerinceken?
Σπηλιές να κατοικούμε, να βλέπουμε κλαδιά, / Barlang legyen lakásunk és társunk odvas ág?
να φεύγωμ’ απ’ τον κόσμον, για την πικρή σκλαβιά; / Fussunk ki a világból, mert fáj a szolgaság?
Να χάνωμεν αδέλφια, πατρίδα και γονείς, / Elhagyjuk jó szülőink, testvérünk és hazánk,
τους φίλους, τα παιδιά μας, κι όλους τους συγγενείς; / Gyermekeink, barátunk, s minden atyánkfiát?
Κάλλιο είναι μιάς ώρας ελεύθερη ζωή, / Jobb csak egy kurta órát szabadon élni át,
παρά σαράντα χρόνια, σκλαβιά και φυλακή. / Mint negyven esztendeig viselni rabigát.
Τι σ’ ωφελεί αν ζήσεις, και είσαι στη σκλαβιά; / Mit használ az, ha élsz is, de más szolgája vagy?
στοχάσου πως σε ψένουν, καθ’ ώραν στην φωτιά. / Érezd, hogy tüzes nyárson pörkölik húsodat!
...
Βουλγάροι κι Αρβανήτες, Αρμένιοι και Ρωμιοί, / Bolgárok és albánok, görögök és szerbek,
Αράπηδες και άσπροι, με μια κοινήν ορμή, / Arabok és fehérek, a Szabadság mellett
Για την ελευθερίαν, να ζώσωμεν σπαθί, / Egy lendülettel fogjuk mindnyájan fegyverünk,
πως είμαστ’ αντριωμένοι, παντού να ξακουσθή. / Hadd hallják hét határon is túl: nem remegünk!
...
Του Σάββα και Δουνάβου, αδέλφια Χριστιανοί, / Száva és Duna menti keresztény testvérek,
με τα άρματα στο χέρι, καθ’ ένας ας φανή, / Ragadjatok mind fegyvert, kicsiny és nagy népek!
Το αίμα σας ας βράση, με δίκαιον θυμόν, / Jogos dühtől forr vérünk, kicsinyek és nagyok,
μικροί μεγάλοι ομώστε, τυρράννου τον χαμόν. / Esküdjetek, elűzzük végre a Zsarnokot!
...
Με μια καρδιά όλοι, μια γνώμη, μια ψυχή, / Egy szívvel, egy lélekkel, egy akarattal hát
χτυπάτε του τυράννου, την ρίζα να χαθή. / Sújtsunk le gyökerére, vesszen a zsarnokság:
Να ανάψουμε μια φλόγα, σε όλην την Τουρκιά, / A török birodalmat borítsa el a láng
να τρέξει από την Μπόσνα, και ως την Αραπιά. / És járja Boszniától Arábiáig át!
Ψηλά στα μπαϊράκια, σηκώστε τον σταυρόν, / Fel a keresztes zászlót, harcunkban ez a jel,
και σαν αστροπελέκια, χτυπατε τον εχθρόν. / Csapjunk az ellenségre, ahogy villám felel!
Ποτέ μη στοχασθήτε, πως είναι δυνατός, / Ne gondoljatok arra, hogy nagy az ereje,
καρδιοκτυπά και τρέμει, σαν τον λαγόν κι αυτός. / Mint a nyúl, úgy reszket majd s-riadtan ver szíve
...
Λοιπόν γιατί αργήτε, τι στέκεσθε νεκροί; / Rajta hát, mire vártok némán, mint a halott?
ξυπνήστε μην είστε ενάντιοι κι εχθροί. / Ébredjetek, nehogy majd megfutamodjatok!
Πως οι προπάτορές μας, ορμούσαν σα θεριά, / Mint amilyen elszántan őseink harcoltak,
για την ελευθερία, πηδούσαν στη φωτιά. / Mikor a Szabadságért a tűzbe gázoltak,
Έτσι κι ημείς, αδέλφια, ν’ αρπάξουμε για μια / Testvérek, ez vár ránk is, az idő erre int,
τα άρματα, και να βγούμεν απ’ την πικρή σκλαβιά. / Hogy örökre lerázzuk keserves láncaink.
Να σφάξουμε τους λύκους, που στον ζυγόν βαστούν, / Öljük őket halomra, kik gyeplőt tartanak,
και Χριστιανούς και Τούρκους, σκληρά τους τυραννούν. / S törököt és keresztényt járomba hajtanak!
