Az alábbi dalok hallgathatóak meg itt: https://www.reverbnation.com/dgoulousis Έξω βρέχει
Πες τα..!
Στα δικά μου βράδυα
Κόκκινο Φεγγάρι
Ότι δεν μετράει
Μερικές φορές...
Καθώς μου βγαίνει ο άλλος μου εαυτός
όταν σκύβω στην ψυχή μου και κοιτάω
σε τεντωμένο σχοινί περπατώ
και κάποιος με διώχνει στο κενό / x2
Mihelyst előjön a másik énem
amikor lehajolok a lelkemhez, és nézem
járkálok egy kifeszített kötélre lépve
s valaki kizavar engem a légüres térbe / x2
Έξω βρέχει
Έξω βρέχει και κοιτάω απ' το παράθυρο
την γειτονιά μου νιώθω στ' άπειρο
Odakint esik szépen,
Zuhog ott κívül, és ahogy az ablakon kinézek
a házunk környékét végtelennek érzem
Δεν μ' αντέχει
Δεν μ' αντέχει η σιωπή απ' το δωμάτιο
το πρωί μοιάζει να φεύγει
Ki nem áll engem
El nem tud viselni a csend a szobából
a reggel, mintha elmúlt volna már
Έξω βρέχει
Έξω βρέχει
Έξω βρέχει
Odakinn esik,
Odakinn zuhog,
Ott kívül, szakad az eső
Καθώς γυρίζω τις σελίδες μου στο χθές
με βασανίζει η μπερδεμένει μου πορεία
φέρνω στο νού μου παλιότερες βροχές
και πλημμυρίζει την στιγμή με ησυχία
Mihelyst visszalapozok a múltam oldalainál
Gyötrődök, kínlódom, amiért eltévesztettem az irányt...
A régebbi zivatarokat idézem fel a fejemben
és elársztódik a pillanat a csenddel...
Έξω βρέχει
Kívül esik az eső
Έξω βρέχει
Έξω βρέχει και κοιτάω απ' το παράθυρο
την γειτονιά μου νιώθω στ' άπειρο
Odakint edik az eső
Odakint zuhog, és kinézek az ablakon
a házunk környékét végtelennek érzem
Δεν μ' αντέχει
Δεν μ' αντέχει η σιωπή απ' το δωμάτιο
το πρωί μοιάυει να φεύγει
Ki nem áll engem
El nem tud viselni a csend a szobából
a reggel, mintha elmúlt volna már
Έξω βρέχει
Έξω βρέχει
Έξω βρέχει
Odakinn esik,
Odakinn zuhog,
Ott kívül, szakad az eső
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-12-14 14:19:41), összesen 7 alkalommal
Τέλος στα λόγια αρχή της σιωπής...
Τί να πεις, τί να πεις...
Δεν έχεις λόγια και ψάχνεις να βρεις...
Τί να πεις, τί να πεις...
Την ώρα που φεύγει εσύ απορείς...
Τί να πεις...
Ha a szavaknak vége, a csend kezdetén...
Mit is szólhatnál, mit is mondhatnál..?
Nincsenek szavaid, és keresed, hátha találsz...
Mit is mondhatnál, mit is szólhatnál..?
Amikor elmegy, te hüledezel talán...
Mit is szólhatnál, mit is mondhatnál..?
Σφαλίζεις τα χείλη και χαμογελάς...
Ταξίδι καινούριο ετοιμάζεις να πας..
Σφαλίζεις τα χείλη και χαμογελάς...
και ότι αγαπούσες ξεχνάς...
και ότι αγαπούσες ξεχνάς...
Megkeményíted az ajkaid, és mosolyogsz...
Új útra készülsz menni...
Megkeményíted az ajkaid, és mosolyogsz...
és amit eddig szerettél, elfeleded...
és amit eddig szerettél, elfeleded...
Ο κόσμος ξένος και πού να σταθείς...
Τί να πεις, τί να πεις...
Σφίγγει η καρδιά σου και δεν το μπορείς...
Τί να πεις, τί να πεις...
Την ώρα που φευγει ζητάς να της πεις...
