A gyermek tegnapelött jött haza Prágából és környékéröl Cseretáborozáson vett részt.Városlátogatások és kirándulások tették ki a tiznapot.Õ bár még csak 12 éves ennek ellenére el volt ragadtatva Prága és Karlo Wivalytol.Nagyon tetszet neki.A város épületein látszik a város épitészeti multja.Szép volt azt mondta Lehet,hogy nem jol irtam a város nevet bocs
Velence tényleg drága hely, de nem is csoda, hogy az, hisz egyedülálló a világon, és ezt meg kell fizetni! Bennünket pedig az a hely vonz ahol van élet, és ott emberek vannak ez benne a jó.
Andi! Én nem tudom már kiírta, azt hogy a franciákkal szemben fentartásai vannak, de szerintem nem is ez a lényeg.
Csak ha érdekesnek tartjátok akkor beszélhetünk róluk is.
Prágát én is megszeretném nézni, mert az valahogy kimaradt az élünkbõl. Most, hogy szlovák lány is van a családba, így lehet elmegyünk, és lesz egy igazán jó idegenvezetõnk is végre!
Nekem minden vágyam,hogy eljussak Párizsba!Sajnos még ez nem jött össze,de ami késik nem mulik!Imádom hallgatni a francia nyelvet!Az Eiffeltornyot is már ugy megnézném!A fodrászom most megy ki 4 napra Párizsba egyénileg szervezték!Kiváncsi vagyok mit fog mesélni róla. A Disneyland is jó program lehet.
De jó olavasni, hogy így felpörgött ez a topik! Hát, a lila teheneknek Ildi, nálam külön története van. Amikor nászúton voltunk Nyugatnémetországban , próbáltam útközben fotózni a legelészõket, de sajnos, csak néhány apró alakot lehetett kivenni utólag a teleobjektív hiánya miatt.. Akkoriban még tényleg hatalmas különbség volt Nyugat Európa és Magyarország között, illetve különlegességnek számított az ottani táj is - illetve itthon a Milka csoki. Annyira szeretem azokat a tájakat és a meredek hegyoldalban legelészõ teheneket, olyan Milka reklámos az egész.
Természetesen nem lilák voltak, csak nekem ez jut eszembe róluk....
Velenece nekem is azok közé a helyek közé tartozik, ahová vissza kell még menni az életben. Kétszer voltunk, mindkétszer pár napos buszos kirándulással, Jesoloban és Bibionéban volt a szállásunk. Tényleg nagyon sok a látnivaló, még mindig legalább két egész nap kellene, vagy több, hogy mindent megnézzünk. Mi egyik alkalommal sem rohantunk, inkább az volt a lényeg, hogy a hangulatot magunkba szívjuk. Idõt kell hagyni a szemünknek, fülünknek, agyunknak, hogy feldolgozza, befogadja, ami körülöttünk van, különben csak egy kipipált listánk lesz a végén, na, ezt is láttuk, itt is voltunk.
Olyan sok szó esett most Prágáról.
Mi jártunk a gyerekekkel Szlovákiában. Olyan helyeken amit történelem és irodalom órán hallottam. Most felsorolok néhány helyet: Kassa, Lõcse, Késmárk, Léva, stb.
Csodálatos helyeken jártunk. Aggteleknél léptük át a határt, onnan Kassa irányába indultunk, a további irány Lõcse, Késmárk(Thököly-vár), Poprád, onnan Besztercebánya, Zólyom, Léva, Párkány.
Csodálatos út volt. Álom szép helyeken jártunk.
Szeretem a szép épületeket, de a történelmi helyek jobban érdekelnek. Imádom a hegyeket, patakokat, hegyi tavakat. Olyan hihetelenül tiszta minden. A tavak szinét nem tudom leírni, se kék se zöld, de gyönyörû.
Olaszország engem is érdekel. Velence biztosan megér egy misét, de én igazából Rómát és Pompei-t szeretném látni.
Lehet, hogy bolondnak néztek, de engem nagyon érdekel a múlt. Bele borzongok, ha megérinthetek egy több ezer éves épületmaradványt. Biztos, hogy Görögországot is azért szeretem annyira, mert "igazi" múltja van. Ilyen alapon szeretnék még eljutni Egyiptomba is. De hát a repülés , az nagy gond.
Bora-Bora a csodaszép tengerpartja miatt érdekel.
