Δεν με σκέφτεσαι όσο κι αν σε θέλω
Nem gondolsz rám bármennyire is akarlak
κι άλλη μια βραδιά φεύγεις κι υποφέρω
és megint egy éjszaka amikor elmész és én szenvedek
Δεν με σκέφτεσαι σ' έχω και δεν σ' έχω
Nem gondolsz rám az enyém vagy de mégse
δίπλα σου να ζω έτσι δεν αντέχω
melletted élni így én nem bírok
Πριν ξημερώσει ξέρω πάλι θα 'χεις φύγει
Mielőtt eljön a hajnal tudom megint elmész
και σαν φωτιά η ίδια σκέψη με τυλίγει
és mint a tűz ugyanaz a gondolat kerít hatalmába
Αυτό το αντίο που μου λες το έχω άχτι
Ezt a búcsút amit mondasz nekem utálom
γιατί σκορπίζει τη χαρά μου σαν την στάχτη
mert szétfújja a boldogságom mint a hamut
Δεν με σκέφτεσαι όσο κι αν σε θέλω
Nem gondolsz rám bármennyire is akarlak
κι άλλη μια βραδιά φεύγεις κι υποφέρω
és megint egy éjszaka amikor elmész és én szenvedek
Δεν με σκέφτεσαι σ' έχω και δεν σ' έχω
Nem gondolsz rám az enyém vagy de mégse
δίπλα σου να ζω έτσι δεν αντέχω
melletted élni így én nem bírok
Πριν ξημερώσει θα μου πεις μ' ένα φιλί σου
Mielőtt eljön a hajnal azt mondod nekem egy csókoddal
Για μένα ζεις μα δεν μπορώ να 'μαι μαζί σου
Hogy értem élsz de mégse lehetek veled
Χίλια γιατί κάθε γιορτή μου κάνουν θλίψη
Millió miért teszi szomorúvá minden ünnepem
Και συ να λες κάθε φορά πως σου 'χω λείψει
és te azt mondod minden alkalommal mennyire hiányoztam neked
Δεν με σκέφτεσαι όσο κι αν σε θέλω
Nem gondolsz rám bármennyire is akarlak
κι άλλη μια βραδιά φεύγεις κι υποφέρω
és megint egy éjszaka amikor elmész és én szenvedek
Δεν με σκέφτεσαι σ' έχω και δεν σ' έχω
Nem gondolsz rám az enyém vagy de mégse
δίπλα σου να ζω έτσι δεν αντέχω
melletted élni így én nem bírok
Όποιο δρόμο διάλεξα μ' έβγαλε μπροστά σου
Bármelyik utat is választottam hozzád vezetett
Άλλαξα συνήθειες φίλους και ζωή
Megváltoztattam a szokásaimat, a barátaimat, az életemet
Κι όλα μου τα όνειρα έχουν το όνομα σου
És minden álmom a te nevedet viseli
Μα δεν κάνεις κάτι μάτια μου κι εσύ
De te mégse teszel semmit drágám
Azt mondják, hogy akinek halálhírét keltik, az sokáig fog élni...
A minap elhunyt Giannis Kotsiras...
..névrokona.
Kár érte, hiszen egy 24 éves fiatal labdarúgóról van szó...! Ennek ellenére, sokan fellélegeztek, hiszen nem a kedvenc énekes bálványukról volt szó.
Álljon hát emlékül e dal mindazoknak, akik most, vagy a közelmúltban hunytak el...!
És e keserű tény is tegyen felkiáltó jelet, figyelmeztessen bennünket arra - akik még itt vagyunk, és élünk, és még megadatik számunkra a lehetőség, hogy lássuk és értékeljük-, hogy mennyi pozitív oldala van az életnek! Örülnünk kell minden pillanatnak, amit még megélhetünk, és ha tudunk, segítsünk másoknak is, hogy ezt megtehessék!
Koncentráljunk az élet pozitív dolgaira, hiszen, talán ettől válhat értékesebbé az életünk! Kívánom, hogy örömmel megélhessük minden pillanatát, és adjunk hálát a lehetőségnek, hogy mi folyton újjá tudunk születni, és fejlődni!
Éljen hát minden szülinapos! És mindenki, aki minden nap újjá tud születni - vagy legalább megpróbálja!