Τί να πεις;...
A világ idegen, és lábaid, hol tudnád megvetni...?
Mit is szólhatnál, mit is mondhatnál..?
Szorongat a szíved, és elviselni nem bírod...
Mit is szólhatnál, mit is mondhatnál..?
Amikor indulni készül, szeretnéd neki azt mondani...
De mit is szólhatnál, mit is mondhatnál..?
Σφαλίζεις τα χείλη και χαμογελάς...
Ταξίδι καινούριο ετοιμάζεις να πας..
Σφαλίζεις τα χείλη και χαμογελάς...
και ότι αγαπούσες ξεχνάς...
και ότι αγαπούσες ξεχνάς...
Megkeményíted az ajkaid, és mosolyogsz...
Új útra készülsz menni...
Megkeményíted az ajkaid, és mosolyogsz...
és amit eddig szerettél, elfeleded...
és amit eddig szerettél, elfeleded...
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-12-05 23:20:38), összesen 3 alkalommal
ΛΙΟΛΙΟΣ ΔΗΜΗΤΡΗΣ
μουσική - στίχοι
Εκτελεστής: ΛΙΟΛΙΟΣ ΔΗΜΗΤΡΗΣ
φιλική συμμετοχή : Γιάννης Ζουγανέλης
Κυκλοφορεί από τη δισκογραφική εταιρεία «Αυλός»
'Αλμπουμ: ΤΙ ΕΙΝΑΙ Η ΑΓΑΠΗ ΤΕΛΙΚΑ - 2009
Όχι άλλοι δεσμοί, επίδεσμοι
Όχι άλλες σχέσεις, κατασχέσεις
Φτάνει το δράμα, θέλω να ζήσω
Δίχως να πρέπει τίποτα πίσω ν αφήσω
Ne legyen több friggy, sem egyéb kötelék!
Ne legyen több kapcsolat, és görcsös erőltetés!
Elég drámából, én élni akarok
Anélkül, hogy valamit magam mögött kellene hagynom!
Και να δηλώνω της ζωής μου το παρόν
Σ ό,τι φωνάζει για μένα δήθεν πως πεθαίνει
Έγινε ο έρωτας κι η αγάπη ένα καρμπόν
Σ άδειες σελίδες το ίδιο πάντα να βγαίνει
και τίποτα δε μένει
És én azt tudom kimondani, a jelen életemben
Biztos meghal, bármire is szólít fel engem!
A szerelem és a szeretet kész szén-dioxid,
Az üres oldalakra, mindig ugyanaz íródik
és semmi sem marad meg!
Όχι άλλα δάκρυα, όχι άλλο πόνο
Φτάνουν τα σ αγαπώ που με αφήνουν μόνο
Μόνος μου ξέρω, να είμαι δίχως εσένα
δε σε χρειάζομαι για να μου βάζεις φρένα
Nem kell több könny, nem kell több fájdalom
Elég a "szeretlek"-ekből, amik aztán magamra hagynak
Magamtól tudok, egymagam is lenni; nélküled!
Nincs szükségem rád, hogy engem folyton fékezz!
Θέλω το όμορφο να ζήσω το παρόν
Θέλω το μέλλον, που χάραξε η ψυχή μου
Να πάψει πια να ξημερώνει παρελθόν, μες στη ζωή μου
Τέρμα οι δεσμοί, οι επίδεσμοι
Szeretném megélni a jelenben a gyönyörűséget, a szépet,
Azt a jövőt akarom, amit a lelkem megálmodott
Szűnjön meg végre, hogy az életemben mindig a múlt jöjjön elő
Elég a jegyességekből, elég a frigyekből, kötelékekből!
Όχι άλλες σχέσεις, με υποσχέσεις
Φτάνει το δράμα, θέλω να ζήσω
Δίχως να πρέπει τίποτα πίσω ν αφήσω
Αυτό το ψέμα χρόνια λούστηκα κι εγώ
Nem kell több kapcsolatokat, elhatározott ígéretekkel
Elég a drámából, ezentúl élni akarok!
