Megpróbálom felpakolni ide azon dalok szövegeit, amelyek az utóbbi négy-öt hónapban jelentek meg, és még nincsenek lefordítva, de megtetszettek, vagy tetszhetnek rajtam kívül még valakinak... Egyúttal bővítve az adatbázist... Talán egyszer lefordításra kerülnek.
Mιλάνε για ένα τέλος που είναι αίσιο,
για όνειρα που γίνονται εξατμίσεις
κοπάδι που μας κλείνουν σ΄ένα πλαίσιο,
και ΠΥΡ, σ'όποιον έχει αντιρρήσεις,
μας δίνουνε υποσχέσεις ανεκπλήρωτες
με φόντο την παγκόσμια ειρήνη,
μας δίνουνε καπνούς, μας θέλουν είλωτες
και αρχηγό το κράτος ασπιρίνη.
Egy olyan végzetről beszélnek, amely beteljesedik,
álmokról, amelyek füstté, köddé válnak,
Beszélnek egy nyájról, amelybe zárnak bennünket,
és SORTŰZ azokra, akiknek ellenvéleményük van,
beváltatlan ígéreteket adnak nekünk
háttérben az világbéke
füstöt nyújtanak számunkra, és szeretnék ha volnánk
és vezetőnek az aszpirin államot.
Κι αν βάζουν σύρτες στις ψυχές μας, στο στόμα μας ταινία,
Υπάρχουν πεζοδρόμια, υπάρχει κι η πλατεία..
Κι ανήφορο μας λένε και κατήφορο,
κανείς τους δεν μας λέει για ίσιους δρόμους,
το σχέδιο της ελπίδας είναι επίφοβο
όνειρα βουνά πάνω στους ώμους,
στα μάτια μας χαράξαν την απόγνωση
και βάζουν στο μυαλό μας παρωπίδες,
τα λόγια τους υπόσχονται την όαση
μα κρύβουν μυστικά φρούδες ελπίδες.
És ha raktak zárakat a lelkünk, a szánkban film
Vannak járdák, ott van a tér ..
Felfelé és lefelé, és azt mondják,
senki nem mesél egyenes úton,
Terv a remény félelmetes
álmai hegyek a vállak,
Szemünk gravír a kétségbeesés
és tedd blinders az elménket,
szavaik ígérnek az OASIS
De rejtett titkait hamis reményeket.
Κι ας βάζουν σύρτες στις ψυχές μας, στο στόμα μας ταινία,
Υπάρχουν πεζοδρόμια, υπάρχει κι η πλατεία.
És ha fiókokba is rakosgatják lelkeinket, s a szánkba filmeket tömnek
Vannak még járdák, és ott van még a tér is...
Δυστυχώς αγαπήσαμε και την πατήσαμε, ρώτα η ζωή που γυρνάει...
Sajnos szerelembe estünk, és jól rá isfizettünk, kérdezd csak az életet hová vezet?
Όχι δεν είμαι σαν εσένα να βλέπω εγώ τον εαυτό μου
θέλω καλά μαζί με έμενα να βλέπω και τον άνθρωπο μου
όχι δεν πρόκειται να αλλάξω τώρα που έφυγες στη πράξη
θα βγω θα σπάσω θα φωνάξω μα ως το πρωί θα είμαι εντάξει
Nem, én nem vagyok, mint láthatod én magam
Szeretnék jó velem, és figyeli az én emberem
sem nem fog változni most, hogy elmentél a gyakorlatban
fog menni, de sírni megtörni hajnalig leszek rendben
Δυστυχώς αγαπήσαμε και την πατήσαμε, ρώτα η ζωή που γυρνάει
η καρδιά θέλει αισθήματα, θέλει και θύματα για να μπορεί να χτυπάει
[i] Sajnos szerelembe estünk, és jól rá isfizettünk, kérdezd csak az életet hová vezet?
A szív érzéseit akar, azt akarja, hogy az áldozatok tudják legyőzni
Όχι δεν είμαι σαν εσένα να υπάρχει μόνο η ζωή μου
θέλω καλά μαζί με εμένα να ναι κι αυτή που ζει μαζί μου
Όχι δεν πρόκειται να αλλάξω με τόσο πόνο που ΄χω νιώσει
θα βγω θα σπάσω θα φωνάξω μα ως το πρωί θα ΄χω γλυτώσει
Nem, én nem vagyok, hogy csak az életem
jól akarok lenni velem is így él velem
Nem ez nem fog változni, hogy olyan fájdalmat éreztem
fog menni, de sírni megtörni hajnalig fogok már megkímélte
Δυστυχώς αγαπήσαμε και την πατήσαμε, ρώτα η ζωή που γυρνάει
η καρδιά θέλει αισθήματα, θέλει και θύματα για να μπορεί να χτυπάει
Sajnos szeretett és szar, kérdezd meg az élet forog
A szív érzéseit akar, azt akarja, hogy az áldozatok tudják legyőzni
Δυστυχώς αγαπήσαμε και την πατήσαμε, ρώτα η ζωή που γυρνάει
η καρδιά θέλει αισθήματα, θέλει και θύματα για να μπορεί να χτυπάει
Sajnos szeretett és szar, kérdezd meg az élet forog
A szív érzéseit akar, azt akarja, hogy az áldozatok tudják legyőzni
Περίεργη στεριά ειν η αγάπη...
