Στίχοι: Μη διαθέσιμο
Μουσική: Μη διαθέσιμο
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Τσαλίκης
Μα τι συμβαίνει σ' αυτή την πόλη
και με μισεί κι ο ουρανός
με καταδιώκουν και λένε όλοι
ο ήρωάς μας τι κοινός
Dehát mi történik ebben a városban,
hogy még az ég is gyűlöl engem?!
Üldöznek és mindenki azt mondja:
A hősünk - milyen közönséges!
Λοιπόν ο δρομός δε με πάει πίσω
στα σύννεφα με οδηγεί
και ας μη γυρίσω
κι ας βρεθώ ξανά στη Γη
Nos, az utam nem visz vissza,
hanem a felhőkbe vezet engem!
Mégha nem is fordulok vissza,
hadd legyek a földön újra!
Αχ ουρανέ
πες μου το ναι
κι εγώ όπως όλοι κάνω λάθη
ε και τι έγινε
Óh Uram- Egem!
Mondd nekem, hogy: "- Igen!"
Én is - ahogy mások - hibázok néha,
És akkor, mi van?
Αχ πάλι θάλασσα τα 'χω κάνει
τα 'χω χαμένα με του κόσμου το θυμό
περνώ φανάρια και ποιος με πιάνει
γυρεύω αστέρια και γκρεμό
κι ας πούνε πως αυτός ο τύπος
δεν είχε άγιο και Θεό
Újra özönvíz! Felsültem mindennel...
Tanácstalan vagyok a világ dühével szemben
Mindenhol tilos a lámpa... de ki kap el engem?
Bejárom a csillagokat és a mélységeket
És hadd mondják csak, hogy "Ez az alak,
nem ismert sem Szentet, sem Istent"!
Αχ ουρανέ
πες μου το ναι
κι εγώ όπως όλοι κάνω λάθη
ε και τι έγινε
Óh Uram és Egem!
Mondj egy "Igen!"-t nekem!
Én is - ahogy mások -, tévedhetek...!
És akkor, mi van?
Αν κάτι γίνει και χαθώ
να το θυμάσαι σ' αγαπώ
κι ας μη το έδιξα ποτέ μου πολύ
Με λένε ψεύτη και τρελό
μα στα μικρά μου βατερλώ
αχ την αλήθεια μόνο ψάχνω τη γυμνή
Ha valami történik és én elveszek,
Emlékezz arra, hogy én szeretlek!
Noha, eddig nem nagyon mutattam ki,
Hazugnak és őrültnek is neveznek,
De az én kis kudarcaimban
Óh, csak a tiszta, meztelen igazságot keresem...!
Λοιπόν ο δρόμος δε με πάει πίσω
στα σύννεφα με οδηγεί
και ας μη γυρίσω
κι ας βρεθώ ξανά στη Γη
Nos, az út nem visz vissza engem,
Hanem a felhők közé vezet!
És ha nem is kellene visszajönnöm,
Hadd legyek mégis, újra a földön!
Αχ ουρανέ
πες μου το ναι
κι εγώ όπως όλοι κάνω λάθη
ε και τι έγινε
Αχ ουρανέ
πες μου το ναι
κι εγώ όπως όλοι κάνω λάθη
ε και τι έγινε
Óh, Uram-Egem...
Mondj "- Igen"-t nekem!
Néha én is hibát vétek,
S akkor, mi van - kérem?
Óh Uram-Egem
Mondd nekem, hogy: "-Igen!"
Én is hibázok, ahogy mások is tévednek
És akkor, mi van?
Στίχοι: Φοίβος
Μουσική: Φοίβος
Πρώτη εκτέλεση: Θάνος Πετρέλης
Ξύπνα Θανάση, λάβε δράση, έχει αλλάξει η ζωή / Ébredj fel Thanasis, cselekedj, az élet megváltozott
έχεις καλό σκοπό κι αισθήματα, μ' αυτό δεν αρκεί, / Vannak jó szándékaid és érzéseid, de ez nem elég,
δε νοιάζονται οι γυναίκες πια για την καλή σου καρδιά, / A nők már nem törődnek a kedves szíveddel,
μα μόνο για τη φουσκωμένη τσέπη σου απ' τα λεφτά. / de csak a pénzzel teli zsebedért.