Anélkül, hogy magam mögött kellene valamit hagynom!
Ezt a hazugságot már évek óta benyelem
Και κάποιους πόνεσα που μέχρι εδώ αντέχω
Για να κεράσω αυτού του κόσμου το κακό
Λεφτά άλλα δεν έχω...
Γουστάρω απλώς, ν απέχω
És valakiknek okoztam fájdalmat, amit el tudok viselni idáig,
Hogy megosszam e világ rossz dolgait
Nincs több pénzem...
Egyszerűen szeretem távol tartani magam!
Όχι άλλοι δεσμοί, επίδεσμοι
Όχι άλλα δάκρυα, όχι άλλο πόνο
Φτάνει το δράμα, ν ακολουθάω
Κι όταν συνέλθεις να μην έχω πού να πάω
Ne legyen több friggy, sem egyéb kötelék!
Nem kell több könny, nem kell több fájdalom
Elég drámából, amit mindig követnem kell!
És amikor magadhoz térsz, ne legyen hová mennem!
Όχι άλλα δάκρυα, όχι άλλο πόνο
Φτάνει το ψέμα, άσε με μόνο
Nem kell több könny, nem kell több fájdalom!
Haggy magamra, elég a hazugságból
Μια υπόσχεση έχει μείνει
Που έφυγες δε συγχωρώ
είν' η αγάπη μας που σβήνει
δε βρίσκει πλέον ουρανό
Πέφτει η καρδιά μου σαν πέτρα μες στο κενό
Egy ígéret maradt csupáncsak,
Amiért elmentél, nem maradt ok, hogy megbocsássak
Kihúnyóban most a szerelmünk lángja,
Feje felett az égboltozatot már nem találja
A szívem lehull, mint egy kő a nagy semmibe...
Ένα τσιγάρο ακόμα λοιπόν
Το τελευταίο μαζί μου
Και το πακέτο τελειώνει εδώ
όπως κι εσύ στη ζωή μου
Nos, még egy cigarettára...
Az utolsó velem szívott szálra...!
És itt, kiürül most már a doboz; vége!
Ahogy te is eltűnsz az életemből: kilépve...
Ένα τσιγάρο ακόμα κοιτώ
Άλλο ένα βράδυ μαζί μου
και το πακέτο τελειώνει εδώ
Όπως κι εσύ στη ζωή μου
Még egy cigi után kutatok, keresek,
Még ezt az egy estét töltheted velem,
És itt, ennek a doboznak ugyanúgy vége!
Mint ahogy te is eltűnsz az életemből: kilépve...
Το σώμα μου έχεις αρρωστήσει
με αναμνήσεις ξαγρυπνώ
Μα δεν αλλάζω τώρα γνώμη
Που μετανιώνεις απορώ
Πέφτει η καρδιά μου σαν πέτρα μες στο κενό
A testemet már beteggé tetted,
s virraszthatok az emlékekkel,
Ám, most már magam, meg nem gondolom,
S hogy megbánod, azon csodálkozom
A szívem úgy zuhan, mint kő a semmibe...
Ούτε τυπικά δεν μιλάμε πια
δεν θες διάλογο για μας
Κουβέντα δεν τολμάς
Λέω το χωρισμό, θάνατο μικρό
Πες με περίεργο παιδί
που ρώτησα γιατί ...
Udvariasságból sem beszélünk már,
rólunk nem akarsz beszélni,
nem mersz beszélgetni...
Mondom a szakítást - kis halál -
s te azt mondod rólam " furcsa gyerek"
amikor megkérdeztem, miért...?
Ρώτησα γιατί φωνάζεις φύγε
τι κρύβεις και δεν θες να πεις
Ρώτησα ο έρωτας που πήγε
και δεν απάντησε κανείς
Ρώτησα γιατί κρατάς μαχαίρι
καρδιά δεν πρόκειται να βρεις
Ήτανε χαμένη από χέρι
κομμάτια ήταν πριν να 'ρθεις
Ποτέ μου, Θεέ μου, δεν είχα μια αγάπη απλή
Πως να 'μαι, τι να 'μαι, ευαίσθητη η λογική
Megkérdeztem miért kiabálsz, inkább menj el
mit rejtegetsz és mit nem akarsz elmondani nekem,
Kérdeztem a szerelem hova tűnt el,
de senki nem felelt...
