Στίχοι: Φοίβος Δεληβοριάς
Μουσική: Φοίβος Δεληβοριάς
Πρώτη εκτέλεση: Φοίβος Δεληβοριάς
Αν σε χάσω
Θα ξεχάσω
Που μένω
Και πως μ' έχουν βαφτισμένο
Ποιον κρυμμένο
Λόγο έχω κι ανασαίνω
Βγαίνω Πηγαίνω
Στη δουλειά μου ξενυχτώ
Ha elveszítelek,
Azt is elfeledem,
Hol élek,
És azt is, hogy meg lettem keresztelve
S hogy mily titokzatos
Okom van arra, hogy lélegezzek
Jövök Megyek
A munkahelyemen virrasztok
Θα τονιζώ
Πάντα λαθός τις λέξεις
Για να με ξαναπροσέξεις
Λάθος σχέσεις
Θ' αρχινάω και μαύρες σκέψεις
Τρέξεις δεν τρέξεις
Να 'μαι έτοιμος γι αυτό
A hangsúlyjeleket majd
Mindig rosszul teszem ki a szavakra,
Hogy újra felfigyelj rám
Téves kapcsolatokba
Kezdek, és sötét gondolatokba merülök,
Hogy fussak, vagy ne fussak?
S mindenre készen álljak
Αν σε χάσω
Θα ξεχάσω
Πως μοιάζω
Και με ποια φωνή φωνάζω
Σου φωνάζω
Κι ανατέλλω και βραδιάζω
Βάζω και βγάζω
Τα άστρα από τον ουρανό
Ha elveszítelek,
Azt is elfeledem,
Hogy mire hasonlítok,
És milyen hangon kiabálok
Kiáltom a nevedet
És örökké virrasztok, és rám alkonyodik,
És csak számlálom, teszem-veszem
A csillagokat fenn az égen
----------------------------------
If I lose you
If I lose you
I will forget
Where I live
And how I was baptized
Which hide
I have reason and i breath
I come out I go out
At my work i pass the night
Ha elvesztelek téged
El fogok feledkezni
A hely, ahol élek
És az, hogy engem hogyan kereszteltek meg
Melyikek bújnak el
Nekem okom van és én lélegzet
Kijövök elmegyek
A munkámnál lehagyom az éjszakát
I will accent
Always wrong the words
To pay attention again to me
Wrong relationships
I will start and black thoughts
Run or don't run
To be ready for that
Én hangsúly
Sértsd meg a szavakat mindig
Megint figyelni nekem
Hibás kapcsolatok
Gondolatokat fogok feketíteni és el fogom indítani őket
Fuss vagy ne fuss
Készen állni arra
If i lose you
I will forget
How I like
I shout you
And I rise and I am overtaken by the nightfall
I put and I remove
The stars from the sky
Ha elvesztelek téged
El fogok feledkezni
Az, hogy hogyan kedvelek
Kiáltalak téged
És emelkedek és engem megelőz az alkony
Engem tettek és kiköltözöm
A csillagok az égből
Legutóbb Stratos szerkesztette (2009-05-02 16:55:37), összesen 1 alkalommal
Στίχοι: Φοίβος Δεληβοριάς
Μουσική: Φοίβος Δεληβοριάς
Πρώτη εκτέλεση: Φοίβος Δεληβοριάς
Όμορφη μου Έλσα,
για πάντα στην καρδιά μου θα 'σαι μέσα,
τέλειο Ελσάκι,
σου οφείλω ένα δικό σου τραγουδάκι.
Oh, gyönyörűszép Elzám,
örökké a szívem mélyén leszel!
Elzácska, te tökéletes,
Egy hozzád szóló dallal tartozom neked.
Σ' έχω χαϊδεμένο, σ' έχω απολύτως κακομαθημένο,
μα αν είναι ένα κορίτσι που το αξίζει,
αυτό είσαι σύ,
και ο Φοίβος το γνωρίζει, το γνωρίζει...
Annyira elkényeztettelek, és szinte teljesen elrontottalak,
De ha van egy olyan lány, aki megérdemli azt,
az TE vagy,
és Foivos ezt tudja jól, felismeri...!
Τρέμε Χατζηγιάννη,
κανένα απ' τα σουξέ σου δε με φτάνει,
ως εδώ Τσαλίκη,
για σένα ήρθε τώρα η θεία δίκη.
Reszkess Hatzigiannis!
Semelyik slágered, a nyomomba nem érhet!
Eddig volt, neked is Tsalikis,
eljött most neked is a végzet!
Φέτος θυμηθείτε,
το καλοκαίρι σκούρα θα τα βρείτε,
στα club συνέχεια θα χορεύουν μέσα,
μ' αυτό το τραγουδάκι για την Έλσα, για την Έλσα...
Az idén, emlékezzetek rá
A nyarat sötététnek fogjátok találni,
Mert a klubokban, benn, folyton táncolni fognak,
erre az Elzának szóló dalra, ami Elzáról szól majd...
