Η Μαργαρίτα η Μαργαρώ,
περιστεράκι στον ουρανό...
τον ουρανό μες στα δυο σου μάτια κοιτάζω,
βλέπω την πούλια και τον Αυγερινό.
A kis Margarita, a kicsi Margó,
odafenn az égen, kicsi galambom...
az eget, a két szemedben látom,
s látom a Fiastyúkot, és a Hajnalcsillagot.
Η μάνα σου είναι τρελή
και σε κλειδώνει μοναχή,
σαν θέλω να'μπω στην κάμαρή σου
μου ρίχνεις μεταξωτό σκοινί,
και κλειδωμένους μας βλέπ'η νύχτα,
μας βλέπουν τ'άστρα κ'η χαραυγή.
Anyád egy őrült,
hogy képes bezárva magadra hagyni,
S amikor szeretnék a szobádba jutni,
kénytelen vagy számomra, selyem kötelet ledobni
és zárt ajtók mögött lát bennünket az éj,
s így látnak minket a csillagok, no és a hajnal.
Η Μαργαρίτα η Μαργαρώ,
βαρκούλα στο Σαρωνικό...
Σαρωνικέ μου, τα κυματάκια σου δώσ'μου,
δώσ'μου τ'αγέρι, δώσ'μου το πέλαγο.
A kis Margarita, a kicsi Margó
kicsi hajó a Szaronikón...
Drága Szaronikém, add nekem a hullámocskáid,
add nékem a szelecskéd, add nekem a tengert!
Η μάνα σου είναι τρελή
και σε κλειδώνει μοναχή,
σαν θέλω να'μπω στην κάμαρή σου
μου ρίχνεις μεταξωτό σκοινί,
και κλειδωμένους μας βλέπ'η νύχτα,
μας βλέπουν τ'άστρα κ'η χαραυγή.
Anyád egy őrült,
hogy képes bezárva magadra hagyni,
S amikor szeretnék a szobádba jutni,
kénytelen vagy számomra, selyem kötelet ledobni
és zárt ajtók mögött lát bennünket az éj,
s így látnak minket a csillagok, no és a hajnal.
Η Μαργαρίτα η Μαργαρώ,
δεντράκι στο Βοτανικό...
Πάρε το τραμ μόλις δεις πως πέφτει η νύχτα,
πέφτουν οι ώρες, πέφτω, λιποθυμώ.
A kis Margarita, a kicsi Margó
kicsi fácska a botanikus kertben...
Csípd meg a villamost, mihelyst látod, hogy hullni kezd az éj,
múlnak az órák, s elhullok, elájulok én...
Η μάνα μου είναι τρελή
και με κλειδώνει μοναχή,
σαν θέλω να'μπεις στην κάμαρή μου
σου ρίχνω μεταξωτό σχοινί,
και κλειδωμένους μας βλέπ'η νύχτα
μας βλέπουν τ'άστρα κ'η χαραυγή.
Anyukám egy őrült,
hogy képes bezárva magamra hagyni,
S amikor szeretném, hogy a szobáma juss,
kénytelen vagyok selyem kötelet ledobni a számodra
és zárt ajtók mögött lát bennünket az éj,
s így látnak minket a csillagok, no és a hajnal.
Στίχοι: Λευτέρης Παπαδόπουλος
Μουσική: Μάνος Λοΐζος
Πρώτη εκτέλεση: Γιάννης Καλατζής
Σου ‘παν πως είμαι μπελαλής
άντρας βαρύς και ντερτιλής
δε λογαριάζω κι ούτε ρίχνω τεμενά
δεν κάνω κράτει πουθενά
Azt modták neked, hogy én egy zűrös pasas vagyok
nehéz férfiember, és folyton bánatos
Cseppet se érdekel, és emiatt nem is hajbókolok
le nem állok emiatt, szünetet senkinél sem tartok!
Παραμυθάκι μου μη με μαλώνεις
παραθυράκι μου μη μου σφαλάς
παραμυθάκι μου μη βαλαντώνεις
και την καρδούλα σου μην τη χαλάς
Kicsi mesém, ne veszekedj
kicsi ablakocskám ne hibáztass!
Kicsi mesém ne alélj el,
és a szívecskéd, ne betegítsd meg!
Σου ‘παν πως έδιωξα πολλές
κι όταν αρχίνισες να κλαις
σου ‘παν να φύγεις από μένα μακριά
λες κι έχει η αγάπη γιατρειά
Azt mondták, hogy sokakat elűztem magamtól,
És amikor elkezdtél sírni,
Akkor azt tanácsolták, menj tőlem minél távolabb!
