Ritka, mikor szájharmonikás felvételre bukkanok...!
Szerencsére, a Facebookon bukkantam a Spotify alkalmazásra, s ennek köszönhetően...
...sok görög albummal, előadóval ismerkedhettem meg!
Ha nem is egy remekbe szabott nóta ez, ám de szooóól a herfli!!!:
Ντύθηκες καμηλοπάρδαλη με καπέλο και τακούνια,
έβαψες μπλε τη φάτσα σου, κρέμασες και κουδούνια,
και κουνιέσαι και λυγιέσαι λες και έκανε σεισμό,
και χωρίς να είμαι μάγος προβλέπω χωρισμό.
Zsiráfnak öltöztél, fejedre kalapot, lábadra magassarkút adtál
Kékre festetted az arcod, a füleidre csengettyűket aggattál,
És úgy mozogsz, úgy kígyózol, mintha a föld rengene folyton,
És anélkül, hogy mágus volnék; válásunkat megjósolom.
Επίτηδες το κάνεις, επίτηδες το κάνεις,
θέλεις να μ’ αρρωστήσεις, θέλεις να με ξεκάνεις.
μου σπας τα νεύρα δίχως αφορμή,
what do you want from me?
what do you want from me?
Direkt csinálod!, Szándékosan teszed!
Meg akarsz betegíteni, ki akarsz készíteni engem!
Ok nélkül szaggatod az idegeim szét,
"Mit kívánsz Te tőlem, Hé?!"
"Mit akarsz Te tőlem, Hé?!"
Φόρεσες φαρδιά χαμόγελα, ρούφηξες εφτά φραπέδες,
φίλησες τριάντα φρόκαλα και άλλους τόσους χαβαλέδες,
τώρα πάλι μ’ αγκαλιάζεις, πάλι με γλυκοφιλάς,
γιατί μόλις πάμε σπίτι ξέρεις ότι θα τις φας.
Felöltötted széles mosolyaid, kiszürcsöltél hét frappét,
Harminc alja embert csókoltál végig, és legalább annyi "tré"-t,
Most újra átölelsz, édes csókjaiddal újra elhalmozol,
Mert hát hogy ezért otthon mit kapsz - jól tudod...!
Επίτηδες το κάνεις, επίτηδες το κάνεις,
θέλεις να μ’ αρρωστήσεις, θέλεις να με ξεκάνεις.
μου σπας τα νεύρα δίχως αφορμή,
what do you want from me?
what do you want from me?
Direkt teszed!, Szándékosan csinálod!
Meg akarsz betegíteni engem, azt akarod visszavonni.
Ok nélkül szaggatod az idegeim, mi lesz így belőlem?
"No de igazán: Mit kívánsz Te tőlem?"
"Mit akarsz Te tőlem??"
Δεν θα πω πως χωρίσαμε
κι ας μην είμαι στην ζεστή σου αγκαλιά
μα θα πω πως αφήσαμε τέτοια αγάπη
να μας φύγει μακριά
Nem mondom ki, hogy elváltunk
Akkor sem, ha nem vagyok a meleg ölelésedben
De azt mondom, hogy hagytuk ezt a nagy szerelmet
veszni, s hagytuk hogy messze menjen
Δεν θα πω πως κουράστηκα
κι ας μην είμαι στην ζεστή σου αγκαλιά
ούτε πως θυσιάστηκα
γιατί η αγάπη μου τον θάνατο νικά
Nem mondom ki hogy elfáradtam
Akkor sem, ha a forró ölelésedben nem vagyok
Azt sem, hogy feláldoztam magam
Mert a szerelmem még a halált is legyőzi
Άγγελοι είμαστε όλοι χαμένοι μες στην πόλη
αναζητάμε των ματιών σου το βαθύ γαλάζιο
όσο και να πονάμε τον έρωτα ζητάμε
που θα μας ξαναφέρει στης ομορφιάς τα μέρη
Angyalok vagyunk mind, elveszve a városban
Keressük a szemed mélységes kékjét
És nekünk bármennyire is fájjon, a szerelemre áhítozunk
Ami visszavisz bennünket majd, a szépség birodalmába
Μια ματιά μια συνάντηση
που τον χρόνο σταματάει μαγικά
κι η καρδιά δίνει απάντηση
πως η αγάπη μας τον θάνατο νικά
Egy pillantás, egy találkozó..
Ami az időt varázslatosan megállítja...
és a szív választ ad
Hogy a szerelmünk, legyőzi még a halált!
Άγγελοι είμαστε όλοι χαμένοι μες στην πόλη
αναζητάμε των ματιών σου το βαθύ γαλάζιο
όσο και να πονάμε τον έρωτα ζητάμε
που θα μας ξαναφέρει στης ομορφιάς τα μέρη
Angyalok vagyunk mind, elveszve a városban
Keressük a szemed mélységes kékjét
És nekünk bármennyire is fájjon, a szerelemre áhítozunk
Ami visszavisz bennünket majd, a szépség birodalmába
Άγγελοι είμαστε όλοι χαμένοι μες στην πόλη
αναζητάμε των ματιών σου το βαθύ γαλάζιο
όσο και να πονάμε τον έρωτα ζητάμε
Άγγελοι είμαστε όλοι Άγγελοι μες την πόλη...
