Σ' αγάπησα στον πόνο σου απάνω
και τη φτωχή μου σου 'δωσα καρδιά
τώρα όμως σου πέρασε ο πόνος
και να φύγεις θέλεις μακριά
Túl a bún, s bánatodon, beléd szerettem
És én, neked adtam szegény szívemet!
De most, a fájdalom elcsitult benned
És azt szeretnéd, hogy tőlem messze menj...
Μείνε αγάπη μου κοντά μου σου μιλάω για καλό
θα με συνηθίσεις και θα μ' αγαπάς
όπως σ' έχω συνηθίσει κι όπως σ' αγαπώ εγώ
δε θα σ' αγαπήσει κανείς όπου κι αν πας
Maradj mellettem, csak a javadat akarom kedvesem!
Majd hozzám szoksz, s majd megszeretsz tán!
Ahogy én is hozzád szoktam, és ahogy én is szeretlek
Senki nem fog úgy szeretni, bármerre is jársz!
Τις πίκρες σου χαρές τις έχω κάνει
και νόμισα θα βάλουμε στεφάνι
τώρα όμως σου πέρασε ο πόνος
και να φύγεις θέλεις μακριά
Örömmé változtattam sok keservedet,
És azt hittem, egymást koszorúzva: jegyesem leszel!
De most, a fájdalom elcsitult benned,
És azt szeretnéd, hogy tőlem messze menj...
Μείνε αγάπη μου κοντά μου σου μιλάω για καλό
θα με συνηθίσεις και θα μ' αγαπάς
όπως σ' έχω συνηθίσει κι όπως σ' αγαπώ εγώ
δε θα σ' αγαπήσει κανείς όπου κι αν πας
Maradj mellettem, csak a javadat akarom kedvesem!
Majd hozzám szoksz, s majd megszeretsz tán!
Ahogy én is hozzád szoktam, és ahogy én is szeretlek,
Senki nem fog úgy szeretni, bármerre is jársz!
Σ' αγάπησα με όλη την καρδιά μου
και σ' έντυσα μες στα μεταξωτά
τώρα όμως σου πέρασε ο πόνος
και να φύγεις θέλεις μακριά
Teljes szívemből beléd szerelmesedtem!
És bársonyba-selyembe öltöztettelek...
De most, a fájdalom elcsitult benned
és azt szeretnéd, hogy tőlem messze menj...
Μείνε αγάπη μου κοντά μου σου μιλάω για καλό
θα με συνηθίσεις και θα μ' αγαπάς
όπως σ' έχω συνηθίσει κι όπως σ' αγαπώ εγώ
δε θα σ' αγαπήσει κανείς όπου κι αν πας
Maradj mellettem, csak a javadat akarom kedvesem!
Majd hozzám szoksz, és majd megszeretsz tán!
Ahogy én is hozzád szoktam, és ahogy én is szeretlek
Senki nem fog úgy szeretni, bármerre is jársz!
Στίχοι: Βάγια Καλαϊτζή
Ραπ Στίχοι: Μηδενιστής Εταιρεία: Panik records
Είμαστε τα παιδιά που ζητούν να γυρίσουν τον κόσμο να ζήσουν
Είμαστε τα παιδιά που στη νέα γενιά την αγάπη θα δείξουμε
Είμαστε χέρι χέρι η ζωή ότι φέρει θα έχω πάντα αστέρι εσένα
Είμαστε τρελαμένοι η νύχτα το ξέρει και η μέρα ζηλεύει
Mi vagyunk azok a srácok, akiknek vágya, hogy visszaforgassák a világot, hogy élhessenek
Mi vagyunk azok a gyermekek akik megmutatjuk az újabb generációnak, mi a szeretet
Együtt leszünk - kéz a kézben -, bármit hozzon is az élet, nékem Te örök leszel: csillag!
Őrültek vagyunk, ezt jól tudja az éjszaka, és a nappal irigyli is emiatt...
