Szia Stratos! Amit most feltettél ezt megtaláltam, ettõl függetlenül köszönöm. A másik dologban igazad lehet, hogy a mûsor címe, a szövegben nem szerepel a "proinos kafes", tehát tovább kell kutakodnom....egyszer majd csak meglesz az a szám is...mert ez a dal keresés úgy jön, hogy keresem a dalt, aztán rátalálok egy másikra, és kiderül azt is ismerem...és egy újabb dal szövegét keresem, tehát egybõl nem egy dalt, hanem kettõt keresek. Így találtam rá a régi kedvenc dalaimra, amik kazettán vannak meg....Napokig tudok dalokat keresni, aminek a dallama, és néhány szófoszlány van meg....Gondolom nem csak én vagyok így... Neked és mindenkinek jó hétvégét, jó dalkeresést kívánok.
Stratos: Hellóka! Lehet hogy kioktatásnak tûnik, de tudod, itt nem csak magunknak (kettõnk közt) keresünk nótákat, hanem igyekszünk megosztani a többiekkel (a többi fórumozóval) is... Tehát, ha keresel valamit, és több infód (klipped, linked, dalszövegrészleted - refrén, vagy az elõadóról valami) van róla, akkor talán azokat is oszd meg velünk légyszíves, mert a kérés egyben ajánlás is, s hogy nekünk, vagy a többségnek se kelljen keresni...(mint neked) napokig! (Amig, ki nem derül, hogy ezt már úgy is tudtad...)
Dehát, minél többet tudunk a dologról, annál könnyebb a lenyomozás, és egyben az ismertetés is!
Egyébként hol szoktál keresni? (Ugyan ott: a stixoi-n, meg a Kitharán, meg a Youtube-n? Mert akkor, csak a nyomdokaidon tudom - esetleg ugyan azokat a dolgokat - megtalálni, legalább is én, nem ismerem és nem használom a fájlcserélõ programokat)
Lazításul egy dögös kemény rock! (A "Nyuszi ül a fûben" görög verziójának rockosított változata):
Αχ κουνελάκι, κουνελάκι, / Áh kuneláki, kuneláki,
ξύλο που θα το φας. / Kszílo pu thá to fász
Μέσα σε ξένο περιβολάκι, / Mésza sze kszéno perivoláki
τρύπες γιατί τρυπάς; / trípesz jatí tripász?
Oh, nyuszika, kisnyuszikám;
verést is kaphatsz ám!
Idegen kertben, mi szõrnyû szokás,
hogy ekkora lyukakat áss?!
Μη μου σουφρώνεις την μυτίτσα, / Mí mu szufrónisz ti mitícá,
μη μου κουνάς τ'αυτιά. / mí mu kunász t'áftjá.
Μη μου το κλείνεις το ματάκι, / Mí mu to klínisz to matáki,
είσαι μια ζωγραφιά! / ísze mjá zografjá!
Ne fintorítsd a kis nózidat,
a füledet se rázd!
A szemeiddel se kacsintgass,
tündéri a kis pofád!
Szia Stratos!
Nem vettem kioktatásnak, amit írtál, persze nem mondom, hogy jól esik, hogy azt feltételezzük a másikról, hogy öncélúan keres. Én nemcsak a magam keresem a nótákat, én szinte mindig a Youtube-n keresem a nótákat, bár biztos vannak más helyek is, de igazából még csak egy éve van számítógépem, azóta tanulgatom a dolgokat, tehát nincs sok tapasztalatom az egészben. A szövegeket pedig az általad írt stixoi-n, illetve a Kitharán keresem. Annak is örülök, hogy mások kéréseit próbálod teljesíteni... A dalok teltölhetõségét, pedig tegnap tudtam meg, hol lehet: Tehát a LimeWire programmal, és rengeteg görög dalt lehet innen letölteni, mp3-ra... Persze nem mindet, de legtöbb dalt, aminek a szövege nálatok is megjelent.... Nekem tegnap töltötték fel ezt a programot és így rengeteg dalt sikerült letöltenem...
Mindenkinek kellemes hétvégét, jó zenehallgatást kívánok....
Stratos: Bocsi, csak azért jött rám egy kissé az ideg, mert annyira le vagyok maradva a többi dologgal is... a filoglossia felrakása mellett, a szavakat is kellene bõvítgetnem, ill. leellenõríznem, azokat az anyagokat, amiket segítõtársaim folyamatosan küldenek, és nincs idõm (meg éjfél után, kedvem) még elovasni sem õket; meg itt lennének a fonetikák, elmaradt fordításiok, stb. kérések teljesítése... ezért nem szeretnék olyan köröket lefutni fölöslegesen, amit már mások úgy is megtettek...
Szóval, tudom, hogy nem szándékos csak...
Na... szóval érted... itt jött ki a gõz, hogy megértsetek engemet is. Asszem, elmegyek Honoluluba, melegebb éghajlatra... Ukulelézni!
Ακαντού ντου ντου ντου
Πάμε εκεί και πάμε αλλού
Ακαντού ντου ντου ντου
Πάμε στη Χονολουλού
Akadú du, du, / Akadu du, du, páme ekí ke páme allú / Menjünk oda, és menjünk máshova! Akadú du, du, / Akadu du, du, páme sztin Honolulu! / Menjünk Honoluluba!
