Mythos: görög szó , beszédet, szóbeszédet, mesét jelent.
Mythológia: istenekrõl , isteni származású hõsökrõl szóló .
A mitológia a görögök hite szerint a Múzsák ajándéka.
9 Múzsájuk volt
Kleio (Clio) : történetírás
Melpomena:tragédia
Thaleia ( Thalia): vígjáték
Euterpe: zene
Terpsikhore: tánc
Erato: szerelmi költészet
Kaliliope: eposz
Urania. tudomány (fõleg csillagászat)
Polyhymnia: hymnus költészet
A természeti erõknek védtelenül kiszolgáltatott ember Görögországban sem talált más magyarázatot a vele történõ vagy õt fenyegetõ . illetve számára kedvezõ lehetõséget nyújtón jelenségekre , mint hogy az embernél hatalmasabb lények tevékenységének , hatásának képzelte el.
Elõbb állat alakban jelenítette meg õket (teriomorfizmus). Majd megkezdõdött a természeti erõknek ember alakban való elképzelése (antropomorfizmus). Néha sajátos keveredésben jelenik meg a kettõ . Félig ember, félig állat alak alakult ki az emberk fantáziájában: ló ( kentaurok ), bika (minotaurosz), madár (harpüiák), oroszlán (szfinx), hal(triton) egyaránt összekapcsolódhat az emberi testtel.
Az istenek emberiek, de emberfölöttiek is. Úgy élnek, éreznek, mint az emberek , képességeik,erényeik, hibáik, érzéseik, szenvedélyeik azonban nagyobbak az emberekénél. halhatatlanok és örökké fiatalok maradnak.
Görög Istenek:
Zeusz: fõisten
Até: balsors istennõje
Nüx: éjszaka istennõje
Diké: igazság istenasszonya
Éosz: hajnal istennõje
Gaia: föld istennõje
Niké: gyõzelem istennõje
Árész: háború istene
Erisz: viszály istennõje
Cupido: szerelmi vágy istene
Irisz. szivárvány istennõje
Aidosz:becsületesség istennõje
Airéné: vizek istennõje
Hádész. alvilág istene
Métisz: ész istennõje
Déméter:földmûvelés istennõje
Erebosz:sötétség istene
Heliosz: napisten
Szeléné:hold istennõje
Uranosz: ég istene
Artemisz:vadászat istennõje
Aphrodité:szépség , szerelem istennõje
Pallas Athéné: tudomány istennõje
Aszklépiosz:gógyítás istene
Dionüszosz: bor és mámor istene
Poszeidon: tenger istene
Podagré: hold istene
Miért EUROPA?A görög EURÓPOSZ szó jelentése:tágas,kiterjedt.Van aki innen eredezteti kontinensünk nevét.Mások szerint sokkal valószínübb,hogy egy fõniciai király lányáról nevezték el.A neve EUROPÉ volt.Ez a lány gyönyörû volt,annyira,hogy ZEUS kinézte magának.Hogy becsapja feleségét,HÉRÁt,fehér bika képét öltötte magára és így száguldozott a tengerparton,a lány közelébe.Természetesen EUROPÉnak rögtön megtetszett a bika,és a hátára pattant.Megsem álltak KRÉTA szigetéig.ZEUS tett róla,hogy a sziget benépesedjen...
Most akadt a kezembe egy könyv, ami szép Helénáról szól, nem csak legenda a személye, hanem valós ember volt.
És akkor a trójai faló se lehet legenda, és az ütközet??
Az egyik kedvencem a görög mitólógiából a Trója.
Akkor nézzük a világ legszebb asszonyáért kik is harcoltak:
Akhilleusz:
Peleusz király és a tenger istenõjének Thetisnek a fia . Halandó apa, és isteni anya gyermeke tehát õ is halandó. Megjósolták, hogy a trójai háborúban fog elesni, mégis hadba vonul.
Hektor
Trója királya, Priamos, legidõsebb fia, a város védõje. Véres párviadalt vív Akhilleusszal, és miután elesik, a hérosz , egy harci szekér mögé köti, és körbevonszolja a város körül.
Paris
A tórjai király kisebbik fia. Elcsábitja szép Helénát, és ezzel kirobbantja a trójai háborút, amelynek a jóslat szerint 10 évig kell tartania. Õ lõvi ki azt a nyilvesszõt, amelyet Apólló, Zeus fia vezet a célba, hogy kioltsa Akhilleusz életét.
Szép Heléna
Zeus és Léda lánya, Menelaos spártai király felesége.Paris herceg trójába csábitja. Trója pusztulása után vissza megy Menelossal spártába. Minószban a növények istennõjeként tisztelik.
Odüsszeus
Ithaka szigetének királya. Tróját az õ hadicselével veszik be a görögök, egy nagy faló belsejébe bújtatja a görög harcosokat , és juttatja õket a város belsejébe.
