Κοίτα με που κλαίω
κοίτα πως πονάω
έκλεψες το γέλιο
και μελαγχολώ
Nézz rám.., mert most sírok
Nézd..., hogy sérültem meg!
Elloptad a mosolyt...
S ettől én oly érzékennyé lettem!
Πες μου τι να κάνω
να σε συγκινήσω
μ'άφησες να λιώνω
να παραμιλώ
Mondd hát, mit tegyek? Mit csináljak
Hogy Rád hatva, valamivel megérintselek Tégedet?
Itt hagytál, hogy Utánad olvadjak, Érted málljak...
S hogy Rólad álmodjak talmi képzetet!
Χθές αργά εκεί που σε θυμήθηκα
μίλησα για σένα στο θεό
είπα δεν αντέχω και ορκίστηκα
να τελειώσω τη ζωη μου εδώ
Tegnap - későn - mikor Reád emlékeztem
S Rólad, az Istennek beszéltem,
Elmondtam, hogy már nem bírom, s egy esküt tettem:
Arra, hogy most bevégzem itt, eddig éltem!
Χθές αργά τραγούδι με το δάκρυ μου
σου έγραψα στο τέλος της βραδιάς
είναι μια κατ'αθεση αγάπη μου
είναι μια δήλωση καρδιάς
Tegnap - késő éjjel -, a könnyeimmel
Egy dalt írtam Hozzád, vége felé az estnek
Melyek az utolsó szavaim, Kedvesem,
S a végső kinyilatkoztatása szívemnek!
Κοίτα με που κλαίω
κοίτα πως πονάω
έγινε μαχαίρι
τούτη η σιωπή
Nézz rám, hogyan sírok...!
Nézd, hogy fáj, s mennyire szenvedek...!
Mily kétélű tőrré alakul most,
E gyilkos, reánk telepvő, végnélküli Csend...
Πές μου τι να κάνω
για να σε κερδίσω
πρόδωσες τα λόγια
που μου είχες πεί
Mondd hát, mit tegyek? Tehetek még valamit,
Amivel majd szíved újra elnyerhetem?
Hisz elárultad azokat a szavakat is,
Melyeket még anno, elmondtál nekem...
Χθές αργά τραγούδι με το δάκρυ μου
σου έγραψα στο τέλος της βραδιάς
είναι μια κατ'αθεση αγάπη μου
είναι μια δήλωση καρδιάς
Tegnap - késő éjjel -, a könnyeimmel
Egy dalt írtam Hozzád, vége felé az estnek
Melyek az utolsó szavaim, Kedvesem,
S a végső kinyilatkoztatása szívemnek!
Ή μαζί σου ή θάνατος / Vagy Veled, vagy inkább a halál..!
Μουσική: Νίκος Καρβέλας
Στίχοι: Νίκος Καρβέλας
Πρώτη Εκτέλεση: Νίκος Κουρκούλης
Δεν έχω όρεξη έξω να βγω,
δεν θέλω κανένα μπροστά μου να δω,
δεν έχω δύναμη να αντισταθώ,
δεν θέλω με τίποτα να ασχοληθώ,
δεν έχει η ζωή μου κανένα σκοπό,
το έχω πάρει απόφαση, να μην συνεχίσω.
Én nem vágyom arra, hogy kimozduljak innen,
Nem akarok senkit se látni, sem találkozni valakivel,
Nincs erőm, hogy ellenálljak bárminek,
S nem akarok foglalkozni semmivel,
Nincs az életemnek egyetlen célja sem,
Elhatároztam, hogy így tovább folytatni: nem lehet!
Ή μαζί σου ή θάνατος ή με σένα ή τέλος,
την ζωή μου την μίσησα όλα πια τα σιχάθηκα,
τα βαρέθηκα, τ' αποφάσισα, τέλος. (x2)
Ή μαζί σου ή θάνατος...
Vagy Veled, vagy inkább a Halál... Vagy Veled, vagy vége mindennek,
Az életemet meggyűlöltem, s már megutáltam mindent,
Rá is untam, és úgy döntöttem; vége! (x2)
Vagy Veled... vagy inkább halál!