Στίχοι: Ελένη Ζιώγα
Μουσική: Αντώνης Μιτζέλος
Πρώτη εκτέλεση: Γιάννης Κότσιρας
Έτσι όπως σ' έχω αγκαλιά / Éci ópos s' ého angaljá
κι έχεις ακουμπήσει στα σεντόνια / ki éhis akumbísi sta sedónyá
Θεέ μου λέω η πρώτη μας βραδιά / Theé mu léo i próti mas vradhjá
κάνε να κρατήσει χίλια χρόνια / káne na kratísi híljá hrónyá
Így, ahogy most a karjaimban tartalak, és ahogy tested a lepedőket érinti... Istenem - mondom -, az első éjszaka bár tartana ezer évig is!
Πάνω απ' το απαλό σου το κορμί / Páno áp' to apaló su to kormí
πίνω σαν το μέλι τις σταγόνες / píno san to méli tis staghónes
έλα να πετάξουμε μαζί / éla na petáksume mazí
πάντα ερωτευμένοι στους αιώνες / pánda erotevméni stus eónes
Fenn, a puha testedről Iszom - akár a mézet - a cseppeket Gyere, repüljünk együtt Évszázadokon át, örök szerelemmel!
Άγγιξέ με ζάλισέ με πάρε με ψηλά / Ángiksé me zálisé me páre me psilá
φίλησέ με τύλιξέ με στα χέρια σου ζεστά / fílisé me tíliksé me sta hérjá su zestá
κι ας το πούμε κι ας ορκιστούμε κάθε μας βραδιά / ki as to púme ki as orkistúme káthe mas vradhjá
όσο ζούμε να ξαναζούμε την πρώτη μας φορά / óso zúme na ksanazúme tin próti mas forá
Érints meg, szédíts el, fel, a magasba ragadj! Csókolj meg, s be, a kezed melegével takarj! Hadd mondjuk, hadd fogadjuk meg minden esténken akár: Amíg csak élünk, az első alkalmat újra és újra: éljük át!
Όπως αφηνόμαστε γλυκά / Ópos afinómaste ghliká
τώρα νυσταγμένοι στο κρεβάτι / tóra nistaghméni sto kreváti
Θεέ μου λέω να 'μαστε καλά / Theé mu léo na 'maste kalá
πάντα ξεχασμένοι στην αγάπη / pánda ksehazméni stin aghápi
Ahogy édesdeden elengedjük magunkat Most álmosan, az ágyban fetrengve Istenem - mondom -, hadd legyünk boldogak, Örökké, belefeledkezve a szerelembe!
Έχεις κουραστεί μα εγώ είμαι εδώ / Éhis kurastí ma eghó eíme edhó
γείρε στο κορμί μου και κοιμήσου / jíre sto kormí mu ke kimísu
όπου και να βγει θα σ' αγαπώ / ópu ke na vjí thá s' aghapó
έγινε η ζωή μου πια δική σου / éjine i zoí mu pja dhikí su
Belefáradtál, de én itt vagyok Jöjj, bújj a testemhez, s aludjál! Bármi is lesz, én szeretni foglak Életem, már a Te életeddé vált!
Άγγιξέ με ζάλισέ με πάρε με ψηλά / Ángiksé me zálisé me páre me psilá
φίλησέ με τύλιξέ με στα χέρια σου ζεστά / fílisé me tíliksé me sta héria su zestá
κι ας το πούμε κι ας ορκιστούμε κάθε μας βραδιά / ki as to púme ki as orkistúme káthe mas vradhjá
όσο ζούμε να ξαναζούμε την πρώτη μας φορά / óso zúme na ksanazúme tin próti mas forá / x2
Érints meg, szédíts el, fel, a magasba ragadj! Csókolj meg, s be, a kezed melegével takarj! Hadd mondjuk, hadd fogadjuk meg minden esténken akár: Amíg csak élünk, az első alkalmat újra és újra: éljük át!
Άλλος φτάνει στο Ντουμπάι, άλλος ως την Αμοργό / Állos ftáni sto Dubái, állos os tin Amorghó
ο καθένας κάπου πάει μα όλοι θα΄ρθουν πάλι εδώ / o kathénas kápu páji má óli thá΄rthun páli edhó
Πάντα μεσ΄ την ίδια πόλη, πάντα μεσ΄το ίδιο γκρι / Pánda mes΄ tin ídhjá póli, pánda mes΄to ídhjo grí
μα απ΄το γκρίζο μέσα σκάει μια υπόγεια γιορτή / má áp΄to ngrízo mésa skáj mjá ipójía jortí
Van, aki Dubaiba utazik, van aki Amorgoszba megy,
Mindenki megy valahová, de mindenki újra visszatér ide
Mindig ugyanabban a városba, mindig ugyanabban szürkeségbe
Ám, ebből a szürkeségből, előillan, kitörhet egy mélyről jövő ÜNNEP..!