Όσοι στη βροχή έχουν μάθει πως να χορεύουν
ζούνε τη στιγμή τα όνειρα τους δεν τους τα κλέβουν
Akik megtanulták, hogyan táncoljanak az esőben
a jelen pillanatában élnek, és álmaikat nem csenhetik el
και δεν μας σταματά κανένας
και η ζωή μπροστά δικιά μας
βάζουμε μια φωτιά μπροστά μας
Απλά αξίζουμε τα καλύτερα
és senki sem állíthat meg minket
és előttünk az élet, a miénk
tüzet gyújtunk, s tűzzük magunk elé
Egyszerűen, a legjobbakat érdemelnénk!
1 2 3 Είμαστε ελεύθεροι όλοι
1 2 3 Είμαστε ξέφρενοι πολλοί
Σε μια μέρα μπορεί να άλλαξε ο κόσμος όλος μα η καρδιά μας χτυπάει ακόμα
η καρδιά είναι ελεύθερη κοίτα πετάει η καρδιά, αγαπάει
Δεν μασάμε, δεν ψάχνουμε λόγους είναι έμφυτη η τρέλα μας άστο
είναι ο έρωτας, ο ήλιος, η ζωή, με αμμος η φιλία μας κάστρο
1 2 3 Mindannyian szabadok vagyunk
1 2 3 Mindannyian féktelenek vagyunk
Egy napon, lehet, hogy megváltozik az egész világ, de a szívünk még mindig dobog
a szív, az szabad! Nézd, száll, repül a szív, és szeret!
Nem vesszük be, de nem is keressük az okokat, őrületünk velünk született, hagyd csak!
a Szerelem, a Nap, az Élet, a mi homokból emelt baráti várunk
Όσοι έχουν βρει
νόημα στη λέξη αγάπη
ξέρουν πως μπορεί
να υπάρχει χαρά σε ένα δάκρυ
Azok, akik megtalálták
mi a jelentése annak a szónak: szerelem...
Tudják, hogyan férhet
s létezhet az öröm, egyetlen könnycseppben!
Τελικά μια μικρή αγκαλιά γλυκιά λίγα φιλιά λίγα λόγια ζεστά
λίγο η ακρογιαλιά λίγο τα αστέρια, ε.. αυτή είναι η βραδιά ρε
λίγο ποτό λίγο χορό λίγο αγκαλιά στο νερό να σου πω
λίγο θέλει μαζί σου αφτό το μικρό με κρατάει ζωντανό
Végül egy kicsi ölelés, pár édes kis csók, néhány forró szó.. héj!
Kevéske tengeri föveny, és csillag, eh,... hát ez az igaz éj..!
Egy kis ital, egy kis tánc, egy kis ölelés a vízben, ahol elmondhatom neked
nem kell sok, csak egy kis idő veled... ez tart engem életben!
Στίχοι:Χρήστος Θηβαίος Μουσική:Χρήστος Θηβαίος
Πρώτη εκτέλεση : Χρήστος Θηβαίος
Πες μου ψυχή μου
τώρα που `χεις κυλήσει μες την κάθε μου φλέβα
που πάμε πες μου,
αν το ξέρεις κάνε μου νεύμα, θα το δω
αρκεί μονάχα ένα σου νεύμα, κι εγώ θα `ρθώ
Mondd nekem meg lelkem
Most, hogy itt keringsz - minden egyes vénámban - bennem,
Mondd meg, hová megyünk, merre?
Hogyha tudod, jelezd! Ints, meglátom rögtön
Elég Tőled egyetlen szemvillanás, és én eljövök
Αστράφτεις σ' ό,τι ξεχειλίζει μέσα στην καρδιά μου
αστράφτεις πάνω σ' ό,τι κάνω, πάνω σ' ό,τι πω
Μέσα απ' το κύμα δραπετεύεις ψυχή μου
κι όπως φυσάει ετούτη η νύχτα,
γέρνεις και με τυλίγεις
Αστράφτεις πάνω στην κιθάρα, στο παράθυρό μου
στο τελευταίο λεωφορείο στη γωνιά του δρόμου
Ráragyogsz mindenre, mi túlcsordul a szívemben
Beragyogod, bármit is mondok, bármit teszek
Benn, e hullám elől megmentesz lelkem
És bármennyire is szeles ez az este,
Visszatérsz és betakarsz engem
Megcsillansz a gitáron, az ablakomon,
Az utolsó buszon, ott az utcasarkon...