Ξύπνα Θανάση, λάβε δράση, μην εθελοτυφλείς, / Ébredj fel Thanasis, cselekedj, ne légy szándékosan vak,
τώρα που οι άντρες λιγοστεύουν,να το επωφεληθείς, / Most, hogy kevés a férfi, használd ki,
στον εαυτό μου συνεχώς το λέω μα δε μ' ακούει, / Folyamatosan mondogatom magamnak, de nem hallgat rám,
παρέα με δυο άλλα μπακούρια τι παράξενο xoύι / két másik bakuri társaságában milyen furcsa
Είν' η γενιά του facebook των emo και του καφέ, / Ez a Facebook, az emo és a kávé generációja,
κι οι γκόμενες νομίζεις εύκολα θα πέφτουν αμ δε / És szerinted a csajok könnyen le fognak esni, igaz?
Στο γυμναστήριο που πάω έχω κολλήσει τρελά / Őrülten rabja vagyok az edzőteremnek, ahová járok.
μ' ένα απίστευτο μωρό μ' όλο μου κάνει νερά / egy hihetetlen baba mellett mindenem bevizez
Power plate λίγο στήθος και στο τέλος squat / Power plate, némi mellkas és végül guggolás
πρησμένοι μύες για να τους δεις μα εσυ'σε απόμακρη σνομπ / Duzzadt izmok, hogy lásd, de te egy távoli sznob vagy
κι εκεί που πάω να σου την πέσω, εντελώς ξαφνικά / és pont ott, ahol rád fogom ejteni, teljesen hirtelen
φιλάς στο στόμα έναν παππού προκλητικά. / Kihívóan szájon csókolsz egy nagyapát.
Παιδιά υπάρχει κρίση, αντίθετα στη φύση / Gyerekek, a természettel ellentétben válság van
παρέα όλοι πάμε, μ' ανάθεμα πού πάμε. / Menjünk együtt, a fenébe is, hova megyünk.
Παιδιά υπάρχει θέμα, βουλιάζουμε στο ψέμα / Srácok, baj van, belefulladunk a hazugságokba.
κι έτσι όπως το πάμε, στην κόλαση θα πάμε. / és ahogy csináljuk, a pokolra jutunk.
Τσάμπα παλεύεις με τα σίδερα θα στο ξαναπώ, / Hiába küszködsz a vasakkal, még egyszer elmondom,
γουστάρει πλαδαρούς φαρδύκολους με rolex χρυσό / szereti a petyhüdt, széles nyakú, arany Rolexes férfiakat
επώνυμο με στατους και υπογραφή με prestige / vezetéknév státusszal és aláírás presztízssel
κάποιο λαμόγιο ψευτοmanager μες τη showbiz / valami harsány hamis menedzser a showbizniszben
Ξύπνα Θανάση, λάβε δράση, είν' η ώρα μηδέν, / Ébredj fel Thanasis, cselekedj, nulla óra van,
μωρό δεν πέφτει άμα δεν έχεις ένα turbo cayenne. / Kicsim, nem esik le, hacsak nincs turbó cayenne-ed.
Δεν ενδιαφέρενται για καλλιτέχνη με ιδανικά, / Nem érdekli őket az ideálokkal rendelkező művész,
ψάχνει μεγάλο βιοτέχνη με χοντρό κουμπαρά. / nagy iparost keresek nagy malacperselyel.
Οι γκόμενες πανε με γέρους και χοντρούς upperclass, / A csajok öreg és kövér felsőbb osztályú férfiakkal járnak,
οι νεοι κι οί ωραίοι έχουν καταντήσει bassclass / a fiatalok és a szépek basszusgitár lettek
κι όταν μυρίσουν χρήμα σαν τρελές ορμάνε σ' αυτό, / és amikor pénzszagot éreznek, őrülten rohannak rá,
όπως ορμουν κι οι μύγες όταν μυριστούν το σκατό. / akárcsak a legyek, ha szar szagot éreznek.