Κάνε το χειμώνα καλοκαίρι / Káne to himóna kalokeíri
κάνε το μπαλκόνι σου νησί / káne to balkóni su nisí
ό,τι θέλει ο άνθρωπος καρδιά μου το μπορεί / ó,ti théli o ánthropos kardhjá mu to borí
Κάνε το χειμώνα καλοκαίρι / Káne to himóna kalokéri
κάνε τη Δευτέρα Κυριακή / káne ti Dheftéra Kirjákí
όλα τ΄αδιέξοδα σε βγάζουν στη ζωή / óla t΄adhjéksodha se vgházun sti zoí
Változtasd hát nyárrá a telet!
Alakíts az erkélyedből szigetet!
Amit az ember akar, meg tudja tenni - szívem!
Változtasd nyárrá a telet!
Csinálj a hétfőből vasárnapot!
Minden zsákutca az ÉLET-be vezet!
Ο ένας πάει πρώτη θέση ο άλλος στη τουριστική / O énas páji próti thési o állos sti turistikí
όμως και οι δυο γυρνάνε μεσ΄ την ίδια φυλακή / ómos ke i dhjo jírnáne mes΄ tin ídhjá filakí
Έτσι είναι αυτός ο κόσμος, μα αν εσύ τον δεις αλλιώς / Éci íne aftós o kózmos, má án esi ton dhis alljós
ανατρέπεται και πέφτει, σπάει ο κόσμος ο παλιός / anatrépete ke péftei, spáji o kózmos o paljós
Van, aki első osztályon utazik, van, aki fapadosra fér fel
De vissza, mindketten ugyanabba a börtönbe térnek
Ilyen hát ez a világ, de ha te mégis másképp látod,
Felborul és lehull, összetörik a régi világod..!
Κάνε το χειμώνα καλοκαίρι / Káne to himóna kalokeíri
κάνε το μπαλκόνι σου νησί / káne to balkóni su nisí
ό,τι θέλει ο άνθρωπος καρδιά μου το μπορεί / ó,ti théli o ánthropos kardhjá mu to borí
Κάνε το χειμώνα καλοκαίρι / Káne to himóna kalokéri
κάνε τη Δευτέρα Κυριακή / káne ti Dheftéra Kirjákí
όλα τ΄αδιέξοδα σε βγάζουν στη ζωή / óla t΄adhjéksodha se vgházun sti zoí
Változtasd hát nyárrá a telet!
Alakíts az erkélyedből szigetet!
Amit az ember akar, meg tudja tenni - szívem!
Változtasd nyárrá a telet!
Csinálj a hétfőből vasárnapot!
Minden zsákutca az ÉLET-be vezet..!
Από τότε που’χεις φύγει, ίδια η σκηνή
Mióta elmentél ugyanazok a jelenetek
το φεγγάρι να με πνίγει, πουθενά εσύ
a Hold folytogat, és te nem vagy sehol
Η αγάπη δε σου πάει όμως σ’ αγαπώ
A szerelem nem áll jól neked, de én így is szeretlek
και σε όποιον με ρωτάει
és ha bárki megkérdezi
δε θα πω πως πέρασε αυτό
nem fogom megmondani hogy mindez elmúlt
Θα μου περάσει
El fog múlni
μ’έναν τρόπο μαγικό
valamilyen mágikus módon
στα δυο θα σπάσει
két darabba fog törni
τ’όνομά σου το μιρκό
a neved
Στο μηδέν μου έχω φτάσει
A nullához érkeztem
μα θα πιάσω ουρανό
de megérintem majd az eget
θα μου περάσει
Túl fogom ezt élni
Το καινούριο καλοκαίρι, πού το κρύβεις, πού
Az új nyarat, hova rejtetted el, hova
όπως τα’χεις καταφέρει, θα με βρει αλλού
ahogy elrendezted, máshol fog rám találni
στον αέρα κύκλους κάνω, νιώθω τα κενά
a levegőben köröket írok le, érzem az ürességet
πώς να πάω παραπάνω
hogy folytassam tovább
στο μυαλό μου έρχεσαι συχνά
amikor állandóan az eszemben jutsz
Θα μου περάσει
El fog múlni
μ’έναν τρόπο μαγικό
valamilyen mágikus módon
στα δυο θα σπάσει
két darabba fog törni
τ’όνομά σου το μιρκό
a neved
Στο μηδέν μου έχω φτάσει
A nullához érkeztem
μα θα πιάσω ουρανό
de megérintem majd az eget
θα μου περάσει
Túl fogom ezt élni
Όλα καλά
