Sajnos pont a másodikat nem tudom megnézni. Pedig ez a dal. Bizonyára az én hibám, vagy a gépemé mert nagyon lelassult.
δεν υπάρχει πρόβλημα
Stratos: Bizonyára a sz.gépeddel van a gond, mert nálam működnek a klippek!
Ám, ha megtudod majd hallgatni vígasztalásul, és az Óévet is - s a hangulatot boldogsághormonnal fokozva - csokoládé likőrrel búcsúztatod, ajánlom figyelmedbe a következő dalt (mivel korábban említetted, hogy kedveled az R-GO együttest, egyből eszembe jutottál, amikor meghallottam a dal kezdetét a MusicHeaven rádión..!)
Azt tudtam, hogy az olasz, és a görög után legdalamosabb nyelv a magyar, de hogy hasonlit is arra nem gondoltam. A Magyar Görög nyelvrokonság 2. ben nagyon aranyos. Kedves Stratos ha leforditanád, úgy ajándékként? Köszönöm.
x x x
Stratos: Az első részben emlegetett "Matono" => "MADONNO" fordítása: Zina Peggy : Matono / Ματώνω / (El)vérzek 9 / 4742
Szerintem, a fenti dal is le lett már valahol fordítva...
...igen: Zina Peggy : Opoios ki an eisai / Akárki is vagy 124 / 107542
A fent említett videót törölték, találtam helyette egy másik számot:
"Magyar-Görög nyelvrokonság" 2 (?)
Ώρες ώρες τι σε πιάνει
τι σε πιάνει πες μου τι
και ρωτάς για μένα αν είσαι
μία και μοναδική
Ώρες ώρες τι σε πιάνει
και μου λες υπερβολές
έχεις για όλα αμφιβολίες
κι ανασφάλειες πολλές
Μες στα μάτια κοίταξέ με
κι άκου τι σου λέω εγώ
Όσο μεγαλώνεις, τόσο ομορφαίνεις
πως τα καταφέρνεις, πως τα καταφέρνεις
όσο μεγαλώνεις, ένα πράγμα ξέρω
πιο πολύ σε θέλω, πιο πολύ σε θέλω
Ώρες ώρες τι σε πιάνει
κι έχεις κρίσεις πανικού
με φαντάσματα παλεύεις
στα σενάρια του μυαλού
Μην αγχώνεσαι για κάτι
κι ένα πράγμα θα σου πω
κάθε μέρα που περνάει
πιο πολύ σε αγαπώ
Μες στα μάτια κοίταξέ με
κι άκου τι σου λέω εγώ
Όσο μεγαλώνεις, τόσο ομορφαίνεις
πως τα καταφέρνεις, πως τα καταφέρνεις
όσο μεγαλώνεις, ένα πράγμα ξέρω
πιο πολύ σε θέλω, πιο πολύ σε θέλω
-------------------------------------------------------
Időről-időre, mi van veled?
Mi a bajod?
És miért kérded tőlem, hogy te vagy-e
az első és az egyetlen?
Mi jön rád időről-időre,
hogy túlzásokba esel,
mindenben kétségeid támadnak,
és rád tör a sok bizonytalanság?
Nézz a szemembe,
és hallgasd meg, amit mondok neked
Minél idősebb leszel, annál szebb leszel
Hogyan csinálod, hogyan csinálod?
Ahogy öregszel, egy dolgot tudok
Egyre többet akarlak, egyre jobban akarlak
Mi jön rád időről időre,
hogy pánikrohamai vannak
szellemekkel harcolsz
az elméd forgatókönyveiben
Ne törődj semmivel!
És egy dolgot elárulok
minden múló nap,
ah, egyre jobban szeretlek!
Nézz a szemembe.
és hallgasd meg, amit mondok neked
Minél idősebb leszel, annál szebb leszel
Hogyan csinálod, hogyan csinálod?
Ahogy öregszel, egy dolgot tudok
Egyre többet akarlak, egyre jobban akarlak
Μοναξιά, όπου κι αν κοιτάξω γύρω, μοναξιά
δε σε βλέπω, δεν υπάρχεις πουθενά
κι αν μου λείπεις, μη σε νοιάζει, μη ρωτάς ξανά.
Μοναξιά, ό τι και να κάνω νιώθω μοναξιά
σε θυμάμαι κι όλο κάτι με πονά,
από σένα έχω παράπονα πολλά.
