Sziasztok! Két dalszöveg kéne ha lehetséges: az egyik a
- Mi mou thimoneis matia mou, a másik pedig a
- Do sta lianohortarudia, sterios mas pandrevti. Mind a kettõt a Mydrosz énekli, legalábbis tõlük hallottam eddig, és nagyon szeretném a szövegeit, mert imádom ezt a két számot! Elõre is köszi...!
Dóri
Μη μου θυμώνεις μάτια μου / Ne haragudj, kedvesem!
Στίχοι: Σταύρος Κουγιουμτζής
Μουσική: Σταύρος Κουγιουμτζής
Πρώτη εκτέλεση: Γιάννης Πουλόπουλος
Άλλες ερμηνείες: Γιώργος Νταλάρας
Μη μου θυμώνεις μάτια μου / Mí mu thimónisz mátja mu
που φεύγω για τα ξένα / Pu fevgo já tá kszéna
πουλί θα γίνω και θα ρθω / pulí thá jíno, ke thá'rthó
πάλι κοντά σε σένα / páli kondá sze széna
Ne haragudj azért rám, szemeimnek fénye,
mert útnak indulok, az ismeretlen messzeségbe,
Madárrá változom majd, hogy visszatérjek,
és újra a közeledben legyek, véled!
Άνοιξ' το παραθύρι σου / Ániksz' to parathíro szu
ξανθέ βασιλικέ μου / Kszanthé vasziliké-mu
και με γλυκό χαμόγελο / ke me glikó hamójelo
μια καληνύχτα πες μου / mjá kalinihta pesz mou
Tárd ki az ablakod
szõke hercegnõm,
és édes mosolyoddal
mondj "Jóéjszakát"!
Μη μου θυμώνεις μάτια μου / Mí mu thimónisz mátja mu
τώρα που θα σ' αφήσω / Tóra pu sz'afíszo
κι έλα για λίγο να σε δω / ki éla já lígo ná sze dó
να σ' αποχαιρετήσω / ná sz'apoheretíszo
Ne haragudj, szemeimnek fénye,
azért, mert most itthagylak téged,
s jöjj kicsit közelebb, hadd nézzelek meg,
hogy tõled búcsút vehessek!
Άνοιξ' το παραθύρι σου / Ániksz' to parathíro szu
ξανθέ βασιλικέ μου / Kszanthé vasziliké-mu
και με γλυκό χαμόγελο / ke me glikó hamójelo
μια καληνύχτα πες μου / mjá kalinihta pesz mou
Tárd ki az ablakod
szõke hercegnõm,
és édes mosolyoddal
mondj "Jóéjszakát"!
Στίχοι: Θάνος Παπανικολάου
Μουσική: Θάνος Παπανικολάου
Πρώτη εκτέλεση: Ησαϊας Ματιάμπα
Κλείνω τα μάτια μου σφιχτά
και στα όνειρά μου μέσα τρέχω να σε βρω
συνέχεια χάνεσαι σαν ξωτικό
κι εγώ να σε προφτάσω δεν μπορώ
Szorosan becsukom a szememet
és bent az álmaimban futok, hogy megtaláljalak
mert folyton eltûnsz, mint egy szellem
és én utolérni nem tudlak
Μα ξαφνικά σε νιώθω δίπλα μου ξανά
όλα αλλάζουν όλα, μοιάζουν γιορτινά
De hirtelen újra magam mellett érezlek téged
minden megváltozik, minden olyan, mint az ünnep
Είμαι καλά και σ' αγαπώ
απόψε άνοιξα πανιά
κι έχω μαζί μου τον καιρό
Είμαι καλά και σ' αγαπώ
με την δική σου μυρωδιά
τρέχω στους δρόμους τραγουδώ
Είμαι καλά, είμαι καλά
Jól vagyok és szeretlek
ma este felvontam a vitorlákat
és az idõ is velem van
Jól vagyok és szeretlek
a te saját illatoddal
az utcákon futkosok és énekelek
Jól vagyok, s nagyon szerencsés
Κοιτάζω γύρω μου κρυφά
μήπως και τα δικά σου ίχνη ξαναβρώ
ένα κουβάρι γίναν όλα
και εγώ να βρω την άκρη δεν μπορώ
Titkon körbenézek
s talán, a te nyomaidat is újra meglelem
egy gombolyaggá vált minden
és én nem találom a végét...
