Μου λέει κάτι στο προσωπό σου
Πως πια δεν παίζω στο όνειρο σου
Στα σχέδια σου δεν επεμβαίνω
Καταλαβαίνω
Valami - arcodról - elmondja nékem
Hogy többé álmaidban: már nem szerepelhetek...
S nem leszek többé terveid közt sem,
Így hát nem tehetek mást; megértem...!
Δε θα τα σπάσω με τη σιωπή σου
Και 'γω δε θέλω πολλά μαζί σου
Στην άκρη κάνε και πάτα φρένο
Καταλαβαίνω
Nem törném meg az általad okozott csöndet,
S nem akarok Tőled kevesebbet, sem többet,
Lépj mellém, s nyomd meg a gombot, hogy: "Vége...",
S nem teszek semmi mást; csak megértem...
Κόκκινο φανάρι σταματάμε
Πράσινο κι αν γίνει πού να πάμε
Ξέρω πως τη μάχη έχω χάσει
Έχεις πια απέναντι περάσει
Κόκκινο μας πιάνει θα σ'αφήσω
Θέλω στη βροχή να περπατήσω
Ο αέρας να με αρρωστήσει
Κι η φωνή να πει προτού να κλείσει
Πως εκείνη δε θα σ'αγαπήσει όσο σ' αγαπώ
Vörösen izzik a fény, hát ím, most megállunk,
S ha zöldre vált, hová mehetünk tovább?
Tudom, hogy elveszítettem a harcot,
Mert most a másik oldalon állsz...
Elértünk a piros fénybe, így elhagylak Téged,
S esőben kívánok sétálni tovább...
Hogy a hideg szélfúvás beteggé tegyen,
S mielőtt egy hang rémítve: elmondaná nekem,
Hogy Ő nem szerethetett úgy, mint ahogyan én azt megtettem Veled!
Μου λέει κάτι πως έχεις φύγει
Δε μου το είπες κι αυτό με πνίγει
Ν' αλλάξεις γνώμη δεν προλαβαίνω
Καταλαβαίνω
Μου λέει κάτι πως άλλα χέρια
Μας έχουν κλέψει τα καλοκαίρια
Και να τα βρούμε δεν επιμένω
Καταλαβαίνω
Valami elmondja nékem, hogy magamra hagytál,
S nem szóltál róla - ez az, mi megőrjít...
Nem leszek képes arra, hogy emlékedben hozzak változást,
Így hát... Nem tudok mást, csak elfogadva megérteni...
Valami elmondja, hogy idegen kezek
Tőlünk a nyarak örömét lopták el...
S már erőm sincs ahhoz, hogy megtaláljam őket
Így hát... Megértelek Téged...
Ένα παραμύθι η ζωή να γράψει
Που ο ήρωάς μου και εγώ μαζί θα πάμε
Κάτι στον αέρα ξαφνικά ν' αλλάξει
Το προαίσθημά μου το κακό πως μόνη θα 'μαι
Az életnek egy történetet kéne írnia,
Hol a hősöm, s én együtt lehetünk...
Valaminek a levegőben hirtelen meg kéne változnia,
Mert az az érzésem, hogy ismét itt maradok - egyedül...
Το 'χει το αστέρι μου να ζω για να πονάω
'Ενα χωρισμό απ' την αρχή να κυνηγάω
Το 'χει το αστέρι μου να ζω για να 'μαι μόνη
Η αγάπη πάντα οπλοφορεί και με σκοτώνει
A csillagaim szerint élnem, s szenvednem kell nékem,
Hogy üldözött legyek a kezdettől addig, míg életemnek nem lészen vége,
A csillagaim szerint élnem kell, s aztán újra magányosnak lennem,
A szerelem az, mely erősít, majd újra és újra öldöklést hajt végre...
Θέλω παραμύθι σαν το όνειρό μου
Στην πραγματική μου τη ζωή με πνίγουν όλοι
Ψάχνω στο σκοτάδι τ' άλλο το μισό μου
Κάπου θα υπάρχει, δεν μπορεί, σ' αυτή την πόλη
Egy történetet szeretnék, úgy, mintha álmomban lenne,
Mert az életben már minden megfullaszt
A sötétet kutatom, másik felemet keresve,
De nem lelem..., hisz valahol itt kell lennie, ebben a városban...
Το 'χει το αστέρι μου να ζω για να πονάω
'Ενα χωρισμό απ' την αρχή να κυνηγάω
Το 'χει το αστέρι μου να ζω για να 'μαι μόνη
Η αγάπη πάντα οπλοφορεί και με σκοτώνει
Csillagaim szerint élnem kell, és szenvednem,
Ahhoz, hogy a kezdetektől fogva üldözötté váljak
A csillagok szerint élnem kell, majd újra magányosnak lennem
A szerelemtől erősödöm, de ez az, mely gyilkoló sebek közt enged által a halálnak...
Το έχει, το έχει, τ' αστέρι μου το έχει
Αγάπη να θέλω, κι αγάπη να μην έχει
Meg van írva - ezt mutatja a csillagok állása,
Hogy hiába keresek szerelmet, többé - az rám már nem találhat...