Στεργιάς και του πελάγου, να λάμψη ο σταυρός, / Szárazon és vízen a szent Kereszt ott ragyog,
και στην δικαιοσύνην, να σκύψη ο εχθρός. / S az Igazság lábánál a Gonosz térdre rogy,
Ο κόσμος να γλυτώση, απ’ αύτην την πληγή, / S megszabadul a világ végre e rút sebtől,
κ’ ελεύθεροι να ζώμεν, αδέλφια εις την γη. / Hogy szabadon élhessünk, testvérek, a földön!
Στίχοι: Ρήγας Φερραίος
Μουσική: Χρήστος Λεοντής
Πρώτη εκτέλεση: Νίκος Ξυλούρης
Ως πότε παλικάρια, θα ζούμε στα στενά, / Bajtársak, meddig éljünk bujdosva, szűkösen,
μονάχοι σα λιοντάρια, στες ράχες στα βουνά; / Magányos oroszlánként a hegygerinceken?
Ως πότε παλικάρια, θα ζούμε στα στενά, / Bajtársak, meddig éljünk bujdosva, szűkösen,
μονάχοι σα λιοντάρια, στες ράχες στα βουνά; / Magányos oroszlánként a hegygerinceken?
Κάλλιο είναι μιας ώρας ελεύθερη ζωή, / Jobb csak egy kurta órát szabadon élni át,
παρά σαράντα χρόνους, σκλαβιά και φυλακή. / Mint negyven esztendeig viselni rabigát.
παρά σαράντα χρόνους, σκλαβιά και φυλακή. / Mint negyven esztendeig viselni rabigát.
Σπηλιές να κατοικούμε, να βλέπουμε κλαδιά, / Barlang legyen lakásunk és társunk odvas ág?
να φεύγωμ' απ' τον κόσμο, για την πικρή σκλαβιά; / Fussunk ki a világból, mert fáj a szolgaság?
Σπηλιές να κατοικούμε, να βλέπουμε κλαδιά, / Barlang legyen lakásunk és társunk odvas ág?
να φεύγωμ' απ' τον κόσμο, για την πικρή σκλαβιά; / Fussunk ki a világból, mert fáj a szolgaság?
Κάλλιο είναι μιάς ώρας ελεύθερη ζωή, / Jobb csak egy kurta órát szabadon élni át,
παρά σαράντα χρόνια, σκλαβιά και φυλακή. / Mint negyven esztendeig viselni rabigát.
παρά σαράντα χρόνια, σκλαβιά και φυλακή. / Mint negyven esztendeig viselni rabigát.
Να χάνωμεν αδέλφια, πατρίδα και γονείς, / Elhagyjuk jó szülőink, testvérünk és hazánk,
τους φίλους, τα παιδιά μας, κι όλους τους συγγενείς; / Gyermekeink, barátunk, s minden atyánkfiát?
Να χάνωμεν αδέλφια, πατρίδα και γονείς, / Elhagyjuk jó szülőink, testvérünk és hazánk,
τους φίλους, τα παιδιά μας, κι όλους τους συγγενείς; / Gyermekeink, barátunk, s minden atyánkfiát?
Κάλλιο είναι μιάς ώρας ελεύθερη ζωή, / Jobb csak egy kurta órát szabadon élni át,
παρά σαράντα χρόνια, σκλαβιά και φυλακή. / Mint negyven esztendeig viselni rabigát.
παρά σαράντα χρόνια, σκλαβιά και φυλακή. / Mint negyven esztendeig viselni rabigát.
παρά σαράντα χρόνια, σκλαβιά και φυλακή. / Mint negyven esztendeig viselni rabigát.
Παιδί με το γρατζουνισμένο γόνατο / A lehorzsolt térdű gyerek Μαρία Δημητριάδη
Παιδί με το γρατσουνισμένο γόνατο
κουρεμένο κεφάλι όνειρο ακούρευτο
ποδιά με σταυρωμένες άγκυρες.
Μπράτσο του πεύκου γλώσσα του ψαριού
αδερφάκι του σύννεφου!
Κοντά σου είδες ν’ ασπρίζει ένα βρεμένο βότσαλο,
άκουσες να σφυρίζει ένα καλάμι.
Τα πιο γυμνά τοπία που γνώρισες,
τα πιο χρωματιστά.