Magány, bármerre nézek, körülöttem csak magány
nem látlak, nem vagy sehol
és hiányzol, de már nem akarom, hogy érdekelj, már nem akarom, hogy kérdezz.
Magány, bármit teszek, amit érzek, csak a magány,
emlékezem rád és minden fáj,
te vagy minden bánatom okozója.
Πάψε, φταις, που κρατούσες τις πληγές μου ανοιχτές
φταις, που με άφηνες και γύριζα στο χτες, φταις
και στ’ αλήθεια δε μ’ αγάπησες ποτέ.
Πάψε, φταις, δεν πιστεύω τώρα ό τι και να λες
φταις, υποκρίνεσαι και κάνεις ότι κλαις, φταις
δε γυρίζω πίσω όσο και να θες.
Hagyd abba, a te bűnöd, hogy nyitva tartod a sebeimet
a te bűnöd, hogy folyton elhagysz és visszatérsz, a te bűnöd,
sosem szerettél igazán.
Hagyd abba, a te bűnöd, bármit mondhatsz, nem hiszem már,
a te bűnöd, csak színlelsz és a könnyekig kínzol, a te bűnöd,
nem térek vissza, hiába is akarod.
Μοναξιά, κάθε βράδυ νιώθω τόση μοναξιά
περπατάω με τα μάτια μου υγρά,
αντιστέκομαι σε ό τι η καρδιά ζητά.
Μοναξιά και κανείς δε μου μιλάει τώρα πια
ό τι νιώθω δε με βγάζει πουθενά
κι εγκατέλειψα ακόμα μια φορά.
Magány, minden este annyira magányos vagyok,
könnyes szemekkel sétálok,
s ellenállok mindennek, amire a szív vágyik.
Magány, senki se szól hozzám most már,
bármit érzek, nem jó semmire,
feladtam még egyszer. (?)
Πάψε, φταις, που κρατούσες τις πληγές μου ανοιχτές
φταις, που με άφηνες και γύριζα στο χτες, φταις
και στ’ αλήθεια δε μ’ αγάπησες ποτέ.
Πάψε, φταις, δεν πιστεύω τώρα ό τι και να λες
φταις, υποκρίνεσαι και κάνεις ότι κλαις, φταις
δε γυρίζω πίσω όσο και να θες.
Hagyd abba, a te bűnöd, hogy nyitva tartod a sebeimet
a te bűnöd, hogy folyton elhagysz és visszatérsz, a te bűnöd,
sosem szerettél igazán.
Hagyd abba, a te bűnöd, bármit mondhatsz, nem hiszem már,
a te bűnöd, csak színlelsz és a könnyekig kínzol, a te bűnöd,
nem térek vissza, hiába is akarod.
Μοναξιά, κάθε βράδυ νιώθω τόση μοναξιά
περπατάω με τα μάτια μου υγρά
κι ό τι νιώθω δε με βγάζει πουθενά.
Magány, minden este annyira magányos vagyok,
könnyes szemekkel sétálok,
s ellenállok mindennek, amire a szív vágyik.
Ο Μάρκος Βαμβακάρης τραγουδά σε πρώτη εκτέλεση τη "Φραγκοσυριανή" το 1935.
Μία φούντωση, μια φλόγα
έχω μέσα στην καρδιά
και μάγια μου 'χεις κάνει
Φραγκοσυριανή γλυκιά
και μάγια μου 'χεις κάνει
Φραγκοσυριανή γλυκιά
Egy tűzlobbanás, egy láng
Lakozik odabenn, a szívemben
És varázslatot tettél velem
Francia-szíriai lányka, édesem
És varázslatot tettél velem
Francia-szíriai lányka, édesem
Θα 'ρθω να σε ανταμώσω
κάτω στην ακρογιαλιά
Θα ήθελα να σε χορτάσω
όλο χάδια και φιλιά
Θα ήθελα να σε χορτάσω
όλο χάδια και φιλιά
Eljövök hozzád hogy találkozzak véled
odalenn a tengerpartnál
Szerettelek volna elhalmozni, s jól lakatni
a simogatásaimmal s a csókjaimmal!