Όλοι μιλάνε αορίστως και γενικώς,
φοβούνται μην εκτεθούνε προσωπικώς.
Μα εγώ δεν ντρέπομαι, μόνο εσένα σκέφτομαι,
στο μυαλό μου κόλλησες, είσαι ρεφρέν δυνατό.
Mindenki homályosan és csak általánosan beszél,
félnek, nehogy kompromitálják magukat.
De én nem vagyok szégyenlős, csak tereád gondolok,
beragadtál az elmémbe, mert olyan egy dögös refrén vagy...!
Όμορφη μου Έλσα,
για πάντα στην καρδιά μου θα 'σαι μέσα,
τέλειο Ελσάκι,
ορίστε το δικό σου τραγουδάκι.
Oh, szép Elzám,
örökké a szívem mélyén leszel
Elzácska, te tökéletes,
Tessék! A Te dalod - Ez, itt, NEKED!
Σ' έχω χαϊδεμένο, σ' έχω απολύτως κακομαθημένο,
μα αν είναι ένα κορίτσι που το αξίζει,
αυτό είσαι σύ,
και ο Φοίβος το γνωρίζει, το γνωρίζει...
Annyira elkényeztettelek, és szinte teljesen elrontottalak,
De ha van egy olyan lány, aki megérdemli azt,
az TE vagy,
és Foivos ezt tudja jól, felismeri...!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-08-25 13:59:09), összesen 1 alkalommal
Στίχοι: Γιώργος Μουκίδης
Μουσική: Γιώργος Μουκίδης
Πρώτη εκτέλεση: Πέγκυ Ζήνα
Πρέπει να ντρέπεσαι πρέπει να κλαις
Δικαιολογίες άλλο πια μην μου λές, μην κουράζεσαι
Δεν μαγαπάς δεν νοιάζεσαι
Πρέπει να ψάξω άλλη αγάπη να βρώ
δεν είναι εύκολο δεν είναι αρκετό
κι εσύ βιάζεσαι, να φύγεις ετοιμάζεσαι
Szégyellned kell magad és sírnod kell
több kifogást már ne mondj nekem, ne fárassz engem
nem szeretsz engem, nem számítok neked
másik szerelmet kell, hogy keressek
nem könnyű, de ez nem elég
és te sietsz s készülsz már, hogy elmenj
Βουρκωμένα τα μάτια, τα χείλη στο στόμα στεγνά
Δεν θα πας δεν θα πας πουθενά
Το ονομά σου φωνάζω
δακρίζω στον κόσμο μπροστά
Μα εσύ μα εσύ πουθενά
Könnybe lábadt szemem s az ajkam, a szám kiszáradt
te nem mehetsz majd, nem mész sehova
kiáltom a nevedet
a világ előtt hullatom a könnyem
de te, de te sehova...
Όταν σε σκέφτομαι γελάω πονώ
την μοναξιά μου μες στα μάτια κοιτώ
Σε φαντάζομαι σε θέλω σε χρειάζομαι
Κι όταν θυμάμαι όλα αυτά που έχεις πει
Ένα παράπονο με πιάνει γιατί και θυμώνω που για σένα ακόμα λιώνω
Amikor rád gondolok, nevetve szenvedek
s a magányomat látom a szemedben
elképzellek téged, akarlak és rád van szükségem
és amikor eszembe jut mindaz, amit mondtál nekem
rámtör egy fájdalom mert feldühít, hogy gyötrődöm utánad még
ααααααααααα για νααααααααα για ναααααααααααα νααααααααα
aaaaaaaaaaaa ja naaaaaaaaa ja naaaaaaaaaaa naaaaaaaa
Βουρκωμένα τα μάτια, τα χείλη στο στόμα στεγνά
Δεν θα πας δεν θα πας πουθενά
Το ονομά σου φωνάζω
δακρίζω στον κόσμο μπροστά
Μα εσύ μα εσύ πουθενά
Könnybe lábadt szemem s az ajkam, a szám kiszáradt
te nem mehetsz majd, nem mész sehova
kiáltom a nevedet
a világ előtt hullatom a könnyem
de te, de te sehova...
Βουρκωμένα τα μάτια, τα χείλη στο στόμα στεγνά
Δεν θα πας δεν θα πας δεν θα πας δεν θα πας πουθενά
Το ονομά σου φωνάζω
δακρίζω στον κόσμο μπροστά
Μα εσύ μα εσύ μα εσύ μα εσύ πουθενά πουθενά πουθενά
Könnybe lábadt szemem s az ajkam, a szám kiszáradt
te nem mehetsz majd, nem mész sehova
kiáltom a nevedet
a világ előtt hullatom a könnyem
de te, de te sehova...