Βαθιά βαθιά ο αστείος περίπατος του σπάρου,
ψηλά ψηλά της εκκλησίτσας το καπέλο
και πέρα πέρα ένα βαπόρι με φουγάρα κόκκινα.
Είδες το κύμα των φυτών όπου έπαιρνεν η πάχνη,
το πρωινό λουτρό της το φύλλο της φραγκοσυκιάς,
το γεφυράκι στη στροφή του δρόμου
αλλά και τ’ αγριοχαμόγελο.
Σε μεγάλους χτύπους δέντρων.
Σε μεγάλα λιοστάσια παντρειάς
εκεί που στάζουν από τα ζουμπούλια δάκρυα.
Εκεί που ανοίγει ο αχινός τους γρίφους του νερού,
εκεί που τ’ άστρα προμηνούν τη θύελλα.
Παιδί με το γρατσουνισμένο γόνατο
χαϊμαλί τρελό σαγόνι πεισματάρικο.
Παντελονάκι αέρινο,
στήθος του βράχου κρίνο του νερού.
Μορτάκι του άσπρου σύννεφου!
Lehorzsolt térdű gyerek te
nyírt fej, nyiratlan álom
kiskötény - keresztbe tett horgonyokkal
fenyőfa karja, halak beszéde te
felhő kisöccse!
Láttál melletted fehér, nedves kavics
hallottál - sípol egy nádszál
a legcsupaszabb tájakat ismerted meg
s a legszínesebbeket.
Mélyen-mélyen egy hínár mókás hajladozása
magasan-magasan a kápolna apró kalapja
messze-messze egy piros kéményes gőzhajó
Láttad a fák hullámait, amint megeste a harmat
a hajnali fürdőt, az indiai füge tüskés levelét
a kis hidat az utcafordulóban
de a megszelidíthetetlen nevetést is
a fák határtalan verdesését
a férfiasság vaskos olajfatörzsét
ott, ahol a jácintok pergették könnyüket
ott, ahol a vadszárcsa rajzolta a vízre képrejtvényeit
ott, ahol a csillagok jövendölnek vihart
Lehorzsolt térdű gyerek te
bolondos öszvér, makacs áll
bőszár térdnadrág
szikla-mellkas, vízililiom
a fehér felhő vásott kisöccse.
Είναι πάντα δύο δρόμοι / Mindig két út van
μα δεν έμαθα ακόμη / de még nem tanultam meg
ποιόν από τους δυο / a kettő közül, melyiket
να διαλέξω να περάσω / válasszam, hogy átérjek
να κερδίσω η να χάσω / hogy nyerjek, vagy veszítsek
κι όλα ρημαδιό / és így minden csak roncs
το μυαλό μου λέει κράτα / az elmém azt mondja nekem: Tarts ki!
κι η καρδιά μπορείς περπάτα / és a szív: Lépdelj, hisz még bírod!
το μυαλό μου λέει πίσω / az eszem azt mondja: Vissza!
μα η καρδιά πως θα νικήσω / de a szívem meg, azt: Nyerni fogok!
είναι ένα σταυροδρόμι / Van egy keresztút
μυστικό κρατάω ακόμη / Kicsit még titokban tartom
που δε λέγεται / ami el nem mondható
μία ψέμα μια αλήθεια / egy hazugság, egy igazság
σα λιβάνι μες τα στήθια / mint egy füstölő a melleid közt
σιγοκαίγεται / lassan parázslik
το μυαλό μου λέει κράτα / Az elmém azt mondja nekem: Tarts ki!
κι η καρδιά μπορείς περπάτα / és a szív: Lépdelj, hisz még bírod!
το μυαλό μου λέει πίσω / az eszem azt mondja: Vissza!
μα η καρδιά πως θα νικήσω / de a szívem meg, azt: Nyerni fogok!
είναι πάντα δύο δρόμοι / Mindig két út van
μανιασμένοι οικοδόμοι / Szenvedélyes építők
με γκρεμίζουνε / bontanak le engem
γιατί ξέρω όποιο κι αν πάρω / mert tudom, hogy akiket csak magam mellé veszek
ούτε έρωτα ούτε χάρο / sem szerelmet, sem kegyelmet
δε χαρίζουνε / nem osztanak meg velem
το μυαλό μου λέει κράτα / Az elmém azt mondja nekem: Tarts ki!
κι η καρδιά μπορείς περπάτα / és a szív: Lépdelj, hisz még bírod!
