Az õsi görög föld, ahol egykor az istenek jártak keltek az emberek között, tele van mesékkel. Ugyanez a megfoghatatlan érzés hatja át az ételeiket is, melyek mintha maguk a mítoszok világából kerültek volna az asztalunkra. A mai görög konyha kedvelt alapanyagai közül többet nem ismertek még az ókorban, ilyenek pl. rizs, és a paradicsom. Sok minden van persze, ami nem változott, az olajbogyó és a bor már antik idõkben is a görög ételek varázsának elengedhetetlen tartozékai, legfontosabb ízesítõi voltak. Szívesen készitik ételeiket citromos mentás ízesitéssel, johurtos mártással. Elõszeretettel használják, a tengereik gyümölcseit, tintahalat, rákokat, halakat. A húsok közül a bárányhús a legkedveltebb csemege, de vannak marhahúsból és sertéshúsból készülõ éltelek is. Édességek többségének legfontosabb adaléka pedig a méz, és a mandula.
A görög konyha olyan, akár a görög emberek, vidám és vendégszeretõ. Epikurosz szavait a görög szakácsmûvészet is megfogadta: Élvezd az életet, de csak módjával!
Szeretném, ha ebbe a topikba írnánk bevált, vagy éppen még nem próbált recepteket!
Jó étvágyat Mindenkinek a receptekbõl elkészülõ ételekhez!
A sütõt melegítsd elõ 180 fokra, a muffin formát pedig béleld ki papírkosárkával. A töltelékhez valókat keverd össze egy tálba, majd készítsd el a muffin tésztáját. Egy nagy edényben keverd el a lisztet, a sütõport, a citrom reszelt héját, egy másik edényben pedig a folyékony anyagokat: a tojást, az olajat, az olvasztott vajat, a mézet, a cukrot és a tejet. A két masszát fakanállal keverd eggyé: a lisztet szórd bele a tojásos masszába.
A muffinforma feléig tegyél a tésztából, szórj rá 1 evõkanál fûszeres-diós-mandulás tölteléket, és fedd be a masszával úgy, hogy a tészta egy ujjnyival a perem alatt maradjon. Ezzel az eljárással kell a többi muffinnál is eljárni. Ha marad a töltelékbõl, akkor nyugodtan szórj belõle a muffin tetejére.
Kb. 15-20 percig, tûpróbáig kell sütni, míg a teteje enyhén megbarnul.
A görög konyha sok hasonlóságot mutat a többi mediterrán konyhával.
Megfigyelhetõk szerb, török, bolgár és albán vonások. Az ételek kulcsszereplõi a fûszerek, amelyek közül legyszívesebben az oregánót és bazsalikomot használják, de az olyan ízesítõk, mint a koreander, fahéj, olivabogyók és olivaolaj szintén fontos szerepet játszanak.
A görögök mindig igyekeznek a legfrissebb alapanyagokat felhasználni, sokféle zöldséget, padlizsánt, cukkinit, articsókát stb fogyasztanak.. A hozzávalók között nagyon fontos szerepet játszik a paprika, paradicsom, uborka.
Padlizsánkrém juhsajttal2 darab kb. 30 dekás padlizsán, 3 EK olivaolaj, 4 gerezd fokhagyma, 25 dkg Feta sajt, 1 EK citromlé, 1 kk friss oregano (vagy fél kk szárított), só, feketebors. A sütõt 220 fokra elõmelegítem. A padlizsánokat megmosom és hosszában kettévágom. A vágási felületüket olajjal beecsetelem. Egy tepsit kibélelek alufóliával (fényes felületével felfelé) és a padlizsánokat a vágási felületel lefelé belefektetem. Betolom a sütõ középsõ szintjére és fél óráig sütöm. A padlizsánokat kiveszem és eltávolítom a szárait, a fokhagymát megtisztítom és mindezeket a fetával együtt mixerben pürésítem. Az így kapott krémet citromlével, sóval, borssal, oreganoval ízesítem és fél órára hidegre teszem.
"Padlizsánkaviár" - nak is nevezik ezt a nagyon finom krémet. Törökországban, Görögországban más elõételekkel együtt fontos alkotórésze a híres elõételasztalnak. Nagyon finom kenyérre kenve is, illetve grillezett húsokhoz, vagy fõtt burgonyához.
FINOM SALÁTA GÖRÖG MÓDRA:
1 fej saláta
100 gr spenót
150 gr paradicsom
100 gr uborka
50 gr fekete oliva bogyó
100 gr zsíros sajt / lehet juhsajt is/
1 cs petrezselyem
50 gr vöröshagyma
50gr zeller
1 olajos szardínia
só, fokhagyma
olivaolaj
ecet.
A hozzávalókat felaprítjuk, ráöntjük az olajos-ecetes öntetet, összekavarjuk, majd fogyasztásig hûtõben tároljuk.
Az élesztõt a vízbe morzsoljuk, megsózzuk. Az olívaolajat meg a tojásokat hozzáadjuk, majd a liszttel tésztává dagasztjuk. Meleg helyen, letakarva 30 percen át kelesztjük. Az olívabogyót és a sajtot kis kockákra vágjuk. A tésztát meglisztezett deszkára borítjuk, elfelezzük. Egyenként kb. 50 cm hosszú téglalappá nyújtjuk és az olívabogyót meg a sajtot a közepére halmozzuk. Fölhajtjuk, kicsit meghengergetjük, majd gyûrû alakura formázva, kivajazott tepsibe fektetjük. Meleg helyen letakarva 40 percen át kelesztjük, majd sütõben, nagy lánggal 200 °C (légkeveréses sütõben: 180 °C) kb.: 25 percig sütjük.
