Ένα τραγούδι ακόμα / Csak még egy utolsó dalt írok hozzád
Στίχοι: Γιώργος Θεοφάνους
Μουσική: Γιώργος Θεοφάνους
Πρώτη εκτέλεση: Χρήστος Δάντης
Ένα τραγούδι ακόμα θα σου γράψω
ένα τραγούδι ακόμα και θα πάψω άλλο να σε θυμάμαι
και τις νύχτες ήσυχος να κοιμάμαι
Csak még egy dalt írok hozzád
még egy dalt és abbahagyom majd
hogy utána emlékezzek rád
s majd az éjjeleken nyugodtan aludjak...
Ένα τραγούδι ακόμα θα σου στείλω
μένα παλιό γνωστό μας, καινούργιο φίλο
κι ύστερα θα σε κρύψω στο όνειρό μου
ξέρω δεν θα σου λείψω
Csak még küldök neked egy dalt
egy régi ismerősünkkel, egy új baráttal
azután elrejtelek téged az álmomban
tudom jól, neked nem hiányzok majd!
παράπονα σου κάνω
τίποτα παραπάνω
έτσι για να σου πω
Θεε μου πόσο σαγαπώ
Sorolom a sérelmeket,
csak ennyit,semmi többet
hogy így elmondjam neked
Istenem, mennyire szeretlek!
Ένα τραγούδι ακόμα μ'ακούς;
ένα τραγούδι ακόμα μ'ακούς;
κι ας έχω γίνει λιώμα μ'ακούς;
ένα τραγούδι ακόμα
Csak egy dalt, hallod?
egy dalt még, hallasz engem?
mégha meg is törtem már, hallod?
egy dalt még...
Ένα τραγούδι ακόμα δραπετεύει
κι απ'το πικρό μου στόμα ταξιδεύει
ψάχνει να βρει το λάθος στην αγάπη
όταν χαθεί το πάθος
ένα τραγούδι ακόμα να σου φέρει
ένα φεγγάρι ακόμα μεσημέρι
άνεμος στα μαλλιά σου κι ας γίνω
η αγάπη η παλιά σου
Egy dal megszökik még
és elhagyja szomorú ajkamat
a szerelemben a hibát kutatja
amikor elveszik a szenvedély...
Ez a dal vigyen még neked
még egy holdat délután
és szellőt a hajdba, még ha én
már a régi szerelmed is leszek...
παράπονα σου κάνω
τίποτα παραπάνο
έτσι για να σου πω
Θεε μου πόσο σαγαπώ
Sorolom a sérelmeket,
csak ennyit,semmi többet
hogy így elmondjam neked
Istenem, mennyire szeretlek!
Ένα τραγούδι ακόμα μ'ακούς;
ένα τραγούδι ακόμα μ'ακούς;
κι ας έχω γίνει λιώμα μ'ακούς;
ένα τραγούδι ακόμα
Csak egy dalt, hallod?
egy dalt még, hallasz engem?
mégha meg is törtem már, hallod?
egy dalt még...
Ένα τραγούδι ακόμα μ'ακούς;
ένα τραγούδι ακόμα μ'ακούς;
κι ας έχω γίνει λιώμα μ'ακούς;
ένα τραγούδι ακόμα
Csak egy dalt, hallod?
egy dalt még, hallasz engem?
mégha meg is törtem már, hallod?
egy dalt még...
Ένα τραγούδι ακόμα μ'ακούς;
ένα τραγούδι ακόμα μ'ακούς;
κι ας έχω γίνει λιώμα μ'ακούς;
ένα τραγούδι ακόμα
Csak egy dalt, hallod?
egy dalt még, hallasz engem?
mégha meg is törtem már, hallod?
egy dalt még...
I'll write you one more song
one more song and I'll stop thinking of you
and I'll sleep more peaceful at nights
One more song I will send you
with an old well-known, new friend
and afterwards I'll hide you in my dreams
I know that you won't miss me
I complain to you
nothing more
so I can tell you
God how much I love you
One more song do you hear me?
One more song do you hear me?
and if I have melted do you hear me?
one more song
One more song escapes
and from my bitter mouth takes off
it searches for the wrong in love
when passion is lost
One more song it will bring you
one moon still midday
wind in your hair and if I become
your old love
I complain to you
nothing more
so I can tell you
God how much I love you
One more song do you hear me?
One more song do you hear me?
and if I have melted do you hear me?
one more song
One more song do you hear me?
One more song do you hear me?
and if I have melted do you hear me?
one more song
One more song do you hear me?
One more song do you hear me?
and if I have melted do you hear me?
one more song
Legutóbb Stratos szerkesztette (2025-02-06 23:25:52), összesen 3 alkalommal
Még a régi Greek Café forumán említették - ha jól emlékszem -, ezt a videót... de mivel nem láttam sose, nem tudtam rájönni az előadójukra.