Κεφάλια μέσα,βρε μπαπέσα,κοινωνία εσυ φταίς / Menj befelé, keress keresztapát, a társadalom, a te hibád
δουλεύω σαν τον σκυλο μπας και πάρω μιά μερσεντες / Dolgozom, mint egy kutya, hogy szerezhessek egy Mercedest.
με την κουκούλα ανοιχτή να μπει κανένα μωρό / nyitott motorháztetővel, hogy beengedje a babát
λιγη χαρά κι εγώστα σκέλια μου να βρω / Egy kis örömet találok a lábaimban
Παιδιά υπάρχει κρίση, αντίθετα στη φύση / Gyerekek, a természettel ellentétben válság van
παρέα όλοι πάμε, μ' ανάθεμα πού πάμε. / Menjünk együtt, a fenébe is, hova megyünk.
Παιδιά υπάρχει θέμα, βουλιάζουμε στο ψέμα / Srácok, baj van, belefulladunk a hazugságokba.
κι έτσι όπως το πάμε,στην κόλαση θα πάμε. / És ahogy csináljuk, a pokolra jutunk.
Δεν είναι ο Βούδας, ο Αλλάχ δεν είναι ούτε ο Χριστός, / Ő nem Buddha, nem Allah, nem Krisztus,
είν' το δολλάριο, το euro και ο μαύρος χρυσός, / ez a dollár, az euró és a fekete arany,
γι' αυτό και το μωράκι πάλι με το πτώμα θα βγει, / Ezért a baba megint előjön a holttesttel,
που δεν του φτάνουν δυο viagra για να του σηκωθεί. / akinek nem kell két Viagra az erekcióhoz.
Στη Μύκονο μαθαίνω φέτος θα την πάει, μ' ακούς, / Hallom, hogy idén Mykonosba megy, hallod?
αγόρασε ferretti εικοσι πέντε μέτρα ο παππούς / A nagypapa huszonöt méteres Ferrettit vásárolt
με καπετάνιο, μάγειρα και δύο μούτσους γερούς / egy kapitánnyal, egy szakácsnővel és két nagydarab sráccal
που αν κοιμηθεί τ' αφεντικό εγώ τους έχω ικανούς. / hogy ha a főnök elalszik, képes vagyok rájuk.
Ξύπνα Θανάση, γιατί η φάση έχει προοπτική, / Ébredj fel Thanasis, mert a helyzetnek van perspektívája,
τώρα που άλλοι κάνουν πίσω, μπρος να κάνεις εσύ. / Most, hogy mások meghátrálnak, te lépj előre.
Μην παραιτείσαι , μάγκας είσαι, και ωραίο τεκνό, / Ne add fel, srác vagy, és egy kedves gyerek,
η επανάσταση απ' τη Μϋκονο θ' αρχίσει, γι' αυτό / A forradalom Mykonosból indul, ezért
γυαλί φιμέ, πολύ τουπέ, ψιλό, καφέ, / színezett üveg, nagyon színezett, vékony, barna,
ξέχνα την Άρτα, this is Sparta, ύφος " μολών λαβέ " / felejtsd el Artát, ez Sparta, "vigyél el, amit akarsz" stílus
ασ' το φραπέ, ειναι πασέ, espresso fredo στο εξής, / Menjünk a frappéval, kész, mostantól espresso fredo,
κάν το νησί να σε θυμάται, αφού μπορείς. / Emlékezzen rád a sziget, amióta csak tudod.
Παιδιά υπάρχει κρίση, αντίθετα στη φύση / Gyerekek, a természettel ellentétben válság van
παρέα όλοι πάμε, μ' ανάθεμα πού πάμε. / Menjünk együtt, a fenébe is, hova megyünk.
Παιδιά υπάρχει θέμα, βουλιάζουμε στο ψέμα / Srácok, baj van, belefulladunk a hazugságokba.
κι έτσι όπως το πάμε,στην κόλαση θα πάμε. / És ahogy csináljuk, a pokolra jutunk.