Kérdeztem miért tartod a kést,
nem kell, hogy eltaláld a szívem...
Egy kéztől már ez megsebzett,
s darabokban volt már mielőtt te ideértél...
Soha életemben, Istenem, nem volt egy egyszerű szerelmem sem...
Hogy legyek, mi legyek...? Logikus vagy érzékeny...
Γρίφοι μια ζωή μένουνε μισοί
Πούλα φθηνά όσα μου πεις
στο τέλος εποχής
Ρώτησα γιατί, πάντα ένα γιατί
βλέπεις ο νους δεν το χωρά
το τέλος τελικά ...
Félbe maradnak egy életen át ezek a rejtvények,
olcsón adj túl rajtuk, bármennyit is mondasz nekem
a korszak végén...
Kérdeztem miért, mindig egy miért...
látod, nem fér a fejembe
végül is a legvégén...
Ρώτησα γιατί φωνάζεις φύγε
τι κρύβεις και δεν θες να πεις
Ρώτησα ο έρωτας που πήγε
και δεν απάντησε κανείς
Ρώτησα γιατί κρατάς μαχαίρι
καρδιά δεν πρόκειται να βρεις
Ήτανε χαμένη από χέρι
κομμάτια ήταν πριν να 'ρθεις
Ποτέ μου, Θεέ μου, δεν είχα μια αγάπη απλή
Πως να 'μαι, τι να 'μαι, ευαίσθητη η λογική
Megkérdeztem miért kiabálsz, inkább menj el
mit rejtegetsz és mit nem akarsz elmondani nekem,
Kérdeztem a szerelem hova tűnt el,
de senki nem felelt...
Kérdeztem miért tartod a kést,
nem kell, hogy eltaláld a szívem...
Egy kéztől már ez megsebzett,
s darabokban volt már mielőtt te ideértél...
Soha életemben, Istenem, nem volt egy egyszerű szerelmem sem...
Hogy legyek, mi legyek...? Logikus vagy érzékeny...
Πότε μου, θεέ μου, δεν είχα μια αγάπη απλή
Πως να 'μαι, τι να 'μαι, ευαίσθητη η λογική
Ευαίσθητη η λογική ...
Soha életemben, Istenem, nem volt egy egyszerű szerelmem sem...
Hogy legyek, mi legyek...? Logikus vagy érzékeny...
Logikus vagy érzékeny...
Ο Μάρκος Βαμβακάρης τραγουδά σε πρώτη εκτέλεση τη "Φραγκοσυριανή" το 1935.
Μία φούντωση, μια φλόγα
έχω μέσα στην καρδιά
και μάγια μου 'χεις κάνει
Φραγκοσυριανή γλυκιά
και μάγια μου 'χεις κάνει
Φραγκοσυριανή γλυκιά
Egy tűzlobbanás, egy láng
Lakozik odabenn, a szívemben
És varázslatot tettél velem
Francia-szíriai lányka, édesem
És varázslatot tettél velem
Francia-szíriai lányka, édesem
Θα 'ρθω να σε ανταμώσω
κάτω στην ακρογιαλιά
Θα ήθελα να σε χορτάσω
όλο χάδια και φιλιά
Θα ήθελα να σε χορτάσω
όλο χάδια και φιλιά
Eljövök hozzád hogy találkozzak véled
odalenn a tengerpartnál
Szerettelek volna elhalmozni, s jól lakatni
a simogatásaimmal s a csókjaimmal!
Θα σε πάρω να γυρίσω
Φοίνικα, Παρακοπή
Γαλησσά και Nτελαγκράτσια
και ας μου 'ρθει συγκοπή
Γαλησσά και Nτελαγκράτσια
και ας μου 'ρθει συγκοπή
Magammal viszlek, hogy körbeutazzuk
Phoenix-et, Parakopit,
Galissa-t és Ntelagkratsia-t
És aztán, hadd jöjjön az infarktus!
