Μοιάζει αστείο να δίνεις τόσα να μοιράζεσαι στα δύο
Να έχεις ανάγκη ένα αληθινό φιλί
Υποκρισία να παίρνεις μόνο μια ψευτιά και συνουσία
Άλλη μια αγάπη που δεν βγήκε αληθινή...
Úgy tűnik, csupán egy rossz vicc, hogy még többet adsz majd, s hogy megviselt a "vége",
Hogy komoly volt valaha a forró csók szüksége,
A hullámvölgy sem volt más, csak álszent hazugság, -
Csak egy újabb tévedés, melynek léte több volt, mint bizonyság...
Καιρός ν'αλλάξω και για καμία στο εξής μη ξανακλάψω
Να γίνω ψεύτης να κοροϊδεύω με τις πιο όμορφες μου λέξεις
Να μην λυπάμαι να κάνω γύρω μου τον κόσμο να πονάει
Μα τόσο μίσος νομίζω μόνο η καρδιά σου το χωράει...
Itt az idő, hogy változzam, s többé ne sirassam meg a nőket,
Inkább szép szavakkal, hazug módon kényesztessem őket,
Nem aggódva eztán, ha valakit megsértek,
De vajh megfelelnék-e így Neked? Aligha - attól félek...
Μ'έχει κουράσει να ξαναακούω στο μυαλό την ίδια φράση
Τα ίδια λάθη όλο κάνω μια ζωή
Ευτυχισμένος δεν είναι αυτός που είναι πάντα ερωτευμένος
Αυτός πονάει κι υποφέρει μια ζωή...
Megfáradtam már, hogy folyton ugyanaz az agyonunt mondat hangzik fel bennem,
Hisz jól tudom: folyton ugyanazon hibákba esem,
Tudom, nem az az ember lesz végül boldog, ki folyton vágyja a szerelmet,
Hisz ő csupán fájdalomban él, mi több, örök életében szenved...
Αυτή η πόρτα έκλεισε δεν θα τη ξανανοίξεις
Τα ψέματα τελειώσανε να μη ξαναγυρίσεις
Θα βρεις πολλούς στο δρόμο σου μα άκου την ουσία
Εγώ πάνω στο σώμα σου έγραψα ιστορία...
Ez az ajtó immáron zárva áll előtted, ki többé már nem nyitod, soha
Vissza ne térj hát, most, hogy véget ért a hazugságok sora
Tán lesz még, aki elfogad, de lásd, ez hát a helyzet:
Számodra ennyi volt..., egy történet, melyet sorsot megbélyegzett...
Όλα τα'κάνες τίποτα όλα τα'κάνες σκόνη
Και να το αποτέλεσμα στη μοναξιά σου κέρασμα
Θα νιώθεις πάντα μόνη, κι αυτό δεν θα τελειώνει...
Leromboltad a világot, porba hullott minden,
Lásd, az eredmény: magány, s immár nincs, aki segítsen,
S ez már örökké így lesz, tudd meg, Rajtad már senki sem változtat itten...
Αυτή η πόρτα έκλεισε μη τη ξαναχτυπήσεις
Ήταν η τελευταία σου μη με ξαναενοχλήσεις
Θα βρεις πολλούς στο δρόμο σου μα άκου την ουσία
Εγώ πάνω στο σώμα σου έγραψα ιστορία...
Ez az ajtó végleg bezárult..., nehogy bebocsátást kérj!
Utoljára szólok hát: ne is zavarj többé!
Tán lesz még, ki elfogad, de nézd, mi lett a vége:
Testeden bélyegként lakozik szerelmünk emléke...
'' Που θα πας '' ( Πολλές φορές ) / Hová fogsz menni?
ΜΑΙΡΗ ΛΙΝΤΑ & ΜΑΝΩΛΗΣ ΧΙΩΤΗΣ
Στίχοι / Dalszöveg: Χρήστος Κολοκοτρώνης - Θεσσαλός
Μουσική / Zene : Μανώλης Χιώτης / Manolis Hiotis
Πρώτη εκτέλεση / Első előadó : Μάγια Μελάγια / Magia Melagia
LP - Το τελευταίο ηλιοβασίλεμα (1970) / LP: Az utolsó naplemente
Πολλές φορές μου λες πως θα φύγεις.
πολλές πληγές μες στη καρδιά μου ανοίγεις.
Πολλές φορές με τυραννάς
και με πληγώνεις και με πονάς.
Sokszor mondogatod nekem, hogy elmész egyszer
Sok sebet nyitsz a szívemben.
Sokszor kínozol, zsarnok módján
És ejtesz sebeket rajtam, fájdalmat okozván.
