Folyamistenek leányai,a vizek nimfái. Szigorúan véve a belvizek istennõi voltak, amelyek közé azonban jó pár Ókeánisz is tartozott. A Naiászokat három nagy csoportba lehet osztani a következõképpen: a Krenaiák a források, a Potameidák a folyók, patakok, a Limnakidák pedig állóvizek, tavak nimfái voltak. Lakásaik patakokban, folyókban, tavakban, forrásokban, nedves barlangokban, hasadékokban voltak. Életüket akárcsak a többi nimfa énekkel, tánccal, multozással töltötték, de sokan társnõi voltak Artemisznek vagy alkották Apollón, Hermész és Dionüszosz kíséretét.
MÉRLEG (Libra )
A mérleg számos leírás szerint korábban a Skorpióhoz tartozott és csak késõbb vált önálló csillagképpé. A görög mitológiában Zeusz egy aranymérleg segítségével döntötte el az egymással vetélkedõ emberek vagy harcosok sorsát. Hasonló funkciója van a mérlegnek az igazságszolgáltatás istennõje, Themisz kezében is. Héphasztoszt az olümposzi vallás a Mérleg jegyéhez kapcsolja , úgy mint a Mérleg csillagkép készítõjét.
A mitológi legkevésbé ismert és méltányolt istenségei közé tartozik. A korabeli szóban létezõ mitológia konkrétan nem említi, de a görögök mindennapjaiban nagy szerepet játszott. A családi tûzhely istennõjeként Hesztia az otthonteremtõ Az otthon a nõk különleges teremtõ géniuszát dicséri. Az otthonban, az iskolában, a munkahelyen, azt a bizonyos megfoghatatlan jó érzést ez a nõi képesség hozza létre. A nõiesség olyan légkört teremt, amelyben lehetõvé válik a kapcsolatok ápolása.
A görög mitológiában Héra Zeusz kisajátítója, féltékeny felesége, bosszút forral férje szeretõi ellen. Eredetileg azonban nagyhatalmú földistennõ volt, a nõi fenség és öntudat megtestesülése. Héra a nõ kapcsolatápoló képességét örökíti meg.
BIKA: (Latin neve: Taurus) Létrejötte a görög mitológiában a hüaszokhoz, vagyis a nimfákhoz kapcsolódik. A nimfák Atlasz leánya, számuk kettõ és hét között ingadozik. Fiú testvérük Hüasz volt, kinek elvesztése után a hüaszok belehaltak a bánatba. Zeusz ezért az égre emelte õket, és a Bika csillagképbe helyezte el.
Az antik hagyományba a Bika hónap istennõje Aphrodité.
Szeléné:
Hüperión és Theia leánya, Héliosz és Éósz testvére, a hold istennõje. Héliosszal ellentétben kocsiját csak két ló húzta ezért lassabban haladt égi útján, de emellett úgy is lehetett látni, hogy magányosan lovagol egyik hátasán. Ha bátyja megjelent az égen neki mennie kellett és ilyenkor az Ókeánosz partján lévõ ezüstös palotájában pihente ki magát. Három nagy szerelme volt, két isten és egy halandó. A halhatatlanok közül az istenek urával, Zeusszal kelt egybe és két leányt szült neki, Pandiát és Herszét. A másik Pán volt, akitõl eleinte húzódozott, de annak csellel sikerült rávennie az istennõt a nászra. Az együtt töltött éjszaka emlékére egy hibátlan állatokból álló juhnyájat ajándékozott kedvesének. Halandó kedvese Endümión volt, Zeusz és Kalüké nimfa fia. Zeusz megengedte fiának, hogy olyan halálnemet válasszon, amilyet csak akar, erre az ifjú azt kérte, hogy nyitott szemmel örökre aludjon el úgy, hogy ne öregedjen meg soha. Zeusz teljesítette fia kérését és Endümión a Latmosz-hegy barlangjában örök álomra szenderült. Így látta meg Szeléné és leszállt hozzá, sugaraival csókolgatta, de nem tudta felébreszteni és a reménytelen szerelem miatt örökké bánkódott. Azonban ha a hegy fölé ért mindig gyöngéden tekintett le az ifjúra és ezüstös fénnyel árasztotta el.
Ololoooll!