Galissa-t és Ntelagkratsia-t
És aztán, hadd jöjjön az infarktus!
Στο Πατέλι, στο Nυχώρι
φίνα στην Αληθινή
και στο Πισκοπιό ρομάντζα
γλυκιά μου Φραγκοσυριανή
και στο Πισκοπιό ρομάντζα
γλυκιά μου Φραγκοσυριανή
A Patelin a Nychorin
Nagyon kellemes, igazándiból!
És Piskopionál a romantika
édesem, Francia-szíriai lányka!
és Piskopio romantika
édesem, Francia-szíriai lányka
Μοναξιά, όπου κι αν κοιτάξω γύρω, μοναξιά
δε σε βλέπω, δεν υπάρχεις πουθενά
κι αν μου λείπεις, μη σε νοιάζει, μη ρωτάς ξανά.
Μοναξιά, ό τι και να κάνω νιώθω μοναξιά
σε θυμάμαι κι όλο κάτι με πονά,
από σένα έχω παράπονα πολλά.
Magány, bármerre nézek, körülöttem csak magány
nem látlak, nem vagy sehol
és hiányzol, de már nem akarom, hogy érdekelj, már nem akarom, hogy kérdezz.
Magány, bármit teszek, amit érzek, csak a magány,
emlékezem rád és minden fáj,
te vagy minden bánatom okozója.
Πάψε, φταις, που κρατούσες τις πληγές μου ανοιχτές
φταις, που με άφηνες και γύριζα στο χτες, φταις
και στ’ αλήθεια δε μ’ αγάπησες ποτέ.
Πάψε, φταις, δεν πιστεύω τώρα ό τι και να λες
φταις, υποκρίνεσαι και κάνεις ότι κλαις, φταις
δε γυρίζω πίσω όσο και να θες.
Hagyd abba, a te bűnöd, hogy nyitva tartod a sebeimet
a te bűnöd, hogy folyton elhagysz és visszatérsz, a te bűnöd,
sosem szerettél igazán.
Hagyd abba, a te bűnöd, bármit mondhatsz, nem hiszem már,
a te bűnöd, csak színlelsz és a könnyekig kínzol, a te bűnöd,
nem térek vissza, hiába is akarod.
Μοναξιά, κάθε βράδυ νιώθω τόση μοναξιά
περπατάω με τα μάτια μου υγρά,
αντιστέκομαι σε ό τι η καρδιά ζητά.
Μοναξιά και κανείς δε μου μιλάει τώρα πια
ό τι νιώθω δε με βγάζει πουθενά
κι εγκατέλειψα ακόμα μια φορά.
Magány, minden este annyira magányos vagyok,
könnyes szemekkel sétálok,
s ellenállok mindennek, amire a szív vágyik.
Magány, senki se szól hozzám most már,
bármit érzek, nem jó semmire,
feladtam még egyszer. (?)
Πάψε, φταις, που κρατούσες τις πληγές μου ανοιχτές
φταις, που με άφηνες και γύριζα στο χτες, φταις
και στ’ αλήθεια δε μ’ αγάπησες ποτέ.
Πάψε, φταις, δεν πιστεύω τώρα ό τι και να λες
φταις, υποκρίνεσαι και κάνεις ότι κλαις, φταις
δε γυρίζω πίσω όσο και να θες.
Hagyd abba, a te bűnöd, hogy nyitva tartod a sebeimet
a te bűnöd, hogy folyton elhagysz és visszatérsz, a te bűnöd,
sosem szerettél igazán.
Hagyd abba, a te bűnöd, bármit mondhatsz, nem hiszem már,
a te bűnöd, csak színlelsz és a könnyekig kínzol, a te bűnöd,
nem térek vissza, hiába is akarod.
Μοναξιά, κάθε βράδυ νιώθω τόση μοναξιά
περπατάω με τα μάτια μου υγρά
κι ό τι νιώθω δε με βγάζει πουθενά.
Magány, minden este annyira magányos vagyok,
könnyes szemekkel sétálok,
s ellenállok mindennek, amire a szív vágyik.
