Stratos: Inkább nekem csinálod itt a munkát!!!
Hiszen meg sem nézed a Tartalomjegyzéket (aminek már külön topic-ja is van!) Abból kiderülhetett volna számodra, hogy ez a dal már megtalálható a 103. oldalon, a fordítással együtt!!! https://www.hellasz.hu/forum/v.....start=1530
Úgyhogy.. megint kereshetek majd ide, valami MÁSIK nótát...!
Στίχοι: Μη διαθέσιμο
Μουσική: Μη διαθέσιμο
Πρώτη εκτέλεση: Ελεάνα Παπαϊωάννου
Μακάρι να ήσουνα εδώ...
Να σ'άγγιζα έστω ένα λεπτό...
Για 'σένα υπάρχω
Για 'σένα αναπνέω
Με 'σένα αρχίζει η κάθε λέξη που λέω
Είσαι στο μυαλό μου το άλλο μισό μου
Είσαι της ζωής μου εσύ το χάμογελο μου
Bárcsak itt lennél...!
Hogy megérinthesselek, ha csak egy percre is...
Érted létezem
Teérted lélegzem
Véled kezdődik minden szó, amit csak kimondok
Te jársz örökké a fejemben, Te vagy a másik felem
Te vagy a mosolya az én életemnek!
Είναι μήνες που ζούμε χωριστά
Έφυγες και τώρα κυλάω στη κατηφόρα
Λάθη έκανα δε σε πίστευα
Σου ζητάω συγνώμη
Μια ευκαιρία ακόμη
Μια ευκαιρία Μια ευκαιρία
Ζητάω ακόμη
Μια ευκαιρία Μια ευκαιρία
Hónapok óta élünk külön
Elmentél, s azóta gurulok a lejtőn
Hibáztam; nem hittem neked,
S most elnézésed kérlelem,
Adj még egy lehetőséget!
Egy lehetőséget, még egy lehetőséget
Kérek tőled,
Egy lehetőséget, még egy lehetőséget!
Μακάρι να ήσουνα εδώ
Να σ'είχα κοντά μου, μες την αγκαλιά μου
Να σ'άγγιζα έστω ένα λεπτό
Και όλα ας τα χάσω Τα πάντα ας ξεχάσω
Για 'σένα υπάρχω Για 'σένα αναπνέω
Με 'σένα αρχίζει η κάθε λέξη που λέω
Είσαι στο μυαλό μου, το άλλο μισό μου
Είσαι της ζωής μου εσύ το χάμογελο μου
Bárcsak itt lennél...!
Hogy a közelemben, a karjaim közt légy
Hogy megérinthesselek, ha csak egy percre is...
És veszítenék el Mindent akár, s felejtkeznék el Mindenről!
Teérted létezem, Teérted lélegzem
Minden szó Veled kezdődik, amit csak kimondok
Te jársz a fejemben, Te vagy a másik felem
Az életem mosolya is Te vagy!
Όσα μου 'λεγές δε τα άκουγα
Για 'μένα ζούσα μόνο και τώρα το πληρώνω
Λάθη έκανα δε σε πίστευα
Σου ζητάω συγνώμη Μια ευκαιρία ακόμη
Μια ευκαιρία Μια ευκαιρία
Ζητάω ακόμη
Μια ευκαιρία Μια ευκαιρία
Nem hallgattam arra, amit mondtál
Önző módon; magamnak éltem csak, és most fizetek meg érte
Vétkeztem! Nem hittem neked,
Bocsáss meg kérlek! Még egy esélyt kérek,
Adj még egy lehetőséget! Egy lehetőséget
Kérek még!
Adj még egy lehetőséget! Egy lehetőséget...
Μακάρι να ήσουνα εδώ
Να σ'είχα κοντά μου, μες την αγκαλιά μου
Να σ'άγγιζα έστω ένα λεπτό
Και όλα ας τα χάσω Τα πάντα ας ξεχάσω
Για 'σένα υπάρχω Για 'σένα αναπνέω
Με 'σένα αρχίζει η κάθε λέξη που λέω
Είσαι στο μυαλό μου, το άλλο μισό μου
Είσαι της ζωής μου εσύ το χάμογελο μου
Bárcsak itt lennél...!
Hogy a közelemben, a karjaim közt légy
Hogy megérinthesselek, ha csak egy percre is...
És veszítenék el Mindent akár, s felejtkeznék el Mindenről!
Teérted létezem, Teérted lélegzem
Minden szó Veled kezdődik, amit csak kimondok
Te jársz a fejemben, Te vagy a másik felem
Az életem mosolya is Te vagy!