Τι γίνεται εδώ ρε παιδιά; / Mi folyik itt, srácok?
Έτσι είν' η κόλαση; / Ilyen a pokol?
Δεν είναι και τόσο άσχημα τελικά. / Végül is nem olyan rossz.
Νομίζω αρχίζει να μ' αρέσει. / Azt hiszem, kezdem megkedvelni.
Ναι, μ' αρέσει,μ' αρέσει χα χα χα..... / Igen, tetszik, tetszik ha ha ha.....
ΘΑΝΟ ΜΟΥ ΜΑΖΙ ΚΑΙ ΣΤΗΝ ΚΟΛΑΣΗ, / THANOSZOM A POKOLBA IS VELED MEGYEK,
Ο ΠΑΡΑΔΕΙΣΟΣ ΕΙΝΑΙ ΒΑΡΕΤΟΣ, / A PARADICSOM UNALMAS,
ΘΑΝΟ ΜΟΥ ΜΑΖΙ ΚΑΙ ΣΤΗΝ ΚΟΛΑΣΗ / A POKOLBA KERÜLEK VELED
Ο ΠΑΡΑΔΕΙΣΟΣ ΤΟΣΟ ΒΑΡΕΤΟΣ / A PARADÍCIÓ ANNYIRA UNALMAS
Στίχοι: Ευγενία Τρικούβερτη
Μουσική: Γιάννης Πλούταρχος
Πρώτη εκτέλεση: Γιάννης Πλούταρχος
Στην παρέα προχθές γι΄αυτή μου μιλήσατε
για εκείνη που αγάπησα τόσο
μεσ΄το μυαλό μου πολλές αναμνήσεις ξυπνήσατε
που προσπάθησα χρόνια τόσα χρόνια να διώξω
A többiekkel a minap, Róla beszéltetek nekem
Róla, akit annyira szerettem...
A fejemben rengeteg emléket ébresztettetek fel
amiket annyi-, de annyi éve próbálok kiûzni magamból, feledni el
Όσα κι αν πω ξέρω δε θα σας πείσω
πώς δυο κουβέντες θα χωρέσουν μια ζωή
θα είναι λίγο όσο κι αν προσπαθήσω
σαν τη ζωή ήταν για μένα μοναδική
Beszélhetek bármennyit, úgy sem gyõzhetlek meg benneteket,
hogy néhány szó, ketté választ majd egy életet
nem lesz elég, bármennyire is igyekszem
mint az élet, olyan volt számomra: egyedüüüüli, és kivételes
Μη μιλάτε για κείνη που με άφησε μόνο
Μη μιλάτε για κείνη δεν αντέχω τον πόνο
Ne beszéljetek Róla..! Arról, ki magamra hagyott
Ne beszéljetek Róla..! Mert nem bírom, ha gyötör a fájdalom
Στην παρέα προχθές γι΄αυτή μου μιλήσατε
πώς περνάει με άλλον μου λέτε τα βράδια
Σε ότι άφησα πίσω ξανά με γυρίσατε
και στα μάτια μου πέφτουν, πέφτουν πάλι σκοτάδια
A többiekkel a minap, Róla beszéltetek nekem
Róla, hogy mással hogyan tölti el a sok estét...
S amit már-már magam mögött tudtam, újra felidézõdött elõttem
és a szemeimre sötétség hull, sötétség pereg ismét
Μη μιλάτε για κείνη που με άφησε μόνο
Μη μιλάτε για κείνη δεν αντέχω τον πόνο
Ne beszéljetek Róla..! Arról, ki magamra hagyott
Ne beszéljetek Róla..! Mert nem bírom, ha gyötör a fájdalom
geot:Szia Strato, rég láttunk! [img]https://forum.hwsw.hu/html/emoticons/integet.gif[/img]
(Elnézést a kontárkodásért! )
Semmi-semmi, ...csak nyaraltam egy picit...
Különben sem vagy kontár... Nagyon Profi kis kalóz vagy!
(Már máskor is észrevettem, hogy valaki szépítgeti a hozzászólásokat rajtam kívül, és képeket is illeszt be... Gratula!)