Στίχοι: Φοίβος
Μουσική: Φοίβος
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Μαζωνάκης
Πες μου τι συμβαίνει είσαι η μόνη σκέψη μέσα στο μυαλό μου
βρίσκομαι συνέχεια κολλημένος πάνω στο τηλέφωνό μου
κι όλο παίρνω για να σου πω
Mondd meg nekem mi történik, csak te jársz a fejemben
folyamatosan a telefonomra vagyok tapadva
s mindig a kezemben tartom, hogy veled beszélhessek
Σ΄έχω επιθυμήσει σ΄έχω επιθυμήσει
έφυγες πριν δύο λεπτά κι ήδη μου΄χεις λείψει αρκετά
Σ΄έχω επιθυμήσει σ΄έχω επιθυμήσει
δε μπορώ μακριά σου λεπτό γύρνα χάρη θα στο χρωστώ
σ΄έχω επιθυμήσει
Hiányzol nekem, vágyódok már utánad
két perce mentél el s már hiányzol nekem
vágyakozom utánad és már kívánlak
egy pillanatig sem bírom távol tőled, térj vissza a tiéd leszek
vágyódok már utánad...
Δεν μ΄αναγνωρίζω δεν μπορώ να ελέγξω πια τον εαυτό μου
μόλις πριν σε πήρα μα σε παίρνω πάλι ...
μάντεψε μωρό μου
ξαναπήρα για να σου πω
Nem ismerek magamra, már nem tudom irányítani önmagamat
most beszéltünk, de már újra téged hívlak ...
érezz engem kedvesem
ismét felhívtalak, hogy beszélhessek veled
Σ΄έχω επιθυμήσει σ΄έχω επιθυμήσει
έφυγες πριν δύο λεπτά κι ήδη μου΄χεις λείψει αρκετά
Σ΄έχω επιθυμήσει σ΄έχω επιθυμήσει
δε μπορώ μακριά σου λεπτό γύρνα χάρη θα στο χρωστώ
σ΄έχω επιθυμήσει
Hiányzol nekem, vágyódok már utánad
két perce mentél el s már hiányzol nekem
vágyakozom utánad és már kívánlak
egy pillanatig sem bírom távol tőled, térj vissza a tiéd leszek
vágyódok már utánad...[/youtube]
Ellinolatri is szülinapos ma, és én is Vízöntő vagyok... de hamár nemrégiben megismerkedtünk ezzel az előadóval, aki a most következő nótájának címét is pont az édesapám keresztnevére keresztelte - aki szintén a napokban tarthatta volna meg a születésnapját (ha megérte volna még ezt az utóbbi elröppenő negyedszázadot) -, tehát szintén Vízöntő volt...( ) ráadásul Vízkersztkor volt a nevenapja is...
Hát, hadd ajánljam Néki is ezt a nótát...!
Θα 'ρθω κάποια μέρα απ' το γραφείο να σε πάρω απ' τη δουλειά
Να πάμε βόλτα στο Θησείο στην αρχαία αγορά
Να μου πάρεις ένα γλυφιτζούρι και να δούμε τον Σαμψών
Να ματώνεται στην πέτρα της ζωής των αλλονών
Egy napon, eljövök majd érted az irodába, hogy a munkából magammal vigyelek
a Thisseio-hoz, az ókori, ősi piacra, egy sétára: Veled!
Hogy számomra nyalókát vehess, és hogy megnézzük Sámsont
aki elvérzik a kövön, mások életétől
Θα αγοράσεις το ΑΝΤΙ ή τα ΝΕΑ θα μυρίζεις after shave
Θα σε ρωτάω για τον Θησέα και θα προσπαθώ να σε πείσω
να μου πάρεις πακοτίνια και θα σου βαράω μπουνιές
Και θα σε φωνάζω Φώτη και συ Φοίβο θα με λες
Megvásárlod a az ANTI magazint, vagy az NEA újságot, miközben after shave illat árad rólad
Thézeuszról kérdezlek, és megpróbállak meggyőzni majd,
hogy zsákbamacskát vegyél nekem, és miközben öklözöm a hasad
És Fotisznak foglak szólítani, míg te Fívosznak hívsz majd engemet
Κι ύστερα θα γίνω εικοσιένα και συ σαρανταεννιά
Τα Μίκυ Μάους μου σκισμένα τα ΑΝΤΙ σου σε κουτιά
Θα αποφεύγω να σε δω στα μάτια θα μου μάθεις να οδηγώ
Να πηγαίνω με τετάρτη προς το στρατιωτικό
Aztán, majd én huszonegy éves leszek, és te negyvenkilenc
A Mickey Mouse képregényeim; szakadtak lesznek, az ANTI magazinjaid dobozokban
Kerülni fogom a tekintetedet, és meg fogsz tanítani kocsit vezetni
Hogy ha eljön a szerda, a hadseregbe tudjak menni
Δεν νομίζω πως θα καταφέρω να σε πω ποτέ μπαμπά
Ούτε να σου δείξω όσα ξέρω κι όσα νοιώθω στη καρδιά
Μα όταν κάποια μέρα στο Θησείο θα βγάζω βόλτα ένα μικρό
Θα με αποκαλέσει Φοίβο και εγώ Φώτη θα τον πω
Nem hiszem, hogy valaha is apának foglak szólítani,
és hogy mit tudok, és a szívemben mit érzek, nem is fogom megmutatni,
De amikor egy napon Thisseió-ban fogok egy gyerkőcöt sétáltatni
Fívosznak hív majd, és én Fotisznak fogom szólítani
Στίχοι: Γιάννης Δόξας
Μουσική: Γιώργος Σαμπάνης
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Σαμπάνης
Σηκώθηκες χαράματα
βαλίτσες για να φτιάξεις
κι αυτά τα μικροπράγματα
παλιάς αγάπης γράμματα
Μπροστά μου να τα κάψεις
Felkeltél hajnalok hajnalán,
hogy elkészítsd a bőröndöket,
és hogy eme az apró dolgokat,
a régi szerelmes leveleket...