Mintha a szerelemre, lenne talán gyógyír...!
Παραμυθάκι μου μη με μαλώνεις
παραθυράκι μου μη μου σφαλάς
παραμυθάκι μου μη βαλαντώνεις
και την καρδούλα σου μην τη χαλάς
Kicsi mesém, ne veszekedj
kicsi ablakocskám ne hibáztass!
Kicsi mesém ne alélj el,
és a szívecskéd, ne betegítsd meg!
Στίχοι: Οδυσσέας Ελύτης
Μουσική: Λίνος Κόκοτος
Πρώτη εκτέλεση: Μιχάλης Βιολάρης
Εκεί στης Ύδρας τ' ανοιχτά και των Σπετσών
να σου μπροστά μου ένα δελφινοκόριτσο
Μωρέ τού λέω πούν' το μεσοφόρι σου
έτσι γυμνούλι πας να βρεις τ' αγόρι σου
Arra a nyílt tengeren, Spetses felé, Hydra szigeténél,
Hirtelen - tessék! - egy delfinlány bukkant a mélyből elém
- Ejnye! - mondom neki - hol az alsószoknyád, kombinéd?
Ha a párodra lelsz így, meztelenül... Nem, meglepnéd?
Refr.:
Άιντε μωρό μου, ανέβα και κινήσαμε
πέντε φορές τους ουρανούς γυρίσαμε
Refr.:
Gyerünk babám, pattanj, s meg sem állunk!
Az egeket egy szempillantás alatt, ötször is bejárjuk!
Αγόρι εγώ δεν έχω, μου αποκρίνεται
Βγήκα μια τσάρκα για να δω τι γίνεται
Δίνει βουτιά στα κύματα και χάνεται
ξανανεβαίνει κι απ' τη βάρκα πιάνεται
Nincs nekem fiúm, s kedvesem, feleli nékem
Portyára indultam, hogy - mi történik? - körülnézzek
A hullámok közé ugrik egy fejessel, és eltűnik
Ismét felbukkan, s a hajóba kapaszkodik megint.
Refr.:
Άιντε μωρό μου, ανέβα και κινήσαμε
πέντε φορές τους ουρανούς γυρίσαμε
Refr.:
Gyerünk babám, pattanj, s meg sem állunk!
Az egeket egy szempillantás alatt, ötször is bejárjuk!
Θεέ μου, συγχώρεσέ με, σκύβω για να δω
κι ένα φιλί μου δίνει, το παλιόπαιδο
Σα λεμονιά τα στήθη του μυρίζουνε
κι όλα τα μπλε στα μάτια του γυαλίζουνε
Mikor lehajlok, hogy jobban megnézzem - Istenem bocsáss'!
És erre - mit tesz?-, ad egy csókot - a nyavalyás!
A keblei, mint a citromfa, úgy illatoznak
És az összes kékség, a szemeiben tükröződve - csillognak.
Refr.:
Άιντε μωρό μου, ανέβα και κινήσαμε
πέντε φορές τους ουρανούς γυρίσαμε
Refr.:
Gyerünk babám, pattanj, s meg sem állunk!
Az egeket egy szempillantás alatt, ötször is bejárjuk!
-----------------------------
A delfinlány
Ydra szigetén Spetses irányában
Felbukkant előttem egy delfinlány
Ejnye mondom neki: hol a fehérneműd
Így meztelenül találkozol a fiúddal?
Refr.:
Gyerünk babám emelkedj s menjünk
5x az egekig emelkedtünk
Nekem nincs fiúm feleli
Kiruccantam hogy körülnézzek
A hullámok közé merül és eltünik
Majd újra felbukkan a hajó mellett.
Refr
Istenem bocsájtsd meg, lehajolok, hogy lássam
És a csibész ad egy csókot
A keblei citromfa illatúak
És az összes kékség a szemeiben csillog.
Στίχοι: Γιώργος Μητσάκης
Μουσική: Γιώργος Μητσάκης
Πρώτη εκτέλεση: Σπύρος Ζαγοραίος
Στης Λαρίσης το ποτάμι ( / x3 )
που το λένε Πηνειό,
αν τυχόν και δεν με θέλεις,
κει θα πέσω να πνιγώ.
Lariszának folyójába... ( / x3 )
amit Piniosz-nak hívnak,
ha netán néked, nem kellenék,
odaesem, hogy belé fúljak!
Ο καημός μου είναι μεγάλος,
το ποτάμι είναι ρηχό.