Csak annyit tudtam a dalról, hogy egy idősebb, és egy fiatal férfi énekli, és hogy mindketten fehér ingben pompáznak. Jox ajánlatának köszönhetően:
Íme hát a dal! (És a számomra továbbra sem ismert előadók!)
(A fordítás is késik még...)
Köszi a segítséget Asteri!
Φίλε δεν μπορώ να την ξεχάσω
νοιώθω ότι είναι τ' άλλο μου μισό
κι αν μ' αφήσει εγώ στα δυο θα σπάσω
και μακρυά της θα καταστραφώ
Hé, barátom, nem sikerül őt elfelejtenem!
Hisz úgy érzem, hogy ő az én másik felem,
És ha elhagy engem, én ketté fogok törni,
a távolság is tőle, tönkretesz, és meg fog ölni
Κουράγιο φίλε
πολύτιμη η ζωή σου λέω είναι
και μη την σπαταλάς για κείνη
φίλε
στο ύψος σου κι αυτό το βράδυ μείνε
κι αν πάλι απόψε κάποιον χρειαστείς
να μη διστάσεις να 'ρθεις να με βρεις
Kitartás, barátom!
értékes az élet, én mondom!
s azt ne pazarold őrá
barátom,
Ezen az estén is maradj önmagad, s ha látod,
hogy ma este, ismét valakire szükséged lesz
ne tétovázz eljönni hozzám, bárhogyis, engem meglelsz!
Δεν έχω που να πάω αλλού
τη μοναξιά μου διώξε
πονάω και στηρίζομαι
επάνω σου κι απόψε
Elmenni, nem tudok máshová
kérlek, üldözd el a magányom
szenvedek, s támaszkodni
ma este is; reád fogok!
Φίλε πια δεν ξέρω τι να κάνω
μ' άφησε και πάω να τρελαθώ
και αισθάνομαι ότι θα πεθάνω
αν αργήσει ακόμη ένα λεπτό
Barátom, már nem tudom mit tegyek
elhagyott engem, még megőrülök, és beledilizek!
s úgy érzem, jajj, belehalok ebbe jajj!
ha egy percet is késik még, majd...
Κουράγιο φίλε
πολύτιμη η ζωή σου λέω είναι
και μη την σπαταλάς για κείνη
φίλε
στο ύψος σου κι αυτό το βράδυ μείνε
κι αν πάλι απόψε κάποιον χρειαστείς
να μη διστάσεις να ρθεις να με βρεις
Barátom, kitartás! (bátorság)
értékes az élet, én mondom neked
s azt ne pazarold őrá
barátom,
Ezen az estén is maradj önmagad,
s ha ma este valakire szükséged lesz
ne tétovázz eljönni, engem megtalálsz!
Δεν έχω που να πάω αλλού
τη μοναξιά μου διώξε
πονάω και στηρίζομαι
επάνω σου κι απόψε
Elmenni máshova nem tudok
a magányomat üldözd el
szenvedek, s rád támaszkodok
terád ma este is
Κουράγιο
και ο πόνος θα περάσει μα τον άγιο
κι αργότερα όταν άλλη θ' αγαπάς
θα την θυμάσαι αυτή και θα γελάς
Kitartás,
s a fájdalom elmúlik majd az Istenért
és később, mikor már mást szeretsz
ő majd eszedbe jut, és jót nevetsz!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-02-15 00:29:05), összesen 2 alkalommal
Άνοιξα στον κήπο μου πηγάδι να ποτίζω τα πουλιά
Να ’ρχεσαι και συ πρωί και βράδυ σα μικρή δροσοσταλιά
Ήρθες μια βραδιά με τον αγέρα κι αναστέναξε η καρδιά
Σου ’πα με λαχτάρα καλησπέρα και μου είπες έχε γεια
Kertemben megnyitottam a kutat, hogy megfürösszem a madarakat
S hogy te is: reggel - este, bármikor eljöhess, mint valami hűs harmatcsepp
Megjöttél az esti széllel, és a szívem belereszketett
Izgatottan suttogtam: "Jó estét", mire te: Üdv, teneked!
Μίλησέ μου, μίλησέ μου, δεν σε φίλησα ποτέ μου
Μίλησέ μου, μίλησέ μου, πώς θα σε ξεχάσω, Θεέ μου
Μίλησέ μου, μίλησέ μου, δεν σε φίλησα ποτέ μου
Μίλησέ μου, μίλησέ μου, μόνο στ’ όνειρό μου σε φιλώ
Szólj, beszélj hozzám, eddig, nem csókolhattalak meg, sosem
Beszélj, szólj hozzám...! Hogy is tudnálak feledni, Istenem?
Szólj, beszélj hozzám, még nem csókolhattalak sosem
Beszélj még, beszélj nekem! Csupán álmaimban csókolgatlak egyre...