Legutóbb Stratos szerkesztette (2025-01-27 01:14:38), összesen 4 alkalommal
Στίχοι: Δημήτρης Μπινάζης
Μουσική: Δημήτρης Μπινάζης
Πρώτη εκτέλεση: Δημήτρης Μπινάζης
Δεν το αντέχω ούτε λεπτό
μακριά σου εγώ να μείνω
νιώθω να πέφτω στο κενό
να χάνομαι να σβήνω
Σ΄έχω ανάγκη σε ζητώ
μου λείπεις κι υποφέρω
παίρνω τους δρόμους να σε βρω
κουράστηκα να προσπαθώ
κοντά μου να σε φέρω
Nem bírom tovább egy percig sem
hogy én tõled távol éljek
érzem, ahogy zuhanok a semmibe
hogy elvesszek, s hogy megsemmisüljek
Szükségem van rád, téged kereslek
hiányzol nekem és szenvedek
az utcákat járom, hogy megtaláljalak téged
belefáradtam abba, ahogy erõlködöm, igyekszem
hogy a közelembe hozzalak téged
Μ΄έχεις αρρωστήσει
στη ζωή μου μόνο εσύ μετράς
στην καρδιά μου μόνο εσύ χωράς
Μ΄έχεις αφοπλίσει
στης αγάπης σου τη φυλακή
και σ΄ένα απρόσμενο φιλί
μ΄έχεις κατακτήσει
μ΄έχεις αρρωστήσει
Beteggé tettél már engem
csak te számítasz az életemben
a szívemben csak neked van hely
Lefegyvereztél már engem
szerelmed börtönében
és egy váratlan csókkal, amit nem is reméltem
a tiéd vagyok, megszereztél
beteggé tettél engem
Μακριά σου ο χρόνος δεν περνά
κι οι ώρες μοιάζουν χρόνια
κι οι νύχτες μου επώδυνα
περνάνε το χειμώνα
Σ΄έχω ανάγκη σ΄αγαπώ
μου λείπεις κι είναι κρίμα
να ψάχνω πάλι να σε βρώ
στο ίδιο δρομολόγιο
Θεσσαλονίκη Αθήνα
Az idõ nem halad távol tõled
és az órák éveknek tûnnek
és fájdalmasak az éjjelek
felülmúlták a telet
Szükségem van rád, szeretlek
hiányzol és ez szörnyû nekem
ahogy kereslek téged újra, hogy megtaláljalak
ugyanazon az útvonalon
Szaloniki-Athén
Μ΄έχεις αρρωστήσει
στη ζωή μου μόνο εσύ μετράς
στην καρδιά μου μόνο εσύ χωράς
Μ΄έχεις αφοπλίσει
στης αγάπης σου τη φυλακή
και σ΄ένα απρόσμενο φιλί
μ΄έχεις κατακτήσει
μ΄έχεις αρρωστήσει
Beteggé tettél már engem
csak te számítasz az életemben
a szívemben csak neked van hely
Lefegyvereztél már engem
szerelmed börtönében
és egy váratlan csókkal, amit nem is reméltem
a tiéd vagyok, megszereztél
beteggé tettél engem
Γιατί κάτι που αρχίζει ωραία
θα πρέπει να 'χει πάντοτε κατάληξη μοιραία
Γιατί, γιατί να σ' αγαπήσω
αφού στο τέλος ξέρω πως θα πρέπει να σ' αφήσω
Miért van az, ha valami csodásan kezdõdik el
az mindig véget kell hogy érjen
miért, miért szeresselek
ha majd a végén, tudom hogy el kell hagyjalak téged
Έπιασε βροχή, αγάπη καλοκαιρινή
Φθινόπωρο ξανά και η ζωή μου αδειανή
Δε φτιάχτηκε για μας ετούτη η εποχή
