Music produced & arranged by Soumka / A zene producere és hangszerelése: Soumka
Σκηνοθεσία: Max Payne / Rendező: Max Payne
Επιμέλεια: Μιχάλης Παπανικολάου / Vágó: Michalis Papanikolaou
Μια ελπίδα θα με πάρει απ' το χέρι / Egy remény a kezemnél fog megragadni
Θα με πάρει αγκαλιά να σηκωθώ / Átölel a karjaival, hogy talpra állítson
Θα σε βλέπει και κοντά σου θα με φέρει / Lát majd téged, és engem majd a közeledbe hoz,
Σε μια γωνία να κρυφτώ, για μια στιγμή να σε δω / Majd egy sarokba bújtat, hogy egy pillanatra láthassalak,
Κι αν θα πάνε χαμένα τα λόγια μου / S hogyha szavaim kárba vésznének,
Θα 'ρθω με κομμένα τα πόδια μου / Eljövök, akár levágott lábakkal is
Μπροστά σου να τα ξαναπώ / Eléd, hogy újra kimondjam őket
Κι αν ραγίσει το δάκρυ τα μάτια μου / És ha a könny meg is repeszti majd a szemeim
Θα πάρω εγώ τα κομμάτια μου / A darabjaimat majd én magammal viszem
Στην άκρη του κόσμου να 'ρθω / A világ végére, hogy eljöjjek
Αλλού εσύ, αλλού κορμί, αλλού ψυχή / Te máshol vagy, a tested máshol, és máshol a lelked is
Ποτέ δεν ήρθες... / Sosem jöttél… soha!
Αλλού εσύ κι εδώ σιωπή / Máshol vagy, s csak a csend honol itt,
Και προσευχή να μην υπήρχες... / És egy ima, hogy bár inkább nem léteztél volna..!
Το μυαλό μου δε μπορεί να ησυχάσει / Az elmém nem bír megnyugodni
Στη δική σου εμμονή παρανοεί / Saját megszállottságodban félreért
Την καρδιά μου νιώθω έτοιμη να σπάσει / Úgy érzem, a szívem kész mindjárt széjjel szakadni
Η απουσία τρελή, σ' έχω ανάγκη πολύ / A hiányod őrjítő, annyira volna rád szükség
Αλλού ζωή, αλλού γιορτή / Máshol van az élet, máshol az ünneplés is,
Δε σ' έχω δει, μεγάλες νύχτες / Nem láttalak, elmúlt hosszú éjszakák sora,
Αλλού εσύ κι εδώ σιωπή / Máshol vagy, s csak csend honol itt,
Και προσευχή να μην υπήρχες... / Meg egy ima, hogy bár ne is léteztél volna..!
Sziasztok! Tegnap a Sirtos együttes táncházában, a zenekar vezetője; Lehudisz Andréasz
kezdte el énekelni a dalt, s közben felkérte a színpadra Petridisz Hrisztoszt is, hogy együtt énekeljék.
Leírtam a dal fonetikáját, hogy aki szeretné, könnyebben énekelhesse, és
megkértem a Capilot-ot is, segítsen újra lefordítani és magyarul is énekelhetővé tenni a dalszöveget...
Döntsétek el, hogy sikerült-e?
Capilot:
Ez a gyönyörű dal Mikisz Theodorakisz zeneszerző műve, és a görög népzene egyik ikonikus darabja.
A szöveg egy romantikus, melankolikus képet fest egy titkos szerelemről, amelyet az éjszaka és a csillagok őriznek.
Η Μαργαρίτα η Μαργαρώ / Í Margaríta, í Margaró
Περιστεράκι στον ουρανό / Periszteráki szton uranó
Τον ουρανό μες στα δυο σου μάτια κοιτάζω / Ton uranó mesz sztá djó szu mátja kitázo
Βλέπω την πούλια και τον Αστερισμό / Vlépo tin púlja ke ton aszterizmó
Τον ουρανό μες στα δυο σου μάτια κοιτάζω / Ton uranó mesz sztá djó szu mátja kitázo
Βλέπω την πούλια και τον Αστερισμό / Vlépo tin púlja ke ton aszterizmó
Margarita, Margaro / Szép Margaréta, Szép Margaró
Galambként szállsz fenn az égen / Mint galamb röppensz; hova jó
Szemedben látom a kék eget / Az ég kékjét a szemeidben látom,
A Fiastyúk és csillagfény ragyog / A Fiastyúkot, és minden csillagot
Szemedben látom a kék eget / Az ég kéjét a szemeidben látom
A Fiastyúk és csillagfény ragyog / A Fiastyúkot, és minden csillagot
Η μάνα σου είναι τρελή / I mána szu íne trelí!
