Στίχοι: Μη διαθέσιμο
Μουσική: Δημήτρης Κοντόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Σάκης Ρουβάς
Τι θα πει αγάπη
μια ματιά και θα'ρθει
να φωτίσει τα σκοτάδια μας
και μετά θα ζήσει
τις πληγές θα κλείσει
θα τρυπώνει μες στα χάδια μας
Mit jelent a szerelem?
Csak egy pillantás s jön majd,
hogy bevilágítsa sötét életünket
és élni fog utána,
a sebeket beforrasztja,
s belebújik majd a cirógatásunkba.
Σαν το φως που τρέχει
τέτοια φόρα έχει
και μας παίρνει ως το άπειρο
και μετά η πτώση
μια βροχή θα δώσει
και το αύριο αδιάφορο
Mint a száguldó fénynek
olyan lendülete van,
s a végtelenségig visz minket
és utána jön a visszaesés,
esőt ad majd
s a holnap már érdektelen...
Έλα μαζί μου κι όσο κρατήσει
βήμα το βήμα χόρεψέ με
μείνε μαζί μου όσο κι αν ζήσει
μείνε κι αγκάλιασέ με
Jöjj velem,tartson akármeddig
lépésről lépésre,táncolj nekem!
Maradj velem, bármeddig is
maradj, s ölelj engem!
Έλα μαζί μου καίει το κορμί μου
μ' ένα σου βλέμμα ζάλισέ με
παίξε μαζί μου μες στη ζωή μου
κλείσε τα μάτια, φίλησέ με
Gyere velem,lángokban áll a testem
egy pillantásoddal szédíts el,
játsz velem az életemben
csukd be szemed, s csókolj engem!
Φίλησέ με
φίλησέ με
Csókólj meg,
Csókolj engem!
Πού μας πάει ο δρόμος
πόσος μένει χρόνος
δε ρωτάω και δε νοιάζομαι
όπου θέλεις πάμε
μ' ό,τι θες μεθάμε
έχω εδώ όσα χρειάζομαι
Az utunk hova vezet,
s mennyi időnk van?
Nem kérdem, s nem is érdekel
oda megyünk, ahova csak szeretnéd
s ahogy akarod, úgy ittasodunk le
hisz' megvan mindenem, ami nekem kell...
Σαν τρελός σε θέλω
τι ζητάς να φέρω
πες το μόνο, πες το κι έγινε
ζω για σένα τώρα
μην κοιτάς την ώρα
μόνο μια ζωή μας έμεινε
Őrülten akarlak téged,
mit kívánsz tőlem?
Mondd csak,mondd s úgy lesz!
Most érted élek,
az időt ne nézd kérlek!
Életünk csak egyetlen van...
Ποια μάγισσα μοίρα
ποιος δρόμος σε φέρνει
κι απόψε μπροστά μου
Και ράγισε η νύχτα
που είσαι με άλλον
και σπάει η καρδιά μου
Milyen boszorkány osztja a sorsot
s melyik út hoz ide téged
ma este is ide elém...
S eltört az éjszaka
hogy te mással vagy,
és a szívem megszakad...
Ανάβεις τσιγάρο
και μέσα απ ‘τη φλόγα
τρελή με κοιτάζεις
Κοιτάζεις εμένα
που λιώνω για σένα
κι αυτόν αγκαλιάζεις
Egy cigire rágyújtasz
és keresztül a lángon
őrült módon nézel rám
Engem nézel,
ahogy utánad sóvárgok
s közben őt öleled
Σήκω και φύγε, φύγε σου λέω
για ό,τι γίνει, εγώ δε φταίω
Σήκω και φύγε, που σου μιλάω
Μη μου χαλάς ό,τι αγαπάω
Én mondom állj fel és menj, indulj el
bármi is történik, arról én nem tehetek
Állj fel és menj el, neked beszélek
ne törd össze bennem mindazt mit szeretek!