Elkapott az esõ, nyári szerelmem
itt az õsz újra és üres az életem
ez az idõszak nem számunkra készült, nem a miénk
Εμάς κανείς δε μας θυμάται
μια αγάπη από ζάχαρη που τη βροχή φοβάται
Εμείς χωρίς δοξάρι βιόλα
δυο δέντρα φυλλοβόλα
που ζουν μονάχα μια εποχή
Nem emlékszik ránk senki sem
egy szerelem cukorból, ami félt az esõtõl
mi, mint a hegedû vonó nélkül
két lombhullató fa
akik csak egy évszakot élnek meg
Έπιασε βροχή, αγάπη καλοκαιρινή
Φθινόπωρο ξανά και η ζωή μου αδειανή
Δε φτιάχτηκε για μας ετούτη η εποχή
Elkapott az esõ, nyári szerelmem
itt az õsz újra és üres az életem
ez az idõszak nem számunkra készült, nem a miénk
Στίχοι: Νάσος Σωκρατίδης
Μουσική: Βασίλης Γαβριηλίδης
Πρώτη εκτέλεση: Χρύσπα
Πέρασε μήνας δίχως να τα πούμε
Μα κατα τα άλλα έχουμε δεσμό
Όλο δεν έχεις χρόνο να βρεθούμε
Το θύμα στην υπόθεση είμαι εγω
Eltelt egy hónap, anélkül hogy beszélnénk
de együtt vagyunk ennek ellenére
soha nincs arra idõd, hogy velem legyél
és ez esetben én vagyok a balek
Μα εσυ όλο τριγυρνάς
Και τις ώρες σου περνάς
Σε καινούργιες αγκαλιές
Που θυμίζουν τις παλιές
Δεν θα γίνω θύμα εγω
Της δικής σου της καρδιάς
Θα με χάσεις και μετά
Θα 'ρθείς να παρακαλάς
De te folyton elmászkálsz
és az idõdet máshol töltöd el
más karjában, új ölelésekben
hogy eszedbe juttassák a régi idõket
balek én nem leszek
a te szíved áldozata, a tiedé
el fogsz engem veszíteni és utána
könyörögni jössz majd vissza
Ποτέ στο πρόγραμμά σου δε χωράω
Το κινητό σου πάντα είναι κλειστό
Τις νύχτες όλο μόνη τις περνάω
Το θύμα στην υπόθεση είμαι εγω
A programodba soha nem férek bele
a mobilod mindig ki van kapcsolva
folyton egyedül töltöm az éjjeleket
és ez esetben én vagyok az áldozat
Μα εσυ όλο τριγυρνάς
Και τις ώρες σου περνάς
Σε καινούργιες αγκαλιές
Που θυμίζουν τις παλιές
Δεν θα γίνω θύμα εγω
Της δικής σου της καρδιάς
Θα με χάσεις και μετά
Θα 'ρθείς να παρακαλάς
De te folyton elmászkálsz
és az idõdet máshol töltöd el
más karjában, új ölelésekben
hogy eszedbe juttassák a régi idõket
balek én nem leszek
a te szíved áldozata, a tiedé
el fogsz engem veszíteni és utána
könyörögni jössz majd vissza
Στίχοι: Αντώνης Παππάς
Μουσική: Παναγιώτης Καπίρης
Πρώτη εκτέλεση: Χρύσπα
Δυο τρεις παλιές φωτογραφίες
και του σπιτιού μου το κλειδί
Κι αν μου τα φέρεις τώρα πίσω
σε τι βοηθάει δηλαδή
Két három régi fényképet
és a lakásom kulcsát
Mégha most vissza is hozod nekem
ugyan miben segítene?
