Τι ήμουνα για ‘σένανε /Ti ímuna já szénane / Mi is voltam neked?
Απ' τη ζωή μου πέρασες και με 'κανες κομμάτια
Ap ti zoí mu péraszesz ke me’kánesz kommátja Átgázoltál az életemen, és miattad cafatokra hulltam
θέλω μονάχα να μου πεις κοιτώντας με στα μάτια...
thélo monácha ná mu písz kítondasz me szta mátja.. csak azt szeretném, ha a szemembe nézve elmondanád...
Τι ήμουνα για ‘σένανε, τι ήσουνα για μένανε
Ti ímuna já szénane, ti íszuna ja ménane Mi is voltam tenéked, és mi is voltál nékem
καιρός λοιπόν για να λογαριαστούμε
kerósz lipón já ná logharjasztúme Eljött hát ideje a számadásnak
μονάχα εγώ τρελάθηκα για σένα καταστράφηκα
monácha (és nem monákszá!)eghó treláthika já széna katasztráftika egyedül csak én vesztem meg, s mentem tönkre Érted
να δεις που όλοι θα πούνε...
na dhisz pu óli thá púne... meglásd, mindenki ezt mondja majd...
Στους άλλους λες πως τίποτα δεν έκανα για σένα
Sztusz állusz lész pósz típota dhen ékana já széna Másoknak azt mondod, hogy semmit se tettem érted
μα θέλω αν τολμάς να πεις τα ίδια και σε μένα...
má thélo án tolmász ná písz tá ídja ke sze ména... de mond csak nekem, ha mered, ugyanezt el nékem!
Τι ήμουνα για σένανε, τι ήσουνα για μένανε...
Ti imuna já szénane, ti íszuna já ménane... Mi voltam tenéked, és mi is voltál nékem ?!
Αντώνης Ρέμος - Τι ήμουνα για 'σένα - Official Video Clip
Με την πόρτα ανοιχτή - Στίχοι: Γιάννης Δόξας
Μουσική: Κυριάκος Παπαδόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Αντώνης Ρέμος
Έφυγα από το σπίτι μου Efigha apó to szpíti mu
μια μέρα με μπελάδες mjá méra mé beládhesz
ήμουν σχεδόν δεκαοχτώ ímun szchedhón dekaochtó
κι είπα να βρω λογαριασμό ki ípa ná vró logharjazmó
μακριά απ’ τους καυγάδες makriá áptusz kavghádhesz
Elmentem egy napon / Elhagytam otthonom
Egy kis zûrrel otthonról / zûrzavarral egy napon (meggyûlt a bajom)
Vótam, vagy úgy tizennyóc / Lehettem, vagy 18
S mondtam- számadást hadd keressek,
/ S elhatároztam: saját terveket szövök(?)/
s leljek, a veszekedésektõl távol / távol a vitáktól (kötekedésektõl)
Διάλεξα ένα φορτηγό Djáleksza éna fortighó
με ξύλα φορτωμένο me kszíla fortoméno
μάλωσα με τον οδηγό málosza me ton odhighó
γιατί με φώναζε μικρό jatí mé fónaze mikró
συνέχισα με τραίνο szinéhisza me tréno
Választottam egy teherkocsit
Fával volt megrakott,
A sofõrrel összevesztem,
Mert (folyton leöcsizett) öcsinek hívott,
Majd vonatra szálltam (át). /vonaton folytattam utam/
Έχω μάθει να κοιμάμαι Echo máthi ná kimáme
με την πόρτα ανοιχτή me tin porta anichtí
δεν φοβήθηκα ποτέ μου dhen fovithiká kalé mu
και θ’ ανοίξω άγγελέ μου ké tháníkszo ággelé mu
την χρυσή σου φυλακή tín chriszí szu filakí
Κοίτα εσύ να με προσέχεις Kíta eszí ná mé proszéhisz
κι άστη πόρτα ανοιχτή ki ászti pórta anichtí
δεν αλλάζω πια τον δρόμο dhén allázo ton dhrómo
κι έχω πει στον ταχυδρόμο ki écho pí szton tachidhrómo
πως θα μείνουμε μαζί posz thá mínume mazí
Ahhoz szoktam, hogy nyitott
ajtóknál aludjam,
sohase ijedtem meg, (semmitõl se féltem soha)
angyalkám, hát ki fogom nyitni
az aranykalitkádat (arany börtönöd ajtaját)
figyelj engem, s vigyázz reám
(s csak Te figyelj reám, s vigyázz)
s hagyd az ajtót nyitva (nyitottan)
Nem változtatok többé útirányt (nem lépek már új utakra) (nem választok többé új utat)
S a postásnak is már megmondtam
Hogy ezentúl együtt maradunk! (egyûvé tartozunk)
Βγήκα στον ήλιο τον καυτό Vjiká szton íljo ton kaftó
κι ήπια νερό μ’ αλάτι ki ípjá neró m’aláti
πάλεψα μ’ όλους τους ληστές pálepsza m’ólusz tusz lisztész
κι έκανα λάθος προσευχές ki ékana láthos proszefhész
σε δανεικό κρεβάτι szé dhanikó kreváti
Είδα την άκρη του γκρεμού Ídha tin ákri tu gremú
μα μου ‘γινε συνήθεια má mu’ghine sziníthja
να μην θυμώνω τους θεούς ná mín thimóno tusz theúsz,
να κάνω φίλους τους εχθρούς ná káno fílusz tusz echtrúsz
ν’ αλλάζω την αλήθεια n’állázo tin alíthja
Kijöttem az égetõ napra
és sózott vizet ittam,
megbirkóztam (megverekedtem) az összes rablóval
és téves (hibás) imát mondtam (rosszul imádkoztam?)