Nem igazán ide tartozik, de ha minden jól megy, a 25.-ik házassági évfordulónkon megtartjuk az egyházi esküvõt, és akkor egy igazán full-os utat tervezünk Bora-Borára. Az már csak 3 év. Addig meg kell bírkóznom a tériszonyommal.
Na. Sokat írtam. Írjon mostmár más is
Prága óvárosa tényleg csodálatos, nagyon szép a Vencel-tér, a Károly -híd, a vár.
Mindenkinek tudom ajánlani, érdemes megnézni.
Olaszországban többször nyaraltam, az északi rész nem tetszett, Velencétõl délre már sokkal jobb, de meg sem közelíti Görögországot.
Velencét viszont látni kell, engem lenyûgözött a Szent Márk -tér, a Rialto-híd a Grand-Canal.
A franciák viszont egyáltalán nem fogtak meg.
Viszont a skandináv országok is magukkal ragadtak, ott is nyugodtak az emberek, szép zöld minden, csak hûvös van.
Kérdezd Joxot, hogyan született a hellasz. Ez az õ mûve, õ a szülõatyja és "gondozója" is.
De én meg tudom éretni õt, hogy elkezdte ezt a lapot. Ha egy fikarcnyit is értenék hozzá, hogyan kell honlapot csinálni, valószínûleg a konkurense lennék Joxnak , de mivel nem értek hozzá, így hát õt segítem
Ha már szoba került Skandinávia,akkor irnék rola pár sort.Mi Svédországban voltunk nászuton,két hétig voltunk ott.Egy magyar házaspárnál voltunk véndégségben.Lengyelországbol komphajoval utaztunk Malmöbe.Ennek már 16 éve,akkor még tátottuk a szánkat az ottani életszinvonal miatt.Sok mindent láttunk,a nyugalom a legjellemzöbb a skandináv emberekre.Ez nagyon megfogott minket annak idején.Pl ott láttam elöször porszivozzák az utat,nagy tisztaság,a gyermekek iránti odado szeretet...stbOtt ettem elöször garnéla rákbol készült salátát,kaviárt,mindenféle földi jot,mindez 16 éve volt Csodálkoztunk mindenen A táj tényleg szép az épületek sok szinüek csak sokat esett az esö,de azért kibirtuk valahogy!Ez örök emlék marad nekünk!Andi
Én még nem jártam prágában, csak akartammindig, de valahogy aztán mindig ki is maradt. De ami késik, nem
múlik.
Kriszta, én írtam, hogy utálom a francia nyelvet, de azt nem, hogy fenntartásom vana franciákkal kapcsolatban. Amúgy írj nyugodtan a tapasztalataidról, itt mindenkit minden érdekel. Nagyon élvezem, hogy így felpörgött ez a topik!
Én nem vágyom Párizsba (mindig azt mondom, hogy Párizs, London jó lesz nyugdíjas koromra). Viszont Dél-Franciaország nagyon vonz, a gyönyörû Cote d' Azur, a világvárosok, mint NIzza, Cannes, Saint Tropez (Monte Carlo). Szeretném õket egyszer látni. Monte Carlóban már voltam egy egész picikét. Spanyolországból jöttünk hazafelé, és a z utazási iroda félnapos programot csinált ott nekünk. Lélegzetelállítóan szép hely. Velencében ugyanezen a spanyol úton voltam, csak odafelé úton. Így csak 3 órát voltunk ott. Elsõre nem tetszett, rettentõen koszos volt. Másodjára egy napot voltam ott és mi is vizibuszoztunk, akkor már sokkaljobban tetszett, de kevés volt.
Csutek: "Olaszország engem is érdekel. Velence biztosan megér egy misét, de én igazából Rómát és Pompei-t szeretném látni.
Lehet, hogy bolondnak néztek, de engem nagyon érdekel a múlt. Bele borzongok, ha megérinthetek egy több ezer éves épületmaradványt. Biztos, hogy Görögországot is azért szeretem annyira, mert "igazi" múltja van. Ilyen alapon szeretnék még eljutni Egyiptomba is. De hát a repülés , az nagy gond.
Bora-Bora a csodaszép tengerpartja miatt érdekel. "
Szia Csutek!
Én voltam Pompeiben. Szinte egy egész napot rá kell szánni, lenyûgözõ. Én vulkánõrült vagyok. Ha most kezednék továbbtanulni, azt hiszem vulkanológusnak tanulnék.
Egyiptom nekem is álmom, de félek tõle, a terrortól, a túszejtéstõl, a bûnözéstõl.