Πού θα πας και θέλεις να μ΄αφήσεις
μιά βραδιά σε μένα θα γυρίσεις
Μιά βραδιά
με πόνο στη καρδιά (δις)
Hová mész majd, és miért gondolod, hogy elhagynál?
Hiszen egy éjszakán, úgyis vissza térsz hozzám
Egy éjszakán...
...a szívedben fájdalommal ( x 2)
Σκληρή καρδιά γιατί μ΄απαρνιέσαι
θα 'ρθει καιρός, θα κλαίς και θα χτυπιέσαι
Όπου κι αν πας θα ξαναρθείς
μα στη καρδιά μου άλλον θα βρείς
Kemény szívű! Miért tagadsz meg?
Eljő még az idő, amikor sírni, vergődni fogsz
Bárhová is mész, úgyis visszatérsz!
De akkor a szívem mélyén már mást találsz
Πού θα πας και θέλεις να μ΄αφήσεις
μιά βραδιά σε μένα θα γυρίσεις
Μιά βραδιά
με πόνο στη καρδιά (δις).
Hová mész majd, és miért gondolod, hogy elhagynál?
Hiszen egy éjszakán, úgyis vissza térsz hozzám
Egy éjszakán...
...a szívedben fájdalommal ( x 2)
Legutóbb Stratos szerkesztette (2016-04-19 19:15:57), összesen 1 alkalommal
Χθες συνάντησα τυχαία ένα φίλο σου παλιό
και μου μίλησε για σένα που είχα χρόνια να σε δω
και περίμενα ν’ ακούσω πως στο βάθος
της καρδιά σου θα υπάρχω πάντα εγώ.
Tegnap véletlenül ráleltem egy régi barátodra
Rólad beszélt, Rólad, kit nem is láttam évek óta..!
És arra vártam, hogy azt hallom majd, hogy mélyén
A szívednek; benne vagyok, s leszek is, örökké én...
Πόσο λάθος είχα κάνει το κατάλαβα μετά
που με χτύπησε στη πλάτη και μου είπε φιλικά
«άκου φίλε μη σε νοιάζει,
τη ζωή της έχει φτιάξει τώρα πια!».
Hogy mennyi hibát követtem el, arra később ébredtem,
Mikor így szólt barátságosan, ahogy a vállam veregette,:
"Figyelj csak, barátom, jobban teszed, ha nem érdekel
Túllépett már rajtad... és az életét egyenesbe tette."
Και σταμάτησε για λίγο η καρδιά μου
σα να έχασα τον κόσμο ξαφνικά.
Δεν περίμενα ποτέ πως θα πονέσω
τόσο πολύ χρόνια μετά.
S ott, akkor, szívem tán meg is állt egy percre
Úgy álltam ott, mint hontalan vándor, földjét elveszejtve
Sose hittem volna, hogy valaha egyszer ennyire fájhat
A seb, mely hosszú évek után is van, s nem indul gyógyulásnak...
Και σταμάτησε για λίγο η καρδιά μου
χίλια έγινα κομμάτια τελικά.
Δε φαντάστηκα ποτέ πως θα το πάρω
τόσο πολύ προσωπικά, προσωπικά…
S akkor, úgy éreztem, szívem egy percre kihagyott
Szétesett, s végül ezer szilánkra hullva, szálltak a darabok
Sosem hittem volna, hogy egyszer ennyire rossz lehet,
S hogy valami engem, ennyire személyesen érinthet...
Ξέρω κάποτε σου είπα της αγάπης το γυαλί
έχει μέσα μου ραγίσει και σε πόνεσα πολύ.
Ξέρω είχες στο φινάλε το δικαίωμα
να φτιάξεις τη δική σου τη ζωή.
Tudom, egyszer említettem, hogy bennem a szerelmet
Összetörték régen, s ezzel nagy fájdalmat keltettem benned
Már tudom, hogy a legvégén ahhoz is jogod lett,
Hogy nekiláss felépíteni a saját, új életed...
Κάτι λόγια που μου είπαν χθες το βράδυ φιλικά
σαν αντίλαλος γυρνάνε στο μυαλό μου τελικά
«άκου φίλε μη σε νοιάζει,
τη ζωή της έχει φτιάξει τώρα πια!».
Az a néhány szó, mit tegnap este a fülembe súgtak,
Fejemben cikázva kering, akár egy visszhang
"Ha rám hallgatsz, Barátom, nem keresed többé,
Ő már túl van Rajtad - tudd meg - mindörökké..."
