Έρωτες εφήμεροι
Εκδρομή διήμερη
Άμμος τα παλάτια μου
Κι η θλίψη μες στα μάτια μου
Tiszavirág életű szerelmek,
Kétnapos ismeretségű kiruccanások
Palotáim homokból épültek,
S szememben ott a szomorúságom...
Μια χαρά και μια καημός
Μια στο τρένο μια σταθμός
Πρόσθεση κι αφαίρεση
Εσύ είσαι η εξαίρεση
Imhol egy öröm, és amott egy bánat,
Egyik a vonaton, másik az állomáson
Akárhogy latolgatom egyre,
Te maradtál a kivétel nekem...
Έδιωξες πια τη βροχή
Ουράνιο τόξο έχει βγει
Elüldözted az esőt már,
S előbújt a szivárvány...
Πάνε τώρα μέρες που δε σου 'πα σ' αγαπώ
Μα η αγάπη μου για σένα δυναμώνει
Πριν να έρθεις ήμουνα στον άνεμο φτερό
Τώρα δέντρο που πολύ βαθιά ριζώνει
Most már napok teltek úgy, hogy nem mondtam ki: Szeretlek!
De irántad a szerelmem egyre csak erősödik!
Mielőtt eljöttél, tollként egyre csak a szélben lebegtem
És most, fa vagyok, ki mélyre eresztette a gyökereit...
Λάθος συναισθήματα,
Της καρδιάς συνθήματα
Βρήκα τον παράδεισο
Δυο βήματα απ' την άβυσσο
Téves érzések,
A szív jelei
Megtaláltam a mennyországot,
Két lépésre a pokoltól...
Βράδια αξημέρωτα
Ψάχνοντας τον έρωτα
Τέλος τα ταξίδια μου
Για το όνειρο μου πυξίδα μου
Virradat előtti esték
A szerelmet keresvén...
De az utazásaimnak vége,
Most az álmomhoz értem...
Πες μου πού πουλάν καρδιές / Mondd, merre árulnak szíveket?!
Στίχοι: Τάκης Μουσαφίρης
Μουσική: Τάκης Μουσαφίρης
Πρώτη εκτέλεση: Δημήτρης Μητροπάνος
Άλλες ερμηνείες:
Κατερίνα Κούκα
Πες μου πού πουλάν καρδιές να σου πάρω μια
πες μου πού πουλάν χαρές να σου πάρω δυο
πες μου πού πουλάν ψυχές να σου πάρω μια
πού πουλάν αϊτόφτερα να σου πάρω δυο
Mondd, merre árulnak szíveket, hogy neked vásároljak egyet?
Mondd meg, hol árulnak örömöket, hogy belőlük, számodra kettőt vegyek?
Mondd, hol árulnak lelkeket, hogy számodra vásároljak egyet?!
Merre árulják a sasnak szárnyait, hogy neked kettőt szerezzek?!
Θέλω να 'χεις δυο καρδιές
ν' αγαπάς διπλά τον κόσμο
θέλω να 'χεις δυο ψυχές
γιομάτες να 'ναι δυόσμο
θέλω να 'σαι αετός
Azt akarom, hogy legyen két szíved,
hogy a világot kétszeresen szerethesd
Azt is akarom, hogy két lelked legyen
s azok, mentával tele
Azt akarom, hogy sassá változz!
Πες μου πού πουλάν καρδιές να σου πάρω μια
πες μου πού πουλάν ψυχές να σου πάρω δυο
πού πουλάν τις Κυριακές τις γιορτές τις σκόλες
πες μου πού πουλάν χαρές να στις πάρω όλες
Mondd, hogy merre árulnak szíveket, néked vegyek egyet?!
Mondd, hogy hol árulnak lelkeket, hogy neked belőlük kettőt vegyek?!
Merre árulják a vasárnapokat, s az ünnepségeket?
Mondd meg, hogyhol árulják a sok boldogságot, megvegyem számodra mindet?!
Θέλω να 'σαι αετός
σ' αψηλά να πας λημέρια
το κρασί σου ήλιου φως
και να κερνάς τ' αστέρια
θέλω να 'σαι αετός
Azt akarom, hogy sassá válj,
S az alacsony helyeken bujkálj!
A borod a nap fénye legyen,
és mindenkit kínállj meg a csillagokkal
Azt akarom, hogy változz sassá!
Swing 1948-ból.
Zene: Alberto Dominguez
Galszöveg: M. Margaritis
Stratos: De csak az alábbi szöveget találtam a fenti előadótól.