Εκεί που λέω είμαι μακρία,
φαίνεται κάτι...
Εκεί που φτάνω στο βυθό
και λέω "πεθαίνω"
Τα δυο σου χερια εγω κρατώ
και ανεβαίνω...
Furcsa egy földrész a szerelem...
Amikor azt mondom, távol vagyok,
mintha valami feltünne...
Amikora egészen a mélyébe érek
és azt mondom: "belehalok"
A két kezedet tartom én,
és egyre feljebb haladok...
Να είχα μια, να είχα δυο
να είχα τρεις ζωές εγώ
Για 'σενα μια, για 'σενα δυο
για 'σενα τρεις φορές να ζω
Ha volna egy, ha volna két
Havolna három életem, én
Teérted élnék egyszer, Teérted kétszer,
és harmadszor is én!
Παράξενη σιωπή, απόψε βρέχει...
Εκεί που λέω πως θα κοπεί,
η αγάπη αντέχει...
Και πάντα βρίσκει μια ρωγμή,
στο πρόσωπό σου
Η αγάπη γίνεται εσύ
κι εγώ δικός σου...
Furcsa a csend, ma este eső zuhog...
Amikor azt mondanám, hogy majd most elszakad,
A szerelem ellenáll...
És mindig talál egy repedést,
az arcodon
A szerelem akkor Te leszel
És én pedig a Tiéd...
πολλά μαζί
σ' αγαπώ μα ως εδώ έκλεισε το μαγαζί
Sokmindennel együtt
szeretlek, de jelenleg bezárt a bolt...
Επιρρεπής ήμουν πάντα να συγχωρώ να ξεχνάω
μα δε μπορώ να συνεχίσω να το κάνω πια
τέτοια ζωή δε μου ταιριάζει, βλέπει ο Θεός τι περνάω
αδιαφορώ αν η καρδιά μου δε χτυπάει μετά
φύγε από εμένα σε παρακαλώ,
δε θα με τρελάνεις είμαι άνθρωπος κι εγώ
Én mindig hajlamosak elfelejteni, hogy bocsásson
de én is ezt többé
Ilyen az élet nem áll jól nekem, Isten látja, mi megy
Nem érdekel, ha a szívem nem vert után
Hagyj békén kérlek,
Nem Megőrjítesz vagyok férfi
Προς το παρόν απεργώ κι άμα κάποτε συμμορφωθείς
ίσως να το σκεφτώ είναι απόφαση στιγμής
προς το παρόν απεργώ κι ας περάσαμε πολλά μαζί
σ' αγαπώ μα ως εδώ έκλεισε το μαγαζί
Jelenleg a sztrájk, és ha valaha is eleget
Talán azt lehet gondolni, most egy olyan döntés,
Jelenleg a sztrájk még akkor is együtt töltött sok
Én szeretlek, de egy zárt üzlet itt
Επιρρεπής ήμουν πάντα να συγχωρώ να ελπίζω
μα τώρα πια ούτε με νοιάζει αν θα πληγωθείς
τέτοια ζωή δεν τη θέλω, βλέπει ο Θεός τι αξίζω
μόνο εσύ δεν ήσουν ικανή για να το δεις
φύγε από εμένα σε παρακαλώ
δε θα με τρελάνεις είμαι άνθρωπος κι εγώ
Én mindig hajlamos megbocsátani remény
De most még érdekel, ha fáj
Egy ilyen életet nem akarok, Isten látja azt, amit megérdemlek
Csak nem voltál képes látni
Hagyj békén kérlek
Nem Megőrjítesz vagyok férfi
Προς το παρόν απεργώ κι άμα κάποτε συμμορφωθείς
ίσως να το σκεφτώ είναι απόφαση στιγμής
προς το παρόν απεργώ κι ας περάσαμε πολλά μαζί
σ' αγαπώ μα ως εδώ έκλεισε το μαγαζί
Jelenleg a sztrájk, és ha valaha is eleget
Talán azt lehet gondolni, most egy olyan döntés,
Jelenleg a sztrájk még akkor is együtt töltött sok
Én szeretlek, de egy zárt üzlet itt
Προς το παρόν απεργώ, Προς το παρόν απεργώ
Προς το παρόν απεργώ κι άμα κάποτε συμμορφωθείς
ίσως να το σκεφτώ είναι απόφαση στιγμής
προς το παρόν απεργώ κι ας περάσαμε πολλά μαζί
σ' αγαπώ μα ως εδώ έκλεισε το μαγαζί
Jelenleg csatár jelenleg a sztrájk
Jelenleg a sztrájk, és ha valaha is eleget
Talán azt lehet gondolni, most egy olyan döntés,
Jelenleg a sztrájk még akkor is együtt töltött sok
Én szeretlek, de egy zárt üzlet itt
Zene & szöveg: Fivos (Phoebus) // Φοίβος
Első előadó: Panos Kalidis // Πάνος Καλίδης
Δεν το περίμενα από σένανε ποτέ
πως θα παιρνες τόσο ψηλά τον αμανέ.
Σ' αγάπησα γι' αυτό κι εσύ με τιμωρείς,
μα αγάπη μου άκουσε να δεις...