Στίχοι: Γιάννης Καραλής
Μουσική: Γιάννης Καραλής
Πρώτη εκτέλεση: Λίτσα Γιαγκούση
Είκοσι φορές τη μέρα μου τηλεφωνάς
Τις κινήσεις μου τις ξέρεις και τις μελετάς
Πες μου τι σε βασανίζει πες μου που κολλάς
Είκοσι φορές τη μέρα όλο με ρωτάς
Μ' αγαπάς, μ' αγαπάς, μ' αγαπάς
Naponta húszszor telefonálsz nekem
a lépéseimet jól ismered és kutatod is õket
Mondd meg nekem, mi a bajod, mi gyötör téged?
naponta húszszor, tõlem folyton ezt kérdezed...
szeretsz engem, szeretsz engem, szeretsz engem???
Πάρα πολύ πάρα πολύ τρελαίνομαι σου λέω
Πάρα πολύ σε αγαπώ με άλφα κεφαλαίο
Πάρα πολύ πάρα πολύ στ' ορκίζομαι μωρό μου
Και στο μυαλό και στο κορμί είσαι το φάρμακό μου
Μ' αγαπάς, μ' αγαπάς, μ' αγαπάς
Mondom neked, hogy nagyon -nagyon, túlságosan is bolondulok érted
nagyon-nagyon szeretlek téged, csupa nagy betûvel!
nagyon-nagyon, túlságosan is Kedvesem, megesküszöm én neked
az eszemnek és a testemnek is te vagy a gyógyszere...
szeretsz engem, szeretsz engem, szeretsz engem???
Κάτι απίθανα σενάρια που σκηνοθετείς
Επιτέλους τι να κάνω να θεραπευτείς
Πες μου τι σε βασανίζει πες μου που κολλάς
Είκοσι φορές τη μέρα όλο με ρωτάς
Μ' αγαπάς, μ' αγαπάς, μ' αγαπάς
Valami hihetetlen forgatókönyv, amit te rendezel
hogy ebbõl kigyógyulj, végülis mit tegyek?
Mondd meg nekem, mi a bajod, mi gyötör téged?
naponta húszszor, tõlem folyton ezt kérdezed...
szeretsz engem, szeretsz engem, szeretsz engem???
Στίχοι: Ανδρέας Λάμπρου
Μουσική: Ανδρέας Λάμπρου
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Μάης
Μόλις σε είδα όλα πήρανε μορφή,
και η ζωή μου ξαφνικά άρχισε να γελάει,
μόλις σε είδα όλα αλλάξανε πλοκή,
και η καρδία μου δυνατά άρχισε να χτυπάει.
Alighogy megláttalak téged, testet öltött minden
és az életem, hirtelen mosolyogni kezdett
alighogy megláttalak téged, megváltozott minden s meseszerû lett
és hevesebben kezdett el verni a szívem
Το ήμισυ του παντός είν' η αρχή
μα αγάπη μου για εμένα είσαι εσύ!
A jó kezdet már fél siker,
de a szerelmem csakis te vagy nekem!
Πρώτη κίνηση, πρώτο βλέμμα
στην καρδία μου είσαι μέσα το αίμα
πρώτη κίνηση πρώτο βήμα
θα 'μαι πάντα για σένα το θύμα. (x 2)
Elsõ mozdulat, elsõ pillantás
bent a szívemben te vagy a vér,s egyben az élet
elsõ mozdulat, az elsõ lépés
mindig, minden áldozatot megteszek majd érted
Αν σε χάσω τι θα κάνω;
θ' αρρωστήσω,θα πεθάνω
αν σε χάσω η αιτία θα 'σαι
εσύ για την αυτοκτονία
Ha elveszítenélek téged, mit tennék?
belebetegszek majd, s belehalok én
ha elveszítelek téged, az ok, az te leszel
az öngyilkosságomért
Μόλις σε είδα όλα γίναν φωτεινά
και η ψυχή μου ξαφνικά άρχισε να πετάει
μόλις σε είδα όλα πήρανε φωτιά
και το κορμί μου δυνατά άρχισε να πονάει.
Alighogy megláttalak téged, fényessé vált minden
és hirtelen elkezdett szállni a lelkem
alighogy megláttalak téged, lángra kapott minden
és erõsen belefájdult az egész testem
Το ήμισυ του παντός είν' η αρχή
μ' αγάπη μου για εμένα είσαι εσύ!
A jó kezdet már fél siker,
de a szerelmem csakis te vagy nekem!