Θα σε πάρω να γυρίσω
Φοίνικα, Παρακοπή
Γαλησσά και Nτελαγκράτσια
και ας μου 'ρθει συγκοπή
Γαλησσά και Nτελαγκράτσια
και ας μου 'ρθει συγκοπή
Magammal viszlek, hogy körbeutazzuk
Phoenix-et, Parakopit,
Galissa-t és Ntelagkratsia-t
És aztán, hadd jöjjön az infarktus!
Galissa-t és Ntelagkratsia-t
És aztán, hadd jöjjön az infarktus!
Στο Πατέλι, στο Nυχώρι
φίνα στην Αληθινή
και στο Πισκοπιό ρομάντζα
γλυκιά μου Φραγκοσυριανή
και στο Πισκοπιό ρομάντζα
γλυκιά μου Φραγκοσυριανή
A Patelin a Nychorin
Nagyon kellemes, igazándiból!
És Piskopionál a romantika
édesem, Francia-szíriai lányka!
és Piskopio romantika
édesem, Francia-szíriai lányka
Ούτε τυπικά δεν μιλάμε πια
δεν θες διάλογο για μας
Κουβέντα δεν τολμάς
Λέω το χωρισμό, θάνατο μικρό
Πες με περίεργο παιδί
που ρώτησα γιατί ...
Udvariasságból sem beszélünk már,
rólunk nem akarsz beszélni,
nem mersz beszélgetni...
Mondom a szakítást - kis halál -
s te azt mondod rólam " furcsa gyerek"
amikor megkérdeztem, miért...?
Ρώτησα γιατί φωνάζεις φύγε
τι κρύβεις και δεν θες να πεις
Ρώτησα ο έρωτας που πήγε
και δεν απάντησε κανείς
Ρώτησα γιατί κρατάς μαχαίρι
καρδιά δεν πρόκειται να βρεις
Ήτανε χαμένη από χέρι
κομμάτια ήταν πριν να 'ρθεις
Ποτέ μου, Θεέ μου, δεν είχα μια αγάπη απλή
Πως να 'μαι, τι να 'μαι, ευαίσθητη η λογική
Megkérdeztem miért kiabálsz, inkább menj el
mit rejtegetsz és mit nem akarsz elmondani nekem,
Kérdeztem a szerelem hova tűnt el,
de senki nem felelt...
Kérdeztem miért tartod a kést,
nem kell, hogy eltaláld a szívem...
Egy kéztől már ez megsebzett,
s darabokban volt már mielőtt te ideértél...
Soha életemben, Istenem, nem volt egy egyszerű szerelmem sem...
Hogy legyek, mi legyek...? Logikus vagy érzékeny...
Γρίφοι μια ζωή μένουνε μισοί
Πούλα φθηνά όσα μου πεις
στο τέλος εποχής
Ρώτησα γιατί, πάντα ένα γιατί
βλέπεις ο νους δεν το χωρά
το τέλος τελικά ...
Félbe maradnak egy életen át ezek a rejtvények,
olcsón adj túl rajtuk, bármennyit is mondasz nekem
a korszak végén...
Kérdeztem miért, mindig egy miért...
látod, nem fér a fejembe
végül is a legvégén...
Ρώτησα γιατί φωνάζεις φύγε
τι κρύβεις και δεν θες να πεις
Ρώτησα ο έρωτας που πήγε
και δεν απάντησε κανείς
Ρώτησα γιατί κρατάς μαχαίρι
καρδιά δεν πρόκειται να βρεις
Ήτανε χαμένη από χέρι
κομμάτια ήταν πριν να 'ρθεις
Ποτέ μου, Θεέ μου, δεν είχα μια αγάπη απλή
Πως να 'μαι, τι να 'μαι, ευαίσθητη η λογική
Megkérdeztem miért kiabálsz, inkább menj el
mit rejtegetsz és mit nem akarsz elmondani nekem,
Kérdeztem a szerelem hova tűnt el,
de senki nem felelt...
Kérdeztem miért tartod a kést,
nem kell, hogy eltaláld a szívem...
Egy kéztől már ez megsebzett,
s darabokban volt már mielőtt te ideértél...
Soha életemben, Istenem, nem volt egy egyszerű szerelmem sem...
Hogy legyek, mi legyek...? Logikus vagy érzékeny...
Πότε μου, θεέ μου, δεν είχα μια αγάπη απλή
Πως να 'μαι, τι να 'μαι, ευαίσθητη η λογική
Ευαίσθητη η λογική ...