Χρόνια και χρόνια τώρα τριγυρνώ
σαν πουλί περιπλανώμενο
μες την ξενιτιά μες τη μοναξιά
που δεν την αντέχω άλλο πια
γιατί νοσταλγώ γιατί λαχταρώ
την αγάπη μου και το χωριό
Immáron évek óta vándorlok,
Mint a száműzött madár
Idegen földeken, kísér a nagy magány
Amit nem bírok el tovább,
Mert hiányzik, mert vágyódom
A szerelmetes párom, és a kis falum után
Και η αγάπη μου στην Ικαριά
έχει μαύρο πόνο στην καρδιά
δίχως συντροφιά δίχως αγκαλιά
δίχως τα γλυκά μου τα φιλιά
κι αφού με πονά κι αφού μ' αγαπά
είναι κρίμα να `ναι μοναχιά
És a szerelmemnek ott, Ikariában
Fekete fájdalom költözött a szívének pitvarába
Társ nélkül, s nem ölelhetik át karjaim,
Anélkül, hogy érhetnék édes csókjaim...
És mivel utánam búsul, s engem szeret félve,
Kár volna, ha magányra lenne ítélve!
Θα πάρω θέλω την απόφαση
και θα πάω στ' όμορφο νησί
θέλω να της πω πως την αγαπώ
και μια μέρα θα την παντρευτώ
μες την Ικαριά μια γλυκιά βραδιά
θα το κάψουμε με τα βιολιά
Szándékom elhatározni egyszer,
Hogy majd eljutok arra a gyönyörű szigetre,
És el akarom mondani Neki, hogy szeretem
És egy napon, egybe is kelek Vele
Ikaria szigetén, egy édes éjszakán
A hegedűkkel égetjük el összes pénzünket
Και θα χορέψουμε μαζί κι οι δυο
το σκοπό τον Ικαριώτικο
θα γλεντήσουμε, θα μεθύσουμε
τους καημούς θα λησμονήσουμε
μες την Ικαριά και σαν τα πουλιά
θα `χουμε κι οι δυο ζεστή φωλιά
És mindketten együtt fogjuk ropni,
Úgy, ahogy Ikarián a táncos módi
Mulatunk, részegen énekelve
Á bánatunkat is majd elfeledve
Ikaria szigetén, ahogy madaraknak
Meleg fészkünk lesz majd majdan
Σίδερα μασάει ο Κουταλιανός
τρένα σταματάει ο Κουταλιανός
πέτρες ροκανίζει ο Κουταλιανός
και βουνά γκρεμίζει ο Κουταλιανός.
A vasat is megrágja; a Koutalianos!
Vonatokat megállít; a Koutalianos!
Sziklákat is morzsol; a Koutalianos,
És hegyeket is rombol; a Koutalianos.
Κι αν μασάει σίδερα και κάνει το λιοντάρι,
στο τσαρδί του ο Κουταλιανός
τρέμει σαν το ψάρι στην κυρά του μπρος
αχ πώς τη φοβάται ο φτωχός Κουταλιανός,
τρέμει σαν το ψάρι στην κυρά του μπρος
αλλά μην το πείτε κανενός.
De hiába rág vasat, és oroszlánt utánoz,
A csárdájában Koutalianos,
Remeg, mint a hal - az asszonya előtt, otthon!
Ah, mennyire félős a szegény Koutalianos
Mint hal, áll reszketőn a felesége előtt, ha látnátok,
De azért ezt, senkinek el ne áruljátok!
Δένεται σε κόμπους ο Κουταλιανός
καταπίνει γλόμπους ο Κουταλιανός
είναι παλληκάρι ο Κουταλιανός
τίγρη και λιοντάρι ο Κουταλιανός.
Csomókra van kötve a Koutalianos
Izzókat is nyeldes a Koutalianos
De nagy legény ez a Koutalianos!
Tigris és oroszlán is, hős Koutalianos..!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2017-06-06 09:02:45), összesen 2 alkalommal
Σε παράτησε εκείνη που αγαπάς
και δεν ξέρεις φιλαράκο που να πας
σε παράτησε εκείνη που αγαπάς
και δεν ξέρεις φιλαράκο που να πας
Se paratise ekini, p'agapas
Ke den kseris, filarako, pou na pas
Se paratise ekini, p'agapas
Ke den kseris, filarako, pou na pas
Elhagyott az, akit szeretsz,
És nem tudod, barátocskám, hová, merre menj?
Elhagyott téged az, akit szeretsz,
És nem tudod, barátocskám, hová, merre menj...
