Namost utánnajárva ennek a Bisti beachnek sajnálom, hogy nem jutottam el oda de ez egész napos út lett volna
Látható a térképen milyen jó kis öblök illetve strandok vannak itt
Namost utánnajárva ennek a Bisti beachnek sajnálom, hogy nem jutottam el oda de ez egész napos út lett volna
Látható a térképen milyen jó kis öblök illetve strandok vannak itt...
Nem szeretnék ünneprontó lenni, de ne essünk át a ló túloldalára! Hydra gyönyörű, de... Ilyen és ettől százszor szebb strandok vannak rengeteg helyen; csak ezért nem érdemes ide menni! Itt nem a strand a dolgok lényege; nekem még a kérdésfeltevés is kicsit furcsa.
Viszont a külömlegeset úgy értettem, hogy olyan aspektusokból készültek amiket te meg én nem biztos, hogy láttunk
tenger felől más oldalról, más napszakban, fent a kolostorból stb.
Azt hiszem a 7. képnél lévő ajtón beleselkedtem egy fotó erejéig mikor a péket kerestük
Ha ez az ami az első utcából nyilik balra.
Meredeken is le lehet ereszkedni hozzá mint látható a képen de mi inkább a befelé kanyarodó utat választottuk ezzel a gyönyörű régi híddal, egyenlőre továbbmententünk a part mellett a strandra visszaferlé tértünk be fürödni egyet
Közelről a kis kápolnás sziget illetve visszatekintva az akkor kicsit jobban feltámadt tenger
Itt egy kicsit kezdett befelhősödni, de vhogy mindig előbukkant a nap is.
Itt látható távolban a kis kikötő illetve a továbbvezető út is, a kikötő utánni strandon még fürödtem egyet
aztán gondolkodtunk, hogy továbbmenjünk-e, hisz az utikönyvecske még szép részeket írt, de a visszaútra is gondolnunk kellett így kicsit fájó szívvel visszafordultunk
Ez a kép azért érdekes mert látható a háttérben a hegycsúcs, akikötőben üldögélve és nézelődve
az egyik hegycsúcson mozgást vettünk észre, az a csúcs ennél is meredekekebb és talán magasabb is volt.
Jobban megnézve láttuk, hogy egy fekete ló mászkál szinte a tetején, de hogy hogy került fel oda
Távcsővel megnézve láttuk, hogy egy fehér ló is van vele, teljesen úgy tűnt mintha egy vadlópárost látnánk.
Sajnos lefényképezni nem sikerült mert elég messze és magasan fent voltak, amig figyeltük őket mintha még magasabbra is mentek volna olyan részen ahová én talán nemis mernék felkapaszkodni.
Ez pedig a kikötő ahová ki volt írva, hogy óránként jön a hajó, itt a víz erősen hullámzott a pad lábáig jött fel valamikor a víz.
Hellasz történetéhez viszonyítva, Hydra szigete nem túl mélyen nyúl vissza a múltba, csak a XV.-XVI. században kezdett benépesülni s foképpen a XVIII. században, mikor a szárazföldet elözönlo törökök eroszakossága elol ide menekült a lakosság.
Tengerre utaltságuk jó hajósokká tette a szigetlakókat, a legendák még kalózokról is szólnak. A sziget aranykora a napóleoni idokre teheto, mikor a 30.000-et is elérte a lélekszáma - mára ez már csak néhány ezernyire teheto.
A helyiek nagyon büszkék arra, hogy a történelem folyamán Hydra volt Görögország egyetlen olyan szigete, mely végig megorizte a függetlenségét. Sok legenda és igaz história szól a hydraiak áldozatkészségérol. A sziget gazdag polgárai sokat feláldoztak azért, hogy a törökök elleni függetlenségi harcok idején jól felszerelt flottával rendelkezhessenek: 150 hajót állítottak szembe az ellenséggel.