Soha, semmit sem vártam el Tőled
S mégis "sznob" lettél hirtelen...
Szerettelek, de Te csak büntettél engem
De most hallgass rám... Kedvesem!
Παραγνωριστήκαμε... θάρρος πήρες παραπάνω,
Παραγνωριστήκαμε.... την υπομονή μου χάνω.
Παραγνωριστήκαμε.... κι έχω να σου πω ενα μόνο,
τέρμα ως εδώ, πάρτο αλλιώς ή πάρε δρόμο! /x2
Áthaladtunk a vonalon - mert túl merész lettél - úgy gondolom!
Áthaladtunk a vonalon... s én: elvesztettem a türelmemet!
Áthaladtunk a vonalon... de nekem csak egy dolgot kell mondanom,
Elég volt! Változz meg, vagy azonnal hagyj el engemet! /x2
Την καλοσύνη μου για αδυναμία πήρες,
ξέρω πολύ καλά από τέτοιους χαρακτήρες.
Θέλεις να ανέχομαι, δε θέλεις να αντιδράσω,
μα, λυπάμαι που θα στη χαλάσω!
Elvetted a kedvességem, s gyengévé tettél engemet!
Tudom, hogy jó ember vagy - belül, a lelkedben...
Azt akarod, hogy viselkedjem, s ne reagáljak semmire,
De sajnálom, az elvárásaid túl nagyok velem szemben!
Παραγνωριστήκαμε... θάρρος πήρες παραπάνω,
Παραγνωριστήκαμε.... την υπομονή μου χάνω.
Παραγνωριστήκαμε.... κι έχω να σου πω ενα μόνο,
τέρμα ως εδώ, πάρτο αλλιώς ή πάρε δρόμο!
Áthaladtunk a vonalon - mert merésszé váltál - azt hiszem!
Áthaladtunk a vonalon... - de mostanra elvesztettem minden türelmemet!
Áthaladtunk a vonalon... - s csak egy dolgot mondhatok Neked,
Elég volt! Változz meg, vagy menj, s hagyj egyedül engemet!
Ξέχνα πως εγώ με χίλιες δυο γυρνούσα έξω
χωρίς να στο έχω πει
ξέχνα τα εγώ άλλο δεν μπορώ
γιατί θέλω να 'μαστε μαζί
Felejtsd el, hogy kétezer, s még két lánnyal mászkáltam az utcán
Anélkül, hogy elmondtam volna Néked...
Felejtsd el, többé nem teszem ezután
Mert azt akarom, hogy újra együtt lehessek Véled!
Ξέχνα τα παλιά, όλα θα τα φτιάξω φως μου
άλλαξα μυαλά γιατί είσαι ο Θεός μου
ξέχνα τις παλιές τις κακίες τις αναμνήσεις
ο παράδεισος σε περιμένει αν γυρίσεις
Felejtsd el a múltat, mindent megteszek Érted, Óh, én Fényességem!
Megváltoztattam az emlékeim, hisz Te vagy az én Istenem!
Felejtsd el a régi, rossz emlékeket!
A Mennyország csak Rád vár - ha visszatérsz hozzám - ismételten!
Ξέχνα πως εμείς μέχρι τις τρεις
Δε βρισκόμασταν ποτέ στο σπίτι αυτό
Ξέχνα πως εσύ ήσουν εκεί
Κι εγώ έλειπα και για τους δύο
Felejtsd el, mi volt három órával ezelőtt
Hogy e házban soha sem voltunk még...
Felejtsd el, hogy Te ott (máshol) voltál,
S hogy hiányoztam Néked... hisz ez lehetetlenség!
Zene (Μουσική): Gavriil Gavriiloglou (Γαβριήλ Γαβριήλογλου)
Szöveg (Στίχοι): Vangelis Konstantinidis (Βαγγέλης Κωνσταντινίδης)
Κύλαγαν οι μέρες δίχως λόγο, ζούσα δίχως προορισμό
Έψαχνα στο άπειρο του κόσμου τον δικό μου ουρανό
Ξαφνικά πέρνει χρώμα το σκοτάδι, ξαφνικά στην καρδιά βεγγαλικά
Με κοιτάς και φωτίζεται το βράδυ, με φιλάς κι όλα μοιάζουν μαγικά
A napok ok nélkül múltak el, s én célok nélkül éltem
S a világnak végtelenjében a saját egemet kerestem...
De hirtelen - a sötét színt kap, s hirtelen szívemben rakéták robbannak
Rám nézel, s az éjszaka megrészegít, s bűvösnek tűnik minden - csókjaid hevében...
Εφτά τα θαύματα κι εσύ ακόμα ένα
Εφτά ζωές δε θα χορτάσω να 'χω εσένα
Εφτά τα θαύματα κι εσύ το πιο μεγάλο
Δεν θέλω πια απ' τη ζωή μου τίποτα άλλο, τίποτα άλλο
Hét csoda - de Te egy újabb vagy köztük!
Hét élet sem lenne elég ahhoz, hogy magam - odaadjam Néked!
Hét csoda közül Te vagy a legnagyobb,
Nem akarok már többet az élettől - semmi többet, csak Téged!