Előttem elégésd.
Πονάνε τα χαράματα
Αντίο λες και βρέχει
Για κοίτα με κατάματα
εδώ, δεν έχει κλάματα
εδώ, η καρδιά θα αντέχει
Fáj nekem ez a pirkadat
Isten véled! - szólsz, és mintha dézsából öntenék
Nézz csak rám, nézz szembe velem,
itt, nincsen sírásnak helye
itt, a szívnek kell majd kibírnia!
Κλείσε πίσω σου την πόρτα
πως λυπάσαι μη μου πεις
τη συνείδησή σου ρώτα
πριν βγεις
Κλείσε πίσω σου την πόρτα
να γυρίσω το κλειδί
αφού ξέρω πως ξανά δε θα 'ρθεις
γιατί δε πιστεύω πια στα θαύματα
Csukd be az ajtót mögötted,
hogy sajnálod, azt el ne mondd!
Kérdezd a lelkiismeretedet
mielőtt kilépnél az ajtón Csukd be az ajtót mögötted
hogy elfordíthassam a kulcsot,
hiszen tudom, hogy vissza, sose térsz újra
mert nem hiszek többé a csodákban,
mert nem hiszek többé a csodákban!
Ετούτα τα χαράματα
ποτέ μη ξημερώσουν
στου νου μου τα χαλάσματα
να κλειναν τα τραύματα
νωρίς να με λυτρώσουν
Eme hajnalokon
soha ki ne pirkadjon
s az agyam törmelékein
záródjanak be a sebek
korán váltsanak meg engemet
Στίχοι: Φώντας Λάδης
Μουσική: Μάνος Λοΐζος
Πρώτη εκτέλεση: Γιάννης Πουλόπουλος
Καράβια αλήτες μας σφύριξαν κάτι.
Μας είπαν ελάτε, μας κλείσαν το μάτι.
Μπροστά μας περνάνε, μα δε σταματάνε.
Τα άσπρα πανιά τους δεν ήταν για μας.
Sok hajónyi bunkó füttyögött át hozzák valamit.
Gyertek! - kiáltozták, és mindegyik ránk kacsint.
Mellettünk elhaladva elénk vágnak, de meg nem állnak.
A fehér vitorláik, oh, ...úgy sem volt hozzánk való!
Refren: Στο 'να μου χέρι το τσιγάρο
μοιάζει με χαμένο φάρο.
Κι άμα θα σβήσει, θα 'ρθει μπόρα.
Σχόλασε το γλέντι τώρα.
Egyik kezemben a cigaretta izzik,
elveszett világítótoronyra hasonlít.
És ha kialszik, a viharral felhők jőnek.
Na, ennek a mókának most lőttek...
Καράβια περάσαν, χαθήκαν στα βάθη.
Γιατί μας γελάσαν κανείς δε θα μάθει.
Ανάποδη μέρα, τα τράβηξε πέρα.
Σ' αυτό το λιμάνι δεν φεύγει κανείς.
Hajók haladtak el, s a messzi távolba tűntek.
És senki se fogja tudni már, miért tréfáltak meg bennünket...
Fejtetőre állt e nap, kicsit már uncsi..
Ebből a kikötőből, már senki se fut ki...!
Refren: Στο 'να μου χέρι το τσιγάρο
μοιάζει με χαμένο φάρο.
Κι άμα θα σβήσει, θα 'ρθει μπόρα.
Σχόλασε το γλέντι τώρα.
Egyik kezemben a cigaretta izzik,
elveszett világítótoronyra hasonlít.
És ha kialszik, a viharral felhők jőnek.
Na, ennek a mókának most lőttek...
Mondom, hogy béna vagyok! Nem találtam a magyar fordítását a kérdéses számnak. Ha hazaértél a dógozódból, és még van energiád akkor átküldöd? Köccce!!!
Στίχοι: Γιώργος Πηλιανίδης
Μουσική: Γιάννης Παπαδόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Νότης Σφακιανάκης
Ένα γράμμα για το δόλιο του πατέρα
για τη μάνα του που λιώνει από καημό
τα όνειρά του όλα τα σκόρπισε μια σφαίρα
ήταν μόνο, μόνο είκοσι χρονών
Egy furfangos apának szóló levél,
és az anyának, akit bánat emészt...