Έτσι κι αλλιώς όταν τα αγγίζω
εσένα φέρνω στο μυαλό
Κάθε φορά που τα αντικρίζω
μου κάνουν πιο πολύ κακό
Anélkül, hogy megérinteném õket
úgy is rád gondolok,csak te jársz a fejemben
Minden alkalommal amikor rájuk nézek
sokkal rosszabb lesz nekem
Εσένα θέλω κι όχι όλα αυτά
τα ασήμαντα τα πράγματα που μου 'στειλες
μην τύχει και μου λείψουν
Téged akarlak és nem ezt mindet
ezeket a jelentéktelen dolgokat, amikeket elküldtél
nehogy véletlenül hiányozzanak nekem
Εσένα θέλω να ξανάρθεις
και πώς γίνονται τα θαύματα
και πάλι τα φιλιά σου να μου δείξουν
Téged akarlak, hogy hozzám visszatérj
és hogy a csoda megtörténjen
s errõl a csókjaid tanúskodjanak újra nekem
Εσένα θέλω κι όχι όλα αυτά
τα ασήμαντα αντικείμενα
που αξία πια δεν έχουνε για μένα
Téged akarlak és nem ezt mindet
ezeket a jelentéktelen tárgyakat
ami fontos nekem, az már nincs velem
Εσένα θέλω να γυρίσεις
να σου πω πως σε περίμενα,
εσένα θέλω εγώ, μονάχα εσένα
Téged akarlak, hogy hozzám visszatérj
hogy elmondjam neked, mennyire vártalak téged
téged akarlak én, egyedül téged
Ένα CD και δυο βιβλία
κι ο αναπτήρας μου ο καλός
Για τη δική μας ιστορία
γίνανε απολογισμός
Egy CD és két könyvecske
és az öngyújtóm, a kedvenc
a mi kis történetünkért
a mi múltunkért lettek mérlegelve
Έτσι κι αλλιώς το άρωμά σου
έχουνε πάρει τώρα πια
Και όσο βρίσκομαι μακριά σου
τόσο θυμάμαι τα παλιά
Anélkül, hogy a parfümöd illatát érezném
az emlékek most már magukkal ragadtak engem
és minél messzebb kerülök tõled
a régi dolgok annál többet jutnak eszembe
Stratos:Sajnos, fonetikus kontakt lencsével még nem találkoztam... Ííígy, nem is szolgálhatok vele...
(különben is, Asteri és Geot bedolgozta a következõ oldalra, amíg nem voltam itthon! )
A fenti képen iszonyú barnáknak tûnnek a szemei...
...de ha megnézed ezen az alábbi klippen az elsõ másodpercek szemközeli képeit, Te is el fogsz bizonytalanodni...
Bizony, érdekes szemei vannak Hriszpának...! Messzirõl barnának látszik, de a fényviszonyoktól függõen más és más színben tündöklik...
Az említett klipp kékes-zöldbe hajló fényeiben valóban teljesen világítóan zöld (es-sárga?) árnyalata van!
Ám, ha erre ment volna ki a videó készítõje (hogy észrevegyük, és látszódjék a drága kontakt lencse), jobban kihangsúlyozta volna azt, hogy Hrispa ha egy pillanatra is, de nézzen bele a kamerába! De Õ olyan szemérmesen másmerre fordítja a tekintetét, hogy szerintem tutira nem foglalkoztak ezzel, és nem is visel ilyet!
Στίχοι: Αντώνης Παππάς
Μουσική: Μάριος Ψιμόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Χρύσπα
Ποιο πάθος τρελό τον κόσμο ελέγχει
ποια μοίρα γεννά ανθρώπους κενούς
Ψυχή με ψυχή χιλιόμετρα απέχει
Σου λέω σ' αγαπώ, μα εσύ δε μ' ακούς
A világot milyen szenvedély irányítja,
s milyen sors szüli az üres embereket?
Lelkem a lelkedtől, kilométerekre van távol
Azt mondom szeretlek, de mintha nem hallanád jól...
Give a chance to love, a chance to love
Can you hear me calling?
Love is never wrong, can make us strong
Don't leave each other alone
Adj lehetőséget szeretni, egy esélyt a szeretetnek
Hallasz engem, ahogy kiáltok neked?
Soha nem a szeretet a hibás, erőssé tesz
Nem hagy békén minket...
Give a chance to love, a chance to love
Can you hear me calling?
Give a chance to love, a chance to love
Do you remember that word?
Adj lehetőséget szeretni, egy esélyt a szeretetnek
Hallasz engem, ahogy kiáltok neked?
Egy lehetőséget adj, egy esélyt a szerelemre,
Erre a szóra emlékszel még?