Tα μάτια κλείνω την εικόνα σου να σώσω
Kαι με ξυπνάει η σιωπή
Kομμάτια όνειρα και πώς να τα ενώσω
Αν λείπεις πάντοτε εσύ
Szemeim bezárom, hogy képed megmentsem
S a csend az, mi felébreszt...
Az álmok darabokban hevernek, s hogy illesszem őket újra össze?
Ha folyton hiányzol nékem...?
Μ' ένα αντίο πώς μπορείς
Ώλα πίσω να τα αφήνεις
Μια φορά μου είχες πει
Ώτι ήρθες για να μείνεις
Μ' ένα αντίο πώς ξεχνάς
Ώσα θέλω να θυμάμαι
Μα φοβάμαι δε ξέρω άλλο πια
Egy "Viszlát..."-tal hogyan tudsz
Magad mögött hagyni mindent?
Egyszer rég, hozzám így szóltál:
Visszatérsz, hogy örökké itt maradj vélem...
Egy "Viszlát..."tal hogyan tudod elfelejteni
A dolgokat, mikre emlékezni szeretnék?
Attól félek..., ezt már soha többé nem fogom megtudni...
Τα φώτα σβήνω στο σκοτάδι να σε ψάξω
Μα βρίσκω μόνο ότι φταις
Εγώ προσπάθησα πολύ να μη σε χάσω
Κι εσύ με αφίσες στο χθες
Lekapcsoltam a fényeket, hogy Téged az éjben kereshesselek
De az egyetlen dolog, mit találok: az, hogy minden a Te hibád...
Keményen próbálkoztam - elérni azt, hogy el ne veszítselek
S mégis..., engem a múltban egyedül, magamra hagytál...
Πες μου εσύ ότι ακόμα μ' αγαπάς / Mondd, hogy még mindig szeretsz!
Ηλίας Παλιουδάκης
Τώρα που έφυγες και είσαι μακριά μου
Είναι η ζωή ένα παράπονο για μένα
Κι όπως ζητάει να σε ξεχάσει η καρδιά μου
Μα δεν μπορεί κι όλο γυρνάει στα περασμένα
Most, hogy elmentél, és tőlem távol vagy
Számomra az élet merő fájdalom, és panasz
S bár a szívem téged felejteni kíván majd,
Mivel ezt nem teheti, folyton ott él a múltban
Να 'ξερα μόνο πως κι εσύ δεν με ξεχνάς
Θα βρείσκα αιτία ότι έγινε να αλλάξω
Έχω τη δύναμη να πάω όπου με πας
Μπορώ να τρέξω μες στη νύχτα να σε ψάξω
Bárcsak tudnám, hogy te sem bírsz felejteni el
Akkor módot találnék arra, hogy ami történt, azon változtassak
Megvan az erőm, hogy arra menjek, amerre viszel
Képes vagyok belerohanni az éjszakába, hogy megtaláljalak
Πες μου εσύ ότι ακόμα μ' αγαπάς
Στείλε ένα μήνυμα να λες πως με θυμάσαι
Κι εγώ θ' ανοίξω της καρδιάς μου τα φτερά
Και θα' ρθω απόψε να σε βρω όπου και να' σαι
Mondd nekem, hogy még mindig szeretsz!
Küldj egy üzenetet, hogy elmondd; emlékszel még rám!
És én kitárom majd szárnyait szívemnek
És érted jövök éjjel, hogy rádtaláljak, bármerre vagy ám!
Πες μου εσύ ότι ακόμα μ' αγαπάς
Και 'γω θα κάνω το χατίρι στην καρδιά μου
Θα ξεδιπλώσω της αγάπης τα φτερά
Να ξαναζήσω απ'την αρχή τα όνειρα μου
Mondd nekem, hogy még mindig szeretsz!
És én minden szívességet megteszek szívemnek
Kibontom majd szárnyait a szerelemnek,
Hogy újra átéljem -a kezdetektől - álmaimat!
Τώρα που έχω την ανάκγη να σε αγγίξω
Ο χωρισμός θα αιματώσει την ψυχή μου
Όσο σ' αγάπησα δεν ήθελα να δείξω
Ώμος με πρόδοσες κι εσύ κι η αποχή μου
Most, hogy szükségem van arra: megérintselek,
A szakítás vérrel árasztaná el a lelkemet
Nem kívántam megmutatni, hogy mennyire megszerettelek,
De te is elárultál, és a szükség is engemet
Μόνο μια λέξη περιμένω να μου πεις
Ένα σημάδι μια ελπίδα να μου δώσεις
Και εγώ θα ανοίξω την καρδία μου για να βρεις
Μόνο εσύ ξερεις το τρόπο να με σώσεις
Csak egyetlen szóra várok, hogy kimondd
Valami jelre, vagy egy reménysugárra, hogy adj...
És én - hogy mindent meglelj -, a szívemet kitárom,
Csak Te tudod a nyitját, hogy engem megments majd!
Πες μου εσύ ότι ακόμα μ' αγαπάς
Στείλε ένα μήνυμα να λες πως με θυμάσαι
Κι εγώ θ' ανοίξω της καρδιάς μου τα φτερά
Και θα' ρθω απόψε να σε βρω όπου και να' σαι
Mondd nekem, hogy még mindig szeretsz!
