Tudod Juhi, én nem hittem volna, hogy valaha elmegyek a Kanári-szigetekre, de itt Németországban olyan olcsók az utak oda, hogy sokkal olcsóbbak, mint pl. Görögországba, mintha csak cukorkát osztogatnának (300-400 Euro egy hét vagy 10 nap). Én télen nagyon depis szoktam lenni a napfény hiányától, az a típus vagyok, aki napelemmel mûködik Szeretném mind a 7 Kanári-szigetet megismerni az évek során és az a legjobb bennük, hogy ugyanazt megkapom, mintha valami bazi drága bahamai útra mennék el, de sokkal közelebb vannak és sokkal olcsóbban. Azért nem mintha nem vágynák valami exorzikus helyre is....de annak is eljön majd az ideje....
Szia Andi !
Szerintem, ha az utazási irodák nem tennének rá annyi hasznot, itt is olcsóbb lenne, és akkor talán többen tudnánk utazni. Egy idõ után bejönne nekik a pénz.
Erre már én is gondoltam, hogy napelemmel müködünk egy páran (görög imádok), mert ha nem vagyok ott mindig fáj valamim, kint viszont soha semmi.
Ferrari, neked nem kell mesélnem, hogy mibe kerül ez nekem pszichésen, hogy itt vagyok, már beszéltünk róla... Pontosan, csak az utazások miatt tartok ki, mert az utazás az életem és itt valóra vált, amire mindig is vágytam.
Azért érdekes dolgok vannak ám Juhi, itt pl. nagyon olcsók a Kanári-szigetek, és minden a Karib-tenger térségében, meg Mallorca is fillérekbe kerül, de ezzel szemben iszonyú árak vannak görög viszonylatban és sok másban is. Az idén én is hazamentem a budapesti Utazás Kiállításra, hogy hasonlítgatni tudjam az árakat.
Mi az idén Szicíliára akartunk utazni és nem Görögországba, de nem jött össze, két okból, egyik mert én kiszabok év elején egy max. összeget, amit utazásra szánok és ebbõl lehetõleg kettõ vagy három útnak kell kijönnie, tahát több olcsóbb útnak, mint egy drágának. Itt jön a második ok, hogy Szicíliára két hét szállodában itt 1300 Euronál kezdõdött egy fõre, apartmant nem is lehetett találni. Aztán otthon láttam ugyanezt az egyharmad árért is. Így az már biztos, hogy ha sorra kerül ez a sziget, akkor otthonról utazunk, vagy ha innen, akkor a szállást otthonról foglaljuk.
Korzikával is hasonlóképp volt, mert itt lehetetlen szinte apartmant találni és otthoni irodánál találtunk és így sokkalolcsóbb volt, mintha itt fizettem volna be.
Én mindig kikeresem a legolcsóbb utat, mert sokszor egy utazás árából kettõt is ki lehet hozni, ha az ember szemfüles!
Szia Andi!
Én is mindig nézelõdök, de a végén az idén is a Zeussal mentünk, mert vagy nem volt oda ut ahova szerettük volna vagy nagyon drága lett volna. Volt olyan utazási iroda ami az apartmanon kivül, idegenforgalmi adót, ágynemü használati dijat, stb. számolt fel, igy majdnem 3x ára volt.
Mi mindig az utazás kiállitás allatt fizetünk be, mert igy -10% jár, vagy a Zeusban nekünk már -13% van.
Sajnos ugy néz ki jövöre nem lesz nyaralás, de azért már sporolgatok, lecsipegetek itt-ott egy kis pénz, mert igy talál össze jön.
Igen, Juhi, ez a legtöbbször így van. Az én párom viszont ki van bukva tõle, hogy mindig Görögbe kell velem jönnie, mielõtt engem ismert, csomó más helyre is utazott és szeretne is még. Nem mintha nem tetszene ott neki, de benne nem éledt fel ez a bizsergés, az a titokzatos vonzalom, ami minket mágnesként vonz. Neki csak egy ország a többi közül. Én is szeretnék máshova is eljutni, ezért régebben úgy osztottam be, hogy egyik évben görög, másikban valami más. Most három évben egymás után Görög volt, így most azt hiszem ideje, hogy más következzen.
Szerintem megbeszélhetnéd a pároddal, hogy most egy hét az év bármely részében Görögországban és két hét valahol máshol.
Szerintem így korrekt. Ráadásul így mindkettõtök vágyai teljesülnek. A hosszú kapcsolat titka a kétirányú kompromisszumokban rejlik.
Az én házasságom is tart 22 éve. A házasságomban és a gyermek nevelésben egyaránt vallom a húzd meg, ereszd meg módszert, eddig sikerrel. A lényeg, hogy a másik ne érezzen ebbõl semmit.
A lényege a dolognak, hogy oda mentek nyaralni, ahová a párod szeretne, aztán "véletlenül" elejted elõtte, hogy mennyire hiányzik Görögország. Nem szabad erõszakosnak lenni, csak néha sóvárogni. Elõveszed a képeket, nosztalgiázol. Általában bejön, nálam. Pedig sohasem követelõzöm, és kizárólag olyankor alkalmazom, ha számomra, vagy a család számára igazán fontos dologról van szó. Cserébe én is engedek valami fontos dologban, ami a férjem vagy a gyerekek számára fontos. Egy nõnek mindig szüksége van némi rafinériára, de nem hisztire, mert azzal mindent elront.