Azt tudtam, hogy az olasz, és a görög után legdalamosabb nyelv a magyar, de hogy hasonlit is arra nem gondoltam. A Magyar Görög nyelvrokonság 2. ben nagyon aranyos. Kedves Stratos ha leforditanád, úgy ajándékként? Köszönöm.
Sajnos pont a másodikat nem tudom megnézni. Pedig ez a dal. Bizonyára az én hibám, vagy a gépemé mert nagyon lelassult.
δεν υπάρχει πρόβλημα
Stratos: Bizonyára a sz.gépeddel van a gond, mert nálam működnek a klippek!
Ám, ha megtudod majd hallgatni vígasztalásul, és az Óévet is - s a hangulatot boldogsághormonnal fokozva - csokoládé likőrrel búcsúztatod, ajánlom figyelmedbe a következő dalt (mivel korábban említetted, hogy kedveled az R-GO együttest, egyből eszembe jutottál, amikor meghallottam a dal kezdetét a MusicHeaven rádión..!)
Νύχτα δεμένη με σκοινιά,
που κόλλησε και δε θα ξημερώσει,
και της ζωής μου το φονιά,
τον ψάχνω για να με αποτελειώσει.
Az Éj, le lehet kötve kötelekkel,
Mivel leragadt, és ezért nem virrad meg,
És én, életem gyilkosát keresem,
Hogy végleg végezzen velem.
Οι φίλοι μου σκορπίσανε,
το πρόβλημα το λύσανε,
μιλώντας συνεχώς στα κινητά.
Ο κόσμος τώρα άδειασε,
τι γρήγορα που βράδιασε,
κανένας πια για 'μένα δε ρωτά.
A barátaim szétszóródtak
A problémát letudták azzal,
Hogy folyamatosan mobilokon tárgyaltak.
A világ most kiürült,
Milyen gyorsan besötétedett,
De engem, már senki nem keres...
Και είμαι μόνος,
εγώ κι ο χρόνος,
αυτό που ψάχνω δεν υπάρχει τώρα πια.
Και είμαι μόνος,
εγώ κι χρόνος,
και κάποια όνειρα που πήρανε φωτιά.
És egyedül maradtam
Magam, az időfolyammal,
Mert amit keresek, nem létezik már.
És egyedül maradtam
Magam, az időfolyammal,
És némi álmokkal, amik tüzet fogtak már.
Σαν το φαντάρο στη σκοπιά,
χαράζω τη σιωπή μ' ένα μαχαίρι,
τί περιμένω τώρα πια,
κανείς δε μ' αγαπά και δε με ξέρει.
Mint egy katona az őrségen,
Kifaragom a csendet egy késsel
Mire várok most, mire?
Senki nem szeret, és én nem ismer...
Οι φίλοι μου σκορπίσανε,
το πρόβλημα το λύσανε,
μιλώντας συνεχώς στα κινητά.
Ο κόσμος τώρα άδειασε,
τι γρήγορα που βράδιασε,
κανένας πια για 'μένα δε ρωτά.
A barátaim széjjel szóródtak
A problémát megoldották azzal,
Hogy folyamatosan mobilokon tárgyaltak.
A világ mostanra kiürült,
Milyen gyorsan besötétedett!
De rólam, már senki nem kérdez...
Και είμαι μόνος,
εγώ κι ο χρόνος,
αυτό που ψάχνω δεν υπάρχει τώρα πια.
Και είμαι μόνος,
εγώ κι χρόνος,
και κάποια όνειρα που πήρανε φωτιά.
És egyedül maradtam
Magam, az időfolyammal,
Mert amit keresek, nem létezik már.
És egyedül maradtam
Magam, az időfolyammal,
És némi álmokkal, amik tüzet fogtak már.