Κι εγώ δεν ξέρω
δεν ξέρω στ' αλήθεια δεν ξέρω
δεν ξέρω από τι να κρυφτώ
σαν μπάλα γυρίζει και γλιστράει η ζωή μου
δεν έχει μια άκρη να πιαστώ
δεν ξέρω
δεν ξέρω στ' αλήθεια δεν ξέρω
πότε θα ξεκουραστώ
ξέρω μονάχα πως κάπου θα σε ξαναβρώ
ξέρω μονάχα πως κάπου θα σε ξαναβρώ
És én nem tudom,
Nem tudom, én tényleg nem tudom
Nem tudom, mi elől rejtőzzek el?
Mint egy labda, forog ki és csusszan el az életem
Nincs semmi, amibe kapaszkodjak
Nem tudom
Nem tudom, én tényleg nem tudom
Megpihenni mikor fogok?
Csak azt tudom, hogy valahol újra Reád akadok
Annyit tudok csak, hogy újra Rád találok valahol
Έλα ψυχή μου
σιγά σιγά κάποιο βράδυ
μ' ένα ασημένιο καράβι να με πάρεις μαζί σου
Σαν άστρο καρφωμένο στο κατάρτι
πάνω απ' αυτή τη θάλασσα, τη μαύρη,
στην κούρασή μου απάνω ν' αστράψει,
ν' αστράψει η μορφή σου
Gyere lelkem
Valamelyik este, óvatosan, csendben
Egy ezüst hajón, hogy magaddal vigyél engem
Mint egy csillag az árbochoz szegezve
Ezen, e koromfekete tenger felett
Hogy e fáradtságom felett átvillanjon,
Csillanjon át, ragyogjon az alakod
Κι εγώ δεν ξέρω
δεν ξέρω στ' αλήθεια δεν ξέρω
δεν ξέρω από τι να κρυφτώ
σαν μπάλα γυρίζει και γλιστράει η ζωή μου
δεν έχει μια άκρη να πιαστώ
δεν ξέρω
δεν ξέρω στ' αλήθεια δεν ξέρω
πότε θα ξεκουραστώ
És nem tudom,
Nem tudom, én tényleg nem tudom
Nem tudom, mi elől rejtőzzek el?
Mint egy labda, forog ki és csusszan el az életem
Nincs semmi, amibe kapaszkodjak
Nem tudom
Nem tudom, én tényleg nem tudom
Megpihenni mikor fogok?
Ξέρω μονάχα πως κάπου θα σε ξαναβρώ
Ξέρω μονάχα πως κάπου θα σε ξαναβρώ
Σ' ό,τι προσπερνάς εγώ θα σ' ακολουθώ
σ' ό,τι προσπερνάς, εγώ θα σ' ακολουθώ...
Csak azt tudom, hogy valahol újra Reád akadok
Annyit tudok csak, hogy újra Rád találok valahol
Amit átélsz, amin csak átjutsz, én utánad futok
Bármi dolgon mész keresztül, én követem nyomod...
Legutóbb Stratos szerkesztette (2024-09-04 21:06:58), összesen 1 alkalommal
"When i first heard this song i fell in love with it, and i couldnt find it anywhere on YouTube so i thought i would share this fantastic song with you guys too!
hope u like it!!
Amikor először hallottam ezt a dalt, én egészen beleszerettem, viszont nem találtam sehol a YouTube-on, így azt gondoltam, megosztom ezt a fantasztikus dalt veletek is! Remélem, tetszik !! "
Είχα ανάγκη άλλο φινάλε
είσαι σκληρή σαν πέτρα
τα δάκρυά μου μέτρα
ξέχασέ τα όλα και πάμε.
Inkább lett volna szükségem egy másik fináléra
Ám a szíved oly kemény, mint a szikla
Számold meg a könnyeimet! Gyerünk,
Felejts el mindent, és menjünk!