Μακάρι να ήσουνα εδώ
Να σ'είχα κοντά μου, μες την αγκαλιά μου
Να σ'άγγιζα έστω ένα λεπτό
Και όλα ας τα χάσω Τα πάντα ας ξεχάσω
Για 'σένα υπάρχω Για 'σένα αναπνέω
Με 'σένα αρχίζει η κάθε λέξη που λέω
Είσαι στο μυαλό μου, το άλλο μισό μου
Είσαι της ζωής μου εσύ το χάμογελο μου
Bárcsak itt lennél...!
Hogy a közelemben, a karjaim közt légy
Hogy megérinthesselek, ha csak egy percre is...
És veszítenék el Mindent akár, s felejtkeznék el Mindenről!
Teérted létezem, Teérted lélegzem
Minden szó Veled kezdődik, amit csak kimondok
Te jársz a fejemben, Te vagy a másik felem
Az életem mosolya is Te vagy!
Μακάρι να ήσουνα εδώ...
Να σ'άγγιζα έστω ένα λεπτό...
Bárcsak itt lennél...!
Hogy megérinthesselek, ha csak egy percre is...
Στίχοι: Βασίλης Γιαννόπουλος
Μουσική: Κυριάκος Παπαδόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Ελεάνα Παπαϊωάννου
Θα ‘θελα να ήσουνα εδώ,
να σε αγγίζω,
να σε βλέπω πλάι μου να ζω
και να ελπίζω.
Θα ‘θελα να ήσουνα εδώ
να σε προσέχω,
έχω τόσες μέρες να σε δω
και δεν αντέχω.
Szerettem volna, ha itt lennél,
hogy megérintselek,
hogy magam mellett lássalak, hogy éljek,
és reménykedjek.
Szeretném, ha itt lennél,
hogy vigyázzak rád,
hisz már annyi napja nem láttalak,
és én ezt nem bírom kiállni!
Πάλι απόψε θα μου λείψεις,
πάλι θα με πιάσουν τύψεις,
πάλι θα σε περιμένω,
σαν τσιγάρο αναμμένο.
Ma este ismét hiányozni fogsz,
újra lelkifurdalásom lesz,
Ismét reád fogok várni,
mint a parázsló cigaretta.
Τέσσερις και μισή
που να ‘σαι εσύ
καρδιά μου που γυρνάς.
Τέσσερις και μισή
την νύχτα αυτή
μακριά μου πως περνάς...
Négy óra harminc,
és te, hol lehetsz
szívem, merre járhatsz?
Négy óra harminc,
vajon ezt az éjszakát,
hogyan töltöd, tőlem távol...?
Θα ‘θελα να ήσουνα εδώ
μες στο σκοτάδι,
μες στην αγκαλιά να χαθώ
κι αυτό το βράδυ
Θα ‘θελα να ήσουνα εδώ
να μην φοβάμαι,
έχω τόσα βράδια να σε δω
και δεν κοιμάμαι
Szeretném, ha itt lennél
benn a sötétben,
a karjaid közt, úgy elvesznék,
ezen az éjszakán is
Szerettem volna, ha itt lennél
hogy ne töltsön el a félelem,
Hisz már annyi éj óta nem láttalak,
és nem tudok aludni.
Πάλι απόψε θα μου λείψεις,
πάλι θα με πιάσουν τύψεις,
πάλι θα σε περιμένω,
σαν τσιγάρο αναμμένο.
Ma este ismét hiányozni fogsz,
újra rám jön a szégyen, és a lelkifurdalás.
Ismét reád fogok várni,
mint a parázsló cigaretta.
Τέσσερις και μισή
που να ‘σαι εσύ
καρδιά μου που γυρνάς.
Τέσσερις και μισή
την νύχτα αυτή
μακριά μου πως περνάς (x2)
Fél öt múlt,
és téged merre visz az út?
Szívem, merre jársz?
Fél öt múlt már,
messze tőlem, mondd hát
hogyan töltöd ezt ez éjszakát?
Legutóbb Stratos szerkesztette (2009-09-30 14:24:20), összesen 6 alkalommal
Στίχοι: Ελεάνα Βραχάλη
Μουσική: Donk
Πρώτη εκτέλεση: Έλενα Παπαρίζου
Τα πρωινά μόνη ξυπνώ
τόση δουλειά για να μη σε σκεφτώ
Ανοίγω το φως, παντού δυστυχώς
θα υπάρχεις σε νιώθω
Το παίζω τρελή, γιατί η λογική
όπως κι αν την πάρω άκρη δεν θα βγει
Θα 'μαι αλλιώς, αλλάζω εντελώς
πάω κόντρα στο φόβο, φόβο
Θα 'μαι αλλιώς πιο δυνατή
με βαρέθηκα, βαρέθηκα
θα λέω απλώς στα δύσκολα, φέρσου φυσικά
Reggelenként egyedül ébredek,
annyi munkába kezdek, hogy reád ne emlékezzek!