Φύτεψα στην πόρτα σου χορτάρι, να ’χεις ίσκιο και δροσιά
κι ήρθα πριν αλλάξει το φεγγάρι να σου φέρω ζεστασιά
Σ’ έβγαλα στου ήλιου τ’ ανηφόρι, στα σοκάκια τα πλατιά
μα ήρθε παγωνιά και ξεροβόρι και δε μ’ άναψες φωτιά
Beültettem zölddel a kapudat, hogy árnyas, és hűs legyen,
És eljöttem - mielőtt a hold megváltozna -, hogy meleget hozzak neked
Kivittelek a napkeltére, a sikátorok terére
De jött a hideg, meg a metsző északi szél, de te nem melengettél, számomra nem gyújtottál tüzet!
Βλέπω γυαλιά
που θέλανε να σπάσουν
ανθρώπους ήρεμους
που θέλανε να κλάψουν
Στιγμές απόμακρες
που θέλανε να υπάρξουν
άδειες ψυχές
που παραμείναν στο κενό
Üvegeket látok,
amik szilánkokra akartak robbanni
Nyugodt embereket,
akik meg sírva akartak fakadni
Pillanatokat, amik tovaszálltak,
bár még létezni kívántak
Kiüresedett lelkeket
amelyek légüres térben lebegnek
Κι απορροφάμαι
απ' τους καπνούς του τσιγάρου μου και ζω ένα όνειρο
που δεν είναι δικό μου
και τότε έρχεσαι και συ
ζητάς τσιγάρο
ομώς εσύ φυσάς άλλο καπνό
És felszívódom
a cigaretta füstje közé keveredve, és egy olyan álomban élek
ami nem az enyém
és akkor te is betoppansz,
cigarettát kérsz
igen ám, de te, más füstöt fújogatsz...!
Μα εγω
κολλάω σε μιά κασσέτα ερωτεύομαι
ενα βυνίλιο κι αφήνω το τραγούδι
να οδηγεί τη σκέψη μου και μπαίνω
μες το σκοτάδι σου και΄κεί βρίσκω το φως μου
De én,
odaragadok egy magnókazettához, beleszerelmesedem
egy bakelit lemezbe, és hagyom hogy a dal
vezesse a gondolataimat, és belépek
a te sötétségedbe, ahol megtalálom a fényt, ami az enyém
Σ' ένα ταξίδι
που κρατάει όσο οι νότες
όσο οι νότες ταιριάξαν μεταξύ τους
σε μιά ζωή που κάποιος έζησε για λίγο
και η παραίσθηση την έκανε δική μου
Egy utazáson
ami addig tart, ameddig a dal kottajegyei
ameddig a dallamok illeszkednek egymáshoz
egy olyan életben, amit valaki egy ideig megélt
és e hallucináció, a sajátommá tette
Και τότε λες πως με καταλαβαίνεις
εγώ όμως ξέρω ο,τι κάποτε θα φύγεις
γιατί ζηλεύεις
οτι νιώθω εγώ στον κόσμο μου
που μια στιγμή τον νόμιζες δικό σου
És akkor azt mondod, megértesz engem,
de én tudom, hogy el fogsz hagyni egyszer
mert irigyeled,
hogy én, a saját világomban élek
amiről egy pillanatra azt hitted, hogy a tiéd...
Βλέπεις σκιές
κολλημένες στους τοίχους
τη μοναξιά να υπάρχει
μες τα χέρια σου
να την γυρεύεις
με τα μάτια κλεισμένα
να απορείς και να κοιτάς εμένα
Árnyakat látsz
a falra tapadva,
a magányt, ami
kezeid közt van
keresnéd
csukott szemmel
csodálkozva, és rám nézve
Μα εγώ
κολλάω σε μιά κασέτα ερωτεύομαι
ενα βινίλιο κι αφήνω το τραγούδι
να οδηγεί τη σκέψη μου και μπαίνω
μες το σκοτάδι σου και κει βρίσκω το φως μου
De én
odaragadok egy magnókazettához, beleszerelmeseem
egy bakelit lemezbe, és hagyom hogy a dal
vezesse a gondolataimat, és belépek
a te sötétségedbe, ahol megtalálom a fényt, ami az enyém
Σ' ένα ταξίδι
που κρατάει όσο οι νότες
όσο οι νότες ταιριάξαν μεταξύ τους
σε μιά ζωή που κάποιος έζησε για λίγο
και η παραίσθηση την έκανε δική μου
Egy utazáson
ami addig tart, ameddig a dal kottajegyei
ameddig a dallamok illeszkednek egymáshoz
egy olyan életben, amit valaki egy ideig megélt
és a hallucináció, a magamévá tette
Σ' ένα ταξίδι που μοιάζει με το όνειρο
του κόσμου αυτού που παραμένει τυφλός
σ' ένα ηχείο που στέκεται απόμακρο
σε μια γωνία κρυμμένο από το φως
Egy olyan utazáson, ami egy álomra hasonlít
ebben a világban, ami továbbra is vak
egy hangszóróban, ami megközelítehetetelenül áll
az egyik sarokban a fénytől rejtve
Βλέπω γυαλιά
που θέλανε να σπάσουν
ανθρώπους ήρεμους
που θέλανε να κλάψουν
Στιγμές απόμακρες
που θέλανε να υπάρξουν
άδειες ψυχές
που παραμείναν στο κενό
Üvegeket látok,
amik szilánkokra akartak robbanni
Nyugodt embereket,
akik meg sírva akartak fakadni
Pillanatokat, amik tovaszálltak,
bár még létezni kívántak
Kiüresedett lelkeket
amelyek légüres térben lebegnek
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-08-14 00:06:18), összesen 10 alkalommal
Λουλουδάκι του χειμώνα
φύτρωσε στον Παρθενώνα,
δεν το πήρανε χαμπάρι
παρά μόνο δυο φαντάροι
στο Χαϊδάρι, που μετρούνε
μέρες για ν' απολυθούνε.