Δεν έχω όρεξη έξω να βγω,
δεν θέλω κανένα μπροστά μου να δω,
δεν έχω δύναμη να αντισταθώ,
δεν θέλω με τίποτα να ασχοληθώ,
δεν έχει η ζωή μου κανένα σκοπό,
το έχω πάρει απόφαση, να μην συνεχίσω.
Én nem vágyom arra, hogy kimozduljak innen,
Nem akarok senkit se látni, sem találkozni valakivel,
Nincs erőm, hogy ellenálljak bárminek,
S nem akarok foglalkozni semmivel,
Nincs az életemnek egyetlen célja sem,
Elhatároztam, hogy így tovább folytatni: nem lehet!
Ή μαζί σου ή θάνατος ή με σένα ή τέλος,
την ζωή μου την μίσησα όλα πια τα σιχάθηκα,
τα βαρέθηκα, τ' αποφάσισα, τέλος. (x2)
Ή μαζί σου ή θάνατος...
Vagy Veled, vagy inkább a Halál... Vagy Veled, vagy vége mindennek,
Az életemet meggyűlöltem, s már megutáltam mindent,
Rá is untam, és úgy döntöttem; vége! (x2)
Βράδυ, αγάπη και φιλιά
καλντερίμια κι αγκαλιά
το νησί έχει μεθύσει
κι ο έρωτας χορό έχει στήσει
Éjszaka, szerelem és csókok
macskaköves utcák, ölelések bókok
A sziget egészen megrészegedett
s a szerelem is szédítő táncba kezdett
Και στην άκρη της γιορτής
λυπημένος θεατής
να κοιτώ και να υποφέρω
που να βρίσκεσαι δεν ξέρω
És az ünnep külső szegletén
szomorúan, irígy nézőként
kell e látványt elszenvednem,
mivel nem tudom, te merre lehetsz?
Το κύμα στο λιμάνι σκάει
και το νησί δεν με χωράει
Μακρυά σου αυτό το καλοκαίρι
χαμένο μοιάζει από χέρι
A hullám a kikötőben robajjal tör meg
és a sziget, valahogy szűk számomra, nincs elég hely
S mivel Te távol vagy, elveszettnek tűnik ez a nyár
a kezeim küzül is, egészen kicsusszan már...
Ψάχνω ένα πλοίο να την κάνω
κοντά σου να 'ρθω κι όταν φτάνω
μ' όλη μου την φωνή που θα 'χω
να πω για σένα πως υπάρχω
Hajó után kutatok, hogy általa
Talán hozzád juthatok, és amikor megérkezem
Teljes erővel, hangosan kiálthassam
úgy mondjam el neked, hogy én létezem!
Ήλιος, θάλασσα και φως
κέφια έχει ο Θεός
Μα εγώ έχω χειμώνα
κι η ψυχή μου μαύρο χρώμα
Nap, tenger, fény, egy kis szél
Isten is már jó hangulatban él
De számomra beköszöntött a tél
és lelkem fekete színű lett, sötét
Τέτοια νύχτα μαγική
στήνει ο κόσμος μια γιορτή
Μα εγώ δε συμμετέχω
τι δεν θα 'δινα να σ' έχω
Az ilyen mágikus éjjeleken
az egész világ nagyot ünnepel
De én nem veszek részt ebben
Oh, mit nem adnék, hogy enyém lehess!
Στίχοι: Βασίλης Γιαννόπουλος
Μουσική: Σάντυ Πολίτη
Πρώτη εκτέλεση: Λαυρέντης Μαχαιρίτσας
Μοιράζω φύλλα και ποντάρω σε ένα ψέμα
και σε αφουγκράζομαι σαν τίγρης της Βεγγάζης.
Και συ με κείνο το παράπονο στο βλέμμα
μέσα από ύποπτα προσπέκτους με κοιτάζεις.
Leveleket rakosgatok és tétet tennék egy hazugságra
és hallgatlak, mint egy bengáli tigris.
És akkor Te, azzal a panaszos tekinteteddel
a prospektusokon keresztül nézel reám.
Βαμμένα κόκκινα τα χείλια μέσα και έξω,
σε περιμένω σε ένα χάρτινο κρεββάτι.
Με τα παιχνίδια μου δεν πρόλαβα να παίξω,
στο ίδιο ψέμα θα ποντάρω, κάνε κάτι.