Πρώτη κίνηση, πρώτο βλέμμα
στην καρδία μου είσαι μέσα το αίμα
πρώτη κίνηση πρώτο βήμα
θα 'μαι πάντα για σένα το θύμα. (x 4)
Elsõ mozdulat, elsõ pillantás
bent a szívemben te vagy a vér,s egyben az élet
elsõ mozdulat, az elsõ lépés
mindig, minden áldozatot megteszek majd érted
Αν σε χάσω τι θα κάνω;
θ' αρρωστήσω, θα πεθάνω
αν σε χάσω η αιτία θα 'σαι
εσύ για την αυτοκτονία.( x 2)
Ha elveszítenélek téged, mit tennék?
belebetegszek majd, s belehalok én
ha elveszítelek téged, az ok, az te leszel
az öngyilkosságomért
Στίχοι: Γιώργος Μουκίδης
Μουσική: Γιώργος Μουκίδης
Πρώτη εκτέλεση: Πέγκυ Ζήνα
Αν δε θέλω δε θα μ΄έχεις
γι΄αυτό πρέπει να προσέχεις
τί νομίζεις, τι πιστεύεις, τι ζητάς
Ξέρω οτι κάτά βάθος έχεις κάνει πάλι λάθος
ξέρω οτι πέφτεις έξω και πονάς
Ha nem akarom, nem leszek a tiéd tovább,
ezért hát, jól kell, hogy vigyázz,
hogy mit gondolsz, hogy miben hiszel, és mit kívánsz...!
Tudom, hogy valahol mélyen, ismét vétettél némi hibát
tudom, magadon kívül vagy, és nagyon kínoz, nagyon fáj
Είναι άδικο για μένα που τρελαίνομαι για σένα
να με πνίγει κάθε βράδυ η μοναξιά
Άσε με να προσπαθήσω και μη με γυρίζεις πίσω
μη με κάνεις να θυμάμαι τα παλιά
Semmi oka, és én mégis megõrülök érted,
és minden éjjel, mégis fojtogat a magány
Hagyj végre tovább próbálkoznom, és ne kényszeríts visszatérésre,
ne akard, hogy emlékezzem arra, ami elmúlt már!
Σε μένα που με βλέπεις σαν εχθρό σου
και αγαπάω κάθε τι δικό σου
μην αντιστέκεσαι απόψε παραδώσου για μια νύχτα παραδώσου
Κι όταν ξυπνήσεις μέσα στ΄όνειρό σου
κι εγώ κοιμάμαι πάλι στο πλευρό σου
είναι καλύτερο για σένα να ρωτήσεις τελικά τον εαυτό σου
Úgy tekintesz rám, mintha az ellenséged volnék,
pedig szeretlek, s minden apró dolgodért megõrülnék...
Ne állj, hát ellen, add meg ma magad nekem, csak egy éjszakára!
S amikor felébredsz, s magadhoz térsz álmaidból,
és én újra ott alszom majd melletted,
könnyebb lesz neked, amikor végül a kérdést önmagadnak szegezed...
Πρέπει πια να καταλάβεις και να τρέξεις να προλάβεις
πριν να φύγει η αγάπη και χαθεί
Κάνε κάτι πια σου λέω εγώ ξέρω πως δε φταίω
που στεναχωριέσαι κι έχεις πληγωθεί
Meg kell értened végre, és rohannod, hogy elérd még
mielõtt elmenne a szerelem és elveszne
Tégy hát végre valamit, mivel tudom, hogy én nem vétkeztem
mert szomorkodsz, és meg vagy sebezve...
Είναι άδικο για μένα που τρελαίνομαι για σένα
να με πνίγει κάθε βράδυ η μοναξιά
Άσε με να προσπαθήσω και μη με γυρίζεις πίσω
μη με κάνεις να θυμάμαι τα παλιά
Semmi oka, és én mégis megõrülök érted,
és minden éjjel, mégis fojtogat a magány
Hagyj végre tovább próbálkoznom, és ne kényszeríts visszatérésre,
ne akard, hogy emlékezzem arra, ami elmúlt már!
Σε μένα που με βλέπεις σαν εχθρό σου
και αγαπάω κάθε τι δικό σου
μην αντιστέκεσαι απόψε παραδώσου για μια νύχτα παραδώσου
Κι όταν ξυπνήσεις μέσα στ΄όνειρό σου
κι εγώ κοιμάμαι πάλι στο πλευρό σου
είναι καλύτερο για σένα να ρωτήσεις τελικά τον εαυτό σου
Úgy tekintesz rám, mintha az ellenséged volnék,
pedig szeretlek, s minden apró dolgodért megõrülnék...
Ne állj, hát ellen, add meg ma magad nekem, csak egy éjszakára!
S amikor felébredsz, s magadhoz térsz álmaidból,
és én újra ott alszom majd melletted,
könnyebb lesz neked, amikor végül a kérdést önmagadnak szegezed...