Με τις ψάθινες τις φούστες
Και λουλούδια στα μαλλιά
Χούλα-χούλα να χορέψουμε
Όλα τα παιδιά
Me tisz pszathinész tisz fúsztesz / Szalmaszoknyákban, ke luludia sztá maljá / És a hajunkban virággal Hula hula ná horépszume / Táncoljuk a hula-hulát, óla tá pedjá! / Gyerekek, mindnyájan!
Στη Χονολουλού
Γνώρισα μια κοπελιά
Έπαιζε το γιουκαλίλι
Και πουλούσε ανανά
Sztin Honolulu gnórisza mjá kopeljá / Honoluluban, megismertem egy lányt, Épeze to jukalíli ke pulúsze ananá / Ukulelén játszott és árulta az ananászt.
Κι όταν είπα στο κορίτσι
Να με μάθει χορό
Έβαλε τα γέλια κι είπε
Έλα απόψε στο γιαλό
Ke ótan ípa szto koríci ná me máthi horó / Tanítson meg táncolni, õt arra kértem, Évale tá gélja ke ípe: éla apópsze szto jaló! / Ekkor felkacagott, és így szólt: Gyere az öbölbe éjjel!
Το φεγγάρι ψηλά
Κορίτσια, αγόρια πολλά
Να χορεύουν με μανία
Χούλα-χούλα, παιδιά
To fegári pszilá / Magasan, fenn jár a hold, Korícja agórja pollá / Fiúból, és lányból, akad sok Ná horévun me manía / És mániákusan táncolván hula-hula pedja. / Járják a gyerekek a Hula-hulát
Ακαντού ντου ντου ντου
Πάμε εκεί και πάμε αλλού
Ακαντού ντου ντου ντου
Πάμε στη Χονολουλού
Akadú du, du, / Akadu du, du, páme ekí ke páme allú / Menjünk oda, és menjünk máshova! Akadú du, du, / Akadu du, du, páme sztin Honolulu! / Menjünk Honoluluba!
Με τις ψάθινες τις φούστες
Και λουλούδια στα μαλλιά
Χούλα-χούλα να χορέψουμε
'Ολα τα παιδιά
Me tisz pszathinész tisz fúsztesz / Szalmaszoknyákban, ke luludia sztá maljá / És a hajunkban virággal Hula hula ná horépszume / Táncoljuk a hula-hulát, óla tá pedjá! / Gyerekek, mindnyájan!
Tο ξυπνητήρι σου χτυπά, ξεκίνησε η μέρα
και κάτω από το δέρμα σου, σου λέω καλημέρα
μπορεί να φαίνομαι μικρό, μα είμαι όμως κάτι
που θα σφυρίζει στο μυαλό και δεν θα κλείνεις μάτι.
Felcsörög a vekker, és elindult a reggel
S a bõröd alól megszólalok: Jónapot, kelj fel!
Lehet, hogy kicsinek látszom, de olyasvalami vagyok
Ami a füledbe, agyadba sípol; és a szemed le sem hunyhatod!
Σηκώνω τα τηλέφωνα, πηγαίνω και ψωνίζω
και όλες τις ανάγκες σου, εγώ τις κανονίζω
σκοτώνω τη συνείδηση, στη σκέψη βάζω φόρο
και τη ζωή σου κυβερνώ από ΄να δορυφόρο.
Felemelem a telefonokat, vásárolni megyek,
És én elégítem ki, minden igényedet!
Megölöm az öntudatod, s a gondolataidra vámot vetek
és mûholdról uralom, irányítom az életedet!
Eίμαι ένα τσιπάκι τόσο δα
που θα σ΄ οδηγήσει στη σκλαβιά
πάρε ό,τι ποθείς στον κόσμο αυτό
μου αρκεί να ζείς χωρίς Θεό.
Egy mikrchip vagyok, icurka-picurka,
Ami a rabszolga sorba vezet!
Vegyél csak bármit e világból, mit szemed-szád kíván
Ha hit és Isten nélkül élsz, Nekem az elég már!
Πολλά θα γίνουν γύρω σου χωρίς να έχεις γνώμη
κι από παντού θα κλείσουνε της ξεγνιασιάς οι δρόμοι
θα γίνω ο προστάτης σου, στα χέρια μου όλοι οι νόμοι
καί άνεργοι θα μείνουνε παντού οι αστυνόμοι
Sokminden zajlik majd körötted, anélkül, hogy tudnád
és majd minden lezárul a gondtalanság útján!
Én leszek a védõszented, hisz a kezemben minden törvény,
És munka nélküli marad majd mindenütt; a rendõrség!
Eίμαι ένα τσιπάκι τόσο δα
που θα σ΄ οδηγήσει στη σκλαβιά
πάρε ό,τι ποθείς στον κόσμο αυτό
μου αρκεί να ζείς χωρίς Θεό.
Egy mikrchip vagyok, icurka-picurka,
Ami a rabszolga sorba vezet!
Vegyél csak bármit e világból, mit szemed-szád kíván
Ha hit és Isten nélkül élsz, Nekem az elég már!