Ποιο ψέμα ζητά να νιώθουμε ξένοι
Το εγώ να νικά και όχι το εμείς
Η κάθε καρδιά μια πόρτα κλεισμένη
Κι αν πω σ' αγαπώ, θ' ακούσει κανείς;
Milyen hazugság kívánja, hogy egymást idegennek érezzük..?
És hogy az "Én" győzzön, és ne a "Mi"..?
Vagy talán, minden szív egy bezárt ajtó?
S ha azt mondom szeretlek; meghallja majd valaki...?
Is anybody out there who knows where we are going
Someone who cares, who is still in love with our world
Van valaki ott aki tudja, hogy mi merre tartunk?
Valaki, akit érdekel, aki még mindig szerelmes a világunkba?
Ismerik a betűket, ismerik a számokat.
És oda visznek, ahol a legtöbb ember van.
Egy hang elég ahhoz, hogy ne szálljanak ki.
Szorítsd meg a szíved, légy türelmes.
Az igazság megmarad.
Mindent átszö
Az igazság azért létezik, hogy meglássuk.
Még ha meg is büntetik
Hideg vagy meleg, ne félj.
Csak soha ne tűnjön langyosnak.
Amiben hittél és amit szeretsz
Eljön az ideje, hogy menj mellé.
Figyelj és maradj csendben.
És az apához való jog
Ha megvárod, eljön.
Üdvözöllek
Az igazság megmarad.
Mindent átszö
A hullámmal szemben
Ha meghallja a jelet
Földet érsz.
Ön küszködik.
De téged kineveznek.
Az igazság megmarad.
Mindent átszö
Az igazság azért létezik, hogy meglássuk.
Még ha meg is büntetik
Kockával játszottak veled.
Szkripteket írtak
De az igazság meglátható
Még ha meg is bünteti
Legutóbb Stratos szerkesztette (2025-01-27 00:14:09), összesen 2 alkalommal
Στίχοι: Νικόλας Άσιμος
Μουσική: Νικόλας Άσιμος
Πρώτη εκτέλεση: Νικόλας Άσιμος
Σαν στα παραμύθια που 'λεγε η γιαγιά / Mint a mesékben, amiket nagymama mesélt
κι όλα τέλειωναν κουφά... / és mindnek vége, süketelés...
Τη μισή αλήθεια κρύβανε κι αυτά / Az igazság felét eltitkolták azok is
ψέμα που κυβερνά... / mert a hazugság, ami uralkodik...
Μάρα Μάρα πήρες μια τρομάρα / Mara Mara, megrémültél
κι ήταν μια φορά / és egyszer, hol nem volt
που μπήκες καθαρά / amikor tisztán beléptél
και ράγισε η κατάρα. / és megtört az átok.
Άμα θα 'ρθει η ώρα να ψυχορραγείς / Ha eljön az ideje, hogy elveszítsd az eszed
κέντα ρυθμούς ζωής. / egyenletes ütemei az életnek
Πρέπει να πεθάνεις και να αναστηθείς / Meg kell halnod, és majd feltámadnod.
ρέντα υπομονής. / türelem -bérlet
Χάρο χάρο σ' έκανα κουμπάρο / Halál, halál, nem fogadtalak sógorommá?
κι ήταν μια φορά / és egyszer volt, hol nem
σε ήρεμα νερά / nyugodt vizeken
που κάναμε τσιγάρο. / mikor együtt sodortunk cigarettát
Τα ανθρωπάκια ζούνε δίχως τη ζωή / Az emberkék élet nélkül élnek
Μάρα βγες απ' το κλουβί / Mara, bújj ki a ketrecből
κι έλα στη δικιά μου τη διαδρομή / és jöjj az én utamra
κι είμαι έρημο πουλί. / és vagyok magányos madárka
Τώρα τώρα πάει κι αυτή η μπόρα / Most, most elmúlt ez a szélvihar is
σήμανε αργή / lassút jelzett
αλλά θα ξαναρθεί / de újra visszatér majd
η τελευταία ώρα. / az utolsó óra.