Küldj egy üzenetet, hogy elmondd; emlékszel még rám!
És én kitárom majd szárnyait szívemnek
És érted jövök ma éjjel, hogy rádtaláljak, bármerre vagy ám!
Πες μου εσύ ότι ακόμα μ' αγαπάς
Και 'γω θα κάνω το χατίρι στην καρδιά μου
Θα ξεδιπλώσω της αγάπης τα φτερά
Να ξαναζήσω απ'την αρχή τα όνειρα μου
Mondd nekem, hogy még mindig szeretsz!
És én minden szívességet megteszek szívemnek
Kibontom majd szárnyait a szerelemnek,
Hogy újra átéljem -a kezdetektől - álmaimat!
Stratos Kedves! Attól ne félj, hogy majd én kaplak rajta a helyesírási hibákon! Köszönöm a fordítást! A másik Palioudakis számot már fordítgattam, de még nem volt időm végigcsinálni. Tudod nehézkes, mert "nem beszélni görög"
Lizetta Nikolaou: Den yparhoun nikites kai nikimenoi / ΛΙΖΕΤΑ ΝΙΚΟΛΑΟΥ
ΔΕΝ ΥΠΑΡΧΟΥΝ Νικητές και νικημένοι / Nincsenek nyertesek és legyőzöttek
Στίχοι: Νίκος Λουκάς
Μουσική: Τάκης Σούκας
Πρώτη εκτέλεση / Első előadó: Ηλέκτρα
Άλλες ερμηνείες / Más előadókkal:
Λιζέττα Νικολάου
Στάθης Αγγελόπουλος
Ηλίας Παλιουδάκης
Δεν υπάρχουν νικητές και νικημένοι
σ' έναν έρωτα που σβήνει και πεθαίνει.
Δεν υπάρχουν νικητές και νικημένοι,
η αγάπη είναι μόνο αδικημένη.
Nincsenek nyertesek és vesztesek
Egy kioltódó és haldokló szerelemben.
Nincsenek győztesek és legyőzöttek,
A szerelem csupán... ...igazságtalan.
Αν έπεσα στα μάτια σου και σε παρακαλάω
είναι γιατί σε λάτρεψα πιο πάνω απ' το Θεό,
είναι γιατί δεν πίστεψες πόσο σε αγαπάω,
φεύγεις και λες πως νίκησες και θύμα είμ' εγώ.
Ha a szemeid elé borultam, és könyörgöm hozzád,
Az azért van, mert jobban imádlak Istennél is,
És mert nem hitted el, hogy mennyire szeretlek,
elhagysz, és azt mondod; győztél, és én vagyok az áldozat.
Δεν υπάρχουν νικητές και νικημένοι
σ' έναν έρωτα που σβήνει και πεθαίνει.
Δεν υπάρχουν νικητές και νικημένοι,
η αγάπη είναι μόνο αδικημένη.
Nincsenek nyertesek és vesztesek
Egy kioltódó és haldokló szerelemben.
Nincsenek győztesek és legyőzöttek,
A szerelem csupán... ...igazságtalan.
Αν έπεσα στα μάτια σου και λες ότι λυπάσαι
και δεν σε νοιάζει που πονώ γι' αυτό το χωρισμό
θα 'ρθεί καιρός που θα πονάς κι εσύ, να το θυμάσαι,
γι' αυτό μη λες πως νίκησες και θύμα είμ' εγώ.
Ha a szemeid elé borultam, és azt mondod; sajnálod,
És nem érdekel, mennyire fájdalmas számomra ez a szakítás,
Eljön majd az idő, hogy neked is fájni fog, ne feledd!
Ezért ne mondd, hogy győztél, és az áldozat pedig én vagyok!
Στίχοι: Αλέξης Σέρκος
Μουσική: Αλέξης Σέρκος
Πρώτη εκτέλεση: Ηλίας Παλιουδάκης
Ποιος θα σ αγαπήσει πιο πολύ
Ποιος θα σ έχει σα μικρό παιδί
Ki fog szeretni nálam jobban tégedet?
S ki fog dédelgetni, mint egy egy kicsi gyermeket?
Πριν απαντήσεις κάτι βιαστικό
κάτσε και σκέψου πριν μιλήσεις
δεν είναι αστείο να μου λες τελειώνουμε εδώ
και μια ζωή να την γκρεμίζεις
Στα νεύρα πάνω δεν χρειάζεται
να παίρνεις αποφάσεις
γιατί η αγάπη κομματιάζεται
χωρίς να ξέρεις τι θα χάσεις
Mielőtt elhamarkodott választ adnál,
ülj le, és mielőtt beszélni kezdenél; gondold át!
Nem vicces mondanod nekem, hogy "befejeztük: itt, és mostan.."