Εμπρός λαοί ας ενωθούμε
η νέα τάξη μας καλεί
να γίνουμε κονσέρβες στην ίδια μηχανή
Fel hát, nemzetségek! Hadd egyesüljünk!
Az Új Rend hívogat!
Váljunk csak fogaskerekeivé egyazon gépezetnek!
Θα τρως θα πίνεις και θα κοιμάσαι
θα σε ελέγχουν όπου πας
θα ζεις για να δουλεύεις και να τους τα ακουμπάς
Enni, inni fogsz, és aludni térsz,
de ellenõríznek majd, bármerre mész!
Azért élsz majd, hogy dolgozhass, és hogy õket támogasd
Δε θέλω μεγάλο αφεντικό γιατί έμαθα ελεύθερος να ζω
και στους δρόμους θα το πω
κράτησε την πίστη σφιχτά, στα μεγάλα ιδανικά
η πατρίδα δεν πουλιέται, η εκκλησία δεν πεθαίνει
κι η ιστορία δεν ξεχνιέται
Nem kérek a nagyfõnökökbõl, mert megtanultam élni; szabadon!
És úton-útfélen, majd ezt hangoztatom:
Tartsd meg a hited erõsen, higgy nagy eszményeidben!
A haza, a hon, nem eladó! Egyházunk örökkön él!
És történelmünket tudjuk, sosem feledvén!
Συνθήκες κάνει και συμφωνίες, ο άθεος πολιτισμός
δεν είσαι πλέον πρόσωπο μονάχα αριθμός
Ηγέτες Κροίσοι λαό Τραπεζίτες, ιδιοκτήτες καναλιών
μαθαίνουν στα παιδιά μας το δρόμο το "σωστό"
Feltételekkel köt a hitetlen civilizáció szerzõdéseket és megállapodásokat
Nem vagy már többé személyiség, emberi egyed, csupán egy szám csak!
Uralkodók, Krõzusok, népi zsarnokok, kormányzó hatalmak,
tanítják meg a gyermekeinknek a "helyes utat"
Δε θέλω μεγάλο αφεντικό γιατί έμαθα ελεύθερος να ζω... Nem kérek a nagyfõnökökbõl...
Μιλούν για ειρήνη και βομβαρδίζουν,
μας ασφαλίζουν μ' απειλές
οι αστυνόμοι των λαών και οι ανθρωπιστές
αγάπη αλήθεια δικαιοσύνη, τα τρωει ο εκσυγχρονισμός
κρατήσου αδελφέ μου υπάρχει και Θεός
Békérõl papolnak, és bombát szórnak,
Megfélelmítve, minket fenyegetõ módon biztosítanak
A nemzetek rendfentartói és képviselõi az emberiség jogainak
Szeretet, igazság, hûség, becsület, mindent fölemészt a modernizáció
Tarts ki testvérem! Van még Isten (, és Jó!)!
Δε θέλω μεγάλο αφεντικό γιατί έμαθα ελεύθερος να ζω... Nem kérek a nagyfõnökökbõl...
Να μπορούσαμε να γίνουμε παιδιά / Bárcsak gyermekek lehetnénk!
Ελεύθεροι
Πέρασε ο καιρός μα τα σημάδια
Απ’ το χρόνο είναι πάντα εδώ
Σαν αγέρας φύγανε τα νιάτα
Ποιος να ξέρει πότε φεύγω εγώ
Κι ένα δάκρυ κύλησε στα μάτια
Και να σταματήσω δε μπορώ
Ποιος μου πήρε το τραγούδι
Που ‘χα μέσα μου βαθιά
Κι έπαιζα βράδυ πρωί στη γειτονιά –α –α
Μα κι αν πέρασαν χειμώνες
Νοσταλγούμε όλοι ξανά
Να μπορούσαμε να γίνουμε παιδιά –α -α
Κάποιος που το δρόμο έχει δείξει
Κι έδωσ’ έναν άγιο σκοπό
Θέλει την καρδιά σου να ανοίξεις
Δεν χωράνε όλα στο μυαλό
Κι όταν ήρθε για να τον γνωρίσεις
Τού ‘βαλές καρφιά σ’ ένα σταυρό
Ποιος σου πήρε...
Βγάλε το παλιό το πανωφόρι
Της ψυχής το μελαγχολικό
Σαν μικρό κορίτσι σαν αγόρι
Τρέξε στης αγάπης το γιαλό
Κι αν βουλιάξεις μέσα κάποιο χέρι
Θα ‘ρθει να σε σώσει θεϊκό
Ποιος σου πήρε...
- Jorgos: Ügyes vagy Strato! Hol találtad meg ezt a videót? Ez igazándiból nem együttes, hanem néhány szerzetes, akik Istenrõl énekelnek. Azt mondták, hogy ilyen zenével jobban lehet közelíteni a fiatalokat. Olyasmi, mint pl. a "gospel" zene Amerikában. A nevükre nem emlékeznek a görögök, mint "παπα-ποκάδες" (pap rockerek) lettek híresek.