το μυαλό μου λέει πίσω / az eszem azt mondja: Vissza!
μα η καρδιά πως θα νικήσω / de a szívem meg, azt: Nyerni fogok!
Kανένας δεν ξέρει το αύριο τι θα μας φέρει / Senki sem tudja, a holnap mit hoz majd nekünk
είν' η ζωή μια κρυμμένη απειλή κι ένα αστέρι / az élet rejtett fenyegetés és egy csillag
χορός και φωνές λες το ναί θες δε θες πριν βραδιάσει / tánc, és hangok, igent mondasz akarva-akaratlan mielőtt beesteledik
σε παίρνει αγκαλιά μια γνωστή σου σκιά κι έχεις χάσει / ölébe kap egy ismerős árnyék, és véged, elvesztél!
Πόρτες ανοιχτές καρδιές κλεισμένες / Kitárt ajtók, zárt, lelakatolt szívek
άδειες αγκαλιές σημαδεμένες / üres, jelekkel ellátott ölelések,
κλέβει ο καιρός τα βήματά σου / az idő lopja el a lépéseidet
σκορπάει τα όνειρά σου / és szétszórja az álmaidat
Kαίγομαι σ' ένα ποτήρι κρασί και σε ψάχνω / Szétégetem magam egy pohár borban, és kereslek tégedet
βούλιαξε η πόλη μες στο νού μου γυρνάνε διαβόλοι / elsüllyedt a város, és benn a fejemben, ördögök járnak-kelnek
καλύτερα θά 'ταν να φύγω μακριά κι ότι γίνει / jobb lett volna, ha elmentem volna messze, és történjék bármi
πονάει όμως τόσο για 'κείνον που πίσω έχει μείνει / ám, annak fáj annyira, aki hátul maradt
Πόρτες ανοιχτές καρδιές κλεισμένες / Kitárt ajtók, zárt, lelakatolt szívek
άδειες αγκαλιές σημαδεμένες / üres, jelekkel ellátott ölelések,
κλέβει ο καιρός τα βήματά σου / az idő lopja el a lépéseidet
σκορπάει τα όνειρά σου / és szétszórja az álmaidat / x2
Sokratis Malamas / Σωκράτης Μάλαμας:- Κανένας δεν ξέρει - Kanenas den kseriOfficial Audio Release
Κι αν αλλάξαμε λόγια βαριά / És ha váltottunk is nehéz, fájó szavakat
γύρνα πίσω και ξέχνα τα πια / Fordulj vissza, és feledd el örökre azokat!
θα σου κλείσω το στόμα με χίλια φιλιά / Én ezer csókkal zárom le a szádat
και ας παν στην ευχή τα παλιά / és csak hadd menjenek, amik elmúltak, imával
θα σου κλείσω το στόμα με χίλια φιλιά / Én ezer csókkal zárom le a szádat
και ας παν στην ευχή τα παλιά / és ami elmúlt, csak hadd szálljon el, jókívánsággal!
Είναι αλήθεια μια φορά πως με πίκρανες αλλά, / Igaz az, hogy egyszer eltöltöttél keserűséggel, de
η καρδιά μου χωράει πολλά / a szívem, sokat kibír, sok fér el benne
έχει μάθει στη ζωή / megtanult az életben
όλα να τα συγχωρεί / mindent megbocsátani
και το τέλος να κάνει αρχή / és a végül, hogy mindent újra kezdejen!
θα σου κλείσω το στόμα με χίλια φιλιά / Én ezer csókkal zárom le a szádat
και ας παν στην ευχή τα παλιά / és ami elmúlt, csak hadd szálljon el, jókívánsággal!
Κι αν αλλάξαμε λόγια βαριά / És ha váltottunk is nehéz, fájó szavakat
ρίχ’ τα όπως και ‘γω στη φωτιά / hajítsd - ahogy én is -, a tűzbe!
οι κακές αναμνήσεις να γίνουν φιλιά / Hogy a rossz emlékek csókokká váljanak
και ας παν στην ευχή τα παλιά / és ami elmúlt, csak hadd szálljon el, jókívánsággal!
οι κακές αναμνήσεις να γίνουν φιλιά / Hogy a rossz emlékek csókokká váljanak
και ας παν στην ευχή τα παλιά / és ami elmúlt, csak hadd szálljon el, jókívánsággal!