Ám, minden álmát szétszórta egy lövedék,
és csupán..., csupán csak húsz éves volt még!
Ήταν τέλη καλοκαιριού, ημέρα αποφράδα
και στον αέρα ακούστηκε το ζήτω η Ελλάδα
Το σώμα του παλικαριού σωριάστηκε στο χώμα
μα η ψυχή του ελεύθερη εδώ πλανιέται ακόμα
Egy sötét, nyár végi nap volt,
amikor a levegőben az: - Éljen Görögország! - felhangzott...
A legényke teste végigterült a homokos talajon,
de a lelke itt lebeg még; SZABADON!
Το 'χε πια από καιρό αποφασίσει
η ζωή του γκρίζος ουρανός
τη στερνή του την πνοή ήταν ν' αφήσει
μα η καρδιά του βράχος ήτανε σωστός
Hiszen eldöntötte már, réges rég...
mert az élete olyan, akár a szürke ég...!
Küszködött az utolsó lélegzettel, mit ki akart lehelni
de a szíve, mint rendületlen szikla, tovább kívánt verni...
Ήταν τέλη καλοκαιριού, ημέρα αποφράδα
και στον αέρα ακούστηκε το ζήτω η Ελλάδα
Το σώμα του παλικαριού σωριάστηκε στο χώμα
μα η ψυχή του ελεύθερη εδώ πλανιέται ακόμα
Egy sötét, nyár végi nap volt,
amikor a levegőben az: - Éljen Görögország! - felhangzott...
A legényke teste végigterült a homokos talajon,
de a lelke itt lebeg még; SZABADON!
Στίχοι: Φοίβος ΔεληβοριάςΜουσική: Φοίβος Δεληβοριάς
Πρώτη εκτέλεση: Φοίβος Δεληβοριάς
Title: Xai Xaou Ar Giou
Artist: Foivos Delivorias
Album: I Zoi Mono Etsi Einai Oraia
Αν για σας Ελλάδα σημαίνει "χάι χάου αρ γιου?"
κι όχι αυτή η ζαλάδα στα ταξιδάκια του φιλιού
θα καρφώσω στις σκέψεις σας, στις σπασμένες τις λέξεις σας
το κοντάρι του Άι-Γιωργού
Hogyha számotokra Görögország csak annyit jelent: -"Hello, hogy vagy?"
És nem azt a szédületet, a csókok apró kirándulásain át
Nekiszegezem, s döföm a gondolataitoknak, az eltört a szavaitoknak
Szent György lándzsáját!
Νιώθω τόσο μόνος μου δίχως ταίρι και γεννιά
δεν καλμάρει ο πόνος μου με αντιβιοτικά
με φρου-φρου και μ' αρώματα, με μισθούς κι επιδόματα
και με vivident φιλιά
Egy társ, és a korombeliek nélkül, annyira egyedül érzem magam,
S a fájdalmam sem csillapodik antibiotikumokkal
cicomákkal, és parfümökkel, bérekkel és járadékokkal
és a vivident-rágógumis csókokkal
Πονεμένη μου καρδιά
ντύσου λίγο πιο ζεστά
κάνει παγωνιά
Oh, én sebzett, fájdalommal teli a szívem,
Öltözz kicsit melegebben!
Nagy a fagy odakünn, óriási a hideg!
Αν εσείς τη βρίσκετε με βουτιές μες στο ρετρό
χάνεστε και βρίσκεστε σε ταξί και σε μετρό
αν πετάτε τον έρωτα στης ζωής τ' ασιδέρωτα
τότε 'γώ δεν είμαι εδώ
Ha ott akartok lenni egy fejesugrással a retróban,
Felszívódtok, és taxiban találjátok magatokat, vagy metróban
Vagy ha eldobjátok szerelmetek az élet kíméletlen brutalitásába
akkor én, már itt sem vagyok!
Ο Θεός μ' αδίκησε και με γέννησε λαπά,
γράφω τραγουδάκια και δε γυρεύω ποσοστά,
δεν ορίζω κανένανε κι όμως χάρη σ' εμένανε
κελαηδούν και τα μπετά
Isten vétett ellenem és mélának, gyatrának hozott a világra,
Dalocskákat faragok, és nem tötök babérokra
nem ítélek meg senkit se, és mégis az örömömre
Még a beton is trillázva énekel
Πονεμένη μου καρδιά
ντύσου ακόμα πιο ζεστά
κάνει παγωνιά
Oh, én sebzett, fájdalommal teli a szívem,
Öltözz kicsit melegebben!
Nagy a fagy odakünn, óriási a hideg!
Πού 'ναι εκείνη η χώρα που μου υποσχόσουνα παλιά
τότε που μου έδινες σημασία και φιλιά
πού 'ναι εκείνη η πατρίδα, τα γαλανά της τα ύδατα
δεν τα βλέπω πουθενά
Hol van az az ország, a hely ami ígéretekkel halmozott el régen?