és elpusztíts egy életet
Idegek nem kell több
döntéseket hozni
mert a szeretet összetört
anélkül, hogy tudnánk, mit fogsz veszíteni
Αν θα με χάσεις,τι θα χάσεις
Αν θα με χάσεις εσύ θα χάσεις
Ha elveszíti engem fogsz veszíteni
Ha elveszíti engem fogsz veszíteni
Ποιος θα σ αγαπήσει πιο πολύ
θα σ έχει σα μικρό παιδί
και τα χατίρια όλα θα στα κάνει
Ποιος θα σ έχει όπως σ έχω εγώ
σαν Παναγία σαν Θεό
με μια αγάπη που τα χίλια πιάνει
αν θα με χάσεις εσύ θα χάσεις
Ki fogja szeretni, hogy több
Szeretnék egy gyermeket
és kényeztesse magát minden, amit csinál
Aki szeretne, hogy én
mint Mária az Isten
a szeretet, amely kap egy ezer
ha vesztesz velem fogsz veszíteni
Πριν πεις κουβέντες άσχημες πικρές
δες τι συνέπειες θα φέρεις
ανεπανόρθωτες βαθιές πληγές
θα ανοίξεις δίχως να το θέλεις
Στα νεύρα πάνω δεν χρειάζεται
να παίρνεις αποφάσεις
γιατί η αγάπη κομματιάζεται
χωρίς να ξέρεις τι θα χάσεις
Mielőtt azt mondod rossz szót keserű
milyen hatást fog
visszafordíthatatlan mély sebek
Megnyílik nélkül akar
Idegek nem kell több
döntéseket hozni
mert a szeretet összetört
anélkül, hogy tudnánk, mit fogsz veszíteni
Ό,τι θέλεις καρδιά μου / Amit csak kívánsz, szívem!
Στίχοι: Ιωσήφ Σαρασίδης
Μουσική: Ιωσήφ Σαρασίδης
Πρώτη εκτέλεση: Ηλίας Παλιουδάκης
Πάει καιρός που ήμουν μόνος μου,
μέρες και νύχτες εγώ κι ο πόνος μου
κι όπου κοιτούσα ήταν όλα σκοτεινά,
Μα τώρα πια όλα αλλάξανε,
και μες' το σπίτι τα φώτα ανάψανε
κ' ήρθες ξανά στην δική μου αγκαλιά
Ότι θέλεις καρδιά μου,ότι θες έρωτα μου,
μόνο μες τη ζωή μου ανάσα ψυχή μου να μείνεις,
Ότι θέλεις καρδιά μου,ότι θες έρωτα μου,
πάλι μόνος μου να 'μαι στο λέω φοβάμαι μή φύγεις,
στη ζωή μου να μείνεις.
Πάει καιρός που σε σκεφτόμουνα,
μέρες και νύχτες μα δεν κοιμόμουνα
κι απο τα μάτια έσταζε η μοναξιά
Μα τώρα πιά άλλαξε ο κόσμος μου
κι άνοιξε πάλι ξανά ο δρόμος μου,
δεν είμαι μόνος έχω εσένα αγκαλιά
-----Google----A hosszú ideig voltam a saját,
nappalok és éjszakák Én és a fájdalom
és amikor néztem ez volt minden sötét,
De most minden megváltozott,
És a házban, felkapcsolta a villanyt
És akkor jött vissza a karomban
Amit csak akarsz szívem kívánt szerelmem,
Egyedül az életemben a lelkem el, hogy maradjon,
Amit csak akarsz szívem kívánt szerelmem,
back to myself félek mondani, ne hagyja,
az életemben, hogy maradjon.
Már hosszú ideje a gondolkodásra,
nappalok és az éjszakák, de aludt
És a szeme csöpögött magány
De most megváltozott a világ
és újra megnyitotta az utat megint
nem vagyok egyedül Ölellek
Εδώ να μείνεις, να με κρατήσεις αγκαλιά να μ' ανακρίνεις / maradj itt, ölelj át és faggass
της καληνύχτας τα φιλιά τι μου τα δίνεις / miért adsz nekem jó éjszakát puszikat?
δε φεύγω απόψε κι απ' τ' αμάξι δε θα βγω / hisz' nem megyek el ma este, s a kocsiból sem szállok ki
κι αν έχεις τίποτα μαζί μου να συγκρίνεις / s ha nincs semmi más neked, mi velem felérne
εδώ να μείνεις, να το μάθουμε κι οι δυο / maradj itt, hogy megtanuljuk mindketten
Εδώ να μείνεις, εδώ να μείνεις / maradj itt, maradj itt
της καληνύχτας τα φιλιά μη μου τα δίνεις / ne adj nekem jó éjszakát puszikat
Εδώ και τώρα, γιατί ειν' ο δρόμος μας παλιός και κατηφόρα / itt és most, az utunk miért olyan öreg és lejtős?
της καληνύχτας τα φιλιά δεν είναι δώρα / a jó éjszakát puszik nem ajándékok
δε φεύγω απόψε κι απ' τη ζωή σου δε θα βγω / hisz' nem megyek el ma este, s az életedből sem szállok ki
κι αν ειν' η σχέση μας μισή τα λόγια φόρα / s ha kapcsolatunk nem teljes, szavaink meg kopottak
εδώ και τώρα, στης αγάπης το θυμό / itt és most, maradjunk a szerelem őrületében
Εδώ να μείνεις, εδώ να μείνεις / maradj itt, maradj itt
της καληνύχτας τα φιλιά μη μου τα δίνεις / ne adj nekem jó éjszakát puszikat
Εδώ να μείνεις, εδώ να μείνεις / maradj itt, maradj itt
της καληνύχτας τα φιλιά τι μου τα δίνεις / miért adsz nekem jó éjszakát puszikat
A nyomtatott betűk olvasása már elfogadhatóan megy, de ez a folyóírás új feladat. Szerencsémre a kellemes nótának nem gyors a szövege, ellenőrizhető. Köszönöm.