Bora Bora szintén az álmom. A párom jövõre mindenképpenvalami hasonló helyre akar utazni. Én elõbb állandóan Bora Borát hajtogattam, de aztán rájöttem, hogy nincs értelme azt a töméntelen pénzt kiadni azért, hogy egy picike szigeten ücsörögjek két hétig a fehér homokos parton. Harmadik nap után halálra unnám magam. Így kinyitottam a nagy atlaszt és nézegetni kezdtem, hogy hol van a környéken nagyobb sziget, ahol azért autó is létezik és be lehet járni. Tahiti és Samoa fogott meg. Most ezekrõl álmodozok
Az a baj, hogy ezek a pöttömnyi szigetek mind olyan álomszépek, hogyan is tudná az ember a sok ezer közül eldönteni, melyiket válassza, ha életében csak egyszer mehet oda.
Én még sosem jártam északon, de érdekel az is nagyon. Ismerõs házaspár nem régen volt hajóúton a norvég partoknál. 5 vagy 6 fjordba hajóztak be és mindegyikben megálltak, kivitték õket a partra, ahol szervezett keretekben buszos kirándulás volt, vagy rendes hátizsákos hegyi túra stb. Gyönyörû fotókat mutatott, így megint felírtam egy plusz helyet a listára
Judit, jó hallani, hogy így megfog téged az alpesi táj. Én abszolút szerelmes vagyok belé. Ugynúgy van egy tipikus varázsos atmoszférája, mint Görögországnak. Persze egész más atmoszféra, de hasonlóan tud hatni az emberre. Nekem az utóbbi 4 évben leforgása alatt kb. 3ezer fényképem lett az alpesi kirándulásainkról, annyira szeretném õket megmutatni nektek, hogy kedvet kapjatok ti is. Majd igyekszem felpakolni õket egy nyilvános oldalra...
Sosem gondoltam volna, hogy olyan megszállott leszek, mint amilyen lettem. Ha csak egyetlen szabadnapunk is van, már napokkal elõtte pörög az agyunk, melyik túra férne bele egy napba, és már ülünk is az autóba és megyünk le a határra (80 km). Büszke vagyok rá, hogy magyar létemre úgy ismerem lassan a Wetterstein-hegységet (aminek legmagasabb csúcsa a Zugspitze, aminek lábánál a mesébeillõ Garmisch-Partenkirchen fekszik), mint a tapasztalt müncheni öregek, akik egész életükön át lejártak túrázni.
Egyetértek Veled ! Svédországban nagy a tisztaság, nagyon kulturált a közlekedés nem igegeskednek, nem dudálnak, nem szidják egymás anyukáját.
Nagyon tetszett az a nyugalom , ami körülvett.
Én nem félek Egyiptomtól. Azért ott nem olyan sûrü a terror mint pl. Palesztínában. Pedig ott is lenne mit megnézni
Érdekelne még Jordániában Petra (a lányomat is így hívják), az valami csoda. Sok filmet láttam róla.
Samoa nem rossz cél, Bora-Bora helyett azt is bevállalnám. A lényeg a csodálatos tengerpart, és a kultúra. Végül is második nászútra mennénk, csak egymással és a vidékkel törõdnénk.
Bora-Borán az tetszik, hogy kristály tiszta a víz, a mólón van a bungaló, aminek a nappalija közepén van egy asztal, amin keresztül láthatod a vízben élõ lényeket. Amit eddig láttam róla, valami hihetetlen nyugalmat árasztott. Ez nagyon hiányzik a mi világunkból. Ott az emberek igazán szabadnak tünnek.
Abban biztos vagyok, hogy Róma és Pompei nem marad ki az életembõl.
Kedves Dani 0315! (alias Andi?)
Teljesen véletlen egybeesés. A mi évfordulónk is most van és nekünk is a tizenhatodik!!!! 2006.06.16-án volt.... micsoda szám! és mintha tegnap lett volna. Gratulálok Nektek!
Szóval Párizs és a franciák.
Nekem is fenntartásaim voltak velük, azt hallottam, hogy saját nyelvükön kívül nem akarnak megszólalni más nyelv, ez a húgom tapasztalata volt. Én ezt gõgnek hittem a részükrõl. De nem, csak féltik és ápolják a kultúrájukat. A hollandok sem szólalnak meg más nyelven mint a sajátjuk, pedig az már kis ország.