Αν τυχόν και δεν με πνίξει,
μοναχά που θα βραχώ,
στης Λαρίσης το ποτάμι
που το λένε Πηνειό.
Nagy az én bánatom,
ám a folyó sekély.
Ha netán nem fulladnék bele,
csupán átázom majd,
a Larisza folyójában
amit Pinio-nak hívnak.
Κίνησα από την Αθήνα ( / x3 )
για τη Λάρισα να βγω.
Πιάνει λάστιχο στο δρόμο ( / x3 )
κι άραξα να κοιμηθώ.
Athénból felkerekedtem, ( / x3 )
hogy utam Larisza felé vegyem.
De az úton kaptam egy defektet ( / x3 )
s így hát aludni; leheveredtem.
Το πρωί με τη δροσούλα
για τη Λάρισα κινώ.
Αν τυχόν και δε με θέλεις,
πέφτω μες στον ποταμό,
στης Λαρίσης το ποτάμι
που το λένε Πηνειό.
A reggeli harmattal
útnak indulok Lariszába.
S ha netán nem kellenék neked,
magamat, a folyó habjaiba vetem!
Larisza folyójába esek,
amit Piniónak neveznek.
Φέρτε ούζο του Τυρνάβου ( / x3 )
να καθίσω και να πιω
κι όλη η Λάρισα να μάθει ( / x3 )
πως εγώ σε αγαπώ.
Hozzatok ouzót Tirnavoszból ( / x3 )
Hogy neki üljek, és ihassak egy nagyot!
Hadd tudja egész Larisza meg, ( / x3 )
hogy én mennyire szeretlek!
Στης Λαρίσης το ποτάμι
που το λένε Πηνειό
αν τυχόν και δεν με θέλεις,
κει θα πέσω να πνιγώ.
Στης Λαρίσης το ποτάμι
που το λένε Πηνειό.
Larisza folyójába
amit Piniónak hívnak
Hogyha nem kellenék neked,
belevetem magam, hogy megfulladjak.
Larisza folyójába,
amit Piniónak hívnak.
Στίχοι: Κώστας Τζανιδάκης
Μουσική: Δημήτρης Κατής
Πρώτη εκτέλεση: Εξόριστοι
Θλιμμένα μάτια στον καθρέφτη
για ότι νιώθω αδιαφορείς
στα όνειρά μου επισκέπτης
δίνεις ελπίδες πριν χαθείς
Szomorú, könnyes szemek a tükörben
amit érzek, közömbös számodra, teljesen
Álmaim vendége,
mielőtt végleg elveszel, reményeket keltesz
Το νόημα των λέξεων κρυμμένο
μονάχα στη δική σου τη φωνή
ανάσα ευτυχίας το φιλί σου
για μένα θα υπάρχεις μόνο εσύ
A szavak titkos jelentése:
csupán a te hangodban nyerhet értelmet
a csókod: a boldogság lehellete
számomra ezentúl, csupán te létezel!
Η αγάπη δε ξεχνιέται
η αγάπη δε ξεχνά ( x2 )
A szerelmet nem lehet elfeledni
a szerelem nem felejt! ( x2 )
Φοβάμαι μην το όνειρο τελειώσει
σαν λάμψη ηλιαχτίδας και χαθεί
ό,τι πιο όμορφο έχω νιώσει
απ΄τον έρωτα που ζήσαμε μάζι
Félek, hogy az álom véget ér itt,
villan, mint a napsugár, és aztán elenyészik
azt a legszebb dolgot, amit eddig éreztem
s kaptam a szeretettől, amit veled megéltem
Η αγάπη δεν ξεχνιέται
η αγάπη δεν ξεχνά ( x2 )
A szerelmet nem lehet elfeledni
a szerelem nem felejt! ( x2 )
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-08-30 09:47:54), összesen 1 alkalommal
Στίχοι: Σωτήρης Μπίσδας
Μουσική: Γιάννης Παρλαπάνος
Πρώτη εκτέλεση: Νίκη Κωνσταντινίδου
Πώς περνούσαν τόσοι χειμώνες
κι οι καρδιές μας ένιωθαν μόνες
στο μυαλό μου τόσες εικόνες από μοναξιά
Πώς περνούσαν τα καλοκαίρια
και μετρούσα μόνη τ΄αστέρια
πώς ν΄αγγίξω τα δυο σου χέρια μεσ΄την ερημιά
Hogyan múlhatott el így, ennyi tél?!
És a szíveink egyedül érezték magukat
A fejemben megannyi kép a magányról
Hogyan múltak el a nyarak!