Világosságot csinálok, sajnos, mindenütt
ott leszel, még igencsak érezlek...
Őrültnek tettetem magam, mert az ésszerűségnek
bárhogy is próbálom, sehogy se találom, meg a helyét.
Másképp fogok lenni, teljesen meg fogok változni
szembefordulok a félelmeimmel, a félelemmel.
Mássá változom, sokkal erősebb leszek
de meguntam, belefáradtam...
egyszerűen csak kimondom majd keményen; természetesen állj hozzá!
Θα 'μαι αλλιώς, θα βγεις κι απ' το μυαλό μου
για να 'μαι εγώ ο εαυτός μου πια
Θέλω να βγεις, να χαθείς
κι όχι μέσα μου να ζεις
σε μισήσω, θα σ' αφήσω
γεια, πάω να ζήσω..
Másképp fogok lenni, mert majd elhagyod az elmém
Hogy teljesen a magam ura legyek végre!
Azt akarom hogy innen kilépj, vessz el!
És ne élj többé bennem!
Gyűlölni foglak, s el foglak hagyni!
Szia, megyek élni!
Βράδια κενά, διψάω φιλί
γι' αυτό κερνάω ποτά και φλερτάρω πολύ
Μ' όποιον κι αν βγω, τι ψάχνω να βρω
αφού εσένα έχω χάσει
Μα ας ξεχαστώ, κι ας μη σε ξεχνώ
η ώρα να περνάει κάνω ό,τι μπορώ
Θα 'μαι αλλιώς, μαθαίνω διαρκώς
λέω κι αυτό θα περάσει
Θα 'μαι αλλιώς πιο δυνατή
με βαρέθηκα, βαρέθηκα
θα λέω απλώς στα δύσκολα, φέρσου φυσικά
Üres éjszakák, csókra szomjazom,
ezért is hívok italra mindenkit, és sokat kacérkodom
Ám bárkivel vágok neki, nem tudom, mit keresek
Mivel tégedet már elveszítettelek...!
De hadd feledkezzem meg magamról, még ha nem is felejtlek el
az idő múlik, s megteszek mindent ami tőlem telik
Másképp fogok lenni, állandóan tanulok,
s azt mondom, majd ez is elmúlik...
Másképp leszek majd , sokkal erősebb,
bár belefáradtam, s meguntam,
s csak egyszerűen, keményen kimondom; állj hozzá természetesen!
Θα 'μαι αλλιώς, θα βγεις κι απ' το μυαλό μου
για να 'μαι εγώ ο εαυτός μου πια
Θέλω να βγεις, να χαθείς
κι όχι μέσα μου να ζεις
πριν σε μισήσω, θα σ' αφήσω
γεια, πάω να ζήσω...
Másképp fogok lenni, mert majd elhagyod az elmém
Hogy teljesen a magam ura legyek végre
Azt akarom hogy innen kilépj, vessz el!
És ne élj többé bennem!
Gyűlölni foglak, s el foglak hagyni!
Szia, megyek élni!
Ζητάω πολλά, πολλά
Θέλω τη ζωή σου
Μα τελικά, λογικά
δεν θα 'μαι μαζί σου
Sokat kérek tőled, túl sokat!
Az életed kell nekem
De végül is, ésszerűen...
nem leszek veled!
Θα 'μαι αλλιώς, θα βγεις κι απ' το μυαλό μου
για να 'μαι εγώ ο εαυτός μου πια
Θέλω να βγεις, να χαθείς
κι όχι μέσα μου να ζεις
σε μισήσω, θα σ' αφήσω
σε μισήσω, θα σ' αφήσω
γεια, πάω να ζήσω
Másképp fogok lenni, mert majd elhagyod az elmém
Hogy teljesen a magam ura legyek végre
Azt akarom hogy innen kilépj, vessz el!
És ne élj többé bennem!
Gyűlölni foglak, s el foglak hagyni!