Én nagyon szeretem a Napolóeoni idõket, és a 14. Lajos uralkodást. Az a Párizs érdekes a számomra. A Judittal nem akartam nagyon vitatkozni, de óriási emberi áldozatokat a forradalom követelt, és mûvészi értékek is pusztultak, ami nagy veszteség volt. Ekkor Párizs nagyon sokat szenvedett. Az elsõ császárság létrejötte megváltás volt a számukra. Itt jön Napoleon. A Párizsiak szeretik Napoleont, sokat köszönhetnek neki. 10 éven keresztül épület és szépült a város amit neki köszönhetnek. Pl. a Louvret amit bõvítettek az ideje alatt, nemcsak az épületet, hanem a mûkincseket is. Napoleon nagyon sok kincset hozott el a leigázott országokból. Persze itt is említhetjük a Kommünt ami sok vesztséget okozott Párizsnak. Talán a legnagyobb a Hotel de ville,amit felégettek. Amit azóta már újraépítették, és gyönyörû. Nyáron a párizsiaknak, az udvarára visznek homokot, és ott hûsölhetik át a tikkasztó meleget., a szajnai fürdés után. Igen meglepõ volt számomra is, hogy a Szajnában lehet fürdeni. Lehet, mert az ipart teljesen kivitték a városból. Párizs nemcsak gyönyörû, hanem rendezett és tiszta. A sugárutak nagyon tetszenek könnyû a közlekedése. Hihetetlen élmény a Concorde térrõl gyalog elindulni végig a Champs-Elyséesen, és meglátni a Diadalívet. Arra felmenni nem egyszerû dolog, de megéri és onnan végig látni Párizst és a sugárutak találkozását. Gyönyörû szép épület az Opera, amit nem szabad kihagyni, életemben nem láttam még ilyet!!! A Notre Dame lenyûgöz a régi falaival, mi nem tudom mennyi idõt ültük bent, a templomban, és szívtuk be a történelmet. Ez a csodás épület 200 évig épült, és szerencsésnek mondhatom magam, hogy én láttam, olyan állapotba ahogy azt tervezték 1163-ban! Tiszteleghettem Napoleon sírjánál, és két testvére sírját is láttam, sõt ott van eltemetve a Sasfiók is Napoleon fiatalon elhunyt fia. Napoleon méltán kapta meg ezt a méltóság teljes épületet Invalidest. A Louvreba a Párizsiak szerint legalább 12-szer kell elmenni, hogy az agy felfogja azt a sok értéket amit ott õriznek. Két igazán híres görög szobor is van, a sok csodás vázák, és edények mellett, az egyik a milói Vénusz, a másik pedig Szamothrakei Niké. Ahogy a Monalisához megyünk felfelé, ez a csodás alkotás fogad bennünket a lépcsõ legtetején. Itt jön a Da Vinci Kód /film/egyik helyszíne, izgalmas élmény ezen a folyóson sétálni. A park nagyon szép rendezett, és mi is leültünk, és élveztük a francia emberek társaságát. Az esti hajókázás a Szajnán felejthetetlen, mert a várost másképpen láthatjuk a kivilágítás és a Szajna csillogása miatt is. Az Alexandre III. híd, elképesztõen szép. Ekkor érdemes az Eiffel toronyba is felmenni egészen a 3. emeletig. Teljesen ráláttunk Párizsra, és gyönyörû fényekben pompázott. Minden órában még kékfények villognak a tornyon, hihetetlen élmény, egy csoda. Éjfélkor jöttünk le, egész egyszerûen képtelenek voltunk ott hagyni az öreg tornyot. Szóval még tudnám folytatni, de az már kisebb beszámoló lenne, azt pedig már megírtam egy oldalra.
A franciák nagyon kedves emberek, nekem nagyon jó tapasztalatom van.
A mondás itt is igaz, hogy Párizsban élj úgy, mint a Párizsiak!
Nincs beírva úticél.
Cseretáborozáson vett részt.Városlátogatások és kirándulások tették ki a tiznapot.Õ bár még csak 12 éves ennek ellenére el volt ragadtatva Prága és Karlo Wivalytol.Nagyon tetszet neki.A város épületein látszik a város épitészeti multja.Szép volt azt mondta 
, próbáltam útközben fotózni a legelészõket, de sajnos, csak néhány apró alakot lehetett kivenni utólag a teleobjektív hiánya miatt.. Akkoriban még tényleg hatalmas különbség volt Nyugat Európa és Magyarország között, illetve különlegességnek számított az ottani táj is - illetve itthon a Milka csoki. Annyira szeretem azokat a tájakat és a meredek hegyoldalban legelészõ teheneket, olyan Milka reklámos az egész.
, az nagy gond.