egy kölcsönzött ágyon
Megláttam a szakadék szélét
de aztán szokásommá vált,
hogy az istenekre ne haragudjak,
hogy barátokká változtassam az ellenséget (barátokatat csináljak az ellenbõl)
s megváltoztassam az igazságot
Και μετά τι μένει όλα γύρω είναι γκρίζα
και μεσ’ την κορνίζα η φωτογραφία σου
Πρέπει να τη βγάλω πάει τώρα ένας μήνας
και με τυραννάει όλο η απουσία σου
Όσα μου ‘χεις τάξει όλα τα ‘χω φυλαγμένα
κι ότι μου ‘χεις γράψει στη καρδιά μου το ‘κρυψα
κι όταν ξεφυλλίζω τα γραμμένα ένα ένα
άλλο δε θυμώνω που πολύ σ’ αγάπησα
Ke metá ti méni óla gíro íne grízá
ke mesz'tin korníza i fotografía szu
Prépi ná ti vgálo páji tóra énász mínasz
ke me tiranái ólo í apuszía szu
Ósza mú'hisz tákszi óla tá'ho filagména
ki óti mu'hisz grápszi szti kardjá mu to krípsza
ki ótan kszefilízo tá gramména éna-éna
állo dé thimóno pu polí sz'agápisza
Aztán, utána mi marad? Szürke köröttem minden...
És itt van még, egy kis rámában a fényképed!
Elmúlt egy hónapja is már, s ki kellene onnét vennem,
Hisz folyvást, nagyon kínoz utánad a hiányérzet.
Mindent, amit ígértél nekem, azóta õrízgetem
És ami levelet írtál, a szívem mélyén rejtegetem...
És amikor elõszedem, és lapjait egyesével szétfejtegetem,
Többé már nincs bennem harag, hogy annyira megszerettelek!
Άγγελοι θα έρθουν να σε βρουν
κι ένα τραγουδάκι θα σου πουν
αφιερωμένο από έναν ξένο
σε αυτούς που ξέρουν ν’ αγαπούν / x2
Á(n)geli thá érthun ná sze vrún
ki éna tragudáki thá szu pún
Afieroméno apó énan kszéno
sze aftúsz pu kszérun n'agapún /2x
Angyalok jönnek érted, hogy megkeressenek
és egy dalocskát dúdolnak majd el neked
egy idegentõl ajánlva,
azok számára, akik még tudnak szeretni... / x2
Άραγε ποιος φταίει πια δεν έχει σημασία
είσαι μακριά μου μα σε νιώθω δίπλα μου
Μ’ ενοχλεί που έχει το δωμάτιο ησυχία
θέλω να ακούω τη φωνή σου, μίλα μου
Árage pjósz ftéi pjá den éhi szimaszía
ísze makriá mu má sze nyiótho díplá mu
M'enohlí pu éhi to domátjo iszihía
thélo ná akúo ti foní szu, míla mu
Hogy ki vajon a vétkes, már nincsen jelentõsége...
Oly távol vagy tõlem, mégis itt érezlek, a magam közelébe
És annyira zavaró a csend, a szobában a mozdulatlanság,
A hangodat szeretném hallani, azt, hogy beszélsz hozzám!
Άγγελοι θα έρθουν να σε βρουν
κι ένα τραγουδάκι θα σου πουν
αφιερωμένο από έναν ξένο
σε αυτούς που ξέρουν ν’ αγαπούν / x2
Á(n)geli thá érthun ná sze vrún
ki éna trgagudáki thá szu pún
Afieroméno apó énan kszéno
sze aftúsz pu kszérun n'agapún/2x
Angyalok jönnek érted, hogy megkeressenek
és egy dalocskát dúdolnak majd el neked
egy idegentõl ajánlva,
azok számára, akik még tudnak szeretni... / x2
Έσβησα τα φώτα και στη φαντασία μου μέσα
πήρα το φιλί σου κι αγκαλιά σε κράτησα
Άλλο πια δεν έχω τι να πω τι να δηλώσω
που σε θέλω τόσο που πολύ σ’ αγάπησα...
Ézvisza tá fóta ke szti fandaszía mu mésza
píra to filí szu ki angaljá sze krátisza
Állo pjá den ého ti na po ti ná dilószo
pu sze thélo tószo pu polí sz'agápisza
Eloltottam a fényeket, és a lehunyt pillákkal fantáziálva
Csókot csentem tõled, két karod közt, s véled hálva
Nincs más már, amit mondjak, amit nyilatkozzak neked
Csak hogy úgy akarlak, mert annyira megszerettelek...!
...korábban csak az utolsó versszak volt idézve, a klipp melletti hozzászólásokból:
Έσβησα τα φώτα και στη φαντασία μου μέσα
πήρα το φιλί σου κι αγκαλιά σε κράτησα
Άλλο πια δεν έχω τι να πω τι να δηλώσω
που σε θέλω τόσο που πολύ σ΄αγάπησα...
és...
Στη πιο γλυκια κουκλιτσα...(A legédesebb "tündérbabának"...)