Szia, megyek élni!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2025-02-06 18:55:36), összesen 1 alkalommal
Στίχοι: Γιώργος Παπαποστόλου
Μουσική: Γιώργος Παρώδης
Πρώτη εκτέλεση: Μπλε
Μεσ' το δρόμο τραγουδάω
τα τραγούδια που δεν ήθελες ν' ακούσεις
στου FM τις μπάντες μπαίνω
συνηθίζω μέρα-μέρα να γερνάω
Úgy dúdolgatom el, az út során,
azokat a dalokat, amiket meghallgatni nem akartál
az FM sáv állomásai közt keresgélve,
szokásom nap-mint nap, tekeregni
Μια συνήθεια η ζωή μου
λέξεις, μύθοι και ταξίδια εξωτικά
με κουπόνια ζεις ψυχή μου
και ο χρόνος μια αλήθεια εχθρικιά
Az életem csupa szokás:
megannyi szó, mítosz, és egzotikus utazás
Kuponokból élsz lelkecském
és az idő, az egy valódi ellenség!
Πανοπλία η καρδιά μου
ακουμπάει και σκουριάζει στο κορμί σου
Οδυσσέας η ματιά μου
ταξιδεύει σε απέραντο γαλάζιο
Páncéllal fölfegyverzett szívem
hozzáér, és rozsásodik a testeden
Odüsszeuszként, a tekintetem
beutazza a végtelenbe vesző kékséget
Ανασταίνω τα όνειρά μου
και σταυρώνω όσα μου 'λεγες πριν φύγεις
πελαγώνω κι η φωνή μου
ναυαγεί μέσα σε φράσεις που δακρύζουν
Az álmaimat feltámasztom,
és keresztre feszítem mind azt, amit mondtál, mielőtt elmentél
belezavarodom, ráadásul, a hangom
hajótöröttként nyaklik könnyekkel teli kifejezések között
Στ' όνομά σου αίμα πίνω
μια μετάληψη ερωτική, αγία
σαν εικόνα Ταραντίνο
που 'ναι όμορφα πνιγμένη μεσ' τη βία
Vért kortyolok a nevedre én,
ami egy erotikus áldozat, egy Szentség,
mint egy Tarantino kép
ami csodásan van belefojtva az erőszakba, és szép
Παίρνεις φόρα λογική μου
ξέχασέ τον μου ουρλιάζεις και θυμώνεις
ιδρωμένη η αφή μου
ψάχνει μάταια μια γεύση απ' το φιλί του
Sebességre kapcsolsz logikám:
Felejtsd el! - kiáltod, és haragszol rám,
a tapintásom is lucskos, és izzadt, tán
hiábavalóan kutat a csókodban valami íz után
Πικρό παράπονο μου βγαίνει
Απόψε γίναμε δυο ξένοι
Μα εσύ τον πόνο πώς να νιώσεις
Δεν άντεξες να δώσεις
Ήσουν για μένα άνοιξη κι ελπίδα
Στεγνό λιμάνι στην καταιγίδα
Γιατί ζωή μου ήσουν μοιραία
Η πρώτη αγάπη κι η τελευταία
Kiszakad a panaszkiáltásom - keserűn,
Ma este két idegen vált belőlünk...
Ám, te a fájdalmat, hogyan is éreznéd át?
Hiszen adni, sosem bírtál...!
Te jelentetted számomra a tavaszt, és a reményt,
A száraz kikötőt a viharban...
Édes egy életem, miért jelentetted számomra a végzetet,
Az első, és egyben az utolsó szerelmet?!
Μα εσύ με πλήγωσες
Εσύ με σκότωσες
Με του Ιούδα το φιλί με πρόδωσες
Πρώτα μ' ανάστησες κι ύστερα μ' έσβησες
Και με τη στάχτη μου το τέλος έγραψες.
De te megsebeztél,
Szinte kivégeztél
És mint Júdás a csókjával, elárultál
Először feltámasztottál engem, majd elpusztítottál
És a hamvaimmal írtad fel azt, hogy "VÉGE MÁR"...!
Κι είπες πως έκλαψες
És azt is mondtad, hogy sírtál...
Πικρό παράπονο μου βγαίνει
Που τώρα τίποτα δεν μένει
Απ όσα έκανα για σένα
Και ξέχασα εμένα
Kiszakad belőlem a panaszkiáltás,
Hogy most semmi sem maradt már
Mindabból, amit érted tettem
És magamról megfeledkeztem
Ήσουν για μένα άνοιξη κι ελπίδα
Στεγνό λιμάνι στην καταιγίδα
Γιατί ζωή μου ήσουν μοιραία
Η πρώτη αγάπη κι η τελευταία
Te jelentetted számomra a tavaszt, és a reményt,
A száraz kikötőt a viharban...
Édes egy életem, miért jelentetted számomra a végzetet,
Az első, és egyben az utolsó szerelmet?!