Ποιος άνεμος φίλος
και ξάγρυπνος ήλιος
μπροστά μου σε φέρνει
να δω τι αξίζεις
και που τριγυρίζεις
ποια τρέλα σε δέρνει
Melyik baráti szél
és virrasztó nap
hoz ide elém
hogy lássam mennyit érsz
és hogyan kerülgetsz,
s milyen őrültség hajt téged
Σε βλέπω μπροστά μου
και μες στη φωτιά μου
τα μάτια μου κλείνω
και δεν θα φωνάξω
και δεν θα ουρλιάξω
και χρόνο σου δίνω
Látlak téged előttem
s benne a tűzben
becsukom a szemem
és majd nem kiabálok
s üvölteni sem fogok
és neked időt adok...
Στίχοι: Αλεξάνδρα Ζάκκα
Μουσική: Δημήτρης Κοντόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Σάκης Ρουβάς
Θέλω μόνο μια φορά
vα σε πάρω μακριά
έστω και για μια στιγμή
να ξεφύγουμε μαζί
Szeretnélek egyszer
magammal vinni messzire
akár csak egy pillanatra is
szökjünk el együtt mi ketten
Μες τα μάτια να κοιτάς
μ' ένα βλέμμα να μεθάς
να σ'αγγίζω και να καις
να σε νιώθω πως με θες
Nézz bele a szemembe,
egy pillantással részegíts meg,
érints meg és gyújts tüzet bennem,
hogy érezzem, mennyire akarsz engem!
Όλα για σένα
μόνο για σένα
κάνε ότι θες
κάνε υπερβολές
όλα για σένα
μόνο για σένα
κάνε ότι θες
δίχως όρους κι αναστολές
Minden érted,
egyedül érted van
tedd úgy, ahogy csak szeretnéd,
ess túlzásokba
Minden érted,
csak érted van
csináld, ahogy te akarod
gátlások nélkül, s határok sincsenek...
Θα τρελαθώ
χόρεψε με στο δικό σου
το ρυθμό
τον έλεγχο μου χάνω, φεύγω
μακριά
μαζί μπορούμε ν'ανεβούμε τώρα
πιό ψηλά
Elmegy az eszem
csak táncolj nekem,
a te saját ütemedben
s az uralmamat elveszítem,
elindulok messzire
együtt repülhetünk most
még magasabbra...
Θα τρελαθώ
χόρεψε με στο δικό σου
το ρυθμό
τα όρια όλα σπάσε, ζήσε
δυνατά
ελεύθερη η καρδιά σου να χτυπάει
να πετάει
Elmegy az eszem
csak táncolj nekem,
a te saját ritmusodban
a határokat mindet törd át
és élj erősen
a szíved szabad, hogy dobogjon
s szabad, hogy szálljon...
Νιώσε μέσα μας βαθιά
δυναμώνει η φωτιά
τόλμησε να αφεθείς
τόλμησε, μη φοβηθείς
Érezd mélyen bennünk,
hogy erősödik fel a tűz,
merd szabadjára engedni
csak merd, s ne félj!
Μες τα μάτια να κοιτάς
μ' ένα βλέμμα να μεθάς
να σ'αγγίζω και να καις
να σε νιώθω πως με θες
Nézz bele a szemembe,
egy pillantással részegíts meg,
érints meg és gyújts tüzet bennem,
hogy érezzem, mennyire akarsz engem!
Στίχοι: Ναταλία Γερμανού
Μουσική: Γιάννης Χριστοδουλόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Τσαλίκης
Νά είμαι πρίγκηπας, να είμαι και αλήτης,
Νά μαι κι απρόβλεπτος σαν μετεωρίτης,
Νά μαι γλυκός και τρυφερός,
Μα κάπου κάπου νά μαι κι επιθετικός.
Να είμαι κύριος, να είμαι και μαγκάκι,
Αλλά και υπάκουο δικό σου στρατιωτακι,
Να μαι απλός κι αληθινός,
Μα απ τους άλλους νά μαι διαφορετικός.
Legyek királyfi, s legyek csavargó is
és legyek váratlan, mint egy meteorit
Legyek kedves és érzéki,
de olykor-olykor legyek agresszív
Egy úr legyek és egy vagány pasi
de legyek a te engedelmes kiskatonád is
Legyek egyszerű és valódi
de legyek másmilyen mint a többi...
Ο τέλειος άντρας, ο άντρας ο σωστός,
Ο πρόστυχος, ο έξυπνος, ο γοητευτικός
Ο τέλειος άντρας δεν είναι πουθενά
Γι αυτό κάτσε μαζι μου και μη ζητάς πολλά.