Είχα κουραστεί να παίρνω δρόμους που δεν βγάζαν πουθενά
Της καρδιάς μου όλα τα ταξίδια άσκοπα και βαρετά
Ξαφνικά πέρνει χρώμα το σκοτάδι, ξαφνικά στην καρδιά βεγγαλικά
Με κοιτάς και φωτίζεται το βράδυ, με φιλάς κι όλα μοιάζουν μαγικά
Belefáradtam, hogy azokon az utakon járjak, melyek sehová sem vezetnek!
Minden út, mely a szívemben lakozik - unalmas és céltalan...
ám hirtelen - a sötét színessé változik, s a szívemben rakéták robbannak
Te csak nézel rám, s az éjszaka részeggé tesz, s csókodtól - úgy érzem - bűvkörödben tudhatom magam!
Είν΄ ωραίο ν΄ απλώνεις τα όνειρά σου
στ΄ ουρανού το σχοινί
να δαγκώνεις με πόνο τη μιλιά σου
και να στάζει σιωπή
Olyan szép; mikor álmaidat
az égbolt zsinórján kiteregeted,
mikor beszéded fonalát harapod el fájdalommal,
és súlyosan cseppen a csend
λίγο λίγο να χάνεσαι στο τώρα
και να βλέπεις στιγμές
να βουτάς να πνίγεσαι στην ώρα
να σωσίβιο το χθες
Oly szép; lassacskán elveszni a jelenben
és bámulni a pillanatokat, perceket
S belemerülni, belefullva a percbe
Hogy a múlt mentsen meg
Mη λες ποτέ σ΄ ένα τρένο που περνάει
μη λες ποτέ σε μια θάλασσα το Μάη
μη λες ποτέ σ΄ ένα ψέμα που πονάει
Ne mondd: soha... egy arra haladó vonatnak!
Ne mondd: soha... egy tengernek májusban!
Ne mondd: soha... egy hazugságnak, mely fájdalmas!
έναν ήλιο ν΄ αρπάζεις απ΄ τη μέση
να χορεύεις αργά
δίχως λόγο να κλαις για κάποια δύση
μ΄ ένα χάος αγκαλιά
Oly szép; egy napsugarat ragadni derékon,
azzal táncolni körbe lassan...
S ok nélkül sírni valamely napnyugtakor
öledben a hatalmas káosszal...
Kι αν τα χέρια άδεια, άδεια χωρίς χέρια
μια νύχτα με φως
δωσ΄ μου μνήμη, μέτρα καλοκαίρια
είμ΄ ο άλλος σου εαυτός
S ha a kezeid üresek is, üresen, karok nélkül
egy éjszakát fénnyel tölteni meg...
Adj egy emléket, a nyarakat véve számba -s végül,
Én vagyok a másik éned, a másik feled..!
Mη λες ποτέ σ΄ ένα τρένο που περνάει
μη λες ποτέ σε μια θάλασσα το Μάη
μη λες ποτέ σ΄ ένα ψέμα που πονάει
μη λες ποτέ /x2
Ne mondd: soha... egy arra járó vonatnak
Ne mondd: soha... egy tengernek májusban
Ne mondd: soha... egy fájó hazugságnak
Ne mondd, hogy soha
Ne mondd: soha... / x2
Στίχοι: Γιάννης Μπαγουλής
Μουσική: Γαβριήλ Γαβριήλογλου
Πρώτη εκτέλεση: Κώστας Γαλανός
Σου είχα δώσει ουρανό, φτερά για να πετάξεις...
Μα είσαι αχάριστη πολύ δεν πρόκειται να αλλάξεις.
Τι να πρωτοθυμηθώ... πόσα λάθη να μετρήσω.
Μας χωρίζουνε πολλά, δε γυρίζω πάλι πίσω...
Eget adtam Néked, szárnyakat, hogy szálhass...
De túl hálátlan voltál, s most nincs mód arra, hogy rajtuk változtassál!
Amire először emlékszem... Hány hiba is az, melyet meg kell számláljak?
Sok dolog állt közénk - így hát nem szeretnék visszatérni Hozzád!
Θα πληρώσεις για να μάθεις πιο σωστά να φέρεσαι
και τους νόμους της αγάπης πρέπει να τους σέβεσαι.
Θα πληρώσεις για να μάθεις ποια ήταν η αξία μου,
τώρα ήρθε η σειρά μου, μία σου και μία μου...
Megfizetsz azért, hogy megtanuld a helyes viselkedést!
S tisztelned kell a szerelem törvényét!
Most megfizetsz azért, hogy megtudd, mi volt számomra az érték,
Nos, ez az én köröm - egyszer Te, majd újra Én...
Χρόνο σου έδωσα πολύ, χιλιάδες ευκαιρίες
τώρα πια ό, τι κι αν μου πεις είναι όλα θεωρίες.
Τι να πρωτοθυμηθώ... από πού θέλεις να αρχίσω;
Μην ελπίζεις είναι αργά να γυρίσω πάλι πίσω...
Túl sok időt adtam Néked, s ezernyi új esélyt
Most az, mit elmondasz, mind csak kitalált elmélet...
Amire először emlékszem..., hogy kezdjük újra - azt szeretnéd,
De ne remélj semmit; már túl késő, hogy Hozzád ismét visszatérjek!