Akkor, amikor számodra még fontos voltam, és csókokat adtál nékem?
Hol van már az a haza, a csodás kék tengervize?
Nem látom őket sehol...! Nincs, sehol sincsen!
Χρόνια την προσμένω κι ωστόσο δεν ανησυχώ
με τ' αυτί στημένο προς της ψυχής μου την ηχώ
την ακούω να σφυρίζει και να σιγοψιθυρίζει
την τελευταία επωδό:
Évek óta számítottam rá, és mégsem nyugtalankodom
a fülemet hegyezve figyelek lelkem rezdüléseire
Hallani vélem, ahogy sípolja, sziszegve, sutyorogva
az utolsó refrént:
"Βγάλ' τα ρούχα σου καρδιά
της ζωής η παγωνιά
δεν θερίζει πια..."
"Vesd le hát a ruhákat te szív!
Az élet hidege, fagyos lehellete
számomra már, nem élvezet... "
Στίχοι: Μη διαθέσιμο
Μουσική: Μη διαθέσιμο
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Παπαδόπουλος
Περπάτησα μεσ΄τους δρόμους που είχαμε εμείς βρεθεί
δε θέλει τους δυο μας μόνους η νύχτα να ξαναδεί
ανέτρεψα τα γραμμένα στης μοίρας μας τη γραμμή
τα όνειρα τα χαμένα η αγάπη μας θα τα βρει
Jártam az utakat, amikre együtt találtunk rá
az éjszaka minket nem akar újra egyedül látni
számunkra a sors elátkozva van megírva
az elveszett álmokat szerelmünk fogja megtalálni
Όσα θέλω και ζητάω όσα ονειρεύτηκα
μεσ΄τα μάτια σου τα είδα και σε ερωτεύτηκα
όσα χάσαμε θα βρούμε τώρα που είμαστε μαζί
όσα είχα κι όσα έχω στη ζωή μου είσαι εσύ
όσα είχα κι όσα έχω στη ζωή μου είσαι εσύ...
Mindazt amit megálmodtam, azt akarom és keresem
megláttam mindet a szemeidben és belédszerettem
mindazt mit elvesztettünk, most együtt megtaláljuk majd
minden ami az enyém volt és most van az életemben, az te vagy
minden ami az enyém volt és most van az életemben, az te vagy....
Μαζί σου εγώ υπάρχω και ξαναζώ
μαζί σου αγγίζω τον ουρανό
μαζί σου μόνο αξίζει να ζω
μαζί σου...
Veled együtt létezek én és újraélek
együtt veled elérem az eget
s csak veled érdemes élnem
együtt veled...
Αφήσαμε την αγάπη στον χρόνο να πληγωθεί
τα βράδια μας γίναν στάχτη σε μία λάθος στιγμή
κουράστηκαν οι καρδιές μας να ζούνε στη μοναξιά
απόψε πάλι οι δυο μας θα είμαστε αγκαλιά
Hagytuk megsebezni idővel a szerelmet
az estéink porrá váltak egy elhibázott pillanatban
mindkettőnk szíve belefáradt, hogy magányban éljen
ma este mi ketten újra öleljük majd egymást
Όσα θέλω και ζητάω όσα ονειρεύτηκα
μεσ΄τα μάτια σου τα είδα και σε ερωτεύτηκα
όσα χάσαμε θα βρούμε τώρα που είμαστε μαζί
όσα είχα κι όσα έχω στη ζωή μου είσαι εσύ
όσα είχα κι όσα έχω στη ζωή μου είσαι εσύ
Mindazt amit megálmodtam, azt akarom és keresem
megláttam mindet a szemeidben és belédszerettem
mindazt mit elvesztettünk, most együtt megtaláljuk majd
minden ami az enyém volt és most van az életemben, az te vagy
minden ami az enyém volt és most van az életemben, az te vagy....
Μαζί σου εγώ υπάρχω και ξαναζώ
μαζί σου αγγίζω τον ουρανό
μαζί σου μόνο αξίζει να ζω
μαζί σου...
Veled együtt létezek én és újraélek
együtt veled elérem az eget
s csak veled érdemes élnem
együtt veled...
Τι παράξενο αυτό
Να 'σαι το άλλο μισό
Το μεγάλο μου μυστικό...
Σβησ 'το φως και έλα πιες
Ανασφάλειες και ενοχές
Σβήστα όλα μα εσύ να καις
Mily furcsa ez,
hogy Te légy a másik fele
az én nagy titkomnak...!
Oltsd el a fényt és jöjj, igyál!
A bizonytalanságokat és bűnöket oltsd ki;
Törölj ki mindent, csak egyedül Te maradj!
Ξέρω ώρα είναι να φύγεις
το ξέρω ώρα είναι να φύγεις
Λατρεμένο το απαγορευμένο λες
Αγκαλιά μου μέσα στα φιλιά μου κλαις
Δεν σ 'αφήνω δε σε δίνω πια και
Δεν είναι η αγάπη έγκλημα..έγκλημα...