És egymagam vettem számba a csillagokat
Hogyan érintsem meg a két kezed, ebben a magányban?
Είναι πια ώρα να ζήσουμε
και το χθες πίσω ν΄αφήσουμε
Itt az idő, hogy végre éljünk!
És magunk mögött hagyjuk a múltat!
Ζήσε το παρόν μωρό μου αν μ΄αγαπάς
είναι η ώρα
αστ΄ το παρελθόν για λάθη μη μου μιλάς
ξέχνα τα όλα
ζήσε το τώρα...
Éld meg most a jelent - kedvesem -, ha szeretsz!
Itt az idő!
Hagyd a múltat, és a hibákról se beszélj nekem!
Felejts el mindent!
Most élj! Élj a mának, éld meg a jelent...!
Τόσα χρόνια δυστυχισμένοι
στο ίδιο σπίτι νιώθαμε ξένοι
κι όμως η αγάπη μας δένει σ΄αγαπώ πολύ
Η ρουτίνα και η καριέρα
σκότωναν την κάθε μας μέρα
και πνιγόμουν δίχως αέρα δωσ΄μου ένα φιλί
Oly sok év múlt el boldogtalanul
ugyanabban a házban, idegeneknek éreztük egymást
És mégis, a szerelmünk összeköt bennünket. Szeretlek, nagyon!
A megszokás, és a karrier,
megölték minden egyes napunkat
és fulladoztam levegő nélkül, adj egy csókot!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-08-30 12:09:00), összesen 3 alkalommal
Múlt héten amikor kint voltunk, reggeltől estig ment a TV-ben és látványosan ünnepelték Őket. Filozofáltak az újságírók és rajzfilmben pedig a politikusuk fejével cserélték ki és nem győzték mondani: Hoppá... A kérdésem az lenne miről is szól ez a dal? A zenéje nagyon tetszik.
Έκαψα το χτες (ου) νύχτες μου παλιές (ου)... Περισσότερα
θρύψαλα οι αναμνήσεις έγιναν κι αυτές
Λύπες και φωνές (ου) άδικες ευχές (ου)
Κι άφησα σε μια γωνιά ανοιχτές πληγές
Έκαψα το χτες νύχτες μου παλιές
Όνειρα και εφιάλτες ρίχνω στις φωτιές
Δάκρυα καυτά ψέματα πολλά
μοιάζουν σαν βουβή ταινία που δεν βλέπω πια
Elégettem a tegnapot (uh!), s a régmúlt éjszakáimat (uh!)...
S a legtöbb emlékem is apró szilánkokra tört
Bánatok és kiáltások (uh!) hiábavaló imák, remények (uh!)
És ott hagytam egy sarokban a tátongó sebeimet
Én elégettem az éjszakáimat, s leszámoltam a múlttal
Álmokat és rémálmokat vetek a lángok közé
Égetően forró könnyek, sok-sok hazugság
mindez egy némafilmre hasonlít, amit nem látok többé már
Opa - βάζω μια φωτιά
Σ' όλα τα παλιά
Ολα θα τα αλλάξω ? οpα
Και θα το φωνάξω- οpα
Περασμένα ξεχασμένα κι όλα απ' την αρχή ξανά - opa
Opa! - Egy hatalmas tüzet gyújtok
Mindenre ami a múlté
Mindent meg fogok változtatni; OPA!
És majd azt kiáltom: - OPA!
Rég volt, igaz se volt - és majd mindent újrakezdek, az elejétől - OPA!
Έκαψα το χθες νύχτες μου παλιές
Κι απο το μηδέν αρχίζω όσο κι αν δεν θες
Δάκρυα καυτά ψέματα πολλά
Πλήρωσα οσα χρωστούσα και τα δανεικά - opa
Tűzre vetettem a tegnapot, s a múltat, a régmúlt éjszakáimat
És a nulláról kezdem, mégha egyáltalán nem is akarod
Égetően forró könnyek, sok-sok hazugság,
Megfizettem mindent, amivel csak tartoztam - OPA!
(Fonetika):
Song title: OPA Song writer(s): Giannis Antoniou & Friends
Song composer(s): Giorgos Alkaios
Ekapsa to chtes, nychtes mou palies
Thrypsala oi anamniseis eginan ki aftes
Lypes kai fones, adikes efches
Ki afisa se mia gonia anoichtes pliges
Ekapsa to chtes, nychtes mou palies
Oneira kai efialtes richno stis foties
Dakrya kafta, psemata polla
Moiazoun sa vouvi tainia pou de vlepo pia
OPA!