Με κοιτάς, σε κοιτώ και κρυφά χαμογελώ / rám nézel, én rád nézek és titkon mosolygok
μέσα μου νιώθω τόσο ευτυχισμένη / belül olyan boldognak érzem magam
με κερνάς το φιλί που λαχτάρησα πολύ / olyan csókot adsz, amire régóta áhítozok
σαν κρασί την καρδούλα μου γλυκαίνει / mely megédesíti kicsi szívem, mint a bor
Με ρωτάς να σου πω αν αλήθεια σ' αγαπώ / azt kéred, mondjam el, hogy igazán szeretlek-e
με ρωτάς τι σημαίνεις για εμένα / azt kérded, mit jelentesz nekem
με ρωτάς να σου πω πώς θα ήμουνα εγώ / azt kéred, mondjam el, milyen lenne az életem
στη ζωή αν δε γνώριζα εσένα / ha nem ismeretlek volna meg téged
Φαντάσου απλά το ράδιο χωρίς τραγούδια / egyszerűen képzeld el a rádiót dalok nélkül
φαντάσου απλά την άνοιξη χωρίς λουλούδια / egyszerűen képzeld el a tavaszt virágok nélkül
φαντάσου απλά σταθμούς χωρίς να υπάρχουν τρένα / egyszerűen képzeld el a pályaudvart vonatok nélkül
έτσι θα 'μουνα χωρίς εσένα / ilyen lennék nélküled
Φαντάσου απλά μια καραμέλα δίχως γλύκα / egyszerűen képzelj el egy karamellt, mely nem édes
φαντάσου απλά ένα καφέ γεμάτο πίκρα / egyszerűen képzelj el egy kávét, mely teljesen keserű
ίσως μετά να καταλάβεις πως το θέμα / és aztán talán megérted, hogy a lényeg
είναι να 'χω εσένα / nekem csak az, hogy veled legyek
Με ρωτάς να σου πω αν αλήθεια σ' αγαπώ / azt kéred, mondjam el, hogy igazán szeretlek-e
κι αν ποτέ με αφήσεις πώς θα νιώσω / és ha valaha elhagynál, mit éreznék
με ρωτάς να σου πω τόσα πράγματα κι εγώ / azt kéred, mondjam el, hasonló dolgokról mit gondolok
προσπαθώ μια ιδέα να σου δώσω / de én csak ötleteket próbálok adni
Φαντάσου απλά το ράδιο χωρίς τραγούδια / egyszerűen képzeld el a rádiót dalok nélkül
φαντάσου απλά την άνοιξη χωρίς λουλούδια / egyszerűen képzeld el a tavaszt virágok nélkül
φαντάσου απλά σταθμούς χωρίς να υπάρχουν τρένα / egyszerűen képzeld el a pályaudvart vonatok nélkül
έτσι θα 'μουνα χωρίς εσένα / ilyen lennék nélküled
Φαντάσου απλά μια καραμέλα δίχως γλύκα / egyszerűen képzelj el egy karamellt, mely nem édes
φαντάσου απλά ένα καφέ γεμάτο πίκρα / egyszerűen képzelj el egy kávét, mely teljesen keserű
ίσως μετά να καταλάβεις πως το θέμα / és aztán talán megérted, hogy a lényeg
είναι να 'χω εσένα / nekem csak az, hogy veled legyek
Κάτι με πιάνει τις γιορτές
μελαγχολία απ' αυτές
που σου κυκλώνουν τη ψυχή
Κι όλο ρωτάνε
αυτά που πονάνε
Az ünnepek alatt megfog engem,
valami mélabú mindabból,
ami úgy körbefonja a lelket...
S folyton azok a kérdések kínoznak,
amik örökké fájdalmat okoznak...
Στολίδια φώτα μουσικές
οι νύχτες τόσο μαγικές
σε πάρτι φίλοι με καλούν
μα νιώθω μια λύπη
και κάτι μου λείπει
Díszek, fények, szól a zene
s oly' varázslatosak az éjjelek,
a barátok buliba hívnak engem,
de közben szomorúságot érzek,
és valami úgy hiányzik nekem...
Χρόνια πολλά
χρόνια να έρθεις περιμένω
τόσα Χριστούγεννα σωπαίνω
και πέφτει χιόνι πάντα
μέσα στην καρδιά
Kívánok Boldog Éveket...!