Tudom, itt az idő, menned kell
Tudom, eljött az idő... menned kell!
Azt mondod imádatod - tiltott dolog
Az ölemben a csókjaim közt sírsz
Nem hagylak- nem adlak senkinek se már, hisz;
Nem bűn a Szerelem... nem bűn...!
Συνωμότησα εγώ σε παιχνίδι για δυο
Στον παράλογο πειρασμό
Πριν ντυθείς να σου πω πως το ρούχο σου είμαι 'γω
Να με νιώθεις εγώ είμαι εδώ...
Kiterveltem én egy játékot, kettőnk részére
Az esztelen kísértésbe
Mielőtt felöltözől, hadd mondjam el, hogy a ruhád, én vagyok
érezz engem, mert én itt vagyok...
Ξέρω ώρα είναι να φύγεις
Το ξέρω ώρα είναι να φύγεις...
Λατρεμένο το απαγορευμένο λες
Αγκαλιά μου μέσα στα φιλιά μου κλαις
Δε σ 'αφήνω δε σε δίνω πια και
Δεν είναι η αγάπη έγκλημα...έγκλημα...
Tudom, itt az idő, menned kell
Tudom, eljött az idő... menned kell!
Azt mondod imádatod - tiltott dolog
Az ölemben a csókjaim közt sírsz
Nem hagylak- nem adlak senkinek se már, hisz;
Nem bűn a Szerelem... nem bűn...!
Πριν ντυθείς να σου πω πως το ρούχο σου είμαι εγώ
Να με νιώθεις εγώ είμαι εδώ
Λατρεμένο το απαγορευμένο λες
Αγκαλιά μου μέσα στα φιλιά μου κλαις
Δε σ 'αφήνω δε σε δίνω πια και
Δεν είναι η αγάπη έγκλημα...
έγκλημα....
Mielőtt felöltözöl, hadd mondjam el, hogy a ruhád, én vagyok,
érezz engem, mert én itt vagyok...
Azt mondod imádatod - tiltott dolog
Az ölemben a csókjaim közt sírsz
Nem hagylak- nem adlak senkinek se már, hisz;
Nem bűn a Szerelem...
nem bűn...!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2025-01-30 02:07:42), összesen 2 alkalommal
Nem lehet tudni, hogy ki adta elő először, s hogy ki szerezte a zenéjét - de ez nem von le az élvezeti értékéből.
A lényeg, hogy sajnos az énekelt szöveg itt-ott, 1-2 szóval eltér a Stixoi-n talált szövegtől...
...de hallás után inkább nem kontárkodom bele a szövegbe...
(Nem különösebben lényeges az a pár szó... elfelejtődött, vagy rosszul rögzült, és kitaláltak helyette más hasonlót...)
Σ' αγαπώ / Szeretlek
Στίχοι: Άκης Μίσκος
Μουσική: Μη διαθέσιμο
Πρώτη εκτέλεση: Μη διαθέσιμο
Άλλες ερμηνείες: Κωστας Ηλιου
Δεν περνά αυτή η νύχτα, δεν περνά
Να σε δω μονάχα, μια σου ματιά / Mia sztigmi monáha mia szu matiá
Αυτή η αγάπη... Αυτή η αγάπη
Κάνε θεέ μου να είναι αληθινή
Απ’ την ανάσα σου, παίρνω και εγώ αναπνοή.
Nem múlik ez az éjszaka! Oh, nem akar múlni, soha...
Oh, csak láthatnálak téged, csupán egyetlen pillantásodat! / Csak egy pillanatra..., egyetlen pillantásod... Ez a szerelem... Ez a szerelem...
Istenem! Add, hogy igaz legyen!
A lélegzeteden át, juthatok én is levegővételhez.
Σε θέλω τόσο μόνο για μένα /Annyira akarlak, és csak magamnak! Ísze já ména, ísze í zoi / Te vagy számomra... Te vagy az élet!
Σ’ αγαπώ, μακριά σου όλα μοιάζουν ψέμα
Σ’ αγαπώ, την ζωή μου δίνω εγώ για σένα
Σ’ αγαπώ, είσαι ο χτύπος στην δική μου την καρδιά. /x2
Szeretlek téged, nélküled mindent hazugságnak vélek
Szeretlek téged, az életemet adom én; tenéked!
Szeretlek téged, te vagy a szívem lüktetése. /x2
Δεν περνά αυτή η νύχτα δεν περνά
Μακριά απ’ την δική σου αγκαλιά
Εδώ να μείνεις μην μ’ αφήσεις γι ’άλλη συντροφιά
Νιώθω στα χείλη ακόμα τα υγρά φιλιά.
Nem múlik ez az éjszaka! Oh, nem akar múlni, soha!
Tőled távol, búsan, a te a forró ölelésed hiányolva
El ne árulj!