Stratos: Igen, (elírtad: Παπαροκάδες ) láttam a honlapjukat is. Egyébként a Youtube-n szörfözgetve nagyon sok féle görög dolgot lehet találni... (a klipp mellett a cím, és az elõadó, vagy a stílus alapján sok hasonló dologra akadhatunk!) és amirõl találok dalszöveget, azokat rakom fel ide... próbálom a jobbakat, de becsúsznak gyengébb számok is. Ám, a görög nyelv tanulása szempontjából ez mindegy is...
--------------Google fordítás--------------
Eltelt az idő, de a jelek
Mindig is itt vannak, időtlen idők óta
A fiatalság elsuhant, mint a szél
S ki tudja, mikor indulok el én?
És egy könnycsepp gördült a szemeimbe
És abbahagyni nem tudom
Ki vette el tőlem a dalt?
Ami mélyen bennem volt
És amit a környéken játszottam reggel-este -ah -ah
De még akkor is, ha elmúltak a telek
Megint csak vissza vágyunk arra, hogy
Bárcsak gyerekek lehetnénk újra -ah -ah
Valaki, aki utat mutatott
És szent célt adott...
Azt akarja, hogy megnyíljon a szíved!
Nem fér el minden az elmében
És amikor eljött, hogy találkozhass vele s megismerd
Számára szögeket raktál egy keresztbe
Ki vette el tőled a dalt?
Ami mélyen benned volt,
És amit a környéken játszottál reggel-este -ah -ah
De még akkor is, ha elmúltak a telek
Megint csak vissza vágyunk arra, hogy
Bárcsak gyerekek lehetnénk újra -ah -ah
Vedd le a régi, kopott kabátot
A lélek melankóliájáról
Mint egy kislány, mint egy fiú
Fuss, a szeretet öbléhez
És ha elsüllyednél benne, valamely kéz
Eljön, hogy megmentsen istenien
Ki vette el tőled a dalt?
Ami mélyen benned volt,
És amit a környéken játszottál reggel-este -ah -ah
De még akkor is, ha elmúltak a telek
Megint csak vissza vágyunk arra, hogy
Bárcsak gyerekek lehetnénk újra -ah -ah
Σε όλους λέω πως δε με νοιάζει
μα σε εμένα τι να πω
τώρα που οι σκέψεις μου φωνάζουν
πως ζω για να σε ξαναδώ
Mindenkinek azt mondom, nem számít már...
de magamnak, mit mondhatnák?
Most hogy a gondolataim azt ordítva zakatolnak;
csak annak élek, hogy téged újra láthassalak!
Έμαθα να ζω χωρίς εσένα
να κατηγορώ μονάχα εμένα
μόνο η ελπίδα να γυρίσεις
με κρατάει εδώ
Hogy milyen élni nélküled, megtanultam!
S hogy csakis önmagamat vádoljam.
Egyedül a remény, hogy hozzám visszatérsz
az tart csak itt - engem még
Έμαθα να ζω χωρίς εσένα
να κατηγορώ μονάχα εμένα
μόνο η ελπίδα να γυρίσεις
με κρατάει εδώ
να προσπαθώ
Megismertem, hogy milyen élni nélküled
csakis önmagamat vádolom
a remény, hogy hozzám visszatérsz
csak az tart itt engem
hogy próbálkozzak még
Όλοι μου λένε πως κοντά σου
σε ένα ψέμα θα χαθώ
μα εγώ πως θες να ζω μακριά σου
και τη καρδιά μου ν' αρνηθώ
Mindenki azt mondja nekem, hogy melletted
csak egy ámító hazugságba vesznék bele,
Ám, hogy is akarhatod, hogy távol éljek tõled
és tagadjam meg a szívemet?!
Έμαθα να ζω χωρίς εσένα...
Megismertem, milyen élni nélküled...
Με κοίταζες στα μάτια
και ήσουν πάντα, σιωπηλή.
Το βλέμμα σου δεν ήξερα
τη θέλει να μου πει.
A szemeimbe néztél
hallgatagon, és örökké csendben
A pillantásod - nem értettem én -
mit akar mondani nekem
Με ζήταγες τα βράδια
όμως ήμουν, μακριά.
Μου ζήταγες, να αλλάξω
πριν να είναι ποια αργά.
Esténként vágyódtál utánam, kerestél,
azonban, jó messze voltam tõled
Esdekeltél, hogy változzak meg;
mielõtt túl késõ lenne!
*(Και 'γώ σου έλεγα
καμιά φορά, το σ' αγαπώ.
Μα τώρα μόνο βλέπω
πώς δεν ήταν αρκετό.)
Én is mondtam neked,
hogy szeretlek - egyszer-egyszer,
De csak most látom,
hogy nem mondtam elégszer.
*(Και πέρασε ο καιρός
και να με τώρα, κλαίω εγώ.
Θα είχα τόσα να σου πω
αν ήσουνα εδώ.)
És az idõ elrohant felettem,
és most tessék, sírhatok eleget!
Annyi mindent mondanék még neked,
ha itt lennél, velem
Πετάγομαι στον ύπνο μου
και ανάβω φώτα να σε βρω
δεν μπορώ.
Az álmomban repkedek
fényeket gyújtok, hogy megtaláljalak téged
de nem vagyok rá képes
Λίγο ακόμα και θα συνηθίσω.