Nem tudom, szoktam ezzel a stílussal találkozni, amikor éretlen kiskamaszok névtelenül kiélik primitív személyiségüket. Személy szerint én mindig szóvá teszem ezt, és teszem ezt most is! Ha vissza olvasol ezeken az oldalakon ez nem a te oldalad, legalábbis nem ebben a stílusban. Nyomatékosan KÉRLEK: ne itt éld ki magad!
Jox!
Szerinted a fentiek itt maradhatnak, vagy törlöd? A te oldalad, te döntésed, de ha az utóbbi mellett döntenél nyílván töröld az én hozzászólásomat is mert érvényét veszíti.
Zeusznek egy lánya volt.Herkules.Annak egy férje volt: Ádész.Lett egy lányuk: Miltiádész.Ádész spermájából lett miltiádész aki a görögök vezére volt de kipurcant . Halála utólsó percében Afroditét megdugta.Jó élmények a halál utólsó percébenm.
Zeusz az Olimpüszon élt.Herkules volt a lánya.Herkules férje volt Ádész.Ádész megcsalta Herkulest 200 éves korában mikor egy Pallasz Athéné nevû semleges csaj volt.Kicsit ribanc de jó bige... Élték az Életüket a ribancal.
A görög mitológia hagyományában az Aphroditénak szentelt állatok közé tartozott. A kosról szóló, ismert legendák közül minden bizonnyal az aranygyapjas történet a legszebb, amely az ókori Görögországból származik. Élt ezen a területen egy király, Athamasz. A „Felhõ” asszony, Nephelé volt a felesége. Volt két gyermekük is: egy lányuk akit Hellének hívtak, és egy fiúk, Phrixosz. Sokáig éltek boldogságban, de egy napon Athamasz elûzte feleségét, és Inóval lépett frigyre. Nephelé visszasétált az égbe, és ott azt a parancsot adta a többi felhõnek, hogy egy csepp esõt se küldjenek a görög király földjére. Így hát hiába szántottak-vetettek, szárazság és éhínség köszöntött az országra. A király követeket küldött Delphoiba, hogy tanácsot kérjen Apollón szent jósnõjétõl, Püthiától. Hogy mit mondott a jósnõ, azt Athamasz sosem tudta meg, mert a hazatérõket a város határában Inó fogadta, és mézes szavakkal, drága ajándékokkal megvesztegette õket. Így a zarándokok Apollón jóslata helyett azt jelentették a királynak, hogy mindaddig nem fog esni az esõ, amíg a Felhõ asszony két gyermekét fel nem áldozzák Zeusz oltárán. A két gyermek, Phrixosz és Hellé ezalatt a réten legeltették a nyájat, mivel gonosz mostohájuk Inó miatt már nem volt maradásuk a palotában. A pásztorok és az állatok között éltek. Különösen egy szép, szelíd kossal játszottak sokat, mert ennek a gyapja mind egy szálig aranyból volt. Egyszer amikor senki sem figyelt rájuk, ez a kos, akit egyébként Hermész isten küldött, emberi hangon megszólalt és elmesélte nekik, hogy milyen veszély fenyegeti õket. Azt javasolta, hogy üljenek fel a hátára, és a gyerekek hallgattak a szóra. A kos belevetette magát a tengerbe, és az ázsiai partok felé úszott. A kis Hellé azonban bátyja nyakába kapaszkodott, az út közepén nagyon elfáradt, és hiába bíztatták, elgyengült, lecsúszott a kos hátáról, és a tengerbe fulladt. Ezt a tengert, a mai Dardanellák helyén, Hellé tengerének nevezik. Phrixosz, a megmenekült fiú hálaáldozat gyanánt feláldozta a kos Árész oltárán. A kos jótettéért jutalmából az égboltra került Kos csillagképként.
A Kos hónapnak Árész, a Háború istene az ura. Római nevén õ Mars, innen ered a március elnevezés. A tavasz beköszönte nem csak békés mezõgazdasági munkák kezdetét jelentette, hanem a hadi vállalkozások megkezdésére is jelt adott. Ez a magyarázata, miért épp egy harcias isten lett a március patrónusa.
Asztraiosz és Éósz fia, Boreász Eurosz, Notosz, Phoszphórosz és valamennyi csillag testvére, a nyugati szél istene. Zephürosz volt a szelek között a legenyhébb, s a növények oltalmazójaként tisztelték, mivel csapadékot hozó isten volt. Elragadta Khlóriszt, Pierosz leányát, akit kérésére Zeusz istennõi rangra emelt, míg õ a virágok feletti uralmat ajándékozta feleségének. Házasságukból született Karposz. Melléknevei: Hangosanzúgó, Zajos.