Soha életemben, Istenem, nem volt egy egyszerű szerelmem sem...
Hogy legyek, mi legyek...? Logikus vagy érzékeny...
Logikus vagy érzékeny...
Μια υπόσχεση έχει μείνει
Που έφυγες δε συγχωρώ
είν' η αγάπη μας που σβήνει
δε βρίσκει πλέον ουρανό
Πέφτει η καρδιά μου σαν πέτρα μες στο κενό
Egy ígéret maradt csupáncsak,
Amiért elmentél, nem maradt ok, hogy megbocsássak
Kihúnyóban most a szerelmünk lángja,
Feje felett az égboltozatot már nem találja
A szívem lehull, mint egy kő a nagy semmibe...
Ένα τσιγάρο ακόμα λοιπόν
Το τελευταίο μαζί μου
Και το πακέτο τελειώνει εδώ
όπως κι εσύ στη ζωή μου
Nos, még egy cigarettára...
Az utolsó velem szívott szálra...!
És itt, kiürül most már a doboz; vége!
Ahogy te is eltűnsz az életemből: kilépve...
Ένα τσιγάρο ακόμα κοιτώ
Άλλο ένα βράδυ μαζί μου
και το πακέτο τελειώνει εδώ
Όπως κι εσύ στη ζωή μου
Még egy cigi után kutatok, keresek,
Még ezt az egy estét töltheted velem,
És itt, ennek a doboznak ugyanúgy vége!
Mint ahogy te is eltűnsz az életemből: kilépve...
Το σώμα μου έχεις αρρωστήσει
με αναμνήσεις ξαγρυπνώ
Μα δεν αλλάζω τώρα γνώμη
Που μετανιώνεις απορώ
Πέφτει η καρδιά μου σαν πέτρα μες στο κενό
A testemet már beteggé tetted,
s virraszthatok az emlékekkel,
Ám, most már magam, meg nem gondolom,
S hogy megbánod, azon csodálkozom
A szívem úgy zuhan, mint kő a semmibe...
ΛΙΟΛΙΟΣ ΔΗΜΗΤΡΗΣ
μουσική - στίχοι
Εκτελεστής: ΛΙΟΛΙΟΣ ΔΗΜΗΤΡΗΣ
φιλική συμμετοχή : Γιάννης Ζουγανέλης
Κυκλοφορεί από τη δισκογραφική εταιρεία «Αυλός»
'Αλμπουμ: ΤΙ ΕΙΝΑΙ Η ΑΓΑΠΗ ΤΕΛΙΚΑ - 2009
Όχι άλλοι δεσμοί, επίδεσμοι
Όχι άλλες σχέσεις, κατασχέσεις
Φτάνει το δράμα, θέλω να ζήσω
Δίχως να πρέπει τίποτα πίσω ν αφήσω
Ne legyen több friggy, sem egyéb kötelék!
Ne legyen több kapcsolat, és görcsös erőltetés!
Elég drámából, én élni akarok
Anélkül, hogy valamit magam mögött kellene hagynom!
Και να δηλώνω της ζωής μου το παρόν
Σ ό,τι φωνάζει για μένα δήθεν πως πεθαίνει
Έγινε ο έρωτας κι η αγάπη ένα καρμπόν
Σ άδειες σελίδες το ίδιο πάντα να βγαίνει
και τίποτα δε μένει
És én azt tudom kimondani, a jelen életemben
Biztos meghal, bármire is szólít fel engem!
A szerelem és a szeretet kész szén-dioxid,
Az üres oldalakra, mindig ugyanaz íródik
és semmi sem marad meg!
Όχι άλλα δάκρυα, όχι άλλο πόνο
Φτάνουν τα σ αγαπώ που με αφήνουν μόνο
Μόνος μου ξέρω, να είμαι δίχως εσένα
δε σε χρειάζομαι για να μου βάζεις φρένα
Nem kell több könny, nem kell több fájdalom
Elég a "szeretlek"-ekből, amik aztán magamra hagynak
Magamtól tudok, egymagam is lenni; nélküled!
Nincs szükségem rád, hogy engem folyton fékezz!