Στίχοι: Νίκος Βαξεβανέλης
Μουσική: Παναγιώτης Μπρακούλιας
Πρώτη εκτέλεση: Νίκος Οικονομόπουλος
Σύννεφα, πλημμύρισαν τα μάτια μου με σύννεφα
και όπου να΄ναι θα ξεσπάσει μπόρα σύντομα
πάλι θα κλάψω κι η αιτία θα΄σαι εσύ μόνο εσύ
Εσύ που έφυγες και έκανες συντρίμμια
την καρδιά μου, τα όνειρά μου
εσύ που έλεγες πως θα΄σουνα μαζί μου
ότι κι αν γίνει μια ζωή
Felhõk; csordultig telitõdtek a szemeim a felhõkkel
és a vihar bármikor, szinte biztosan kitörhet
ha majd újra sírok, annak az oka te leszel, csakis te!
Te leszel, amiért elmentél és összetörted
a szívemet, s az álmaimat
te, aki - "Velem lennél..." - mondtad (vagy nem ezt ígérted tán?),
bármi is történik, akármi lesz; "Egy életen át!"
Όλα για σένα απόψε μιλάνε
όπου κοιτάξω η δική σου σκιά
όπου κι αν πάω με όποια και να΄μαι
στα μάτια της βλέπω εσένα ξανά
να σε ξεχάσω δε γίνεται φως μου
στον ουρανό μου ήσουνα αστροφεγγιά
νιώθω τόσο μόνος μεσ΄την ερημιά του κόσμου
Στείλε ένα μήνυμα μόνο μια λέξη
της μοναξιάς μου να σπάσει η σιωπή
τόση απουσία η καρδιά πώς ν΄αντέξει
πώς να παλέψει με την προσμονή
κλείσαν οι ορίζοντες κι όλοι οι δρόμοι
ο μόνος δρόμος για μένα είσαι εσύ
πόσο σ΄αγαπώ ποτέ δεν ένιωσες, γιατί;
Ma este minden rólad szól
ahova csak nézek az árnyékodat látom
akárhova is megyek, bárkivel is vagyok
a szemében újra téged látlak
hogy elfelejtselek, olyan soha nem lesz Csillagom!
az én egemen a csillagfény te voltál
most olyan egyedül érzem magam a nagyvilág magányában
küldj egy üzenetet, legalább csak egy szót
hogy megtörje a csendet magányomban
távol vagy tõlem, a szívem ekkora hiányt hogyan viseljen el?
a várakozással, hogyan küzdjön meg?
megszûntek a határok és minden út te vagy nekem
az egyetlen út számomra te vagy, csakis te
de miért nem érezted soha, hogy mennyire szeretlek?
Σίδερα, μεσ΄το μυαλό και στην καρδιά μου σίδερα
φυλακισμένος στης αγάπης σου τη χίμαιρα
πάλι παλεύω με αμέτρητα γιατί, αμέτρητα γιατί
γιατί μ΄αρνήθηκες και μ΄άφησες να ζω με το παράπονο
γιατί βρε άπονο πώς να φωνάξω πως υπάρχω
δίχως νόημα κι αγάπη στη ζωή
Leláncolva a vágyamat a fejemben és a szívemben
lebilicselve bent rabként a szerelmedben
miért küzdök meg újra a végtelennel, a mérhetetlennel miért?
miért tagadtál meg engem és miért hagytad, hogy fájdalommal éljek?
de miért te kegyetlen, hogyan kiáltsam, hogy létezem?
értelem és szerelem nélkül az életben
Sinefa, plimirisan ta matia mou me sinefa
ke opou na ne tha xespasi i mpora sintoma
Pali tha klapso ki i etia tha se esi mono esi
esi pou efiges ke ekanes sintrimia tin kardia mou,ta onira mou...
esi pou eleges pos tha souna mazi mou oti ki an gini mia zoi...
Chorus:
Ola gia sena apopse milane,
opou kitaxo i diki sou skia
opou ki an pao me opia ke na me
sta matia tis vlepo esena xana
na se xehaso den ginete fos mou
ston urano mou isoun astrofeggia
niotho toso monos mes tin erimia tou kosmou
stile ena minima mono mia lexi
tis monaxias mou na spasei i siopi
tosi apousia i kardia pos n'antexi
pos na palepsi me tin prosmoni
klisan i orizontes ki oli i dromi
o monos dromos gia mena ise esi
poso s'agapo pote den enioses giati????
Sidera, mes to mialo ke tin kardia mou, sidera...
Filakismenos stis agapis sou ti himera
pali palevo me ametrita giati,ametrita giati...
giati m'arnithikes ke m'afises na zo me to parapono
giati vre apono?
pos na fonakso pos iparho dihos noima ki agapi sti zoi???