A tél kicsi virága
a Parthenonon cseperedett fel,
Nem vette észre senki sem
csupán csak két katona
a Haidari-n, ahol azt számolgatják
vajon, mely napokra kapnak elbocsátást?
Δεν το νιώθουν οι διαβάτες
που περνούν σαν υπνοβάτες,
μοναχά το ζευγαράκι
σ' ένα πέτρινο παγκάκι,
που φιλιέται στόμα-στόμα
κάτω από τον Παρθενώνα,
που φιλιέται στόμα-στόμα
κάτω από τον Παρθενώνα.
Nem érzékelik a járókelők se,
akik, mint az alvajárók, haladnak mellette el,
Csupán csak egy párocska
egy kő padon,
akik, száj a szájban csókolódznak
A Parthenon alatt
Akik teli szájjal csókolódznak
A Parthenon tövében.
Πατησίων και Ομόνοια
φεύγουνε κρυφά τα χρόνια
και δεν παίρνουμε χαμπάρι
πότε αλλάζει το φεγγάρι,
λουλουδάκι του χειμώνα
ποιος να δει στον Παρθενώνα.
Patission és Omonia tere
az évek titokban settekedve telnek
és mi azt se vesszük észre,
hogy mikor változik a Hold,
akkor, a tél kicsi virágát,
ki is vehetné észre a Parthenon lábánál?
Δεν το νιώθουν οι διαβάτες
που περνούν σαν υπνοβάτες,
μοναχά το ζευγαράκι
σ' ένα πέτρινο παγκάκι,
που φιλιέται στόμα-στόμα
κάτω από τον Παρθενώνα,
που φιλιέται στόμα-στόμα
κάτω από τον Παρθενώνα.
Nem érzékelik a járókelők se,
akik, mint az alvajárók, haladnak mellette el,
Csupán csak egy párocska
egy kő padon,
akik, száj a szájban csókolódznak
A Parthenon alatt
Akik teli szájjal csókolódznak
A Parthenon tövében.
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-08-13 23:59:57), összesen 1 alkalommal
Στίχοι: Βασίλης Παπαδόπουλος
Μουσική: Δημήτρης Κορδατζής
Πρώτη εκτέλεση: Νότης Σφακιανάκης
Ταξίδεψέ με σ' ένα ταξίδι
χωρίς πυξίδα για οπουδήποτε
μαζί σου να 'μαι και δε φοβάμαι
σου λέω τίποτε
Vigyél el engem egy utazásra
Iránytű nélkül, érjünk bárhová..
Csak hadd legyek Veled, és akkor nem félek,
- ha mondom -, semmitől se!
Άλλοι κοιτούν τον ουρανό και χάνονται
εγώ δεν έμαθα ποτέ να δραπετεύω
άλλοι κοιτούν τον ουρανό και χάνονται
εγώ κοιτώ τα μάτια σου και ταξιδεύω
Mások az eget nézik, és odavesznek
Én nem tanultam soha elszökni
mások hiába nézik eget; eltűnnek
Én, csak a szemeidet nézem, és így utazom
Ταξίδεψέ με σ' ένα ταξίδι
που κάνουν λίγοι μακρύ κι απρόσμενο
κι αυτό το βράδυ και το άλλο βράδυ
και το επόμενο
Vigyél magaddal egy olyan utazásra,
Amit csak kevesen tehetnek meg: hosszúra és váratlanra!
A mai estén is, és a következő estén...
Majd aztán, az azt követőn...!
Στίχοι: Δημήτρης Χριστοδούλου
Μουσική: Μάνος Λοΐζος
Πρώτη εκτέλεση: Χαρούλα Αλεξίου
Στο μονοπάτι σαν θα βγεις,
Μιας ανοιξιάτικης αυγής,
Να μη ξεχάσεις να της πεις
Μια καλημέρα της ζωής
Amikor az ösvényre kiérsz,
Valamely tavaszi hajnalon,
Ne felejtsd el őt köszönteni
Egy jó reggelt-tel! Élet, szép napot!!
Μια καλημέρα είν' αυτή
Πες τη κι ας πέσει χάμω
Πες τη κι ας πέσει χάμω
Παλάτια χτίζουν οι θεοί
κι εμείς πάνω στην άμμο
κι εμείς πάνω στην άμμο
Hiszen ez egy szép nap!