Aranyos vagy, hogy elláttál pár trükkös tanáccsal, de szerencsére nincs rájuk szükségem ,de azt hiszem félreértettél valamit. Nálunk ebbõl még sosem volt vita. Igazából nálunk sosincs semmin sem vita, mert tök egyformán gondolkozunk és amit az egyik gondol, azt a másik már ki is mondja.
Az utazást nálunk én szervezem és a párom szívesen eljön velem mindenhova, mert alapjában õ is imád utazni. Görögországot is nagyon szereti, de nem úgy, fanatikus módjára, mint én. Ez eddigi 4 közös évünkben is úgy volt, ahogy írtad, hogy volt egy görög nyaralás és egy másik is (igaz a másikat is én választottam ).
A barátom azelõtt Európán kívül utazgatott és most is arra vágyik. Szerinte visszahúzom õt, mert én sajnálom a pénz egy nagyobb útra. Én is vágyom rá, de én mindig azt szajkózom, hogy egy "olyan" nyaralás árából kijön másik három "ilyen". Én nekem inkább kell a másik három kicsi, mint egy "nagy utazás". Szóval csak ennyi volt a lényege. Én az egész világot szeretném látni, bárhova szívesen megyek, ahova õ is. Csak nehezen tudok elszakadni az imádott Görögországomtól. Ha két életem lenne, egyikben csak Görögországba utaznék, a másikban pedig mindenhova máshova. Mi még sosem vitáztunk semmin, de fõleg nem utazáson, mert abban mindig egyet értünk...csak neki most egy kicsit elég Görögbõl, és ez engem sem zavar, csak hiányozni fog.
Teljesen félre értettél. Nem úgy értettem, hogy vita van köztetek.
Tényleg szükség van arra, hogy idõnként az Õ kívánságai is teljesüljenek.
Te is többet látnál a világból és neki is örömet okoznál. Biztos, hogy szívesebben töltene utána egy hetet Görögországban, legfeljebb ha spórolsz, elmarad a síelés.
Én úgy vagyok vele, hogy ha szeretném, hogy teljesüljenek a vágyaim, segítek, hogy a férjem vagy a gyemekeim vágyai is teljesüljenek(vagy bárkié, aki közel áll a szívemhez, nem mintha bárkinek rosszat akarnék). Igy én örülök annak, ha elérik amit szeretnének és Õk örülnek annak ha az én vágyaim teljesülnek.
Oké, most értem, te hogy érted. Síelni meg nem tudok, nem is akarok
Félretéve a viccet. Kicsit arra célzol, hogy önzõ vgayok? Igen, az vagyok, ezt tudom. De ez egy picit komplikáltabb dolog. Mert ahova õ vágyik, oda vágyom én is, csak én piszok zsugori vagyok és sajnálok egyszerre annyi pénzt kiadni, ezért inkább elvonom magamtól is azt az utazást. Pl. az õ élete vágya Új Zéland, nehogy azt hidd, hogy én nem mennék szívesen oda, de akkor 1-2 évig nem utazhatnánk, mert arra kellene spórolni, nekem meg nem éri meg ez a kompromisszum,mert nekem muszáj mennem, bennem állandóan ott van a mehetnék és megbolondulok, ha egy év kimarad.
Nem bírom elmagyarázni, amit mondani akarok. A lényeg valami olyasmi, hogy én is akarok más helyekre utazni, de nem annak árán, hogy esetleg 1-2 dolog elmarad emiatt...ez a saját magam bonyolultsága...mert nem vagyok ám egy egyszerû eset
Spórolni meg annál jobban már nem lehet, ahogy mi spórolunk, mert mi csak az utazásra költünk, semmi másra, csak amire nagyon muszáj. Más meg ezért õrültnek tart.
Csak az utazásért érdemes élni, az a legnagyobb élmény az életben, minden más csak körülmény, hogy az utazást megteremthessük.
Azért jövõre már megalkudtunk egy nem görög útban.
Én megtanultam lemondani. Néha, ha valami célt tûzöl ki magad elé, bizonyos dolgokról le kell mondani. Mérlegelj! Én sem jutok el minden évben Hellaszba. Nem elsõsorban a pénz miatt, inkább az idõ hiány.
Mivel megfertõztem a férjem a görög imádattal, remélem sûrübben szakít rá idõt. Kicsit munkamániás.
Nincs beírva úticél.
Szeretném mind a 7 Kanári-szigetet megismerni az évek során és az a legjobb bennük, hogy ugyanazt megkapom, mintha valami bazi drága bahamai útra mennék el, de sokkal közelebb vannak és sokkal olcsóbban. Azért nem mintha nem vágynák valami exorzikus helyre is....de annak is eljön majd az ideje....
Általában bejön, nálam. Pedig sohasem követelõzöm, és kizárólag olyankor alkalmazom, ha számomra, vagy a család számára igazán fontos dologról van szó. Cserébe én is engedek valami fontos dologban, ami a férjem vagy a gyerekek számára fontos. Egy nõnek mindig szüksége van némi rafinériára, de nem hisztire, mert azzal mindent elront.