Chorus(x2)
Πέρασαν σχεδόν δυο χρόνια - Eltelt majdnem két év...
Στίχοι: Θάνος Παπανικολάου
Μουσική: Θάνος Παπανικολάου
Πρώτη εκτέλεση: Ησαϊας Ματιάμπα
Πέρασαν σχεδόν δυο χρόνια
κι όλα ακόμη μένουν ίδια
κάτω απ'τα παλιά σανίδια
κρύφτηκαν καλά,όνειρα πολλά
Eltelt majdnem két év
és minden ugyanúgy maradt még
az öreg deszkák alatt
a nagy álmok jól elbújtak
Πέρασαν σχεδόν δυο χρόνια
σφηνωμένα σ'ένα όχι
το φιλί σου ποιος να το 'χει
σβήνοντας το φως,καίγεται ο ουρανός
Eltelt majdnem két év
elakadva egy "nem"-ben
a csókod most vajon kié lehet
kioltva a fényt, az ég is kiég
Είναι αλλιώτικο να ψάχνεις
μια αγκαλιά μες στο χειμώνα
να μη βρίσκεις στα όνειρα σου
μια ήσυχη κρυψώνα
Είναι αλλιώτικο συνέχεια
να σου λείπει πάντα κάτι
Ειναι αλλιώτικο να χάνεις
την αγάπη
Különleges amit keresel, valami más
egy ölelés a télben
álmaidban rá nem találsz
egy nyugodt rejtekhelyre
Érdekes, hogy folyamatosan
valami mindig hiányzik neked
Furcsa, hogy elfecséreled
a szerelmet
Πέρασαν σχεδόν δυο χρόνια
δύο στοιχειωμένα χρόνια
φορεμένα σαν κολόνια
που 'χεις βαρεθεί κι έχει εξατμιστεί
Eltelt majdnem két év
két elkárhozott, kárbaveszett év
elhasználva, mint egy régi kölnit
amit meguntál és hagytad már elpárologni
Περασαν σχεδόν δυο χρόνια
και τον κύκλο τους πριν κλείσω
για να σ'αποχαιρετήσω
κάτι από το χθες, στείλε μου αν θες
Eltelt majdnem két év
és mielõtt lezárnám ezt az idõszakot
hogy el tudj búcsúzni tõlem
küldj nekem valamit, ha úgy gondolod
valamit a múltból, a tegnapból
Στίχοι: Ναταλία Γερμανού
Μουσική: Γιώργος Θεοφάνους
Πρώτη εκτέλεση: Σάκης Ρουβάς
Κάθε μέρα και μια σφαίρα
η δική σου η αδιάφορη ματιά
Κάθε μέρα και πιο πέρα
από μένα φεύγεις όλο πιο μακριά
Naponta újabb golyóként ér
a közönyös tekinteted felém
És napról-napra egyre odébb,
tõlem egyre távolabb, egyre messzebb mész
Και βασανίζομαι και υποφέρω
δε μ' αγάπησες ποτέ σου και το ξέρω
και βασανίζομαι και μετανιώνω
δεν αντέχω άλλο πια αυτό τον πόνο
És egyre csak kínlódom, és egyre szenvedek,
sosem szerettél te - tudom -, és nem csak sejtem ezt
És én csak gyötrõdöm és bánkódom itt,
Nem bírom tovább kiállni ezt a kínt…
Αρκετά ως εδώ αρκετά
εγώ έκανα για σένα πολλά
αρκετά ως εδώ αρκετά
πρέπει τώρα πια να ζήσω ξανά
αρκετά ως εδώ αρκετά
δεν υπάρχει πια ελπίδα καμιά
αρκετά ως εδώ αρκετά
πρέπει τώρα πια να ζήσω ξανά
Elég! Eddig, és ne tovább!
Én voltam, ki érted oly sokat csinált
Elég! Eddig és ne tovább!
Most, újra élnem kell végre már!
Elég! Eddig, és ne tovább!
Nincs remény, egyetlen egy se már…
Elég! Eddig volt, és ne tovább!
Most végre, élnem kell újra már!
Δεν αντέχω αλλο πια αυτό τον πόνο
Δεν αντέχω αλλο πια αυτό τον πόνο
Nem bírom tovább kiállni ezt a kínt…
Nem bírom tovább kiállni ezt a kínt…
Κάθε μέρα κι άλλη μέρα
που μ'αφήνεις να ξυπνάω μοναχός
κάθε νύχτα κι άλλη νύχτα
που με βρίσκει να σε ψάχνω σαν τρελός
Nap mint nap
hagyod, hogy egyedül ébredjek
És éjrõl éj az,
ami úgy borul rám, hogy õrültként kereslek…
Sajnos, nincs szerencsém a görögül elõadott blues zenével, mert örökké csak az a régi rembetiko stílus jön elõ, ha rá próbálok keresni...
dehát, ez is szép volt, és már történelem...
