Itt az elõzõ dal egy másik elõadótól (zanzásítva sok más, jó kis nótával), de a klipp elsõ felében a talán elsõként megismert dal (még bakelitrõl hallotam gyermekkoromban), és azóta is szívemnek egyik legkedvesebb nótája is hallható...
Στίχοι: Χαράλαμπος Βασιλειάδης, Τσάντας
Μουσική: Γεράσιμος Κλουβάτος
Πρώτη εκτέλεση: Σπύρος Ζαγοραίος
Άλλες ερμηνείες: Καίτη Γκρέυ
Σε πόνεσ' η καρδιά μου και σε γουστάρει
Θέλω τα δυο σου χέρια για μαξιλάρι
άσε να γείρω απόψε στην αγκαλιά σου
Πες μου το ναι, καλέ μου, κι όλα δικά σου
α, α, α, αμάν
Megfájdult éretted a szívem, és nagyon kedvel tégedet
Jó lenne ha párna gyanánt használhatnám két kezed!
Engedd meg, hogy ma éjjel elidõzzek öledben...
Mondj igent, édesem, és akkor; mindenem a Tied!
Haaaj, istenem!
Άναψε το τσιγάρο, δώσ' μου φωτιά
Έχω μεγάλο ντέρτι μες στην καρδιά
Έχω μεγάλο ντέρτι μες στην καρδιά
άναψε το τσιγάρο, δώσ' μου φωτιά
Izzítsd fel a cigarettát, add hát a tüzed!
Hatalmas bánat támadt, odabenn a szívemben
Hatalmas bánat támadt, odabenn a szívemben
Gyújtsd hát meg a cigarettát, adj már tüzet!
Άσε να σε φιλήσω, να σε χορτάσω
Η νύχτα θα περάσει και θα σε χάσω
Ο χωρισμός σαν θα 'ρθει θα με πληγώσει
Ποτέ αυτό το βράδυ μην ξημερώσει, α...
Engedd, hogy csókoljalak, engedd, hogy beteljek veled
Az éjszaka gyorsan múlik, és aztán úgyis elveszítelek
Az elvállás ideje ha megjõ, rajtam halálos sebet ejt
Soha ne múljon el ez az est, és sose virradjon meg...! Áááá...
Άναψε το τσιγάρο...
Izzítsd fel a cigarettát...
Ακόμη δεν πιστεύω πως είν' αλήθεια
Μου φαίνονται όλα απόψε σαν παραμύθια
Το χάραμα που φτάνει πώς το φοβάμαι
γιατί θα φύγεις πάλι και μόνος θα 'μαι, α...
Még mindig nem tudom elhinni, hogy igaz lehet
Ma olyannak tûnik minden, mintha csak mese lenne!
A hajnal érkezésétõl, óh, mennyire szorít a félsz
mert akkor magamra maradok, hiszen újra elmész! Ááá...
(igazából, a harmadik kérése volt a hibás abból a szempontból,
hogy a Malo-malo címû nóta spanyolul szól!!!
Tehát, én nem tudom azt lefordítani!
Viszont, érdemes meghallgatni, mert élmény! Nyersen, kb. így hangzikhttps://www.webforditas.hu/forditas.php
Apareciste una noche fría
con olor a tabaco sucio y a ginebra
el miedo ya me recorría
mientras cruzaba los deditos tras la puerta
Egy hideg éjszakát megjelentél
piszkos dohánytól és gintől bűzlik
a félelem már befedett engem
amíg ez az ajtó után keresztezte a deditosokat
Tu carita de niño guapo
se la ha ido comiendo el tiempo por tus venas
y tu inseguridad machita
se refleja cada día en mis lagrimitas
Tied a jó gyerek caritája
megette az időt a vénáid számára
és a bizonytalanság machitád
azt mindennap visszatükrözik a lagrimitaseimben
Una vez más, no por favor que estoy cansa(da)
y no puedo con el corazón
Una vez más, no mi amor por favor,
no grites que los niños duermen
Még egyszer az én fáradt vagyok ez (rugalmasságok)
és tudok nem a szívvel
Még egyszer, nem a szeretetem kérlek,
ne kiabáld azt, hogy a gyerekek alszanak
Voy a volverme como el fuego
voy a quemar tu puño de acero
y del morao de mis mejillas
Saldrá el valor para cobrarme las heridas.