Valse του 1945 σε μουσική Μίμη Κατριβάνου και στίχους Κώστα Κιούση. Εγράφη για την Άννα Καλουτά. Ο στιχουργός το έγραψε ένα απόγευμα στο γήπεδο του Παναθηναϊκού πίσω από το πακέτο των τσιγάρων του συνθέτη, όπως μου δήλωσε ο ίδιος ο Κώστας Κιούσης. Επροτάθη στην Στέλλα Γκρέκα να το τραγουδήση, αλλά δεν δέχθηκε διότι θεώρησε τον στίχο "σαχλό" αφού τότε δεν υπήρχαν γυναίκες με μπλε βλεφαρίδες!
Valse 1945-ből. Mimi Katrivanou zenéje és Costas Kioussis által írt szöveg. Anna Kaloutának írták.
A dalszövegíró egy délután a Panathinaikosz stationjában egy doboz cigaretta hátuljára írta a szöveget a zeneszerzőszámára, ahogy maga Costas Kioussis is mondta.
Előadónak Stella Greca-t szemelték ki, de ő nem volt hajlandó elénekelni, mert úgy vélte, "buta"a versike, hiszen akkor nem léteztek nők - kék szempillákkal!
Είχα μάτια δει πολλά,
ένοχα και ντροπαλά
μάτια που δε με ρωτήσανε,
αν τρελά με κατακτήσανε.
Láttam én már sok-sok sok szemet,
bűnösöket, és félénkeket
szemeket, akik nem kérdeztek engem,
ha őrülten hódítottak engem.
Μ' έκαψε όμως μια φωτιά
από πράσινη ματιά
που το ξέρω θα με καίει
ως τα γηρατειά.
Azonban egy nagy tűz megégetett engem
Egy zöld szempárból
Ami, tudom, hogy még égetni fog
egészen öreg koromig.
Δυο πράσινα μάτια με μπλε βλεφαρίδες
με έχουνε κάνει τρελό.
Καρδιά μου να ξέρεις τα μάτια που είδες
πως δε θα σου βγουν σε καλό.
Egy zöld szempár kék szempillákkal
Engem már őrültté változtatott.
A szívem, emlékezz rá, mily szemeket láttál,
és hogy nem vezetnek majd sok jóra!
Φοβάμαι ακόμα και να τους το πω
γιατί έχουν το χρώμα το πρασινωπό.
Δυο πράσινα μάτια με μπλε βλεφαρίδες
με μάθανε πως ν' αγαπώ.
Félek még megmondani is nekik,
mert annyira zöldes színűek azok a szemek.
Két zöld szem, kék szempillákkal
Megtanítottak engem arra, hogyan kell szeretnem.
Μάτια πράσινα γλυκά,
μάτια μελαγχολικά
που στο βλέμμα σας ζαλίζομαι
και πονώ και βασανίζομαι.
Édes zöld szemecskék,
Szomorkás szemecskék
amiknek a tekintetétől megszédülök
és fájdalmat érzek, és kínlódom.
Σας ζηλεύω τρομερά,
σας λατρεύω τρυφερά
μάτια πράσινα με καίνε
πρώτη μου φορά.
Féltékeny vagyok rátok rettenetesen,
S szeretlek gyengéden benneteket
Azok a zöld szemek! Első alkalommal égetnek
meg engem!
Στίχοι: Φοίβος
Μουσική: Φοίβος
Πρώτη εκτέλεση: Έλλη Κοκκίνου
Αν θες να φύγεις
φύγε δεν σε σταματώ
δεν θα μου λείψεις
κι ούτε που θα λυπηθώ
και μη μου πεις πως
τώρα έχεις εκπλαγεί
κι ότι περίμενες
να κλαίω γονατιστή
Ha menni akarsz
menj, nem tartalak vissza
nem fogsz hiányozni nekem,
amikor szomorkodok akkor sem
és ne mondd nekem,
hogy most meglepődtél
s hogy azt vártad,
sírok majd térdre borulva...
Θεέ μου τι λέω
μα τί σου λέω
πως μακριά σου εγώ μπορώ
στάσου μη φεύγεις μη φεύγεις λέω
να σου εξηγήσω ένα λεπτό
Istenem, mit beszélek...
de mit is mondok én neked!
Hogy képes vagyok távol tőled...
Állj, ne menj, ne menj el, maradj!
hogy egy perc alatt elmondhassam....
Ηταν ψέμα ήταν ψέμα
πως μπορώ χωρίς εσένα
ήταν λόγια ήταν λέξεις
έτσι απλά για να ζηλέψεις
Ηταν ψέμα τι να λέμε
σ΄αγαπάω πίστεψέ με
η αλήθεια αγάπη μου είναι
πως για μένα περιστρέφεται
όλη η γη γύρω από σένα
Nem volt igaz, hazugság volt,
hogy nélküled képes vagyok,
csak szavak voltak egyszerűen,
hogy féltékeny legyél!