Και, υπόσχομαι, να προσπαθήσω.
Μα η φωνή σου δεν ξεχνιέται.
Στο δωμάτιο, πλανιέται.
Még csak egy kicsit, és hozzászokom
megígérem neked, igyekezni fogok!
De a hangod; elfelejteni nem tudom...
itt, a szobában bolyong...
Η αγάπες που περάσανε
σε πλήγωσαν πολύ.
Λυπάμαι που για σένα
ήμουν άλλη μια πληγή.
Μα τώρα που μου λείπεις
βλέπω πόσο σ' αγαπώ.
Το χρόνο όμως να γυρίσω
πίσω δεν μπορώ.
Az elmúlt szerelmek
megsebeztek téged, nagyon.
Sajnálom, hogy számodra
még egy újabb seb lettem
De most hogy úgy hiányzol nekem,
csak most látom, mennyire szeretlek
azonban az idõt visszapergetni
nem tudom, nem tehetem
Πετάγομαι στον ύπνο μου
και ανάβω φώτα να σε βρω.
Δεν μπορώ.
Az álmomban repkedek
fényeket gyújtok, hogy reád leljek,
nem bírom már el
*=Στιχοι απο πρωτη εκτελεση/ ezek a versszakok az elsõ elõadásban hangzottak el.
Βασίλης Καρράς / Karras Basilis Τι αισθάνεσαι / Ti Aisthanesai / Mit érzel irántam?
[i]Στίχοι: Φοίβος
Μουσική: Φοίβος
Πρώτη εκτέλεση: Βασίλης Καρράς[/i]
Τι μπορώ να κάνω εγώ για σένα
ούτε που μπορείς να φανταστείς...
Άλλον που να σ' αγαπάει τόσο
άδικα μη ψάχνεις, δε θα βρεις...
Hogy mit meg nem tudnék érted tenni,
el sem igen tudnád azt képzelni!
Olyat, aki ennyire tudna szeretni, mint én,
Sosem találsz majd, hiába is keresnéd!
Όμως ήρθε κι η σειρά σου
να μου πεις για τα δικά σου
Hanem, már rajtad a sor most,
hogy elmondd azt, amire gondolsz!
Τι αισθάνεσαι για μένα
τι αξίζω εγώ για σένα...
Νιώθουμε άραγε το ίδιο
ή εσύ κάτι πιο λίγο...
Hogy irányomban, mit is érzel?
És hogy néked mit is érek...?
Vaj'h, ugyanazt érezzük mi ketten vagy te, kissé kevesebbet / vagy én kissé hevesebben?
Σού ΄χω αφιερώσει απ' τη ζωή μου
κάθε μέρα, ώρα και λεπτό...
Νιώθω νά' μαι ικανός για όλα
νιώθω αληθινά πως σ' αγαπώ...
Az életemnek, néked ajánlottam én
minden egyes napját, óráját, és percét,
Úgy érzem, mindenre képes vagyok, s lehetek én,
igazán érzem, azt hogy szeretlek én!
Όμως ήρθε κι η σειρά σου
να μου πεις για τα δικά σου
Hanem, már rajtad a sor most,
hogy elmondd azt, amire gondolsz!
----------------------------------------------------------
- Jorgos: Hallgasd meg, milyen erõsen szívja be a levegõt a refrénben! Errõl híres Vasilis Karras!
Στίχοι: Μάνος Ξυδούς
Μουσική: Μάνος Ξυδούς
Πρώτη εκτέλεση: Μάνος Ξυδούς
Αποφεύγω να σε δω, να σου μιλήσω
όπως οι γάτες αποφεύγουν το νερό
Στις ερωτήσεις σου δεν θέλω ν' απαντήσω
έχει στραβώσει το τιμόνι που κρατώ
Kerülöm, hogy lássalak, hogy hozzád kelljen szólni
Ahogy a macskák is kerülik a vizeket
A kérdéseidre sem akarok már válaszolni
Elferdült már a kormány már, amire görbítem kezemet
Τα ξαναλέμε, τα ξαναλέμε
τι άλλο ήθελες να πω αναρωτιέμαι
Τα ξαναλέμε, τα ξαναλέμε
και με ανήλικες ελπίδες θα ξεχνιέμαι
Viszlát! Majd még beszélünk!
Mi mást akartál, hogy mondjak? - kérdem önmagamtól
Viszlát! Majd még beszélünk!
és kiskorú reményekkel, elfeledkezem mindenről, s magamról
Τα ξαναλέμε, τα ξαναλέμε
τι άλλο ήθελες να πω αναρωτιέμαι
Τα ξαναλέμε, τα ξαναλέμε
και με ανήλικες ελπίδες θα ξεχνιέμαι
Viszlát! Majd még beszélünk!
Mi mást akartál, hogy mondjak, kérdem önmagamtól
Viszlát! Majd még beszélünk!