A tökéletes férfi, az igazi, a nagy ő
a hitvány, az okos, az elbűvölő
Az igazi férfi nem létezik sehol,
ezért maradj velem és ne keresd oly'nagyon!
Να μην είμαι άστατος ούτε και γκρινιάρης
Να σε ζηλεύω χωρίς νά μαι ζηλιάρης
Νά μαι πιστός και στοργικός
Μα κάπου κάπου νά μαι κι αντιδραστικός
Ne legyek csapongó, sem zsémbes
féltékenység nélkül, féltselek téged
Legyek hűséges és gyengéd
de olykor-olykor ellenálló is legyek...
Να είμαι άψογος, αλλά και χύμα
Σκληρός για όλους μα για σενα ένα θύμα
Νά μαι τρελός και λογικός
Και φυσικά νά μαι μονογαμικός.
Legyek kifogástalan, de néha kimért
mindenkihez rideg, de egy áldozat neked
Őrült legyek és ésszerű
és természetesen legyek egynejű...
Ο τέλειος άντρας, ο άντρας ο σωστός,
Ο πρόστυχος, ο έξυπνος, ο γοητευτικός
Ο τέλειος άντρας δεν είναι πουθενά
Γι αυτό κάτσε μαζι μου και μη ζητάς πολλά.
A tökéletes férfi, az igazi, a nagy ő
a hitvány, az okos, az elbűvölő
Az igazi férfi nem létezik sehol,
ezért maradj velem és ne keresd oly'nagyon!
Στίχοι: Σπύρος Γιατράς
Μουσική: Αλέκος Χρυσοβέργης
Πρώτη εκτέλεση: Νότης Σφακιανάκης
Αν δεν ακούσω την καρδιά μου να χτυπάει
πώς να στο πω το σ΄αγαπώ
το κάθε βήμα μου εκείνη το μετράει
και δεν πιστεύει σ΄έναν ενθουσιασμό
Ha nem hallom a szívem dobbanását
hogyan mondjam el neked: "szeretlek"?
minden mozdulatomat ez készteti,
és nem hisz, holmi fellángolásnak
Μη μη ζητάς πολλά έχω κουραστεί
έχω πληγωθεί πώς να σ΄αγαπήσω
μη μη ζητάς πολλά έλα μια βραδιά
κι άντε στο καλό μη γυρίζεις πίσω
έλα μια βραδιά κι άντε στο καλό μη γυρίζεις πίσω
Ne kívánj sokat, belefáradtam már
Fájó sebeket ejtettél, így hogyan szeresselek?
Ne kívánj sokat, jöjj el egy éjszakán
Aztán eredj a pokolba, és többé ne fordulj vissza!
Jöjj el egyik éjjel, és aztán tünj el, ne fordulj vissza!
Αν δε σε νιώσω μεσ΄τις φλέβες μου σαν αίμα
πώς να στο πω το σ΄αγαπώ
ούτε γι΄αστείο δεν θα πω αυτό το ψέμα
γιατί η αγάπη είναι κάτι δυνατό
Ha nem érezlek úgy az ereimben, mint a vért
hogyan mondjam ki neked: "szeretlek"?
Még viccből sem fogom kimondani ezt a hazugságot
mert a szeretet, a szerelem, csak valami erősebb dolog lehet!
Μη μη ζητάς πολλά έχω κουραστεί
έχω πληγωθεί πώς να σ΄αγαπήσω
μη μη ζητάς πολλά έλα μια βραδιά
κι άντε στο καλό μη γυρίζεις πίσω
έλα μια βραδιά κι άντε στο καλό μη γυρίζεις πίσω
Ne kívánj sokat, belefáradtam már
Fájó sebeket ejtettél, így hogyan szeresselek?
Ne kívánj sokat, jöjj el egy éjszakán
Aztán eredj a pokolba, és többé ne fordulj vissza!
Jöjj el egyik éjjel, és aztán tünj el, ne fordulj vissza!
Érdemes az Arion rádiót hallgatni, mindig akad valami kellemes dallam, és sikerül új, számomra még ismeretlen előadóval is összeakadni, akire egyből rá lehet keresni a Youtube-n!.