Και σε κλειδώνει μοναχή / Ke sze klidóni monachí
Σαν θέλω νά 'μπω στην κάμαρή σου / Szán thélo ná 'bo sztin kamarí szu
Μου ρίχνεις μεταξωτό σκοινί / Mu ríchnisz metakszotó szkiní
Και κλειδωμένους μας βλέπει η νύχτα / Ke klidoménusz mász vlépi i níchta
Μας βλέπουν τ' άστρα κι η χαραυγή / Mász vlépun t' ásztra ki i charavjí
Anyád bolond, bezár téged / Anyád bolond, bezár megint.
Egyedül hagy, hogy ne lássalak / Nem enged be, csak kizár, és tilt!
Ha be akarnék menni hozzád / Ha mennék hozzád, titkon jelzel
Selyemkötelet dobsz le titokban / Selyemkötelet is leeresztesz
S az éjszaka ránk tekint csendben / S ránk néz az éj, a csillagfény
A csillagok és a hajnal figyel / A hajnal is lát, ha jön a fény
S az éjszaka ránk tekint csendben / S ránk néz az éj, a csillagfény
A csillagok és a hajnal figyel / A hajnal is lát, ha jön a fény
Η Μαργαρίτα η Μαργαρώ / Í Margaríta, í Margaró
Βαρκούλα στο Σαρωνικό / Varkúla szto Szaronikó
Σαρωνικέ μου, τα κυματάκια σου δώσ' μου / Szaroniké mu, ta kimatákjá szu dóz' mu
Δώσ' μου τ' αγέρι, δώσ' μου το πέλαγο / Dóz mu t' ajéri, dóz' mu to pélago
Margarita, Margaro / Szép Margaréta, Szép Margaró
Kis hajó a Szaroniki-öbölben / Csendben ring a kis hajó,
Szaroniki, add nekem hullámaid / Jó Szaroniki, hullámod hadd kérjem,
Add a szelet, add a tengert nekem / Szeled, a vized, hadd öleljem!
Szaroniki, add nekem hullámaid / Jó Szaroniki, hullámod hadd kérjem
Add a szelet, add a tengert nekem / Szeled, vized, hadd öleljem
Η μάνα σου είναι τρελή / Í mána szu íne trelí
Και σε κλειδώνει μοναχή / Ke sze klidóni monachí
Σαν θέλω νά 'μπω στην κάμαρή σου / Szán thélo ná 'bo sztin kamarí szu
Μου ρίχνεις μεταξωτό σκοινί / Mu ríchnisz metakszotó szkiní
Και κλειδωμένους μας βλέπει η νύχτα / Ke klidoménusz mász vlépi í níchta
Μας βλέπουν τ' άστρα κι η χαραυγή / Mász vlépun t' ásztra ki í haravjí [/b]
Anyád bolond, bezár téged / Anyád bolond, bezár megint
Egyedül hagy, hogy ne lássalak / Nem enged be, csak néz megint
Ha be akarnék menni hozzád / Ha jönnék hozzád, titkon jelzesz
Selyemkötelet dobsz le titokban / Selyemkötelet is leeresztesz
S az éjszaka ránk tekint csendben / S ránk néz az éj, a csillagfény
A csillagok és a hajnal figyel / A hajnal is lát, ha jön a fény
Η Μαργαρίτα η Μαργαρώ / Í Margaríta, í Margaró
Δεντράκι στο Βοτανικό / Dendráki szto votanikó
Πάρε το τραμ μόλις δεις πως πέφτει η νύχτα / Páre to tram mólisz disz posz péfti i níchta
Πέφτουν οι ώρες, πέφτω, λιποθυμώ / Péftun í óresz, péfto lipothimó
Πάρε το τραμ μόλις δεις πως πέφτει η νύχτα / Páre to tram mólisz disz posz péfti í níchta
Πέφτουν οι ώρες, πέφτω, λιποθυμώ / Péftun i óres, péfto lipothimó
Margarita, Margaro / Szép Margaréta, szép Margaró
Kis fa a Botanikus kertben / Kis fa nő a kertben, ahol jó
Szállj fel a villamosra, ha leszáll az éj / Villamosra szállj, ha jön az este