Στίχοι: Γιώργος Θεοφάνους
Μουσική: Γιώργος Θεοφάνους
Πρώτη εκτέλεση: Αντώνης Ρέμος
Σ' εκδικήθηκα
Ούτε μια φορά απόψε δεν σε θυμήθηκα
Τ' όνομα σου να το συλλαβίσω αρνήθηκα όπως παλιά
Bosszút áltam rajtad ám!
Máma, egyszer sem gondoltam reád
A nevedet sem szótagolom folyton, ahogy hajdanán
Σ' εκδικήθηκα
Και τα φώτα έσβησα μα δε φοβήθηκα
Ούτε με το μαξιλάρι σου κοιμήθηκα αγκαλιά
Bosszút áltam rajtad ám!
A fényeket is leoltottam, de nem rettegtem tovább
Karjaimban, még alvás közben sem szorongattam a párnád
Δεν έχω τίποτα να θυμάμαι, τίποτα να μισώ,
τίποτα ν' αγαπάω, για τίποτα να ζω
Δεν έχω τίποτα να θυμάμαι, τίποτα να μισώ,
τίποτα ν' αγαπάω, για τίποτα να ζω
Nincs mire emlékeznem már, nincs mit gyűlöljek,
nincs semmi, amit szeretnem kellene, vagy amiért élnem...
Nincs semmi amire emlékeznem kell, nincs mit gyűlöljek,
nincs semmi, amit szeretnem kellene, vagy amiért élnem…
Σ' εκδικήθηκα τον εαυτό μου σκότωσα μα σ' εκδικήθηκα
τον εαυτό μου σκότωσα μα σ' εκδικήθηκα
Bosszút álltam rajtad, magamat elpusztítottam, de rajtad bosszút álltam
magamat elpusztítottam, de rajtad bosszút álltam
Σ' εκδικήθηκα
Ούτε πάνω απ' το τηλέφωνο δεν στήθηκα
Ούτε από τα συγγνώμη σου κρατήθηκα,
λόγια φτηνά
Bosszút áltam rajtad,
A telefon felett sem virrasztottam
Még a bocsánatkéréseid is kiálltam,
olcsó szavak...
Σ' εκδικήθηκα
Δεν μου λείπει τώρα ότι κι αν στερήθηκα
Για όσα έχασα για πάντα δε λυπήθηκα,
ειλικρινά
Bosszút áltam rajtad,
Akár miért is sopánkodtam, most már nem hiányzik számomra
Bármit is vesztettem el végleg, rajta nem sajnálkoztam;
de tényleg…!
Δεν έχω τίποτα να θυμάμαι, τίποτα να μισώ,
τίποτα ν' αγαπάω, για τίποτα να ζω
Δεν έχω τίποτα να θυμάμαι, τίποτα να μισώ,
τίποτα ν' αγαπάω, για τίποτα να ζω
Nincs mire emlékeznem már, nincs mit gyűlöljek!
Nincs semmi, amit szeretnem kellene, vagy amiért élnem...
Nincs semmi amire emlékeznem kell, nincs mit gyűlöljek!
Nincs semmi, amit szeretnem kellene, vagy amiért élnem…
Σ' εκδικήθηκα τον εαυτό μου σκότωσα μα σ' εκδικήθηκα
τον εαυτό μου σκότωσα μα σ' εκδικήθηκα
Bosszút áltam rajtad, elpusztítottam magam, de bosszút álltam!
Magamat megöltem, de rajtad bosszút álltam
Σ' εκδικήθηκα τον εαυτό μου σκότωσα μα σ' εκδικήθηκα
τον εαυτό μου σκότωσα μα σ' εκδικήθηκα
Κι από τις στάχτες μου εγώ ξαναγεννήθηκα
Bosszút áltam rajtad, elpusztítottam magam, de bosszút álltam!
Megöltem magam, de rajtad bosszút álltam,
És a hamvaimból, én újá születtem!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-11-12 20:07:13), összesen 9 alkalommal
Όταν πονάς πολύ
όταν πονάς βαθιά
τι να σου κάνουν τα ποτά
και τα τσιγαριλίκια
όλα υποκατάστατα
και δήθεν χαϊλίκια.
Ha nagy a fájdalmad
S ha a sebed, túl mélyen van
Mit neked, az a sok ital?
És a sokféle füves cigi
Az összes csak helyettesít
és feltehetően nem segít
Ε πως θα γίνει
μόνο με μια ασπιρίνη
ο πόνος μιας καρδιάς που σπάει
δεν περνάει
Hé, mondd érne is valamit:
egyetlen egy aszpirin?
A fájdalom, mi összetör egy szívet,
ily könnyen; nem múlik el!