Θέλω το όμορφο να ζήσω το παρόν
Θέλω το μέλλον, που χάραξε η ψυχή μου
Να πάψει πια να ξημερώνει παρελθόν, μες στη ζωή μου
Τέρμα οι δεσμοί, οι επίδεσμοι
Szeretném megélni a jelenben a gyönyörűséget, a szépet,
Azt a jövőt akarom, amit a lelkem megálmodott
Szűnjön meg végre, hogy az életemben mindig a múlt jöjjön elő
Elég a jegyességekből, elég a frigyekből, kötelékekből!
Όχι άλλες σχέσεις, με υποσχέσεις
Φτάνει το δράμα, θέλω να ζήσω
Δίχως να πρέπει τίποτα πίσω ν αφήσω
Αυτό το ψέμα χρόνια λούστηκα κι εγώ
Nem kell több kapcsolatokat, elhatározott ígéretekkel
Elég a drámából, ezentúl élni akarok!
Anélkül, hogy magam mögött kellene valamit hagynom!
Ezt a hazugságot már évek óta benyelem
Και κάποιους πόνεσα που μέχρι εδώ αντέχω
Για να κεράσω αυτού του κόσμου το κακό
Λεφτά άλλα δεν έχω...
Γουστάρω απλώς, ν απέχω
És valakiknek okoztam fájdalmat, amit el tudok viselni idáig,
Hogy megosszam e világ rossz dolgait
Nincs több pénzem...
Egyszerűen szeretem távol tartani magam!
Όχι άλλοι δεσμοί, επίδεσμοι
Όχι άλλα δάκρυα, όχι άλλο πόνο
Φτάνει το δράμα, ν ακολουθάω
Κι όταν συνέλθεις να μην έχω πού να πάω
Ne legyen több friggy, sem egyéb kötelék!
Nem kell több könny, nem kell több fájdalom
Elég drámából, amit mindig követnem kell!
És amikor magadhoz térsz, ne legyen hová mennem!
Όχι άλλα δάκρυα, όχι άλλο πόνο
Φτάνει το ψέμα, άσε με μόνο
Nem kell több könny, nem kell több fájdalom!
Haggy magamra, elég a hazugságból
Τέλος στα λόγια αρχή της σιωπής...
Τί να πεις, τί να πεις...
Δεν έχεις λόγια και ψάχνεις να βρεις...
Τί να πεις, τί να πεις...
Την ώρα που φεύγει εσύ απορείς...
Τί να πεις...
Ha a szavaknak vége, a csend kezdetén...
Mit is szólhatnál, mit is mondhatnál..?
Nincsenek szavaid, és keresed, hátha találsz...
Mit is mondhatnál, mit is szólhatnál..?
Amikor elmegy, te hüledezel talán...
Mit is szólhatnál, mit is mondhatnál..?
Σφαλίζεις τα χείλη και χαμογελάς...
Ταξίδι καινούριο ετοιμάζεις να πας..
Σφαλίζεις τα χείλη και χαμογελάς...
και ότι αγαπούσες ξεχνάς...
και ότι αγαπούσες ξεχνάς...
Megkeményíted az ajkaid, és mosolyogsz...
Új útra készülsz menni...
Megkeményíted az ajkaid, és mosolyogsz...
és amit eddig szerettél, elfeleded...
és amit eddig szerettél, elfeleded...
Ο κόσμος ξένος και πού να σταθείς...
Τί να πεις, τί να πεις...
Σφίγγει η καρδιά σου και δεν το μπορείς...
Τί να πεις, τί να πεις...
Την ώρα που φευγει ζητάς να της πεις...
Τί να πεις;...
A világ idegen, és lábaid, hol tudnád megvetni...?
Mit is szólhatnál, mit is mondhatnál..?
Szorongat a szíved, és elviselni nem bírod...
Mit is szólhatnál, mit is mondhatnál..?
Amikor indulni készül, szeretnéd neki azt mondani...
De mit is szólhatnál, mit is mondhatnál..?
Σφαλίζεις τα χείλη και χαμογελάς...
Ταξίδι καινούριο ετοιμάζεις να πας..
Σφαλίζεις τα χείλη και χαμογελάς...
και ότι αγαπούσες ξεχνάς...
και ότι αγαπούσες ξεχνάς...
Megkeményíted az ajkaid, és mosolyogsz...
Új útra készülsz menni...
Megkeményíted az ajkaid, és mosolyogsz...