Είναι αλήθεια μια φορά πως με πίκρανες αλλά, / Igaz az, hogy egyszer keserűséggel töltöttél el, de
η καρδιά μου χωράει πολλά / a szívem, sokat kibír, sok fér el benne
έχει μάθει στη ζωή / megtanult az életben
όλα να τα συγχωρεί / mindent megbocsátani
και το τέλος να κάνει αρχή / és a végül, hogy mindent újra kezdejen!
θα σου κλείσω το στόμα με χίλια φιλιά / Én ezer csókkal zárom le a szádat
και ας παν στην ευχή τα παλιά / és ami elmúlt, csak hadd szálljon el, jókívánsággal!
Január utolsó napján, két görög együttest hallgathatott meg a nagyérdemű közönség a MÜPÁBAN.
Szerintem, mindkettő felejthetetlen emlékeket ültetett a koncerten résztvevők emlékeibe.
Elsőként 3 gitáros-énekes - köztük Dimitris Mystakidis - gyönyörű hangjában és gitárművészetében, valamint egy énekesnő előadásán révedhettünk el.
Mystakidis és társai, klasszikus gitárokon - és nem is akárhogy! - játszva, elevenítették fel a régi rembetiko és más görög zeneszámok stílusát, hangulatát. : - Link
Ζαλίζομαι, ζαλίζομαι / Szédülök, szédelgek
όταν σε συλλογίζομαι / amikor reád gondolok
ζαλιάρικο, ζαλιάρικο / merész, káprázatos
μικρό και σκανταλιάρικο. / kicsi és botrányos.
Στα κατσαρά σου τα μαλλιά / A hajad göndör fürtjeiben
λαλούν αηδόνια και πουλιά / pacsirták dalolnak, s madarak énekelnek
ζαλιάρικο, ζαλιάρικο / merész, káprázatos
μικρό και σκανταλιάρικο. / kicsi és botrányos.
Ζαλίζομαι όταν σε συλλογίζομαι (x3) / Szédülök ha rád gondolok (x3)
Természetesen, e fenti ípéroszi népdalt, mások is feldolgozták:
Engem a másik együttes, szintén letaglózott, főleg a hangszeres tudásuk nyűgözött le, valamint az az újszerű stílus, ami a régi, hiteles, és a mai, friss jazz-es előadásmód ötvözetét tárta a közönség elé.
Az egész, a profi kihangosításnak köszönhetően lehengerlő volt!
Loxandra Ensemble (Λωξάντρα): Kai ti den kano (Official videoclip)
Sound engineering: Home studio Dimitris Sintos
Ηχοληψία: Home studio Δημήτρης Σίντος
Και τι δεν κάνω / És mit meg nem teszek,
την πικραμένη σου ζωή για να γλυκάνω / hogy a keserves életed, megédesítsem?
κι εσύ μου δίνεις και μια πίκρα παραπάνω / De te, csak eggyel több bánatot okozol nekem,
κάθε στιγμή / minden egyes pillanatban!
Και τι δεν κάνω / És mit meg nem csinálok,
την παγωμένη σου καρδιά για να ζεστάνω / hogy a fagyott szíved, felmelegítsem?!
κι εσύ μου δίνεις και μια πίκρα παραπάνω / De te, csak eggyel több bánatot okozol nekem,
για πληρωμή / fizetségül..!
Αμαρτία μεγάλη / Hatalmas bűn egy szívet,
μια καρδιά που για σένα λαχταράει και πεθαίνει / ami utánad vágyakozik, és teérted hal,
να τη βλέπεις σαν ξένη / idegenként kezelned!
Και τι δεν κάνω / És mit meg nem teszek azért,
για να βρεθώ στην αγκαλιά σου τι δεν κάνω / hogy karjaid közé kerülhessek, mit meg nem teszek?
και μ’ αποφεύ / és mégis elkerülsz
Gerasimos Andreatos - Kai ti den kano - Official Video Clip
Μα εσύ με καίς / De Te, megégetsz engem
- Νότης Σφακιανάκης
Εγώ μεγάλωσα μέσα στους δρόμους / Én az utcákon nőttem fel,
κι είδαν τα μάτια μου τόσα πολλά / S a szemeim, annyi mindent láttak!
για σένα έφτιαξα άγραφους νόμους / Számodra megannyi íratlan szabályt alkottam,
να μη σ΄ αγγίξουν ξένα χέρια πουθενά. / Hogy idegen kezek, sehol ne érinthessenek meg!