Kívül -belül vörösre festett festett ajkakkal,
várok reád egy a kartonszerű ágyban.
A játékammal nem tudtam még játszani,
ugyanabba a hazugságba esem majd, csinálj valamit!
Κάτι νεκρά Σαββατοκύριακα
Πόσο μου λείπεις
Να μ' αγαπήσεις περιμένω
Τι λες, δε σε καταλαβαίνω.
Vannak olyan élettelen hétvégék
Annyira hiányzol
Arra várok, hogy szeress...
Mit mondasz? Nem értem.
Κάτι νεκρά Σαββατοκύριακα
Πόσο φοβάμαι
Να σε χαρώ δεν προλαβαίνω
Τι λες, δεν σε καταλαβαίνω.
Vannak élettelen hétvégék
Annyira rettegek
Nincs idő, hogy örvendjek neked
Mit mondasz? Nem értelek meg.
Μοιράζω φύλλα και βουλιάζω μες το ψέμα.
Μια γκρίζα φλέβα στο κρανίο πάει να σπάσει.
Ό,τι μου χάρισες το πλήρωσα με αίμα.
Μια στάλα έρωτα στη φέξη και στη χάση.
Leveleket rendezgetek, és belesüllyedek a hazugságba.
Egy szürke véna a koponyámon majdnem elpattan.
Bármit is adtál, én vérrel fizettem meg.
Egy cseppnyi szerelem a bűnben s az elveszettségben.
Διπλά ποτά, σπάζω τσιγάρα, περιμένω,
να με κοιτάξεις μια φορά και να με σώσεις.
Ένα σου βλέμμα κοφτερό και αγαπημένο
αυτό το μέλλον το λαμπρό να σκοτώσεις.
Dupla italok, cigarettákat török, várakozom,
Bár rám pillanatnál legalább egyszer, hogy megments engem!
Egyetlen éles, és imádott tekintetteddel,
hogy elpusztítsd azt a fényes jövőt...
Κάτι νεκρά Σαββατοκύριακα
Πόσο μου λείπεις
Να μ'αγαπήσεις περιμένω
Τι λες, δε σε καταλαβαίνω.
Vannak élettelen hétvégék...
Annyira hiányzol!
Arra várok, hogy szeress!
Mit mondasz? Nem értem...
Κάτι νεκρά Σαββατοκύριακα
Πόσο φοβάμαι
Να σε χαρώ δεν προλαβαίνω
Τι λες, δε σε καταλαβαίνω.
Vannak élettelen hétvégék
Annyira rettegek
Nincs idő, hogy örvendjek neked
Mit mondasz? Nem értelek meg.
Εγώ για σένα ξέρω πως δίνω τη ζωή μου
Εγω για σένα ξέρω πως όλα τα τολμώ
Εγώ για σένα μένω, στη μέση της ερήμου
Εγώ μονάχα ξέρω για αγάπη να σου πω
Tudom, hogy Érted az egész életem odaadom
Tudom, hogy Érted bármit megteszek
Érted a sivatag közepén is ott maradok
Csak én beszélhetek Néked arról, hogy mi is a szerelem!
Κι εσυ δεν ξερεις αν μπορείς, αυτό το βράδυ να νε δεις
που σου φωνάζω πως πεθαίνω μακριά σου
Κι εσυ δεν ξερεις αν μπορείς, μπροστά μου να' ρθεις και να πεις
αν έχω θέση στα κλεμμένα όνειρά σου
De nem tudhatod, mi volna, ha engem ma éjjel meglátnál,
S hogy hangosan kiáltom: Tőled távol úgy érzem - eddig éltem én!
S nem tudhatod, mi volna, ha elém állva íy szólnál:
Bár volna egy hely ellopott álmait tengerén!
Εγώ για σένα ξέρω, στα άκρα οτι φτάνω
Εγώ για σένα ξέρω, πως πέφτω στο κενό
Εγώ για σένα βρίσκω, τη δύναμη να χάνω
Εγώ μονάχα ξέρω για αγάπη να σου πω
Tudom, hogy Érted a Mennybe is elmennék
S tudom, hogy Érted leesnék a semmibe...
Érted elég erőt tudok gyűjteni ahhoz, hogy elvesszek
De csak én tudok Néked beszélni arról, hogy mi is a szerelem...