Πόσο, πόσο σ΄αγαπάω
όπου και να πάω θα σε σκεφτώ
σβήνω, σβήνω το παρόν μου
ψάχνω στ΄όνειρό μου για να σε βρω
Oh, mennyire, de mennyire szeretlek!
Bárhová is mennék, reád gondolok egyre
Kitörlöm, kioltom a jelenemet
S hogy reád találjak, az álmaimban kereslek
Μέσα στα μάτια σου μπορώ ό,τι ζητήσω να βρω
κάτι μεγάλο κάτι μικρό πιο δυνατό
Μέσα στα μάτια σου μπορώ όλο τον κόσμο να δω
εκεί να χαθώ να λυτρωθώ
A szemeidben tudom csak megtalálni, amit kívánok
Valami nagyot, valami apróságot, de ennél még erősebbet
A szemeidben tudom csak meglátni, az egész világot
s ott tudnék elenyészni, ott bírnék felszabadulni!
Λιώνω, λιώνω στο κορμί σου
γιορτάζω στο φιλί σου το σ΄αγαπώ
Δωσ΄μου, δωσ΄μου μια πνοή σου
μέσα απ΄τη ζωή σου θα γεννηθώ
Elolvadok, szétolvadok a testeden
Csókoddal ünneplem meg, hogy szeretlek!
Add nekem, add nekem egyetlen lélegzeted..!
S az életedből fogok majd megszületni
Μέσα στα μάτια σου μπορώ ό,τι ζητήσω να βρω
κάτι μεγάλο κάτι μικρό πιο δυνατό
Μέσα στα μάτια σου μπορώ όλο τον κόσμο να δω
εκεί να χαθώ να λυτρωθώ
A szemeidben tudom csak megtalálni, amit kívánok
Valami nagyot, valami apróságot, de ennél még erősebbet
A szemeidben tudom csak meglátni, az egész világot
s ott tudnék elenyészni, ott bírnék felszabadulni!
Στίχοι: Σωκράτης Σουμέλας
Μουσική: Κώστας Μηλιωτάκης
Πρώτη εκτέλεση: Ηλίας Βρεττός
Μην ανησυχείς πότε θα δεις ότι σε αγαπάω
κι απ΄τον εαυτό μου πιο πολύ
Τι άλλο να πω τι πιο απλό
πώς να στο αποδείξω
ότι εσύ είσαι όλη μου η ζωή
Ne aggódj, amikor látod, hogy szeretlek
még magamnál is jobban
Mi mást mondhatnék, mi mást, ennél egyszerűbbet?
hogyan kell bizonyítsam be számodra,
hogy Te vagy, az egész életem!
Δεν υπάρχει στη γη άλλη αγάπη τόσο δυνατή
δεν υπάρχει αυτό είναι σαν μαγικό
που το ζούμε εσύ κι εγώ
Nincs még egy olyan szerelem a földön, ami ilyen erős
nem létezik, ez csak valami varázslat lehet
amit megélünk, te és én
Πώς γίνεται αυτό το μοναδικό
κι η μέρα μου αλλάζει
μ΄ένα τρυφερό σου σ΄αγαπώ
Ποιος ορίζει ποιος το μυστικό
που μας εξουσιάζει
που δίνει στη ζωή μας το σκοπό
Hogy változik ez, egyedülállóvá?
És mitől változik az egész napom meg,
egy általad gyöngéden kimondott; szeretlek-től?
Ki határozza meg? Ki? A titkot,
ami utat mutat nekünk, ami ránk hat, s parancsol,
és megadja életünk célját, értelmét?