Fordulni fogok mint a tűz
Égetni fogom az acélfogantyúdat
és az arcaim moraója
Ott el fog menni az értéken kívül tőlem kapni a sebeket
Malo, malo, malo eres
no se daña a quien se quiere, no
tonto, tonto, tonto eres
no te pienses mejor que las mujeres
Gazember, gazember, gazember te vagy
ott nem rongálják meg az, aki szeret, nem
idióta, idióta, idióta te vagy
ne gondolkodj magadnak jobban a nőknél
El día es gris cuando tú éstas
y el sol vuelve a salir, cuando te vas
y la penita de mi corazón
yo me la tengo que tragar con el fogón
A nap szürke mikor te ezek
és a nap megint elmegy, amikor elmész
és a szívem penitája
Nekem a tűzhellyel le kell nyelnem azt magamnak
Mi carita de niña linda
se ha ido envejeciendo en el silencio
cada vez que me dices puta
se hace tu cerebro más pequeño
Enyém a csinos lány caritája
öregedett a csöndben
akármikor mondod nekem prostituált
a leglegkisebbebb agyad kész
Una vez más, no por favor que estoy cansada
y no puedo con el corazón
Una vez más, no mi amor por favor,
no grites que los niños duermen
Még egyszer az fáradt vagyok
és tud nem a szívvel
Még egyszer, nem a szeretetem kérlek,
ne kiabáld azt, hogy a gyerekek alszanak
Voy a volverme como el fuego
voy a quemar tu puño de acero
y del morao de mis mejillas
Saldrá el valor para cobrarme las heridas.
Malo, malo, malo eres
no se daña a quien se quiere, no
tonto, tonto, tonto eres
no te pienses mejor que las mujeres
Fordulni fogok mint a tűz
Égetni fogom az acélfogantyúdat
és az arcaim moraója
Ott el fog menni az értéken kívül tőlem kapni a sebeket.
Gazember, gazember, gazember te vagy
ott nem rongálják meg az, aki szeret, nem
idióta, idióta, idióta te vagy
ne gondolkodj magadnak jobban a nőknél
Malo, malo, malo eres
Malo eres porque quieres
Malo, malo, malo eres
No me chilles que me duele
Gazember, gazember, gazember te vagy
te egy Villain vagy mert te akar
Gazember, gazember, gazember te vagy
én nem sikoltja azt, hogy ez megsebez engem
Eres débil y eres malo
No te pienses mejor que yo
Ni que nadie
Y ahora yo me fumo
Un cigarrito
y te echo el humo
en el corazoncito
Te gyenge vagy és te rossz vagy
nem gondolja azt, hogy te jobb vagy mint én
Nem az nincs senki
És most füstölöm magamat
Egy cigarrito
és neked dobom a füstöt
a szívben
Porque malo, malo, malo eres tú
Malo, malo, malo eres si
Malo, malo, malo eres, siempre
Malo, malo, malo eres.
Mert gazember, gazember, gazember ez te vagy ki vagy
Gazember, gazember, te gazember vagy ha
Gazember, gazember, gazember te vagy, mindig
Gazember, egy gazember, gazember te vagy.
Στίχοι: Βίκυ Γεροθόδωρου
Μουσική: Αντώνης Βαρδής
Πρώτη εκτέλεση: Μελίνα Ασλανίδου
Μόνη στης ζωής την άκρη άλλη μια φορά
Έμειναν τα όνειρα μισά
Στέγνωσε ξανά το δάκρυ μέσα στην ψυχή
κι έγινε αλμύρα στην πληγή.
Ismét az élet határán, szélén; egymagamban,
És az álmok megint csak félbe maradtak...
Újra felszáradt a könny a lelkem mélyén
És a seb helyén egy sós heg maradt így, a végén.
Θέλω να σου πω αντίο, όμως δεν μπορώ
μένω μές στο λάθος μου να ζω
ό,τι μου ζήτησες δίνω κι ένα σου ζητώ
να 'ρχεσαι κι εγώ να ξαναζώ.
Szeretnék így szólni hozzád: - Ég veled!
Így maradok, s továbbra is a hibámmal élhetek
Amit kértél tõlem, megadom, csak egyet kérek;
Ha tán többször eljönnél, mert akkor újra élek!
Σ' ανταμώνω στα κρυφά
εκεί στα σκοτεινά, γεννιέμαι στα φιλιά
Σε αγγίζω μιά φορά, εκεί στο πουθενά
και χάνομαι μετά.