Angyalok vagyunk mind, elveszve a városban
Keressük a szemed mélységes kékjét
És nekünk bármennyire is fájjon, a szerelemre áhítozunk
Angyalok vagyunk mind, elveszve a városban...
Δώσ’ μου γέλιο ξανά, στη ζωή για να μπω
Άσε κάθε σκιά, σαν παιδί σε κοιτώ
Κάνω πάλι όνειρα, έχω πάρει φωτιά
Μες στο σώμα άναψα την καινούργια καρδιά
Nevess rám újra, hogy beléphessek a létbe
Eressz el minden árnyat, mint gyerek, bámullak, nézlek
Újra álmokat építek, teljesen lángra kaptam
Benn a testemben, új szívet gyújtottam
Α, α, α, άγγιξε την καινούργια καρδιά
Α, α, α, ξύπνησε με μια ανάσα βαθιά
É, é, é, érintsd meg - az új szívet!
É, é, é, ébredj fel - egy mély lélegzettel!
Άκου ήχους ζεστούς, φέρνει η αγκαλιά
Πιάνω άλλους παλμούς, αναπνέω ξανά
Είναι πάλι άνοιξη στο κορμί στο μυαλό
Είναι κάθε αίσθηση, γέμισα σ’ αγαπώ
Hallgasd csak a forró zajokat, amiket hoz az ölelés
Elkapok más rezgéseket, és új lélegzetet vehetek
Újra tavasz van - a testben, az agyban
Minden érzékem, hogy tele vagyok szeretettel
Α, α, α, άγγιξε την καινούργια καρδιά
Α, α, α, ξύπνησε με μια ανάσα βαθιά
É, é, é, érintsd meg - az új szívet!
É, é, é, térj magadhoz - egy mély lélegzettel!
Sziasztok !
Lenne egy számomra égetően fontos kérdés. A keresett szót már beírtam google fordítóba. Kaptam is rá természetesen fordítást... de 100%-ig biztos szeretnék lenni benne.
A keresett szó pedig : Élet/Life - ζωή
Egyszerű kis szó ez, de nekem most nagyon fontos lenne.
Előre is köszönöm szépen a segítséget !!
Dinata
Stratos: Szia Dinata! Ugyan ez nem a szótár topic, de megerősítem 101 % !!!
Idézhetek a Mohay kéziszótárból (persze, sokkal több kifejezés, szóösszetétel, szóhasználat szerepel még benne):
1., Élet, emberélet
2., élettartam (terméké); fennálás (intézményé)
Ζωή, Ζωή
σ’ αγαπώ τόσο πολύ
γιατί νόημα δεν έχεις
κι ας ψάχνω ο έξυπνος χρόνια να
βρω το κλειδί σου
Σ’ ακολουθώ
σαν του ανέμου το ουρλιαχτό
και κυλιέμαι μαζί σου
σε κλείνω στις χούφτες μου πριν
οι θεωρίες σε σκορπίσουν
Élet, élet!
Annyira szeretlek,
Mivel értelmed nincsen
Hiába is keresem - nagyokosan - éveken át,
Hogy ráleljek a... "Kulcs"-odra
Követlek Téged,
Akár a szélnek üvöltése,
És én tovafolyok, keringek Veled
A két markomba zárlak , mielőtt
Széjjel szórhatnának a különféle elméletek
Όσο διαρκούν οι στιγμές, διαρκείς φευγάτη κι εσύ
σαν τον κλέφτη
σε καμία ιδέα δε χωράς και
ο κάθε Θεός τόσο στενός σου πέφτει
Ameddig tartanak a pillanatok, addig tartasz tünékenyen Te is
Akár egy tolvaj
Egyetlen elméletbe sem illesz bele, és
Bármelyik Istenség kevés neked, rajtad kívül esik
Ζωή, Ζωή στα παιχνίδια σου η αρχή και το τέλος
του κάθε φανατισμού που με καίει
με τρώει και με σώνει
στων φίλων μου τις ανάσες ακουμπώ
κι είναι μάλλινο ρούχο η χαρά τους
για να μην κρυώνω καθώς ξημερώνει
Élet, Élet! A játékaid a kezdet és vég
Minden fanatizmusnak, amely engem megéget
Felfal és megment
A barátaim légvételéhez érek, ezekre támaszkodom
És melengető gyapjú ruha az örömük
Hogy ne fázzak, mihelyst megvirrad
Δυο χιλιάδες κρύσταλλα εγώ
και όσο μ’ αγαπάς μια κλωστή με κρατάει
οι διαφορές μας βροχή κοίτα στις σταγόνες
της πως ο έρωτας μας κυλάει
Kétezer kristályból vagyok,
És amíg szeretsz, egy cérnaszál tart engem meg
A kettőnk különbségei mint eső... figyeld csak az esőcseppjeit,
S ahogyan a szerelmünk kering
Ζωή, Ζωή σε μισώ τόσο πολύ γιατί
ασήκωτη γέρνεις στην πλάτη μου
ενώ μπρος στα μάτια μου μοιάζεις με στάχτη
Ζωή γλυκιά να σου δώσω μια σπρωξιά
στο κενό μου να πέσεις
μα πως μετανιώνω σαν φτάνεις
γυμνή εκεί στην άκρη
Élet, Élet! Én annyira gyűlöllek Téged!