Πίνω και μεθάω
μ' ακόμα σ' αγαπάω
με άλλες κι αν κοιμάμαι
εσένανε θυμάμοι
Iszom, és lerészegedek,
De hiába: még mindig szeretlek!
Másokkal is, hogyha hálok,
Folyton Reád koncentrálok!
Ε πως θα γίνει
μόνο με μια ασπιρίνη
ο πόνος μιας καρδιάς που σπάει
δεν περνάει
Hé, érne is valamit:
egyetlen egy aszpirin?
A fájdalom, mi összetör egy szívet,
ily könnyen; nem múlik el!
Όταν πονάς πολύ
όταν πονάς βαθιά
τι να σου κάνουν τα λεφτά
και τα γκομενιλίκια
δίχως ουσία πράματα
της πλάκας δεκανίκια.
Ha nagyon nagy fájdalom ér,
S ha a sebed, túlon túl mély
Mit neked, ha sok a pénz?
És ha a sok szeretőd néz?
Ezek a dolgok lényegtelenek,
Csak piszlicsáré, tréfadolog lehet
Ε πως θα γίνει
μόνο με μια ασπιρίνη
ο πόνος μιας καρδιάς που σπάει
δεν περνάει (δις)
Hát, érne is valamit:
egyetlen egy aszpirin?
A fájdalom, mi összetör egy szívet,
ily könnyen; nem múlik el!
Πίνω και μεθάω
μ' ακόμα σ' αγαπάω
με άλλες κι αν κοιμάμαι
εσένανε θυμάμοι
Iszom, és lerészegedek,
De hiába: még mindig szeretlek!
Másokkal is, hogyha hálok,
Folyton Reád fókuszálok!
Ε πως θα γίνει
μόνο με μια ασπιρίνη
ο πόνος μιας καρδιάς που σπάει
δεν περνάει (δις)
Hát, érne is valamit:
egyetlen egy aszpirin?
A fájdalom, mi összetör egy szívet,
ily könnyen; nem múlik el! (x2)
Στίχοι: Δημήτρης Τσάφας
Μουσική: Αλέξανδρος Βουραζέλης
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Γιαννιάς
Πες το απλά μη το παιδεύεις
ό,τι αισθάνεσαι για μένα
πρωτοτυπίες μη γυρεύεις
στα μάτια μέσα κοίταξέ με
και θα καώ για σένα
Mondd meg - ne tépelődj -, csak egyszerűen!
Velem kapcsolatosan, mit érzel?
Ne keress sablon szövegeket,
Hanem, nézz a szemeimbe mélyen!
És én a tűzbe mennék Teérted!
Τα λόγια δεν έχουνε καμιά σημασία
τα μάτια σου ξέρουν καλά τι να πουν
νιώθεις και μόνο αυτό έχει αξία
σε πρόδωσαν όλα που τα ομολογούν
Nincsen semmi jelentősége a szavaknak,
A szemeid pontosan tudják, mit is kell mondjanak!
Érzel valamit, és csak ez ér valamit!
Mindent elárultak, beismerték titkaid...!
Αυτό είναι έρωτας να μου χαμογελάς
αυτό είναι έρωτας μαζί μου να πετάς
αυτό είναι έρωτας σφιχτά να με κρατάς
έλα και μη κολλάς θα πάω όπου με πας
Ez a szerelem, igen! Ha reám nevetsz,
Ez a szerelem, ha szárnyalsz velem!
Ez a szerelem, hogy szoríts magadhoz engem,
Jöjj, és nem ragadj le, oda megyek, ahová csak viszel!
Να μη το σκέφτεσαι καθόλου
κανε αυτό που λέει η καρδιά σου
κοίτα με κι είναι θέμα χρόνου
όλα τα όνειρα που έχω να γίνουν και δικά σου
Nem is gondolj rá, egyáltalán
Csak tedd azt, amit a szíved diktál
Nézz rám, és csak idő kérdése,
Hogy minden álmom, a tied is legyen!
Τα λόγια δεν έχουνε καμιά σημασία
τα μάτια σου ξέρουν καλά τι να πουν
νιώθεις και μόνο αυτό έχει αξία
σε πρόδωσαν όλα που τα ομολογούν
Nincsen semmi jelentősége a szavaknak,
A szemeid pontosan tudják, mit is kell mondjanak!
Érzel valamit, és csak ez ér valamit!
Mindent elárultak, beismerték titkaid...!
Αυτό είναι έρωτας να μου χαμογελάς
αυτό είναι έρωτας μαζί μου να πετάς
αυτό είναι έρωτας σφιχτά να με κρατάς
έλα και μη κολλάς θα πάω όπου με πας
Ez a szerelem, igen! Ha reám nevetsz,
Ez a szerelem, ha szárnyalsz velem!