Egó megálosza mésza sztousz dhrómusz
ki ídan ta mátja mu tósza pollá
ja széna éftjaksza ágrafusz nómusz
na mi sz΄ angíkszun kszéna hérja puthená.
Μα εσύ με καις, όλα τα καις / De te megégetsz engem, és felégetsz minden mást is!
με υποκρισίες, απιστίες και ψευτιές / A képmutatásokkal, a tévhitekkel és a hazugságokkal
μα εσύ με καις και με πετάς / De te megégetsz engem, és elhajítasz magadtól
και σαν τη στάχτη του τσιγάρου με σκορπάς. / És mint a cigaretta hamuját, engem úgy szórsz szét. / *2
Ma eszi me kész, óla ta kész
me ipokriszíesz, apisztíes ké pszeftjész
ma eszi me kész ké me petász
ké szan ti sztáhti tu cigáru me szkorpász. / *2
Εγώ περπάτησα μέσα στη νύχτα / Én bele sétáltam a sötét éjszakába
κι έμαθα όλα της τα μυστικά / És megtanultam annak minden titkát
με την αγάπη μου κοντά σου ήρθα / Én a szerelmemmel közeledtem feléd,
να σε γεμίσω με στοργή και ζεστασιά. / Hogy feltöltselek téged szeretettel, és melegséggel.
Egó perpátisza mésza szti níhta
ki ématha óla tisz ta misztiká
me tin agápi mu kondá su írtha
na sze jemíszo me sztorjí ké zesztaszjá.
Μα εσύ με καις, όλα τα καις / De te megégetsz engem, és felégetsz minden mást is!
με υποκρισίες, απιστίες και ψευτιές / A képmutatásokkal, a tévhitekkel és a hazugságokkal
μα εσύ με καις και με πετάς / De te megégetsz engem, és elhajítasz magadtól
και σαν τη στάχτη του τσιγάρου με σκορπάς. / És mint a cigaretta hamuját, úgy szórsz engem szét. / *2
Ma eszi me kész, óla ta kész
me ipokriszíesz, apisztíes ké pszeftjész
ma eszi me kész ké me petász
ké szan ti sztáhti tu cigáru me szkorpász. / *2
Akadnak a népdalokban is szlengek. Pl. nehezen leltem fel, hogy mi is lehet ez a "Jurja - Jurja", amit több dalban is megénkelnek?
A török
1., Στο δημώδες / αντάρτικο τραγούδι που έχει ως ρεφρέν το «γιούργια, γιούργια, γιούργια στα παλιούρια», σημαίνει «κάφ' τα όλα» (τέλειωσαν τα ξύλα και για να συνεχίσουν το γλέντι ψήνοντας και τρώγοντας, έφτασαν να κάψουν τα παλιούρια, δηλαδή τα όρθια παλιόξυλα με τα οποία έκαναν τους φράχτες ή τα έμπηγαν δίπλα στις φασολιές για ν' αναρριχηθούν).
Τα παλιούργια σε πολλά μέρη της Ρούμελης λέγονται και λούρια, πιθ. κατά συντόμευση.
A népies/partizán dalban, amelynek refrénje a: -"yurghia, jurhija, yurigia az sta pallurija" -, azt jelenti, hogy "égesd el mindet!" (elfogyott a tüzelőfa, és hogy folytathassák az ünnepséget, a sütést, és evés-ivást, odáig jutottak, hogy kénytelenek voltak elégetni azokat a régi fadarabokat, deszkákat amikből keritést, bodegát építettek, vagy, azokat a karókat, amellyeket a növényekhez pl. a babok számára szúrtak le, hogy növés közban arra fussanak, kapaszkodjanak fel!).
A "palurjá"-kat Roumeli sok részén lurjá-nak is nevezik, rövidítve.
2., Όταν ορμάμε παρορμητικά με λόγια ή με έργα, χωρίς να σκεφτούμε καλά-καλά τι πάμε να πούμε ή να κάνουμε. Σχετική έκφραση: και όποιον πάρει ο χάρος.
2. Amikor úgy vágunk neki valaminek szavakkal, vagy cselekedetekkel, hogy jóformán meg sem gondoljuk, mit is mondunk, vagy teszünk. Releváns kifejezés: akit csak elkap/megcsíp a halál.