Mert elviselhetetlen kolonc vagy a hátamon
Amíg szemeim előtt hamu vagy, mint a pernye
Édes Élet! Engedj egyszer ököllel beléd csapnom
Hogy belezuhanj a bennem lévő mélységes űrbe
Ám, mennyire sajnálom, mikor megérkezel
meztelenül, oda a szélső zugba esve
Θέλω να σε πάρω αγκαλιά,
ψέματα καινούργια να εφεύρω πάλι
και σε μια γωνιά εγώ κι εσύ
σαν δυο κολλητοί να πιούμε απ’ το ίδιο μπουκάλι,
Ζωή, Ζωή...
Szeretnélek az ölembe venni,
Ismét új hazugságokat kiötleni
És egy sarokba húzódva, te meg én - azaz mi
Mint két összeforrt ember, egyazon palackból inni,
Élet, Élet...!
------------------------------
Life
Life, life,
I love you so much
because you have no meaning
that I can find, no matter how clever I am
and how many years I look for the key that explains you.
I follow you
like the wind's howl
and roll on the ground with you,
closing you in my palms
before theories scatter you away.
You fleetingly last as long as mere moments last,
like a thief;
No idea can contain you
and look how narrow gods are for your fit.
Life, life,
in your games I find the beginning and the end
of every zeal that sets me on fire,
that eats me up and empties me out;
I lean on the breath of my friends
and their joy is wool
that keeps me warm as dawn approaches.
Two thousands crystals I am
and as long as you love me I stay here hanging by a thread;
we have a rain of differences; see our love
flowing through the raindrops.
Life, life,
I hate you so much
because you weigh heavy on my back
but when you're in front of me you're a pile of ash;
sweet life, I wish I could give you a push
and drop you into my void,
but how I regret it when you reach
the edge there, naked.
I want to take you into my arms,
invent new lies, once again;
and you and me in a corner
like two old friends will drink from the same bottle.
Life, life...
Σε είχα δει πρώτη φορά, καθόσουνα με άλλον,
μου `κλεισες μάτι πονηρά, έκανες κέφι μάλλον,
σου `κανα πάσα ένα χαρτί για να ξαναβρεθούμε,
η ευκαιρία μη χαθεί και δεν αγαπηθούμε.
Amikor legelőször láttalak meg, ott ültél, valaki másnál.
Reám kacsintottál ravaszul, valószínű, kedvet csináltál,
Odapasszoltam hozzád egy cetlit, hogy újra találkozzunk,
A lehetőséget - hogy szeretgessük egymást -, el ne szalasszuk!
Ναι...
Igen...!
Κι εσύ μου τηλεφώνησες και δήλωσες ανία,
με το δικό σου χώρισες για σοβαρή αιτία,
το ραντεβού το πρώτο μας χαρήκαμε και ζήτω!
ταίριασε και το χνώτο μας και ο νοών νοείτω.
És aztán felhívtál, és azt mondtad, megöl az unalom,
A pasiddal meg szakítottál - nagyon komoly okokból...
Az első randink nagyon örvendetes, és jó volt!
Egyezett az ízlésünk, és értettünk a szóból.
Ο νοών νοείτω, ο νοών νοείτω,
ο νοών νοείτω, ο νοών νοείτω.
Okos ember ért a szóból..
Értjük egymást, értünk a szóból...
Μέσα στη ντίσκο μια βραδιά εσύ κοιτούσες άλλον,
του `κλεισες μάτι πονηρά, έκανες κέφι μάλλον,
σου `κανε πάσα ένα χαρτί για να ξαναβρεθείτε,
η ευκαιρία μη χαθεί και δεν αγαπηθείτε.
A Discóban egy éjjel, helyettem másra figyeltél,
Reá kacsintottál ravaszul, valószínű, a kedvére tettél,
Odapasszolt hozzád egy cetlit, hogy újra találkozzatok,
S lehetőséget - hogy szeretgessétek egymást -, se szalasszatok!
Ναι...
Igen...!