Mondd ki, és aztán hadd vesszen el!
Mondd ki, és aztán hadd enyésszen el..!
Palotákat építenek az istenek
És mi meg a homokban élünk, lent
És mi a homokban a földön élünk, lent
Με τα χαράματα σαν βγεις
Από την πόρτα της ζωής
Μια καλημέρα να της πεις
Κι ας είσαι μόνος μες στη γη
Ám amikor kilépsz hajnal tájt
Az Élet ajtaján,
Néki: - Jó reggelt-tel köszönj,
Még akkor is, ha egyedül vagy a földön!
Μια καλημέρα είν' αυτή ...
Hiszen ez egy szép nap...!
Nem egészen értem Jox-ot, hogy miért nem teszi egyből ide azokat a nótákat, amiket megkedvel (főleg, ha a szövege is megvan, és csak le kellene fordítani...)?!?
Στίχοι: Μη διαθέσιμο
Μουσική: Μη διαθέσιμο
Πρώτη εκτέλεση: Μη διαθέσιμο
Μου λες πως φεύγουν οι στιγμές πιο γρήγορα απ'τον άνεμο
Ματιές που γιάτρεψαν πληγές ανήκουν πια στο παρελθόν
Μα μια αγκαλιά λέει πιο πολλά απ'όσα λές
Azt mondod, a pillanatok a szélnél is gyorsabban illannak el...
A pillantások, amik begyógyították a sebeket, már a múltban leledznek...
De egy ölelés, sokkal többet mond el, bármennyit is beszélsz
Όταν κρυφά χορεύουμε, στο σώμα μου τυλίγεσαι
με μια ματιά και ένα φιλί τρελαίνεσαι
Το άγγιγμά σου με μεθά, τα χείλη σου είναι φωτιά
που μέσα της θα καίγομαι
Amikor titokban táncolunk, a testem köré csavarodsz...
Egyetlen tekintettől, és egy csóktól eszed vesztve: megtébolyodsz...
Az érintésed megszédít, megrészegít engem, az ajkaid olyanok, mint a tűz...
és én, el fogok égni közöttük!
Μετά, αργά τις Κυριακές περίπατο στην αμμουδιά
Φιλία, παιχνίδια ερωτικά, μα δεν σου είναι αρκετά
και μια αγκαλιά σου δίνει πιο πολλά απ'όσα θες
Aztán, vasárnapok késő délutánjain, séta a homokfövenyen...
Barátságok, a szerelmi játékok, de mindez, neked nem elég
és egy ölelés, sokkal többet ad neked, mint szeretnéd...
Όταν κρυφά χορεύουμε, στο σώμα μου τυλίγεσαι
με μια ματιά και ένα φιλί τρελαίνεσαι
Το άγγιγμά σου με μεθά, τα χείλη σου είναι φωτιά
που μέσα της θα καίγομαι
Amikor titokban táncolunk, a testem köré csavarodsz...
Egyetlen tekintettől, és egy csóktól eszed vesztve: megtébolyodsz...
Az érintésed megszédít, megrészegít engem, az ajkaid olyanok, mint a tűz...
és én el fogok égni közöttük!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-08-13 23:57:51), összesen 2 alkalommal
Στίχοι: Μη διαθέσιμο
Μουσική: Μη διαθέσιμο
Πρώτη εκτέλεση: Dj Sanjuro
Δε σε ξέρω...μα έμαθα να σε ζηλεύω
Βλέπεις αυτή που αγαπώ στην αγκαλιά σου την βλέπω...
κι εγώ μόνος μου μένω...
Θεέ μου πόσο την θέλω...
Nem tudom: ki vagy...? De megtanultam, hogy féltékeny legyek rád, barátom!
Figyelsz? Mert akit szeretek, a karjaidban látom...
és mivel így, egyedül, én magamra maradok...
Istenem! Hogy én, őt, mennyire akarom...!
Θα`θελα να`ταν δικιά μου χωρίς εκείνη πεθαίνω...γιατί...
Γιατί να μη μπορώ εγώ να την κερδίσω...
Ξεριζώνω την καρδιά μου για να την φέρω πίσω...
Μα δεν τα καταφέρνω πάλι εσύ μου την κλέβεις...
Azt szerettem volna, ha ő az enyém, mert nélküle - bizony, meghalok én...! Miért...?
Miért van az, hogy nem én bírom megnyerni őt...?
Gyökerestül tépem ki a szívem, csak hogy ő visszatérjen...!
De sosem sikerül, mert te újra elcsaklizod tőlem...
Τη μικρή μου νεράιδα από τα χέρια μου παίρνεις!
Όλα δικά σου τα θέλεις μα πριν έρθεις εσύ...
την περίμενα εγώ στην αγκαλιά μου να μπει...
μα δεν φάνηκε...