500 g apróhal
1/3 bögre finomra vágott mogyoróhagyma, vagy más enyhe aromájú hagymafajta
2 teáskanál aprított kapor
2 citrom héja
2 teáskanál citromlé
½ bögre liszt
2 lágyan felvert tojás
frissen örölt bors és só, ízlés szerint
olívaolaj s sütéshez
citromgerezdek
Az apróhalat összedolgozzuk robotgéppel, vagy turmixba.
A masszát tegyük egy edénybe, majd adjuk hozzá a hagymát, kaprot, citromhéjat, citromlevet, lisztet, tojást, sót, valamint a borsot, és alaposan kerjük össze.
Serpenyõbe teszünk olajat, amit felforrósítunk, és a masszát kanalanként beletesszük, kb. 2-3 percig sütjük, vagy még a bundája aranybarna nem lesz.
Zöld, lila, fekete, ráadásul ezerarcú, mégis karakteres, ez a mediterrán "gyümölcs", az olíva.
A húsos bogyókat tél közepén szüretelik, leggyakrabban kézzel, vagy egy gereblyéhez hasonlatos szerszámmal a talaj fölé kifeszített hálóba lefésülik a fákról a termést. A legszebbeket páclébe áztatják, ezek kerülnek majd egész olajbogyóként az asztalunkra. A kisebbek, formátlanabbak az olajprésbe kerülnek, hogy sûrû, zöld olajként fõzéshez és salátákhoz használhassuk.
Az olívabogyó eredeti állapotában kesernyés ízû. A kellemetlen íz megszûntetésére a következõ eljárást használják: beáztatják és leöblítik, többször ismételve, majd három-négy hónapig hordókban érlelik. Ezután ízesítik különféle fûszerekkel, fokhagymával, citrommal, csípõs paprikával.
Az olívának - bár rengeteg fajtája van - színe érettségétõl függ. A zöld még éretlen állapotban kerül szedésre, a fekete pedig már az érett gyümölcs. De az íze mindenképpen felséges. Ehetjük önmagában is aperitívként.
1.5 kg tengeri keszeg
só, bors
1 citrom leve
125 ml olivaolaj
1 nagy szeletelt vöröshagyma
3 gerezd vékonyra szeletelt fokhagyma
½ bögre felaprított zeller
425 g hámozott konzervparadicsom
125 ml száraz fehérbor, ízlés szerint
½ teáskanál cukor
1 teáskanál oregánó
A halat elõkészítjük, a farkát, fejét rajta hagyjuk. A felületét átlósan beirdaljuk, megszórjuk sóvval, borssal, és ráöntünk egy kevés citromlevével. 20 percig állni hagyjuk.
Az olaj felét felforrósítjuk, egy serpenyõbe, majd 3 percig pároljuk a vöröshagymát, fokhagymát, valamint a zellert. Adjuk hozzá a paradicsomot, bort, valamint az oregánót, majd sózzuk, borsozzuk Ismét pároljuk pár percig.
A masszát egy olajjal kikent tepsibe kenjük, és a halat ráhelyezzük. A maradék olajjal locsoljuk meg a halat. 180 fokos sütõbe betesszük, és 30-40 percig sütjük, közbe a levével locsolgatjuk a halat
Ha készen van tálaló edénybe tesszük a halat, és mellé kanalazzuk a mártást, és salátával tálaljuk
4 szelet karaj
1 gerezd fokhagyma
3 ek olaj
2 kávéskanál oreganó
1 citrom leve
só
õrölt bors
A húst olajon megpirítjuk, hozzáadjuk a szétzúzott fokhagymát, sót, borsot, oreganót. Vízzel feleresztjük, puhára pároljuk. Amikor a levét elfõtte citromlével savanyítjuk.
Burgonypürével, vagy rizzsel tálaljuk.
A mártáshoz:
20 ml olívaolaj
1 gerezd préselt fokhagyma
1 közepes fej felszeletelt lilahagyma
1 közepes meghámozott, kicsumázott és vékony szeletekre vágott birsalma
125 ml fehérbor
1 narancs leve
125 ml csirkehúsleves
1 rúd fahéj
1 evõkanál méz
1 evõkanál felaprított petrezselyem zöldje
só, frissen õrölt bors
Egy serpenyõbe olíva olajat forrósítunk fel.
Beletesszük a húst, és megpiritjuk, mindkét oldalát, majd félre tesszük
A maradék olajat is felforrósítjuk és bele tesszük a lila hagymát, és a fokhagymát, majd 2 –3 percig sütjük. Hozzáadjuk a birsalmát, és további három percig pároljuk. Hozzá öntjük a fehér bort, és pár percig pároljuk, még be nem sûrûsödik.
Keverjük hozzá, a narancslevet, a csirkehús levét, lassú tûzön összefõzzük, majd a húst visszatéve, még pároljuk pár percig. Hozzákeverjük a petrezselymet, a fahéjat , mézet sót, és a borsot ízlés szerint. Tálaláskor, a húsra kanalazzuk a mártást.
Mire jó az olívaolaj?
Finomabb lesz az étel,gyorsabban gyógyul a seb a bõrön,ránc simító hatása van,napozáskor nyert barnaság tovább megtartható.Az olívaolaj megvédi az érrendszert a meszesedéstõl,megakadályozza a zsírok lerakódását az erekben.
Legalább 4kanálnyi olívaolajat kellene naponta elfogyasztani.Tehetjük salátákra,szószokba,de akár kenyérre is.A fokhagymás pirítós olívaolajjal finomabb.
Nincs beírva úticél.
Görög konyha