Stratos: Akkor maradjunk a "nyomtatott betűknél". Rákerestem. Ezt a dallamot dobta ki a Youtube:
Η μουσική δυνατά ράγισε τον αέρα
Στις γωνιές των δρόμων τα φώτα σκοτεινά
Πολύχρωμα πουλιά κρυμμένα στους ίσκιους
Στο πρόσωπο η βροχή χαλάει το μακιγιάζ.
Ο ρυθμός αυτοκτονεί σε παίρνει μαζί
Κραυγή απελπισίας δεν ακούει κανείς
Περίοδος σιωπής.
Αδέσποτα σκυλιά που κλέβουν παρθενιές
Τυπωμένα χαρτιά δεν γράφουν τίποτα πιά
Το ψυχωτικό σου καμουφλάζ το πήρε η βροχή
Γυμνή αληθινή η νύχτα σε βιάζει.
Ο ρυθμός αυτοκτονεί σε παίρνει μαζί
Κραυγή απελπισίας δεν ακούει κανείς
Περίοδος σιωπής.
Όμορφη βρέχεσαι, η νύχτα δεν σε κρύβει
Ανακατεύεται το αίμα σου με τα χρώματα που τρέχουν
Πέφτεις και βάφεσαι πάλι από την αρχή
Δεν μπορείς να σηκωθείς βαρέθηκες μένεις εκεί.
Ο ρυθμός αυτοκτονεί σε παίρνει μαζί
Κραυγή απελπισίας δεν ακούει κανείς
Περίοδος σιωπής.
-----------Google: -------------
A zene hangosan kitört a szél
A fények sötét utcasarkon
Színes madarak rejtett az árnyék
Az arc az eső rontja el a sminket.
Az öngyilkossági ráta kijönni
A rémült kiáltás senki nem hallja
Ideig csend.
Kóbor kutyák lopás szüzesség
Nyomtatványok nem írok semmit többé
A pszichotikus álcázás megvan az esőben
Meztelen valódi nemi erőszakot az éjszakában.
Az öngyilkossági ráta kijönni
A rémült kiáltás senki nem hallja
Ideig csend.
Gyönyörű eső, az éjszaka folyamán nem elrejteni
A vér keveredik a színek futó
Vafesai megint eldől
Nem tud felkelni fáradt élsz ott.
Az öngyilkossági ráta kijönni
A rémült kiáltás senki nem hallja
Ideig csend.
De rég jártam már köztetek, Istenem...
Persze azért nyomon követtem a fórumot, de rég adtam már valamit, főleg újat...
Most sem vagyok túl aktív, de ez a nyár folyamán igyekszem pótolni. Jelenleg a középiskola igen lefáraszt,
és ihletem sem annyi van, mint azelőtt...
Ξυπνάω και πρέπει στη δουλειά να πάω
Κι έξαφνα στην κυκλοφορία με πιάνει μια επιθυμία
Στα μάτια λίγο να σε δω
Φυσάει, βροχή στα τζάμια μου ξεσπάει
Για έλεγχο με σταματάνε, στοιχεία και χαρτιά ζητάνε
Αν με κοιτούσες όλα αλλιώς
Felébredek, s indulnom kell a munkába
De hirtelen a forgalomban vágyakozom arra
Hogy a szemeidbe nézzek egy pillanatra
Fúj a szél, az ablakon esőcseppek koppannak
A rendőrök ellenőrzés miatt állítanak meg, elkérnek minden papírt, s az adatokat...
Ha rám néztél volna, most minden másképp alakulna...
Μ' αυτά τα μάτια μου φτιάχνεις τη μέρα
Πανιά ανοίγω και σε σένα τρέχω σφαίρα
Μ' αυτά τα μάτια πηγαίνω στα ύψη
Πριν λίγο έφυγες και ήδη μου 'χεις λείψει
Mert szemeiddel széppé teszed a napom
Vitorláim kinyitva, Feléd gyorsan futni kezdek
Szemeidtől felszállok a magasba
De épp csakhogy elhagytál, azóta őrülten hiányollak Tégedet...
Φανάρια, αλλοδαποί, μικρά παζάρια
Τα κέρματά μου τους χαρίζω
Αυτό της πόλης μας το γκρίζο
Αν με κοιτούσες θα 'χε φως
Az autók lámpái, idegenek, kis boltok
Odaadom nekik minden aprópénzem...
A városunk szürkesége
Színessé vált volna, ha TE egy pillanatra rám nézel...
... legközelebb, talán célszerűbb lenne előbb az alul található "Kereső"-be írni az előadó nevét...
(pl.: Paparizou) ...és akkor előugranak a már feltett nótái. Így nem fordulhatna elő, hogy többször esünk neki
ugyan annak a fordításnak...