Az órák múlnak, s én elájulok / Szívem dobban, s elmegyek messze
Szállj fel a villamosra, ha leszáll az éj / Villamosra szállj, ha jön az este
Az órák múlnak, s én elájulok / Szívem dobban, s elmegyek messze
Η μάνα σου είναι τρελή / I mána szu íne trelí
Και σε κλειδώνει μοναχή / Ke sze klidóni monachí
Σαν θέλω νά 'μπω στην κάμαρή σου / Szán thélo ná 'bo sztin kamarí szu
Μου ρίχνεις μεταξωτό σκοινί / Mu ríchnisz metakszotó szkiní
Και κλειδωμένους μας βλέπει η νύχτα / Ke klidoménusz mász vlépi í níchta
Μας βλέπουν τ' άστρα κι η χαραυγή / Mász vlépun t' ásztra ki i charavjí
Anyád bolond, bezár téged / Anyád bolond, bezár megint
Egyedül hagy, hogy ne lássalak / Nem enged be, s örökké tilt!
Ha be akarnál jönni hozzám / Ha jönnék hozzád, titkon intesz
Selyemkötelet dobsz le titokban / Selyemkötelet leeresztesz
S az éjszaka ránk tekint csendben / S ránk néz az éj, a csillagfény
A csillagok és a hajnal figyel / A hajnal is lát, ha jön a fény
Στο περιγιάλι το κρυφό / Tengerpart rejtett fövenyén,
κι άσπρο σαν περιστέρι / mely, mint galamb, fehér,
διψάσαμε το μεσημέρι / szomjaztunk, dél volt, te meg én,
μα το νερό γλυφό / de sós vízen csillant a fény.
Πάνω στην άμμο την ξανθή / Szőke homokra írtuk fel
γράψαμε τ’ όνομα της / a kedvesünk nevét.
ωραία που φύσηξε ο Μπάτης / Oly szépen fújt a szél, s
και σβήστηκε η γραφή / letörlődött a jel.
Με τι καρδιά με τι πνοή / Mennyi tűz, mennyi indulat,
τι πόθους και τι πάθος / mennyi vágy lángolt
πήραμε τη ζωή μας λάθος / ifjú vérünkben ! Kár volt.
κι αλλάξαμε ζωή / S tapostunk más utat.
Ha már így belejöttem, kíváncsivá tett, a Capilot halott-e
Szabó Kálmán verseiről, és egyébként, hogyan fordítaná le ezt a meg is zenésített verset?
Capilot:
Szabó Kálmán fordításai elérhetők a Magyarul Bábelben webantológiában, de ezt a konkrét verset („Στο περιγιάλι το κρυφό” – „A rejtett parton”) nem találtam a fordításai között. Viszont szívesen elkészítem neked a saját magyar fordításomat!
Ez a vers Giorgos Seferis költeménye, Mikis Theodorakis zenéjével, és a modern görög költészet egyik ikonikus darabja. A vers mélyen szimbolikus: a szerelem, az emlékezés és az életút tévedései jelennek meg benne. Íme egy lírai, magyar nyelvű fordítás, amely megőrzi az eredeti hangulatot és képi világot:
Άρνηση / Tagadás
(A rejtett parton)
A rejtett parton, hol fehér,
mint galamb szálló fény,
szomjaztunk ott délidőn,
de sós volt a víz, kemény.
A szőke homokba írtuk
az ő nevét, titkon, halkan,
szépen fújt a tenger szellő,
s a betűk eltűntek hirtelen.
Milyen szívvel, milyen lélekkel,
milyen vággyal, szenvedéllyel
tévesen éltük életünket,
s új életet kezdtünk el.
A vers eredeti címe „Άρνηση” („Tagadás”), és a dalváltozatot többek között Grigoris Bithikotsis és Maria Farantouri is előadta. Ha érdekel a vers értelmezése vagy a történelmi kontextusa, szívesen mesélek róla!