és amit eddig szerettél, elfeleded...
és amit eddig szerettél, elfeleded...
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-12-05 23:20:38), összesen 3 alkalommal
Az alábbi dalok hallgathatóak meg itt: https://www.reverbnation.com/dgoulousis Έξω βρέχει
Πες τα..!
Στα δικά μου βράδυα
Κόκκινο Φεγγάρι
Ότι δεν μετράει
Μερικές φορές...
Καθώς μου βγαίνει ο άλλος μου εαυτός
όταν σκύβω στην ψυχή μου και κοιτάω
σε τεντωμένο σχοινί περπατώ
και κάποιος με διώχνει στο κενό / x2
Mihelyst előjön a másik énem
amikor lehajolok a lelkemhez, és nézem
járkálok egy kifeszített kötélre lépve
s valaki kizavar engem a légüres térbe / x2
Έξω βρέχει
Έξω βρέχει και κοιτάω απ' το παράθυρο
την γειτονιά μου νιώθω στ' άπειρο
Odakint esik szépen,
Zuhog ott κívül, és ahogy az ablakon kinézek
a házunk környékét végtelennek érzem
Δεν μ' αντέχει
Δεν μ' αντέχει η σιωπή απ' το δωμάτιο
το πρωί μοιάζει να φεύγει
Ki nem áll engem
El nem tud viselni a csend a szobából
a reggel, mintha elmúlt volna már
Έξω βρέχει
Έξω βρέχει
Έξω βρέχει
Odakinn esik,
Odakinn zuhog,
Ott kívül, szakad az eső
Καθώς γυρίζω τις σελίδες μου στο χθές
με βασανίζει η μπερδεμένει μου πορεία
φέρνω στο νού μου παλιότερες βροχές
και πλημμυρίζει την στιγμή με ησυχία
Mihelyst visszalapozok a múltam oldalainál
Gyötrődök, kínlódom, amiért eltévesztettem az irányt...
A régebbi zivatarokat idézem fel a fejemben
és elársztódik a pillanat a csenddel...
Έξω βρέχει
Kívül esik az eső
Έξω βρέχει
Έξω βρέχει και κοιτάω απ' το παράθυρο
την γειτονιά μου νιώθω στ' άπειρο
Odakint edik az eső
Odakint zuhog, és kinézek az ablakon
a házunk környékét végtelennek érzem
Δεν μ' αντέχει
Δεν μ' αντέχει η σιωπή απ' το δωμάτιο
το πρωί μοιάυει να φεύγει
Ki nem áll engem
El nem tud viselni a csend a szobából
a reggel, mintha elmúlt volna már
Έξω βρέχει
Έξω βρέχει
Έξω βρέχει
Odakinn esik,
Odakinn zuhog,
Ott kívül, szakad az eső
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-12-14 14:19:41), összesen 7 alkalommal
Τα μάτια που σου χάρισα
ποτέ μην τα προδώσεις
Στα κύματα που προχωράς
σαν φυλαχτό να με φοράς
Κι ας μιλούν το αντίθετο
του κόσμου μην διαδώσεις
Tá mátja pu szu hárisza
poté mín tá prodószisz
Sztá kímátá pu prohorász
szán filahtó ná me forász
Ki ász milún to andítheto
tu kózmu mín diadószisz
A szemeket amiket adtam neked
Soha ne áruld el!
A hullámokon, amiken előre törsz
mint egy talizmánt, úgy viselj!
És csak hadd beszéljenek az ellenkezőjéről,
A világ szavára ne adj!
Βάλε στην πόρτα το κλειδί
Θέλω για σένα ως το πρωί
εγώ να λειώνω
Ασ' τους να βλέπουν χωρισμούς
Εσύ κανέναν μην ακούς
εμένα μόνο /x2
Vále sztin porta to klidí Thélo já széna ósz to proí
egó ná ljóno
Ász'tusz ná vlépun horizmusz
Eszí kanénan mín akusz
eména mono
Tedd a kulcsot az ajtóba!
Szeretném, ha érted egészen reggelig
tudnék olvadozni!
Csak hadd lássák a válásokat, szakításokat!
Te azért, ne hallgass senkire!