κι έχασα το κορίτσι μου,
από τότε πολεμάω να ξεφύγω από την θλίψη μου!
Az én kicsi tündéremet a kikapod a kezeim közül!
Azt akarod, hogy minden a tiéd legyen, pedig mielőtt te jöttél volna...
én voltam az, ki arra várt, hogy az ölembe bújjon...!
De nem jött el...
...és én elvesztettem a lányt, aki az enyém lehetett volna!
És én azóta azért harcolok, hogy elmenekülhesek a szomorúság elől!
Μην με παρεξηγείς, ξέρω πώς δεν σε νοιάζει.
Ξέρω πως το τραγούδι μου αυτό σε αηδιάζει,
μα είναι ότι έχω, όλη μου η περιουσία,
ένα κομμάτι χαρτί και λίγο φαντασία
Πρόσεχε την γιατί εγώ δεν μπορώ,
νόμιζα θα`ρθεί να με βρει όμως δεν είναι εδώ,
γιατί από μας τους δυο εγώ είμαι ο χειρότερος,
στην καρδιά της μέσα είσαι σημαντικότερος!!
Ne érts félre, tudom, hogy téged nem érdekel.
Tudom, hogy a dalom számodra elviselhetetlen,
visszataszító, de minden birtokom ez; az énekem.
Ez a mindenem; egy darab papír, és némi képzelet.
Vigyázz reá, mert én ezt nem tehetem,
azt hittem - hogy rámtaláljon -, eljön, de nincsen itten,
mert kettönk közül, én vagyok a rosszabb,
és benn, a szívében, te vagy a fontosabb!
Δεν σε ξέρω αλλά να την προσέχεις!
Αυτή που αγαπώ εσύ την έχεις!
Θα`θελα να μαι εσύ...
για μία ώρα!
Να την είχα αγκαλιά...
για λίγο τώρα! / x2
Nem ismerlek, de vigyázz rá!!
Mert akit szeretek; a tiéd most már!!
Jó lenne, ha a helyedben lehetnék:
s hacsak egy órára is...
...ölelhetném!
Hogy tarthassák karjaim...
most... egy pillanatig! / x2
Πρόσεχέ την έχει περάσει πολλά,
ο χειρότερός της φόβος είναι η μοναξιά,
όταν δεν είναι καλά χάιδεψε της τα μαλλιά
πες της γλυκόλογα στ`αυτί και κράτησέ την σφιχτά!
Óvd őt! Már annyi mindenen átesett,
és a magány a legrosszabb, nem is a félelem!
ha nem jól megsimogatta a haját
Suttogj édes szavakat a fülébe, és tartsd őt szorosan!
Μην μου την κάνεις να κλαίει τέτοιο πλάσμα είναι κρίμα,
τα ματάκια της στοίχοι από το πιο όμορφο ποίημα!
Κι αν ποτέ σου θυμώσει δώσ' της μόνο αγάπη,
κοίταξε μην ραγίσει γιατί είναι σαν πορσελάνη.
Ne hagyd sose, sírni, kár az ilyen teremtésért,
a szemecskéi úgy beszélnek, mint a legszebb verssorok!
És ha valaha megharagudna rád, szeretetet adj neki csupán,
figyelj rá, nehogy szíve hasadjon, hiszen olyan ő, mint egy porcelán.
Όμορφη και πολύτιμη να της φέρεσαι έτσι,
Είναι ένας άγγελος που στην αυλή σου έχει πέσει.
Κάποια βράδια...κάτι θα πάθει νομίζει...
Να της κρατάς συντροφιά μέχρι τα μάτια να κλείσει
ή και να κοιμηθεί για να σε δει στα όνειρά της που θα είσαι ο φύλακας...
ο γλυκός πρίγκιπάς της.
Szépen viselkedj vele, mindig értékeljed!
Lásd, egy angyal ő, ki az udvarodba cseppent.
Valamelyik éjjel... úgy hiszi, baja esik majd...
Légy a közelében addig, amig mindig, el nem alszik!
Vagy ha el is alszik, álmaiban lássa, hogy te vigyázol rá...,
a legédesebb hercege.
Να πηγαίνετε βόλτες στα πιο όμορφα μέρη,
γιατί σιχάθηκε εδώ πέρα όλο τα ίδια να βλέπει...
Και μην ανησυχείς εγώ γίνομαι σκόνη,
δε θα την ενοχλήσω όσο κι αυτό αν με σκοτώνει!
Η καρδιά μου είναι μόνη να χαρείς επομένως
μ' αυτή που εσένα αγαπάει εγώ είμαι ερωτευμένος!
A legszebb helyekre menjetek ki sétálni!
Mert megunta itt már mindig, folyton ugyanazt látni...
És ne aggódj, mert én porrá vállok menten,
és nem fogom zavarni, mégha ez, meg is öl engem!
A szívem oly magányos, hát boldog légy
azzal, aki téged szeret, mégha szerelmes is vagyok belé!
Δεν σε ξέρω αλλά να την προσέχεις!