Τους αγγέλους πάντα ονειρεύομαι αλλά,
με τους δαίμονές μου ζω και υπάρχω τελικά
Φοβάμαι μα να΄μαι εδώ μπροστά
φοβάμαι μα στα πόδια δε το βάζω πια
Én mindig az angyalokról álmodom, de
Végső soron a démonjaimmal élek, és velük létezem
Félek, ám, itt vagyok: legelől...
Félek, de nem szaladok el többé, nem menekülök!
Γύρνα με στο χθες
σαν παλιά ταινία η ζωή μας να παίξει
πλάνα με σιωπές μέχρι στο φιλί μας
η ανάσα ν΄αντέξει
Vigyél vissza engem a tegnapba,
Úgy peregjen le az életünk, mint egy régi film!
Néma közelképekkel, egészen a csókunkig
Amíg a lélegzetünk tart
Έχεις βρει άλλη αγάπη
ή μονάχος τριγυρνάς
γη μου σαν το φεγγάρι
γύρω απ΄το όνειρο γυρνάς
ο θυμός σου είναι άμυνα στον φόβο
μη τυχόν και αισθανθείς
χωρίς μια πατρίδα νικητής
Másik szerelemre bukkantál,
Vagy egyedül ődöngsz talán
Mint a Föld körül a Hold
Az álmaim körül keringsz
A haragod védve van a félelemtől
Nehogy úgy érezd magad,
Mint egy hazátlan győztes!
Έχουμε όλοι ευθύνες που αποφεύγουμε καλά
μα μπροστά της κάποτε τις βρίσκει η καρδιά
Με βέλη ο έρωτας χτυπά
και θέλει να μη ζούμε εμείς μηχανικά
Mindannyiunknak akad felelőssége, amiket jól elkerülnénk,
De a szív, időnként mégis maga előtt talál
A szerelem nyilakkal lődözve üt, és
Azt kívánja, hogy ne éljünk mechanikusan tovább.
Mostanában ritkán járok eme kis Béke-Szigetre...
De jól esik néha megpihenni itt, vagy hozni valami újat, vagy kevésbé újat...
Most is így történik...
A hangulatom ábrázolja ez a nóta... A fordítás már kevésbé szép...
Szöveg // Stixoi (Στίχοι): Viki Gerothodorou // Βίκυ Γεροθόδωρου
Zene // Mousiki (Μουσική): Antonis Vardis // Αντώνης Βαρδής
Első Előadó // Proti Ektelesi (Πρώτη εκτέλεση): Peggy Zina // Πέγκυ Ζήνα & Kostas Karafotis // Κώστας Καραφώτης
Πάλι εδώ κρυφά σε συναντώ
στο περιθώριο του κόσμου
Νύχτες μικρές και γω τι να σου πω
Ότι ζητήσεις θα στο δώσω φως μου
Ismét, titokban itt találkoztam Véled
Kapujában a világnak...
Rövidek az éjjele, s mit mondhatnék még Néked?
Amit kérsz, Neked adom, életem összes fénysugarával...
Δώσ' μου ψυχή, δώσ' μου ζωή
Κι αν φύγω μη σε νοιάζει
Ό,τι κι αν πω όλα εσύ
Να ξέρεις δεν αλλάζει
Πάλι εσύ, πάλι εγώ
πάλι ξημέρωσέ με
Φύγε ξανά κι όταν μπορείς
έλα κ τέλειωσέ με
Adj egy lelket nékem, s egy okot arra, hogy élhessek!
S ha elhagylak Téged, akkor is, aggódnod fölösleges:
Mert minden, mit kimondok, Minden Te leszel nékem!
Meg kell értened, változást nem hozhat közénk - semmi sem!
Újra Te, majd újra Én
Ismét: a napnak kezdetén - ébreszd fel lelkem!
Hagyj el újra, s ha meg tudod tenni
Jöjj hozzám, hogy kiegészíts engem!
Στης ζωής τα μονοπάτια θα βρεθούμε πάλι
Ξένοι σε μια ξένη αγκαλιά
Της καρδιάς μας τα κομμάτια θα μας δένουν μυστικά
Εμείς οι δυο παντού και πουθενά
Az életnek gyalogútján ismét találkozunk
Idegenül, egy furcsa ölelésben...
Szíveink darabkái mind titkokkal kötnek egymáshoz
Minket, legyünk mindenhol, vagy semerre!
Τώρα σιωπή, κλειστό το κινητό
Λείπεις εσύ και γω χαμένος
Βρες μια στιγμή να' ρθεις ξανά εδώ
Μοιάζει ο καιρός πικρός και ξένος
Most csönd van, a telefonod is kikapcsolt állapotban hever
Nem vagy itt, s én úgy érzem: elvesztem...
Találj egy percet, melyben újra eljössz, Kedvesem,
Mert most még az idő is keserűbb, s furcsább lett...
Έλα κοντά δώσε μου ζωή
έλα και γιάτρεψέ με
Όπου και αν πας
πάμε μαζί , πάμε ταξίδεψέ με
Πάλι εσύ, πάλι εγώ
πάλι ξημέρωσέ με
Φύγε ξανά κι όταν μπορείς
έλα κ τέλειωσέ με
Gyere közelebb, s adj nékem életet,
Jöjj, s gyógyítsd meg szívemet!
Mert akárhová is kell menned,
Oda együtt megyünk, hát jöjj, vigyél el egy útra engemet!