Στίχοι: Αλέξης Σέρκος
Μουσική: Αλέξης Σέρκος
Πρώτη εκτέλεση: Γιάννης Πλούταρχος
Υπάρχουν κάποιες αγάπες που γρήγορα ξεχνάνε
που μένουνε στα λόγια λόγια που σε πονάνε
Akadnak olyan szerelmek, kik hamar felejtenek
És olyan szavakhoz folyamodnak, mik fájdalmat okoznak neked
κι οι νύχτες πολλές που όσο κι αν θές αυτές δεν περνάνε
οι αναμνήσεις ζωντανές με τυραννάνε
ψάχνω να βρώ σε ποιόν να τα πώ για να ξεδώσω
να ξεχαστώ μήπως προλάβω και γλιτώσω
És a sok hosszú éj, mi nem akar múlni, bárhogy szeretnéd
Megkínoz, meggyötör a sok elevenen élõ emlék
Bolyongva kutatok, hátha elmondhatom valakinek, hogy idegességem levezessem,
S hogy hátha még megmenekülhetek; arról elfeledkezzem
Αφιερωμένο αυτό το τραγούδι να πείτε σε κείνη
που εξ αιτίας της αιμοραγώ κι η πληγή μου δε κλείνει
Αφιερωμένο απτη καρδιά μου με τόση αγάπη
κι ας καταστρέφομαι σιγά σιγά απ τα δικά της τα λάθη
Ajálnva küldöm e dalt, kérlek, mondjátok el neki:
Hogy ürügyként ontom vérem, és a sebem nem akar beforrni
Szívbõl ajálnva küldöm e dalt, kérlek, mondjátok el neki; és úgy imádva..!
Még, ha tönkre is megyek teljesen belé, lassanként; a vétkei által.
Υπάρχουν κάποιες αγάπες που ευκολα πληγονουν
που παιζουνε μαζί σου κι απότομα απότομα τελειώνουν
Akadnak olyan szerelmek, kik hamar felejtenek
És játszadoznak velünk, és aztán olajra lépnek.
Κι ο πόνος βουβός στα στήθια λυγμός η καρδιά δεν αντέχει
με συντροφιά μου το ποτό η πίκρα μου τρέχει
ψάχνω να βρω σε ποιον να τα πω για να ξεδώσω
να ξεχαστώ μήπως προλάβω και γλιτώσω
S bár a fájdalom néma, a mellkasban a zokogást; a szív nem bírja
Az ital egyetlen társam, s ha velem van - keserû bánatom ijedten menekül, elinal!
Bolyongva kutatok, hátha elmondhatom valakinek, hogy idegességem levezessem,
S arról, hogy hátha még megmenekülhetek; elfeledkezzem
Άσε με κοντά εμάς να φέρω
άλλο δεν ζητώ εσένα θέλω
Περιμένω να'ρθεις ξανά
Θέλω πίσω πάλι να σε φέρω δως μου
μια ελπίδα δε θελώ να ξέρω πως
δεν θα'ρθεις, δεν θα'ρθεις ξανά
Ζω μέσα στο σκοτάδι τόσο καιρό
πριν ξεκινήσω θα σου πώ σ'αγαπώ
λοιπόν, Σ'αγαπώ, μου έχεις λείψει τόσο
πως να μπορέσω έτσι απλά να σκοτώσω μία
αγάπη που έχω ακόμα να δώσω,
λοιπόν ήμουν μικρός κι ήσουν μικρή δεν υποδύεται
έναν ρόλο ο MC σου αφιερώνει ΥΟ
θέλω να πώ πως σ'αγαπώ πολύ και σε ευχαριστώ
θέλω να πω πως είμαι ακόμη εδώ
Θυμάμαι όλες τις στιγμές καλές καυτές κι ανάποδες
φωνάζω πια μη σκέφτεσαι κι όμως αυτές ξανάρχονται
γιατί δεν ήξερα πως είχα ερωτευτεί μια κούκλα
και να σου πως συγνώμη κι αν δεν έχω μούτρα
είσαι τα πάντα για μένα δεν σε συγκρίνω ΥΟ
είσαι τ'αστέρι μου το αστραφτερό πόσο σ'αγαπώ
είσαι η αγάπη μου
είσαι η γυναίκα μου
σε θέλω πίσω
Τώρα η μέρες που περνάνε γίνανε μήνες
κι οι μήνες γίνανε χρόνος
κι μ'έχει ο δρόμος ξανά
ψάχνω να δώ τι μου συμβαίνει το στόμα μου σωπαίνει
και η καρδιά μου πεθαίνει εσένα θέλει άκου
να με θυμάσαι κάπου κάπου
κι ίσως η αγάπη μου για σένα που να γίνει μίσος
κι ίσως να με ανταμώσεις σε μιαν άλλη ζωή
που κούκλα θα ερωτευτεί τον MC στο τέλος θα σκοτωθεί
Άσε με κοντά εμάς να φέρω
άλλο δε ζητώ εσένα θέλω
Περιμένω να'θεις ξανά
Θέλω πίσω πάλι να σε φέρω δως μου
μια ελπίδα δε θελώ να ξέρω πως
δεν θα'ρθεις, δε θα'ρθεις ξανά
Το να σε κυνηγήσω δεν οφελεί
απλώς κουράζει θα σε χαιρετίσω με ένα φιλί
αν δεν πειράζει ΥΟ
εγώ κατάφερα να τρελαθώ μην με ξεχάσεις
κι αν με ζητήσεις πάλι πίσω να μου το γράψεις
θυμήσου μόνο πως προσπάθησα κι ας άργησα σ'αγάπησα σε λάτρεψα
θεά σε κάνω αχ να σ'αγγίξω μια φορά ακόμα κι ας πεθάνω
να σε φιλήσω ακόμη μία φορά κι ας πεθάνω
Στα όνειρά μου τώρα εφιάλτες
εφόσον λείπεις αφού κοιτάς άλλες αγάπες
πόσο μου λείπεις άκου είναι τραγούδι κάποιου, πέθανε