Αυτή που αγαπώ εσύ την έχεις!
Θα`θελα να μαι εσύ...
για μία ώρα!
Να την είχα αγκαλιά...
για λίγο τώρα! / x2
Nem ismerlek, de vigyázz rá!!
Mert akit szeretek; a tiéd most már!!
Jó lenne, ha a helyedben lehetnék:
s hacsak egy órára is...
...ölelhetném!
Hogy tarthassák karjaim...
most... egy pillanatig! / x2
Ο τρόπος που κοιτάζει - Az a mód, ahogy néz rám....
Στίχοι: Γιώργος Θεοφάνους
Μουσική: Γιώργος Θεοφάνους
Πρώτη εκτέλεση: Σάκης Ρουβάς
Όταν την είδα μπροστά μου / A percben, mikor megláttam magam előtt..,
όλα τα είδα σ' ένα λεπτό / Mindent megláttam benne! Az igazi nőt!
είπα πως θα το αντέξω / Kérdeztem: Hogy bírnék annak ellenállni,
χωρίς να παίξω το ρόλο αυτό / hogy e szerepjátékba, ne kelljen beszállni?
Amikor megláttam őt magam előtt,
az igazi nőt láttam meg egy pillanat alatt,
mondtam is, hogy fogom én kibírni majd,
anélkül, hogy eljátszanám ezt a szerepet.
Μα έλα που τρελαίνομαι / De hát eridj már! Hisz őrületbe eshetek!
και μπροστά της φαίνομαι / és előtte, olyannak festhetek,
σαν παιχνιδάκι μικρό / mint egy igen apró játékszer…
έλα που ζαλίζομαι / No, eridj..! Mert már szédülök bele!
στο βυθό της πνίγομαι / Fulladozok a mélyébe zuhanva, - s vele
ξέρω πως δε θα σωθώ / Tudom, úgysem menekülhetek (átéltem: elégszer...)!
De gyere, mert elmegy az eszem
és úgy tűnök előtte
mint egy kicsiny játékszer
gyere, mert rosszul vagyok
a tenger mélyén fuldoklok
tudom, nem menekülök meg...
Ο τρόπος που κοιτάζει / Óh, ahogyan nézni tud rám,
σαν ρεύμα με τινάζει / az rajtam - végig: - áramként fut ám!
σε πειρασμό με βάζει / Azzal nagy kísértésbe ejt, úgy ám!
δεν ξέρω αν μπορώ να κρατηθώ / Nem tudom, ellent bírok-e állni majdan?
ο τρόπος που με φτιάχνει / Mert ahogy megszédít, s felkavar engem,
το βλέμμα μου όταν ψάχνει / Meg mikor; keresni kezdi a tekintetem
κάποια στιγμή θα με κάνει / Tudom, valamely pillanatban eléreti velem,
το ξέρω να παραδοθώ / hogy számára, meg kell majd adjam magam…!
Az a mód, ahogy rámnéz
áramként ráz meg,
s kisértésbe visz engem
nem tudom ellenállok-e,
ahogyan megszédít engem
a tekintetem amikor keresgél
egyszer majd végez velem
s tudom, meg fogom adni magam...
Όσο τη βλέπω μπροστά μου / Ameddig őt magam előtt látom,
όλα τα βλέπω σε μια στιγμή / egy pillanat alatt minden; az egész lepereg!
κάνω πως δεν επιμένω / Mintha nem is akarnám - tetetni próbálom -,
και περιμένω την αφορμή / és közben, csak egyre, a lehetőséget lesem…
Ahogyan meglátom őt magam előtt,
egyszerre csak az igazi nőt látom,
s úgy teszek, mintha nem is akarnám
és közben csak a lehetőséget várom...
Θέλεις να φύγεις, φύγε
Θέλεις να ζήσεις, ζήσε
Όμως θυμούνται οι καρδιές μα και τα σώματα
είναι εκείνα των ανθρώπων τα ελαττώματα
Μα με μια λέξη ποιος διαγράφει τα ονόματα
Ha menni akarsz, hát menj!
Ha élni akarsz, hát élj!
Azonban a szív emlékszik és a test is
ezek az embereknek a hibái...
De egy szóval, ki törli ki a neveket?
Ζητάς το αδύνατο, το ακατόρθωτο
ζητάς το δύσκολο να σε ξεχάσω
Ζητάς το αδύνατο, το ακατόρθωτο
κι αυτά που ζήσαμε να τα διαγράψω
Kéred a lehetetlent, a kivitelezhetetlent
nehezet kérsz tőlem, hogy elfelejtselek
A lehetetlent kéred, képtelenséget
s mindazt mit átéltünk, hogy kitöröljem...
Θέλεις ν' αλλάξεις, φύγε
Θέλεις να κλείσεις, κλείσε
Όμως πονάνε οι καρδιές, πονούν τα σώματα
είναι παλιές αδυναμίες κι ελαττώματα
Μα με μια λέξη ποιος χωρίζει τα ονόματα
Váltani akarsz, hát menj!