Μου λέει κάτι στο προσωπό σου
Πως πια δεν παίζω στο όνειρο σου
Στα σχέδια σου δεν επεμβαίνω
Καταλαβαίνω
Valami - arcodról - elmondja nékem
Hogy többé álmaidban: már nem szerepelhetek...
S nem leszek többé terveid közt sem,
Így hát nem tehetek mást; megértem...!
Δε θα τα σπάσω με τη σιωπή σου
Και 'γω δε θέλω πολλά μαζί σου
Στην άκρη κάνε και πάτα φρένο
Καταλαβαίνω
Nem törném meg az általad okozott csöndet,
S nem akarok Tőled kevesebbet, sem többet,
Lépj mellém, s nyomd meg a gombot, hogy: "Vége...",
S nem teszek semmi mást; csak megértem...
Κόκκινο φανάρι σταματάμε
Πράσινο κι αν γίνει πού να πάμε
Ξέρω πως τη μάχη έχω χάσει
Έχεις πια απέναντι περάσει
Κόκκινο μας πιάνει θα σ'αφήσω
Θέλω στη βροχή να περπατήσω
Ο αέρας να με αρρωστήσει
Κι η φωνή να πει προτού να κλείσει
Πως εκείνη δε θα σ'αγαπήσει όσο σ' αγαπώ
Vörösen izzik a fény, hát ím, most megállunk,
S ha zöldre vált, hová mehetünk tovább?
Tudom, hogy elveszítettem a harcot,
Mert most a másik oldalon állsz...
Elértünk a piros fénybe, így elhagylak Téged,
S esőben kívánok sétálni tovább...
Hogy a hideg szélfúvás beteggé tegyen,
S mielőtt egy hang rémítve: elmondaná nekem,
Hogy Ő nem szerethetett úgy, mint ahogyan én azt megtettem Veled!
Μου λέει κάτι πως έχεις φύγει
Δε μου το είπες κι αυτό με πνίγει
Ν' αλλάξεις γνώμη δεν προλαβαίνω
Καταλαβαίνω
Μου λέει κάτι πως άλλα χέρια
Μας έχουν κλέψει τα καλοκαίρια
Και να τα βρούμε δεν επιμένω
Καταλαβαίνω
Valami elmondja nékem, hogy magamra hagytál,
S nem szóltál róla - ez az, mi megőrjít...
Nem leszek képes arra, hogy emlékedben hozzak változást,
Így hát... Nem tudok mást, csak elfogadva megérteni...
Valami elmondja, hogy idegen kezek
Tőlünk a nyarak örömét lopták el...
S már erőm sincs ahhoz, hogy megtaláljam őket
Így hát... Megértelek Téged...
Ένα παραμύθι η ζωή να γράψει
Που ο ήρωάς μου και εγώ μαζί θα πάμε
Κάτι στον αέρα ξαφνικά ν' αλλάξει
Το προαίσθημά μου το κακό πως μόνη θα 'μαι
Az életnek egy történetet kéne írnia,
Hol a hősöm, s én együtt lehetünk...
Valaminek a levegőben hirtelen meg kéne változnia,
Mert az az érzésem, hogy ismét itt maradok - egyedül...
Το 'χει το αστέρι μου να ζω για να πονάω
'Ενα χωρισμό απ' την αρχή να κυνηγάω
Το 'χει το αστέρι μου να ζω για να 'μαι μόνη
Η αγάπη πάντα οπλοφορεί και με σκοτώνει
A csillagaim szerint élnem, s szenvednem kell nékem,
Hogy üldözött legyek a kezdettől addig, míg életemnek nem lészen vége,
A csillagaim szerint élnem kell, s aztán újra magányosnak lennem,
A szerelem az, mely erősít, majd újra és újra öldöklést hajt végre...
Θέλω παραμύθι σαν το όνειρό μου
Στην πραγματική μου τη ζωή με πνίγουν όλοι
Ψάχνω στο σκοτάδι τ' άλλο το μισό μου
Κάπου θα υπάρχει, δεν μπορεί, σ' αυτή την πόλη
Egy történetet szeretnék, úgy, mintha álmomban lenne,
Mert az életben már minden megfullaszt
A sötétet kutatom, másik felemet keresve,
De nem lelem..., hisz valahol itt kell lennie, ebben a városban...