Csupán reám! / x2
Το σώμα που σου δόθηκε
να μην το αμαρτήσεις
Οι πειρασμοί στο παρελθόν
βοριάδες ήταν και λοιπόν
Τα πάντα θα περάσουνε
αρκεί να μ' αγαπήσεις
To szóma pu szu dóthike
ná mín to amartíszisz
I pirazmí szto parelthón
voriádesz ítán ke lipón
Tá pánda thá perászune
arkí ná m'agapíszisz
A testet, ami néked adatott
Ne büntesd!
A sérelmek a múltban
északi szellők voltak, és aztán?!
Minden elmúlik majd!
Elég csupán az, hogy szeress!
Δε θέλω πια πολλά, μονάχα εσένα
Εσένα που αγαπώ!
Θα πάω στο σταθμό θ αλλάξω τρένα
Για να ρθω να σ το πω!
Sokat nem kívánok már, csupán csak téged!
Téged, akit szeretek!
Kimegyek majd az állomásra, s vonatot váltok
Hogy eljöjjek, s elmondjam neked!
Συγχώρεσέ με! Αγκάλιασε με!
Δεν ήθελα ποτέ να σε πληγώσω
Παρ την καρδιά μου, τα όνειρά μου
Δεν έχω τίποτε άλλο να σου δώσω
Δώσε μου ακόμα μια ζωή
Να σ αγαπήσω απ την αρχή
Bocsáss meg! Ölelj meg!
Én soha nem akartalak megbántani
Vedd magadhoz a szívem, az álmaimat!
Nics semmi más egyebem, amit adhatnék neked
Adj nekem még egy életet!
Azért, hogy újra a kezdetektől szerethesselek!
Δε θέλω πια να ζω χωρίς εσένα
Δε θέλω να πονώ!
Και τρέχω σαν τρελός σπάσαν τα φρένα
Ναι τρέχω να σ το πω!
Nem akarok már többé élni nélküled!
Nem akarok több fájdalmat!
És futok, mint egy őrült, eltörtek-szakadtak a fékek!
Igen, rohanok, hogy elmondjam neked!
Συγχώρεσε με Αγκάλιασε με ..
Bocsáss meg, Ölelj meg..!
Κι είμαι δω προσπαθώ να μαζέψω τη σκόνη απ τα αστέρια
Να φτιάξω ένα ποίημα γλυκό
Και να γίνουν οι λέξεις λευκά περιστέρια να
φτάσουν κοντά στον δικό σου ουρανό
Στο μπαλκόνι να βγεις να κοιτάξεις κρυφά να γελάσεις
και να με φωνάξεις να ρθω
Να ρθω πίσω για σένα για μένα και στο άθλιο ψέμα να πάψω
να πάψω να ζω!
És most itt vagyok, próbálom összgyűjteni a port a csillagokról,
Azért, hogy egy édes verset készítsek
És hogy a szavak, fehér galambokká váljanak, hogy
közelebb jussanak hozzád, a te mennybotodhoz
Lépj ki az erkélyre, hogy titokban kiless, és felnevess
és felszólíts, hogy jöjjek közelebb
Hogy jöjjek vissza hozzád, és magam miatt hagyjam abba a szerencsétlen hazudozást
Hagyjam abba, és éljek!
Στίχοι: Μάνος Ξυδούς
Μουσική: Μάνος Ξυδούς
Πρώτη εκτέλεση: Πυξ Λαξ
Πούλα με ακόμα μια φορά , δεν με πειράζει.
Δεν με πειράζει που θα μείνω μοναχός.
Δεν με πειράζει που τα μάτια σου σ'αυτόν τα θυσιάζεις.
Γιατι απόψε το κορμί σου θα 'ναι αλλού.
Adj túl rajtam még egyszer, nem bánom.
Én nem bánom, hogy majd egyedül maradok.
Nem számít, hogy a szemeidet, neki az áldozod.
Mert ma este a tested máshol lesz.
Θα 'ναι σε κάτι ξεχασμένα καλοκαίρια.
Θα 'ναι στις νύχτες της ατέλειωτης σιωπής.
Θα 'ναι στα φίλμ της χαράς και της μιζέριας.
Θα 'ναι σε όλα που περάσαμε μαζί.
Ott lesz valahol, az elfeledett nyarakban.
Ott lesz a végtelen éjszakák csendjében.
Ott lesz az öröm, és nyomorúság filmjeiben.
Ott lesz mindenütt, ahol együtt voltunk.