Minden rendben
ισορροπίες πετυχαίνω για να ζήσω
sikerült egyensúlyokat megélnem
σε ουτοπίες καταφέρνω να κρυφτώ
utópiákban elrejtőznöm
και ας μην καλύπτεται η άδεια σου η θέση
és hadd ne töltödjön be a te üres helyed
όλα καλά
minden rendben
αλλά απόψε δεξιά μου και μπροστά
de ma éjjel a jobb oldalamon és előttem
το πρόσωπό μου προσπερνάς εσύ ξυστά
az arcom mellett közvetlenül haladsz el
πες μια ευχή μου λέει το άστρο που θα πέσει
kivánj egyet mondja a csillag amely le fog hullani
Αν κάπου κάποτε
Ha valahol valamikor
τυχαία σε έβλεπα
véletlenül látnálak
τρελά θα χτύπαγε η καρδιά μου και θα έτρεμα
a szívem őrülten dobogna és remegnék
αν κάπου κάποτε
ha valahol valamikor
για άλλον έλιωνες
valaki másért olvadnál el
με την εικόνα αυτή καρδιά μου θα με τέλειωνες
ezzel a képpel végeznél a szívemmel
αν κάπου κάποτε με δεις
ha valahol valamikor látsz engem
να μη σε δω, αυτό θα ευχηθώ
én ne lássalak, azt kívánom
Όλα καλά
Minden rendben
αγαπημένοι και κυρίως μακριά
szerelmesen de leginkább távol egymástól
η απουσία σου μου έπεσε βαριά
a hiányod nehéz teher a vállamon
μα ημερεύω τα αγρίμια στην ψυχή μου
de vadakat szelídítek a lelkemben
όλα καλά
minden rendben
αλλά απόψε μου έχεις φέρει ταραχή
de ma éjjel nyugtalanságot hoztál
και εγώ που ούτε να σε δω ζωγραφιστή
hogy ne is lássalak többé
αυτή θα είναι στ' αστέρι η ευχή μου
ez lesz az én kivánságom a csillagokhoz
Αν κάπου κάποτε
Ha valahol valamikor
τυχαία σε έβλεπα
véletlenül látnálak
τρελά θα χτύπαγε η καρδιά μου και θα έτρεμα
a szívem őrülten dobogna és remegnék
αν κάπου κάποτε
ha valahol valamikor
για άλλον έλιωνες
valaki másért olvadnál el
με την εικόνα αυτή καρδιά μου θα με τέλειωνες
ezzel a képpel végeznél a szívemmel
αν κάπου κάποτε με δεις
ha valahol valamikor látsz engem
να μη σε δω, αυτό θα ευχηθώ
én ne lássalak, azt kívánom
Πόσες βραδιές σε αναζητώ
Hány éjszaka kerestelek téged
Δεν έπαψα ποτέ να σε σκέφτομαι
Soha nem szűntem meg gondolni rád
Να λέω για σένανε πως κι αν σε έχασα
Azt mondani rólad hogy még ha el is veszítettelek
Δε σε ξέχασα καρδιάς κομμάτι μου
El nem felejtettelek, a szívem része vagy
Γέλιο και δάκρι μου
A nevetésem és a könnycseppem
Δε χωρίζουν οι καρδιές
A szívek nem válnak el
Δε ξεχνιούνται οι στιγμές
Nem felejtődnek el a percek
Δε σβήνει έτσι μια ζωή
Nem lehet kitörölni így egy életet
Που περάσαμε μαζί
Amit együtt töltöttünk
Θα είναι ψέμα αν σου πω
Hazugság ha azt mondom neked
Ότι πια δε σ´ αγαπώ
Hogy már nem szeretlek
Θα ζεις στο αίμα μου
A véremben élsz
Αρχή και τέρμα μου
Te vagy a kezdet és a vég
Είναι στιγμές που νοσταλγώ
Vannak percek amikor nosztalgiázom
Τις νύχτες αγκαλιά που μεθούσαμε
Az éjszakákról amikor egymás karjaiban részegedtünk meg
Κι όλα τα ζούσαμε
És mindenről amit átéltünk
Δεν ξεπεράσα όσα πέρασα
Nem jutottam túl azon amin keresztülmentem
Καρδιάς κομμάτι μου
A szívem része vagy
Γέλιο και δάκρι μου
A nevetésem és a könnycseppem
Εμείς τυχαία γνωριστήκαμε εμείς
Véletlenül találkoztunk
σ΄αυτό το σταυροδρόμι της ζωής
az élet egy kereszteződésén
μα τέλειωσε η αγάπη μας νωρίς