Titokban találkozgatok veled én
Ott a sötétségben, újjászületek a csókok özönén
Egyszer megérintelek még, ott, a semmi küszöbén,
És aztán újra elveszek én...
Να ξέρεις, όλη τη ζωή μου δίνω, σώμα και ψυχή
φτάνει πάλι να 'μαστε μαζί
Σε θέλω, δε με νοιάζει που πηγαίνω
ούτε που θα βγει
Είσαι εσυ το τέλος μου κι αρχή.
Tudd meg; egész életemet adom, a testem, s a lelkem!
Elég nekem, hogy együtt lehetek veled!
Nem érdekel merre visz a sorsom! Akarlak téged!
És az sem érdekel, hol ér véget?
Mert nekem te vagy a vég, s a kezdet; S maga végzet...
Μόνη στης ζωής την άκρη
ψάχνω στο ποτό
Ένα παραμύθι να πιαστώ
κι ένα τηλεφώνημά σου, έτσι ξαφνικά
μ' έσωσε ακόμα μια φορά.
Ismét az élet határán - szélén; egymagamban,
Kutatok az ital ködében...
Hátha megkapaszkodhatok egy mesében
És egyetlen telefonhívásod, csak így, váratlanul
Megmentett engem - mégegyszer, akaratlanul
Στίχοι: Δημήτρης Γκούτης
Μουσική: Σπύρος Ζαγοραίος
Πρώτη εκτέλεση: Σπύρος Ζαγοραίος
Άλλες ερμηνείες: Στέλιος Καζαντζίδης
Προσευχή, τα χείλη μου
τα χείλη μου για σένανε λένε
και τα μάτια μου μερόνυχτα κλαίνε
μερόνυχτα κλαίνε.
Να ξαναρθείς κοντά μου
μέσα στην αγκαλιά μου.
Imádságot rebegnek ajkaim,
az ajkaim, csak rólad szólnak,
és a szemeim éjjel nappal sírnak
éjjel-nappal rínak.
Έφαγα τη γη να σ' αναζητάω
σκίζω τα βουνά και παντού ρωτάω:
Ποιος είδε τα μάτια που αγαπάω
ποιος είδε τα μάτια που αγαπάω;
Fölemésztettem már a földkerkséget érted,
felhasítom még a hegyet-völgyet is, és kérdem:
Ki látta a kincsemet, akit szeretek,
ki látta az én kedves szerelmemet?
Μα γιατί μ' αρνήθηκες
μ' αρνήθηκες, χαμένο μου ταίρι;
Πού να βρίσκεσαι κανένας δεν ξέρει
κανένας δεν ξέρει.
Πού να σε βρω, γλυκιά μου
κρυφή παρηγοριά μου;
De hát miért hagytál el,
miért hagytál el édes, elveszett párom?
Hogy merre találhatnálak, senki sem tudja
senki nem tudja.
Merre keresselek, édesem?
Egyetlen rejtett vigaszom nekem?
---------------------------------
Prayer
Prayer, My lips
My lips for you say
And my eyes days and nights cry
days and nights cry.
Come near me again
Inside my arms.
I ate the earth searching you around
I cut the mountains and everywhere I ask:
Who saw the eyes that I love?
Who saw the eyes that I love?
But why, you rejected me
rejected me, my lost mate
Where are you nobody knows
Nobody knows.
Where shall I find you, honey?
My hidden consolation.
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-03-20 13:04:28), összesen 4 alkalommal
Anita, az utolsó kérésed eredeti szerzõje és korábbi elõadói mások (minimum 15 éve már!)
Ha jól látom, legelõször Alkistis Protopsaltis énekelte... De a szerzõvel, Anna Vissi is többször énekelte.
(Azt hittem, ez a szám, már régen le lett fordítva! )
Nem számít, hátha valakinek ez az alábbi fordítás a múltkorinál jobban tetszik!
Szerintem érdekes így összevetni a két fordítást... fej-fej mellett, szoros a küzdelem (Egyik rosszabb, mint a másik )
Στίχοι: Νίκος Καρβέλας
Μουσική: Νίκος Καρβέλας
Πρώτη εκτέλεση: Άλκηστις Πρωτοψάλτη
Κράτησέ με απόψε πιο σφιχτά
άσε τον ιδρώτα στο κορμί να κυλά
άκου την καρδιά μου πως χτυπά
σου φωνάζει ακόμα πόσο σ' αγαπά
Tarts ma engem még közelebb, s szorosabban hozzád
És engedd, hadd gördüljön a testünkön végig az izzadtság
Hallgasd csak a szívem, hogyan lüktet, hogyan ver,
És hogy hogyan kiáltja még mindig, mennyire szeret!