Le akarod zárni, hát zárd le!
Azonban a szív sajog, s a test is szenved
ezek öreg hibák és gyengeség...
De egy szóval, ki tud szakítani a nevekkel?
Θ΄άλλαζαν όλα αν δε σ΄αγαπούσα
θα΄μουν πιο ψύχραιμη δε θα ξεσπούσα
θα σ΄ελευθέρωνα θα το μπορούσα
όλα τα λάθη σου θα προσπερνούσα
Δεν θα΄ταν πόλεμος δε θα νικούσα
δε θα περίμενα δε θα αργούσα
μόνο για μένα δε θα σε κρατούσα
θ΄άλλαζαν όλα αν δε σ΄αγαπούσα πια
Megváltozhatna minden, ha nem szeretnélek
higgadtabb lehetnék, s nem tombolnék
szabad lehetnél általam, erre képes lennék
s az összes hibádat megelőzném...
Nem lenne háború, s nem győzhetnék
nem várakoznék, s nem maradnék
kisajátítani nem akarnálak téged
megváltozna minden, ha már nem szeretnélek!
Τρέξε να γλιτώσεις τώρα τρέξε
αν σε πιάσω μπορεί να νιώσεις
πως η αγάπη δυναμώνει
κι έχει δύναμη που σκοτώνει
τώρα τρέξε αν φοβάσαι
απ΄τον έρωτα πιο μακριά,πιο μακριά
Fuss, hogy megmenekülj, fuss csak el!
Ha megfognálak téged, talán éreznéd
hogyan fokozódik a szerelem
és milyen ereje van, ami meg is ölhet
most fuss el, ha félsz
távolabb a szerelemtől, még messzebb...
Θ΄άλλαζαν όλα αν δε σ΄αγαπούσα
την ηρεμία σου δε θα χαλούσα
θα καταλάβαινα θα συγχωρούσα
δε θα χρωστούσες και δε θα χρωστούσα
Δεν θα΄ταν πόλεμος δε θα νικούσα
δε θα περίμενα δε θα αργούσα
μόνο για μένα δε θα σε κρατούσα
θ΄άλλαζαν όλα αν δε σ΄αγαπούσα πια
Megváltozna minden, ha nem szeretnélek
a nyugalmadat nem tenném tönkre
megértenék mindent, s megbocsátanék
egymásnak nem tartoznánk semmivel sem
Nem lenne háború, s nem győzhetnék
nem várakoznék, s nem maradnék
kisajátítani nem akarnálak téged
megváltozna minden, ha már nem szeretnélek!
Τρέξε να γλιτώσεις τώρα τρέξε
αν σε πιάσω μπορεί να νιώσεις
πως η αγάπη δυναμώνει
κι έχει δύναμη που σκοτώνει
τώρα τρέξε αν φοβάσαι
απ΄τον έρωτα πιο μακριά,πιο μακριά
Fuss, hogy megmenekülj, fuss csak el!
Ha megfognálak téged, talán éreznéd
hogyan fokozódik a szerelem
és milyen ereje van, ami meg is ölhet
most fuss el, ha félsz
távolabb a szerelemtől, még messzebb...
Στίχοι: Τέρυς Σιγανός
Μουσική: Γιώργος Ιωαννίδης
Πρώτη εκτέλεση: Πέγκυ Ζήνα
Μου κάνεις κόλπα, παίζεις παιχνιδάκια,
τώρα τελευταία μ' αποφεύγεις,
δεν με κοιτάς στα μάτια.
Είσαι λίγο κρύος, υπάρχει κάποια ψύχρα,
δεν μπορώ να καταλάβω αν
αν μου λες αλήθεια.
Trükközöl, játszod a kis játékaidat velem
mostanában kitérsz előlem
s nem nézel a szemeimbe.
Hideg vagy kissé, érzem köztünk a hűvösséget
nem tudnám megmondani se,
hogy vajon, igazat szólsz-e?
Αν πας με άλλη
θα σου σπάσω το κεφάλι,
γιατί σαν κι εμένα
για σένα δεν υπάρχει άλλη.
Ha másik nővel mennél el,
én beverem a fejedet!
Mert oly viszonyban mint én,
nem létezhet más neked!
Δικαιολογείσαι σαν μικρό παιδί·
αν ποτέ σε πιάσω, δε σε σώνουν
άνθρωποι ούτε θεοί.
Πρόσεξε καλά, θα γίνει σαματάς,
γιατί είσαι πονηρούλης
και άλλες μην κρυφοκοιτάς.
Mentegetőzöl, mint egy gyerek,
de ha egyszer elkaplak, nem menthetnek meg
sem emberek, sem istenek!
Vigyázz hát jól, különben lesz nagy haddel-hadd,
mert te egy huncut pasi vagy,
és más nők után, ne nézegess titokban!
Nincs beírva úticél.
(És a számomra továbbra sem ismert előadók!) 