Κι εσύ του τηλεφώνησες και δήλωσες ανία,
ότι μαζί μου χώρισες για σοβαρή αιτία,
το ραντεβού το πρώτο σας χαρήκαμτ και ζήτω!
ταίριασε και το χνώτο σας και ο νοών νοείτω.
És aztán felhívtad, és azt mondtad; "megöl az unalom",
Aztán azt mondtad: velem szakítottál nagyon komoly okból,
Az első randitok nagyon örvendetes, és jó volt!
Egyezett az ízlésetek, és értettetek a szóból.
Ο νοών νοείτω, ο νοών νοείτω,
ο νοών νοείτω, ο νοών νοείτω.
Okos ember ért a szóból..
Értitek egymást, értetek a szóból...
Γ.Μ. / Giannis Miliokas:
Εμείς που μεγαλώσαμε με σάλτσα στο ψωμί
και ζάχαρη βρεγμένη, μονίμως πεινασμένοι.
Mi, akik, úgy nőttünk fel paradicsom mártással a kenyéren
és áztatott cukorral, korgó gyomorral, örökké éhen.
Ε.Β. / Eleni Vitali:
Πιάσαμε τώρα την καλή, η ψάθα έγινε χαλί
και οι φίλοι είναι ξένοι, τίποτε δε μας δένει,
τίποτε δε μας μένει.
Most kifogtuk a jó időket, a szalmából elkészült a szőnyeg
Még a barátok is elidegenednek, egymáshoz semmi sem köt már
Nekünk semmi, semmi sem marad már...
Γ.Μ. / Giannis Miliokas:
Ευτυχώς ή δυστυχώς ο άνθρωπος ξεχνάει
κι απ’ τη φύση δυνατός πάντα μπροστά κοιτάει,
μα σαν γυρίζει το μυαλό σε χρόνους περασμένους,
θυμάμαι ανθρώπους πιο απλούς και πιο ευτυχισμένους,
ευτυχισμένους.
Szerencsére, vagy sajnos, az ember örökké felejt
És erős természetétől fogva, mindig csak néz előre,
Ám, ahogy az elmúlt időkhöz térnek a gondolatatok vissza ,
Olyan emberek jutnak eszembe, akik egyszerűbbek, és boldogabbak voltak
Boldogabbak voltak...
Ε.Β. / Eleni Vitali:
Εμείς που μεγαλώσαμε με λάδι στο ψωμί
και ρίγανη κι αλάτι και πάντα ορεξάτοι.
Mi, akik úgy nőttünk fel, olíva olajjal a kenyérre,
És oregánóval meg sóval, és mindig volt kedvünk az evésre...
Γ.Μ. / Giannis Miliokas:
Φτάσαμε σ’ ένα καθεστώς που ο καθένας είναι αστός
και μένει σε παλάτι κι όλο του λείπει κάτι,
κι όλο του λείπει κάτι.
Olyan státuszba értünk, hogy nyárspolgárrá vált mindenki,
S bár palotában él, de valami mindig hiányzik,
Valami mindig hiányzik...
Γ.Μ. / Giannis Miliokas:
Ευτυχώς ή δυστυχώς ο άνθρωπος ξεχνάει
κι απ’ τη φύση δυνατός πάντα μπροστά κοιτάει,
μα σαν γυρίζει το μυαλό σε χρόνους περασμένους,
θυμάμαι ανθρώπους πιο απλούς και πιο ευτυχισμένους,
ευτυχισμένους.
Szerencsére, vagy sajnos, az ember örökké felejt
És erős természetétől fogva, csak mindig néz előre,
Ám, ahogy az elmúlt időkhöz térnek a gondolatatok vissza ,
Olyan emberekre emlékezem, akik egyszerűbbek, és boldogabbak voltak
Boldogabbak voltak...
Στίχοι / Dalszöveg: Σεμίνα Διγενή / Semina Digeni
Μουσική / Zene: Λάμπρος Καρελάς / Lambros Karelas
1. Τα Παιδιά από την Πάτρα
Ακατάλληλη αγάπη
επικίνδυνα φιλιά
κι ένα χέρι που με σπρώχνει
στης αβύσσου τα σκαλιά.
Nem épp megfelelő e szerelem
Eme csókok, mind veszélyesek!
S egy kéz, amely taszítana, lökne
Irdatlan mély lépcsőkre...
Όμως εγώ, όμως εγώ είμαι τρελός
και σ’ αγαπάω,
είμαι τρελός, είμαι τρελός, είμαι τρελός
και ας πονάω.
Ám én, ám én oly őrült vagyok!
És szeretlek - nagyon!
Őrült vagyok, őrült vagyok, őrült vagyok
És csak hagyjuk, hadd fájjon..!
Τόσα ψέματα και λάθη
τόσες ανοιχτές πληγές
και οι φίλοι μου γελάνε
που με κάνεις ό,τι θες.
Oly sok hazugság, és hiba temérdek
Megannyi tátongó vérző, nyílt seb!