Δεν υπάρχει στη γη άλλη αγάπη τόσο δυνατή
δεν υπάρχει αυτό είναι σαν μαγικό
που το ζούμε εσύ κι εγώ
Nincs még egy olyan szerelem a földön, ami ilyen erős
nem létezik, ez csak valami varázslat lehet
amit megélünk, te... és én
Köszi Jorgo, hogy felhívtad a figyelmet egy csomó előadóra, köztük - ismét - Manosra is, akiben tényleg az a jó, hogy hagyományos hangszereket használ a dalaihoz:
Στίχοι: Μάνος Πυροβολάκης
Μουσική: Μάνος Πυροβολάκης
Πρώτη εκτέλεση: Μάνος Πυροβολάκης
Καθόλου δε μ' απασχολεί εμένα κοπελιά μου
καθόλου δε μ' απασχολεί η αλλαγή του χρόνου
γιατί, γιατί δε μου 'φερε ποτέ το φάρμακο του πόνου
δώρο, δώρο χριστουγεννιάτικο σου 'δωσα τη καρδιά μου
μα εσύ πρωτοχρονιάτικο το χωρισμό γλυκιά μου
Nem aggaszt engem, egyáltalán nem, szívem drágasága
Nem aggaszt engem egyáltalán, az idő változása
Azért, mert soha nem hozott a fájdalomra gyógyírt
ajándéknak, karácsonyi ajándéknak adtam számodra a szívem
ám te, újévi ajándéknak, a szakítást hoztad édes kincsem
Καθόλου δε μ' απασχολεί η αλλαγή του χρόνου
γιατί δε μου 'φερε ποτέ το φάρμακο του πόνου
δώρο χριστουγεννιάτικο σου 'δωσα τη καρδιά μου
μα εσύ πρωτοχρονιάτικο το χωρισμό γλυκιά μου
μα εσύ πρωτοχρονιάτικο το χωρισμό γλυκιά μου
Nem aggaszt engem egyáltalán, az idő változása
Azért, mert soha nem hozta el a a gyógyírt, szívem fájdalmára
Karácsonyi ajándéknak adtam számodra a szívem
ám te, újévi ajándéknak, a szakítást hoztad édes kincsem
ám te, újévi ajándéknak, a szakítást hoztad édes kincsem
Δώρα δε παίρνω στις γιορτές και ευχές πια δε μου λένε
γιατί το ξέρουν πως για σε τα δυο μου μάτια κλαίνε
Ξέρω, ξέρω δε ήτανε γραφτώ δικιά μου εσύ να γίνεις
δώρο πρωτοχρονιάτικο το χωρισμό μου δίνεις
Ξέρω, ξέρω δε ήτανε γραφτώ σαν όλους να γιορτάσω
φταίει, φταίει αυτή η πρωτοχρονιά που έτυχε να σε χάσω
Ajándékokat nem kapok az ünnepekre, és jókívánságokat sem mondanak nekem
mert tudják, hogy teérted sír, mind a két szemem
Tudom én, tudom; nem volt az megírva, hogy az enyém leszel
újévi ajándéknak, a szakítást hoztad édesem
Tudom én, tudom; nem volt az megírva, hogy úgy ünnepeljek, mint mások
Csak ez a szilveszteri éj az oka, Ez a vétkes, hogy rólad lemondani kénytelen vagyok
Ξέρω δε ήτανε γραφτώ σαν όλους να γιορτάσω
φταίει αυτή η πρωτοχρονιά που έτυχε να σε χάσω
φταίει αυτή η πρωτοχρονιά που έτυχε να σε χάσω
Καθόλου δε μ' απασχολεί η αλλαγή του χρόνου
γιατί δε μου 'φερε ποτέ το φάρμακο του πόνου
δώρο χριστουγεννιάτικο σου 'δωσα τη καρδιά μου
μα εσύ πρωτοχρονιάτικο το χωρισμό γλυκιά μου
Tudom én, tudom; nem volt az megírva, hogy úgy ünnepeljek, mint mások
Csak ez a szilveszteri éj az oka, Ez a vétkes, hogy rólad lemondani kénytelen vagyok
Csak ez a szilveszteri éj az oka, Ez a vétkes, hogy rólad lemondani kénytelen vagyok
Nem aggaszt engem egyáltalán, az idő változása
mert nem hozta el a a gyógyírt, szívem fájdalmára
Karácsonyi ajándéknak adtam számodra a szívem
ám te, újévi ajándéknak, a szakítást hoztad édes kincsem
Δώρα δε παίρνω στις γιορτές, ευχές πια δε μου λένε
γιατί γνωρίζουν πως για σε τα δυο μου μάτια κλαίνε
Ξέρω, ξέρω δε ήτανε γραφτώ δικιά μου εσύ να γίνεις
γι' αυτό πρωτοχρονιάτικα το χωρισμό μου δίνεις
Ξέρω, ξέρω δε ήτανε γραφτώ σαν όλους, σαν όλους να γιορτάσω