Μες της χήρας την ταβέρνα / Az özvegyasszony tavernájában...
Στίχοι: Μη διαθέσιμο
Μουσική: Μη διαθέσιμο
Πρώτη εκτέλεση: Πρόδρομος Τσαουσάκης
ʼιντε, μες της χήρας την ταβέρνα
έπεσε μια καρεκλιά.
Τσακωθήκανε δυο μάγκες
για μια γκόμενα παλιά.
...'hajde, benn a tavernában; az özvegynél
eldõlt, fölborult egy szék...!
Összekapott két zsivány legény
egy lányért, egy régi szerelemért.
Για βαστάτε βρε σεις μάγκες,
μη χαλάτε την καρδιά.
Δεν αξίζει μια γυναίκα,
όσο αξίζουν δυο παιδιά.
Tartsatok már ki, ti két legény,
kár lenne a szívetekér(t)...!
Nem ért annyit egy asszony se még,
mint amennyit, két legényke ér...
ʼιντε, ήτανε κι οι δυο τους
φίλοι, παλικάρια διαλεχτά.
Μα πιαστήκανε κορόιδα
στης γυναίκας την καρδιά.
...'hinnye, pedig barátok valának õk ketten,
két páratlan, válogatott legény.
Ám rászedték õket, bolonddá lettek
óh, az asszonyi szívért.
Για βαστάτε βρε σεις μάγκες,
μη χαλάτε την καρδιά.
Δεν αξίζει μια γυναίκα,
όσο αξίζουν δυο παιδιά.
Tartsatok már ki, ti két legény,
kár lenne a szívetekér(t)...!
Nem ér annyit egy asszony se
mint amennyit, két legényke ér...
ʼιντε, μες της χήρας την ταβέρνα
χύθηκε αίμα σαν κρασί.
Πάει κι ο ένας, πάει κι ο άλλος,
πάει και το μαγαζί.
...'hinnye, a tavernában benn, az özvegynél,
sötét borként ömlött ki a sok vér!
Oda lett az egyik, majd oda a másik legény...
Odalett az egész vendégfogadó is... szegény.
Legutóbb Stratos szerkesztette (2012-09-18 10:11:37), összesen 3 alkalommal
Στην ψυχή αγκάθι τ' όνειρό μου
κι η καρδιά σου πέτρα να χτυπώ
ήθελα να σ' έχω στο πλευρό μου
σύμμαχο αγάπης κι όχι εχθρό
Az álmom tövis, egyenest a lelkemnek
s a szíved egy kõ, amivel azt beüthetem
Azt kívántam, bárcsak az oldalamon lennél
szerelmes társként, s nem mint ellenség!
Δες με πώς έχω γίνει
τι έχει απομείνει
είμαι ένας άνθρωπος μισός
σιωπή και απουσία
μες στο μυαλό θηρία
είμαι ένας άνθρωπος τρελός
Nézd, mivé lettem...
s mi maradt belõlem!
Fél emberré váltam,
erõtlenül ülök, csendben,
de elmémben szörnyek tanyáznak
egy roncs vagyok, egy õrült ember
Σ' είχα μάθει μόνο εγώ να αγαπώ
μόνο εγώ να αγαπώ...
Arra tanítottalak, hogy csak én szeressek,
hogy csak én szerethessek...
Νύχτες
που 'θελα να δώσεις μα δεν είχες
πέλαγος να φτιάχνουνε οι πίκρες
να πεθαίνω για ν' αναστηθώ
Μέρες
που τα λόγια σκότωναν σαν σφαίρες
στα σεντόνια θύελλες κι αγέρες
ήσουν χίμαιρα παράθυρο κλειστό
Éjszakákon át
nem volt semmid, hiába vártam, hogy valamit adjál,
tengert szüljön a fájdalom, és keserûség,
hogy beléfúljak, aztán legyek újjá!
Napokon át
süvöltve öltek a szavak, mint a golyók
a lepedõkben orkánok és szélviharok
s te csak egy ábránd, egy csukott ablak voltál
Να παρακαλάω για το φιλί σου
κι η καρδιά σου πέτρα να χτυπώ
σ' ένα Γολγοθά ως το κορμί σου
καταδίκη να 'χω το σταυρό
Tán a csókodért könyörögjek,
mikor a szíved kõ, amivel üthetem
mint egy Golgotán, fel a tested
végítéletként erõsítve a keresztre?