Το 'χει το αστέρι μου να ζω για να πονάω
'Ενα χωρισμό απ' την αρχή να κυνηγάω
Το 'χει το αστέρι μου να ζω για να 'μαι μόνη
Η αγάπη πάντα οπλοφορεί και με σκοτώνει
Csillagaim szerint élnem kell, és szenvednem,
Ahhoz, hogy a kezdetektől fogva üldözötté váljak
A csillagok szerint élnem kell, majd újra magányosnak lennem
A szerelemtől erősödöm, de ez az, mely gyilkoló sebek közt enged által a halálnak...
Το έχει, το έχει, τ' αστέρι μου το έχει
Αγάπη να θέλω, κι αγάπη να μην έχει
Meg van írva - ezt mutatja a csillagok állása,
Hogy hiába keresek szerelmet, többé - az rám már nem találhat...
Tα μάτια κλείνω την εικόνα σου να σώσω
Kαι με ξυπνάει η σιωπή
Kομμάτια όνειρα και πώς να τα ενώσω
Αν λείπεις πάντοτε εσύ
Szemeim bezárom, hogy képed megmentsem
S a csend az, mi felébreszt...
Az álmok darabokban hevernek, s hogy illesszem őket újra össze?
Ha folyton hiányzol nékem...?
Μ' ένα αντίο πώς μπορείς
Ώλα πίσω να τα αφήνεις
Μια φορά μου είχες πει
Ώτι ήρθες για να μείνεις
Μ' ένα αντίο πώς ξεχνάς
Ώσα θέλω να θυμάμαι
Μα φοβάμαι δε ξέρω άλλο πια
Egy "Viszlát..."-tal hogyan tudsz
Magad mögött hagyni mindent?
Egyszer rég, hozzám így szóltál:
Visszatérsz, hogy örökké itt maradj vélem...
Egy "Viszlát..."tal hogyan tudod elfelejteni
A dolgokat, mikre emlékezni szeretnék?
Attól félek..., ezt már soha többé nem fogom megtudni...
Τα φώτα σβήνω στο σκοτάδι να σε ψάξω
Μα βρίσκω μόνο ότι φταις
Εγώ προσπάθησα πολύ να μη σε χάσω
Κι εσύ με αφίσες στο χθες
Lekapcsoltam a fényeket, hogy Téged az éjben kereshesselek
De az egyetlen dolog, mit találok: az, hogy minden a Te hibád...
Keményen próbálkoztam - elérni azt, hogy el ne veszítselek
S mégis..., engem a múltban egyedül, magamra hagytál...
Πες μου εσύ ότι ακόμα μ' αγαπάς / Mondd, hogy még mindig szeretsz!
Ηλίας Παλιουδάκης
Τώρα που έφυγες και είσαι μακριά μου
Είναι η ζωή ένα παράπονο για μένα
Κι όπως ζητάει να σε ξεχάσει η καρδιά μου
Μα δεν μπορεί κι όλο γυρνάει στα περασμένα
Most, hogy elmentél, és tőlem távol vagy
Számomra az élet merő fájdalom, és panasz
S bár a szívem téged felejteni kíván majd,
Mivel ezt nem teheti, folyton ott él a múltban
Να 'ξερα μόνο πως κι εσύ δεν με ξεχνάς
Θα βρείσκα αιτία ότι έγινε να αλλάξω
Έχω τη δύναμη να πάω όπου με πας
Μπορώ να τρέξω μες στη νύχτα να σε ψάξω
Bárcsak tudnám, hogy te sem bírsz felejteni el
Akkor módot találnék arra, hogy ami történt, azon változtassak
Megvan az erőm, hogy arra menjek, amerre viszel
Képes vagyok belerohanni az éjszakába, hogy megtaláljalak
Πες μου εσύ ότι ακόμα μ' αγαπάς
Στείλε ένα μήνυμα να λες πως με θυμάσαι
Κι εγώ θ' ανοίξω της καρδιάς μου τα φτερά
Και θα' ρθω απόψε να σε βρω όπου και να' σαι
Mondd nekem, hogy még mindig szeretsz!
Küldj egy üzenetet, hogy elmondd; emlékszel még rám!