Άνοιξε το ράδιο
Anikse to radio Nyisd ki a rádiót! /x2
Σε παράτησε εκείνη που αγαπάς
και δεν ξέρεις φιλαράκο που να πας
σε προδώσαν κι οι καλύτεροι σου φίλοι
κι είναι η πίκρα δηλητήριο στα χείλη
Se paratise ekini, p'agapas
Ke den kseris, filarako, pou na pas
Se prodosan ki i kaliteri sou fili
Ki in' i pikra dilitirio sta hili
Elhagyott az, akit szeretsz
És nem is tudod most haver, merre is mehetsz?!
Elárultak, haragszol a legjobb barátaidra..
És a keserűség méregként hat ajkaidra...
Ανοιξε το ράδιο
έρχεται άλλο αύριο
τι κι αν έφτασες στον πάτο
μη σε παίρνει από κάτω
Anikse to radio,
erhet' allo avrio
Ti ki an eftases sto pato,
mi se perni apo kato
Kapcsold be a rádiót!
Jön majd más holnap! Véged?
No, és mi van, ha lenn vagy a padlón?
Nehogy alulról ragadjon téged..!
Άνοιξε το ράδιο
έρχεται άλλο αύριο
κλείσε στον καημό το μάτι
κοίτα τη δική σου πάρτη
Anikse to radio,
erhet' allo avrio
Klise sto kaimo to mati,
kita ti diki sou parti
Kapcsold be a rádiót!
Holnap más jöhet
Kacsints most a bánatodra
A saját bulidra figyelj..!
Χαλαρά η ζωή είναι ωραία
χαλαρά κι ας μην έχεις και παρέα
χαλαρά θα `ρθουν άλλα πιο ωραία
χαλαρά μην τα παίρνεις όλα τόσο σοβαρά
Halara, i zoi ine orea
Halara, ki as min ehis ke parea
Halara, tha 'rthoun alla pio orea
Halara, mi ta pernis ola toso sovara
Csak lazán! Az élet szép!
Lazán, ha még nincs is társad
Csak lazán! Jönnek szebbek nála még!
Lazán! Ne végy mindent ennyire komolyan!
Χαλαρά η ζωή είναι ωραία
χαλαρά κι ας μην έχεις και παρέα
χαλαρά θα `ρθουν άλλα πιο ωραία
χαλαρά να θυμάσαι όλα είναι δανεικά
Csak lazán! Az élet szép!
Lazán! Még ha nincs is társad még...
Csak lazán! Jönnek nála szebbek!
Lazán! Emlékezz: MINDEN csupán kölcsön-ajándék!
Halara, i zoi ine orea
Halara, ki as min ehis ke parea
Halara, tha 'rthoun alla pio orea
Halara, na thimase ola ine danika
Η καρδιά σου δακρυσμένος ουρανός
σαν μαχαίρι σε τρυπάει ο χωρισμός
και καπάκι σε χτυπούν αναποδιές
μοιάζει η ζωή σου σαν πικρός καφές
I kardia sou dakrismenos ouranos
San maheri se tripai o horismos
Me kapaki se htipoun anapodies
Miazi i zoi sou san pikros kafes
Mint a könnyes égbolt a szíved
Mint egy kés, úgy lyukaszt a válás szét
Tetővel együtt zuhan rád a balszerencse
Mint keserű kávé, olyan a lét.
Έχω κολλήσει
γιατί σ’ έχω αγαπήσει
δεν το πιστεύω
ότι έχουμε χωρίσει
Eho kolisi
giati s'eho agapisi
den to pistevo
oti ehume horisi
Én leragadtam
Mert beléd zuhantam
Nem hiszem el, mégsem,
hogy mikor váltunk széjjel!?
Legutóbb Stratos szerkesztette (2015-01-15 15:51:40), összesen 1 alkalommal
Δεν ζούμε πια μαζί
το λάθος έκανα και τώρα το πληρώνω
όμως δεν πρόκειται ποτέ απ την ζωή μου να σε σβήσω
όμως δεν πρόκειται ποτέ να σταματήσω
Már nem élünk együtt, ketten
Elkövettem egy hibát, s most megfizettem
Ám, életemből kitörülhetetlenül itt marad emléked,
De soha sem tudnálak nem szeretni Téged!
Παντού θα σε ψάχνω και θα σου ζητάω
χιλιάδες συγγνώμη που δεν είσαι εδώ
θα γράφω σε τοίχους τρελά σ' αγαπάω
και θα σου φωνάζω πως φταίω εγώ, καρδιά μου
Mindenhol, mindenütt Tégedet kereslek
Bocsánatod kérve - ezerszer - esengek
"Őrülten szeretlek!" - A falakra vésem,
És csak kiáltozom egyre: minden az én vétkem!