Refren: Λυπάμαι
μα δεν θα μπορέσω ξανά να ξεχάσω
θα σε κρατήσω για πάντα μυστικό.
Sajnálom,
De nem leszek képes újra felejteni
Én Rád örökké titokban fogok emlékezni.
Λυπάμαι
μα δεν θα τ`αντέξω στο τέρμα να φτάσω
είσαι ένας δρόμος που βγάζει σε γκρεμό.
Sajnálom,
De nem bírom, hogy a végsőkig menjek
Te egy út vagy, mely a szakadékba vezet.
Μην με αφήνεις αφού το ξέρεις
πάντα σε σένα θα γυρίζω
μονάχα εσύ μ`ενδιαφέρεις
μείνε εδώ και ας λυγίζω.
Ne hagyj el! Hisz tudod azt,
Mindig Tehozzád térek vissza
Csupán Te érdekelsz csak!
Maradj itt, ha bele is rokkanok majd!
Refren: / x2
ENGLISH
I needed another end,
u're hard as a rock,
measure my tears,
Forget everything and lets go.
I am sorry
but I will not be able to forgot,
i will forever hold u a secret.
I am sorry
But I wont be able to get to the end,
ur a road which leads to a cliff.
Do not leave me
You know always with you
will turn
only you `m interested
stay here and let us bend.
PS:: go buy the album its worth it!!!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2015-03-18 14:57:39), összesen 3 alkalommal
Για το χατήρι μιας αγάπης / Egy szerelemnek a kedvéért
Κλείσε τα φώτα
η χαρά μεγαλώνει, καρδιά μου
μ' αγκαλιά και σιωπή
κλείσε τα φώτα
μη μας κλέψει ο καθρέφτης καρδιά μου
της ζωής το φιλί
Oltsd el a lámpást
hadd teljek el örömmel, szívecském
téged ölelve itt csendben
oltsd el a lámpást
ne vesszünk el egy tükörképben, szívecském
inkább az élet csókjában
Για το χατίρι μιας αγάπης
της αγάπης σου
μπέρδευα ήλιους και φεγγάρια
στο κρεβάτι σου
για το χατίρι μιας αγάπης
της αγάπης σου
έγινα χάρτινη βαρκούλα
μες στο χάρτη σου
Egy szerelemnek a kedvéért
a te szerelmedért
kevertem én napokat s holdakat
az ágyadba
egy szerelemnek a kedvéért
a te szerelmedért
váltam papír hajóvá
a térképeden
Φεύγουν οι ώρες
μια παρέα περνάει καρδιά μου
σε ουρανό φωτεινό
φεύγουν οι ώρες
μη μ' αφήσεις ακόμα χαρά μου
πριν μου πεις σ' αγαπώ
Elröppennek az órák
néhány csillag suhan, szívecském
a fénylő égen
elröppennek az órák
de ne hagyj még itt, boldogságom
míg azt nem mondod, szeretlek
Legutóbb klamp szerkesztette (2014-10-07 12:57:20), összesen 1 alkalommal
Ό,τι κι αν μου πεις όσο κι αν χαθείς
γνωρίζω αυτόν τον ήχο της σιωπής
όλη η ομορφιά μέσα μου κυλά
και ας μην είσαι δίπλα μου κοντά
Bármit mondanál nekem, akárhogy is tűnnél el
A hangját is ismerem már e csendnek
Itt kering minden szépség bennem,
Még ha nem is vagy mellettem többé, a közelemben.
Μου λείπεις τόσο πώς να γλιτώσω
και τι δε θα’κανα για λίγο να σε δω
Μου λείπεις τόσο πώς να γλιτώσω
τα πάντα θα έδινα χωρίς να το σκεφτώ
μου λείπεις...
Annyira hiányzol nekem! Hogyan mentsem életem?
És mit meg nem tennék, hogy lássalak! Annyira hiányzol nekem!
Hogyan mentsem életem?
Gondolkodás nélkül odaadnám mindenem!
Annyira hiányzol nekem...!