Φίλησέ με απόψε πιο πολύ
άσ' τον έρωτα στο δάκρυ να πνιγεί
Πως τα φέρνει έτσι η ζωή
δεν θα είμαστε ποτέ ξανά μαζί
Csókolj még jobban, minél tovább ma...
Szerelmünk hadd fúljon a könnyek folyójába!
Hogyan hozhat minket ily helyzetbe az élet?
Sohasem leszek már többé együtt véled...!
Ρεφραιν: Σε μια ώρα θα ' χουν όλα τελειώσει
πόσο γρήγορα περνάει ο καιρός
Ας πεθαίναμε αγκαλιά πριν τελειώσει
ο τελευταίος χορός
O τελευταίος χορός (x2)
Refren: Egy órán belül, minden véget ér...
Milyen gyorsan telik az idõ, mily sebesen!
Bár így, egymást ölelve halnánk, mielõtt eljõ a vég!
Az utolsó táncunk lesz ez,
Az utolsó tánc... (x2)
Είναι αδύνατον να το σκεφτώ
πως αντίο για πάντα πρέπει να σου πω
Ας μην τέλειωνε ποτέ το χτες
ας γινόταν κάτι να μην έφευγες
Μη με κάνεις άλλο να πονώ
Θεε μου, πως θ' αντέξω αυτό το χωρισμό
Κράτησέ με ακόμα πιο σφιχτά
κάνε με δικιά σου για τελευταία φορά
Képtelenség abba most belegondolnom,
Hogy örörkre "Isten Veled!"-et kell mondanom
Bár, ne ért volna véget a tegnap, sose!
Bár történt volna valami, hogy ne menj el!
Ne okozz több fájdalmat nekem
Ó, hogy fogom túlélni ezt az elválást, Istenem?!
Szoríts ma engem magadhoz még szorosabban
És hadd legyek a tiéd még, most utolsó alkalommal
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-03-20 13:07:18), összesen 12 alkalommal
Στίχοι: Μη διαθέσιμο
Μουσική: Μη διαθέσιμο
Πρώτη εκτέλεση: Μιχάλης Εμιρλής
Θα σας πω ένα τραγούδι για μια κάμπια
που΄χει φύγει μακριά
έχει ανοίξει τα φτερά της και πετάει
τώρα σ΄άλλη αγκαλιά
Elbeszélek most valamit néktek; egy hernyóról fog szólni ez az ének
Aki, mivel megtehette éppen, jól elhúzott a távoli messzeségbe
Széttárta szárnyait, és úgy száll most a légbe,
Valaki más felé repül most, a karjába, ölébe...
Τη θυμάμαι που με κοίταζε στα μάτια
κι έλεγε πως μ΄αγαπά
και για χάρη μου σερνόταν στα πλακάκια
όλο νάζι και χαρά
Emlékszem még, ahogy nézett a szemembe,
és amikor azt mondta nékem, hogy: - Szeretlek!
És a kedvemért táncba kezdett a mozaik köveken
csupa csábos bájjal, és örömmel!
Τώρα εκείνη έχει φύγει
τα φιλιά της σ΄άλλον δίνει
πεταλούδα έχει γίνει και πετά
για ταξίδια μακρινά
És most, elment. Hajha.
A csókjait is másnak adja.
Pillangóvvá vált, és most repdes erre-arra...
messzi, távoli utakra
Έξι μήνες στο στρατό δε την παλεύω
να βαράω κάθε μέρα προσοχή
και τα βράδια πριν πλαγιάσω να γυρεύω
να΄ρθει πάλι να με βρει
Hat hónap a seregben, nem gyõzök vele megbirkózni,
hogy sínylõdjek minden nap, fegyelemmel melózni...
És az éjszakákon mielõtt lefeküdnék, azt keressem,
hogy eljön-e hozzám, és reám talál-e?
Όσοι έχετε στο πλάι σας μια κάμπια
και γελάτε με τραγούδια σαν κι αυτά
όταν θα΄ρθει κάποια μέρα κι η σειρά σας
τότε θα΄ναι πια αργά
Mind, akinek oldalán akad egy-egy hernyó,
És nevetve dalolsz, ahogy õ is - egykor
Ha beköszön valamikor a nap, és rátok kerül a sor...