Khlórisz:
Pierosz, Pella királya és felesége Euippé leánya, késõbb Zephürosz felesége, a virágok istennõje. Khlóriszba, mint halandó leányba beleszeretett Zephürosz, a nyugati szél istene és elragadta magával feleségnek. Zeusztól halhatatlanságot kért számára, õ maga pedig a mezõk és kertek virágai feletti uralmat ajándékozta asszonyának. Mint a virágok istennõje, Khlórisz adományozta az embereknek a mézet. Férjétõl született fia, Karposz.
Karposz:
Zephürosz és Khlórisz fia, a gyümölcsök és a gyümölcsösök termékenységének istene.
Poszeidón és Amphitrité leánya, Tritón, Bentheszikümé és Kümopoleia testvére, Héliosz kedvese. Rhodosz szigete róla kapta nevét, ezen a szigeten ülte nászát Héliosszal, aki a szigetek és városok felosztásakor ezt a szigetet kérte birtokául Zeusztól, amikor az véletlenül megfeledkezett róla az osztozkodáskor.
Thetisz:
Néreusz és Dórisz leánya, Néreisz, Thetisz gyönyörûséges tengeristennõ volt, olyannyira, hogy Poszeidón és Zeusz is egyszerre szeretett bele és akarta kedveséül. Prométheusz jóslata azonban óva intette õket ettõl a násztól, mert a végzet rendelése az volt, hogy Thetisz fia túl fogja szárnyalni apját és ezért Zeusz az istennõt egy halandó férfihoz kényszerítette feleségül. Ez a halandó Péleusz, Phtia királya volt. Házasságukból Akhilleusz a dicsõ hõs született, aki valóban messze meghaladta apja képességeit. Lakodalmukon robbant ki - Erisznek köszönhetõen - az a viszály az aranyalma körül, amelynek következménye a trójai háború lett, s amelyben fiuk Akhilleusz is életét vesztette. Thetisz egyébként jóindulatú és békeszeretõ istennõ volt, megmentette és felnevelte Héphaisztoszt, mikor azt esetlensége miatt Héra ledobta az Olümposzról, s egy ízben Zeuszt is megmentette, akkor, amikor az istenek Héra vezetésével fellázadtak ellene és miközben aludt úgy lekötözték, hogy mozdulni sem tudott. A Zeuszt féltõ Thetisz megkereste Briareószt, az egyik Hekatonkheirt és sietve hívta az Olümposzra, hogy szabadítsa meg kötelékeitõl az istenek urát, ezzel örök hálára kötelezve azt. Melléknevei: Ezüstlábú, Szépfürtû, Szélesleplû.
(Latin neve: Pisces) A hal a termékenység, a bõség, a bölcsesség, a közöny, a szexuális közömbösség és az ostobaság szimbóluma. A görög mitológiában Héliosz Napisten naphajón járja végig útját a föld felett, az alsó világban pedig egy halon, amely a Napisten hátas állata. Egy másik történet szerint Aphrodité és Erosz egy halandóval, Tithónosszal harcoltak, akinek különös végzetet szánt a sors. Szerelme, a Hajnal istennõje halhatatlanságot kért számára Zeusztól, de elfelejtett örök ifjúságot is kérni, ezért Tithónosz öregebb volt az országútnál. Amikor Aphroditét és Eroszt üldözte, azok a tengerbe ugrottak, ahol hallá változtak. A Halak képviselõje maga Zeusz. A Halaknál még meg kell említeni a görög mitológián kívül még számos hiedelmet. A burján felfogás szerint a világtengerben úszkáló hal hordja hátán a Földet. Hirtelen mozdulata okozza a földrengést.
Az azték mitológia szerint Teszhatlipoka, mert különb akart lenni fivéreinél, Nappá változott. Hamuból formált emberekkel népesítette be a Földet, de a többi isten parancsára víz mosta el valamennyit, s az emberek halakká változtak. Számos olyan hiedelem van, Amelyek szerint különbözõ halak voltak az emberek õsszülõi, illetve a halak egyes emberi testrészekbõl lettek. Több afrikai hagyományban a halott lelke ölt testet a halban. Kínában, Indiában és néhány más régióban a hal az újjászületést jelképezi.
Nincs beírva úticél.
Zeusz és Herkules