Persze, a sziget fekvése is segítette oket - miként az ágyúkat látva magam is sejtettem -, a majdnem zárt kört képezo öböl körüli helység bejáratánál, a kiköto két szemközti sarkára állított ágyúkkal, sorra semlegesíthették a várost fenyegeto hajókat. Számos híres admirális származik e helyrol.
Maga Miaulisz, a forradalmi flotta parancsnoka is hydrai volt, hajója egyike a 150-nek, vagy Tombazisz tengernagy, akinek a villája késobb az athéni Képzomuvészeti Foiskola alkotóháza lett.
A múzeum eredeti épületét pedig egy gazdag özvegy adományozta a városnak, aki férje halála után egész vagyonát és minden erejét a függetlenségi háborúnak szentelte.
Hát igen….de jó lenne most elmenni erre a gyönyörű szigetre
A festői szépségű, történelmi jelentőségű Hydra kultúrális és művészcentrumként is ismert.
Ez a sziget a görög szigetvilág ékszereinek egyike,
18 km hosszú, 3.5 km széles, a közepéig lefutó hegyvonulatokkal.
Hydra ” lovas-show”- jellegű kikötője csak nagyon keveset
változott az 1821-es függetlenségi harcok óta.
A város maga hegyekbe ágyazodott amfiteátrumként veszi körbe a kikötő természetes öblét.
A kikötő halászhajókkal, jachtokkal van teleszórva,
hangulatos kávézók, ékszerboltok, butikok szegélyezik.
Görögország török megszállásanak ideje alatt,
az 1400-as évektől kezdődően praktikus módon,
saját kormányzás alatt állt.
Ez idő alatt a hydraiak tapasztalt hajósokká váltak,
kereskedtek Ázsiával, Konstantinápollyal és Egyiptommal is.
Amikor a szabadságharc elkezdődött 1821-ben,
a hydraiak pénzzel és hajókkal segítették a görög seregeket.
A “Miaoulis”-ként ismert Andreas Voukas parancsnoksága alatt
Hydra jelentős szerepet játszott a törökök visszaszorításában.
Színes fesztivál keretében, a híres tengeri ütközetek
újrajátszásával emlékeznek meg erről a
júniusi tengerészeti hét keretében.
Hydra érintetlen maradt a modern építeszettől,
és a hajóskapitányok nagy, régi szürke házai határozzák
meg a kikötő képét. Ezek az épületek emlékeztetnek
a Kountourotis, Boudouris, Miaoulis és Voulgaris családokra.
Tombazi nagy háza ad otthont a szépművészeti iskolák
egy csokrának, és a Tsamados család egykori otthonában
van a Nemzeti Hajózási Iskola, ahová külföldről is
érkeznek diákok.
A legtöbb jármű ki van tiltva a szigetről,
így a szamarak és öszvérek jelentik a fő közlekedési formát,
a part mentén fel-alá közlekedő kishajókkal együtt.
Öreg szélmalmok szegelyezik az utat, szép látványt nyújtva.
Hydrának kristálytiszta tengere, homokos partja van.
Kicsit beljebb haladva a szigeten csodaszép templomokat,
kápolnákat, és apátságokat láthatunk.
A sziget kétszintes Hadtörténeti Múzeumát
1918-ban alapította Antonios Lignos, a földszinten
a kiállítás a balkáni háborúktól az első és
második világháborúig mutatja be a történelmet.
Az elsőn hydrai öltözeteket láthatunk, és néhany eszközt a szabadságharcban résztvevő hajókról.
Az első emelet fő termében görög és külföldi festők által készített,
történelmi eseményeket ábrázolo olaj- és vízfestményeket
láthatunk, ezek a festmények a harcokban használt
hajókat is ábrázolják.
Hajójegy árakat szeretnék megkérdezni. Nem a Tolói árak érdekelnek azokat lehet tudni. Azt már sikerült kiderítenem, hogy Ermióniból 20- 30 perc az út hossza. Ermióni vagy más környező városból induló hajókra gondoltam. Előre is köszi!
Nincs beírva úticél.
Válasz a #82401. hsz-ra