...fújhatod! Nagyon késõ lesz már, akkor...
Τώρα εκείνη έχει φύγει
τα φιλιά της σ΄άλλον δίνει
πεταλούδα έχει γίνει και πετά
για ταξίδια μακρινά
És most, elment. Hajha
A csókjait is másnak adja.
Pillangóvvá vált, és most repdes erre-arra...
messzi, távoli utakra
Töredelmesen be kell vallanom, hogy bár megpróbálkoztam a fordításával, de túlságosan csökött a nyelvtudásom (nyelvnemtudásom) ehhez a szöveghez. De hogy lássátok, hogy a szándék megvolt, az elképzelésem leírom, hogy mit rejthet ez a szöveg, és bízom benne, lesz majd értõ kéz, aki helyrerakja a tévedéseim.
Szóval a nótát a saját példájából okulásnak szánja másoknak, akik hernyóként bánnak a mellettük élõvel, merthogy eljöhet a nap, amikor a hernyó kitárja szárnyait, és pillangóként tovaszáll, de már másra hinti hímporát (adja csókját).
Sajnos most csak ennyi tellett, a dal esztétikai élménye feledtesse hiányosságomat. Szép Hajnalt Mindnyájótoknak (kinek-kinek a maga pillangójával)…
"- Ha le mered tenni, örökre elfeledlek...
Máris elfeledtelek!
Mindent amit átéltünk, semmivé válik... Hallod?
Semmivé! Olyan lesz, mintha meg sem történt volna!
Mintha soha nem is léteztél volna...
Nehogy letedd nekem...!
Az érintéseid is, és a csókjaid... minden semmivé válik!
Hallasz engem? Semmivé...!"
Στίχοι: Γιώργος Θεοφάνους
Μουσική: Γιώργος Θεοφάνους
Πρώτη εκτέλεση: Πασχάλης Τερζής
Θυμήσου εκείνα τα κόκκινα απογεύματα
που με είχες σφιχτά μέσα στην αγκαλιά σου
τα λόγια μεγάλα και ωραία, ωραία ψέμματα
κρυμμένα σε κάθε παλμό της καρδιάς σου.
Emlékezz azokra vörösbe hajló délutánokra,
amikor oly szorosan tartottál engem a karjaidban...
Azokra a szép és nagy szavakra, ama csodás hazugságokra,
amik ott rejtvõztek szíved minden egyes dobbanásában
Refren:
Θυμήσου, όταν έλεγες θυμήσου
οτι ήμουν στην ζωή σου όνειρο αληθινό.
θυμήσου, όταν φώναζες αφήσου,
και εγώ έκανα μαζί σου μία βουτιά μες στο κενό.
Emlékezz, amikor azt mondtad... Emlékezz rá, na..!
Hogy én voltam életednek az igazi, nagy álma.
Emlékezz! Amikor azt kiáltottad; - Engedd el...! -
és én veled ugrottam bele a semmibe
Θυμήσου στα δύσκολα είπες να μην νοιάζομαι
πως θα 'σαι στο πλαϊ μου να με προσέχεις,
και τώρα που ήρθε η στιγμή και σε χρειάζομαι
στραμμένη την κάνη στο μέτωπό μου έχεις.
Emlékezz, azt mondtad a nehézségekre; ne törõdjek vele!
És hogy mindig melletem leszel majd, hogy vigyázz rám!
És most, mikor eljött a pillanat, hogy szükségem van rád,
Elfordulsz tõlem, s megváltoztál
Θυμήσου, όταν έλεγες...
Emlékezz, amikor azt mondtad...
Όλα όσα έστρωσε η καρδιά
για να περάσεις πες μου πως γίνεται
έτσι απλά να τα ξεχάσεις
Mindent, amit a szív szépen elrendezett
hogy át át kelj mindenen - mondd meg, hogy lehet
hogy ezt így, egyszerûen elfeledd?
Köszi, köszi, köszi !!!
Igaz lehettem volna egy kicsit türelmesebb, figyelmesebb és akkor biztos rátaláltam volna. Így duplán köszi !!!!
További szép hétvégét !