és az ifjúkori reményekkel majd; elfeledlek
Αποφεύγω να σε δω γιατί θυμάμαι
τη νύχτα εκείνη που μας πήρε ο καπνός
Στα πεζοδρόμια της καρδιάς μου ξενυχτάμε
με μια σιωπή που είναι φτιαγμένη από χρυσό
Kerülöm, hogy lássalak, mert még emlékszem
Arra az éjszakára, amikor magával ragadt a füst
A szívem járdáin virrasztunk egész éjjel
Oly néma csendben, amely aranyból készült
Τα ξαναλέμε, τα ξαναλέμε
τι άλλο ήθελες να πω αναρωτιέμαι
Τα ξαναλέμε, τα ξαναλέμε
και με ανήλικες ελπίδες θα ξεχνιέμαι / x2
Viszlát! Majd még beszélünk!
Mi mást akartál, hogy mondjak? - kérdem önmagamtól
Viszlát! Majd még beszélünk!
és kiskorú reményekkel, elfeledkezem mindenről, s magamról / x2
Θ΄άλλαζαν όλα αν δε σ΄αγαπούσα / Ha nem szerettelek volna, minden másképp volna,
θα΄μουν πιο ψύχραιμη δε θα ξεσπούσα / Akkor nem üvöltöznék, sokkal nyugodtabb lettem volna!
θα σ΄ελευθέρωνα θα το μπορούσα / Szabaddá tettelek volna, meg bírtam volna tenni,
όλα τα λάθη σου θα προσπερνούσα / Minden vétségeden, hibádon, túl tudtam volna magam tenni!
Δεν θα΄ταν πόλεμος δε θα νικούσα / Nem lett volna köztünk háború, és gyõzni se tudtam volna,
δε θα περίμενα δε θα αργούσα / Nem is várakoztam -, és nem is késtem volna,
μόνο για μένα δε θα σε κρατούσα / Nem sajátítottalak volna ki magamnak
θ΄άλλαζαν όλα αν δε σ΄αγαπούσα πια / minden megváltozott, s másképp volna, ha már nem szerettelek volna...!
Minden megváltozna, ha nem szeretnélek már,
Megnyugodnék, nem kiabálnék,
Felmentenélek, ha megtehetném.
Nem törõdnék a hibáiddal,
Nem háborúznék, nem gyõznék,
Nem várnék, nem késnék,
Nem akarnálak csak magamnak,
Minden megváltozna, ha nem szeretnélek többé.
Τρέξε να γλιτώσεις τώρα τρέξε / Fuss, hogy mentsd most magad, rohanj!
αν σε πιάσω μπορεί να νιώσεις / Mert ha elkaplak, lehet hogy átérzed,
πως η αγάπη δυναμώνει / Hogy a szerelem miként válik egyre erõsebbé
κι έχει δύναμη που σκοτώνει / és olyan ereje van, hogy ölni tudna
τώρα τρέξε αν φοβάσαι / Most fuss hát, ha félsz, rohanj,
απ΄τον έρωτα πιο μακριά, πιο μακριά / a szerelemtõl minél távolabbra, minél távolabbra!
Most menekülj, mentsd magad, fuss,
Mert ha elkaplak, érezni fogod,
Hogy a szerelem erõsebbé tesz,
És hogy ez olyan erõs, hogy megöl,
Most rohanj, ha téged ez megrémiszt, a szerelem elõl, csak tovább, tovább…
Θ΄άλλαζαν όλα αν δε σ΄αγαπούσα / Minden másképp lett volna, ha nem szerettelek volna
την ηρεμία σου δε θα χαλούσα / Nem tettem volna tönkre (nem rontottam volna el) el a nyugalmad
θα καταλάβαινα θα συγχωρούσα / Mindent megértenék, megbocsájtanék
δε θα χρωστούσες και δε θα χρωστούσα / Semmivel sem tartoztál volna, és én sem tartoztam volna neked
Δεν θα΄ταν πόλεμος δε θα νικούσα / Nem lett volna háború, és nem gyõzedelmekedtem volna
δε θα περίμενα δε θα αργούσα / Nem is várakoztam -, és nem is késtem volna,
μόνο για μένα δε θα σε κρατούσα / Nem sajátítottalak volna ki magamnak
θ΄άλλαζαν όλα αν δε σ΄αγαπούσα πια / minden megváltozott, s másképp volna, ha már nem szerettelek volna...!
Minden megváltozna, ha nem szeretnélek téged,
Nem ûznélek a saját magadba (szó szerint: nem döntenélek a saját nyugalmadba),
Megértenélek, megbocsátanék,
Nem tartoznál semmivel nekem és én sem tartoznék neked,
Nem háborúznék, nem gyõznék,
Nem várnék, nem késnék,
Nem tartanálak meg csak magamnak,
Minden megváltozna, ha nem szeretnélek többé.
Τρέξε να γλιτώσεις τώρα τρέξε / Fuss, hogy mentsd most magad, rohanj!
αν σε πιάσω μπορεί να νιώσεις / Mert ha elkaplak, lehet hogy átérzed,
πως η αγάπη δυναμώνει / Hogy a szerelem miként válik egyre erõsebbé
κι έχει δύναμη που σκοτώνει / és olyan ereje van, hogy ölni tudna
τώρα τρέξε αν φοβάσαι / Most fuss hát, ha félsz, rohanj,
απ΄τον έρωτα πιο μακριά, πιο μακριά / a szerelemtõl minél távolabbra, minél távolabbra!