Vazo mia fotia
S' ola ta palia
Ola tha t' allakso - OPA!
Kai tha to fonakso - OPA!
Perasmena ksehasmena ki ola ap' tin archi ksana - OPA!
Ekapsa to chtes, nychtes mou palies
Kai apo to miden archizo oso ki an de thes
Dakrya kafta, psemata polla
Plirosa osa chrostousa kai ta daneika
OPA!
Vazo mia fotia
S' ola ta palia
Ola tha t' allakso - OPA!
Kai tha to fonakso - OPA!
Perasmena ksehasmena ki ola ap' tin archi ksana - OPA!
Opa!
Opa, Opa!
I burnt the past, my old nights,
memories also became shivers
Memories and voices unjust wishes
and left open wounds in a corner
I burnt the past, my old nights,
dreams and nightmares I threw in a flames
Hot tears, too many lies
seem like a silent movie that Im not watching anymore
Opa!
I set on fire
all past events
Ill change everything
and I will cry out:
the past is forgotten and everything is starting over
I set on fire
all past events
Ill change everything
and I will cry out:
the past is forgotten and everything is starting over
I burnt the past, my old nights,
and I start from scratch even if you dont want to
Hot tears, too many lies
I paid what I owed and borrowed
Opa!
I set on fire
all past events
Ill change everything
and I will cry out:
the past is forgotten and everything is starting over
Opa!
I set on fire
all past events
Ill change everything
and I will cry out:
the past is forgotten and everything is starting over
I set on fire
all past events
Ill change everything
and I will cry out:
the past is forgotten and everything is starting over
Opa!
Στίχοι: Ηλίας Φιλίππου
Μουσική: Energee
Πρώτη εκτέλεση: Έλενα Παπαρίζου
Καλά το ξεκινήσαμε
μα δεν μας βγήκε στην πορεία
γιατί το προχωρίσαμε
είναι μια άλλη ιστορία
A kezdés nekünk jól ment,
de előbbre nem vitt minket,
az hogy miért folytattuk,
az már egy másik történet...
Μ' αυτή η κατάσταση δεν πάει
ο έρωτας δεν προχωράει
και τώρα πια αμφιβολία
γι' αυτό το θέμα δεν χωράει
Ebben az állapotban nem maradhat,
így nem működik a szerelem már,
s kétség sem fér hozzá,
hogy nem megy már tovább...
Αντιθέσεις έχουμε
σ' όλα τα σημεία
δεν κολλάει η δική μας η χημεία
βλέπω άσπρο βλέπεις μαύρο
βλέπω μέρα βλέπεις νύχτα
κι η αλήθεια είναι μία μόνο μία
αντιθέσεις έχουμε
σ'όλα τα σημεία
δεν κολλάει η δική μας η χημεία
Ellentétek vagyunk
minden szempontból
az érzékek sem fűznek össze
fehérnek látom azt, amit te feketének
én nappalnak látom, amit éjszakának te
s az igazság csak egy, csak is egy
ellentétek vagyunk
minden tekintetben
s még a kémia sem köt össze minket...
Αλλιώς τα σχεδιάζαμε
κι αλλιώς τα είδαμε στην πράξη
όμως εδώ που φτάσαμε
τίποτα δεν μπορεί ν'αλλάξει
Máshogy terveztünk,
s másként láttuk a gyakorlatban
azonban itt, ahova érkeztünk
már semmi sem tud megváltozni...
Αυτή η κατάσταση δεν πάει
ο έρωτας δεν προχωράει
και τώρα πια αμφιβολία
γι'αυτό το θέμα δεν χωράει
Ez az állapot nem maradhat
így nem működik a szerelem,
s kétség sem fér hozzá
hogy nem megy már tovább...
Στίχοι: Ηρώ
Μουσική: Δημήτρης Κοντόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Ηρώ
Album: Απογείωση
Πόσα περάσαμε
το ξέρεις και το ξέρω
Άλλες αγάπες
που δε βγάζαν πουθενά
Έρχομαι εδώ μπροστά σου
κοίτα με στα μάτια
Δεν έχουμε άλλη επιλογή
εμείς οι δυο
Mennyi mindenen mentünk keresztül
Te is tudod, és én is
Voltak más szerelmek,
amik sehová sem vezettek
Most ide jövök, eléd állok
Nézz a szemeimbe
Nincs más választás
kettőnk számára
θέλω να με κρατάς για πάντα
Να χάνομαι μες στα δυο σου μάτια
Ξέρεις πως μακριά σου εγώ δε ζω
Azt akarom, hogy tarts meg - örökké
Hadd vesszek bele a szemeidbe
Tudod, hogy nélküled én nem élhetek!