Γιατί ποτέ δεν είναι αργά να αλλάξεις γνώμη
γιατί ποτέ δεν θα τελειώσουμε εμείς
Γιατί ποτέ δεν είναι αργά για μια συγγνώμη
καρδιά μου όπου να σαι αυτό να θυμάσαι
απ την αγάπη δεν έχασε κανείς.
Hisz sosem késő, hogy döntésed megváltoztasd végre,
Hiszen szerelmünknek soha sem lehet vége,
Mivel sosem késő, hogy megbocsáss mindenért,
Kedvesem, sose feledd, akármerre mégy,
Egymás nélkül a szerelem - tudd hát - mit sem ér!
Εμείς οι δυό, δυο ξένοι τώρα πια
το ξέρω έφταιξα που είσαι μακρυά μου
όμως δεν πρόκειται ποτέ άλλη σελίδα να γυρίσω
όμως δεν πρόκειται ποτέ να σταματήσω
Mik vagyunk egymásnak? Csak, mint két idegen,
Tudom, a hibás csak én vagyok, Te sosem
Azért, hogy magamtól oly messzire tudlak Téged,
De, hogy forduljon a kocka, ne várd, hiába is kéred,
De tudd: szeretni foglak, míg csak tart az élet!
Ήσουν το όνειρό μου, το πιο γλυκό μου
Κι εφιάλτης μου' χεις γίνει ξαφνικά
Τώρα που σε αφήνω πες το, καλό μου
Να μείνω εδώ για να περάσω τα διπλά...
Te voltál minden álmom, s köztük a legédesebb,
De hirtelen rémálommá vált minden - ez hogyan lehet?
Most, hogy utadra engedlek, elmondom, Kedvesem:
Én azért csak itt maradok, s amit tettél, duplán megfizetem!
Ζητάς να σε πιστέψω, το βλέπω δύσκολο
Να πέσω τόσο έξω με μένα απορώ
Έκανες τα δικά σου, θα κάνω ότι μπορώ
Όμως να επιστρέψω το βλέπω δύσκολο
Το βλέπω δύσκολο...
Azt kéred, bízzam Benned, dehát ez oly nehéz,
Hisz teljesen magam alatt vagyok, csodálkozom ezért,
Tetted, amit jónak láttál, hát én meg majd azt, amit lehet,
De visszatérni Hozzád? Azt elfelejtheted!
Hát ne okozzunk egymásnak újabb nehézségeket...
Σου έγιναν συνήθεια τα παραμύθια
Με την αλήθεια έπαψες να έχεις επαφή
Τώρα σωστά και λάθη μου μοιάζουν ίδια
Και αυτό να ξέρεις το προκάλεσες εσύ...
Számodra a tündérmesék csupán elcsépelt szavak,
Hazugságok közt élve beszélsz nekem
Most a jó, s a rossz, reám egyformán hatnak,
Hisz mindet Te okoztad, tudd meg hát, Kedvesem!
Sajnos az alábbi nóta még annyira friss, hogy nyersfordítást sem találtam hozzá, úgyhogy kénytelen voltam a tudásomra hagyatkozni... Stratos, ha lesz némi időd..., átnéznéd?
Stratos: Nem tudok nem élni a belekontárkodás lehetőségével... - de hogy jobb lett-e?
Φίλοι δεν ήμασταν ποτέ μας / Barátok, soha sem voltunk!
Ένα τελευταίο τσιγάρο πριν να πούμε γεια
σα γνωστοί που έζησαν πολλά
δε θα πάρει παραπάνω από 2 λεπτά
κάνε λίγο πέτρα την καρδιά…
Egy utolsó szál cigaretta.., mielőtt búcsút intünk végleg,
Mint a jó ismerősök, hisz én Véled, oly sokat megéltem
Nem lesz ez több, mint két perc, tán még annyi sem,
Hát keményítsd kicsit kővé azt a szívet!
Μην τολμήσεις πως λυπάσαι να προσποιηθείς
ούτε φιλικά να μου φερθείς…
Hát ne merd színlelni, mintha sajnálnád,
És ne is erőltesd, mert mesterkélt így a "barátság"...
Φίλοι δεν ήμασταν ποτέ μας
και ξαφνικά μου ζητάς σα φίλη να σε δω
φίλοι δεν ήμασταν ποτέ μας
μα το θεό βρες μου τρόπο να μη σ’ αγαπώ
φίλοι δεν ήμασταν ποτέ μας
και αφού αλλιώς δεν μπορείς θα κάνω την αρχή
ξεχνάω τις όμορφες στιγμές μας
χίλιες φορές προτιμώ να γίνουμε εχθροί εγώ κι εσύ…
Hiszen "barátok", azok mi sohasem voltunk,
és hirtelen úgy nézzek rád mégis, hogy csak barátkoztunk..?!