Ismét Te, majd újra Én,
Ismét ébresztesz egy hajnalon...
Azzal, hogy elhagysz engem, de ha tudsz,
Visszatérsz, hogy kiegészíts, hogy itt légy velem, az én oldalamon...
Στης ζωής τα μονοπάτια θα βρεθούμε πάλι
Ξένοι σε μια ξένη αγκαλιά
Της καρδιάς μας τα κομμάτια θα μας δένουν μυστικά
Εμείς οι δυο παντού και πουθενά
Az életnek gyalogútján ismét összetalálkozunk
Idegenek, egy furcsa ölelésben
Szíveink titkokkal kötődnek egymáshoz
S kötnek minket is akár itt, akár a semmiben...
Ez jó szám. Nem a megszokott szerelmes téma . Próbáltam fordítgatni, elég fura,
néhol fogalmam sincs mit akar kihozni belőle.
Ott an még a videoklipp sugározta úgy tűnik történelmi dráma....
Μουσική:Κυριάκος Παπαδόπουλος / Στίχοι:Γιώργος Μαυρίδης
Έπαιξαν οι μουσικοί:
Σον θεό έφταγω τάμα / Esküszöm az Istenre
ντε συρές τον πόνον μάνα / a fájdalmad, anyám
ντε συρές τον πόνον μάνα / a fájdalmad, anyám
και εγέννεσες εμέν / és megszültél engem
Μάνα ξέρτς πως αγαπώ σε / Anya, tudod, hogy szeretlek
εντροπή κεν, να ρώτησε / és szégyellem megkérdezni
αν εν κόλαση ο κόσμον / de ha pokol a világ
ο παράδεισον που εν / akkor hol a mennyország?
Τα τιφέκια περισέβνε / Maradék fegyverek
οι άνθρωπ ντε φταν κε ξέρνε / az emberek nem tudják, mit tesznek
οι άνθρωπ ντε φταν κε ξέρνε / az emberek nem tudják, mit tesznek
την ζωή νατούν θα τρων / csak felemésztik az életüket
Κρούνε πέρνε σαν χαμένα / Ütnek össze-vissza
αχ και λέπνε τα καημένα / észre sem veszik a nyomorultat
τα μωρά τα πεινασμένα / az éhező gyermekeket
ντα αποθάνε ασό λοιμό / aki belehalnak a fertőbe
Σον θεό έφταγω τάμα / Esküszöm az Istenre
ντε συρές τον πόνο μάνα / a fájdalmad, anyám
ντε συρές τον πόνο μάνα / a fájdalmad, anyám
και εγνώρτσα τη ζωή / és megismertem az életet
Πως ελέπω τα παιδόπα / Hogy nézzek a kisdedekre?
μόνον ψόπο και στουδόπα / csak csont és bőr mind
θεμ για χάλασον τον κόσμο / pusztuljon el a világ
και να χτις ασήν αρχή / és épüljön fel újra
- Karesz -
[color=darkred]Stratos:
A dal pondoszi. Emiatt nehezebben lehet érteni miről is szól...[/color]
Rég óta szeretem ezt a számot, és most megint megtaláltam. De ahogy próbáltam összerakosgatni miről szól, kicsit kiábrándultam, mert nekem túl depressziós. Pedig a zene inkább szenvedélyesnek tűnt a hangzása alapján...
Στίχοι: Λάμπης Λιβιεράτος
Μουσική: Λάμπης Λιβιεράτος
Πρώτη εκτέλεση: Λάμπης Λιβιεράτος
Βγαίνω τις νύχτες, ψάχνω από κάπου να πιαστώ,
κάτι να νιώσω, κάτι να ζήσω που ν’ αξίζει.
Κι είν’ όλα αυτά στημένα σ’ ένα λάθος σκηνικό,
σαν εφιάλτης που ν’ αποφύγω δεν μπορώ.
Σκόρπια ζωή, χαμένα όνειρα
κι αισθήματα καμένα,
μια φυλακή που μέσα κλείνω
ό,τι ένιωσα για σένα.
Σκόρπια ζωή και τα κομμάτια της
στο δρόμο πεταμένα.
Τι να σου πω, αφού δε σ’ έχω
δεν υπάρχω ούτ’ εγώ.
Χάνω τον εαυτό μου κάθε μέρα πιο πολύ
μέσα σε λόγια. μέσα σε άσκοπα ξενύχτια.
Με παρασύρει ο δρόμος που δεν έχει επιστροφή,
μα δε με νοιάζει, έχω απ’ τα πάντα κουραστεί.
Σκόρπια ζωή, χαμένα όνειρα
κι αισθήματα καμένα,
μια φυλακή που μέσα κλείνω
ό,τι ένιωσα για σένα.
Σκόρπια ζωή και τα κομμάτια της
στο δρόμο πεταμένα.
Τι να σου πω, αφού δε σ’ έχω
δεν υπάρχω ούτ’ εγώ.
---------------------------------
Σκόρπια ζωή - Elsodródott élet
Bolyongok az éjszakában
Keresek valamit, amiért érdemes élni.
Ez az egész összetákolt rossz beállítás
Mint egy rémálom, amiből nem tudok menekülni.