Most menekülj, hogy megmentsd Magad, fuss,
Ha elkaplak, érezni fogod,
Hogy a szerelem erõsebbé tesz,
És hogy ez olyan erõs, hogy megöl,
Most fuss, ha téged ez megrémiszt, a szerelem elõl, csak tovább, tovább…
Τρέξε από μένα πιο μακριά... / Fuss tõlem, minél távolabb...! Fuss, gyorsabban, mint én…
Κλείνω τα μάτια ν' ακούσω τη φωνή σου
Κλείνω τα μάτια να νιώσω το φιλί
Κι αν έκλεψα ανάσα απ' τη δική σου
Ήτανε νύχτα και τώρα είναι πρωί
Behunyom a szemeim hadd halljam a hangod
Behunyom a szemeim hadd érezzem a csókod
S ha a Tiédbõl lélegzetet is csentem el,
Éjjel volt akkor, ám most már itt a reggel...
Δεν με νοιάζει, μη σε νοιάζει
Οι δρόμοι που τραβάμε
κι ο δικός μου κι ο δικός σου
Στο πουθενά μας πάνε
Nem érdekel, téged se érdekeljen,
útjaink hová húznak- s mennek
az enyéim is, és a tied
a semmibe vezetnek!
Κλείσε τα μάτια τώρα είναι η σειρά σου
Νιώσε τον πόνο άγγιξε την πληγή
Κι αν νόμιζες για λίγο πως σου ανήκω
Ήτανε νύχτα και τώρα είναι πρωί
Most reád került a sor; Hunyd le a szemedet!
Érezd át a fájdalmat, érintsd meg a sebet!
S ha azt hitted, hogy reád nem sokára szükségem lesz...
Éjjel volt akkor, és most már; itt a reggel!
Από παιδί θυμάμαι προσπαθώ
να κλέψω το γλυκό μέσα απ' το βάζο
με ξύλινα σπαθιά να πολεμώ
και μια ζωή στα πόδια να το βάζω-ω
Μα ότι μας δένει στα παλιά-α
είν' οι κακές συνήθειες
το νιώθω τώρα καθαρά-α
πως είν' αργά γι αλήθειες
πως είν' αργά γι αλήθειες
Όλη μου η ζωή συνενοχή και πώς γουστάρω
τα πιο μεγάλα ψέματα στα πιο αθώα βλέμματα
Όλη μου η ζωή συνενοχή και πώς γουστάρω
κάτι απογέματα με καφέ και τσιγάρο
Από παιδί θυμάμαι προσπαθώ
στα λάθη μου φτηνά να τη γλιτώσω
Μου μάθαν να φοβάμαι ότι αγαπώ
και μια ζωή να φεύγω πριν να δώσω
Gyerekkorom óta emlékszem, hogy próbálom
ellopni az édességet az üvegből
fakarddal harcolni
és egy élet a lábamon – ó
De mi köt bennünket a múlthoz?
ez a rossz szokás
Most már tisztán érzem
hogy már késő, az igazságokhoz
hogy már késő, az igazságokhoz
Egész életem cinkossága és ahogy szeretem
a legnagyobb hazuságok a legártatlanabb tekintetekben rejlenek
Egész életem cinkossága és hogy szeretem
valamit ennivalót kávéval és cigarettával
Gyerekkorom óta emlékszem, hogy próbálkoztam
hibáimban olcsón megkímélni
Megtanítottak félni attól, hogy szeressek
és egy életet, amit el kell hagyni, mielőtt adok
De mi köt bennünket a múlthoz?
ez a rossz szokások
Most már tisztán érzem
hogy már késő, az igazságokhoz
hogy már késő, az igazságokhoz..
Bár sokszor hallhattuk a Sirtos együttes táncházain is,
az elsõ szám elõadója most, Glykeria: "To diko mou paploma ine gia dio atoma" ami a
VIDEO-n hallható...:[youtube] https://www.youtube.com/watch?v=pSeTRNlN6i0[/youtube]
( a második Elli Kokkinou. )
[img]https://www.helleniccomserve.com/images/glykeria1.jpg[/img]
[img]https://www.radio-yasoo.co.il/1forum1/uploads/post-15-1103132930.jpg[/img]
Tο πάπλωμα / A Dunnyha
Η καρδιά μου είναι μεγάλη / Hatalmas ám, az én szívem,
η καλύβα μου μικρή / de a kunyhóm szûköske
από 'σενα κι από 'μένα / rajtad kívül, s rajtam kívül,
άλλος δε χωράει να μπει / más, bizony már; nem fér be!
I kardhjá mu ine megháli
I kalíva mu mikrí
Ápo sena ki apo mena
Állos dhen horáji ná bí
Το δικό μου πάπλωμα / Azért, mert az én dunnyhám
είναι για δυο άτομα / csak két személyes csupán
και δεν παίρνει μπάλωμα / és tovább nem toldható
το δικό μου πάπλωμα / az én dunnyhám, paplanom!
To dhiko mu páploma
Íne já dhjó átoma
Ke dhén perni báloma
To dhikó mu páploma
Τ' άλογο του καβαλάρη / Egy vérbeli lovas-paripa
ξέρει ένα αφεντικό / elismerni, csupán egyetlen gazdát tud!