de a szerelmünk hamar véget ért
τώρα πια ούτε λέξη μη μου πεις
most már egy szót se szólsz hozzám többé
το ξέρω θα΄ρθουν δύσκολες βραδιές
tudom hogy nehéz éjszakák jönnek majd
θα γίνουνε κομμάτια οι καρδιές
a szívek darabokra törnek
δεν κλείνουν της αγάπης οι πληγές
a szerelem sebei nem gyógyulnak be
τι τα θες
tehát mit akarsz
Σ΄ερωτεύτηκα κι ακόμα πληρώνω
Beléd szerettem és még most is fizetek
με πόνο τα λάθη της καρδιάς
fájdalommal a szív hibáiért
μα χαλάλι σου κι ας ήσουν στο πλάϊ μου
de megérte még akkor is ha csak egyetlen szerelmes éjszakát
μόνο αγάπη μια βραδιάς
lettél volna mellettem
Σ΄ερωτεύτηκα κι ακόμα πονάω
Beléd szerettem és még mindig fáj
που λείπεις και ζω στην ερημιά
hiányzol és magányban élek
μα χαλάλι σου γιατί σαν εσένα
de megérte mert így mint téged
στον κόσμο δεν λάτρεψα καμιά
a világon senkit nem imádtam
Χθες στα μάτια με κοιτούσες μέχρι χθες
Tegnap még a szemeimbe néztél, tegnapig
μα τώρα είναι άδειες οι βραδιές
de most üresek az éjszakák
γιατί αλλάζουν δρόμο οι καρδιές
mert utat változtattak a szívek
τι τα θες
tehát mit akarsz
Σ΄ερωτεύτηκα κι ακόμα πληρώνω
Beléd szerettem és még most is fizetek
με πόνο τα λάθη της καρδιάς
fájdalommal a szív hibáiért
μα χαλάλι σου κι ας ήσουν στο πλάϊ μου
de megérte még akkor is ha csak egyetlen szerelmes éjszakát
μόνο αγάπη μια βραδιάς
lettél volna mellettem
Σ΄ερωτεύτηκα κι ακόμα πονάω
Beléd szerettem és még mindig fáj
που λείπεις και ζω στην ερημιά
hiányzol és magányban élek
μα χαλάλι σου γιατί σαν εσένα
de megérte mert így mint téged
στον κόσμο δεν λάτρεψα καμιά
a világon senkit nem imádtam
Az alábbi vers címe, nem egyezik meg a felhangzó megzenésített verssel, és a vers műfordítását olvasva is szívesen kötözködni támadna kedvem híres neves Képes Gézával, szem előtt tartva Göncz Árpád szavait - https://musessquare.blogspot.h.....ar-10.html
Μουσική / Zene: Ηλίας Ανδριόπουλος / Ilias Andrioppulos
Ποίηση / Költő: Οδυσσέας Ελύτης / Odysseas Elytis - Fordította: Képes Géza
Ερμηνεία / Előadó: Άλκηστις Πρωτοψάλτη / Alkistis Protosalti
LP Προσανατολισμοί / Πρώτη έκδοση 28-3-1984
Ο έρωτας / A szerelem...
Το αρχιπέλαγος / A szigetvilág...
Κι η πρώρα των αφρών του / A hajó orra által vert habok...
Κι οι γλάροι των ονείρων του / És az álmai... - a sirályok... Στο πιο ψηλό κατάρτι του ο ναύτης ανεμίζει / Fenn, a legmagasabb árbocáról, szélnek ereszt a matróz
Ένα τραγούδι. / Egy dalt... / x2
szerelme
az archipelágus
hullámverése – hajóorr...
A tenger álma: sirályok
s a legmagasabb árbocról a matróz
a messzeségbe dobja dalát
Ο έρωτας / A szerelem...
Το τραγούδι του / A dala.., éneke...
Κι οι ορίζοντες του ταξιδιού του / És az utazásai... - a horizontok...
Κι η ηχώ της νοσταλγίας του / És a hangjai a sóvárgásának, - a vágyódásnak... Στον πιο βρεμένο βράχο της η αρραβωνιαστικιά προσμένει / A legnedvesebb szikláján, a menyasszony vár...
Ένα καράβι. / Egy hajóra. / x2
A szerelem
dala ez:
határtalan horizontokig száll a
csapongó vágy dala –
A legnedvesebb sziklán menyasszony várja
a hajót.