Δώρο στη γιορτή μου
Δε θέλω να βρεις ακριβό
Δίχως πια χρυσάφια
Σε παλάτια μαζί σου εγώ ζω
Ajándékot, ha szülinapomra keresel
Nem akarom, hogy drága legyen!
Kincsek, aranyak nélkül, így is
Tündérpalotákban élek Veled
Εμείς οι δυο παρέα
Στα έξυπνα τα ωραία
να κυνηγάμ' εκπτώσεις
ο μήνας για να βγει
Mi választottuk egymást társul
Hogy Okosan, Szépen,
Kedvezmények után vadásszunk
S hó végéig kitartsunk: épen
Mα τα φιλά τα χάδια
Την τσέπη που 'ναι άδεια
Γεμίζουν για να δώσεις
αν χρειαστεί
Ám a csókok, a cirógatások
Zsebeinket, melyek üresek
Teletöltik úgy, hogy adni tudj
Ha szükséges
Εγώ θέλω βόλτες στ' αστέρια
Να με παίρνεις στα χέρια
Κι η άνοιξη εδώ
Εγώ θέλω αγάπη μεγάλη
Να μη μοιάζει με άλλη
στον κόσμο τούτο τον τρελό
Να μεθάω μες στη ζάλη
πάντα πριν σε δω
Én sétákat akarok tenni a csillagokba!
S azt, hogy végy a karjaidba!
És hogy ideérjen a tavasz
Én szerelmet akarok! Nagyot!
Mely semmihez sem hasonlítható
Ebben az őrült világban
Bele akarok részegedni ebbe a szédületbe
Mindig, mielőtt megpillantalak
Κι έτσι με τα λίγα
Βασιλιάδες σε πρίμα καιρό
Πάμε για ταξίδια
που σε ζόρια καιρούς σ' αγαπώ
És így, a szinte semmivel
Mint királyok a legjobb időben
Induljunk távoli utakra
Hol időtlen-időkig szeretlek
Εγώ θέλω βόλτες στ' αστέρια
Να με παίρνεις στα χέρια
Κι η άνοιξη εδώ
Εγώ θέλω αγάπη μεγάλη
Να μη μοιάζει με άλλη
στον κόσμο τούτο τον τρελό
Να μεθαώ μες στη ζάλη
πάντα πριν σε δω
Én sétákat akarok tenni a csillagokba!
S azt, hogy végy a karjaidba!
És hogy ideérjen a tavasz
Én szerelmet akarok! Nagyot!
Mely semmihez sem hasonlítható
Ebben az őrült világban
Bele akarok részegedni ebbe a szédületbe
Mindig, mielőtt megpillantalak
να να να να να
να να να να να
να να να να να
Ná ná ná ná ná
Ná ná ná ná ná
Ná ná ná ná ná
Εμείς οι δυο παρέα
Στα έξυπνα τα ωραία
να κυνηγάμ' εκπτώσεις
ο μήνας για να βγει
Mi ketten választottuk egymást társul
Okosan és szépen,
Hogy kedvezmények után vadásszunk
S a hó végéig kitarsunk: épen
Mα τα φιλά τα χάδια
Την τσέπη πού 'ναι άδεια
Γεμίζουν για να δώσεις
αν χρειαστεί
Ám a csókok, a cirógatások
Zsebeinket, melyek üresek
Teletöltik mindig, hogy adni tudj
Ha szükséges
Εγώ θέλω βόλτες στ' αστέρια
σε παίρνω στα χέρια
Κι η άνοιξη εδώ
Εγώ θέλω αγάπη μεγάλη
Να μη μοιάζει με άλλη
στον κόσμο τούτο τον τρελό
Να μεθάω μες στη ζάλη
πάντα πριν σε δω
Én sétákat akarok tenni a csillagokba!
S azt, hogy végy a karjaidba!
És hogy ideérjen a tavasz
Én szerelmet akarok! Nagyot!
Mely semmihez sem hasonlítható
Ebben az őrült világban
Bele akarok részegedni ebbe a szédületbe
Mindig, mielőtt megpillantalak
Nos, ideérkeztem ismét egy friss nótával...
De nemcsak a nóta friss, hanem az előadó is nemrég nyert egy dalversenyt Görögországban,
így - azt hiszem egyértelmű - hogy lemezszerződést is kapott!
Majd kiderül, mit tud kihozni önmagából, bár a kezdet jónak tűnik!
Nikos Sapountzakis: Gia Panta Tha Se Thymamai / Gia Panta Tha Se Thimame / ΓΙΑ ΠΑΝΤΑ ΘΑ ΣΕ ΘΥΜΑΜΑΙ // Örökké emlékezni fogok Rád!
ΓΙΑ ΠΑΝΤΑ ΘΑ ΣΕ ΘΥΜΑΜΑΙ / Örökké emlékezni fogok Rád!