Στίχοι: Ευσταθία
Μουσική: Φανή Φωτίου
Πρώτη εκτέλεση: Ευσταθία
Μετά απ' αυτόν το χωρισμό
έχω πολλά για να σκεφτώ
όσα μου έδωσες χωρίς ποτέ να ξέρεις
Ez után a szétvállás után,
bõven van min; elgondolkoznom
azon a sok dolgon, amit a tudtodon kívül adtál
Γιατί η καρδιά σου η σκληρή
δεν είχε μάθει τι θα πει
για μιαν αγάπη να πονάς και να υποφέρεις
Mert a kõkemény szíved
sosem tanulta, mit jelent
fájdalomban élni, és szenvedni egy szerelemért
Σ' ευχαριστώ και για την έμπνευση μωρό μου (σ' ευχαριστώ)
σε ευχαριστώ και για την τόση σου απονιά (σ' ευχαριστώ)
για τις ατέλειωτες τις σκέψεις στο μυαλό μου (σ' ευχαριστώ)
Σ' ευχαριστώ που κάτι βγήκε τελικά
Köszönöm neked az inspirációt is, angyalom (köszönöm neked!)
Köszönöm neked azt a rideg közönyt is (köszönöm neked!)
és a fejemben kavargó végtelen sok gondolatot (köszönöm neked!)
Köszönöm neked, hogy valami azért kiderült, végül is
Γι αυτό απ' το σπίτι μου αν περνάς
ανέβα πάνω μην κολλάς
Και θα το δεις πως δεν σου κράτησα κακία
Ezért aztán, ha épp a házamnál jársz,
gyere csak fel, ne ragadj úgy le ott...!
És majd meglátod, hogy nem táplálok veled szemben haragot!
Γιατί αν δεν ήσουνα εσύ
τώρα δεν θα 'χα ερωτευτεί
Και δεν αξίζει μια ζωή χωρίς ουσία
Mert ha Te nem lettél volna
bíz', most meg sem szerelmesedtem volna
És mit érne úgy az élet, ha nincsen benne velõ, lényeg!
Θυμίζει καλοκαίρι τ'αλμυρό φιλί σου
τότε που ήμουν άρρωστη μαζί σου.
A nyár a sós csókodat idézi fel
azt, amikor én a beteged lettem
Nyarat idéz, a sós ízû csókod, az!
Amikor még szerelmedtõl beteg voltam
Θυμίζουν καλοκαίρι τα λυτά μαλλιά σου
θυμίζει θάλασσα η αγκαλιά σου.
A nyár a kiengedett hajadat juttatja eszembe
és a tenger az ölelésedre emlékeztet
Nyarat idéz a kingedett hajad a szélben,
mint a tengerben, úgy szédülök karjaid ölében.
Μου θυμίζεις ότι ωραίο έχω ζήσει
αναμνήσεις που κανείς δε θα τις σβήσει
μου θυμίζεις πάλι τη τρελή τη ζάλη
το γλυκό απ' των φιλιών σου το μεθύσι.
Eszembe juttatod, hogy a gyönyört már átéltem
s az emlékeket, amit kitörölni nem tud majd senki sem
felidézed bennem újra az õrültséget és az émelygést
és az édes csókjaidat, ami engem megrészegített
Έλα πάλι απόψε μια φορά
δεν υπάρχει στην αγάπη διαφορά
δοκιμάσαμε κι αλλού και δε μας πάει
σαν και εμάς κανείς δεν ξέρει να αγαπάει.
Jöjj el ma este újra, még egyszer
a mi szerelmünk nem változott meg
megpróbáltuk máshol is, de az nekünk nem megy
úgy szeretni mint mi, rajtunk kívül senki sem képes
Θυμίζει καλοκαίρι το καυτό κορμί σου
τις νύχτες που κοιμήθηκα μαζί σου.
A nyár a forró testedet idézi fel
az éjszakákat, amikor veled együtt aludtam el
Nyarat idéz fel, a forrón égetõ tested
s az éjszakákra, mikor együtt aludtunk ketten
Θυμίζει καλοκαίρι το χαμόγελο σου
που με ταξίδεψες στο όνειρο σου.
A nyár felidézi a mosolyodat
amikor beutaztad velem az álmaidat
A nyárra emlékeztet a mosolyod,
ahogyan az álmaidban velem körbeutazol
Μου θυμίζεις ότι ωραίο έχω ζήσει
αναμνήσεις που κανείς δε θα τις σβήσει
μου θυμίζεις πάλι τη τρελή τη ζάλη
το γλυκό απ' των φιλιών σου το μεθύσι.