Pedig mi sosem voltunk barátok, hiába is kéred!
Istenem! Hogy is tudnálak többé nem szeretni Téged?
Barátok? Azok sosem voltunk! Sosem!
És mivel másként nem lehet, s nem teheted, akkor én kezdem el...
A szépet, a közös perceinket mind; feledem el!
S ezerszer jobban kívánom, hogy légy inkább... az Ellenségemmel!
Ένα τελευταίο τσιγάρο μόνο αυτό ζητώ
κι ύστερα θα εξαφανιστώ
αν τα μάτια μου δακρύσουν θα είναι απ’ τον καπνό
δε θα κλάψω για το χωρισμό…
Egy utolsó cigaretta..., ennyit kérek csupán,
Aztán, eltűnök: ne láss se köd előtt - se köd után!...
Ha szemeim könnyeznek, lehet a füst, ami erre kihat,
Nem fogok sírni sosem: a válás miatt!
Mostanában újra eljárogatok különféle táncházakra...
Legutóbb a Sirtos együttes estjén figyeltem fel egy régi nóta dallamára...
https://www.youtube.com/watch?v=gag1wlgMldA
...és aztán a szövege is érdekelni kezdett... (- amit végül, elég szerencsétlenül tudtam átültetni a magyarra...)
Rákerestem, hogy melyik is lehet az..?
Szerencsére meglett a nóta (ráadásul az egyik kedvenc énekesem énekelte legelőször!),
és akad is hozzá néhány zenei változat a Youtube-n!
Chris Anastasiou - Kostas Karagiozidis
( Ithikon Akmeotaton együttes) : Í Híra
Μια χήρα είχε ορκιστεί στο πρώτο της στεφάνι,
μια χήρα είχε ορκιστεί στο πρώτο της στεφάνι,
αλλά δεν έμεινε πιστή στον όρκο που είχε κάνει,
μα αυτή δεν έμεινε πιστή στον όρκο που είχε κάνει.
Egy özvegyasszony - az első házasság kötésnél -, esküt tett a koszorúra,
Egy özvegyasszony - annak idején - felesküdött a legelső koszorúra,
De nem maradt hű az esküjéhez, amit akkor tett,
Ám, Ő nem maradt hű az esküjéhez, amit tett.
Στις εννιά, στις εννιά του μακαρίτη
άλλον έ άλλον έβαλε στο σπίτι.
S nem törődve a gyásszal, feledkezve a megboldogultról,
Egy másik férfit választott, s tett meg urának - otthon.
Τα μαύρα ρούχα έβγαλε, άνοιξε την καρδιά της,
τα μαύρα ρούχα έβγαλε, άνοιξε την καρδιά της,
και νοικοκύρη έβαλε κρυφά στην κάμαρά της,
και νοικοκύρη έβαλε κρυφά στην κάμαρά της.
A fekete ruhát levetette, s megnyitotta a szívét,
Levetette a fekete ruhát, s megnyitotta a szívét,
És háziurat választott titokban a hálószobájába,
és háztartásbelit (fekte-)tett titokban a hálószobájába.
Στις εννιά, στις εννιά του μακαρίτη
άλλον έ άλλον έβαλε στο σπίτι.
Kilenc napra rá, feledkezve gyászról, megboldogultról,
Egy másik férfit választott, s tett meg urának - otthon.
Η χήρα βρήκε τη χαρά, τα νιάτα της γλεντάει,
η χήρα βρήκε τη χαρά, τα νιάτα της γλεντάει,
αλίμονο στο φουκαρά που πέθανε και πάει,
αχ! αλίμονο στο φουκαρά που πέθανε και πάει.
Az özvegy megtalálta örömét, boldogan ünnepli fiatalságát ,
Az özvegy rátalált a boldogságra, s örömmel ünnepli ifjúságát,
Jaj a szerencsétlennek, aki meghalt, és elment,
Ah! Jaj szegény férjének aki meghalt és elment.
Στις εννιά, στις εννιά του μακαρίτη
άλλον έ άλλον έβαλε στο σπίτι.
Kilenc napra rá, feledkezve gyászról, megboldogultról,
Egy másik férfit választott, s tett meg urának - otthon.
Mjá híra íhe orkisztí szto próto tisz sztefáni,
mjá híra íhe orkisztí szto próto tisz sztefáni,
allá den émine pisztí szton órko pu íhe káni,
má aftí den émine pisztí szton órko pu íhe káni.
Sztisz ennyá, sztisz ennyá tu makaríti
állon é állon évale szto szpíti.
