Szezám
(Sesamum indicum L.)
[szezámmag, szezámolaj]
Az emberiség legrégebbi olajnövénye (5000 éve ismerjük). Feltehetõen Indiában õshonos, számos tropikus és szubtropikus területen termesztett egyéves növény.
A lágy szárú – 1,0-1,5 m magasra növõ – növény levelei keresztben átellenesek, lándzsa alakúak Harang alakú virágai rózsaszínûek, hosszúkás (2,5 cm) toktermésében több mag fejlõdik, melyek 1,4 - 4,0 mm hosszúak, laposak, oválisak, világossárgák vagy halvány vörösesbarna színûek.
A mag zsírosolajat, B-; D- és E-vitamint tartalmaz. Magnéziumban gazdag.
Jellegzetes illatú-ízû olajos mag, aromája fõleg pirítva érvényesül. A keleti konyhák kedvelik, de nálunk is használatos sütemények, péksütemények ízesítésére. Használják saláták alkotóelemeként is.
A belõle sajtolt olaj nem fõzõ-, hanem fûszerolaj. Hamisíthatjuk, ha étolajban szezámmagot (esetleg õrölt szezámmagot) pirítunk.
Az ókor óta a görögök kedvenc csemegéje a mézzel elkevert szezámmag.
A gyógyászatban kenõcsök alapanyagaként hasznosítják.
(Trigonella foenum-graecum L.)
Bakszaru vagy bakszarv, görögbab, lepkeszeg, bakszarvú lepkeszeg, hüvelyes, egynyári lóhereképû fû, hosszú, kecskeszarv alakú, de felfelé görbülõ hüvellyel. A rokon Melilotustól a megnyúlt, sokmagú, a lucernától az össze nem csavarodó, a lóherétõl pedig a kehelybõl kinyúló, hosszabb hüvelye különbözteti meg. Leginkább a mediterrán flórában tenyészik, hazánkban 2 faja terem. A Troenum Groecum L., erõs kumarinszagú, napjában a szagát 7-szer veszítené és nyerné vissza. 0,16-1 méter magas, virága magános vagy páros, zöldes-fehér; hüvelye kopasz, egész 7 cm. hosszú, széles, kissé sarlóalakra görbülõ. Levélkéje hosszas-ékalakú, fent fogas. Keleten és Görögországban honos. A rómaiak siligua, silicula vagy silicia, a görögök thliz vagy boukeraz néven ismerték. Füve erõs szagánál fogva csak más takarmányfûvel keverve értékesíthetõ. A T. elatior Sibth., Ázsiában és Európa D-i részén vetésben nõ. Ez Dioskorides lotos agriosus nevû orvosi növénye.
Gyógyhatása: Koleszterincsökkentõ, torokfájás, nõgyógyászati problémák, izületi gyulladás. Az összetört mag fõzete bélgörcsöt szüntetõ, szélhajtó, húgykõoldó hatású. Forrázata enyhíti a torokfájást, az izületi gyulladásokat, elõsegíti a menstruációt. Csökkenti a vércukor- és koleszterinszintet is. Õrleményébõl pépes borogató készül sebek és gyulladások enyhítésére.
Az utóbbi években ismét használatba került a lepkeszeg magja, mint hajnövesztõ szer. A kísérletek eredményei rendkívül biztatóak. Fõleg a kopasz foltok gyógyítására alkalmas.
Terhes nõk ne használják méhösszehúzó hatása miatt!!!
A mag õrlete ánizsra jellemzõ illatú. Tartalmaz: trigonellin alkaloidot, szaponint, nikotinsavat, nyálkát, rutint, zsírosolajat, fehérjét, cserzõanyagot.
mag por curry porok alkotórésze, a görögök mézzel elkeverve nyersen, vagy fõzve fogyasztják, Egyiptomban kenyérkészítéshez napjainkban is népszerû.
A T. suavissimat Miq. Új-Zélandban fõzeléknek termesztik.
Nálunk a rokona a Bakszarvú lepkeszeg (Trigonella gladiata STEV.) VÉDETT növény!
Mivel a fügekaktusz Görögországban is igen gyakran fellelhetõ, és engem nagyon érdekel, ezért ésszegyûjtöttem róla egy kis leírast:
FÜGEKAKTUSZ
A kaktuszok az amerikai földrész növényei, Európában csak Amerika felfedezése után váltak ismertté. A latinul Cactaceae-nak nevezett növénycsalád kb. százmillió évvel ezelõtt alakult ki az eocén korban, amikor a magas hegyek képzõdése után a hõmérséklet emelkedésekor a hegyláncok közötti sík vidékeken megkezdõdött a sivatagos és félsivatagos területek kialakulása. A gyakori vízhiányhoz az itt élõ növények folyamatosan alkalmazkodtak, hajtásrendszerük lecsökkent, módosult, kültakarójuk megkeményedett, leveleikbõl levéltövisek lettek és ily módon rendkívül szárazságtûrõvé váltak.