És a barátaim is mind - mind kinevetnek
Mivel, amit csak akarsz, azt teszel velem...
Όμως εγώ, όμως εγώ είμαι τρελός
και σ’ αγαπάω,
είμαι τρελός, είμαι τρελός, είμαι τρελός
και ας πονάω.
Ám én, ám én oly őrült vagyok!
És szeretlek - nagyon!
Őrült vagyok, őrült vagyok, őrült vagyok
És csak hagyjuk, hadd fájjon..!
Στίχοι: Χαράλαμπος Βασιλειάδης
Μουσική: Στράτος Καμενίδης & Γιάννης Σαριδάκης
1. Μιμίκα Καζαντζή
2. Τα Παιδιά από την Πάτρα
Μου λένε να μην κλαίω, να μην κλαίω
μα τι να κάνω, αφού σε χάνω...
μου λένε να μην κλαίω, να μην κλαίω
μα τι να κάνω, αφού σε χάνω...
Azt mondják, hogy ne sírjak, ne ríjak,
De mi mást tehetnék, miután elveszítelek...?
Azt mondják, hogy ne sírjak, ne ríjak,
De mi mást tehetnék, miután elveszítelek...?
Στάλα στάλα στην καρδιά
πάει το δάκρυ σαν φωτιά
Csepp-csepp... a szívembe esnek,
Mint a tűz, a forró könnyek
Μου λένε να μην κλαίω, να μην κλαίω
μα τι να κάνω, αφού σε χάνω...
μου λένε να μην κλαίω, να μην κλαίω
μα τι να κάνω, αφού σε χάνω...
Azt mondják, hogy ne sírjak, ne ríjak,
De mi mást tehetnék, miután elveszítelek...?
Azt mondják, hogy ne sírjak, ne ríjak,
De mi mást tehetnék, miután elveszítelek...?
Κάθε ώρα και στιγμή
κάτι χάνω απ’ τη ζωή
Minden órában, minden percben
Az életből mindig valamit vesztek...
Μου λένε να μην κλαίω, να μην κλαίω
μα τι να κάνω, αφού σε χάνω...
μου λένε να μην κλαίω, να μην κλαίω
μα τι να κάνω, αφού σε χάνω...
Azt mondják, hogy ne sírjak, ne ríjak,
De mi mást tehetnék, miután elveszítelek...?
Azt mondják, hogy ne sírjak, ne ríjak,
De mi mást tehetnék, miután elveszítelek...?
Έλα αγάπη μου χρυσή
να γεράσουμε μαζί
Jöjj hát, én arany szerelmem,
Hogy kettecskén szépen öregedjünk meg!
Βασιλική τον έρωτα πολύ βαρύ τον πήρες / x2 / Vasziliki ton erota polí varí ton píresz / x2
και στο Μαρίφ κατήντησες εκεί να ξεψυχήσεις (πίνεις μπύρες) / x2 / Ké szto Maríf katíndiszesz ekí na kszepszihíszisz (pínisz bíresz) / x2
Δεν έπρεπε Βασιλική το Στέργιο ν’ αγαπήσεις / x2 / Dén éprepe Vaszilikí to Sztérjo ná agapíszisz / x2
μον’ έπρεπε Βασιλική να τον απαρατήσεις / x2 / món' éprepe Vaszilikí ná ton aparatíszisz / x2
Βασιλική `σουν όμορφη ξανθιά σαν το κουκλάκι / x2 / Vaszilikí 'szun ómorfi kszanthjá szán to kukláki / x2
πώς έκανες απόφαση και πήρες το φαρμάκι / x2 / pósz ékanesz apófaszi ké píresz to farmáki / x2
Γω το φαρμάκι το `κανα ωραία λεμονάδα / Gó to farmáki tó' kana oréa lemonáda
το σήκωνα και το `πινα με τόση νοστιμάδα / to szíkona ké to 'xxxx mé tószi nosztimáda / x2
Freideriki Tompazou, Dimitris Mesimeris: Vasiliki ton erota / Βασιλική τον έρωτα! (παραδοσιακό)
Sok régebbi dal azért érthetetlen a számunkra, mert nem éltünk abban a korban, amikor íródott... S emiatt nem ismerhetjük egy-egy szó eredetét, vagy hogy mire utalhat az akkor használt szleng...
Δεν ξανακάνω φυλακή ( Ο Καπετανάκης ) /
Nem megyek újra börtönbe (A kis Kapitány)-
Στίχοι / Szöveg: Παναγιώτης Μιχαλόπουλος / Panagiotis Mihalopoulos
Μουσική / Zene: Λεονάρδος Μπουρνέλης / Leonardos Bournelis
Előadók:
1. Παναγιώτης Μιχαλόπουλος / Panagiotis Mihalopoulos
2. Απόστολος Νικολαΐδης / Apostolos Nikolaidis
3. Ελένη Βιτάλη / Eleni Vitali
4. Μαρίζα Κωχ / Mariza Koch
5. Τα Παιδιά από την Πάτρα / Ta paidia apo tin Patra
6. Γιώργος Ταλιούρης / Giorgos Taliouris
Δεν ξανακάνω φυλακή.