Hazugság volt, mit is mondjak még...
szeretlek, higgy nekem
az igazság az Szerelmem,
hogy az én számomra,
körülötted forog az egész világ!
Αν δεν σε νοιάζω
δεν με νοιάζεις ούτε εσύ
ήσουν μια στάση
κι εγώ απλά περαστική
Φύγε λοιπόν δεν θα μου
κάνει διαφορά
ζούσα και πριν από εσένα
μια χαρά
Ha nem számítok neked,
te sem érdekelsz engem,
egy állomás voltál,
s én egy átutazó egyszerűen,
menj hát, számomra
nem lesz különbség,
előtted is éltem én
boldogan...
Θεέ μου τι λέω
μα τί σου λέω
πως μακριά σου εγώ μπορώ
στάσου μη φεύγεις μη φεύγεις λέω
να σου εξηγήσω ένα λεπτό
Istenem, mit beszélek...
de mit is mondok én neked!
Hogy képes vagyok távol tőled...
Állj, ne menj, ne menj el, maradj!
hogy egy perc alatt elmondhassam....
Ηταν ψέμα ήταν ψέμα
πως μπορώ χωρίς εσένα
ήταν λόγια ήταν λέξεις
έτσι απλά για να ζηλέψεις
Ηταν ψέμα τι να λέμε
σ΄αγαπάω πίστεψέ με
η αλήθεια αγάπη μου είναι
πως για μένα περιστρέφεται
όλη η γη γύρω από σένα
Ηταν ψέμα ψέμα ψέμα
Ηταν ψέμα ψέμα ψέμα
Nem volt igaz, hazugság volt,
hogy nélküled képes vagyok,
csak szavak voltak egyszerűen,
hogy féltékeny legyél!
Hazugság volt, mit is mondjunk még...
szeretlek, higgy nekem
az igazság az Szerelmem,
hogy az én számomra,
körülötted forog az egész világ!
Hazugság volt, hazugság....
Hazugság volt, csak hazugság...
Ηταν ψέμα ήταν ψέμα
πως μπορώ χωρίς εσένα
ήταν λόγια ήταν λέξεις
έτσι απλά για να ζηλέψεις
Ηταν ψέμα τι να λέμε
σ΄αγαπάω πίστεψέ με
η αλήθεια αγάπη μου είναι
πως για μένα περιστρέφεται
όλη η γη γύρω από σένα
περιστρέφονται όλα
γύρω από εσένα
έτσι αισθάνομαι αγάπη μου
για σένα
περιστρέφονται όλα
γύρω από εσένα
έτσι αισθάνομαι αγάπη μου
για σένα
Nem volt igaz, hazugság volt,
hogy nélküled képes vagyok,
csak szavak voltak egyszerűen,
hogy féltékeny legyél!
Hazugság volt, mit is mondjunk még...
szeretlek, higgy nekem
az igazság az Szerelmem,
hogy az én számomra,
körülötted forog az egész világ!
Minden körülötted,
körülötted forog...
így érzem Szerelmem
érted mozog minden...
Minden körülötted,
körülötted forog...
így érzem Szerelmem
érted mozog minden...
Στίχοι: Λίνα Δημοπούλου
Μουσική: Λαυρέντης Μαχαιρίτσας
Πρώτη εκτέλεση: Λαυρέντης Μαχαιρίτσας
Από τον δίσκο "Το διάλειμμα κρατάει δυο ζωές" (2001)
Απ' τα μαλλάκια σου
κρατιέμαι στη ζωή
πριγκίπισσά μου εσύ
Μαρία και Ελένη
στις μαύρες μπούκλες σου
γερά έχει πιαστεί
η μοίρα που ζητά η ψυχή
ήσυχα ν' ανασαίνει
A hajacskáidnál fogva
Tartom magam az életben
Én kicsi hercegnőm, te!
