#2102842013-09-21 17:26:25 Válasz a #210062. hsz-ra
Kedves Miskolciutas!
Gratulálok az írásaidhoz! Kívánom, hogy még sok hasonló élményben legyen részed! Várom a folytatást! /Mert remélem, hogy lesz!/
Üdvözlettel: Évuska
Kedves Évuska és vscontina!
Nagyon jól esnek a méltató sorok,irtó örülök,hogy sikerült egy helyre gyűjteni már ezeket az irásokat.És büszke is vagyok rájuk,és tervezem a folytatást...Skócia még várat magára,az idei nyárról valami összefoglaló-félét gondoltam,de elmúlt években is lehet vájkálni,ilyen pl. az utolsó irás ,Santorini...még valami törökös jár az eszembe a Pamukkáléval pl....minden dicséret lendit előre,köszi még egyszer!
#2103202013-09-23 13:50:08 Válasz a #210062. hsz-ra
szervusz Miskolciutas!
Azért ide írok, mert a blogodban nem láttam, hogy hol tudnék hozzászólni, de nagy örömömre szolgál, hogy sikerült információt begyűjtenem az általad keresett témában. Összesen öt országnak van saját kápolnája.... a Szent Péter Bazilikában
Ír- lengyel-litván-mexikói és magyar kápolna van.
Tavaly augusztusban írtam, mert hát voltak előjelek: „...Vannak még terveim, ha bírom erővel; pl. Friesland a szomszédos észak-holland és észak-német területekkel, vagy a Harz hegység és tágabb környéke.
Nem hanyagolom el azért a Balkánt sem, lesz még egy körutam a jövő hét végétől Bulgáriában (talán az utolsó, mert sikerül végre mindenhova eljutni, ahová korábban nem)…”
Nos, a bulgár utat meg kellett szakítsam, annyira lerobbantam. Vírusra gyanakodott a doki (nem az volt); kaptam gyógyszert, kijöttem belőle, s elkezdtem az ez évi utakat tervezni.
(A bulgár útból csak néhány kép maradt emlékül az első napokról: https://pleven.h-apci.fotoalbum.hu )
Jártunk már jó néhány helyen Ausztriában korábban, de régóta szerettük volna az Alpokat csak úgy a látvány kedvéért kicsit jobban komótosan kocsival bejárni, miután a túrázás már meghaladja az erőnket. Volt már egyszer egy kísérletünk, de azt meg elmosta a hetes eső, azért kellett hazajönnünk.
Sonthofenben (Ällgau) találtam és béreltem két hétre lakóparki házban egy kétszobás kellemes lakást napi 32 €-ért. Azért ott, mert onnan rossz idő esetén könnyen elérhetők német városok is, ahol jobban el lehet tölteni az időt, mint a hegyekben, de ezúttal szerencsénk volt az időjárással, megúsztuk egyetlen esti záporral a két hetet.
Az Alpok, s főleg Tirol, csodálatos (nálam csak a Dolomitok előzi meg látványban). Rengeteg a túrázó idős és fiatal mindenfelé, még magányosan is. Külön parkolókat építettek ki azokon a helyeken, amelyek jó kiindulópontok a túrákhoz, s ezek tele is voltak mindenhol. Az utak – beleértve a kis mellékutakat is – kifogástalanok.
Kényelmes, nyugis nyaralás volt, s mégis úgy éreztem a vége felé, hogy esténként már fáradt vagyok. Fel is merült bennünk, hogy nem kellene-e a következő (lengyel) körutazást emiatt lemondani…
#2105612013-10-05 13:31:37 Válasz a #210560. hsz-ra
Éppen akkor ünnepelték Sonthofen várossá válásának 50. évfordulóját ("50 Jahre Stadt Sonthofen"), amikor ott voltunk, s persze hogy nem hagytuk ki. A bajorok amúgy is ünnepelnek folyton-folyvást faluról falura valamit, mert ez ok a sörözésre. Szeretjük ezek hangulatát, s a vele járó Blaßmusik-ot, népzenét. Egy kis ízelítő (maga a polgármester veri csapra a söröshordót, s negyedszerre sikerült is neki ); négy színpadon ment a nagyérdemű szórakoztatása:
Egy kis videó a környék és a hangulat érzékeltetése kedvéért:
Kicsit elfogult vagyok a német nyelvterülettel (is?), de bátran ajánlom másoknak is. Nagyon sok szépség található mindenfelé az Alpok lenyűgöző látványán túl is.
h.apci írta:
...Kényelmes, nyugis nyaralás volt, s mégis úgy éreztem a vége felé, hogy esténként már fáradt vagyok. Fel is merült bennünk, hogy nem kellene-e a következő (lengyel) körutazást emiatt lemondani… ...