κι όταν κοιμάσαι έρχεται να μην ξυπνήσεις προσπαθώ
θα κάτσω πλάι σου να κοιμηθώ και να σου πω ψιθιριστά πως σ'αγαπώ
κι απλά ξανά θα χαθώ
Αφιερωμένο ΥΟ
Αφιερωμένο ΥΟ
Άσε με κοντά εμάς να φέρω (άσε με)
άλλο δεν ζητώ εσένα θέλω
Περιμένω να'ρθεις (πίσω) ξανά
Θέλω πίσω πάλι να σε φέρω δως μου (άσε με)
μια ελπίδα δε θελώ να ξέρω πως (άσε με)
δε θα'ρθεις, δε θα'ρθεις (πίσω) ξανά
Άσε με κοντά εμάς να φέρω (άσε με)
άλλο δεν ζητώ εσένα θέλω
Περιμένω να'θεις (πίσω) ξανά
Θέλω πίσω πάλι να σε φέρω δως μου (άσε με)
μια ελπίδα δε θελώ να ξέρω πως (άσε με)
δε θα'ρθεις, δε θα'ρθεις (πίσω) ξανά
-------------- Google ford -----------------------------------
Finom
Hadd hozzak közel kettőnket
Nem kérek mást, téged akarok
Várom, hogy újra jöjjön
Szeretném visszahozni neked a fényemet
remélem ezt nem akarom tudni
nem jössz, nem jössz többé...
Olyan sokáig élek a sötétségben
Mielőtt elkezdeném, elmondom, hogy szeretlek
szóval szeretlek, annyira hiányoztál
hogy tudnék ilyen egyszerűen megölni a
szerelem, amit még adnom kell,
szóval én kicsi voltam, te meg kicsi, ő nem játszik
játsszon szerepet az MC, akit neked szentel YO
Szeretném elmondani, hogy szeretlek és köszönöm
Azt akarom mondani, hogy még mindig itt vagyok
Minden pillanatra jól emlékszem, forrón és fejjel lefelé
Sikítok, most ne gondolkozz, de ezek a (pillanatok) újra előjönnek
mert nem tudtam, hogy beleszerettem egy gyönyörű lányba
és elmondom, hogy sajnálom, még ha nincs is hozzá bátorságom
te vagy a mindenem, nem hasonlítalak (senki máshoz) YO
te vagy az én ragyogó csillagom, mennyire szeretlek
te vagy a szerelmem
te vagy a feleségem
Vissza akarlak kapni
Most a múló napokból hónapok lettek
és a hónapokból évek lettek
és az utca újra ott vagyok
Próbálom kideríteni, mi a bajom, a szám hallgat
és a szívem meghal, mert téged akar hallgatni
időnként emlékezz rám
és talán az irántad érzett szerelmem gyűlöletté válik
és talán meglátsz egy másik életben
hogy egy gyönyörű lány a végén beleszeret az MC-be és megölik
Hadd hozzak hozzánk kettőt
Nem kérek mást, csak téged akarok
Várom, hogy újra jöjjön
Szeretném visszahozni neked a fényemet
remélem ezt nem akarom tudni
nem jössz, nem jössz többé
Hajsza nem éri meg
csak elfáraszt, egy csókkal búcsúzok el tőled
ha nem számít YO
Megőrültem, ne felejts el
és ha még egyszer visszakérdezel írd meg nekem
ne feledd, hogy megpróbáltam, még ha szerettelek is, túl későn imádtalak
Istennővé teszlek ohh, hogy még egyszer megérintsek, és meghalj
hogy még egyszer megcsókoljon és meghaljon
Álmaimban most rémálmok
attól a pillanattól kezdve, amikor elmentél, mióta más szerelmeket keresel
mennyire hiányzol, hogy meghallgass valakitől egy dalt
és amikor alszol ő jön, próbállak nem felébreszteni
Leülök melléd aludni, és megsúgom neked, hogy szeretlek
és egyszerűen megint eltévedek
Dedikált YO
Dedikált YO
Hadd hozzak közel kettőnket (Engedd meg)
Nem kérek mást, téged akarok
Várom, hogy újra visszajöjjön
Vissza akarom hozni neked a fényemet (Engedd meg)
remélem ezt nem akarom tudni (Hadd)
nem jössz, nem jössz (vissza) többé...
Hadd hozzak közel kettőnket (Engedd meg)
Nem kérek mást, téged akarok
Várom, hogy újra visszajöjjön
Vissza akarom hozni neked a fényemet (Engedd meg)
remélem ezt nem akarom tudni (Hadd)
nem jössz, nem jössz (vissza) többé...
Τι θέλεις απ' τα νειάτα μου / Ti thélisz áp’ta nyátá mu
Που είναι πικραμένα / Pu íne pikraména
Δεν ξέρεις τι θα πει καημός / Dhen kszérisz ti thá pí kaimósz
Τι θέλεις από εμένα / Ti thélisz apó ména
Mit kívánsz az öregségemtõl
Mely annyira keserves?
Nem tudod (még) mi a bánat?
Mit kívánsz hát tõlem?