ΠΕΡΝΟΥΝ ΟΙ ΜΕΡΕΣ ΚΑΙ ΤΑ ΧΡΟΝΙΑ
ΣΑΝ ΠΕΤΑΛΟΥΔΕΣ ΠΟΥ ΤΙΣ ΚΡΑΤΗΣΕΣ ΣΤΑ ΧΕΡΙΑ ΣΟΥ
ΠΟΥ ΣΕΝΑ ΠΕΤΑΓΜΑ ΤΟΥΣ
ΚΑΡΦΩΘΗΚΕ ΤΟ ΒΛΕΜΑ ΣΟΥ
ΚΑΙ ΟΛΑ ΑΥΤΑ ΠΟΥ ΣΕ ΚΡΑΤΑΝΕ
ΔΙΧΩΣ ΦΤΕΡΑ ΣΤΑ ΒΑΘΗ ΣΟΥ
ΜΗΠΩΣ ΜΠΟΡΕΣΕΙΣ ΝΑ ΚΑΤΑΛΑΒΕΙΣ
Τ' ΑΜΕΤΡΗΤΑ ΤΑ ΛΑΘΗ ΣΟΥ
Napok, s évek szállnak el...
Mint a pillangók, melyeket ott tartottál két kezedben
s oly sokáig bámultad őket
Repülésük közben...
S ezek a dolgok, melyek marasztalnak Téged
Szárnyak nélkül, a földön - idelenn
Talán majd megérted
A számtalan hibát, melyeket elkövetsz...
ΠΕΣ ΜΟΥ ΣΕ ΠΟΙΟΝ ΘΕΟ ΜΙΛΑΣ
ΤΑ ΛΑΘΗ ΣΟΥ ΝΑ ΣΥΓΧΩΡΗΣΕΙ
ΣΕ ΓΡΙΦΟΥΣ ΑΛΥΤΟΥΣ ΖΗΤΑΣ
ΤΗ ΣΚΕΨΗ ΣΟΥ ΝΑ ΦΥΛΑΚΙΣΕΙ
ΟΙ ΛΥΠΕΣ ΚΛΕΒΟΥΝ ΤΙΣ ΧΑΡΕΣ
ΟΤΑΝ ΤΑ ΧΕΙΛΗ ΣΟΥ ΓΕΛΑΝΕ
Κ ΕΙΣΑΙ ΕΔΩ ΓΙΑ ΝΑ ΜΟΥ ΛΕΣ
ΓΙΑ ΠΑΝΤΑ ΕΓΩ ΘΑ ΣΕ ΘΥΜΑΜΑΙ
Mondd, mely Istenhez beszélsz
Hogy elfelejtse hibáid?
S kitől kéred a rejtvények megoldását
S hogy börtönbe zárja gondolataid?
A bánat az örömöt lopja el
Mikor mosolyra húzod a szád...
S most itt vagy, hogy elmondd nekem:
Örökké emlékezni fogok Rád!
ΜΗ ΠΡΟΣΠΑΘΕΙΣ ΝΑ ΛΥΣΕΙΣ
ΤΟΥ ΚΟΣΜΟΥ ΤΑ ΠΡΟΒΛΗΜΑΤΑ
ΕΛΕΥΘΕΡΗ ΝΑ ΚΥΝΗΓΗΣΕΙΣ
ΤΩΝ ΠΟΤΑΜΩΝ ΤΑ ΑΙΝΙΓΜΑΤΑ
Κ ΟΥΤΕ ΚΑΚΙΑ ΜΗΝ ΚΡΑΤΗΣΕΙΣ
Σ ΑΥΤΟΥΣ ΠΟΥ ΣΕ ΠΛΗΓΩΣΑΝ
ΚΑΝΕΙΣ ΔΕ ΖΗΤΗΣΕ ΕΞΗΓΗΣΕΙΣ
Σ ΑΓΑΠΕΣ ΠΟΥ ΤΕΛΕΙΩΣΑΝ
Ne próbáld megoldani
A világnak problémáit!
Hagyd szabadon - kérlek
A folyóknak rejtélyeit!
S ezért ne őrülj meg
Azoktól, kik megsértenek Téged
Senki sem kért magyarázatokat
A szerelmekre, melyek véget értek...
Τώρα δε μπορείς να με καταστρέψεις
Τώρα δε μπορείς να 'ρθεις πάλι εδώ
Λυπάμαι που δε μπορείς πια μαζί μου να παίξεις
Λυπάμαι μα έχω κάτι να σου πω...
Ότι...
Most már nem tudsz lerombolni engem
Most már nem tudsz többé idejönni, s hogy nem látlak már Téged...
Sajnálom, hogy többé már nem játszhatsz velem,
Sajnálom, de van valami, amit mondanom kell Néked...
Hogy...
Κλείδωσα και πέταξα, στα σκουπίδια τα κλειδιά
Έκαψα αγάπη μου, όσα ζήσαμε παλιά
Τώρα δε μ' ενδιαφέρεις
Είμαι σ' άλλη αγκαλιά
Γιατί... Κλείδωσα!
Bezárultam, s a kulcsot a szemétbe dobtam...
Elégettem Szerelmem, mindent, mit megéltünk a múltban
Most már nem aggódom Érted
Mert ott vagyok, egy másik ölelésben...
Mert... Bezárultam Előtted!
Τώρα δε μπορείς πια να με διαλύσεις
Τώρα δε μπορείς να μου πεις σ' αγαπώ
Λυπάμαι που δε μπορείς άλλο να μ' αρρωστήσεις
Λυπάμαι μα έχω κάτι να σου πω...
Ότι...
Most már nem tudsz széttörni többé...