Mária és Eléni
A fekete fürtöcskéidbe
Erősen kapaszkodott meg
A sorsod, ami azt kívánja, hogy a lélek
nyugodtan fellélegezzen
Είναι το γέλιο σου
είναι το γέλιο σου
είναι το γέλιο σου
που γράφει μουσική
είναι το γέλιο σου
είναι το γέλιο σου
είναι το γέλιο σου
που τη χαρά ανασταίνει
A nevetésed,
A te nevetésed,
A te nevetésed az,
Ami írja a zenét
A nevetésed,
A te nevetésed,
A te nevetésed az,
Ami újjáéleszti a boldogságot
Απ' το χεράκι σου
κρεμιέμαι σαν παιδί
πατώ στο βήμα σου
και κείνο με πηγαίνει
σε παραλίες
που δεν έχω ξαναδεί
και σαν ιπτάμενο χαλί
στους ουρανούς με φέρνει
A kézecskédnél fogva
Lógok, mint egy gyerek
Én a lépéseid nyomába lépek
És azok kivezetnek engem
Olyan térségekbe
Amiket én még sohasem láttam még
És mint egy repülő szőnyeg
Az egekbe emel
Είναι το γέλιο σου
είναι το γέλιο σου
είναι το γέλιο σου
που γράφει μουσική
είναι το γέλιο σου
είναι το γέλιο σου
είναι το γέλιο σου
που τη χαρά ανασταίνει.
A nevetésed
A nevetésed,
A te nevetésed az
Ami írja a zenét
A nevetésed,
A te nevetésed,
A te nevetésed az
Ami újjáéleszti a boldogságot
Γύρνα με στο χθες / Take me back to yesterday / Vigyél vissza a múltba!
Τους αγγέλους πάντα ονειρεύομαι αλλά
I always dream of angels but...
με τους δαίμονές μου ζω και υπάρχω τελικά.
I live and exist through with my demons.
Φοβάμαι μα να 'μαι εδώ μπροστά
I'm scared, but here I am
φοβάμαι μα στα πόδια δε το βάζω πια.
I'm scared but I won't run away anymore.
Mindig az angyalokról álmodok, de
A démonjaimmal élek, és végülis, azokkal létezem.
Félek, de itt akarok lenni előtted
Félek, de nem fogok elszaladni többé..!
Γύρνα με στο χθες
Take me back to yesterday
σαν παλιά ταινία η ζωή μας να παίξει
like an old movie our life to roll
πλάνα με σιωπές
shots of silence
μέχρι στο φιλί μας η ανάσα ν' αντέξει.
until our kiss, our breath to last.
Vigyél vissza a tegnapba, a múltba!
Mint egy régi film, hadd peregjen úgy az életünk!
Legyenek közelképek sok csenddel,
Amíg a csókunk tart, tartson ki a lélegzetvételünk is!
Έχεις βρει άλλη αγάπη ή μονάχος τριγυρνάς;
Have you found another love yet or do you wander alone?
Γη μου σαν το φεγγάρι γύρω απ' το όνειρο γυρνάς,
My earth, like the moon you go around the dream,
ο θυμός σου είναι άμυνα στον φόβο
Your anger is just defense to your fear
μη τυχόν και αισθανθείς, χωρίς μια πατρίδα νικητής.
on the chance of feeling winner without having a homeland of your own.
Már rátaláltál egy másik szerelmre, vagy még egyedül lófrálsz?
Én földem, mint a Hold, úgy jársz-kelsz az álmaim körül,
A haragod, csak a félelemtől védelmez,
nehogy úgy érezd magad, mint egy győztes, akinek nincs hazája!
Έχουμε όλοι ευθύνες που αποφεύγουμε καλά
We all have responsibilities that we avoid successfully
μα μπροστά της κάποτε τις βρίσκει η καρδιά.
but eventually heart has to face them.
Με βέλη ο έρωτας χτυπά
cupid's shooting his bow
και θέλει να μη ζούμε εμείς μηχανικά.
and doesn't want us to just live, without purpose.
Mindannyiunknak akad felelőssége, amiket sikerrel elkerülünk
De néha-néha elé kerül, szembeáll a szív.
Nyilakkal üt sebet a szerelem
És azt akarja, hogy ne mechanikusan éljünk.
Γύρνα με στο χθες
Take me back to yesterday
σαν παλιά ταινία η ζωή μας να παίξει
like an old movie our life to roll
πλάνα με σιωπές
shots of silence
μέχρι στο φιλί μας η ανάσα ν' αντέξει.
until our kiss, our breath to last.
Vigyél vissza a tegnapba, a múltba!
Mint egy régi film, hadd peregjen úgy az életünk!