Ο έρωτας / A szerelem
Το καράβι του / Az Ő hajója
Κι η αμεριμνησία των μελτεμιών του / És a gondtalansága a passzát szeleinek
Κι ο φλόκος της ελπίδας του / És a háromszögű orrvitorlája... - a reménye Στον πιο ελαφρό κυματισμό του ένα νησί λικνίζει / A leglágyabb hullámverésben egy sziget ringat
Τον ερχομό. / Egy eljövetelt. /x2
Szerelem hajója
és szélviharok gondatlansága még –
A remény árboca fenn
s a leglágyabb hullámverésben ringatja a sziget
a viszontlátás
örömét.
(Képes Géza fordítása)
Legutóbb Stratos szerkesztette (2016-03-17 22:59:44), összesen 2 alkalommal
#2376762016-03-17 18:45:06 Válasz a #237673. hozzászólásra
Tetszett.
(A műfordítás szabadsága meg ugyebár... )
Stratos: Én is egyetértek azzal, hogy ,,ízlések és pofonok..."
Nekem is tetszett... a dal.
Az én nyersfordításom sem tökéletes...
...Viszont, a műfordításokkal kapcsolatban, a véleményem nagyon-nagyon egyezik Göncz Árpád feljegyzett szavaival::
https://musessquare.blogspot.hu/.../goncz-arpad-budapest...
Íme egy újabb fordítás, és megzenésített vers a fenti költőtől (Odysseas Elytis):
Dimitris Laios: To Trelovporo
Akadnak még - igencsak figyelemre méltó - Odysseas Elytis vers megzenésítések
(a fordításról csak akkor beszéljünk, ha elkészül!) - addig meg, itt a jó öreg Google!:
Ohra Spiroheti: To tragoudi tis Marias Nefelis / Το τραγούδι της Μαρίας Νεφέλης
Τα περασμένα καίγονται, στη λησμονιά πετάνε
Γίνονται αγιάτρευτες πληγές τις νύχτες και πονάνε
Στη λησμονιά σε πάνε…
Ami elmúltak, széjjel égnek, a feledésbe szállnak...
Gyógyíthatatlan sebekké válnak éjszakánként, és fájnak
A feledésbe citálnak...
Στάσου λιγάκι, μη μιλάς, άσε το χτύπο της καρδιάς
να πει ό,τι είναι για να πει, στο φως να γεννηθεί..
Για ένα τίποτα, μη φοβηθείς, πώς φτάσαμε στ’ανείπωτα..
Γλυκιά μου, μη χαθείς…
Várj egy kicsit, ne beszélj, hagyd, hogy a szívverés
megmondhassa, amit mondania kell, s a fényre szülessen..
Mert egy semmiségért, ne félj, hogy elérkeztünk a kimondhatatlanba..
Édesem, nehogy eltűnj, el ne véssz...!
Και τα χαράματα σαν ’ρθει.. με μια λαχτάρα η προσμονή
Θα’ναι μι’ αλλόκοτη χαρά, θα γίνει δίψα και φωτιά..
Θα’ναι μι’αλλόκοτη χαρά…
És ahogy a hajnal megjön .. egy vággyal, a várakozás
átalakul egy "furcsa" örömmé, átalakul majd szomjjá, és tűzzé...
Egy meghökkentő, fura örömmé...
Στάσου λιγάκι, μη μιλάς, άσε το χτύπο της καρδιάς
να πει ό,τι είναι για να πει, στο φως να γεννηθεί..
Για ένα τίποτα, μη φοβηθείς, πώς φτάσαμε στ’ανείπωτα..
Γλυκιά μου, μη χαθείς…
Várj egy kicsit, ne beszélj, hagyd, hogy a szívverés
megmondhassa, amit mondania kell, s a fényre szülessen..
Mert egy semmiségért, ne félj, hogy elérkeztünk a kimondhatatlanba..
Édesem, nehogy eltűnj, el ne véssz...!
Στάσου λιγάκι, μη μιλάς, άσε το χτύπο της καρδιάς
να πει ό,τι είναι για να πει, στο φως να γεννηθεί..
Για ένα τίποτα, μη φοβηθείς, πώς φτάσαμε στ’ανείπωτα..
Απόψε, μη χαθείς…
Várj egy kicsit, ne beszélj, hagyd, hogy a szívverés
megmondhassa, amit mondania kell, s a fényre szülessen..
Mert egy semmiségért, ne félj, hogy elérkeztünk a kimondhatatlanba..
Édesem, nehogy eltűnj, el ne véssz...!