Εγώ περπάτησα γυμνός / Eghó perpátisza ghimnósz
Εγώ βαδίζω μόνος / Eghó vadhízo mónosz
Μου έγινε ρούχο ο σπαραγμός / Mu éghine rúho o szparaghmósz
Και σπίτι μου ο πόνος / Ké szpíti mu o pónosz
Amerre jártam én, meztelen,
S (most is) magányos léptekkel haladok
Ruhámmá csak a kínom vált,
S otthonommá a fájdalom.
Δεν ξέρεις τι είναι μοναξιά / Dhen kszérisz ti íne monakszjá
Καρδιά που κλαίει τη νύχτα Kardhjá pu kléi tí níchta
Όσα τραγούδια σου έγραψα / Ósza traghúdhja szu éghrapsza
Στην κρύα νύχτα ρίχτα / Sztin kría níchta richta
Nem is sejtheted, mit jelent a magány,
S a szív, mely éjjel sírva zokog.
Ahány dalt, mit néked írtam
E fagyos éjjelen, szórd szét, vesd el!
Εγώ περπάτησα γυμνός / Eghó perpátisza ghimnósz
Εγώ βαδίζω μόνος / Eghó vadhízo mónosz
Μου έγινε ρούχο ο σπαραγμός / Mu éghine rúcho a szparaghmósz
Και σπίτι μου ο πόνος / Ke szpíti mu o pónosz
Amerre jártam én, meztelen,
S (most is) magányos léptekkel haladok
Ruhámmá csak a kínom vált,
S otthonommá a fájdalom.
Στίχοι: Ηλίας Φιλίππου
Μουσική: Κυριάκος Παπαδόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Αντώνης Ρέμος
Πέρασε τόσος καιρός / Pérasze tószosz kerósz
και ακόμα μοιάζουν ψέμα / Ké akóma mjázun pszéma
κάθε λέξη κεραυνός / Káthe lékszi keravnósz
και το παγερό σου βλέμμα / Ke to pagheró (pajeró) szu vlémma
Annyi idõ elmúlt, tovaszállt már,
s még mindig oly hihetetlen (hazugságnak tûnik).
Villámcsapás minden szavad,
s fagyos a tekinteted.
Στο ταξίδι της καρδιάς / Szto takszídhi tisz kardhiász
άλλες έχουν πάρει θέση / állesz éhun pári thészi
κλείνω πόρτα στα παλιά / klíno pórta sztá paljá
η καρδιά να μην πονέσει / i kardhjá ná mín ponészi
A szív (szerelmed?) útjaira
mások (nõk) kaptak helyet.
Az elmúlt (idõkre-dolgokra) történtekre zárom (csukom) az ajtót,
Ne fájjon úgy a szív(em).
Είναι κάτι νύχτες μοναξιάς / Íne káti níchtesz monakszjász
που δεν ξημερώνουν / pu dhén kszimerónun
τα δικά σου λόγια σαν καρφιά / ta dhiká szu lója szán karfjá
μέσα μου ματώνουν / mésza mu matónun
Vannak oly magányos éjjelek,
melyek véget sosem érnek (a hajnal sem jön el),
S a szavaid, mint holmi szögek
bensõmben véres sebeket ejtenek.
Πέρασε τόσος καιρός / Pérasze tószosz kerósz
που το θέμα έχει κλείσει / pu to théma échi klíszi
που ο έρωτας αυτός / pu o érotász aftósz
δεν μπορεί να με διαλύσει / dhén borí ná mé dhjálíszi
Annyi idõ elmúlt, minden tovaszállt,
a téma régen lezárult (a dolognak rég vége) már,
S hogy ez a szerelem, még mindig
nem bír bennem (szétbomlani) elfonnyadni.
Στο ταξίδι της καρδιάς / Szto takszídhi tisz kardhiász
άλλες έχουν πάρει θέση / állesz éhun pári thészi
κλείνω πόρτα στα παλιά / klíno pórta sztá paljá
η καρδιά να μην πονέσει / i kardhjá ná mín ponészi
A szív (szerelmed?) útjaira
mások (nõk) kaptak helyet.
Az elmúlt (idõkre-dolgokra) történtekre zárom (csukom) az ajtót,
Ne fájjon úgy a szív(em).
Πήρα τη στράτα κι έρχομαι / Píra ti sztráta ki érhome
μες τη βροχή και βρέχομαι / mész ti vrohi ke vréhome
Στα σκαλοπάτια σου εγώ σφυρίζω > 2x / Sztá szkalopátjá szú egó szfirízo
άνοιξε μέσα για να μπω > 2x / Ániksze mésza já ná mbó
και στρώσε μου να κοιμηθώ > 2x / ké sztrósze mu ná kimithó
Elindultam (az úton), s (el-)jövök feléd
(Az) esõben ázok, /s szívem ég/
Lépcsõid elõtt füttyögök néked,
Nyiss ajtót hát, hogy belépjek!
S vess ágyat, hogy ledõlhessek!
Να με στεγνώσεις με φιλιά / Ná mé sztegnószisz tá filjá
μες τη θερμή σου αγκαλιά / Mész ti thermí szu angaljá
και μη μ’ αφήσεις πια να ξαναφύγω / Ké mí m’afíszisz pjá ná kszanafígo
Κοντά σου πάρε με να ’ρθω / Kondá szu páre me n’artho
και στρώσε μου να κοιμηθώ / Ké sztrósze mu ná kimithó
Száríts meg a csókjaiddal,
Benn, a forró karjaidban!
Ne engedd, hogy újra elillanjak
A közeledben hadd maradjak,
Ágyazz meg, s el hadd aludjak!
