De emlékeztek, hogy ez - Mi milas - volt az egyik dala Sakisnak, melyek közül a görögök választottak?
És már azt is tudjuk, milyen eredménnyel, sajnos...
De akkor SAKIS a NUMBER ONE!
I fooled around
Playing with your heart
And yes I miss you now
don't let me go that way
Stay with me
Be my only lover
For just a day
Csak szórakoztam,
Játszottam a szíveddel
És igen, most hiányzol
Ne hagyd, hogy így menjek el
Légy a kedvesem (még)
Csak egy napig
Castaways upon the sand
Walk the Distance hand in hand
Turn around
Turn around again
Mint hajótöröttek, a homokban
Hosszan sétálunk kéz a kézben
Forgunk,
Csak forgunk körbe
Don't let me go that way
Ne hagyj így elmenni
When I'm lost
I'm searching but there's no one around
I look into your eyes & I'm found
So please hold me for a moment
Time will, tell you
Mikor eltévedek
Keresgélek minden fele, se senki nincs körülöttem
Belenézek a szemedbe és meglelem magam (előkerülök)
Kérlek, tarts egy pillanatig
Az idő elmondja neked
When I'm lost
I'm searching but there's no one around
I look into your eyes
Right on time
Right on time
When I'm lost
Mikor eltévedek
Keresgélek, de senki sincs körülöttem
Akkor belenézek a szemedbe
Pont jókor,
Pont e megfelelő pillanatban
Ha eltévedek
Don't change your mind
You know I want you here
Right by my side
For now and ever more
Stay with me
Be my only lover
For just a day
Ne gondold meg magad
Tudod jól, én akarlak
Akarom, hogy mellettem légy
Most és mindörökké
Walk the line of love today
Walk the line of love and stay
Turn around
Turn around again
Ma járjuk a szerelem útját
A szerelem útján járunk és maradjunk is (ott)
Forogjunk, csak forogjunk
Körbe-körbe
petros: sajnos angolul teljesen más sokkal "silányabb"...
Στίχοι: Γιώργος Μουκίδης
Μουσική: Γιώργος Μουκίδης
Πρώτη εκτέλεση: Πέγκυ Ζήνα
Όταν ρωτάω γιατί μείναμε μόνοι
το βλέμμα σου κενό,
αν πάλι πρέπει να ζητήσεις συγγνώμη
αδύνατον κι αυτό,
χθες κοιτούσα τα ρούχα σου πάλι
και δάκρυσα ξανά,
αυτή η αγάπη μας έγινε πάλη,
δε βγάζει πουθενά.
Amikor - Miért maradtunk egymagunkra? - kérdezem,
üres a tekinteted,
ha újra bocsánatot kellene kérned,
az is lehetetlenség,
a ruhádat tegnap megint nézegettem,
s újra könnybe lábadt a szemem,
ez a szerelem küzdelem lett,
sehova sem vezet.
Αν μ'αγαπάς ξαναγύρισε
βρες ένα τρόπο και μίλησε
αν μ'αγαπάς μην αργείς
κι έλα πάλι σ' εμένανε.
Térj vissza, ha szeretsz engem
találj rá módot és beszélj
ha szeretsz, ne késlekedj
s gyere, hogy együtt legyünk ismét.
Μια Κυριακή μαζί που είχαμε μόνο
συννέφιασε κι αυτή,
και δεν αξίζει να γεμίζει με πόνο
μι' αγάπη δυνατή,
είναι παράλογο να είμαστε χώρια
αδύνατον κι αυτό,
χωρίς να βλέπω τα δικά σου τα μάτια
δεν θέλω πια να ζω.
Egyetlen közös Vasárnapunk volt, ami csak a miénk
de azt is felhők borították ismét,
s nem éri meg, hogy fájdalommal legyen telve
egy erős szerelem,
hogy külön vagyunk ez egy esztelenség
ez is lehetetlenség,
anélkül, hogy láthatnám a szemeidet
már élni sem szeretnék.
Αν μ'αγαπάς ξαναγύρισε,
βρες ένα τρόπο και μίλησε,
αν μ'αγαπάς μην αργείς
κι έλα πάλι σ' εμένανε.
Térj vissza, ha szeretsz engem
találj rá módot és beszélj
ha szeretsz, ne késlekedj
s gyere, hogy együtt legyünk ismét.
Στίχοι: Ναταλία Γερμανού
Μουσική: Γιώργος Τσαλίκης
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Τσαλίκης
Μη με πιέζεις νιώθω πως πνίγομαι
δε πρέπει ο έρωτας να μοιάζει φυλακή
Μη μου θυμώνεις κοίτα σου ανοίγομαι
δες την αλήθεια που η καρδιά μου θα σου πει
Ne szoríts engem, úgy érzem megfulladok
a szerelem nem kell, hogy börtönhöz hasonlítson
Ne haragudj rám, nézd csak, megnyílok feléd
az igazságra figyelj, a szívem mondja el majd neked.