A legutóbbi Sirtos táncházban figyeltünk fel erre a cifteteli-re (hastánc), itt csendült fel az alábbi dal, aminek a címéről azt hittem az a jelentése: - Vétkes! De a Mohay kézi szótárból az derül ki, hogy ez egy ógörög kifejezés, ,,mondatszó'' katharevuszában: Bocsàss meg!
(a táncház általában vasárnaponként 18h - 21h-ig tart, és 17h-tól tánctanítás a San Marco utcai művelődési házban)
Έλεγες τα " σ’ αγαπώ " σου, / "Szeretlek", - folyton csak ezt mondtad
τον καλό τον εαυτό σου έδειχνες, / és mindig a jobbik oldaladat mutattad
μα με το χαμόγελό σου / de ezzel a mosolyoddal
πονηρά το πρόσωπό σου έκρυβες, / ravaszul elrejtetted az arcodat
είπα να σε αγαπήσω, / Azt gondoltam, hogy megszeretlek
μες τα χέρια σου να σβήσω κι έσβησα / s a kezeid közt halok meg, és el is olvadtam, kimúltam
κι όταν σ’ έμαθ’ , άγγελέ μου / és aztán, amikor kiismertelek, angyalom…
την καταστροφή μου, Θε μου, έζησα! / ...a pusztító végzetemet, Istenem, megéltem!
Ήμαρτον! / Bocsáss meg!
άκου με που σου φωνάζω / Halld meg, ahogy utánad kiáltok
ήμαρτον! / Bocsáss meg!
μια ζωή σου θυσιάζω / Egy egész élet, amit feláldoztam érted
ήμαρτον! / Bocsáss meg!
να σ’ αντέξω άλλο ειν’ αδύνατον! / Lehetetlen, hogy tovább elviseljelek téged! /*2
Ímarton!
áku me pu szu fonázo
ímarton!
mjá zoí szu thisziázo
ímarton!
na sz’ antékszo állo ín’ adhinaton! /*2
Την αγάπη μου για σένα / Az irántad érzett szerelmemet,
πάνω σε γυαλιά σπασμένα έριξες / törött, csorba üvegekre szórtad
κι ότι τα δικά σου χέρια / és megmutattad, hogy a te kezeid is
ήταν κοφτερά μαχαίρια έδειξες! / mennyire éles kések voltak!
Tin aghápi mu já széna
páno sze jaljá szpazména érikszes
ki óti ta dhiká szu hérja
ítan kofterá mahérja édhikszes!
Ήμαρτον! / Bocsáss meg!
άκου με που σου φωνάζω / Halld meg, ahogy utánad kiáltok
ήμαρτον! / Bocsáss meg!
μια ζωή σου θυσιάζω / Egy élet, amit feláldoztam érted
ήμαρτον! / Bocsáss meg!
να σ’ αντέξω άλλο ειν’ αδύνατον! / Lehetetlen, hogy tovább elviseljelek téged! /*2
Ímarton!
áku me pu szu fonázo
ímarton!
mjá zoí szu thisziázo
ímarton!
na sz’ andékszo állo ín’ adhinaton! /*2
Σε χρησμούς και προφητείες
‘λεγαν ιστορίες για έρωτες σαν το δικό μας,
μοίρα μάγισσα μας δένει
ότι μας συμβαίνει γράφτηκε στο ριζικό μας.
A jóslatokban és a próféciákban épp
Olyan történetek szólnak a szerelemről, mint a miénk,
Bennünket összeköt a sors boszorkánya
Bármi történjék velünk, az már megíródott; korábban.
Τάξε μου μια ζωή
πως θα είμαστε μαζί,
τάξε μου πως στιγμή
δεν θα σβήσει η αγάπη αυτή.
Arra, hogy egy életen át
együtt leszünk, tégy ígéretet!
Ígérd meg, hogy egy pillanatra sem
fog kihunyni ez a szerelem!
Τάξε μου πως όσα κι αν ζητήσω
αγκαλιά σου όλα θα τα ζήσω,
τάξε μου ότι δεν είναι ψέμα
η καρδιά σου πως χτυπάει για μένα.
Ígérd meg, hogy bármit kérjek
a karjaid ölelésében, majd mindent megélek!
Ígérd meg, hogy nem hazugság,
hogy értem ver, dobog a szíved!
Τα παλιά τα παραμύθια
έλεγαν αλήθεια, ήξεραν πριν γεννηθούμε,
όσο κι αν μας πάρει χρόνο
στης ζωής το δρόμο ότι θα συναντηθούμε.