Ez a szerelem, hogy szoríts magadhoz engem,
Jöjj, és nem ragadj le, oda megyek, ahová csak viszel!
Μην κουραστείς να μ'αγαπάς
κι αν κουραστείς μη φύγεις
Κι αν φύγεις για παντοτινά
τα μάτια σου να δω ξανά
μα αν κλαίνε μη τ'ανοίγεις
Ne fáradj soha bele, hogy szeress engem,
és ha beleunnál, akkor se menj el!
És ha el is mennél örökre,
hadd lássam újra a szemeidet!
De ha sírnának, ne nyisd őket fel!
Μην κουραστείς να μ'αγαπάς
κι αν κουραστείς μη φύγεις
Ne und soha meg, hogy belém légy szerelmes
és ha belefáradtál, akkor se menj el!
Ώρα πικρή κι εφιαλτική
στο λογισμό σου αν φτάσει
να κάνεις πέτρα την καρδιά
να μην νικήσει η αναποδιά
μη κουραστείς να μ'αγαπάς
κι αν κουραστείς μη φύγεις
Ha keserű, és félelmetes az idő
ami fejedre jő, s rád szakad a mindenség,
legyen kemény a szíved, mint a kő,
ne gyűrjön le a szerencsétlenség!
Ne und soha meg, hogy belém légy szerelmes
és ha belefáradtál, akkor se menj el!
Ώρα πικρή κι εφιαλτική
στο λογισμό σου αν φτάσει,
να κάνεις πέτρα την καρδιά
να μην νικήσει η αναποδιά
μην κουραστείς να μ'αγαπάς
κι η μπόρα θα περάσει
Ha keserű, és félelmetes az idő
ami fejedre jő, s rád szakad a mindenség,
legyen kemény a szíved, mint a kő,
ne gyűrjön le a szerencsétlenség!
Légy szerelmes! S ha nem fogod megunni,
a vihar is el fog vonulni!
Αν πεθάνει μια αγάπη / Ha meghal / véget ér egy szerelem
Στίχοι: Μανώλης Ρασούλης
Μουσική: Χρήστος Νικολόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Χαρούλα Αλεξίου
Τώρα τι κλαις
τι άλλο θες
το μάθαμε κι οι δυο μας
ψάξε και βρες
σκύψε και δες
πια δύναμη μας χώρισε
εσύ λοιπόν δε φταις
η ίδια που μας γνώρισε
τώρα τι κλαις
Most meg mit sírsz, s miért?
Mit kívánnál még?
Ráébredtünk mind a ketten:
Keresd, s kutasd fel!
Hajolj le és nézz körbe;
Mely erő választott szét bennünket?
Nos, hát nem a te hibád!
Ugyanaz volt, ami bennünket "megtalált"
Akkor most, mit sírsz..?!
Refren: Αν πεθάνει μια αγάπη
δεν πεθαίνει κι η ζωή
ό,τι πέρασε περνάει
μα μπορεί ν’ αναστηθεί
το γιατί μη με ρωτήσεις
το ’χω νιώσει όταν πονώ
σαν θα γίνεσαι ένας ξένος
πιο βαθιά να σ’ αγαπώ
έλα μην κλαις
Ha véget ér egy szerelem,
Attól, nem ér véget az élet!
Ami elmúlt, az is múlik...
Ám lehet, hogy feltámad még
Tőlem ne firtasd, hogy miért?!
Sokszor átéreztem már, ha fájdalom ér...
S amikor olyanná válsz, mint egy idegen,
Sokkal mélyebben foglak szeretni én!
Ugyan, ne sírj már! Hé...!
Ό,τι κι αν λες
λέξεις νεκρές
στου χωρισμού την ώρα
χίλιες οχιές
οι ενοχές
οι δυο μας βοηθήσαμε
και φταίω όσο φταις
να σβήσει ό,τι ζήσαμε
ό,τι κι αν λες
Ha mondanál is bármit:
Halott szó az, mind.
A válás perceiben
Ezer vipera
Lesz a sok bűn
Bár, mindketten igyekeztünk...
És én is annyira vagyok hibás, amennyire te!
Törlődjön ki minden, amit átéltünk rég
Bármit is mondanál még!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2009-10-21 12:18:49), összesen 1 alkalommal
Πόσα ποτάμια αίμα
Πόσα ποτάμια δάκρυ
Και πόσα παρακάλια θέλεις
ακόμα από μας
Mondd, még hány vér-folyót,
Hány, meg hány könny-folyót,
És mennyi könyörgő szót kívánsz
még mitőlünk?!