Agamemnon
Menelaos bátyja, Argos királya, a trójai háborúban õ vezeti a hellén hadakat. Miután hazatér Argosba, hitvese, Klütaimnésztra fürdés közben meggyilkolja.
Priamos:
Trója agg királya, elkéri Akhilleustól fia Hektor holttestét. Trója bevételekor Zeus oltára elõtt gyilkolja meg Neoptolemos, Akhilleus fia.
"Mert közben nem lesz bizony egy csöpp megpihenés sem, csak ha az éjszaka jõ s szétválaszt harcos erõket "
Homéros: Iliász
A Múzsák Észak Görögországban a Pindos hegyén és a Tempevölgyben valamint a Tempevölgy közelében Pieriában tartózkodtak. Általában a hegyekben és a kristálytiszta források és szépvízû folyók vidékén a természet ihletõ közelségében laktak és templomaik is városon kívül álltak.Szent fájuk a babér. Szent állataik a méh és a kabóca vagy éneklõ sáska.
A múzsák mindig táncoltak, énekeltek, lantjukat pengették. Karvezetõjük Apollón volt.
A régészeti és szövettani bizonyitékok alátámasztják , azt az elképzelést, hogy a trójai háború /háborúk / csakúgyan megtörténtek. Homérosz azonban nem a teljes konfliktust írta meg, hanem kiválasztott csaták közül egyet, és egy tíz évig elhúzodó nagyszabású sagát fabrikált belõle.
Hisarlik török város mellett van az elveszett Trója maradványai
Ki kell emelni a görög vallás ismerete szempontjából az irodalmi emlékek közül Homérosz eposzait és a homéroszi költeményeket, valamint Hésziodosznak Az istnek születése c. mûvét, valamint Aiszkhülosz, Szophpklész, Euripidész drámáit.
Az európai kultúrán nevelkedett ember gondolkodásában, ha ókori vallási kultúráról, aprólékosan kidolgozott mitológiai rendszerrõl esik szó, szinte automatikusan a görög istenvilág képe bukkan fel, némi joggal persze, hiszen az istenek világának a görög gondolkodás által felépített társadalma valóban példaértékü.
Az égiek világa az 'Olümposz', amelynek hófödte csúcsán az antik polisz mintájára tagolt közösségben élnek a 'halhatatlanok'. Ennek a 'társadalomnak' az ura Zeusz, a villámlás és a mennydörgés ura, az istenek királya, aki hatalmát testvéreivel, Poszeidón tenger- és Hádész alvilágistennel osztja meg. Maguk az istenek, akik alá vannak vetve a sors, a végzet akaratának, egyetlen nagy családot alkotnak: esznek, isznak, szeretnek és ármánykodnak, szinte csak halhatatlanságuk révén különböznek az emberek társadalmától.
A görög mitológia szerint az istenek Zeusz által uralt nemzedéke nem az elsõ, hanem már a harmadik generáció az égiek sorában, amely harcban diadalmaskodot apái és nagyapái nemzedéke felett. Az égi kozmológia szerint az õsi, világrendezõ isten Uranosz volt, aki felesége, Gaia társaságában kezdetben uralkodott a mindenség felett. Kettejük nászából származott a titánok isteni nemzedéke, amelynek élén a féltékeny és erõszakos Kronosz és nõi párja, Rhea állt. Az õ gyermekeik - Zeusszal az élen - az olimposzi istencsalád tagjai: Zeusz volt az, aki letaszította az uralomból apját, ezzel a gyõzelemmel pedig a 'régi' istenek az alvilágba, a Tartaroszba kerültek és így nem is jutnak szerephez a késõbbi, az aranykort követõ idõk mitológiai eseményeinek világában.
#35182005-12-19 20:28:23 Egy idézet amivel teljesen eggyet értek
"Nem tudjuk, hogy e történetek mikor hangzottak el elõször jelenlegi formájukban; de bármikor is, az bizonyos, hogy a primitív életforma addigra már a távoli múltba merült. A mítoszok, ahogy ma ismerjük õket, nagy költõk alkotásai. [...]
A görög mitológia meséi nem derítenek fényt arra, milyen is volt az õsi emberiség - de bõségesen rávilágítanak arra, hogy milyenek voltak a régi görögök. Ez pedig számunkra, akik intellektuális, mûvészi és politikai szempontból is örököseiknek tartjuk magunkat, jóval fontosabb. Nekünk semmi sem idegen, amit tõlük tanulunk."
(Edith Hamilton, Görög és római mitológia)
Ferrari felsorolta az olymposi isteneket. Akkor álljanak itt a nagy elõdök is!