Δες με πώς έχω γίνει
τι έχει απομείνει
είμαι ένας άνθρωπος μισός
σιωπή και απουσία
μες στο μυαλό θηρία
είμαι ένας άνθρωπος τρελός
Nézd, mivé lettem...
s mi maradt belõlem!
Fél emberré váltam,
erõtlenül ülök, csendben,
de elmémben szörnyek tanyáznak
egy roncs vagyok, egy õrült ember
Σ' είχα μάθει μόνο εγώ να αγαπώ
μόνο εγώ να αγαπώ...
Arra tanítottalak, hogy csak én szeressek,
hogy csak én szerethessek...
Νύχτες
που 'θελα να δώσεις μα δεν είχες
πέλαγος να φτιάχνουνε οι πίκρες
να πεθαίνω για ν' αναστηθώ
Μέρες
που τα λόγια σκότωναν σαν σφαίρες
στα σεντόνια θύελλες κι αγέρες
ήσουν χίμαιρα παράθυρο κλειστό / x2
Éjszakákon át
nem volt semmid, hiába vártam, hogy valamit adjál,
tengert szüljön a fájdalom, és keserûség,
hogy beléfúljak, s újjá legyek
Napokon át
süvöltve öltek a szavak, mint a golyók
a lepedõkben orkánok és szélviharok
s te csak egy ábránd, egy csukott ablak voltál / x2
Στίχοι: Χριστόδουλος Σιγανός
Μουσική: Μη διαθέσιμο
Πρώτη εκτέλεση: Χρήστος Μενιδιάτης
Απόψε λείπεις και εγώ κομμάτια γίνομαι γλυκιά μου,
πονάει η καρδιά μου
Απόψε θέλω να πιω, στα δύο κόβεται η ζωή μου
και η φωνή μου να πει ξανά "σ' αγαπώ" δεν μπορεί,
γιατί σε ποιον να το πει
Ma este nem vagy itt és én darabokra török, Édesem!
s érted fáj a szívem
Ma este inni akarok, mert kettõbe szakad az életem
és a hangom nem képes újra azt mondani, hogy "szeretlek"
mert kinek is mondhatná ezt?
Σ' εσένα που 'χεις κάψει μία καρδιά
Σ' εσένα που άφησες αυτόν που αγαπά
Απόψε λείπεις και θέλω να πιω,
γιατί δεν έχω σε ποιόν να τα πω
Σ' εσένα που 'χεις κάψει μία καρδιά
Σ' εσένα που άφησες αυτόν που αγαπά
Θα περιμένω, θα περιμένω,
σε όποια ξένη αγκαλιά κι αν βρεθείς,
πάντα εγώ θα επιμένω
Neked, aki kiégettél már egy szívet
neked, aki elhagytad azt, aki szeret
Ma este nem vagy itt és inni akarok én
mert nincs kinek mondanom ezt
Neked, aki kiégettél már egy szívet
neked, aki elhagytad azt, aki szeret
Várni fogok, várok majd rád
akárki idegen karjában is vagy már
én mindig várni fogok rád!
Απόψε λείπεις κι εγώ σπάω ό,τι βρω
και από τα μάτια τρέχουνε δάκρυα
Απόψε θέλω να βρω λόγια που σβήνουνε τον πόνο,
μα βρήκα μόνο σημάδια ότι σε θέλω πολύ
και το μυαλό μου εκεί
Ma este nem vagy itt és én összetörök, bármit is találok
és a szemembõl közben hullnak a könnyek
Ma este meg akarom találni a szavakat, hogy csillapodjon a fájdalom
de csak annak a jelét találtam, hogy nagyon akarlak téged
és az eszem is ott van körülötted
Σ' εσένα που 'χεις κάψει μία καρδιά
Σ' εσένα που άφησες αυτόν που αγαπά
Απόψε λείπεις και θέλω να πιω,
γιατί δεν έχω σε ποιόν να τα πω
Σ' εσένα που 'χεις κάψει μία καρδιά
Σ' εσένα που άφησες αυτόν που αγαπά
Θα περιμένω, θα περιμένω,
σε όποια ξένη αγκαλιά κι αν βρεθείς,
πάντα εγώ θα επιμένω
Neked, aki kiégettél már egy szívet
neked, aki elhagytad azt, aki szeret
Ma este nem vagy itt és inni akarok én
mert nincs kinek mondanom ezt
Neked, aki kiégettél már egy szívet
neked, aki elhagytad azt, aki szeret
Várni fogok, várok majd rád
akárki idegen karjában is vagy már
én mindig várni fogok rád!