Eszembe juttatod, hogy a gyönyört már átéltem
s az emlékeket, amit kitörölni nem tud majd senki sem
felidézed bennem újra az õrültséget és az émelygést
és az édes csókjaidat, ami engem megrészegített
Έλα πάλι απόψε μια φορά
δεν υπάρχει στην αγάπη διαφορά
δοκιμάσαμε κι αλλού και δε μας πάει
σαν και εμάς κανείς δεν ξέρει να αγαπάει.
Jöjj el ma este újra, még egyszer
a mi szerelmünk nem változott meg
megpróbáltuk máshol is, de az nekünk nem megy
úgy szeretni mint mi, rajtunk kívül senki sem képes
Έλα πάλι απόψε μια φορά
δεν υπάρχει στην αγάπη διαφορά
δοκιμάσαμε κι αλλού και δε μας πάει
σαν και εμάς κανείς δεν ξέρει να αγαπάει.
Jöjj el ma újra, csak egyszer még,
szerelmünk nem változott, nincs különbség!
Próbáltuk ugyan máshol is, de az nem megy nekünk, édes,
mert úgy szeretni - ahogyan mi tudunk -, senki sem képes!
Στίχοι: Τάσος Βουγιατζής
Μουσική: Σόλων Αποστολάκης
Πρώτη εκτέλεση: Λίτσα Γιαγκούση
Άκου...
Στην αρχή περίμενα
πίσω απ' το τζάμι
έλεγα όπου να 'ναι θα φανείς
Ύστερα τα δάκρυα
γίνανε ποτάμι
λείπεις και η ώρα πήγε τρεις
Figyelj rám....
Kezdetben még vártam
az ablak mögött vártalak
mondtam semmi nem számít, csak hogy látlak majd
Késõbb a könnyeim
folyóvá váltak
s te nem vagy itt, pedig az óra elütötte már a hármat is
Hallgass ide...!
Még vártalak az elején
leselkedve az ablak üvegén
gondolván - nemsokára, úgyis fel kell tûnjél!
Aztán a könnyek, cseppenként
folyóvá gyûltek és...
Mindjárt három, hiányod hogyan tûrném?
Άκου...
Άκου τι περνάω άκου
λείπεις κι είμαι του θανάτου
η ζωή μου στα χαμένα
άκου πως χτυπάει η καρδιά μου
όταν είσαι μακριά μου
άκου πως χτυπάει για σένα
Άκου...
Figyelj ide...
Figyelj rám, hogy én min megyek végig, csak figyelj
te nem vagy itt és már a halálomon vagyok én
az életem is kárba veszett
hallgasd, hogy ver a szívem
amikor messze vagy tõlem
figyeld, hogy dobog érted
Figyelj...
Hallgass meg...
Hallgasd, hogy min megyek át!
Hiányzol, és közelít a halál,
életem veszendõbe megy...
Hallgasd, hogy dobog a szívem!
Hallgasd, hogyan dobog érted,
amikor távol vagy tõlem!
Hallgasd!
Στην αρχή περίμενα
είχα μια ελπίδα
ήταν θέμα χρόνου να σε δω
Ύστερα κατάλαβα
όταν δε σε είδα
ότι όλα τέλειωσαν εδώ
Άκου...
Kezdetben vártam még
és reménykedtem
volt még értelme a jövõnek, hogy látlak téged
Késõbb megértettem
amikor már nem láttalak, s nem jöttél
hogy itt befejezõdött minden
Figyelj...
Eleinte vártam még
élt még bennem a remény
csak idõ kérdése volt, meglátlak-e?
Aztán ráébredtem én
amikor nem jöttél felém,
hogy itt fejezõdött be minden...
Στίχοι: Νικόλας Άσιμος
Μουσική: Νικόλας Άσιμος
Πρώτη εκτέλεση: Νικόλας Άσιμος
Σαν στα παραμύθια που 'λεγε η γιαγιά
κι όλα τέλειωναν κουφά...
Τη μισή αλήθεια κρύβανε κι αυτά
ψέμα που κυβερνά...
Μάρα Μάρα πήρες μια τρομάρα
κι ήταν μια φορά
που μπήκες καθαρά
και ράγισε η κατάρα.
Άμα θα 'ρθει η ώρα να ψυχορραγείς
κέντα ρυθμούς ζωής.
Πρέπει να πεθάνεις και να αναστηθείς
ρέντα υπομονής.
Χάρο χάρο σ' έκανα κουμπάρο
κι ήταν μια φορά
σε ήρεμα νερά
που κάναμε τσιγάρο.