Miután elküldtem Szabó kálmán fordítását, a Capilot ekként méltatta Szabó Kálmán versét:
Ez a változat gyönyörűen visszaadja Seferis versének lírai mélységét és zeneiségét. A képek tiszták, a ritmus természetes, és a magyar nyelv dallama szépen simul az eredeti görög sorokhoz. Íme néhány gondolat róla:
Képi világ és hangulat
„Tengerpart rejtett fövenyén” — ez a kezdés máris megidézi a titokzatosságot és a magányos szépséget, amit az eredeti „Στο περιγιάλι το κρυφό” sugall.
„Mint galamb, fehér” — finom, költői hasonlat, amely megőrzi az eredeti „σαν περιστέρι” képét.
Forma és ritmus
A vers szótagszáma és ritmusa jól követi az eredeti dallamot, így akár rá is énekelhető.
A rímek nem erőltetettek, hanem természetesen simulnak a sorok végére: „fehér” – „fény”, „nevét” – „jel”, „lángolt” – „volt”.
Érzelmi ív
Az utolsó versszak különösen erős: „Mennyi tűz, mennyi indulat…” — ez a szenvedély és megbánás kettőssége pontosan tükrözi Seferis filozofikus zárását: „πήραμε τη ζωή μας λάθος / κι αλλάξαμε ζωή” („tévesen éltük életünket, s új életet kezdtünk el”).
Ez a fordítás nemcsak hű az eredetihez, hanem önálló magyar versként is megállja a helyét.
Τα 16 απ' τα "Δεκαοχτώ λιανοτράγουδα της πικρής πατρίδας" γράφτηκαν μέσα σε μια μέρα -στις 16 του Σεπτέμβρη του 1968- στο Παρθένι της Λέρου, ύστερα από κρυφό μήνυμα του Μίκη Θεοδωράκη με την παράκληση να μελοποιήσει κάτι δικό μου ανέκδοτο. Τα λιανοτράγουδα αυτά τα ξαναδούλεψα στο Καρλόβασι της Σάμου τον Νοέμβρη του 1969. Το 16 [Το Χτίσιμο] και το 17 [Ο Ταμένος] γράφτηκαν την Πρωτομαγιά του 1970. Το 7 [Δεν φτάνει] αλλάχτηκε ριζικά τον Γενάρη του 1973 στην Αθήνα. Δε σκόπευα να εκδώσω τα "Δεκαοχτώ λιανοτράγουδα" κι είχα ζητήσει να μη δημοσιευτούν και να μη μεταφραστούν, παρά μόνο να τραγουδηθούν. Αλλά, να που τα περισσότερα δημοσιεύτηκαν κιόλας σε πολλά ντόπια και ξένα περιοδικά και μεταφράστηκαν σε αρκετές ξένες γλώσσες. Έτσι, δεν υπάρχει πια λόγος να επιμείνω στην αρχική μου απόφαση. Τα "Δεκαοχτώ λιανοτράγουδα της πικρής πατρίδας" είναι αφιερωμένα στον Μίκη Θεοδωράκη.
------------------------------------------------------------------------------------------
A tizennyolc dal a szomorú hazáról 16 darabja egyetlen napon, 1968 szeptember 16-án, Lérosz szigetén, Parthéniben született, miután Míkisz Theodorákisztól titokban üzenetet kaptam, amelyben megkért, adjak neki kiadatlan verset megzenésítésre. Ezeket a dalokat 1969 novemberében Számoszon, Karlovásziban átdolgoztam. A 16. és 17. dal 1970 május 1.-én született. A 7. dalt teljesen átírtam 1973 januárjában Athénban. Nem volt célom kiadni a Tizennyolc dalt, kértem is, hogy ne adják ki, és ne fordítsák idegen nyelvre őket, csak énekeljék. De hát a legtöbb mégiscsak megjelent hazai és külföldi folyóiratokban, és elég sok idegen nyelvre lefordították őket. Így nincs okom már ragaszkodni eredeti szándékomhoz. A Tizennyolc dalt a szomorú hazáról Míkisz Theodorákisznak ajánlom.
Szabó Kálmán
Γιώργος Νταλάρας και Χορωδία - Τη Ρωμιοσύνη Μην Την Κλαις
Nincs beírva úticél.