Maradj itt... ne hagyj engem más társaságában!
Érzem még ajkaimon hűs csókjaidat, a maguk valóságában!
Σε θέλω τόσο μόνο για μένα
Annyira kívánlak, és csak magamnak akarlak tudni!
Σ’ αγαπώ, μακριά σου όλα μοιάζουν ψέμα
Σ’ αγαπώ, την ζωή μου δίνω εγώ για σένα
Σ’ αγαπώ, είσαι κύμα που με παίρνει μακριά. /x3
Szeretlek téged, nélküled mindent hazugságnak vélek
Szeretlek téged, az életemet adom én; tenéked!
Szeretlek téged, te vagy a szívem lüktetése. /x3
Köszi Jorgo, a segítséget a Tournas eredeti szövegéhez!
Így, korrigálhattam is néhány hibát!
Valamint el is küldtem a Stixoi-nek! (Hogy ott is meglegyen! )
Στίχοι: Κώστας Τουρνάς
Μουσική: Κώστας Τουρνάς
Πρώτη εκτέλεση: Κώστας Τουρνάς
Άλλες ερμηνείες: Κώστας Τουρνάς & Σταμάτης Κραουνάκης ( Ντουέτο )
Ο Αχιλλέας απ' το Κάιρο
εδώ και χρόνια ζει στην Αθήνα
σ' ένα υπόγειο σκοτεινό
γωνιακό κάπου στην Σίνα
A Kairóból származó Achilleász,
évek óta Athénban él már
egy sötét pincesorban
Valahol Szína egyik zúgában
Μαζί του ζει κάποιος Μηνάς
γι' αυτούς τους δυο και τι δεν λένε
οι πιο σεμνοί της γειτονιάς
ξέρουν επίθετα που καίνε
Vele együtt él valaki, kinek neve Miná',
kettőjükről mit el nem mondtak má'!
Róluk, a környék legillemtudóbbjai
tudják a legcsípősebb megjegyzéseket mondani
Είναι κάτι παιδιά που δε γίνονται άντρες
και δε ζουν τη ζωή τη δικιά σου
είναι κάτι παιδιά που δεν γίνονται άντρες
Θα μπορούσαν να είναι παιδιά σου
Akadnak olyan gyermekek, akik sosem válnak férfiakká,
és nem élhetik úgy az életüket, ahogy te is
Vannak olyan gyermekek, akik sosem válnak férfiakká
Pedig, lehettek volna akár a gyermekeid is...
Ποτέ δε βγαίνουνε μαζί
κανείς δεν ξέρει πώς περνάνε
υπόγεια κάνουνε ζωή
κι όλοι οι αργόσχολοι ρωτάνε
Soha nem mozdulnak ki együtt
senki nem tudja, hogy hogyan éldegélnek
élik a földalatti életük
s a minden haszontalansággal törődők érdeklődnek
Η κυρά Λέλα η Σμυρνιά
στην αμαρτία λέει βουλιάζουν
και διώχνει τα μικρά παιδιά
όταν στο υπόγειο πλησιάζουν
Lela asszony, a szmírnai
a bűn mocsarába süllyednek
és elzavarja a kisgyerekeket,
amikor a pincékhez odamennek
Είναι κάτι παιδιά που δε γίνονται άντρες
και δε ζουν τη ζωή τη δικιά σου
είναι κάτι παιδιά που δεν γίνονται άντρες
Θα μπορούσαν να είναι παιδιά σου
Akadnak olyan gyermekek, akik sosem válnak férfiakká,
és nem élhetik úgy az életüket, ahogy te is
Vannak olyan gyermekek, akik sosem válnak férfiakká
Pedig, lehettek volna akár a gyermekeid is...
Τα βράδια απ' έξω σαν περνάς
μια μουσική ακούς και γέλια
και στο υπόγειο αν κοιτάς
βλέπεις μια ολάνθιστη καμέλια
Ha az éjjeleket a szabadban töltöd el
egy zenét hallhatsz meg, és nevetéseket
és ha netán a pince felé nézel
egy virágbaborult kaméliát láthatsz meg
Ο Αχιλλέας απ' το Κάιρο
ας είναι χρόνια στην Αθήνα
η μάνα του δεν τον ξεχνά
κι ας είναι απ' τα παιδιά εκείνα...
A Kairóból származó Achilleász,
ugyan évek óta Athénban él már
ám az anyja akkor sem feledné őt soha,
mégha a közül, a gyerekek közül is volna...
...που είναι κάτι παιδιά που δε γίνονται άντρες
και δε ζουν τη ζωή τη δικιά σου
είναι κάτι παιδιά που δεν γίνονται άντρες
Θα μπορούσαν να είναι παιδιά σου
...akik olyan gyermekek, akik sosem válnak férfiakká,
és nem élhetik úgy az életüket, ahogy te is
Vannak olyan gyermekek, akik sosem válnak férfiakká
Pedig, lehettek volna akár a gyermekeid is...