Tá mávra rúha évgale, ániksze tin kardjá tisz,
tá mávra rúha évgale, ániksze tin kardjá tisz,
ké nikokíri évale krifá sztin kámará tisz,
ké nikokíri évale krifá sztin kámará tisz,
Sztisz ennyá, sztisz ennyá tu makaríti
állon é állon évale szto szpíti.
Í híra vríke ti hará, tá nyáta tisz glentái,
í híra vríke ti hará, tá nyáta tisz glentái,
alímono szto fukará pu péthane ké páji,
Ah! Alímono szto fukará pu péthane ké pái.
Sztisz ennyá, sztisz ennyá tu makaríti
állon é állon évale szto szpíti.
Τι σου φταίει / Mit vétett ellened?
(Πασχάλης Τερζής)
Στίχοι: Κωνσταντίνος Μανδάνης
Μουσική: Ευριπίδης Νικολίδης
Πρώτη εκτέλεση: Πασχάλης Τερζής
Θα με σκοτώσει το τσιγάρο
θα με τελειώσει το πιοτό
Γουλιά γουλιά πίνω τον Χάρο
να σε ξεχάσω δεν μπορώ
Meg fog ölni, elpusztít engem a cigaretta
S lassacskán sírba is visz majd a pia
Korttyal, slukkal szívom a Halált magamba
De elfelejteni Téged? Nem, nem tudlak: soha!
Τι σου φταίει τι σου φταίει
η καρδιά μου η χρυσή
και την έκανες να κλαίει
και την άφησες μισή
Mondd, mit vétett, ellened mit tett
Az én arany szívem?
Hogy őt így sírásra késztetted,
S magára hagytad: félbe-tépetten?
Τι σου φταίει τι σου φταίει
η καρδιά μου η χρυσή
και την έκανες να κλαίει
και την άφησες μισή
Mondd mit vétett, mit tett
Az én arany szívem?
Hogy őt így sírásra késztetted,
S magára hagytad: félbe-tépetten?
Πίνω παρέα με τον πόνο
έκανα φίλο τον καημό
Νύχτα και μέρα σιγολιώνω
να σε ξεχάσω δεν μπορώ
Ivótársammal iszom: a fájdalommal
S a bánatot is barátommá fogadtam
Éjjel-nappal sorvadok el lassan
De elfeledni Téged, nem tudlak!
Έλα εδώ κοντά
να σου δώσω ένα φιλάκι
έλα μη μου κλαις
άσπρο μου χελιδονάκι
Jöjj közelebb, gyere már!
Hadd adhassak puszit rád!
No, ne már! Ne sírj nekem
Fehér kis fecském, kedvesem!
Ο Θεός να μας φυλάει
από μάτι που κοιτάει πονηρά
Ο Θεός να μας σκεπάζει
όταν η ψυχή τρομάζει την χαρά
Πες μου, τι σε πολεμάει;
Isten óvjon meg bennünket
Bármely szemtől, mi ravaszul figyelget
Isten takarjon el minket
Amikor a lélek megretten az örömtől
Mondd, mi az, mi csatázik veled?
Γέλασε ξανά
κρυσταλλένιο μου αγγελούδι
η άνοιξη να 'ρθει
να φωτίσει το τραγούδι
Kacagj fel, nevess ismét!
Kristályos angyalom
Bár jönne már el a tavasz!
Hogy öltöztesse fénybe a dalt
Μέλισσες και πεταλούδες
να στολίζουν τις φτερούγες που φοράς
και τα σύννεφα ν' ανοίξουν
τον Θεούλη να σου δείξουν, να μιλάς
Να σταθώ κι εγώ στο πλάι
A méhecskék meg a lepkék
Szárnyacskáidat - melyet hordasz - ékesítsék
És a felhők úgy nyíljanak szét,
Hogy meglásd a Jóistent, kivel beszélj,
S bár én is az oldalatokon megállhatnék!
Με τραγούδια και ζαφείρια
θα σου κάνω τα χατίρια
Μην πονάς
θα σου στείλω εγώ δελφίνια
απ' την Πάφο ως την Κερύνεια να γυρνάς
όλες του νησιού τις χάρες να φοράς
χελιδόνι, τη ζωή να τραγουδάς
Dalocskákkal és zafírral
A kedvedet meg: hadd hozzam!
Fájdalmat ne érezz!
Hozzád küldöm a delfineket
Hogy Paphostól egész Keryniáig barangolhass
A sziget összes örömét hordhassd!
Kicsi fecske, az életet énekeld meg!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2016-11-26 16:10:51), összesen 1 alkalommal
Αχ ας μπορούσα να σε ξεχνούσα
κι ούτε να με νοιάζει πια
πού βρίσκεσαι και πού γυρνάς
αχ ας μπορούσα
Oh, bár tudnálak feledni!