Κανένα μάτι δε θα δει / Kanéna máti dé thá dí
πετάς σαν πρώτα το κλειδί / Petász szán próta to klidí
Κι έχεις το λόγο μου γλυκιά μ’ αγάπη / Ki éhisz to lógo mu glikjá m’agápi
στιγμή δε θα σ’ απαρνηθώ / sztigmí dé thá sz’aparnithó
και στρώσε μου να κοιμηθώ / Ké sztrósze mu ná kimithó
Szem nem láthatja ezt, slussz!
Úgy szállsz (majd), mint elõször a kulcs!
S a szavamat adom szerelmem
Egy pillanatra se hagylak el!
Vess ágyat, hadd aludjam el!
Δεν έχει νόημα ζωή χωρίς εσένα
Μοιάζει με πρόλογο χωρίς κυρίως θέμα
Και ο κόσμος μάταιος φαντάζει στο μυαλό μου
Τα πάντα είσαι εσύ γι αυτό και εγώ μωρό μου
Θα περιμένω, θα σε περιμένω
αγάπη μου, όσο και να χρειαστεί
Εγώ θα μένω, θα σε περιμένω
ακόμα και αν μου πάρει μια ζωή
Θα περιμένω, θα σε περιμένω
χρόνια θα κάνω αν θες υπομονή
Εδώ θα μένω, και θα περιμένω
μέχρι την μέρα που θα’ ρθείς εσύ
Σαν διψασμένη γη θα περιμένω
να φέρεις στην ζωή μου την βροχή
Να πιω απ το στόμα σου το λατρεμένο
ένα γλυκό φιλί
Τα βράδια πάντα μόνη θα πεθαίνω
ώσπου να μ’ αναστήσεις το πρωί
Γιατί είσαι εσύ αυτός που περιμένω
η ίδια μου η ζωή
Λείπεις και τίποτα καλά δεν μου πηγαίνει
Σαν ένα πάρτι που δεν ήρθαν καλεσμένοι
Μονάχα εσύ μπορείς την άνοιξη να φέρεις
Γι’ αυτό μωρό μου εγώ στο λέω να το ξέρεις
Θα περιμένω, θα σε περιμένω...
Τα βράδια πάντα μόνη θα πεθαίνω...
-------------------------------------------
Thá priméno
Den éhi nóima zoí horísz eszéna
Mjázi mé prológo horísz kiríosz théma
Ké o kózmosz máteosz fandázi szto mjaló mu
Ta pánda ísze eszí jáftó ke egó moró mu
Thá periméno, thá szé periméno
agápi mu, ószo ké na hriasztí
Ego thá méno, thá sze periméno
akóma ké án mu pári mjá zoí
Thá periméno, thá szé periméno
hrónyá thá káno an thész ipomoní
Edo thá méno, ké thá periméno
méhri tin méra pu thárthísz eszí
Szán dipszazméni gí thá periméno
na férisz sztin zoí mu tin vrohí
Ná pjó áp to sztóma szu to latreméno
éna glikó filí
Tá vrádja pánda móni thá pethéno
Ószpu ná m'anasztíszisz to proí
Jatí ísze eszí aftósz pu periméno
i ídja mu i zoí
Lípisz ké típotá kalá dén mu pijéni
Szán éna párti pu dén írthan kaleszméni
Monáha eszí mborísz tin ánikszi ná férisz
Jáftó moró mu egó szto léo ná to kszérisz
Thá periméno, thá sze periméno...
Tá vrádja pánda móni thá pethéno...
-----------------------------------------------------
Várni fogok
Nincs értelme az életnek: Nálad nélkül!
Az egész, csak elõszónak hat, fõtéma nélkül.
S a világ hiába hisz (bízik) az eszemben ám,
Te vagy a mindenem! S ezért drág(a bab)ám:
Várni foglak! Várni fogok Rád
kedvesem, akármennyit is kell várnom!
Itt maradok én, s fárni foglak
akkor is, ha egy életen át kell várnom.
Várni foglak, várni fogok Rád
évekig, türelemmel, ha (bárcsak) akarnád,!
Itt maradok én, s várni foglak
addig a napig, míg vissza nem térsz majd.
Szomjúhozva várlak, mint a (kiszáradt) föld
mely (epedve) várja, hogy elhozd /életembe/ az esõt.
S imádott ajkaidról kortyolhassam
egy (életet adó) édes csókodat.
Esténként egyedül haldoklom
Míg föl nem támasztasz egy hajnalon.
Mert Te vagy az, akire (epedve) várok
Te vagy az életem.
Hiányzol, s jól nem sül ki semmi sem,
Mint egy partin, melyre egy meghívott sem jön el.
A tavaszt nékem, csak Te hozhatod el
S hogy megértsd, ezért hajtogatom kedvesem.