φταίει, φταίει αυτή η πρωτοχρονιά που έτυχε να σε χάσω
Καθόλου δε μ' απασχολεί η αλλαγή του χρόνου
γιατί δε μου 'φερε ποτέ το φάρμακο του πόνου
δώρο χριστουγεννιάτικο σου 'δωσα τη καρδιά μου
μα εσύ πρωτοχρονιάτικο το χωρισμό γλυκιά μου
Ξέρω δε ήτανε γραφτώ σαν όλους να γιορτάσω
φταίει αυτή η πρωτοχρονιά που έτυχε να σε χάσω
Το δέντρο μας το στόλιζε κάθε λογής στολίδι
δε το 'ξερα πως μ' έβλεπες μικρή μου σαν παιχνίδι
Ajándékokat nem kapok az ünnepekre, és jókívánságokat sem mondanak nekem
mert tudják, hogy teérted sír, mind a két szemem
Tudom én, tudom; nem volt az megírva, hogy az enyém leszel
s ezért is hoztad újévi ajándéknak a szakítást, édesem
Tudom én, tudom; nem volt az megírva, hogy úgy ünnepeljek, mint mások
csak ez a szilveszteri éj az oka, ez a vétkes, hogy rólad lemondani kénytelen vagyok
Nem aggaszt engem egyáltalán, az idő változása
Azért, mert soha nem hozta el a a gyógyírt, szívem fájdalmára
Karácsonyi ajándéknak adtam számodra a szívem
ám te, újévi ajándéknak, a szakítást hoztad édes kincsem
Tudom én, tudom; nem volt az megírva, hogy úgy ünnepeljek, mint mások
csak ez a szilveszteri éj az oka, ez a vétkes, hogy rólad lemondani kénytelen vagyok
A karácsonyfánkat díszítette mindenféle sok kis ékszer
és nem tudtam kicsim, hogy számodra is olyan voltam, mint egy apró játékszer
Δώρα δε παίρνω στις γιορτές και ευχές πια δε μου λένε
γιατί το ξέρουν πως για σε τα δυο μου μάτια κλαίνε
Ajándékokat nem kapok az ünnepekre, és jókívánságokat sem mondanak nekem
mert tudják, hogy teérted sír, mind a két szemem
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-03-02 10:29:34), összesen 1 alkalommal
Στίχοι: Μάνος Πυροβολάκης
Μουσική: Μάνος Πυροβολάκης
Πρώτη εκτέλεση: Μάνος Πυροβολάκης
Το χαμόγελό σου σαν αναπνοή μου
Το χαμόγελό σου η μόνη ανάμνησή μου
Το χαμόγελό σου είναι αυτό που λείπει
Και διψούν για σένα της καρδιάς μου όλοι οι χτύποι
A mosolyod olyan, mint a lélegzetem
A mosolyod az egyetlen emlékem
A mosolyod az, ami hiányzik nekem
És szomjazik utánad - szívem összes dobbanása
Στην ζωή μου χρώμα το χαμόγελό σου
Ήρθες και κατάργησες για πάντα το χειμώνα
Το χαμόγελό σου είναι αυτό που λείπει
Και διψούν για σένα της καρδιάς μου όλοι οι χτύποι
Életemben az összes a színt, mosolyod hordozza
Amikor megjöttél, a telet, végérvényesen eltávolítottad
A mosolyod az, ami hiányzik nekem
És szomjazik utánad - szívem összes dobbanása
Το χαμόγελό σου χρώμα στη ζωή μου
Στο χαμόγελό σου μοιάζουν όλα αληθινά
Το χαμόγελό σου μόνη αμοιβή μου
Μου χαμογελάς και νοιώθω εγώ παιδί ξανά
A mosolyod jelenti, színét az életemnek
És minden igaznak látszik, a mosolyod fényében
A mosolyod az egyetlen, ami ér valamit nekem
Reám mosolyogsz, és úgy érzem, ismét gyermek leszek
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-03-02 09:36:14), összesen 1 alkalommal
Nem csaltam a Tsalikis dalnál, csak kicsit benéztem
Amúgy meg teljesen igazad van! Pontosan ott található a tökéletes férfi, ahol a tökéletes nő...ha nem kívánsz túl sokat, akkor mindenki lehet tökéletes
Στίχοι: Ελεάνα Βραχάλη
Μουσική: Μιχάλης Χατζηγιάννης
Πρώτη εκτέλεση: Μιχάλης Χατζηγιάννης
Αγάπησέ με κι αρχίζει ο κόσμος εδώ
όσο η γή θα γυρίζει τόσο εδώ θα γυρνώ
μια στιγμή, ένα λεπτό, μια νύχτα σου ζητώ.