És bár, az se érdekelne már...
Hogy hol lehetsz, és merre jársz..?
Oh, bár el tudnám...
Πολλές φορές με πλήγωσες
και είπα να σε μισήσω
μα πάλι συλλογίστηκα
μοναχός μου πώς θα ζήσω
και πώς θα σε λησμονήσω
για να βρω κι εγώ τη γιατρειά
αχ ας μπορούσα
Oly sokszor okoztál fájó sebeket
És már-már meg is gyűlöltelek
Ám, újra meggondoltam magam,
Hogyan éljek egyedül tovább?
És elfeledni hogyan tudlak majd?
Bár megtalálnám a gyógymódot!
Oh, bár tehetném!
Ας είχα και εγώ φτερά
να πέταγα μακριά σου
σαν αστραπή να έφευγα
να μη σε ξαν’ αντικρίσω
τη ζωή μου πια να ζήσω
κει που υπάρχει μόνο λησμονιά
Bárcsak volnának szárnyaim!
Hogy messze repülhessek tőled!
Mint a villám, oly gyorsan mennék...
Hogy ne is lássalak, soha többé!
Végre élhessem az életem
Csupán ott, ahol létezik a feledés!
Lyrics: Yioryos Koinousis
Music: Yioryos Koinousis
First version: Yiota Lydia
Other versions:
Ylykeria
Ah if I could forget you
and not even care anymore
where you are and where you go around
ah if I could
Many times you hearted me
and I said to hate you
but again I thought
how could I live on my own
and how can I forget you
so that I can find the cure also
ah if I could
If only I had wings also
to fly away form you
I would leave like a thunder
to do not see you again
to live my life finally
where there exists only oblivion
Μ’ έχεις ποτίσει φαρμάκι πικρό
πικρό πολύ πικρό
που αν ήταν άλλος θα σ’ είχε μισήσει
μα εγώ σ’ αγαπώ σ’ αγαπώ
Amivel megöntöztél, keserű méreg volt
Keserű, nagyon keserű méreg...
Más a helyemben, meggyűlölt volna, nagyon
De én szeretlek, szeretlek Téged..!
Δε με πονάς γι’ αυτό με βασανίζεις
δε μ’ αγαπάς αληθινά
με τυραννάς και την καρδιά μου σκίζεις
δε μ’ αγαπάς δε μ’ αγαπάς
Nem szenvedsz miattam, emiatt kínozol engem
Nem szeretsz engem igazán
Gyötrelmeket okozol és széjjel szakítod a szívem
Nem szeretsz, nem szeretsz engem!
Μου`χεις ψημένο το ψάρι στα χείλη
καιρό πολύ καιρό
ξέρω τι θέλεις μα τι να σου κάνω
αφού σ’ αγαπώ σ’ αγαπώ
Miattad régóta sült hal van szám helyén
Már hosszú, hosszú ideje!
Tudom, hogy mit szeretnél, de mit tehetnék?
Hiszen szeretlek... Szeretlek!
Δε με πονάς γι’ αυτό με βασανίζεις
δε μ’ αγαπάς αληθινά
με τυραννάς και την καρδιά μου σκίζεις
δε μ’ αγαπάς δε μ’ αγαπάς
Nem kínlódsz értem, emiatt kínozol engem
Nem szeretsz engem igazán
Gyötrelmeket okozol és széjjel szakítod a szívem
Nem szeretsz, nem szeretsz engem!
Μ’ έχεις πληγώσει και μες στην καρδιά μου
πονώ πολύ πονώ
πρέπει να φύγω μα μένω κοντά σου
γιατί σ’ αγαπώ σ’ αγαπώ
Mély sebeket ejtettél rajtam, s a szívemben
Nagyon nagyra nőtt a fájdalom
Távoznom kell, de maradok a közeledben
Mert szeretlek, szeretlek nagyon!
Δε με πονάς γι’ αυτό με βασανίζεις
δε μ’ αγαπάς αληθινά
με τυραννάς και την καρδιά μου σκίζεις
δε μ’ αγαπάς δε μ’ αγαπάς
Nem érzel fájdalmat, emiatt kínozol engem
Nem szeretsz engem igazán
Gyötrelmeket okozol és széjjel szakítod a szívem
Nem szeretsz, nem szeretsz engem!
Nincs beírva úticél.
Köszönöm a javításaid!!! Mennyivel másabb értelmezést kapnak így az általam sebtiben fordítgatott nóták...!
- de hogy 
jobb lett-e?