Θέλω σφιχτά να μ΄ αγκαλιάζεις
Μέσα στις νύχτες να φωνάζεις
Τίποτα δε χωρίζει εμάς τους δυο
Szeretném, ha szorosan átkarolnál
Ha az éjszakákba belekiáltanál
Semmi sem választhat el bennünket már!
Τόσος καιρός χαμένος
πήγε μακριά σου
Εσύ κι εγώ σε κάποια άλλη αγκαλιά
Αυτό που δένει εμάς τους δυο
είναι γραμμένο
Πάρε το χέρι μου
και πάμε ξανά
Annyi elvesztegetett idő
múlt el nélküled
Te is, én is, más-más ölében...
Az, ami összeköt bennünket
megvolt írva régen
Fogd meg a kezem
és induljunk, vágjunk neki újra!
Régen kerestem már rá egyik kedvencemre
(akiről sosem tudom eldönteni, hogy hány "el"-lel írja a vezeték nevét),
pedig Róla is mindig akad "új, a nap alatt"...
...csak nem könnyű megtalálni, és társítani az új, és
HELYES dalszövegeket a linkekhez:
Kazoulis Vasilis & Kitrina Podilata: Svise mou ta fota
Καζούλης Βασίλης Κίτρινα Ποδήλατα
Δισκογραφία: Απ' το Λίβερπουλ στη Σαντορίνη (2009)
live στην μουσικη σκηνη "Ρυθμός" στην ηλιουπολη
Πώς να δεις στο βάθος τούτη την αλήθεια
Μες τα μυστικά σου κρύφτηκα
Και πώς να γεμίσω τα άδεια καλοκαίρια
Και γίνουν όλα όπως πρώτα
Hogy láthatnád meg ezt a mélyben húzódó igazságot?
Elrejtőztem a titkaid közé
És hogyan töltsem fel a megüresedett nyarakat?
És tehetném olyanná, amilyen volt - annak idején?
Σβήσε μου τα φώτα για να δω τα αστέρια
Σβήσε μου τα φώτα για να δω τα αστέρια
Oltsd le a lámpákat, hadd lássam a csillagokat!
Oltsd el a fényeket, hogy hadd láthassam a csillagokat!
Δείξε μου το δρόμο για να σε πιστέψω
Η μικρή οθόνη ράγισε
Απ' τα ψέματα τις η ύπαρξη μου αιθέρια
Δώσε μου ξανά καινούργια ρότα
Mutass utat, hogy hadd hihessek neked!
A kis képernyő/vetítővászon meghasadt
Létezésem éterének hazugságaitól...
Adj nékem ismét új útirányt!
Σβήσε μου τα φώτα για να δω τα αστέρια
Σβήσε μου τα φώτα για να δω τα αστέρια
Oltsd le a lámpákat, hadd lássam a csillagokat!
Oltsd el a fényeket, hogy hadd láthassam a csillagokat!
Με τον χρόνο δεν τα βγάζεις πέρα φως μου
Kαι με τα χειροκροτήματα
Τίναξε όλες τις στάχτες απ' τα χέρια
Άλλο είναι Ήτα και άλλο Ιότα
Az idővel nem jössz ki igazán jól, aranyom
És a tapsokkal sem
Rázd le az összes hamut a kezeidről
Mert más dolog Éta, és megint más a Ióta
Σβήσε μου τα φώτα για να δω τα αστέρια
Σβήσε μου τα φώτα για να δω τα αστέρια
Oltsd le a lámpákat, hogy láthassam a csillagokat!
Oltsd el a fényeket, hadd lássam a csillagokat!
Δεν θα δακρύσω πια για σένα - Nem fogok sírni már utánad...
Γιώργος Νταλάρας / Πυξ Λαξ
Μέθυσα προχθές στις μικρές μας στιγμές
κι ήσουνα κι εσύ μια σταγόνα στη βροχή
κι αν δεν μπορώ να σ'αγγίζω πάλι μόνος προσπαθώ
να κρυφτώ, να σε χάσω, να χαθώ
Tegnapelőtt; megrészegedtem az apró pillanatainkban
És Te is ott voltál: egy esőcsepp voltál az esőben,
S ha nem érhetnék többé hozzád, akkor újra egyedül fogok
megpróbálni elbújni, téged elhagyni, és elveszni...
Refren: Μα δε θα δακρύσω πια για σένα
και μη ρωτάς για μένα
δε θα δακρύσω πια για σένα
και μη ρωτάς για μένα
Refren: De nem fogok már sírni utánad!