Legyenek közelképek sok csenddel,
Amíg a csókunk tart, tartson ki a lélegzetvételünk is!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2012-05-21 08:35:03), összesen 2 alkalommal
Στίχοι: Γιώργος Σταυρόπουλος
Μουσική: Στέλιος Μάρης
Πρώτη εκτέλεση: Σαρμπέλ
Δεν μπορεί να έχω πέσει έξω
Πρέπει να ‘ σαι εσύ η διαδρομή
Που εδώ θα πρέπει να διαλέξω
Για να βγω και πάλι στη ζωή
Κάτι μέσα στη καρδιά αλλάζει
Το γρανάζι του ενθουσιασμού
Που καιρό το νιώθω να σκουριάζει
Είναι τώρα σε τροχιά σεισμού
Az nem lehet, hogy tévedtem
Kell, hogy a kiút te legyél nekem,
amit itt most választanom kell,
hogy kilépjek újra az életbe,
valami megváltozik a szívemben
a lelkesedés fogaskereke,
ami berozsdásodik idővel...érzem...
s most döcögve halad előre...
Πόσα χρόνια είχα σπαταλήσει
Κάτι σαν εσένα για να βρω
Ήρθε η ώρα τώρα να γεμίσει
Ένα αγεφύρωτο κενό
Είσαι εδώ, σε κρατώ
Τα φώτα της καρδιάς μου ανοίγω
Δεν θα πω σ΄αγαπώ
Μα κάθε μέρα θα στο δίνω
Hány évet pazaroltam már el,
hogy találjak valaki olyat, mint te
de most eljött az idő, hogy megteljen
ez az áthidalhatatlan üresség...
Itt vagy, s én tartalak téged
szívem lángjait meggyújtom,
hogy "Szeretlek"- majd nem mondom
de minden nap adni fogom!
Πριν χάσω στης μοναξιάς το κύμα
Στο νησί σου βγήκαν ναυαγός
Κι απ΄το πρώτο της ακτής σου βήμα
Νιώθω πάλι τόσο ζωντανός
Χρόνια τώρα ουρανούς κοιτάζω
Ένα αστέρι ψάχνω για να βρω
Μα τη νύχτα όταν σ’ αγκαλιάζω
Την ευχή που ήθελα κρατώ
Mielőtt a magány hullámaiban elveszek,
hajótöröttként a te szigetedre vetettek,
s az első lépéstől a partodon,
érzem azt, hogy élek
most évek óta az eget nézem,
s keresve kutatok egy csillagot
de éjszaka mikor téged ölellek,
a karjaimban tartom a kért kívánságot...
Kedves Stratos!
A segítségedet szeretném kérni, mivel sehol sem találtam meg egy dalnak a szövegét, és a görög ismerősöm sem találta, sajnos. Nagyon szeretném, ha leírnád nekem ennek a dalnak a szövegét. Fordítást sem kérek, csak a szöveget, felőlem görög betűkkel is lehet, mindegy. Kérlek segíts! Előre is köszönöm! Vanessa
Ez a dal lenne az:
Sto Oneiro Mou ( composed especially for the show by Dimitris Kontopoulos )
I mpalanta tis agapimenis
(The ballad of the beloved )
Apo tin ora pou se ida ta'xw xasei
(From the moment I saw you, I lost my mind)
Einai i morfi sou zografia
(Your form is like a painting)
Mes' tin kardoula mou fwtia exeis anapsei
(You have set fire in my heart)
Kaiei gia sena monaxa siga siga
(It burns only for you, little by little)
Den gnorizw oute to onoma sou erwta mou
(I don't even know your name, my love)
Ma me mia matia sou exeis klepsei thn kardia mou
(But with a glance of yours you have stolen my heart)
Den gnorizw oute to onoma sou ma pethainw
(I don't even know your name but I'm dying)
Ap'tin ora ekeini pou se eida pws se thelw
(From the moment that I saw you, I wanted you)
Tis monaksias mou me xarazei to maxairi
(The knife of my loneliness cuts me)
To xeri sou pou den kratw
(That I don't hold your hand)
Pou vasilevei to kormi sou pios na kserei
(Who knows where is your body now...)
Arage aisthanesai kai esy opws egw
(I wonder if you feel the same way as I feel)
H Mπαλάντα της Αγαπημένης / A Szerelmesem balladája
Στίχοι: Χρήστος Καντζέλης
Μουσική: Τάσος Παναγής
Πρώτη εκτέλεση: Νίκος Κουρκούλης
Από την ώρα που σε είδα τα΄χω χάσει
είναι η μορφή σου ζωγραφιά
μεσ΄την καρδούλα μου φωτιά έχεις ανάψει
καίει για σένα μοναχά σιγά σιγά
Attól a pillanattól kezdve, amikor megláttalak - már elvesztem
Az alakod oly csodás, mint egy festmény
Tüzet gyújtottál a kicsi szívemben
és az lassacskán... csak Teéretted ég!