Elveszett élet elveszett álmok
kiégett érzések
Mint egy börtönben
mit éreztem akkor.
Egy darab elsodródott élet
Mit mondhatnék, nem voltam
s nem vagyok .
Minden nap jobban elvesztem önmagam
szavakkal. szükségtelen álmatlan éjszakák.
És sodródok az úton, nincs visszaút
De nem érdekel , már mindentől fáradt vagyok
Elveszett élet elveszett álmok
kiégett érzések
Mint egy börtönben
mit éreztem akkor.
Egy darab elsodródott élet
Mit mondhatnék, nem voltam
s nem vagyok .
Ez az én formám. Már rég fent van a dal! Bocsánat! Pedig kerestem, de akkor miért nem találtam elsőre...?!
Stratos: Bizonyára azért, mert a latinbetűs keresésnél többféle megoldás (jó - rossz, ill. sms nyelvű), átírás, ill. elírás fordulhat elő...!
Aztán meg: az első 100 oldal keletkezése idején (A korábbi fordítás a 72. oldalon található) még másképp működött a tartalomjegyzék...
..és még Jox sem fejlesztette ki a lap alján található "Keresőt" (sem a lap tetején található lenyíló abalkocskát az oldalak egyszerűbb megközelítéséhez)!) Viszont a Kereső "hibátlan" működtetéséhez, még újra kellene nyálaznom MINDEN hozzászólást, és ha még hiányzik, oda is kellene biggyesztenem a latinbetűs Dalcímeket - Előadókat... - és persze, újrakeresni, javítani a - dalokhoz tartozó - már nem működő Youtube-s hivatkozásokat is...
- Most, hogy belekerültem a közalkalmazottak leépítési programjába - és elbocsájtanak -, talán lesz némi időm majd erre...
Viszont örömmel fogadtam a próbálkozásod! Csak így tovább!
Στίχοι: Λάμπης Λιβιεράτος
Μουσική: Τόνυ Κονταξάκης
Πρώτη εκτέλεση: Λάμπης Λιβιεράτος
Ξαφνικά, με κοίταξες στα μάτια
και δειλά μου είπες σ' αγαπώ
Δεν το σκέφτηκες πως μ' έκανες κομμάτια
Μάλλον δε νοιάστηκες και τώρα φταίω εγώ
Váratlanul a szemeimbe néztél
És szégyenlősen mondtad: - Szeretlek...
Nem gondoltad volna, hogy darabokra hullanék
Valószínűleg nem is érdekelt, s most én vagyok a vétkes
Refren:
Ας είχα τη δύναμη μακριά να σε κρατήσω
στον εαυτό μου να μη κάνω πια κακό
Ας είχα τη δύναμη το όνειρο να σβήσω
πριν ξημερώσει και δε σ' έχω πια εδώ
Refren: Bár lett volna erőm, hogy magamtól távol tartsalak
Hogy ne árthassak többé magamnak!
Bárcsak lett volna erőm, hogy kitöröljem az álmomat,
Még mielőtt eltűnsz innen, és el nem jön a hajnal..!
Στο' χα πει πως κάναμε το λάθος
μα εσύ με κράταγες σφιχτά
κι έχω στα χέρια μου ακόμα τ' άρωμα σου
τις κουβέντες σου νωπές μες στο μυαλό
Mondottam neked, hogy tévedtünk mind a ketten
Ám te, fogva tartottál szorosan engem
És még mindig kezeimen érzem a parfümöd illatát
A beszélgetéseink is frissen élnek az elmémben
Refren:
Ας είχα τη δύναμη μακριά να σε κρατήσω
στον εαυτό μου να μη κάνω πια κακό
Ας είχα τη δύναμη το όνειρο να σβήσω
πριν ξημερώσει και δε σ' έχω πια εδώ
Refren: Bár lett volna erőm, hogy magamtól távol tartsalak
Hogy ne árthassak többé magamnak!
Bárcsak lett volna erőm, hogy kitöröljem az álmomat,
Még mielőtt eltűnsz innen, és el nem jön a hajnal..!
Δεν έχουν νόημα για μένα
πια οι λέξεις
κάθε φορά που φεύγεις
νιώθω πως μου φεύγει η ζωή, η ζωή
Már elvesztették számomra
A szavak az értelmüket
S amikor elmész, minden alkalommal,
Úgy érzem, hogy kisorvad belőlem az élet, az élet
Refren:
Ας είχα τη δύναμη μακριά να σε κρατήσω
στον εαυτό μου να μη κάνω πια κακό
Ας είχα τη δύναμη το όνειρο να σβήσω
πριν ξημερώσει και δε σ' έχω πια εδώ (x2)
Refren: Bár lett volna erőm, hogy magamtól távol tartsalak
Hogy ne árthassak többé magamnak!
Bárcsak lett volna erőm, hogy kitöröljem az álmomat,
Még mielőtt eltűnsz innen, és el nem jön a hajnal..! (x2)
Πριν ξημερώσει και δε σ' έχω πια εδώ
Még mielőtt beköszönt a hajnal, de enyém többé itt, már nem vagy...!
Nincs beírva úticél.
...hallás útján...
Válasz a #183764. hsz-ra
de azért megpróbáltam !!!