Δεν μπορεί κανείς μη το φανταστείς
να τα σβήσει όλα μην αργείς
Κάνω υπομονή κι ας μην είσαι εκεί
ίσως έτσι αξίζει πιο πολύ
Nincs olyan ember, aki eltörölhetne mindent
Ne képzelegj! Ne késlekedj!
Még akkor is türelmes leszek, ha ott sem leszel,
lehet, hogy így még inkább megéri nekem!
Μου λείπεις τόσο πώς να γλιτώσω
και τι δε θα’κανα για λίγο να σε δω
Μου λείπεις τόσο πώς να γλιτώσω
τα πάντα θα έδινα χωρίς να το σκεφτώ
μου λείπεις...
Annyira hiányzol nekem! Hogyan mentsem életem?
És mit meg nem tennék, hogy lássalak!
Annyira hiányzol nekem! Hogyan mentsem életem?
Gondolkodás nélkül odaadnám mindenem!
Annyira hiányzol nekem...!
Τις νύχτες μ'αγγίζεις κι όλο μου μιλάς για σένα / Tis nihtes m'aggizis ki olo mu milas gia sena
Τη μέρα με βλέπεις σαν εχθρό / Ti mera me vlepis san ehthro
Απόσταση παίρνεις, τρέχεις, κρύβεσαι από μένα / Apostasi pernis, trehis, krivese apo mena
Και πότε με θέλεις πάλι εδώ / Ke pote me thelis pali edho
Éjjelenként megérintesz, és folyton magadról beszélsz
A nap folyamán olyannak látsz, mintha ellenség lennék
Te távol tartod magad, futsz, elrejtőzől előlem
És van, mikor azt szeretnéd, hogy újra itt legyek veled
Πόσα χρόνια μέσα απ 'την κάθε στιγμή / Posa hronia mesa ap' tin kathe stighmi
Μια ζωή για να 'μαστε εγώ κι εσύ / Mia zoi ja na maste egho ki esi
Θα κινήσω γη, γη και ούρανο / Tha kiniso ghi, ghi ke urano
Να σε βρω, να σε δω / Na se vro, na se nem
Vajon hány év lehet, minden egyes pillanatban?
Melyben egy életen át, te, és én, együtt lehetnénk?
Meg fogom mozgatni a földet, a földet és az eget
Hogy megtalálhassalak, hogy megláthassalak
Χιλιόμετρα τρέχεις μακρυά μου να ξεφύγεις / Hiljometra trehis makria mu na ksefighis
Κι όλο σε μένανε γυρνάς / Ki olo se menane jirnas
Λες την ζωή σου πως μαζί μου θες να ζήσεις / Les tin zoi su pos mazi mu thes na zisis
Παιχνίδια μου παίζεις στα κρυφά / Pehnidhja mu pezis sta krifa
Futsz, rohansz, hogy tőlem messze menekülj kilométereken át
De folyton visszatérsz hozzám
Mintha azt szeretnéd hogy leéld velem az életed
Titokban játszmákat játszol velem
Πόσα χρόνια μέσα απ 'την κάθε στιγμή / Posa hronia mesa ap'tin kathe stighmi
Μια ζωή για να 'μαστε εγώ κι εσύ / Mia zoi ja na' maste egho ki esi
Θα κινήσω γη, γη και ούρανο / Tha kiniso gi, gi ke urano
Να σε βρω, να σε δω / Na se vro, na se dho
Vajon hány év lehet, minden egyes pillanatban?
Melyben egy életen át, te, és én, együtt lehetnénk?
Meg fogom mozgatni a földet, a földet, a földet és az eget
Hogy megtalálhassalak, hogy megláthassalak
Legutóbb Stratos szerkesztette (2023-04-13 11:01:45), összesen 1 alkalommal
Hosszú idő után csak ide kerültem újra... Ezért kérlek Titeket, nézzétek el nekem, hogy gyatrább lett, mint a megszokottak... Mentségemre legyen szólva, az egyetemi mizériák picit betemettek, de élvezem...
Να μη λέμε πολλά
σήκω τώρα και φύγε
κάπου αλλού πιο καλά
η αγάπη μας πήγε
Hát ne mondj semmit se nékem,
Inkább menj el: viszlát, itt a vége!