Δεν γνωρίζω ούτε τ΄όνομά σου έρωτά μου
μα με ματιά σου έχεις κλέψει την καρδιά μου
Δεν γνωρίζω ούτε τ΄όνομά σου μα πεθαίνω
απ΄την ώρα εκείνη που σε είδα πώς σε θέλω
Nem tudom még a nevedet sem, szerelmem
De egyetlen pillantásoddal elloptad a szívemet!
Nem ismerem a nevedet sem, de haldoklom
Attól a pillanattól, amikor megláttalak, óh, hogy kívánlak!
Της μοναξιά μου με χαράζει το μαχαίρι
το χέρι σου που δεν κρατώ
πού βασιλεύει το κορμί σου ποιός να ξέρει
άραγε αισθάνεσαι κι εσύ όπως εγώ
A magányomat a kés hasogatja
A kezed, amit nem tarthatok én
Merre uralkodik a karcsú tested, ki tudja?
Bárcsak, te is átéreznéd azt, amit én...!
Δεν γνωρίζω ούτε τ΄όνομά σου έρωτά μου
μα με ματιά σου έχεις κλέψει την καρδιά μου
Δεν γνωρίζω ούτε τ΄όνομά σου μα πεθαίνω
απ΄την ώρα εκείνη που σε είδα πώς σε θέλω
Nem tudom még a nevedet sem, szerelmem
De egyetlen pillantásoddal elloptad a szívemet!
Nem ismerem a nevedet sem, de haldoklom
Amikor megláttalak, óh, hogy kívánlak attól a pillanattól!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2025-02-11 23:06:06), összesen 7 alkalommal
Στίχοι: Κοσμάς
Μουσική: Αλέξανδρος Βουραζέλης
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Γιαννιάς
Από το βάθος της ψυχής η απογοήτευση
Φτάνει στο πρόσωπο να ναι ζωγραφισμένη
Και ενώ φοβάμαι μην τυχόν και νιώσεις τίποτα
Μου λες πως βιάζεσαι, κάποιος σε περιμένει.
A lélek legmélyebb csalódásai
elég, ha csak bennünk rajzolódnak ki,
s míg én attól félek, tán' nem érzel semmit
azt mondod nekem, hogy sietsz... vár téged valaki...
Και για αντίο με φιλάς απλά στο μάγουλο
Και δυο φορές ξάφνου μεγάλωσε η θλίψη
και προς τα πόδια σου ξεχύνονται τα αισθήματα
που ορκιζόμουνα καλά πως τα είχα κρύψει
S hogy elköszönj, arcon csókolsz egyszerűen,
és a bánatom kétszeresére nőtt hirtelen,
ahogy lábaid előtt hevernek azok az érzelmek,
amikre megesküdtem, hogy már jól elrejtettem...
Άντε μην αργείς γιατί δε θέλω και πολύ
μπρός σου να κλάψω
Και αγωνίστικα σαν αντρας να σε χάσω
γι' αυτό δε θέλω όταν κλαίω να με δεις
Rajta hát, ne késlekedj!
Mert nem akarnék sírni te előtted...
Hogy ne veszítselek el, férfiként küzdöttem,
ezért nem akarom, hogy sírni láss engem...
Άντε μην αργεις γιατί η καρδιά μου δεν αντέχει άλλο πόνο
γιατί έχει μάθει πια να ζει για σένα μόνο
γι' αυτό δε θέλω όταν θα κλαίω να με δεις
Rajta ne késlekedj, mert nem bír el több fájdalmat a szívem!
Mert megtanult már élni csak te érted,
ezért nem akarom, hogy sírni láss engem...
Τα πραγματά σου από ώρα τα ετοίμασες
και το δωμάτιο σκοτεινό μοιάζει και άδειο
και προς το μέρος μου προχώρησες δυο βήματα
Ενώ τραγούδια χωρισμού παίζει το ράδιο
A cuccaidat már egy ideje összekészítetted,
s a sötét szoba úgy tűnik, mintha üres is lenne
és ahogy két lépést tettél felém,
a rádióban a szakítás dalai szólnak éppen...
Μες τη σιωπή βαθιά στα μάτια κοιταζόμαστε
Και τι να πω και τι να πεις που ήρθε η ώρα
και τη ζωή μου εκεί που έλεγα
πως αλλαξες με τη σειρά σου και εσύ μαφήνεις τώρα.
A csendben egymás szemébe néztünk mélyen...
Mit mondhatnék, s te mit mondj? - mikor az idő elérkezett...
és az életemet ott mikor mondtam neked,
hogy megváltoztattad...most megtudod te is, itt az ideje...