με τον Καπετανάκη
που `χει ντούγκλα στο μουστάκι
τα μιλήσαμε, τα συμφωνήσαμε.
Nem megyek a börtönbe újra!
A kis Kapitánnyal
Kinek Douglas volt a bajusza
Átbeszéltük, s megegyeztünk.
Τη δόλια τη μανούλα μου
την πότισες φαρμάκι,
αχ, εσύ Καπετανάκη.
Τα μελιτζανιά να μην τα βάλει πια.
Azt a csalárd anyámat, a hűtlent
Erős szerekkel öntözgetted,
Ah, Te voltál! Te, kis kapitányka.
A padlizsán színt, már többé ne öltse magára.
Ξυπνώ και βλέπω σίδερα,
στη γη στερεωμένα
τα παιδάκια τα καημένα.
Τα μιλήσαμε, τα συμφωνήσαμε.
Csupa vasrácsot látok, mikor felébredek,
A földben kivehetetlenül
Azok a szegény gyerekek!
Megbeszéltük, egyet értettünk
Mit jelent a kifejezés: "Douglas volta a bajusza"
A "Douglas" nem más, mint egy filmszínész neve: Douglas Fairbanks, Sr. (1883 -1939), lásd fotót, akinek csillaga a csúcson volt, amikor a versike született. Az első filmszínészek közt szerepelt a világon, olyan filmekben, mint Zorro (1920), A bagdadi tolvaj (1924), Robin Hood (1922). Természetesen, e kétségtelenül világhírű bálványnak a megjelenését sokan igyekeztek másolni, és divatot csináltak a bajuszából is. Ezek egyike lehetett Kapetanakis is, akiről nem könnyű eldönteni a szöveg értelmezésekor, hogy ki lehetett: vagy a börtön igazgatója volt, vagy az egyik zárkatársa.
Μ’ έχεις ποτίσει φαρμάκι πικρό
πικρό πολύ πικρό
που αν ήταν άλλος θα σ’ είχε μισήσει
μα εγώ σ’ αγαπώ σ’ αγαπώ
Amivel megöntöztél, keserű méreg volt
Keserű, nagyon keserű méreg...
Más a helyemben, meggyűlölt volna, nagyon
De én szeretlek, szeretlek Téged..!
Δε με πονάς γι’ αυτό με βασανίζεις
δε μ’ αγαπάς αληθινά
με τυραννάς και την καρδιά μου σκίζεις
δε μ’ αγαπάς δε μ’ αγαπάς
Nem szenvedsz miattam, emiatt kínozol engem
Nem szeretsz engem igazán
Gyötrelmeket okozol és széjjel szakítod a szívem
Nem szeretsz, nem szeretsz engem!
Μου`χεις ψημένο το ψάρι στα χείλη
καιρό πολύ καιρό
ξέρω τι θέλεις μα τι να σου κάνω
αφού σ’ αγαπώ σ’ αγαπώ
Miattad régóta sült hal van szám helyén
Már hosszú, hosszú ideje!
Tudom, hogy mit szeretnél, de mit tehetnék?
Hiszen szeretlek... Szeretlek!
Δε με πονάς γι’ αυτό με βασανίζεις
δε μ’ αγαπάς αληθινά
με τυραννάς και την καρδιά μου σκίζεις
δε μ’ αγαπάς δε μ’ αγαπάς
Nem kínlódsz értem, emiatt kínozol engem
Nem szeretsz engem igazán
Gyötrelmeket okozol és széjjel szakítod a szívem
Nem szeretsz, nem szeretsz engem!
Μ’ έχεις πληγώσει και μες στην καρδιά μου
πονώ πολύ πονώ
πρέπει να φύγω μα μένω κοντά σου
γιατί σ’ αγαπώ σ’ αγαπώ
Mély sebeket ejtettél rajtam, s a szívemben
Nagyon nagyra nőtt a fájdalom
Távoznom kell, de maradok a közeledben
Mert szeretlek, szeretlek nagyon!
Δε με πονάς γι’ αυτό με βασανίζεις
δε μ’ αγαπάς αληθινά
με τυραννάς και την καρδιά μου σκίζεις
δε μ’ αγαπάς δε μ’ αγαπάς
Nem érzel fájdalmat, emiatt kínozol engem
Nem szeretsz engem igazán
Gyötrelmeket okozol és széjjel szakítod a szívem
Nem szeretsz, nem szeretsz engem!
Αχ ας μπορούσα να σε ξεχνούσα
κι ούτε να με νοιάζει πια
πού βρίσκεσαι και πού γυρνάς
αχ ας μπορούσα
Oh, bár tudnálak feledni!