Ta perazména keghonde, sti lizmonjá petáne
Jínonde ajátreftes plijés tis nihtes ke ponáne
Sti lizmonjá se páne…
Stásu ligháki, mi milás, áse to htipo tis kardhjás
na pí ó,ti íne ja na pí, sto fos na jennithí..
Ja éna típota, mi fovithís, pós ftásame st’anípota..
Ghlikjá mu, mi hathís!
Ke ta harámata san ’rthi.. me mja lachtára i prozmoní
Tha’ne mi’ allókoti hará, tha jíni dhípsa ke fotjá..
Tha’ne mi’allókoti hará…
Stásu ligháki, mi milás, áse to htipo tis kardhjás
na pi ó,ti íne ja na pí, sto fos na jennithí..
Ja éna típota, mi fovithís, pós ftásame st’anípota..
Ghlikjá mu, mi hathís…
Stásu ligháki, mi milás, áse to htipo tis kardhjás
na pi ó,ti íne ja na pí, sto fos na jennithí..
Ja éna típota, mi fovithís, pós ftásame st’anípota..
Ghlikjá mu, mi hathís…
Δεν τη φοβάμαι τη ζωή δεν τη φοβάμαι
Μπορώ ν” αντέξω ότι και να μου συμβεί
Κράτα το χέρι μου, κοίτα μπροστά και πάμε
Μαζί σου εγώ δεν τη φοβάμαι τη ζωή…
Nem félek az élettől, már semmi sem riaszt
Elviselek bármit, akárhogy történjék is az
Fogd most két kezem, nézz előre, s jöjj velem
Mert biz', semmitől sem félek, ha itt vagy mellettem
Γιατί έχω εσένα να σε βλέπω και μόνο μου αρκεί
Φτάνει ένα σου βλέμμα
Για να φτιάξω τον κόσμο απ” την αρχή
Γιατί έχω εσένα κι όσα δύσκολα φώς μου και να “ρθούν
Δεν φοβάμαι κανέναν στη φωτιά μας τα πάντα θα καούν…
Mert a tény, hogy Te az enyém vagy, s hogy Rád nézek, épp elég
Egyetlen pillantásodtól szinte mindenem elég
S Veled az életben mindent újrakezdenék
Te az enyém vagy, s nem baj, eztán mi történik velem
Senkitől sem félek, hisz szerelmünk tüzében könnyedén elégetem...
Δεν με τρομάζει η ζωή δεν με τρομάζει
Τι κι αν τα μάτια μου πολλά έχουνε δει
Τι κι αν στο τζάμι της αργά η πίκρα στάζει
Μαζί σου εγώ δεν τη φοβάμαι τη ζωή…
Nem riaszt az élet, semmitől sem félek,
Pedig mennyi mindent láttam már, de ez mind nem lényeg,
S még ha a keserűség cseppjei csorognának is az üvegen
Nem félek semmitől, mert Te itt vagy velem.
Γιατί έχω εσένα να σε βλέπω και μόνο μου αρκεί
Φτάνει ένα σου βλέμμα
Για να φτιάξω τον κόσμο απ” την αρχή
Γιατί έχω εσένα κι όσα δύσκολα φώς μου και να “ρθούν
Δεν φοβάμαι κανέναν στη φωτιά μας τα πάντα θα καούν… / x2
Mert a tény, hogy Te az enyém vagy, s hogy Rád nézek, épp elég
Egyetlen pillantásodtól szinte mindenem elég
S Veled az életben mindent újrakezdenék
Te az enyém vagy, s nem baj, eztán mi történik velem
Senkitől sem félek, hisz szerelmünk tüzében könnyedén elégetem... / x2
Παιδί με το γρατζουνισμένο γόνατο / Lehorzsolt térdű gyerek
ΠΟΙΗΣΗ / Vers: Οδυσσέας Ελύτης
ΜΟΥΣΙΚΗ / Zene: Βασίλης Παπανικολάου
ΕΡΜΗΝΕΙΑ / Előadó: Ιωάννα Μιχαηλίδου
ΔΙΣΚΟΣ / Lemez: Από το ποίημα... στο τραγούδι (1996) / A verstől... a dalig (1996)
Παιδί με το γρατσουνισμένο γόνατο / Lehorzsolt térdű gyerek te
κουρεμένο κεφάλι όνειρο ακούρευτο / nyírt fej, nyiratlan álom
ποδιά με σταυρωμένες άγκυρες. / kiskötény - keresztbe tett horgonyokkal
Μπράτσο του πεύκου γλώσσα του ψαριού / fenyőfa karja, halak beszéde te
αδερφάκι του σύννεφου! / felhő kisöccse!