Szeress engem, és innentől kezdődik el az élet
így, ameddig a föld forogni fog, addig én is mindig visszatérek
tőled csak egy pillanatot, egy percet, egyetlen éjszakát kérek!
Μια νύχτα τρελή σπάσ' το γυαλί
κόψε με όμως έλα
Μια νύχτα αν τολμάς κάνε για μας
την πιο μεγάλη τρέλα (2)
Egy őrült éjszakán az ablakot törd be
vágj meg engem is, csak gyere
Egy éjjel ha mered, értünk tedd meg
a legnagyobb őrültséget...
Αγάπησέ με ν' ανοίξει αυτό το κελί
είσαι το κέντρο του κόσμου για μένα εσύ
μια στιγμή, ένα λεπτό, μια νύχτα σου ζητώ.
Hogy kinyíljon ez a cella, szeress engem
te vagy a világ közepe nekem,
egy pillanatot, egy percet, egy éjszakát kérek tőled
Μια νύχτα τρελή σπάσ' το γυαλί
κόψε με όμως έλα
Μια νύχτα αν τολμάς κάνε για μας
την πιο μεγάλη τρέλα (2)
Egy őrült éjszaka az ablakot törd be
vágj meg engem is, csak egyere
Egy éjjel ha mered, értünk tedd meg
a legnagyobb őrültséget...
Πες μου τι θέλεις γιατί με παίρνεις
μήνες ολόκληρους μετά το χωρισμό
δεν έχω χρόνο για άλλο πόνο
για άλλα δάκρυα δεν έχω πια καιρό
Mondd meg mit akarsz, miért hívsz fel
a szakítás után hosszú hónapokkal,
nincs időm több szenvedésre,
több könnycseppre, időm nincs már
Δεν έχω χρόνο για άλλο πόνο
για άλλα δάκρυα δεν έχω πια καιρό
Βιάζομαι κλείσε ο πόνος είσαι
και δε μπορώ να σου μιλήσω ούτε λεπτό
Nincs időm több fájdalomra,
több könnycseppre sincs időm már
Sietek, tedd már le, te vagy maga a szenvedés
s én nem tudok beszélni veled, egy percet sem...
Φεύγω σε κλείνω αν θες να μείνω
γίνε αγάπη γίνε χάδι τρυφερό
Δεν έχω χρόνο για άλλο πόνο
για άλλα δάκρυα δεν έχω πια καιρό
για άλλα δάκρυα δεν έχω πια καιρό
Megyek, bontom a vonalat, ám, ha akarod, hogy maradjak
válj szerelemmé, válj érzéki cirógatássá!
Nincs időm több fájdalomra,
több könnycseppre sincs időm már,
nincs időm több könnycseppre már...
Δεν έχω χρόνο για άλλο πόνο
για άλλα δάκρυα δεν έχω πια καιρό
Πες μου συγγνώμη σε θέλω ακόμη
και αν δε μπορείς πες μου μονάχα σ' αγαπώ
Nincs időm több fájdalomra,
több könnycseppre sincs időm már,
Mondd nekem: bocsánat, akarlak még téged,
s ha nem tudod, csak azt mondd: szeretlek!
Φεύγω σε κλείνω αν θες να μείνω
γίνε αγάπη γίνε χάδι τρυφερό
Δεν έχω χρόνο για άλλο πόνο
για άλλα δάκρυα δεν έχω πια καιρό
Megyek s leteszem, de ha akarod hogy maradjak
változz szerlemmé, és légy magad a gyengéd cirógatás
Mert nincs időm több fájdalomra,
több könnycseppre sincs időm már...