Βρέχει στη φτωχογειτονιά / Vrehi sti ftohogitonia / ZUHOG A SZEGÉNYNEGYEDBEN
Δημήτρης Μητροπάνος
Στίχοι: Τάσος Λειβαδίτης
Μουσική: Μίκης Θεοδωράκης
Πρώτη εκτέλεση: Γρηγόρης Μπιθικώτσης
Άλλες ερμηνείες: Γιώργος Νταλάρας Γιάννης Κότσιρας
Lyrics: Tasos Livaditis
Music: Mikis Theodorakis
First performance: Grigoris Bithikotsis
Other interpretations: George Dalaras, Yiannis Kotsiras
Μικρά κι ανήλιαγα στενά
και σπίτια χαμηλά μου
βρέχει στη φτωχογειτονιά
βρέχει και στην καρδιά μου
Αχ ψεύτη κι άδικε ντουνιά
άναψες τον καημό μου
είσαι μικρός και δε χωράς
τον αναστεναγμό μου
Οι συμφορές αμέτρητες
δεν έχει ο κόσμος άλλες
φεύγουν οι μέρες μου βαριά
σαν της βροχής τις στάλες
-------------------------------------------------
It rains on the mean streets
Small and dingy alleys
and my lowly hovels
it rains on the mean streets
as it rains in my heart
Oh, false and unjust world
you kindled my yearning
you are small with no space
for my lamenting
The countless woes
no others have the world
days pass heavi
lylike drops of rain
------------------------------------------------
ZUHOG AZ ESÕ A SZEGÉNYNEGYEDBEN/1 verzió
Kicsiny, napfénytelen szûk sikátorok
és alacsony kalyibák is.
A szegénynegyedben úgy zuhog,
S esõ hull a szívemben is.
Ó álságos, csalfa, vak, világ,
felszítottad a bánatom.
Kicsiny vagy, s benned el sem fér már
zokogó tengernyi sirámom.
Megpróbáltatásom oly számtalan,
más a világnak abból nem is marad.
A napok nehézkesen, lassan múlnak
Mint az esõcseppek, el, úgy vonulnak.
---------------------------------------------
VRÉCHI STI FTOCHOJITONYÁ - Fonetikusan
Mikrá ki anilíaga sztená
ké szpítjá hamilá mu
vréhi szti ftohojitonyá
vréhi ké szti kardjá mu
Áh, pszéfti ki ádike dunyá
ánápszesz ton kajmó mu
ísze mikrósz ké dé horás
ton anasztenagmó mu
Í szimforész amétritesz
den ehi o kozmosz álles
Fevghun i méresz szu varjá
szán tisz vrohísz tisz sztálesz
------------------------------------------------
Kicsiny, s napfénytelen, szûk átjárók
és alacsony kalyibám; nyomortanya
A szegénynegyedben zuhog, mint átok -
s benn, a szívemben is szakad.
Ó álnok, hamis, álságos, csalfa Világ,
úgy felszítottad a bánatom...!
Szûk vagy, s benned el sem fér már
sóhajom, zokogó sirámom.
Megpróbáltatásom oly számtalan,
hogy más a világon nem is maradt (belõle)
S múlt nap után a nap, súlyosan,
mint esõcsepp, egymás után, úgy haladt (elõre).
- - - - - -
Talán az αντικρύζω -szembenéz, szeme elé tárul, ill.: αντίκρυσμα - megpillantás, szemügyrevétel is helyes lehet...
... nem beszélve az αντιλαμβάνομαι /észlel, észrevesz, felfog, megért... és még biztosan akad más kifejezés is, amivel még a mondatot ki lehet fejezni...
Πού ’ναι τα χρόνια / Hol vannak már azok az évek...
Στίχοι / Dalszöveg: Άκος Δασκαλόπουλος / Akos Daskalopoulos
Μουσική / Zene: Σταύρος Κουγιουμτζής / Stavros Koujoumitzis
Πρώτη εκτέλεση / Első előadó: Γρηγόρης Μπιθικώτσης / Grigoris Bithikotsis
Άλλες ερμηνείες / Más előadó: Γιώργος Νταλάρας / Jorgos Dalaras Zene / Szöveg: Κujumitzisz Sztavrosz / Dhaszkalópulosz Ákosz
Πήγα στα μέρη που σε είχα πρωτοδεί
Μικρό κορίτσι ήσουν κι ήμουνα παιδί
Píga szta méri pu szé íha protodí
Mikró korítci íszun ki ímuna pedí
Bejártam azokat a helyeket, ahol elõszõr láttalak meg
Akkor kislány voltál, és még én is szinte gyermek
Refren: Πού ’ναι τα χρόνια, ωραία χρόνια
που ’χες λουλούδια μες στην καρδιά
Πού είν’ η αγάπη, γλυκιά μου αγάπη
να μάς ζεστάνει στην παγωνιά
Refren: Pú’ne tá hrónya, oréa hrónya
pu’hesz lulúdja mesz sztin kardjá
Pú ín’ i agápi, glityá mu agápi
ná mász zesztáni sztin pagonyá
Refren: Hol vannak már az évek, azok a gyönyörû évek,
amikor virágok nyíltak szíved csücskében?
S hol van a szerelem, - édes szerelmem -,
mely fagyos idõkben is, bennünket melenget?
Στ’ αρχοντικό σου το σπιτάκι το φτωχό
ήρθα να κλάψω με παράπονο πικρό
Szt’arhondikó szu to szpitáki to ftohó
írtha ná klápszo me parápono pikró
Oda, a szegényes úrházad portájára jöttem,
hogy keserûen sírva, szívem baját kiöntsem
Refren: Πού ’ναι τα χρόνια, ωραία χρόνια
που ’χες λουλούδια μες στην καρδιά
Πού είν’ η αγάπη, γλυκιά μου αγάπη
να μάς ζεστάνει στην παγωνιά
Refren: Pú’ne tá hrónya, oréa hrónya
pu’hesz lulúdja mesz sztin kardjá
Pú ín’ i agápi, glityá mu agápi
ná mász zesztáni sztin pagonyá
Refren: Hol vannak már az évek, azok a gyönyörû évek,
amikor virágok nyíltak szíved csücskében?