Tudjuk, hogy az amerikai õslakosság a kaktuszokat már széleskörûen használta. Más növények híján takarmánynak, tüzelõnek is alkalmazták, de különbözõ emberi táplálékokat is készítettek belõlük. Az indiánok isteni eredetûnek tekintették e növényeket, és templomaikban is elhelyezték ezeket. E hagyományt folytatták Mexikóban, ahol egy stilizált kaktusz a mai napig az ország címerében is szerepel.
A kaktuszokat Karl Schumann 1894-1899 között rendszerezte. Három különálló alcsaládot alakított ki. Ezeken belül 21 nemzetséget különített el. Az ide tartozó alfajok száma akkor 1263 volt. Napjainkban a kaktuszok az egész világon elterjedtek és felhasználásuk igen széles körû. Kedvelt dísznövények szobában, kertben. Sokan vannak, akiknek hobbija a kaktuszfajták gyûjtése. Az egyik kaktuszfajta húsából erjesztett erõs alkoholos ital a tequila, melynek számos változata az egész világon népszerû. A meszkalin nevû kábítószer is egy kaktuszfajtából készül, de bizonyos fajtákat alkaloidtartalmuk miatt orvosi célra is használnak.
A fügekaktusz (Opuntia ficus indica) Mexikóból származik. Régészeti leletek alapján valószínû, hogy már az aztékok elõtt ismerték. A XVIII. században ferences szerzetesek már Kaliforniában is termesztették, majd spanyol tengerészek vitték tovább. A növény 3-4 m magasra nõ, lapított ovális hajtásai a csúcsukon nõnek össze egymással, itt képzõdnek a gyümölcsök, 100-200 db tövenként. Tüskéi aranysárga tövisgyûrûkben csoportosulnak, amiken hosszú, szõrszerû kinövések vannak. Virágai sárga színûek. A gyümölcs héja nem alkalmas emberi fogyasztásra, a gyümölcshús viszont lédús, kellemes savanykás ízû, leginkább a körtéhez hasonlít.
A fügekaktuszból napjainkban már évenként több mint 3 millió tonnát termesztenek, a legtöbbet Mexikóban, de jelentõs mennyiség származik Brazíliából, Tunéziából, Izraelbõl, Olaszországból, Törökországból, Dél-Afrikából. A gyümölcsöt világszerte fogyasztják, Mexikóban azonban a kaktusz többi részét is élelmezésre használják fõzve, sütve, grillezve vagy akár nyersen is salátának.
Az utóbbi húsz évben a fügekaktusz tudományos vizsgálatok tárgyát is képezi. Statisztikailag igazolták, hogy a kaktusz fogyasztói között kevesebb a túlsúlyos és a cukorbeteg. Az összetételt vizsgálva megállapították, hogy jelentõs mennyiségben tartalmaz hasznos fehérjéket, poliszacharidokat, vitaminokat, ásványi anyagokat. Hatását vizsgálva kiderült, hogy rendszeres fogyasztása csökkenti a koleszterin-, a triglicerid- és a vércukorszintet, szabályozza a tápcsatorna,
a máj és a vese funkcióit, valamint tisztítja a vastagbél alsó szakaszát.Mindezen hatások összefüggenek a növény jelentõs mennyiségû rendkívül érdekes rosttartalmával. Francia kutatóknak a növénybõl sikerült olyan rostrészeket különválasztani, majd standardizálni, melyek ezen hatásokért koncentráltan felelõsek. Az elfogyasztott táplálék lipid típusú anyagait (zsírt, olajat stb.) olyan erõsen köti meg, hogy azok ellenállnak a zsírbontó enzimek hatásának. Az így létrejött gélszerû anyag a szervezetbõl természetes úton távozik, és esetenként a táplálék cukortartalmának egy részét is magával viszi.
A kaktuszból készített kapszulák fogyasztásával jelentõsen, csaknem 30%-kal csökken az elfogyasztott lipid típusú táplálékok felszívódása, javul a koleszterin- és trigliceridszint. Mindezt klinikai vizsgálatok igazolják. A terméket célszerû egy hónapig kúraszerûen szedni, a folytatás az elért eredménytõl függõen változhat. Az eddigi tapasztalatok szerint a termék folyamatos hosszabb ideig történõ szedése sem okozott problémát, mellékhatást nem tapasztaltak.