Most már nem mondhatod - "Szeretlek"
Sajnálom, hogy többé nem betegíthetsz meg engemet
Sajnálom, de van valami, mit el kell mondanom Neked...
Hogy:
Κλείδωσα και πέταξα, στα σκουπίδια τα κλειδιά
Έκαψα αγάπη μου, όσα ζήσαμε παλιά
Τώρα δε μ' ενδιαφέρεις
Είμαι σ' άλλη αγκαλιά
Γιατί... Κλείδωσα!
Bezárultam, s a kulcsot a szemétbe dobtam...
Elégettem Szerelmem, mindent, mit megéltünk a múltban
Most már nem aggódom Érted
Mert ott vagyok, egy másik ölelésben...
Mert... Bezárultam Előtted!
Μείνε εκεί, στην οδό της εγκατάλειψης,
Και μοναξιάς γωνία
Μείνε εκεί, τώρα όλα πια τελειώσανε,
Δε δίνω άλλη ευκαιρία...
Maradj csak ott - a vesztesek utcáján!
S ott, szélén a magány érzésének!
Maradj ott, most hogy mindennek vége már,
Több esélyt nem - én nem adok Néked!
Mε θέα τ' αστέρια απλώνω τα χέρια
για να σ' αγκαλιάσω μα δεν είσαι εδώ
μου λείπεις, πονάω και παραμιλάω
φεγγάρι νιώθω δίχως ουρανό
Kezeim kinyújtom, miközben a csillagokat nézem
Hogy átöleljelek, de nem vagy itt velem...
Hiányzol, szenvedek, s félrebeszélek
Úgy érzem magam, mint a Hold, kinek ragyognia ég nélkül kellene...
Ποιος σ' αγαπάει όσο εγώ σ' αγαπάω
με σώμα, ψυχή και καρδιά
ποιος ξενυχτάει, τα πίνει, τα σπάει
και πέφτει και μες στη φωτιά
ποιος τη ζωή του σκορπάει, πετάει
σε δρόμους χωρίς γυρισμό
ποιος ρε για πάρτυ σου έχει πεθάνει
μην ψάχνεις να βρεις είμαι εγώ
είμαι εγώ,εγώ μόνο εγώ
Ki az, ki úgy szeret, mint ahogy én teszem?
Testtel, lélekkel, s egész lényével?
Ki az, ki nem alszik, iszik Miattad, s dolgokat állít le,
S mégis tűzbe kerül... s abban Miattad ég el?
Ki az, ki eldobja életét, majd elindul
Utakon - anélkül, hogy visszatérjen?
Ki az, ki kedvedért a halál felé mozdul
Ne is nézd őt! Hisz ez vagyok én - Ki azért van, hogy Érted éljen!
Én! Ez vagyok én, csak én vagyok, ki megteszi ezt!
Mηνύματα στέλνω δεν παίρνω απαντήσεις
στιγμές μας θυμάμαι και θολό τη μάτια
πώς έγινες ψέμα, πληγή μου και αίμα
γιατί δεν έχεις μέσα σου καρδιά
Üzeneteket küldök, de választ sosem kapok
Minden pillanatra emlékszem, s szemeim könnyek töltik meg...
Hogy válhattál hazugsággá - én sebem, én vérem?
Miért nincsen érző szív Tebenned?
Μοναξιά καλή μου φίλη / A magány az én jó barátom...
Μοναξιά καλή μου φίλη
Magány - az én jó barátom
σε ρωτώ τί έχει γίνει
Kérdem Tőled - mi történt?
το τηλέφωνο κι απόψε δεν χτυπάει
Egy újabb éj, mikor a telefon nem csörren meg
Σε μια ασπρόμαυρη οθόνη
S egy fekete-fehér képen
το ίδιο έργο βλέπω μόνη
Ugyanazt a filmet ismét egyedül nézem..
κι ένα δάκρυ απ' τα μάτια μου κυλάει
S szememből egy könnycsepp gördül ismét...
Δεν είναι εδώ αυτός
Nincs itt Ő, az egyetlen,
που μ' έκανε αλλιώς
Ki mássá tett engemet...
να βλέπω τη ζωή μου
S életem általa másképp nézhettem...
Δεν είναι εδώ αυτός
Nincs itt Ő, az egyetlen,
που γέμιζε με φως
Ki fénnyel töltötte meg
την έρημη ψυχή μου
Az én magányos lelkemet...
Μοναξιά καλή μου φίλη
Magányosság! Én hű társam,
αγκαλιά σου κράτησέ με
Tarts meg két karodban engem,
με δυο-τρεις καλές κουβέντες
Egynéhány szóval - mit nekem mondasz el,
έλα παρηγόρησέ με
Jöjj, s kényesztesd el lelkem!
Είναι μάταιο να λέω
Reménytelen, hogy én azt mondjam
κάθε τόσο πως ξεχνάω
Hogy mindent elfelejtettem...
Μοναξιά καλή μου φίλη
Magányosság! Jó barátom,
πες του πως:
Mondd el Neki azt,
τον αγαπάω
Hogy szeretem...
τον αγαπάω
Őt szeretem...
Μοναξιά καλή μου φίλη
Magányosság! Jó barátom,
σε ρωτώ τι έχει μείνει
Tőled kérdem, mi az, mi elveszett
απ' το πρώτο της καρδιάς μου καλοκαίρι.