Hazaérve némi vívódás után úgy döntöttünk, hogy nem mondunk le a lengyel útról, már csak azért sem, mert rengeteg előkészítő munka van benne. Kicsit lazítottam még rajta, de rossz döntés volt…
Nagyon sok remek hely és értékes látnivaló van Lengyelországban is, ezeket igyekeznek rendbe hozni, méltó módon bemutatni, de látszik a pénzhiány mindenfelé. Nem is emelek ki semmit a látottakból, a képek talán magukért beszélnek.
Aludtunk már pár helyen szerte a világban, s azt hinnénk, hogy minket már meglepetés ez ügyben nem érhet. Szándékosan csak Brnoig mentünk első nap, hogy legyen még egy kis sétára időnk délután a belvárosban (nagyon régen jártunk ott), s persze az egyik kedvenc cseh kajánk (Vepřový vrabec, zelí, houskový knedlík) elfogyasztására egy kisvendéglőben.
Találtam egy nem túl olcsó, de remeknek tűnő belvárosi szállást a Booking.com-on; apartman parkolóval 60 €-ért reggeli nélkül. Lefoglaltam, s már jött is a válaszlevél az apartmanháztól németül (én is németül kértem a külön megjegyzésben a foglaláskor a parkolót), hogy megkapták, rendben, lesz parkoló is, s reggeli. Meglepődtem a levélen (nem szokás, csak a Booking.com igazol vissza) és a reggelin, de nem foglalkoztam vele. Odaérve tapasztaltam, hogy szabályosan nem lehet autóval megközelíteni a házat, csak külön engedéllyel. Megálltam egy sarokkal távolabb, s odamentem gyalog. Kérdeztem a lányokat a recepción, hogy akkor most mi a teendő. Azaz kérdeztem volna, de nem beszéltek csak angolul. Mutatom a németül írt levelüket. Ja, igen, a Google-val fordították le a kedvemért. Elmakogtam a kérdésem ékes cseh-angol keverékkel, mire mutatják a térképen, hogy merre jöjjek (egyébként csak arra lehet). Igen, mondom, de arra tilos a táblák szerint. Az nem számít, jöjjek nyugodtan. Na, jó, de hova, hol a parkolóhely? Az előttük lévő utcán, valahol csak lesz egy hely, mondják. Na, ne, foglaltam parkolót! Az más; kivisz az erkélyre és mutatja a kapu előtti beikszelt számozott helyek egyikét, hogy az az enyém. Megkaptam a kulcsot, s miután ez egy nagy bérház, amelyiknek csak az egyik szintjén vannak a kiadó apartmanok, s másutt a recepció (az utólag beépített lift meg a két emelet közötti pihenőknél áll meg), kérdeztem, hol lesz a reggeli. A szobában, mondják; minden ott van a hűtőben, van vízforraló, készíthetünk kávét, vagy teát, a friss péksüteményt meg reggel hétkor hozzák és az ajtónk kilincsére fogják akasztani egy zacskóban. Alig álltam meg nevetés nélkül… Hozzáteszem, kifogástalan, nagyon bőséges és választékos reggeli volt, alig bírtuk megenni.
Másnaptól már éreztem, hogy valami nincs rendben velem, egyre fáradtabb lettem estére, nem tudtam élvezni az utat, később már megfordult a fejemben az is, hogy feladom, s kérem, jöjjenek elém, s vigyenek haza autóstól. Ekkor már a szlovák határnál voltunk, egynapi útra. Az utolsó napi programot elhagyva, pihenéssel töltve az időt, végül hazahoztam az autót, de utólag megítélve ez nagyon kockázatos, kissé felelőtlen vállalkozás volt. Hogy mi történt? Most bosszulja meg magát a több, mint 40 évi intenzív dohányzás, hiába szoktam le pár éve; késő…
Mindezt miért írtam itt le? Ha csak egy valakinek lesz ennek alapján annyi akaratereje, hogy felhagy a dohányzással, már volt értelme.
#2105722013-10-06 12:32:23 Válasz a #210570. hsz-ra
Köszi az újabb képeket, ne fogd vissza magad!