És én kitárom majd szárnyait szívemnek
És érted jövök éjjel, hogy rádtaláljak, bármerre vagy ám!
Πες μου εσύ ότι ακόμα μ' αγαπάς
Και 'γω θα κάνω το χατίρι στην καρδιά μου
Θα ξεδιπλώσω της αγάπης τα φτερά
Να ξαναζήσω απ'την αρχή τα όνειρα μου
Mondd nekem, hogy még mindig szeretsz!
És én minden szívességet megteszek szívemnek
Kibontom majd szárnyait a szerelemnek,
Hogy újra átéljem -a kezdetektől - álmaimat!
Τώρα που έχω την ανάκγη να σε αγγίξω
Ο χωρισμός θα αιματώσει την ψυχή μου
Όσο σ' αγάπησα δεν ήθελα να δείξω
Ώμος με πρόδοσες κι εσύ κι η αποχή μου
Most, hogy szükségem van arra: megérintselek,
A szakítás vérrel árasztaná el a lelkemet
Nem kívántam megmutatni, hogy mennyire megszerettelek,
De te is elárultál, és a szükség is engemet
Μόνο μια λέξη περιμένω να μου πεις
Ένα σημάδι μια ελπίδα να μου δώσεις
Και εγώ θα ανοίξω την καρδία μου για να βρεις
Μόνο εσύ ξερεις το τρόπο να με σώσεις
Csak egyetlen szóra várok, hogy kimondd
Valami jelre, vagy egy reménysugárra, hogy adj...
És én - hogy mindent meglelj -, a szívemet kitárom,
Csak Te tudod a nyitját, hogy engem megments majd!
Πες μου εσύ ότι ακόμα μ' αγαπάς
Στείλε ένα μήνυμα να λες πως με θυμάσαι
Κι εγώ θ' ανοίξω της καρδιάς μου τα φτερά
Και θα' ρθω απόψε να σε βρω όπου και να' σαι
Mondd nekem, hogy még mindig szeretsz!
Küldj egy üzenetet, hogy elmondd; emlékszel még rám!
És én kitárom majd szárnyait szívemnek
És érted jövök ma éjjel, hogy rádtaláljak, bármerre vagy ám!
Πες μου εσύ ότι ακόμα μ' αγαπάς
Και 'γω θα κάνω το χατίρι στην καρδιά μου
Θα ξεδιπλώσω της αγάπης τα φτερά
Να ξαναζήσω απ'την αρχή τα όνειρα μου
Mondd nekem, hogy még mindig szeretsz!
És én minden szívességet megteszek szívemnek
Kibontom majd szárnyait a szerelemnek,
Hogy újra átéljem -a kezdetektől - álmaimat!
Stratos Kedves! Attól ne félj, hogy majd én kaplak rajta a helyesírási hibákon! Köszönöm a fordítást! A másik Palioudakis számot már fordítgattam, de még nem volt időm végigcsinálni. Tudod nehézkes, mert "nem beszélni görög"
Lizetta Nikolaou: Den yparhoun nikites kai nikimenoi / ΛΙΖΕΤΑ ΝΙΚΟΛΑΟΥ
ΔΕΝ ΥΠΑΡΧΟΥΝ Νικητές και νικημένοι / Nincsenek nyertesek és legyőzöttek
Στίχοι: Νίκος Λουκάς
Μουσική: Τάκης Σούκας
Πρώτη εκτέλεση / Első előadó: Ηλέκτρα
Άλλες ερμηνείες / Más előadókkal:
Λιζέττα Νικολάου
Στάθης Αγγελόπουλος
Ηλίας Παλιουδάκης
Δεν υπάρχουν νικητές και νικημένοι
σ' έναν έρωτα που σβήνει και πεθαίνει.
Δεν υπάρχουν νικητές και νικημένοι,
η αγάπη είναι μόνο αδικημένη.
Nincsenek nyertesek és vesztesek
Egy kioltódó és haldokló szerelemben.
Nincsenek győztesek és legyőzöttek,
A szerelem csupán... ...igazságtalan.
Αν έπεσα στα μάτια σου και σε παρακαλάω
είναι γιατί σε λάτρεψα πιο πάνω απ' το Θεό,
είναι γιατί δεν πίστεψες πόσο σε αγαπάω,
φεύγεις και λες πως νίκησες και θύμα είμ' εγώ.