S hol van a szerelem, - édes szerelmem -,
mely fagyos idõkben is, bennünket melenget?
Κλεισμένη η πόρτα και χαμένα τα κλειδιά
Βρέχει στους δρόμους και στην άδεια μου καρδιά
Klizméni i pórta ké haména tá klidjá
Vréhi sztousz drómusz ké sztin ádjá mu kardjá
Zárva a kapu, s a kulcsok már régen elvesztek...
Vihar dúl az úton, s hát még; az üres szívemben...!
Refren: Πού ’ναι τα χρόνια, ωραία χρόνια
που ’χες λουλούδια μες στην καρδιά
Πού είν’ η αγάπη, γλυκιά μου αγάπη
να μάς ζεστάνει στην παγωνιά
Refren: Pú’ne tá hrónya, oréa hrónya
pu’hesz lulúdja mesz sztin kardjá
Pú ín’ i agápi, glityá mu agápi
ná mász zesztáni sztin pagonyá
Refren: Hol vannak már az évek, azok a gyönyörû évek,
amikor virágok nyíltak szíved csücskében?
S hol van a szerelem, - édes szerelmem -,
mely fagyos idõkben is, bennünket melenget?
Μουσική/Στίχοι: Γεννήτσαρης Μιχάλης
Zene / Szöveg: Mihalis Gennitsaris
Ζηλεύουνε, δεν θέλουνε, ντυμένο να με δούνε
Μπατίρη θέλουν να με δουν, για να φχαριστηθούνε
Θα σαλτάρω, θα σαλτάρω, τη ρεζέρβα θα τους πάρω
Μα εγώ πάντα βολεύομαι, γιατί τηνε σαλτάρω
σε κάνα αμάξι Γερμανού, και πάντα τη ρεφάρω
Θα σαλτάρω, θα σαλτάρω, τη ρεζέρβα θα τους πάρω
Βενζίνες και πετρέλαια εμείς τα κυνηγάμε
γιατί έχουνε πολλά λεφτά και φίνα την περνάμε
Θα σαλτάρω, θα σαλτάρω, τη ρεζέρβα θα τους πάρω
Οι Γερμανοί μάς κυνηγούν, μα εμείς δεν τους ακούμε
Εμείς θα τη σαλτάρουμε, ώσπου να σκοτωθούμε
Θα σαλτάρω, θα σαλτάρω, τη ρεζέρβα θα τους πάρω
-----------------------------------------------------------------
Feltörés (e kétértelmû magyar szó, ami egyaránt illik az autókat feltörõkre, mind az anyagilag feltörekvõkre, szerintem telitalálat a dal szempontjából)
"Irigykednek, nem akarnak engem kiöltözve látni,
Azt kívánnák, hogy teljesen leégjek,
s elégedettek akkor lennének.
Fel fogok törni! Feltörök! S a (az üzemanyag)tartalékukat elveszem!
Ám én akkor is, mindig, kivágom magam, egyenesbe jövök, s feltörök
valami német (teher)kocsit, s mindig (anyagilag)rendbe jövök.
Fel fogok törni! Feltörök! S a tartalékukat elveszem.
Mi hajtjuk (vadászunk rá) az olajt, s a benzint,
Mert sok benne a pénz, s (belõle) remekül elvagyunk.
Fel fogok törni! Feltörök! S a tartalékukat elveszem.
Üldöznek bennünket a németek, de rájuk nem hallgatunk
Mi addig törünk fel, míg bele nem halunk.
Fel fogok törni! Feltörök! S a tartalékukat elveszem."
- - - -
(A fordítással kapcsolatos bármi észrevételt ,szívesen veszek!
Ritka, táncos videó: Tsámiko!!! Κάτω στου βάλτου τα χωριά… / Lent, a mocsári falvaknál...
Κάτω στου βάλτου τα χωριά.
Ξηρόμερο και ’Αγραφα,
Και στα πέντε βιλαέτια
Φάτε, πιέτε μωρ’ αδέρφια.
Lent a mocsári falvaknál.
Xiromeronál és "Agrafanál,
És az öt vilajetnél
Egyetek, igyatok drága testvérek!
Εκεί είν’ οι Κλέφτες οι πολλοί
Ούλοι ντυμένοι στο φλουρί,
Κάθονται και τρων και πίνουν
Και την Άρτα φοβερίζουν.
Ott vannak a legtöbben a "Betyár"-ok
Mindannyian kiöltözve, ékesen,
Ülnek, és esznek és isznak
És Artá-t ijesztgetik, fenyegetik.
Πιάνουν και γράφουν μια γραφή
Βρίζουν τα γένια του κατή,
Γράφουνε και στο Κομπότι,
Προσκυνούνε το Δεσπότη.
Összefognak és írnak egy írást
Átkozzák a helybéli születésűeket,
Írnak még a Kompoti-nak is,
Bálványozzák a püspököt.
Βρε Τούρκοι, κάτσετε καλά,
Γιατί σας καίμε τα χωριά!
Γρήγορα το αρματολίκι
Γιατ’ ερχόμαστε σα λύκοι!…
Hé, törökök! Üljetek meg a feneketeken! (Viselkedjetek rendesen!),
Különben leégetjük a falvaitokat!
Gyorsan, elő a fegyverekkel!
Mert úgy vetjük rátok magunkat, mint a farkasok..!
akinek ajánlására, kérésére:
A Kitharán (pedig fordítva szokott lenni, ha valamit nem találok...)!!!