Άντε μην αργείς γιατί δε θέλω και πολύ
μπρός σου να κλάψω
Και αγωνίστικα σαν αντρας να σε χάσω
γι' αυτό δε θέλω όταν κλαίω να με δεις
Rajta hát, ne késlekedj!
Mert nem akarnék sírni te előtted...
Hogy ne veszítselek el, férfiként küzdöttem,
ezért nem akarom, hogy sírni láss engem...
Άντε μην αργεις γιατί η καρδιά μου δεν αντέχει άλλο πόνο
γιατί έχει μάθει πια να ζει για σένα μόνο
γι' αυτό δεν θέλω όταν κλαίω να με δεις.
Rajta ne késlekedj, mert nem bír el több fájdalmat a szívem!
Mert megtanult már élni csak te érted,
ezért nem akarom, hogy sírni láss engem...
Άντε μην αργείς γιατί δε θέλω και πολύ
μπρός σου να κλάψω
Και αγωνίστικα σαν αντρας να σε χάσω
γιαυτό δε θέλω όταν κλαίω να με δεις.
Rajta hát, ne késlekedj!
Mert nem akarnék sírni te előtted...
Hogy ne veszítselek el, férfiként küzdöttem,
ezért nem akarom, hogy sírni láss engem...
Άντε μην αργεις γιατί η καρδιά μου δεν αντέχει άλλο πόνο
γιατί έχει μάθει πια να ζει για σένα μόνο
γι' αυτό δε θέλω όταν κλαίω να με δεις.
Rajta ne késlekedj, mert nem bír el több fájdalmat a szívem!
Mert megtanult már élni csak te érted,
ezért nem akarom, hogy sírni láss engem...
Μουσική: Μίμης Πλέσσας,
Στίχοι: Αλέκος Σακελλάριος
- Από την ταινία "Η θεία μου η χίπισσα" (1970), του Αλέκου Σακελλάριου.
Πρώτη εκτέλεση: Γιάννης Πουλόπουλος
Στην φτώχεια μας την αυλή
κάποια πίκρα μας τυλίγει
πάντα υπάρχει καρδιοχτύπι
και το δάκρυ δε μας λείπει
A szegényes udvarunkon
Valami bánat ölel körül bennünket
A szívverésünk is sűrűn dobbog
És a könny sem hiányzik, sírás kerülget
Στην φτώχεια μας την αυλή
η χαρά μας είναι λίγη
αλλά μάθαμε όταν κλαίμε
Δόξα το Θεό να λέμε
Δόξα το Θεό να λέμε
Az udvarunkon lakozik a szegénység
Ott, a boldogság, az öröm is kevés még
De megtanultuk, hogyha sírnunk is kellene
Fennhangon mondjuk ki: - Dicsőség Istennek!
Mondjuk fennhangon: - Dicsőség Istennek!
Στην φτώχεια μας την αυλή
βγήκε ένα λιγνό δενδράκι
Δε μας νοιάζει το καημένο
έτσι που 'ναι μαραμένο
A mi a szegényes udvarunkon
Kihajtott egy karcsú, kicsi fácska
Szegényke, nem sok vizet zavar, hogy
Ennyire hervatag, pici, s árva
Στη φτωχειά την αυλή
θα 'ρθει το καλοκαιράκι
το δεντράκι μας θ' ανθίσει
κι η ζωή θα ξαναρχίσει
κι η ζωή θα ξαναρχίσει
A szegényes udvarunkba,
Egyszer azért, ellátogat majd a nyár...
Az élet is újra indul majd,
S a fácskán kihajt majd a virág!
És az élet, újra indul majd!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2025-02-11 22:58:19), összesen 2 alkalommal
Όταν είχες φύγει πια για πάντα
κι έμεινα να ζω χωρίς σκοπό,
έτσι όπως ανοίγει μια βεράντα
έμαθα με μιας να σ' αγαπώ
Mikor végleg elmentél már, örökre
és magamra maradtam, hogy cél nélkül éljek,
úgy, ahogy egy feltárul egy veranda előttem
Egyszerre rájöttem arra, hogyan szeretlek téged.