Αν μ΄αγαπάς άσε με ελεύθερο
μόνος να βγαίνω κι ενοχές να ξενυχτάω
αν μ΄αγαπάς άσε με ελεύθερο
και μη φοβάσαι πάντα πίσω θα γυρνάω
Ha szeretsz, engedd, hogy szabad legyek
hogy egyedül mehessek a bűnös éjszakákba
hagyd hogy szabad legyek, ha szeretsz engem
s ne félj, mindig visszatérek majd!
Μη με πιέζεις πάντα φοβόμουνα
μη γίνει δέσμιος αγάπη μου ο δεσμός
μη μου θυμώνεις ό,τι αισθανόμουνα
πάντα στο έλεγα κι ας ήμουνα σκληρός
Ne szoríts engem, ettől mindig rettegtem
ne legyen bilincs ez a kötelék, szerelmem
ne haragudj rám, amit csak éreztem
mindig elmondtam, még ha ridegnek is tűntem.
Αν μ΄αγαπάς άσε με ελεύθερο
μόνος να βγαίνω κι ενοχές να ξενυχτάω
αν μ΄αγαπάς άσε με ελεύθερο
και μη φοβάσαι πάντα πίσω θα γυρνάω
Ha szeretsz engem, engedd, hogy szabad legyek
egyedül had járjak a bűnös éjszakákba
ha szeretsz, engedd nekem,hogy szabad legyek
s ne félj, majd mindig visszatérek hozzád!
Τις νύχτες που πνίγομαι
θέλω μακριά να χαθώ
μα εσένα χρειάζομαι
καρδιά μου μακριά σου δε ζω
Az éjszakákat, amik megfojtanak
magam mögött akarom hagyni
de rád szükségem van
szerelmem, nélküled nem tudok élni!
Στίχοι: Γιώργος Μουκίδης
Μουσική: Γιώργος Μουκίδης
Πρώτη εκτέλεση: Πέγκυ Ζήνα
Το τελευταίο δειλινό,
το τελευταίο μου απόγευμα μ' εσένα,
είναι παράξενο, θολό, είναι σαν ψέμμα,
τί να μου κάνει ό,τι κι αν πω,
τί να μου κάνει ένα φιλί κι ένα τσιγάρο,
εγώ εσένα αγκαλιά θέλω να πάρω.
Ez az utolsó uzsonnaidő,
az utolsó délutánom veled...
Furcsa, zavaros, mintha igaz sem lenne,
mire megyek vele, bármit is mondanék?
Mire mennék csupán egy puszival és egy cigivel?
Én Téged akarlak a karjaimba zárni!
Αυτό το καλοκαίρι θα χαθεί μες στη βροχή
και τ' όνειρο που είδες δε θα βγει, εμείς μαζί. (x2)
Ez a nyár elveszik majd az esőben,
s az álom amit láttál - hogy mi együtt -, nem jön el...
Το τελευταίο δειλινό,
το τελευταίο μου απόγευμα μαζί σου,
θέλω η θάλασσα να πάρει τη μορφή σου,
έφυγες τόσο ξαφνικά
κι εγώ θυμήθηκα το πρώτο μας το βράδυ,
κι ήρθανε δάκρυα ξανά μες στο σκοτάδι.
Ez az utolsó uzsonnaidő,
az utolsó délutánom együtt veled...
Szeretném, ha a tenger felöltené az alakodat...
Annyira hirtelen mentél el...
És emlékezetem fölidézte a legelső esténket,
és újra kibuggyantak a könnyek a sötétben...
Αυτό το καλοκαίρι θα χαθεί μες στη βροχή
και τ' όνειρο που είδες δε θα βγει, εμείς μαζί. (x2)
Ez a nyár elveszik majd az esőben
s az álom amit láttál - hogy mi, együtt -, nem jön el..!
Stratos: Inkább nekem csinálod itt a munkát!!!
Hiszen meg sem nézed a Tartalomjegyzéket (aminek már külön topic-ja is van!) Abból kiderülhetett volna számodra, hogy ez a dal már megtalálható a 103. oldalon, a fordítással együtt!!! https://www.hellasz.hu/forum/v.....start=1530
Úgyhogy.. megint kereshetek majd ide, valami MÁSIK nótát...!
Στίχοι: Μη διαθέσιμο
Μουσική: Μη διαθέσιμο
Πρώτη εκτέλεση: Ελεάνα Παπαϊωάννου
Μακάρι να ήσουνα εδώ...
Να σ'άγγιζα έστω ένα λεπτό...
Για 'σένα υπάρχω
Για 'σένα αναπνέω
Με 'σένα αρχίζει η κάθε λέξη που λέω
Είσαι στο μυαλό μου το άλλο μισό μου
Είσαι της ζωής μου εσύ το χάμογελο μου
Bárcsak itt lennél...!
Hogy megérinthesselek, ha csak egy percre is...
Érted létezem
Teérted lélegzem
Véled kezdődik minden szó, amit csak kimondok
Te jársz örökké a fejemben, Te vagy a másik felem
Te vagy a mosolya az én életemnek!