Κοντά σου είδες ν’ ασπρίζει ένα βρεμένο βότσαλο, / Láttál melletted fehér, nedves kavics
άκουσες να σφυρίζει ένα καλάμι. / hallottál - sípol egy nádszál
Τα πιο γυμνά τοπία που γνώρισες, / a legcsupaszabb tájakat ismerted meg
τα πιο χρωματιστά. / s a legszínesebbeket.
Βαθιά βαθιά ο αστείος περίπατος του σπάρου, / Mélyen-mélyen egy hínár mókás hajladozása
ψηλά ψηλά της εκκλησίτσας το καπέλο / magasan-magasan a kápolna apró kalapja
και πέρα πέρα ένα βαπόρι με φουγάρα κόκκινα. / messze-messze egy piros kéményes gőzhajó
Είδες το κύμα των φυτών όπου έπαιρνεν η πάχνη, / Láttad a fák hullámait, amint megeste a harmat
το πρωινό λουτρό της το φύλλο της φραγκοσυκιάς, / a hajnali fürdőt, az indiai füge tüskés levelét
το γεφυράκι στη στροφή του δρόμου / a kis hidat az utcafordulóban
αλλά και τ’ αγριοχαμόγελο. / de a megszelidíthetetlen nevetést is
Σε μεγάλους χτύπους δέντρων. / a fák határtalan verdesését
Σε μεγάλα λιοστάσια παντρειάς / a férfiasság vaskos olajfatörzsét
εκεί που στάζουν από τα ζουμπούλια δάκρυα. / ott, ahol a jácintok pergették könnyüket
Εκεί που ανοίγει ο αχινός τους γρίφους του νερού, / ott, ahol a vadszárcsa rajzolta a vízre képrejtvényeit
εκεί που τ’ άστρα προμηνούν τη θύελλα. / ott, ahol a csillagok jövendölnek vihart
Παιδί με το γρατσουνισμένο γόνατο / Lehorzsolt térdű gyerek te
χαϊμαλί τρελό σαγόνι πεισματάρικο. / bolondos öszvér, makacs áll
Παντελονάκι αέρινο, / bőszár térdnadrág
στήθος του βράχου κρίνο του νερού. / szikla-mellkas, vízililiom
Μορτάκι του άσπρου σύννεφου! / a fehér felhő vásott kisöccse.
Papp Árpád fordítása
Maria Dimitriadi: Pedi me to ghracunizmeno ghonato
Μια φορά στα χίλια χρόνια / Egyszer minden ezer évben
του πελάγου τα τελώνια / lidérces tengeri fényben
Μες στα σκοτεινά τα φύκια / Algák derengő sötétjén
μες στα πράσινα χαλίκια / kavicsok zöld-fénye-éjén
Το φυτεύουνε και βγαίνει / Elültetik kivirágzik
πριν ο ήλιος ανατείλει / még a nap virradatáig
Το μαγεύουνε και βγαίνει / Virágzik a bűvöletnek
το θαλασσινό τριφύλλι / pillangója tengereknek
Κι όποιος τό βρει δεν πεθαίνει / Leld meg s élsz örök-világig
κι όποιος τό βρει δεν πεθαίνει / leld meg s élsz örök-világig
Μια φορά στα χίλια χρόνια / Egyszer minden ezer évben
κελαηδούν αλλιώς τ’ αηδόνια / csalogány is mást regél fenn
Δε γελάνε μήτε κλαίνε / Egy se nevetne se sírna
μόνο λένε μόνο λένε: / szólni mintha mást se bírna:
― Μια φορά στα χίλια χρόνια / - Egyszer minden ezer évben
γίνεται η αγάπη αιώνια / hogy a szerelem örök lesz
Να ’χεις τύχη να ’χεις τύχη / Bár tiéd így lenne éppen
κι η χρονιά να σου πετύχει / áldód mindenek fölött ez
Κι από τ’ ουρανού τα μέρη / Hozna áldása az égnek
την αγάπη να σου φέρει. / örök szerelmet tenéked
Το θαλασσινό τριφύλλι / Pillangója tengereknek
ποιος θα βρει να μου το στείλει / bár nekem így kivirítna
Ποιος θα βρει να μου το στείλει / Bár nekem így kivirítna
το θαλασσινό τριφύλλι. / pillangója tengereknek.
Nincs beírva úticél.
És mindenki, aki minden nap újjá tud születni - vagy legalább megpróbálja!
Válasz a #237607. hozzászólásra