És bár, az se érdekelne már...
Hogy hol lehetsz, és merre jársz..?
Oh, bár el tudnám...
Πολλές φορές με πλήγωσες
και είπα να σε μισήσω
μα πάλι συλλογίστηκα
μοναχός μου πώς θα ζήσω
και πώς θα σε λησμονήσω
για να βρω κι εγώ τη γιατρειά
αχ ας μπορούσα
Oly sokszor okoztál fájó sebeket
És már-már meg is gyűlöltelek
Ám, újra meggondoltam magam,
Hogyan éljek egyedül tovább?
És elfeledni hogyan tudlak majd?
Bár megtalálnám a gyógymódot!
Oh, bár tehetném!
Ας είχα και εγώ φτερά
να πέταγα μακριά σου
σαν αστραπή να έφευγα
να μη σε ξαν’ αντικρίσω
τη ζωή μου πια να ζήσω
κει που υπάρχει μόνο λησμονιά
Bárcsak volnának szárnyaim!
Hogy messze repülhessek tőled!
Mint a villám, oly gyorsan mennék...
Hogy ne is lássalak, soha többé!
Végre élhessem az életem
Csupán ott, ahol létezik a feledés!
Lyrics: Yioryos Koinousis
Music: Yioryos Koinousis
First version: Yiota Lydia
Other versions:
Ylykeria
Ah if I could forget you
and not even care anymore
where you are and where you go around
ah if I could
Many times you hearted me
and I said to hate you
but again I thought
how could I live on my own
and how can I forget you
so that I can find the cure also
ah if I could
If only I had wings also
to fly away form you
I would leave like a thunder
to do not see you again
to live my life finally
where there exists only oblivion
Έλα εδώ κοντά
να σου δώσω ένα φιλάκι
έλα μη μου κλαις
άσπρο μου χελιδονάκι
Jöjj közelebb, gyere már!
Hadd adhassak puszit rád!
No, ne már! Ne sírj nekem
Fehér kis fecském, kedvesem!
Ο Θεός να μας φυλάει
από μάτι που κοιτάει πονηρά
Ο Θεός να μας σκεπάζει
όταν η ψυχή τρομάζει την χαρά
Πες μου, τι σε πολεμάει;
Isten óvjon meg bennünket
Bármely szemtől, mi ravaszul figyelget
Isten takarjon el minket
Amikor a lélek megretten az örömtől
Mondd, mi az, mi csatázik veled?
Γέλασε ξανά
κρυσταλλένιο μου αγγελούδι
η άνοιξη να 'ρθει
να φωτίσει το τραγούδι
Kacagj fel, nevess ismét!
Kristályos angyalom
Bár jönne már el a tavasz!
Hogy öltöztesse fénybe a dalt
Μέλισσες και πεταλούδες
να στολίζουν τις φτερούγες που φοράς
και τα σύννεφα ν' ανοίξουν
τον Θεούλη να σου δείξουν, να μιλάς
Να σταθώ κι εγώ στο πλάι
A méhecskék meg a lepkék
Szárnyacskáidat - melyet hordasz - ékesítsék
És a felhők úgy nyíljanak szét,
Hogy meglásd a Jóistent, kivel beszélj,
S bár én is az oldalatokon megállhatnék!
Με τραγούδια και ζαφείρια
θα σου κάνω τα χατίρια
Μην πονάς
θα σου στείλω εγώ δελφίνια
απ' την Πάφο ως την Κερύνεια να γυρνάς
όλες του νησιού τις χάρες να φοράς
χελιδόνι, τη ζωή να τραγουδάς
Dalocskákkal és zafírral
A kedvedet meg: hadd hozzam!
Fájdalmat ne érezz!
Hozzád küldöm a delfineket
Hogy Paphostól egész Keryniáig barangolhass
A sziget összes örömét hordhassd!
Kicsi fecske, az életet énekeld meg!
Τι σου φταίει / Mit vétett ellened?
(Πασχάλης Τερζής)
Στίχοι: Κωνσταντίνος Μανδάνης
Μουσική: Ευριπίδης Νικολίδης
Πρώτη εκτέλεση: Πασχάλης Τερζής
Θα με σκοτώσει το τσιγάρο
θα με τελειώσει το πιοτό
Γουλιά γουλιά πίνω τον Χάρο
να σε ξεχάσω δεν μπορώ
Meg fog ölni, elpusztít engem a cigaretta
S lassacskán sírba is visz majd a pia
Korttyal, slukkal szívom a Halált magamba
De elfelejteni Téged? Nem, nem tudlak: soha!
Τι σου φταίει τι σου φταίει
η καρδιά μου η χρυσή
και την έκανες να κλαίει
και την άφησες μισή
Mondd, mit vétett, ellened mit tett
Az én arany szívem?
Hogy őt így sírásra késztetted,
S magára hagytad: félbe-tépetten?
