Arneának külön, csak itt elõforduló népszokása van, a "kocmanosz". Régen, még a török fennhatóség idején, Húsvét harmadik napján ülték meg. Ekkor a helyi népviseletbe öltözött arneai férfiak lóra ültek, és kovás puskáikkal a vállukon a szemközti hegytetõn álló Szent Illés templomba mentek liturgiára. Célbalõttek a legmagasabb fára felakasztott piros tojásra, és egészen délig mulatoztak. Délután az egész csapat lement a völgyben álló Szent Paraszkevi templomhoz, ahol az egész falu várta õket. Ott ismét célbalõttek. Díjként a gyõztes puskájába virágot tûztek, aztán énekelni kezdték: "Átkozott légy kocmanosz". Végül estefelé mindenki visszatért Arneába, ahol késõ éjszakáig állt a tánc. Ezen szokásnak a hagyományai közé tartozik az is, hogy szép piros hímes tojásokat gurítanak le a Szent Paraszkevi templom melletti domboldalon. Errõl a hagyományról megfeledkeztek az utóbbi fél évszázadban, de az arneai kultúrális és ismeretterjesztõ társaság kezdeményezésére 1975-ben nagy sikerrel újrakezdték.
Szintén igen régi népszokás a Szent Paraszkevi nevéhez fûzõdõ "kurbani", amely július 26-án történik a szent búcsúján, az Arnea melletti kicsiny kápolnában, majd közös sütés-fõzés történik, és azután megvendégelnek mindenkit aki a búcsúban megéhezett.
Legutóbb kvalcsi szerkesztette (2006-10-12 08:34:44), összesen 1 alkalommal
A görög nép szívesen, hosszan és felszabadultan ünnepel. Jó alkalmak erre a Panagíri-ünnepek, a falvak, városok védõszentjeinek névnapjai. Már az ünnepet megelõzõ este megkezdõdnek az elõkészületek. A templomokban, kolostorokban esti szentmisét cereblárnak. Ezalatt az utcán a kereskedõk felállítják színes bódéikat, melyben kézmûves áruikat kínálják. A mise után kezdõdik az ünnep evéssel, ivással és tánccal. Márciustól decemberig gyakran tartanak ilyen ünnepeket.
A karneválnak a Dionüszosz ünnepekkel való rokonítása nem teljesen alaptalan, ugyanis az ókori Görögországban volt egy olyan Dionüszosz ünnep, ami éppen a mai farsangi idõszakkal esik egybe. Ez az úgynevezett kis Dionüszia, amelyet a falvakban és december-januárban ünnepelték. Az ekkor rendezett vidám mulatságokat hangos, álarcos felvonulások kísérték. Ezekbõl alakult ki késõbb az athéni vígjáték. (Az úgynevezett nagy Dionüszosz ünnepek tavaszra estek, ilyenkor, március-áprilisban az újbort, a szõlõ új virágzását ünnepelték, elsõsorban a városokban. Ezen ünnepeken drámai versenyeket is rendeztek, s a folyamatos fejlõdés során ebbõl alakult ki az athéni tragédia.)
A régi görögök Dionüszosznak áldoztak, míg az ókori Rómában a február 15-én rendezett Lupercalia-ünnepeken kecskét szenteltek az isteneknek.
Van egy sziget amirõl még nem beszéltünk, és a mitológia szerint Appolon születési helye. A régészeti kutatások nagyon sok mindent feltártak már. Többek között Delos mivel elég központi helyen volt a száraz föld, Szantorini, Rhodes között, így kereskedelmi középpont lett az ókori Görögországban. Mivel valahogy az istenek nem szerették ezt a sziget, köszönhetõ Zeus ismételt hûtlenségének, és Héra féltékenységének, így a színházukat nemcsak elõadásokra használták fel annak idején, hanem közösségi víztározónak is, mivel sokszor ivóvíz hiányában szenvedtek.
A lakásokban már elterjedt, a fürdõ, mosdó, szennyvíz, és központi fûtés. A házakban többnyire volt szobor, amit a tulajdonosok az isteneknek készítettek, és állítottak fel.
Nem tudom, mennyire fér ide a kérdésem, de azért felteszem.
Görögország felnõttoktatásáról (nem felsõoktatásáról, pedig arról biztos könnyebb lenne találni valamit ) nem tudtok valamilyen oldalt vagy cikket, leírást? (Lehetõleg magyarul. Vagy angolul. )
Sziasztok!
Idén, ha minden jól megy Húsvétkor pont kint leszek Görögországban. Olümposzt másszuk meg fõleg, meg a Meteorákat nézzük meg. De a Húsvétot jó lenne a helyiek között tölteni, hogy meg tudjuk nézni hogy is ünnepelnek. Azon a részen melyik helyet ajánljátok ahol érdemes lenne nézelõdni? Kisebb falvakat keressünk, vagy inkább Szalonikibe menjünk be?
Köszi a válaszokat elõre is!
Görögországban minden évben számos fesztivált rendeznek (falutól a városig) különbözõ alkalomból. Ezek célja általában a kulturális értékek, hagyományok ápolása és bemutatása (nem nélkülözve a kulináris élvezeteket sem).
Nincs beírva úticél.
Arneai népszokások
Nincs beírva úticél.
) nem tudtok valamilyen oldalt vagy cikket, leírást? (Lehetõleg magyarul. Vagy angolul. 
)