AZ ISTENEK ELSÕ NEMZEDÉKE
Chaosz: a világkeletkezési folyamat élén állt, zûrzavaros anyagi jellegû üresség
Gaia: a föld, minden létezõnek az alapja, megszülte Uranoszt, saját párját
Uranosz: az elsõ férfiisten, az Ég
Hekatonkheirek: óriási százkarú szörnyek ötven fejjel, Gaia és Uranosz elsõ gyermekei, Koltosz, Briaréosz, Güesz
Küklopszok: az egyszemû szörnyalakok, Gaia és Uranosz második gyermeknemzedéke, Uranosz utálattal nézi szörnygyermekeit, és az alvilág legsötétebb poklába, a Tartaroszba veti õket
Titánok: Gaia és Uranosz újabb gyermekei, fiai, Okeanosz (a tenger) Kronosz, az idõ, Epimétheusz és Prométheusz
Titaniszok: Gaia és Uranosz újabb gyermekei
AZ ISTENEK MÁSODIK NEMZEDÉKE
Kronosz: az Idõ istene, a legfiatalabb titán, szétválasztotta egy sarlóval az Eget és a Földet, megfosztotta atyját nemzõszervétõl, az ekkor födrehulló vérbõl születtek az Erünniszek, a bosszú istennõi, a tengerbõl pedig kikelt a csodálatos Aphrodité, a szépség és szerelem istennõje. Késõbb saját trónja védelmére valamennyi gyermekét felfalja, csak Zeuszt sikerül megmenteni.
Rhea: Kronosz feleségül vette, de attól félt, hogy gyermekei õt is megfosztják uralmától, ezért lenyelte õket, Zeuszt, legkisebb gyemekét Rhea elrejtette
gyermekeik: Hesztia, Démétér, Héra, Hádész, Posszeidón, Zeusz
Métisz: mikor Zeusz felnõtt, tõle kapott mérget, amit atyjának adott, mire az kihányta korábban lenyelt gyermekeit, Zeusz lenyelte õt mint elsõ feleségét
Folytatva Trója történetét, ami szerintem azért érdekes, mert a mitológia és a legenda határán áll.
Heinrich Schliemann 1870-ben, a mai Törökország északnyugati részén ásta elõ a ma Trójának vélt õsi várost. A mai történtettudomány teljes egészében az audidakta német régésznek tulajdonítja a felfedezés dicsõségét, pedig Schliemann a brit régész, Frank Calvert utasítására kezdett el ásni a végül is nyerõnek bizonyult ponton.
A Hisarlik török város melletti 19. századi ásatás nem kevesebb mint 9, egymásra épülõ várost hozott napvilágra. A városok közös jellemzõje, hogy közepén egy erõd emelkedik, körülötte pedig lakóházak vannak. A városok körül erõs védõfal húzódott.
Schliemann kiváncsiságát mi is korbácsolhatta volna fel jobban mint Trója legendás kincseinek megtalálása. Meg sem állt a második rétegig, ahol rá is bukkant, egy adag ékszerre, és meggyõzõdése szerint éppen Szép Heléna ékszerei. Csakhogy az ékszerek éppen 1000 évvel voltak idõsebbek annál az idõpontnál, ahova Homérosz a trójai háborút helyzete eposzában.
A mai régészek szerint a 6 vagy 7 réteg rejtheti azt a Tróját, mely az Íliászban az akhájokkal csatázott. A kettõ közül is a 6 rétegben rejlõ, impozáns, jómódot sugárzó és erõs város lehetett az eposz Trójája. A probléma csak az, hogy az i.e. 1250 körül elpusztult várost nem háború, hanem földrengés pusztította el.
Az Íliász szerint a görögök egy hatalams, üreges mûló segítségével harolnak be a városba. Az ajándék ló azonban inkább metafora lehet: Pószeidónt szimbolizálhatja, akit gyakran azonosítottak lóval, s aki a tenger mellett a zabolázatlan természetnek, vagyis a földrengések istene is volt.
Valószínû, hogy Homérosz tudta a várost, melyrõl ír, földrengés pusztította el. Úgy viszont, hogy egyszeriben összedõl minden, aligha lehet frappánsan befejezni egy monumentális történetet. Kitalálta tehát a trójai faló meséjét.
Az egymásra épült Tróják közül a 7. legrégebbi vakószínû, hogy csakugyan ostromnak esett áldozatul i.e. 1175 táján a régészek lándzsahegyekre bukkantak a város utcáin. Csakhogy ez a város közel se volt olyan popmázatos, mint amilyennek Homérosz az õ Trójáját festi.
Az is lehet, hogy Homérosz a hatos számú Trója pompáját összegyúrta a hetes számú Trója végzetével, és élve a költõi szabadságával , 10 éves háborús sztorit kanyarított köré.
Kevesen tudják, hogy a német Heinrich Schliemann eredetileg kereskedõ volt és csak másodsorban mûkedvelõ archeológus. De ez végül is lényegtelen, hiszen Trója megtalálásával végleg bevéste magát a történelembe.
Görög és kanadai régészek arra számítanak feltárhatják az i.e. 492 ben Athos hegyénél megsemmisült perzsa hajóhad maradványait.
A flottát Dareiosz perzsa király indította Hellász leigázására.
Nincs beírva úticél.
Görög mitológia