Válassza neki a lehetõ legnaposabb helyet, lehetõleg közvetlen napfénnyel. Tavasztól õszig átlagos meleget igényel, télen pedig az 5-10 °C-ot. Májustól augusztusig kezelje úgy, mint a többi szobanövényt. Nyár végén kevesebb vizet kapjon, október közepétõl pedig éppen csak annyit, hogy ne kezdjen fonnyadni. Jól tûri a száraz környezetet, permetezni nem kell. A legfontosabb számára a friss levegõ, ezért a nyári napokon nyissa ki az ablakot.
Sziasztok!Én idén megyek Görögbe és azt szeretném kérdezni hogy szerintetek lehet hazahozni kinti növényeket?Azt hallottam h nem igazán engedik ki õket az országból!Ki mit tud errõl?
Elõre is köszi a választ!
Szeto!
Mégis mire gondoltál? Én szinte minden évben hoztam haza leander hajtásokat ( más kérdés, hogy nem maradtak meg), de még nem volt ez gond soha. De a csomagjainkra sem voltak még kíváncsiak, kivéve pár éve egy szlovák határõrt, de õ is csak belenézett a csomagtartóba és mehettünk. Hogy mennyire hivatalos a dolog azt nem tudom, de gondolom nem nagy tételben akarod importálni és nem hatalmas pálmákat. Azért a védett növényeket nem ajánlanám semmiképpen!
Én is hoztam már leandert. Úgy a legjobb, ha 2 literes üdítõsüveget levágsz felül és abba teszed bele, vízbe. Otthon pedig abba az edénybe, amiben gyökereztetni akarod, az aljába tegyél egy centi vastag homokot (ezt valaki ajánlotta nekem, mert állítólag hamarabb "kicsalja" a homok a gyökereket. Ügyelj arra, hogy a leander levelei ne legyenek víz alatt, mert akkor rohadni kezd. Nekem egy hét alatt kigyökerezett és pár év alatt hatalmasra nõtt. Ja, és sose vágjatok bimbós vagy virágos ágat, hanem csak leveles ág, kb 20. centis végét.
Én úgy hallottam, hogy csak cserepes, illetve földlabdás növényt nem szabad áthozni a határokon (már ha az a határõrt egyáltalán érdekli), mert a földbe rejtve sok mindent lehetne csempészni. Nekünk még sosem volt problémánk belõle, bár repülõn még nem próbáltam meg.
Én már hoztam fügekaktuszt is, egyetlen nagy kerek levelet letörtünk és nedves zsebkendõvel beterítve az üres hûtõtáskába tettük hazafelé. Rögtön be lehet ültetni, meg is marad és hajtani is fog, csak a jövõ beli új levelei sosem lesznek olyan nagyon, mint az eredeti volt.
Ajaj, a fügekaktusz tényleg strapa bíró, jó nagyra akkor nõ meg, ha tavasszal kiülteted. Persze még így is visszamarad attól, amelyik egész évben kinn lehet. Egy gond van vele: egy bizonyos méret felett nálunk már súrolta a válóok kategóriáját egy-egy kiültetés-visszahozatal a lakásba. Mondanom sem kell: a kedves gyõzött.
A leanderrel pedig folyamatosan próbálkozom, mert persze itthon is lehet kapni, de nekem az a kedves növényke amelyet én hajtatok, nevelgetek. Pláne ha kedves nyaralás emléke is hozzáfûz! Hihetetlen sok színben pompázik kinn, nem lehet nekik ellenállni.
Én sem vennék itthon leandert, az valahogy nekem már mû
Igen, kint néha különleges színekben is látni. Nekem azok tetszenek legjobban, amiknek dupla szirmuk van, mert azok illatoznak is, engem a vaníliára emlékeztet. Ha eddig nem sikerült kigyökereztetned, próbáld meg, ahogy írtam. Nekem 20 darabból kb. 15 megmaradt. Sajnos az elmúlt pár éveben megtámadta õket a pajzstetû, és hiába próbáltuk mindenféle szerrel kiiírtani õket, nem segített, végül a tetvek gyõztek és tönkrementek a több,mint tíz évig növekedett és hatalmas leandereiem. Ahol most lakok, nem lenne, hova tenni õket, így sajna most azóta nincs új.
Andi
Kedvet kaptam Tõletek, csak azt nem tudom repülõn ez hogy oldható meg, de valószínû kézipoggyászban kellne behozni és nem vízben, csak vizes ruhába csavarva.
Nincs beírva úticél.
SARTI
Nincs beírva úticél.