Ha a szemeid elé borultam, és könyörgöm hozzád,
Az azért van, mert jobban imádlak Istennél is,
És mert nem hitted el, hogy mennyire szeretlek,
elhagysz, és azt mondod; győztél, és én vagyok az áldozat.
Δεν υπάρχουν νικητές και νικημένοι
σ' έναν έρωτα που σβήνει και πεθαίνει.
Δεν υπάρχουν νικητές και νικημένοι,
η αγάπη είναι μόνο αδικημένη.
Nincsenek nyertesek és vesztesek
Egy kioltódó és haldokló szerelemben.
Nincsenek győztesek és legyőzöttek,
A szerelem csupán... ...igazságtalan.
Αν έπεσα στα μάτια σου και λες ότι λυπάσαι
και δεν σε νοιάζει που πονώ γι' αυτό το χωρισμό
θα 'ρθεί καιρός που θα πονάς κι εσύ, να το θυμάσαι,
γι' αυτό μη λες πως νίκησες και θύμα είμ' εγώ.
Ha a szemeid elé borultam, és azt mondod; sajnálod,
És nem érdekel, mennyire fájdalmas számomra ez a szakítás,
Eljön majd az idő, hogy neked is fájni fog, ne feledd!
Ezért ne mondd, hogy győztél, és az áldozat pedig én vagyok!
Στίχοι: Αλέξης Σέρκος
Μουσική: Αλέξης Σέρκος
Πρώτη εκτέλεση: Ηλίας Παλιουδάκης
Ποιος θα σ αγαπήσει πιο πολύ
Ποιος θα σ έχει σα μικρό παιδί
Ki fog szeretni nálam jobban tégedet?
S ki fog dédelgetni, mint egy egy kicsi gyermeket?
Πριν απαντήσεις κάτι βιαστικό
κάτσε και σκέψου πριν μιλήσεις
δεν είναι αστείο να μου λες τελειώνουμε εδώ
και μια ζωή να την γκρεμίζεις
Στα νεύρα πάνω δεν χρειάζεται
να παίρνεις αποφάσεις
γιατί η αγάπη κομματιάζεται
χωρίς να ξέρεις τι θα χάσεις
Mielőtt elhamarkodott választ adnál,
ülj le, és mielőtt beszélni kezdenél; gondold át!
Nem vicces mondanod nekem, hogy "befejeztük: itt, és mostan.."
és elpusztíts egy életet
Idegek nem kell több
döntéseket hozni
mert a szeretet összetört
anélkül, hogy tudnánk, mit fogsz veszíteni
Αν θα με χάσεις,τι θα χάσεις
Αν θα με χάσεις εσύ θα χάσεις
Ha elveszíti engem fogsz veszíteni
Ha elveszíti engem fogsz veszíteni
Ποιος θα σ αγαπήσει πιο πολύ
θα σ έχει σα μικρό παιδί
και τα χατίρια όλα θα στα κάνει
Ποιος θα σ έχει όπως σ έχω εγώ
σαν Παναγία σαν Θεό
με μια αγάπη που τα χίλια πιάνει
αν θα με χάσεις εσύ θα χάσεις
Ki fogja szeretni, hogy több
Szeretnék egy gyermeket
és kényeztesse magát minden, amit csinál
Aki szeretne, hogy én
mint Mária az Isten
a szeretet, amely kap egy ezer
ha vesztesz velem fogsz veszíteni
Πριν πεις κουβέντες άσχημες πικρές
δες τι συνέπειες θα φέρεις
ανεπανόρθωτες βαθιές πληγές
θα ανοίξεις δίχως να το θέλεις
Στα νεύρα πάνω δεν χρειάζεται
να παίρνεις αποφάσεις
γιατί η αγάπη κομματιάζεται
χωρίς να ξέρεις τι θα χάσεις
Mielőtt azt mondod rossz szót keserű
milyen hatást fog
visszafordíthatatlan mély sebek
Megnyílik nélkül akar
Idegek nem kell több
döntéseket hozni
mert a szeretet összetört
anélkül, hogy tudnánk, mit fogsz veszíteni
...hallás útján...