Hisz magunkra hagyott minket e szerelem
Egy szebb, egy jobb életért cserébe...
Σε μια άλλη αγκαλιά
σε ένα άλλο ζευγάρι
και το δρόμο του πια
ο καθένας θα πάρει
Új földre vándorlunk,
Más társat keresve
S ott nyerünk majd nyugtot,
Egymástól távolra esve...
Καλύτερα να ζούμε χωρισμένοι
παρά στο ίδιο σπίτι σαν δυό ξένοι
Jobb lesz így tán, ha mostantól két útra térve
létezünk, mintsem idegenként tekintve egymás szemébe...
Άστο μην το κουράζεις όσο
κι αν μ” αγκαλιάζεις δε νιώθω τίποτα πια για μάς
Άστο έχει τελειώσει όλα τα χουμε δώσει
πάψε να λες πως μ” αγαπάς
Hát csak temessük a múltat, magunkat a szélnek eresztve
Bár még felém nyúl két karod, hagyd el! Miért is, ha már csak kihűlt romok közt létezünk
Hát csak feledjünk mindent, visszatérni..., ugyan! Ne jusson eszedbe!
Ne mondd, ó, hogy e nagy szerelem volt talán az egész életünk...!!!
Να μη λέμε πολλά
σφράγισέ τα τα χείλη
και ας μείνουμε απλά
δύο γνωστοί δύο φίλοι
πάει τόσος καιρός
που η φλόγα έχει σβήσει
και κανείς δεν μπορεί
σε ένα ψέμα να ζήσει
Hát ne is mondj semmit,
Jobb lesz, így, csendben létezni tovább,
Maradni úgy, ahogy soha eddig -
Ismerve egymást, de csak mint két jó barát
Hisz oly hosszú ideje már, tudod,
Kimúlt a láng, már minden hiába
De, mint ahogy senki, úgy én, s Te sem fogunk
Hazug szavak közt élni, mást kívánva...
Μόνος μου ξανά
Να μετράει τα όρια η καρδιά
Και να περισσεύει η μοναξιά
Κάτι βράδια ζόρικα μακριά από σένα
Újra csak egyedül vagyok, megint
Magamban számlálom szívem ütemeit
S csupán a magány, mi még elér hozzám,
Oly sok, Tőled távol eltöltött éjszakán...
Μόνος μου ξανά
Να μου λέω ψέμματα για να
Για να μην τρελαίνομαι αλλά
Πάντα εδώ γυρίζω πάντα εδώ σε σένα
Egyedül, magam vagyok hát újra,
A hiába mondott hazugságokba bújva,
Csakhogy ne őrüljek meg teljesen, de
Mégis visszajárok, hogy Néked mindig itt legyek, Te!
Δεν μπορώ να το αντέξω ούτε να παραδεχτώ
Πως δε θα ξαναγυρίσεις όσο και να προσπαθώ
Δεν μπορώ να καταλάβω πως ποτέ εμείς οι δυο
Δε θα ξαναγίνουμε ένα όσο και να προσπαθώ
Μα δεν γίνετε ακόμα σ’ αγαπώ
Hogy is lehetne úgy, el nem fogadhatom,
Vissza már sosem jössz, bárhogy is akarom,
Meg nem érthetem tán, hogyan is lehet,
Hogy mi már többé soha..., akármit tehetek,
De hisz lehetetlen..., mert csak Tégedet szeretlek!
Μόνος μου ξανά
Να παλεύω όνειρα θεριά
Που ανάβουν μέσα μου βαθιά
Κάτι βράδια ζόρικα μακριά από σένα
Ismét csak megint, újra egymagamban állok,
A reám törő rémálmokkal gyötrő harcba szállok,
Melyek ott, belül folyvást megjelennek,
A nehéz éjszakákon, mikor Tőled távol esedékes lennem.