Szívem első nyarából...
Σε μια άδεια παραλία
Egy üres tengerparton
η ζωή μου τρικυμία
Életem csak egy vihar lehet!
κάθε κύμα μια ανάμνηση θα φέρει
S minden hullám előhoz - újabb és újabb emlékeket!
Δεν είναι εδώ αυτός
Ő már nincs itt - az Egyetlen,
που μ' έκανε αλλιώς
Ki engem megváltoztatott...
να βλέπω τη ζωή μου
S életem máshogy látta, mint amilyen eddig volt...
Δεν είναι εδώ αυτός
Nincs itt Ő, az egyetlen,
που γέμιζε με φως
Ki fénnyel töltötte meg
την έρημη ψυχή μου
Elhagyatott lelkem, melyből már minden - kimúlt...
Μοναξιά καλή μου φίλη
Magányosság! Hű barátom,
αγκαλιά σου κράτησέ με
Tarts meg karjaidban engem,
με δυο-τρεις καλές κουβέντες
Egynéhány szóval - kettő vagy három
έλα παρηγόρησέ με
Jöjj el, s kényesztesd el lelkem!
Είναι μάταιο να λέω
Reménytelen, hogy azt mondjam,
κάθε τόσο πως ξεχνάω
Hogy mindent elfelejtek...
Μοναξιά καλή μου φίλη
Magányosság! Jó barátom,
πες του πως:
Mondd el Néki - erre kérlek
τον αγαπάω
Szeretem - csak Őt szeretem,
τον αγαπάω
Őt szeretem - csak Ő az, kit még mindig szeretek...
Amint látom, nemcsak én szenvedek mostanság ihlet - vagy idő??? - hiányában...
Pedig itthon vagyok egész héten - sajnos ez az utótéli influenzás vírus engem is utolért...
Most azonban nyertem egy kis hangulatot egy elég szomorkás nótához (mily meglepő módon...),
bár nem a legszebb (gondoljunk csak a decemberi alkotásaimra) de azért közzéteszem itt...
Lena Papadopoulou: Egina Kommatia / έγινα κομμάτια / Darabkákká váltam...
Στίχοι / Szöveg: Αλέξανδρος
Μουσική / Zene: Αλέξανδρος
Πρώτη Εκτέλεση / Első előadó: Λένα Παπαδοπούλου
Δυο ψυχές σε ένα σώμα
και να σ'αγαπάω ακόμα
ένα γέλιο κι ένα δάκρυ
και η καρδιά μου πάει να σπάσει..
Δυο ψυχές σε ένα σώμα
κι όμως σ'αγαπάω ακόμα
ένα δάκρυ μου αν τρεξει
η καρδιά μου δεν θ'αντέξει..
Két lélek - e kettős egy testben
S én még mindig szeretlek Tégedet...
Egy mosoly, majd egy könnycsepp maradt Belőled
S a szívem most széttörni készteted...
két lélek - mely egy testben lakozik
De én még mindig Téged szeretlek,
S ha egy könnycsepp szememből lehullik,
A fájdalmattöbbé - el nem viselhetem...
Κι έγινα κομμάτια
για τα δυο σου μάτια
καίγομαι και λιώνω
σε σένα όλα τα αφιερώνω
Δίνω την ψυχή μου
για να 'σαι εσύ μαζί μου
για να 'σαι στα όνειρα μου
αγάπη μου,έρωτα μου...
S kicsiny darabkákká válok
A TE két szemedért cserébe!
Elégek, s megolvadok,
S odaadok mindent - Tenéked...
Átadom hát lelkemet,
Azért, hogy Véled együtt lehessek,
Azért, hogy újra álmaimban kereshesselek,
Drágám: még mindig Téged szeretlek!
Δυο ψυχές σε ένα σώμα
στο μυαλό μου είσαι ακόμα
η καρδιά μου πως ν'αντέξει
πόσο ακόμα να πονέσει;
Δυο ψυχές σε ένα σώμα
στο μυαλό μου είσαι ακόμα
δεν μπορώ να σε ξεχάσω
απ'την καρδιά να σε διαγράψω..
Két lélek - melyek egy testben vannak,
S még mindig gondolataim között cikázol...
Hogyan viselheti el szívem a fájdalmakat,
Meddig (nem) támadhat fel hamvadó porából?
Két lélek, melyek egy testben lakoznak,
S még mindig gondolataim közt tudlak Téged...
Mert elfelejteni soha sem tudlak,
S kitörölni szívemből soha sem foglak - mert benne maradsz... Végleg!
Κι έγινα κομμάτια
για τα δυο σου μάτια
καίγομαι και λιώνω
σε σένα όλα τα αφιερώνω
Δίνω την ψυχή μου
για να 'σαι εσύ μαζί μου
για να 'σαι στα όνειρα μου
αγάπη μου,έρωτα μου... /x2
De én: Kicsiny darabkákká válok!
A TE két szemedért cserébe!
Elégek, s megolvadok,
S odaadok mindent - Teérted...
Néked adom hát lelkemet,
Azért, hogy újra együtt lehessek Véled,
Azért, hogy újra álmaimban kereshesselek,
Drágám: még mindig szeretlek Téged! /x2
Nincs beírva úticél.