És ne kérdezz rólam,
Nem sírok többé utánad!
És Te se kérdezz rólam...!
Μέθυσα προχθές στις μικρές μας στιγμές
κι ήσουνα κι εσύ μια σταγόνα από κρασί
κι αν δεν μπορώ να σ'αγγίζω πάλι μόνος προσπαθώ
να κρυφτώ, να σε χάσω, να χαθώ
Tegnapelőtt, megittasodtam az apró pillanatainkban
Te is ott voltál: egy csepp, egy borból való csepp,
s ha nem érinthetlek meg többé, akkor majd egyedül próbálok újra
elbújni, téged feledni, és magamat elveszíteni...
Refren: Μα δε θα δακρύσω πια για σένα
και μη ρωτάς για μένα
δε θα δακρύσω πια για σένα
και μη ρωτάς για μένα
Refren: De nem fogok már könnyet ejteni érted!
És ne kérdezz rólam,
Nem könnyezek miattad többé!
És Te se érdeklődj utánam...!
Μέθυσα προχθές στις μικρές μας στιγμές
κι ήσουνα κι εσύ μια σταγόνα στη βροχή
κι αν δεν μπορώ να σ'αγγίζω πάλι μόνος προσπαθώ
να κρυφτώ, να σε χάσω, να χαθώ
Tegnapelőtt megmámorosodtam az apró pillanatainkban
S csak egy csepp voltál te is: az esőben,
s ha nem tudnék hatni rád, akkor majd megpróbálok újra egyedül
elbújni, téged elhagyni, és magamat is elveszíteni...
Στίχοι: Δημήτρης Λάγιος
Μουσική: Δημήτρης Λάγιος
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Νταλάρας
Τι πάθος βυθίζει σε πέλαγα το νου
βραδιάζει κι αλλάζει το χρώμα τ' ουρανού
βραδιάζει κι αλλάζει το χρώμα τ' ουρανού
τι πάθος βυθίζει σε πέλαγα το νου
Milyen szenvedély sodródik az értelem tengerén?
Esteledik, s változik az égbolt színe
esteledik, s változik az égbolt színe
S mily szenvedély sodródik az ész tengerén...?
Πούν' η αθωότητά μου είναι μέσα στη σιωπή
σ' ένα θησαυρό χαμένο που γυρεύω μια ζωή
μην την ξόδεψα στα ζάρια μην την πήρε το κρασί
ίσως φταίει η βροχή που κλαίει με παράπονο κι οργή
Merre van az ártatlanságom? Valahol ott, a csendben...
egy elveszett kincseskamrában, amit egy életen át keresek
Nem kockáztam el, és el sem ittam,
Talán az eső, ami fájdalmasan - haraggal sír, talán az tehet róla...!
Τι πάθος βυθίζει σε πέλαγα το νου
βραδιάζει κι αλλάζει το χρώμα τ' ουρανού
βραδιάζει κι αλλάζει το χρώμα τ' ουρανού
τι πάθος βυθίζει σε πέλαγα το νου
Milyen szenvedély sodródik az értelem tengerén?
Esteledik, s változik az égbolt színe
esteledik, s változik az égbolt színe...
S mily szenvedély sodródik az ész tengerén...?!
Χάνω την ισορροπία κι ο αέρας με τρυπά
φταίνε κι οι κραυγές των γλάρων σ' ένα γκρίζο ορίζοντα
οι αποστάσεις με λυγίζουν δεν υπάρχει επιστροφή
ειν' η αθωότητά μου μέσα στην καταστροφή
Elvesztem az egyensúlyom, s a szél is szaggat engem
a sirályok sikolyai tehetnek róla, egy szürke horizontban
a távolságok megtörnek engem, és nincs visszatérés
az ártatlanságom már megsemmisülőben van...!
Τι πάθος βυθίζει σε πέλαγα το νου
βραδιάζει κι αλλάζει το χρώμα τ' ουρανού
βραδιάζει κι αλλάζει το χρώμα τ' ουρανού
τι πάθος βυθίζει σε πέλαγα το νου
Milyen szenvedély sodródik az értelem tengerén?!
Esteledik, s változik az égbolt színe
esteledik, s változik az égbolt színe
S mily szenvedély sodródik az elme tengerén...?!