Évek óta várom már, hogy elgyere
már annyi Karácsonyt töltöttem csendben,
s csak hull, hull a hó, örökké,
bent a szívemben...
Πρωτοχρονιά
έλα την πόρτα να χτυπήσεις
ούτε λεπτό να μην αργήσεις
αυτή θα είναι η τυχερή μου
η χρονιά
Újévkor
jöjj, s az ajtót zörgesd meg!
Egy percet se késlekedj!
Ez az év az enyém lesz,
az én Szerencse évem!
Ζευγάρια βγαίνουν και γελούν
και χέρι χέρι περπατούν
ατμόσφαιρα γιορταστική
στους δρόμους στη πόλη
χαρά έχουν όλοι
Párok jönnek ki mosolyogva,
és kéz a kézben sétálnak sorba...
ünnepi hangulat tombol,
át az utcákon, át a városon,
s most mindenki boldog...
Μα εγώ μονάχος τριγυρνώ
βιτρίνες άσκοπα κοιτώ
δεν έχω κάποια αγκαλιά
και λέω στο αστέρι
εδώ να σε φέρει
De én egyedül kószálok,
s céltalanul kirakatokat bámulok,
közben senki nem ölel át engem...
s így, a Szerencsecsillagomat kérlelem,
hogy hozzon el téged, ide, nekem...!
Μέσα στο ημίφως ως συνήθως
ταρταρούγα γυαλιά κόκκινα μαλλιά
μέσα στο ημίφως τσιγάρο αναμμένο
κι εγώ όπως πάντα εδώ περιμένω
κι εγώ όπως πάντα εδώ περιμένω
A félhomályban, mint rendesen, általában
Teknőctarka üvegek, vörös hajak állnak
Benn, a félhomályban, cigaretta izzik
S én, itt várok, ahogy mindig,
S én, itt várok ahogy mindig is...
Αλλά εσύ κάτι έχεις
είσαι εδώ μα απέχεις
από μένα από σένα
από οικεία και ξένα / x2
De téged, valami bánt
Itt vagy ugyan, de valahol máshol jársz
Tőlem, az ismerősöktől,
Tőled, s az idegenektől / x2
Μέσα στο ημίφως ως συνήθως
ταρταρούγα καρδιά κόκκινα φιλιά
μέσα στο ημίφως τσιγάρο σβησμένο
κι εγώ όπως πάντα κορμί διψασμένο
κι εγώ όπως πάντα κορμί διψασμένο
Benn, a félhomályban, mint rendesen, általában
Celluloid szívek, vörös csókok várnak
Benn, a félhomályban, elnyomott cigarettacsikkek
S én - mint mindig -, várok szomjas a szervezettel
S én - mint mindig -, várok szomjas szervezettel
Αλλά εσύ κάτι έχεις
είσαι εδώ μα απέχεις
από μένα από σένα
από οικεία και ξένα / x2
De neked, valami bajod van, látom
Itt vagy ugyan, de mégis valahol távol
Tőlem is, az ismerősöktől,
Önmagadtól is, és az idegenektől / x2
Szilveszterkor inkább táncoltam, mint énekeltem. De egy kis hangképzéssel nem sokkal maradnék el a "tehetségkutató" helyezetteitől. Most potolnám a jó zenét, az újabb kedvencemmel. Giannis Ploutarhost, jó hallgatni amilyen átéléssel énekel, és szerintem a hangja sem a tucathang. A Fobamai Emena Emena Mono dala, és az Őt kisérő “pengetős” zene nagyon jó.
Próbálkoztam itt megkeresni, de csak a szöveget találtam. Légyszíves Kedves Stratos hozd össze a kettőt. Köszönöm.
Nincs beírva úticél.
Válasz a #153839. hsz-ra
Az alábbi dalok hallgathatóak meg itt: 
Köszönöm.
Most potolnám a jó zenét, az újabb kedvencemmel. Giannis Ploutarhost, jó hallgatni amilyen átéléssel énekel, és szerintem a hangja sem a tucathang. A Fobamai Emena Emena Mono dala, és az Őt kisérő “pengetős” 
Köszönöm.