A régi mesék
igazat szóltak, tudták, mielőtt megszületnénk,
bármennyi időbe is tellik számunkra,
az élet keresztútján, egyszer találkozunk majd.
Τάξε μου μια ζωή
πως θα είμαστε μαζί,
τάξε μου πως στιγμή
δεν θα σβήσει η αγάπη αυτή.
Tégy ígéretet, hogy egy életen át
együtt leszünk,
Ígérd meg, hogy egy pillanatra sem
fog ez a szerelem kihunyni.
Τάξε μου πως όσα κι αν ζητήσω
αγκαλιά σου όλα θα τα ζήσω,
τάξε μου ότι δεν είναι ψέμα
η καρδιά σου πως χτυπάει για μένα.
Ígérd meg, hogy bármit kérjek,
majd a karjaid ölelésében mindent megélek,
Ígérd meg, hogy nem hazugság,
hogy értem ver, dobog a szíved!
Volt egy kis kihagyásom, régen hallgattam már görög zenéket, régen is fordítottam...
Így jól jöttek Jox zenei ajánlatai a főoldalon, ahol sok új dallal és előadóval szembesültem.
Ilyen az alábbi előadó is:
Έλα πιο κοντά σπάσε την απόσταση / Jöjj, törd át távolságot, gyere közelebb!
πες μου σ’ αγαπώ μόνο με φιλιά / Csak a csókjaiddal mondd el; szeretlek!
στο μεθύσι μας κάνε μου μια πρόταση / E megrészegült percben, tégy egy javaslatot,
να μην πάω σπίτι και δουλειά. / hogy haza, és munkába ne kelljen mennem.
Νύχτα σαν κι αυτήν όλα επιτρέπονται, / Az ilyen éjszaka során, minden megengedett,
άσε το κορμί όλα να τα πει. / hagyd, hogy a tested, mindent megmondjon helyetted!
Νύχτα σαν κι αυτήν όλα ανατρέπονται / Az ilyen éjszaka során, minden megengedett,
κάνε μια ευχή, να είμαστε μαζί. / Kívánd, hogy veled együtt legyek!
Έχει πανσέληνο και βρέχει μες τ’ αστέρια / Fenn a telihold, és a csillagok közt eső permetezget
έλα να κάνουμε παρέα μια ευχή, / Gyere, légy a társam, és imával vessünk keresztet,
να μην αγγίξουμε ποτέ μας άλλα χέρια / Hogy kezünk soha, de soha, ne érjen más kezekhez!
μια ζωή αγκαλιά εγώ κι εσύ. / S maradjunk így; én, meg te - egy életen át -, ölelkezve!
Νύχτα σαν κι αυτήν όλα επιτρέπονται, / Az ilyen éjszakán mindent szabad, mindent lehet,
άσε το κορμί όλα να τα πει. / hagyd, hogy helyetted, elmondjon mindent a tested!
Έλα πιο κοντά για ν’ ανταλλάξουμε βλέμματα / Gyere közelebb, hogy a összegabalyítsuk a tekinteteinket!
όσα θες πολύ πρέπει να τολμάς, / Mind, amit szeretnél, nagyon, de nagyon kell merned!
δες τα μάτια μου, δεν σου λέω ψέματα / Nézz a szemembe, nem hazudok én neked!
έχω κάνει όνειρα για μας. / Oh, rólunk, mennyi álmot szőttem!
Νύχτα σαν κι αυτήν όλα επιτρέπονται, / Az ilyen éjszaka során, minden megengedett,
άσε το κορμί όλα να τα πει. / hagyd, hogy mindent megmondjon a tested!
Νύχτα σαν κι αυτήν όλα ανατρέπονται / Az ilyen éjszaka során, minden megengedett,
κάνε μια ευχή, να είμαστε μαζί. / Kívánd, hogy veled együtt legyek!
Έχει πανσέληνο και βρέχει μες τ’ αστέρια / Fenn a telihold, és a csillagok közt eső permetezget
έλα να κάνουμε παρέα μια ευχή, / Gyere, légy a társam, és imával vessünk keresztet,
να μην αγγίξουμε ποτέ μας άλλα χέρια / Hogy kezünk soha, de soha, ne érjen más kezekhez!
μια ζωή αγκαλιά εγώ κι εσύ. / S maradjunk így; én, meg te - egy életen át -, ölelkezve!