Έτσι σου 'λεγαν μερικοί, πως είναι ωραία η ζωή
από τη μια την αγκαλιά να πας στην άλλη
Κι εσύ τους πίστεψες τρελή, κυκλοφορούσες σαν τυφλή
Χωρίς να ξέρεις η ζωή που θα σε βγάλει
Néhányan azt mondták neked, hogy így milyen szép az élet
ha az egyik ölelésbõl, a másikba mész
És te õrült hittél nekik és vakon mentél
anélkül, hogy tudnád az élet hová is vezet téged
Τι να σου κάνω, τι να σου κάνω
τώρα που ήρθες και την πόρτα μου χτυπάς
Τι να σου κάνω, τι να σου κάνω
μου είναι δύσκολο αυτό που μου ζητάς
Mit csináljak veled, mit tegyek veled?
most, hogy jöttél és az ajtómat zörgeted
Mit csináljak veled, mit tegyek veled?
amit kérsz tõlem, nekem az nagyon nehéz
Θα το σκεφτώ και την καρδιά μου θα ρωτήσω
αν θα μπορέσω απ' την αρχή να σ' αγαπήσω
Meggondolom és a szívemet is megkérdezem
hogy a kezdetektõl tudnálak-e újra szeretni téged
Τώρα τι θέλεις να σου πω, αν είναι λάθος ή σωστό
πρέπει μονάχη σου εξήγηση να δώσεις
Βρήκες κορμιά όλο φωτιά, όμως δεν είχανε καρδιά
και ήρθες δίπλα μου ξανά για να γλιτώσεις
Mit szeretnél mit mondjak neked, vajon hiba vagy helyes?
a magyarázatot megadni egyedül neked kell
Találtál folyton tüzes testeket, de szíve nem volt egyiknek sem
és hogy megmenekülj, hozzám visszajöttél!
Kedves Anita!
Nekem is régi kedvencem ez a nóta!
A klipp címe, nem a dal címére utal! A bouzoukin játszó személyt hívják Karantinis-nek, és az a mód, ahogyan a nóta vége felé belekezd egy szólóba (elvonva a figyelmet és kissé a sikert, az énekesnõtõl! ), és hihetetlenül szárnyal!!!
(itt egy részlet, amiben ütik vágják, szorongatják, és még gyorsabb játékot produkál!) https://www.youtube.com/watch?v=CJZANVghkzY&feature=related
Στίχοι: Απόστολος Καλδάρας
Μουσική: Απόστολος Καλδάρας
Πρώτη εκτέλεση: Μιχάλης Μενιδιάτης
Άλλες ερμηνείες: Ελένη Τσαλιγοπούλου
Μην περιμένεις πια να ξανασμίξουμε
και την αγάπη μας να ζωντανέψουμε.
Μην περιμένεις πια, όλα τελειώσανε
αφού τα χείλη σου, αχ, με προδώσανε.
Többé ne várd, hogy újra összejárjak véled,
és hogy a szerelmünk is majd újra feléled!
Többé ne várj, mindennek vége már,
mivel az ajkaid, az ajkaimat haj, csúful elárulták.
Από τα φαρμάκια που μου 'χεις δοσμένα
σκότωσες ό,τι είχα όμορφο για σένα,
κι απ' τον έρωτά μας μοναχά η κρύα στάχτη
έχει μείνει τώρα μες στην καρδιά.
Amióta a méregcsepjeidet nekem ajándékoztad
megöltél vele mindent rólad, ami szép volt számomra
és a szerelmünk tüzébõl, csak a kihült pernye, és még
egy kevés hamu maradt, a szívünk mélyén...
Μην περιμένεις πια, όλα τελειώσανε
αφού τα χείλη σου, αχ, με προδώσανε.
Ne várj többé tovább, mert mindennek vége már
hiszen az ajkaid, az ajkaimat; haj, csúful elárulták!
Μην περιμένεις πια νά 'ρθω στο πλάι σου
και την ανάσα μου στο προσκεφάλι σου.
Μην περιμένεις πια, όλα σκορπίσανε
αφού τα χείλη σου άλλον φιλήσανε.
Ne várd többé, hogy eljöjjek, s az oldaladon találj,
és a sóhajomat se hallod majd, melletted a párnán.
Ne várj többé, minden szana-szét szóródott már,
hiszen az ajkaid, az ajkaimat, csúful elárulták!
Nincs beírva úticél.
http://www.youtube.com/watch?v=n_6jGwkqfrA
!
), és hihetetlenül szárnyal!!!