Τώρα που τρελαθήκαμε
Και λύσσαξε η μπόρα
Αν ήσουνα ποτέ εδώ
πες μου που είσαι τώρα;
Most, hogy mind megőrültünk már
És a veszett vihar dühöngővé vált
Ha egyszer is ide tévedtél valamikor,
Mondd meg nekem, hol vagy te most?
Αν είσαι θεός
Γιατί δεν μας λυπάσαι
Αν είσαι θεός
Γιατί δεν μας μιλάς
Αν είσαι θεός
Γιατί δεν μας θυμάσαι,
γιατί γυρνάς την πλάτη,
γιατί μας παρατάς
Isten, ha igazán létezel...
Minket mért nem sajnálsz meg?
Isten, ha létezel; igazán...
Miért nem beszélsz soha hozzánk?
Isten, ha létezel...
Miért nem gondolsz soha ránk? Nem emlékezel?
Miért fordítasz hátat,
Miért hagysz minket el?
Φτύνουνε τ' όνομά σου
Κατώτεροι θεοί
Ουρλιάζουνε κατάρες
γιατί σιωπάς εσύ
Leköpdösik a neved
A lenti; kis istenek,
Sorra átkokat üvöltöznek
mert némán halgatsz, csöndben
Κρατούνε τις ζωές μας
Του δαίμονα τα κτήνη
Αν είμαστε παιδιά σου εμείς
γιατί νικάν' αυτοί;
γιατί νικάν' αυτοί;
γιατί νικάν' εκείνοι;
Fogva tartják életünket
A démonnak vadállatai
Hogyha a gyermekeid vagyunk,
Miért győznek le minket?
Miért ők győznek folyton?
Miért győznek örökké azok???
Legutóbb Stratos szerkesztette (2009-10-21 12:20:20), összesen 1 alkalommal
Ποιο σκοτάδι σ' έχει αγκαλιά
να το φώτιζα με τα μάτια σου
Πού σε πάει, πες μου, η καρδιά,
πάλι χάνεσαι μες στα βράδια σου
Mely sötétség tart a karjaiban téged,
Hogy bevilágítsam - fényt bocsájtva rá -, a szemeiddel?
Hová, merre ragadott - mondd el nekem - a szíved,
hogy előlem, ismét beleveszel az estjeidbe?
Πάλι στη σιωπή μου πέφτω,
Πέφτω σαν αστέρι στο κενό, στο κενό
Μια σε έχω, μια δε σ' έχω
Πες μου τι είναι αυτό που ζω εδώ, τι είναι αυτό
Ismét belezuhanok a csendes némaságba,
Lehullok, mint egy csillag az űrbe, testem az űrbe vész...
Néha - bírhatom lényed, máskor - magam vagyok; árva.
Mondd, mi ez? Mi ez, mit meg kell élnem? Mi ez az egész?
Refren: Άσε με να κάνω λάθη
έτσι είναι η αγάπη
Άσε με και μη φοβάσαι
Όλα τα φρένα σπάσε
Άσε με απλά να νιώσω
τα πάντα να σου δώσω
Άσε με να ζω για σένα
εμείς θα μείνουμε ένα
Refren: Hagyd hogy hibát-hibára kövessek el,
hiszen, ilyen mindig ez a szerelem!
Hagyj, engedj nekem, és ne félj!
Zúzd szét, szakadjon minden fék!
Hagyd, hogy csak egyszerűen: érezzek,
S hogy mindent megadhassak neked!
Engedd meg, hogy érted éljek
s hogy mi ketten, egyek legyünk végleg!
Ένα γέλιο δως μου όπως χθες
είμαι δίπλα σου, θα 'μαι πάντοτε
Διώξε του μυαλού μου τις σκιές
Έλα μίλα μου, όπως άλλοτε
Adj egy mosolyt, s mint tegnap egy nevetést,
Én melletted vagyok, és ott is leszek mindég!
Űzd el gondolataimból a felhőt, s az összes árnyat,
Gyere, beszélj hozzám, mint nem is oly rég - korábban...
Δεν υπάρχει τίποτα άλλο,
άλλο από σένα που αγαπώ, σ' αγαπώ
και δεν έχω άλλο δρόμο
άλλο απ' τα μάτια μου κοιτώ, σε κοιτώ
Nincs senki, és semmi más nekem,
Rajtad kívül, kit szeretek, úgy szeretlek!
És nincs előttem más út... - nem érzed?
Más, amit a szememmel látok; hisz téged nézlek!