Στίχοι: Νίκος Καρβέλας
Μουσική: Νίκος Καρβέλας
Πρώτη εκτέλεση: Άννα Βίσση
Αυτό το αντίο που τώρα θα πούμε
είναι το τέλος κάποιας αγάπης,
δεν γεννήθηκε ποτέ δεν γεννήθηκε ποτέ,
αυτό το παιχνίδι παίζουμε ο ένας στις πλάτες του άλλου
εδώ θα τελειώσει μα πρέπει κάτι να σου πω,
θέλω κάτι να σου πω.
Το ξέρω ότι προσπάθησες,
το ξέρω ότι γελάστηκες
γι'αυτό.....
Ez az "Isten veled", amit most kimondunk majd
egy bizonyos szerelemnek a vége,
ami nem született meg, meg sem született soha,
ezt a játékot játsszuk mindketten, egyikünk a másik háta mögött
Itt és most lezárjuk majd, de el kell valamit mondanom neked,
valamit el akarok még mondani.
Tudom, hogy te megpróbáltad,
tudom, hogy csalódtál,
e miatt...
Μην ψάχνεις την αγάπη,
η αγάπη όλους τους βρίσκει,
μην ψάχνεις μέσα μου να βρεις
αυτό που δεν έχασες ποτέ,
μην ψάχνεις την αγάπη σε φωτιές που δεν καίνε,
μην προσπαθείς να κλείσεις τις πληγές
που δεν σου άνοιξα ποτέ.
Ne keresd a szerelmet,
a szerelem úgyis mindenkire rátalál,
de ne keresd, hogy bennem megtaláld
amit nem is vesztettél el sohasem...
ne keresd a szerelmet, olyan tűzben, ami nem éget meg!
Ne akard lezárni a sebeket,
amiket én fel sem nyitottam...!
Αυτό το ταξίδι που μου 'πες μια μέρα
μαζί μου θα κάνεις
τι κρίμα δεν βρήκες εισιτήριο να 'ρθεις, εισιτήριο να 'ρθεις.
Αυτός ο χειμώνας το ξέρω πως θα'ναι
και για τους δυο μας ο πιο μεγάλος,
μα πρέπει κάτι να σου πω, θέλω κάτι να σου πω.
Το ξέρω ότι προσπάθησες, το ξέρω ότι γελάστηκες, γι'αυτό.....
Arról az utazásról, amiről beszéltél nekem egy napon,
hogy velem fogod megtenni majd...
Mennyire kár, hogy nem tudtál jegyet találni, hogy elgyere, hogy eljöjj ide
Ez a tél, ez a jeges fagy tudom, hogy
mindkettőnk számára a legnagyobb lesz,
de el kell valamit mondanom, valamit mondani akarok neked!
Tudom, hogy mindent megpróbáltál, tudom, hogy csalódtál emiatt...
Μην ψάχνεις την αγάπη,
η αγάπη όλους τους βρίσκει,
μην ψάχνεις μέσα μου να βρεις
αυτό που δεν έχασες ποτέ,
μην ψάχνεις την αγάπη σε φωτιές που δεν καίνε,
μην προσπαθείς να κλείσεις τις πληγές
που δεν σου άνοιξα ποτέ.
Ne keresd a szerelmet,
a szerelem úgyis mindenkire rátalál!
Ne keresd, hogy bennem megtaláld
azt, amit el sem vesztettél sohasem...!
Ne keresd a szerelmet olyan tüzekben, melyek nem égnek!
Ne akard bezárni a sebeket,
amiket én fel sem nyitottam...!
Σε λάθος διαδρομές με τα μάτια κλειστά παρασύρθηκες,
σε ψεύτικες φωνές αγάπη μου πίστεψες,
ποτέ σε μας δεν πίστεψες αληθινά.
Rossz utakra, csukott szemekkel tévedtél,
és kedvesem, bizony, hazug hangoknak hittél
De kettőnkben, igazán, sohasem hittél...!
Μην ψάχνεις την αγάπη,
η αγάπη όλους τους βρίσκει,
μην ψάχνεις μέσα μου να βρεις
αυτό που δεν έχασες ποτέ,
μην ψάχνεις την αγάπη σε φωτιές που δεν καίνε,
μην προσπαθείς να κλείσεις τις πληγές
που δεν σου άνοιξα ποτέ.
Ne keresd a szerelmet,
a szerelem úgyis mindenkire rátalál!
Ne keresd, hogy bennem megtaláld
azt, amit el sem vesztettél sohasem...!
Ne keresd a szerelmet olyan tüzekben, melyek nem égnek!
Ne akard bezárni a sebeket,
amiket én fel sem nyitottam...!
Nincs beírva úticél.
Nem mintha annyira tetszene ez a nóta... de a videoklipp... 
érdekes helyen készült. 