Μόνος μου ξανά
Στου μυαλού μου εδώ το πουθενά
Να παραμυθιάζομαι κρυφά
Έστω μια φορά πως θα νοιαστείς για μένα
Újra csak egymagam vagyok
a kimúlt emlékekkel
Vajh, csupán a tündérmesék, melyekbe még kapaszkodhatok,
Hogy érdekelhetlek még, s hozzám visszatérsz még, egyszer?
Περίμενες να γονατίσω
Να υποφέρω να πονάω
Με άνθρωπο να μη μιλάω
Και να μην έχω που να πάω
Πολλά περίμενες να κάνω
Μα πως με πέθανες θα σε πεθάνω
Azt vártad tőlem, hogy térdre ereszkedjek
Fájdalomban éljek, sokáig szenvedjek
Hogy ne beszéljek egyetlen emberrel sem,
És ne legyen hová mennem
Túl sok elvárásod volt, hogy Érted mindent megtegyek,
De ahogy engem hidegre tettél, én épp úgy teszlek Tégedet!
Θα χωρεύω στα τραπέζια
Και θα κάνω ό,τι μου αρέσει
Κι όσο αφορά εσένα
Μας τελείωσε η σχέση
Táncolni fogok az asztalok tetején,
S azt teszem majd eztán, amit szeretek én,
S amennyire ez Téged illet, Kedvesem,
A kapcsolatunknak, ezennel vége kell legyen!
Περίμενες να χω τελειώσει
Και να σου πω συγνώμη φταίω
Να σ’ έχω τόσο ανάγκη
Και στο κρεβάτι μου να κλαίω
Μα αφού με πρόδωσες καρδιά μου
Κοίτα πως φεύγουνε τα δάκρυα μου
Azt vártad, hogy kinyiffanjak végre,
S azt mondjam, az én hibám volt, sajnálom,
S az énemnek Reád, legyen oly nagy szüksége,
Hogy az ágyamat könnyekkel tele rinyálom...
De mivel elárultál engem, Kedvesem,
Nézd, hogy nem maradt egyetlen könnyem sem!
Τη μέρα κάνω βήματα μπροστά
Τις νύχτες κάτι με τραβάει πίσω
Δεν είναι πώς ο χρόνος με νικά
Δεν είναι πώς φοβάμαι ν'αγαπήσω...
Napközben, lépdelek, török előre,
De éjjelente valami visszahúz mégis,
Nem, mintha az idő engem legyőzne,
Nem mintha úgy félnék szeretni én is...!
Κάτι πόρνες αναμνήσεις ζούνε μέσα μου ακόμα
Σαν τσιγάρα πεταμένα που ξεμείνανε στο χώμα
Κάτι πόρνες αναμνήσεις με κρατούν φυλακισμένο
Ξέρω πώς δεν θα γυρίσεις μα ακόμα περιμένω...
De néhány olyan emlék él még bennem, mint valami szajha,
Mint azok az eldobott cigaretták, amik izzanak a homokban hagyva
Néhány elkurvult emlék tart fogva szüntelen engem,
Bár tudom; soha sem térsz vissza, mégis várok, Kedvesem!
Τη μέρα ξεγελάω το μυαλό
Τις νύχτες όμως πάντα κάτι λείπει
Πάει καιρός που έχω να σε δω
Μα είσαι μες στα μάτια μου η λύπη...
Napközben - elmém - hányszor átverlek, s bolondítalak,
Ám, éjjelenként..., ...valamit mégis mindig hiányolok innen!
Oly hosszú ideje már, hogy nem is láttalak,
De a bánat, Te vagy... ...Benn, a szemeimben...
Κάτι πόρνες αναμνήσεις ζούνε μέσα μου ακόμα
Σαν τσιγάρα πεταμένα που ξεμείνανε στο χώμα
Κάτι πόρνες αναμνήσεις με κρατούν φυλακισμένο
Ξέρω πώς δεν θα γυρίσεις μα ακόμα περιμένω...
De néhány olyan emlék él még bennem, mint valami szajha,
Mint azok az eldobott cigaretták, amik izzanak a homokban hagyva
Néhány elkurvult emlék tart fogva szüntelen engem,
Bár tudom; soha sem térsz vissza, mégis várok, Kedvesem!
Nincs beírva úticél.