Τι σου φταίει τι σου φταίει
η καρδιά μου η χρυσή
και την έκανες να κλαίει
και την άφησες μισή
Mondd mit vétett, mit tett
Az én arany szívem?
Hogy őt így sírásra késztetted,
S magára hagytad: félbe-tépetten?
Πίνω παρέα με τον πόνο
έκανα φίλο τον καημό
Νύχτα και μέρα σιγολιώνω
να σε ξεχάσω δεν μπορώ
Ivótársammal iszom: a fájdalommal
S a bánatot is barátommá fogadtam
Éjjel-nappal sorvadok el lassan
De elfeledni Téged, nem tudlak!
Mostanában újra eljárogatok különféle táncházakra...
Legutóbb a Sirtos együttes estjén figyeltem fel egy régi nóta dallamára...
https://www.youtube.com/watch?v=gag1wlgMldA
...és aztán a szövege is érdekelni kezdett... (- amit végül, elég szerencsétlenül tudtam átültetni a magyarra...)
Rákerestem, hogy melyik is lehet az..?
Szerencsére meglett a nóta (ráadásul az egyik kedvenc énekesem énekelte legelőször!),
és akad is hozzá néhány zenei változat a Youtube-n!
Chris Anastasiou - Kostas Karagiozidis
( Ithikon Akmeotaton együttes) : Í Híra
Μια χήρα είχε ορκιστεί στο πρώτο της στεφάνι,
μια χήρα είχε ορκιστεί στο πρώτο της στεφάνι,
αλλά δεν έμεινε πιστή στον όρκο που είχε κάνει,
μα αυτή δεν έμεινε πιστή στον όρκο που είχε κάνει.
Egy özvegyasszony - az első házasság kötésnél -, esküt tett a koszorúra,
Egy özvegyasszony - annak idején - felesküdött a legelső koszorúra,
De nem maradt hű az esküjéhez, amit akkor tett,
Ám, Ő nem maradt hű az esküjéhez, amit tett.
Στις εννιά, στις εννιά του μακαρίτη
άλλον έ άλλον έβαλε στο σπίτι.
S nem törődve a gyásszal, feledkezve a megboldogultról,
Egy másik férfit választott, s tett meg urának - otthon.
Τα μαύρα ρούχα έβγαλε, άνοιξε την καρδιά της,
τα μαύρα ρούχα έβγαλε, άνοιξε την καρδιά της,
και νοικοκύρη έβαλε κρυφά στην κάμαρά της,
και νοικοκύρη έβαλε κρυφά στην κάμαρά της.
A fekete ruhát levetette, s megnyitotta a szívét,
Levetette a fekete ruhát, s megnyitotta a szívét,
És háziurat választott titokban a hálószobájába,
és háztartásbelit (fekte-)tett titokban a hálószobájába.
Στις εννιά, στις εννιά του μακαρίτη
άλλον έ άλλον έβαλε στο σπίτι.
Kilenc napra rá, feledkezve gyászról, megboldogultról,
Egy másik férfit választott, s tett meg urának - otthon.
Η χήρα βρήκε τη χαρά, τα νιάτα της γλεντάει,
η χήρα βρήκε τη χαρά, τα νιάτα της γλεντάει,
αλίμονο στο φουκαρά που πέθανε και πάει,
αχ! αλίμονο στο φουκαρά που πέθανε και πάει.
Az özvegy megtalálta örömét, boldogan ünnepli fiatalságát ,
Az özvegy rátalált a boldogságra, s örömmel ünnepli ifjúságát,
Jaj a szerencsétlennek, aki meghalt, és elment,
Ah! Jaj szegény férjének aki meghalt és elment.
Στις εννιά, στις εννιά του μακαρίτη
άλλον έ άλλον έβαλε στο σπίτι.
Kilenc napra rá, feledkezve gyászról, megboldogultról,
Egy másik férfit választott, s tett meg urának - otthon.
Mjá híra íhe orkisztí szto próto tisz sztefáni,
mjá híra íhe orkisztí szto próto tisz sztefáni,
allá den émine pisztí szton órko pu íhe káni,
má aftí den émine pisztí szton órko pu íhe káni.
Sztisz ennyá, sztisz ennyá tu makaríti
állon é állon évale szto szpíti.
Tá mávra rúha évgale, ániksze tin kardjá tisz,
tá mávra rúha évgale, ániksze tin kardjá tisz,
ké nikokíri évale krifá sztin kámará tisz,
ké nikokíri évale krifá sztin kámará tisz,
Sztisz ennyá, sztisz ennyá tu makaríti
állon é állon évale szto szpíti.
Í híra vríke ti hará, tá nyáta tisz glentái,
í híra vríke ti hará, tá nyáta tisz glentái,
alímono szto fukará pu péthane ké páji,
Ah! Alímono szto fukará pu péthane ké pái.
Sztisz ennyá, sztisz ennyá tu makaríti
állon é állon évale szto szpíti.