στην καλύβα τη δική μου / Ugyanígy, az én kis kalyibámban
νοικοκύρης είμαι εγώ / egymagam vagyok a háziúr!
T'állogó tu kavalári
Kseri ena afendiko
Stin kalíva ti dhikí mu
Nikokíris íme ego
Το δικό μου πάπλωμα / Mert az én kis dunnyhám
είναι για δυο άτομα / csak két személyes csupán,
και δεν παίρνει μπάλωμα / és tovább nem toldható
το δικό μου πάπλωμα / a kicsi dunnyhám, paplanom!
To dhiko mu páploma
Íne já dhjó átoma
Ke dhén perni báloma
To dhikó mu páploma
Το τραπέζι είναι στρωμένο / Megterítve már az asztal:
για τα μάτια που αγαπώ / szemem fénye, bármit kérhet, akár mit akarjon
και το πάπλωμα θα φτάσει / és épp elég lesz, a jó kis paplanom,
να σκεπάσει και τους δυο / hogy majd mindkettõnket, jól betakarjon!
To trapézi íne stroméno
Já tá mátjá pu aghapó
Ke to páploma thá ftási
Ná skepási ke tus dhjó
Στίχοι: Φοίβος
Μουσική: Φοίβος
Πρώτη εκτέλεση: Έλλη Κοκκίνου
Έχω πρόβλημα μεγάλο,
δεν μου φτάνεις θέλω κι άλλο.
Έχω πρόβλημα σου λέω,
μόνη κάθομαι και κλαίω.
Van egy nagy gondom,
nem vagy elég nekem, többet akarok,
Problémám van - ha mondom!
Itt ölük egymagamban és sírok...
Και όταν λείπεις, όταν λείπεις,
νιώθω πως μ' εγκαταλείπεις.
Και όταν φέυγεις, όταν φέυγεις
νιώθω οτι μ' αποφέυγεις,
νιώθω οτι μ' αποφέυγεις,
τι να κάνω πες μου σε παρακαλώ.
És amikor máshol vagy, amikor nem vagy velem
érzem, hogy elhanyagolsz engem
S amikor itt hagysz, amikor elmész
érzem, hogy kerülsz engem
úgy érzem elkerülsz engem...
Mit tegyek? - kérlek, mondd meg nekem!
Έχω πρόβλημα μεγάλο
δε μου φτάνεις θέλω κι άλλο.
Van egy nagy gondom,
nem vagy még elég nekem, többet akarok!
Σ'έχω ανάγκη πίστεψε με
το εννοώ δεν υπερβάλλω
και όσο πιο πολύ σε έχω
τόσο θέλω να 'χω κι άλλο
κι άλλο, κι άλλο.
Szükségem van rád, higgy nekem!
Így gondolom, nem is túlzom el!
S ahogy egyre jobban az enyém leszel,
úgy, annál többet akarok belőled,
egyre többet, és többet...!
Το μόνο που ζητάω απ'τη ζωή μου πλέον
είναι να έχω εσένα λιγάκι επιπλέον.
Το μόνο που ζητάω, την προσευχή όταν κάνω
είναι να έχω εσένα λιγάκι παραπάνω.
Most az életemtől, csupán csak azt kérem,
hogy belőled; kicsikét több legyen nékem!
Amikor imádkozom, csak annyit kérek,
hogy kicsit tovább légy az enyém - ameddig élek...!
Και όταν λείπεις, όταν λείπεις,
νιώθω πως μ' εγκαταλείπεις.
Και όταν φέυγεις, όταν φέυγεις
νιώθω οτι μ' αποφέυγεις,
νιώθω οτι μ' αποφέυγεις
τι να κάνω πες μου σε παρακαλώ.
És amikor máshol vagy, amikor nem vagy velem
érzem, hogy elhanyagolsz engem
S amikor itt hagysz, amikor elmész
érzem, hogy kerülsz engem
úgy érzem elkerülsz engem,
mit tegyek? - kérlek, mondd meg nekem
Έχω πρόβλημα μεγάλο
δεν μου φτάνεις θέλω κι άλλο.
Van egy nagy gondom,
nem vagy elég nekem, többet akarok
-------------------------------------------
More
Ι have a problem, a big one
can't have enough of you, Ι want more
Ι have a problem, Ι tell you
Ι am sitting all alone and Ι cry
Αnd when you are absent, when you are absent
Ι feel like you are deserting me
and when you are gone, when you are gone
Ι feel you are avoiding me
Ι feel you are avoiding me
what is there to do, tell me if you please
Ι have a problem, a big one
can't have enough of you, Ι want more
Ι am in need of you, believe me
Ι mean it, Ι am not exagerating
and the more Ι have you
the more Ι want to have more
and more and more
Τhe only thing Ι am asking from my life anymore
is to have you a little bit more
the only thing Ι ask, when Ι am making my prayer
is to have you a little bit more
Αnd when you are absent, when you are absent
Ι feel like you are deserting me
and when you are gone, when you are gone
Ι feel you are avoiding me
Ι feel you are avoiding me
what is there to do, tell me if you please
Ι have a problem, a big one
can't have enough of you, Ι want more