Τα ανθρωπάκια ζούνε δίχως τη ζωή
Μάρα βγες απ' το κλουβί
κι έλα στη δικιά μου τη διαδρομή
κι είμαι έρημο πουλί.
Τώρα τώρα πάει κι αυτή η μπόρα
σήμανε αργή
αλλά θα ξαναρθεί
η τελευταία ώρα.
--------------------------------
Mint egy király, aki azt mondta nagymama
És minden véget ért süket ...
Fele az igazságot, és elrejtik őket
hazugság úgy ...
Mara Mara van egy megijedt
volt egyszer
vetted, hogy a tiszta
és megtörte az átkot.
Hamarosan eljön az idő, hogy psychorrageis
Egyenes üteme az élet.
Meg kell halnod, és feltámadott
Renda türelem.
Haro Haro csináltam a legjobb férfi
volt egyszer
nyugodt vizeken
volt egy cigarettát.
A lények élik életüket nélkül
Mara gyere ki a ketrecből
és jönnek a saját utat
és én vagyok sivatagi madár.
Most menj, és most ez a vihar
jelölt lassú
de újra eljön
az utóbbi időben.
Stratos:Sajnos, fonetikus kontakt lencsével még nem találkoztam... Ííígy, nem is szolgálhatok vele...
(különben is, Asteri és Geot bedolgozta a következõ oldalra, amíg nem voltam itthon! )
A fenti képen iszonyú barnáknak tûnnek a szemei...
...de ha megnézed ezen az alábbi klippen az elsõ másodpercek szemközeli képeit, Te is el fogsz bizonytalanodni...
Bizony, érdekes szemei vannak Hriszpának...! Messzirõl barnának látszik, de a fényviszonyoktól függõen más és más színben tündöklik...
Az említett klipp kékes-zöldbe hajló fényeiben valóban teljesen világítóan zöld (es-sárga?) árnyalata van!
Ám, ha erre ment volna ki a videó készítõje (hogy észrevegyük, és látszódjék a drága kontakt lencse), jobban kihangsúlyozta volna azt, hogy Hrispa ha egy pillanatra is, de nézzen bele a kamerába! De Õ olyan szemérmesen másmerre fordítja a tekintetét, hogy szerintem tutira nem foglalkoztak ezzel, és nem is visel ilyet!
Στίχοι: Αντώνης Παππάς
Μουσική: Μάριος Ψιμόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Χρύσπα
Ποιο πάθος τρελό τον κόσμο ελέγχει
ποια μοίρα γεννά ανθρώπους κενούς
Ψυχή με ψυχή χιλιόμετρα απέχει
Σου λέω σ' αγαπώ, μα εσύ δε μ' ακούς
A világot milyen szenvedély irányítja,
s milyen sors szüli az üres embereket?
Lelkem a lelkedtől, kilométerekre van távol
Azt mondom szeretlek, de mintha nem hallanád jól...
Give a chance to love, a chance to love
Can you hear me calling?
Love is never wrong, can make us strong
Don't leave each other alone
Adj lehetőséget szeretni, egy esélyt a szeretetnek
Hallasz engem, ahogy kiáltok neked?
Soha nem a szeretet a hibás, erőssé tesz
Nem hagy békén minket...
Give a chance to love, a chance to love
Can you hear me calling?
Give a chance to love, a chance to love
Do you remember that word?
Adj lehetőséget szeretni, egy esélyt a szeretetnek
Hallasz engem, ahogy kiáltok neked?
Egy lehetőséget adj, egy esélyt a szerelemre,
Erre a szóra emlékszel még?
Ποιο ψέμα ζητά να νιώθουμε ξένοι
Το εγώ να νικά και όχι το εμείς
Η κάθε καρδιά μια πόρτα κλεισμένη
Κι αν πω σ' αγαπώ, θ' ακούσει κανείς;
Milyen hazugság kívánja, hogy egymást idegennek érezzük..?
És hogy az "Én" győzzön, és ne a "Mi"..?
Vagy talán, minden szív egy bezárt ajtó?
S ha azt mondom szeretlek; meghallja majd valaki...?
Is anybody out there who knows where we are going
Someone who cares, who is still in love with our world
Van valaki ott aki tudja, hogy mi merre tartunk?
Valaki, akit érdekel, aki még mindig szerelmes a világunkba?
Nincs beírva úticél.
Válasz a #72320. hsz-ra
Glykeria komolyzenei kísérõkkel: 
) 
!