Πούλα με λοιπόν στο ξαναλέω. Πούλα με για λίγη σιγουριά.
Πούλα με πολύ φτηνά δεν ξέρω, ίσως αύριο να 'ναι αργα.
Elismétlem; adj hát túl rajtam! Adj hár túl rajtam, hogy csak egy kicsit biztosra menj!
Adj el nagyon olcsón, nem tudom, talán holnap már; késõ lesz!
Κι αν σε βλέπω αδιάφορα ξερά, δεν με πειράζει.
Δεν με πειράζει κι αν τα χείλη σου γελούν.
Μια καληνύχτα κι αν μου πείς δεν με πειράζει.
Γιατί απόψε το κορμί σου θα 'ναι αλλού.
És ha közömbösen száraznak látlak, nem bánom.
Nem bánom azt se, ha nevetnek a az akjaid.
Mégha egy jó éjszakát is mondasz, nem bánom.
Mert ma este a tested, máshol lesz.
Πούλα με λοιπόν στο ξαναλέω. Πούλα με για λίγη σιγουριά.
Πούλα με πολύ φτηνά δεν ξέρω, ίσως αύριο να 'ναι αργα.
Elismétlem; adj hát túl rajtam! Adj hár túl rajtam, hogy csak egy kicsit biztosra menj!
Adj el nagyon olcsón, nem tudom, talán holnap már; késõ lesz!
Στίχοι: Θοδωρής Παυλάκος
Μουσική: Θοδωρής Παυλάκος
Πρώτη εκτέλεση: Μιλτιάδης Πασχαλίδης
Έτσι που ήρθες κι έφυγες δε σ' έμαθα ποτέ
Πίσω απ' τα δυο σου μάτια πήγες και κρύφτηκες
Σαν τραγουδάκι μου 'μεινες
π' όλο ξεχνάω τους στίχους
Így, ahogy jöttél, és elmentél, nem ismertelek soha még
Két szemed mögé bújtál, és elrejtőztél
Mint egy kis dalocska, úgy maradtál meg bennem
melynek a szövegét, örökké elfeledem
Και σε σφυρίζω, σε σφυρίζω
Στα στενά σε μουρμουρίζω
Μες τα λόγια σου βραχνιάζω
Σε μπερδεύω σε φωνάζω
És fütyülök, fütyülök neked,
A szűk sikátorokban mormogok neked
A szavaid közé süppedek
Megzavarlak, s kiáltok neked
Κι είναι και τώρα όπως και τότε
Όπως τα βράδια που μου λείπεις
Σαν το τσιγάρο που αργοσβήνει
Το άγγιγμα σου που μ' αφήνει
És most is az van, mint korábban,
Ahogy azokon az éjszakákon, amikor nem vagy velem
Mint a cigaretta, amint lassan kihül, kialszik
Olyan az érintésed, ami elhagy engem
Πως άρχισες και τέλειωσες
δεν έμαθα ποτέ
Σε μια σταλίτσα γέλιο
πήγες και κρύφτηκες
Σαν τραγουδάκι μου 'μεινες
π' όλο ξεχνάω τους στίχους
Hogyan kezdted. és hogyan ért véget?
Sohasem tudtam meg
Egy cseppnyi nevetéshez
menekültél, és mögé rejtőztél
Mint egy kis dalocska, úgy maradtál meg bennem
melynek a szövegét, folyton elfeledem
A listában nem találtam az alábbi számot.., béna voltam, és mégis megvan? Az előadót nem ismerem, a cím Monaxia mou ola.
Nagyon köszönöm!!!
Üdv.
Nina
Stratos: Kedves Nina!
Nem voltál béna..!
E számot ugyan már minimum másfél évtizede ismerem (akkor vehettem kint lemezt a Pyx Lax együttestől...)
Talán a szöveg nehézsége riasztott el? (Vagy az énekes mormogás szerű előadásmódja? )
Nem tudom már, hogy miért nem értettem igazán, hogy miről is énekelnek... De a zenéjük tényleg jó!
Stratos: Oh! Utólag vettem észre, hogy Asteri is mozgósította magát, és már el is küldte a próbálkozását...
Köszi!!!
(Nézzük csak, mire is jutott... vagy ki tudunk-e belőle hozni valamit egyáltalán; közös erővel?)