Ami az építészetet illeti arrafelé, na abba én személy szerint nagyon bele vagyok zúgva. Az alpesi jellegű házak, sokszor tömény fürtökben lógó muskátlikkal stb. De látom, más országokban is megpróbálják megőrizni az építészeti értékeket, azzal, hogy felújítják a régi épületeket. Lásd Prága belvárosa (mindez egy nagy árvíz után). Nos ez az, amit itt nálunk nem tapasztalok. Hiába volt rendszerváltás, a fejekben ez még nem történt meg. Gondolok itt az emberek saját háza tájára is, nem csak a közterületekre és középületekre. Én a nyolcvanas években jártam Németországban, a Bajor területeken, de el voltam ájulva azon a tisztaságon és renden, ami ott fogadott. Nem csak a városokban, hanem a falvakban is. Ja, és nem beszélve a külső mezőgazdasági területeken. Ott nyírva volt a legelő, rendben állt a széna bála, levágták a füvet az utak szélein , tiszták voltak a közutak melletti karók fényvisszaverő prizmái stb. És nem csak az autópályák! A falvakban olyan utcák voltak, mintha minden nap felseperték volna őket. Na, ezt itt nálunk már nem fogom megélni.
De a szívem Görögországé!!!!
Ha még van fotó, akkor kérjük szépen kedves h.apci!
Üdv.: babar
#2105732013-10-06 13:22:58 Válasz a #210572. hsz-ra
Én is így látom...
További képek a megadott linkek alatt találhatók, ha valakit érdekel.
OFF
1956-ban Svédországba szökött apjával egy haverom, aki később az apja honvágya miatt visszajött, s mesélte, hogy mennek a dolgok arrafelé. Érdekes, hogy az maradt meg legjobban az emlékezetemben, hogy bringával járva mindenfelé csak letámasztották akárhova, s ha csak egy hét múlva ment érte, a bicikli akkor is ott volt, nem vitte el senki. Ezt a hazai viszonyok alapján akkor fel nem fogtam ésszel. Nekem 1969-ben adatott meg először rokoni meghívással, hogy NSZK-ba utazzak a Neckar völgyébe. Unokabátyám vitt mindenfelé, így számos gyönyörű városkába és a Bodeni tóhoz is. Csak estem ámulatból a bámulatba, s a végén kicsit letargiába, felfogva, hogy hol vagyunk mi ettől még fejben is. Talán nevetséges, de mély nyomott hagyott bennem pl. a szupermarketek látványa, mérete, árubősége az itthoni sarki közért után. Ne becsüljük le, mert sok minden történt itthon is, de sajnos a legnagyobb lemaradás a fejekben van még most is.
ON
Egy-egy ilyen utazás megtervezése során mindenkit más és más szempontok vezérelnek, még ha az útvonal szinte egybeesik is. A felkészülés során néha meglepő dolgokra akadok, s nem állom meg, hogy megmutassak egyet a példa kedvéért.
Van Voralbergben egy kis falu, Lingenau, ahol a templom újjáépítésekor meghagyták, körbeépítették az élet jelképeként az ott lévő ma már 280 éves olívafát. A korábban itt állt középkori templom 1866-ban leégett, újat építettek a helyére, amelynek belső kialakítását 1963-ban újragondolták, új tervek alapján modernizálták, de az olajfa maradt a helyén. Rozoga szegény, fő ágait már elvesztette, de él, s hozza a friss hajtásokat. Szép szimbólum…
A Görögországban látott olaj-famatuzsálemek jutottak eszembe, na meg, hogy ez végső soron ifjonc még a horvát Bar városában lévő, Európa legidősebb olajfájához képest, amelyik állítólag 2.000 éves.
meg szabad kérdezni, merrefelé jártál még az országban nei porin kívül? köszönöm.
Kedves rollo!
Értelek én, sőt, de kérlek, ne provokálj senkit; végre van egy kis nyugalom. Tudod: "...mindenki másképp csinálja...", s ez így van jól, ha tetszik, ha nem. Én jártam már egy-két helyen, de toleráns vagyok azokkal, akik leragadtak - bármi okból (ötlethiány, pénzhiány, igénytelenség, stb.) egy helyen, vagy egy szűk körben. Ők így érzik jól magukat, s végső soron ez a lényeg.
(Kínomban írom ide, miután a dumcsi le van zárva, s offolni meg nem szerettem volna... )
Nincs beírva úticél.
Válasz a #210062. hsz-ra
[/img]
Elmakogtam a kérdésem ékes cseh-angol keverékkel, mire mutatják a térképen, hogy merre jöjjek (egyébként csak arra lehet). Igen, mondom, de arra tilos a táblák szerint. Az nem számít, jöjjek nyugodtan. 