Αστέρι μου φεγγάρι μου
της άνοιξης κλωνάρι μου
κοντά σου θα 'ρθω πάλι
Κοντά σου θα 'ρθω μια αυγή
για να σου πάρω ένα φιλί
και να με πάρεις πάλι
Csillagom, Holdacskám,
én tavasszal rügyező ágacskám,
hozzád jövök, a közeledbe újra
a közeledbe jövök egy hajnalon
hogy elcsenjem egy csókodat
és hogy visszavedd azt újra
Αγάπη μου αγάπη μου η νύχτα θα μας πάρει
τ' άστρα και ο ουρανός το κρύο το φεγγάρι ] 2x
Szerelmem, szerelmem, az éjszaka bennünket elrabol:
a csillagok, az ég, és a hideg Hold ] 2x
Θα μ' αγαπάς θα ζεις με το τραγούδι
θα σ' αγαπώ θα ζω με τα πουλιά
Θα μ' αγαπάς θα γίνουμε τραγούδι
θα σ' αγαπώ θα γίνουμε πουλιά
Szeretni fogsz, és élni fogsz a dallal
Szeretlek majd, is együtt fogok élni a madarakkal
Szeretni fogsz, és dallá vállunk majd
Szeretni foglak, és madarakká vállunk majd!
Αγάπη μου αγάπη μου η νύχτα θα μας πάρει
τ' άστρα και ο ουρανός το κρύο το φεγγάρι ] 2x
Szerelmem, szerelmem, az éjszaka bennünket elrabol:
a csillagok, az ég, és a hideg Hold ] 2x
Μια φυσαρμόνικα που κλαίει / Egy szájharmonika az, amely sír
Στίχοι: Δήμος Μούτσης
Μουσική: Δήμος Μούτσης
Πρώτη εκτέλεση: Δήμος Μούτσης
Άλλες ερμηνείες: Γιώργος Νταλάρας
Μια φυσαρμόνικα που κλαίει
με την ανάσα ενός παιδιού
σημάδι τούτου του καιρού
που μας φοβίζει και μας καίει
Egy szájharmonika az, amely sír
egy gyermek lélegzetvételével zihál
ennek az időszaknak bélyegével bír
amely félelmet kelt bennünk, és amelynek tüze fölemészt már
Μια φυσαρμόνικα που κλαίει
ειν' η δική μας παρουσία
τον ύμνο ακούγοντας να λέει
χαίρε ω χαίρε ελευθερία
Egy szájharmonika az, amely sír
ez jelenti a mi jelenlétünket
hallgatván a himnuszt, amely így szól:
Üdv! Üdv néked: szabadság!
Κι είν' οι φωνές μας στον αέρα
αλήθεια ποια είναι η αλήθεια
έτσι που ζεις από συνήθεια
μια μέρα ακόμα και μια μέρα
És ezek a mi hangjaink a levegőben
Tényleg, mi az igazság
így, ahogy élsz, épp csak megszokásból,
egyik napról, a másikra...
Κι ο ουρανός που μας σκεπάζει
μια φυσαρμόνικα που κλαίει
κι εμείς ανυποψίαστοι κι ωραίοι
μέσα στο θαύμα που βουλιάζει
És az ég, amely betakar minket
egy harmonika, amely sír
és mi, gyanútlanok és szépek,
a csodákban csücsülve benn, amely süllyed...
Λίγοι καλοί κι αυτοί μοιραίοι
παραιτημένοι κατά βάθος
ω με πόση ένταση και πάθος γίνονται
πρώτοι οι τελευταίοι
Kevesen vannak a jók, és ők is sorsüldözöttek
magsanyargatva mélyen,
Ó, hogy mekkora intenzitással és szenvedéllyel válnak
az utolsókból; elsők!
Μια φυσαρμόνικα που κλαίει
ακολουθώ τα βήματά σου
μέσα στην ερημιά του κόσμου
κι έρχομαι πλάι εκεί κοντά σου
Egy szájharmonika az, amely sír
és én követem a lépteidet
odabe, a világ sivár magányába,
és odajövök hozzád, oda, melléd, a közeledbe
Nincs beírva úticél.
hogy nincs meg még a szövege 
