Az út hosszú kifelé menet, fõleg, hogy majd 1 év várakozás elõzi meg. De minden elmúló nap és megtett kilóméter egyre közelebb hozza azt az napot, látványt, érzést, amitõl a fintorgás mosollyá, az izgágaság izgalommá, a feszültség nyugalommá, a felnõtt érdektelenség gyermeki rácsodálkozássá változik át.
A visszaút még hosszabb, mert minden megtett kilóméterrel biztosabbá válik, hogy majd 1 évet kell még várnom, míg újra ott lehetek...
nekem ezt jut eszembe, ha megkérdezik: miért éppen Görögországra ?
Két éve a Peloponeszoszon egy barlangot készültünk meglátogatni és a parkolóban egy ott élõ hölgy a magyar rendszám láttán boldogan köszönt ránk és közölte hogy két hét múlva megy Budapestre és ott is marad egy hónapig.
Én is elmondtam - némileg fancsali képpel -, hogy két hét múlva én is megyek Bp-re, de sajnos csaknem egy évig ott is maradok.
Hosszú e-mailes kimaradás után, tegnap véletlenszerûen azt írta a barátnõm nekem, hogy nincs olyan nap, hogy ne gondolna Görögországra. Azt írta, honvágya van oda és megszakad a szíve, hogy nem mehet (bocs, ha olvasod ezt, hogy idéztelek). Valahogy szíven ütött, mert éppen ezeket az érzéseket készültem megírni neki én is.
Engem meg napok óta kínoz, folytogat a vágy Görörgországba, hogy azt hiszem, hogy belepusztulok, néha már "hallucinálok" ottani illatokat és hangokat, mert annyira odaképzelem magam. Most rádöbbentem, hogy akármilyen helyeket is akarok látni, nem zárhatom ki Görögotszágot az életembõl, mert egyszerûen nem bírom ki.
A Napsütötte Toszkána c. könyv jár egyfolytában az agyamban, és arról álmodozom, hogy de jó lenne, ha lenne Hellaszban egy kis házikóm, ahova mindig visszatérhetek, ahol citromfák és leanderek lennének a kertben, ahol mindg szólnának a kabócák, ahol otthon lenne a lelkem.
Mndegy, hogy az Toszkánáról szól, lényeg a benne leírt érzések a táj iránt.
teljesen egyetértek veled, mi még csak 3 éve voltunk elöször Görögországban, és elmondhatom , hogy azzonal beleszerettünk. Azóta minden évben voltunk, Sarti, Polichrono, Nei Pori sorrendben. Idén Pargába megyünk kettecskén , 5 nap múlva , és az augusztus utolsó 2 hetét Zantén , Tsiliviben töltjük a bö családdal együtt. Tavaly mikor haza érkeztünk, már hazaérkezésünk után 1 héttel azt kerestem, hova megyünk idén, így leltem Pargára. Azóta is azon agyalunk, hogy a nyugdíjas éveinket majd egy kedves kis tengerparti házikóban szeretnénk leélni ....
A tíz görög nyaralásom során összesen 17 hetet töltöttem el Hellászban. Ez már több, mint egy negyed év!! Ebbõl 9 hete a párommal, és még mindg nem sikerült megfertõznöm õt, nem érti, mit vagyok úgy oda. Valahogy meg kell bolondítanom õt is...
... a szerény feltételek is megfelelnek, ha az ár ehhez igazodik, sõt azt szeretem (tehát nem érezném jobban magam egy teljes ellátással, méreg drágán, esetleg még szabályozva is)
... szeretem a nyugalmat, és azt meg is találtuk.
... nem szeretem a tömeget, és ezt is megtaláltuk (amikor haza jöttünk, kimentünk a mindegymelyikstrandra, rettenetes volt az emberek egymást lökdösték)
... más kultúra (csodálatos zene, és dalok, még a könnyûzenei mûfajban is). Bekapcsolod a rádiót, keresés és már szól is a jellegzetes görög elõadásmód. Ma már jobban tetszik görög nyelven ugyan az a szám, mint angolul.
... más gasztronómia (nyam-nyam), a készételek és az alapanyagok is.
... még elérhetõ autóval (nem végtelen messze van), fantasztikus gurulni a görög utakon és közben hallgatni a görög dalokat.
... nem fogy ki a látnivaló; persze, mert még csak harmadszor megyünk; azonban még mindig ugyan oda.
... és a sok kicsi apró emlékképek
De van, aki épp ellenkezõ dolgokat ír és õ is megtalálja azokat
Én is azért választottam G.országot az idén mert a Horvárokból nagyon elegem lett(nagy a nyüzsi)..Én egy holtelben dolgozom egész évben és azért választom az apartmant mert az kötetlen és felszabadúltabb az ember...Nem szeretek órát hordani,és azt figyelni hogy 10-ig reggeli vacsizni meg soha nem vacsiznék mert nem mennék fel a strandról vagy nem érnék haza a kirándulásból..Hát most röviden ennyi ,de ha valami eszembe jutna akkor írok még ha ez nem zavar titeket
A párom "még csak" 2-szer volt Görögországban és igaz, hogy volt amik lenyûgözték (pl.: Athén, Meteorák), de még nem fertözödött meg igazán.
Idén új helyekre is viszem (Skiatos, Olümposz) és remélem, hogy most végre Õ is megkapja azt a "vírust", amit csak az ottlét tud igazán enyhíteni
Sziasztok! Én azért választottam Görögországot,mert tavaly a volt fõnököm ott nyaralt (õ is elõször)és az a szeretet ahogy beszélt róla teljesen megfertõzött.Akkor kijelentettem otthon csak Görögországba akarok menni nyaralni .Miest megjöttek az idei évi katalógusok az irodákba már szaladtam is.Hetekig lógtam a fórumokon és amiket írtatok Görögországról az teljesen lenyûgözött a képekrõl nem is beszélve.Nekem Sartin akadt meg a tekintetem és oda is fizettem be.Utazásig még van 31 nap.Azt a türelmetlen várakozást nem is tudom megfogalmazni amit érzek pedig már elmúltam 30 is.A férjem nem érti miért vagyok így besózva és miért lógok naponta többször is "rajtatok".KI fogtok nevetni de már a jövõ nyarat is tervezem persze azt is Görögbe,most Thasszosz néztem ki.Mindenkinek jó nyaralást és sok szép élmény kívánok!!!!!!!!
Nincs beírva úticél.
Válasz a #60493. hsz-ra
, és az augusztus utolsó 2 hetét Zantén , Tsiliviben töltjük a bö családdal együtt. Tavaly mikor haza érkeztünk, már hazaérkezésünk után 1 héttel azt kerestem, hova megyünk idén, így leltem Pargára. Azóta is azon agyalunk, hogy a nyugdíjas éveinket majd egy kedves kis tengerparti házikóban szeretnénk leélni ....