Αν ερχόσουν
θα σταμάταγα τα τρένα στη στροφή για να περάσεις,
θα σου γέμιζα μ' αγάπη τα ποτήρια να κεράσεις
Ha jönnél...
megállítanám a vonatokat a kanyarban, hogy áthaladhass,
és telis-tele tölteném a poharaidat szeretettel, hogy mindenkit megkínálhass
Όταν είχε φύγει πια το πλοίο
μες στο δειλινό το σκυθρωπό,
έτσι όπως ανοίγει ένα βιβλίο
έμαθα με μιας να σ' αγαπώ
Amikor már elhagyta a hajó a kikötőt
Napnyugtakor, a komor estében,
Úgy, ahogy felnyilik egy könyv,
Rájöttem arra, hogy szeretlek téged
Αν ερχόσουν
θα σταμάταγα τα τρένα στη στροφή για να περάσεις,
θα σου γέμιζα μ' αγάπη τα ποτήρια να κεράσεις
Ha jönnél...
megállítanám a vonatokat a kanyarban, hogy áthaladhass,
és telis-tele tölteném a poharaidat szeretettel, hogy mindenkit megkínálhass
Legutóbb Stratos szerkesztette (2012-11-22 13:07:18), összesen 1 alkalommal
Εσένα έχω για Θεό / Téged Istenítelek Αρετή Κετιμέ
Θάλασσα βαθιά είν' η αγάπη
κι ο έρωτας πανιά, ένα ταξίδι η ζωή μας
Ό,τι κι αν ζητάς θα λείπει κάτι
Άσε την καρδιά, χαράζει αυτή τη διαδρομή μας
είν' η ζωή κάθε στιγμή μας
Mélységes tenger a szeretet
és a szerelem: vitorlák, s egy nagy utazás az életünk
Bármit is kérnél, valami mindig hiányozni fog majd
Engedd a szívet, hiszen ez tölti el fénnyel az utunkat
Mert minden egyes pillanatunk; az élet!
Είν' ο Παράδεισος εδώ, καρδιά μου
τον έχω δίπλα μου, εδώ μπροστά μου
Εσένα έχω για Θεό και προσευχή το σ'αγαπώ
Είν' ο Παράδεισος εδώ, μέσα στα μάτια τον κοιτώ
Itt van Mennyország, Szívem
mellettem van mindig, és itt, előttem
Téged Istenítelek, és az imám, a szerelmi vallomás
Ez itt a Paradicsom, és ezt a szemeidben is látom
Μια αναπνοή όλη η ζωή μας, τρέχει βιαστικά
Και πες μου ποιος την προλαβαίνει
Μόνο τις στιγμές παίρνουμε μαζί μας
Άσε την καρδιά να κάνει ό,τι καταλαβαίνει
Στο τέλος πάντα κάτι μένει
Csupán egy sóhajtásnyi idő az életünk, sietve elszáll, elrohan
És mondd meg ki az, ki utól érheti?
Csak a pillanatokat tudjuk megragadni
Engedd a szíved, tegye csak azt, amit óhajt!
Végül valami mindig megmarad
Legutóbb Stratos szerkesztette (2016-11-25 12:47:47), összesen 3 alkalommal
Στίχοι: Γιώργος Μουκίδης
Μουσική: Γιώργος Μουκίδης
Πρώτη εκτέλεση: Κέλλυ Κελεκίδου
Σ΄είδα ξαφνικά μπροστά μου
και έχασα τα λογικά μου
και έγινα ξανά μικρό παιδί
Θέλω τόσο να σε πείσω
πως ποτέ δε θα σ΄αφήσω
πως για πάντα θα΄μαστε μαζί
Megláttalak magam előtt hirtelen,
s elvesztettem a józan eszemet,
és újra kicsi gyerek lettem...
Annyira meg szeretnélek győzni téged,
hogy majd soha nem hagylak el,
hogy mi mindig együtt leszünk majd, örökre...!
Τελευταία φορά
έλα κράτα με και φίλα με ξανά
να ξεχάσω τώρα αυτό που με πονά
Κι άμα λίγο μ΄αγαπάς αληθινά
μη μ΄αφήσεις να σου πω
απόψε γεια
Most, még utolsó alkalommal,
gyere, ölelj át, és csókolj meg újra,
hogy elfelejthessem mindazt, ami fáj...
S ha kicsit szeretsz még engem valóban,
ne engedd, hogy neked azt mondjam
ma este: Ég veled, jó éjszakát!
Η ζωή μικρή και λίγη
σύννεφο που με τυλίγει
θέλω τόσο να σε ξαναδώ
Πρέπει πια ν΄αποφασίσω
τι θα παρατήσω πίσω
τι θα΄χω μαζί μου για να ζω
Oly rövid és kevés az élet,
s engem mint felhő borít körbe, takar el,
s oly nagyon kívánlak; újra látni téged...
El kellene most már döntenem,
mit engedek majd - magam mögé - el,
s mit tartok meg magamnak, hogy éljek!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2011-01-24 09:17:26), összesen 1 alkalommal
Nincs beírva úticél.
armonia