Είναι μήνες που ζούμε χωριστά
Έφυγες και τώρα κυλάω στη κατηφόρα
Λάθη έκανα δε σε πίστευα
Σου ζητάω συγνώμη
Μια ευκαιρία ακόμη
Μια ευκαιρία Μια ευκαιρία
Ζητάω ακόμη
Μια ευκαιρία Μια ευκαιρία
Hónapok óta élünk külön
Elmentél, s azóta gurulok a lejtőn
Hibáztam; nem hittem neked,
S most elnézésed kérlelem,
Adj még egy lehetőséget!
Egy lehetőséget, még egy lehetőséget
Kérek tőled,
Egy lehetőséget, még egy lehetőséget!
Μακάρι να ήσουνα εδώ
Να σ'είχα κοντά μου, μες την αγκαλιά μου
Να σ'άγγιζα έστω ένα λεπτό
Και όλα ας τα χάσω Τα πάντα ας ξεχάσω
Για 'σένα υπάρχω Για 'σένα αναπνέω
Με 'σένα αρχίζει η κάθε λέξη που λέω
Είσαι στο μυαλό μου, το άλλο μισό μου
Είσαι της ζωής μου εσύ το χάμογελο μου
Bárcsak itt lennél...!
Hogy a közelemben, a karjaim közt légy
Hogy megérinthesselek, ha csak egy percre is...
És veszítenék el Mindent akár, s felejtkeznék el Mindenről!
Teérted létezem, Teérted lélegzem
Minden szó Veled kezdődik, amit csak kimondok
Te jársz a fejemben, Te vagy a másik felem
Az életem mosolya is Te vagy!
Όσα μου 'λεγές δε τα άκουγα
Για 'μένα ζούσα μόνο και τώρα το πληρώνω
Λάθη έκανα δε σε πίστευα
Σου ζητάω συγνώμη Μια ευκαιρία ακόμη
Μια ευκαιρία Μια ευκαιρία
Ζητάω ακόμη
Μια ευκαιρία Μια ευκαιρία
Nem hallgattam arra, amit mondtál
Önző módon; magamnak éltem csak, és most fizetek meg érte
Vétkeztem! Nem hittem neked,
Bocsáss meg kérlek! Még egy esélyt kérek,
Adj még egy lehetőséget! Egy lehetőséget
Kérek még!
Adj még egy lehetőséget! Egy lehetőséget...
Μακάρι να ήσουνα εδώ
Να σ'είχα κοντά μου, μες την αγκαλιά μου
Να σ'άγγιζα έστω ένα λεπτό
Και όλα ας τα χάσω Τα πάντα ας ξεχάσω
Για 'σένα υπάρχω Για 'σένα αναπνέω
Με 'σένα αρχίζει η κάθε λέξη που λέω
Είσαι στο μυαλό μου, το άλλο μισό μου
Είσαι της ζωής μου εσύ το χάμογελο μου
Bárcsak itt lennél...!
Hogy a közelemben, a karjaim közt légy
Hogy megérinthesselek, ha csak egy percre is...
És veszítenék el Mindent akár, s felejtkeznék el Mindenről!
Teérted létezem, Teérted lélegzem
Minden szó Veled kezdődik, amit csak kimondok
Te jársz a fejemben, Te vagy a másik felem
Az életem mosolya is Te vagy!
Μακάρι να ήσουνα εδώ
Να σ'είχα κοντά μου, μες την αγκαλιά μου
Να σ'άγγιζα έστω ένα λεπτό
Και όλα ας τα χάσω Τα πάντα ας ξεχάσω
Για 'σένα υπάρχω Για 'σένα αναπνέω
Με 'σένα αρχίζει η κάθε λέξη που λέω
Είσαι στο μυαλό μου, το άλλο μισό μου
Είσαι της ζωής μου εσύ το χάμογελο μου
Bárcsak itt lennél...!
Hogy a közelemben, a karjaim közt légy
Hogy megérinthesselek, ha csak egy percre is...
És veszítenék el Mindent akár, s felejtkeznék el Mindenről!
Teérted létezem, Teérted lélegzem
Minden szó Veled kezdődik, amit csak kimondok
Te jársz a fejemben, Te vagy a másik felem
Az életem mosolya is Te vagy!
Μακάρι να ήσουνα εδώ...
Να σ'άγγιζα έστω ένα λεπτό...
Bárcsak itt lennél...!
Hogy megérinthesselek, ha csak egy percre is...
Στίχοι: Βασίλης Γιαννόπουλος
Μουσική: Κυριάκος Παπαδόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Ελεάνα Παπαϊωάννου
Θα ‘θελα να ήσουνα εδώ,
να σε αγγίζω,
να σε βλέπω πλάι μου να ζω
και να ελπίζω.
Θα ‘θελα να ήσουνα εδώ
να σε προσέχω,
έχω τόσες μέρες να σε δω
και δεν αντέχω.
Szerettem volna, ha itt lennél,
hogy megérintselek,
hogy magam mellett lássalak, hogy éljek,
és reménykedjek.
Szeretném, ha itt lennél,
hogy vigyázzak rád,
hisz már annyi napja nem láttalak,
és én ezt nem bírom kiállni!
Πάλι απόψε θα μου λείψεις,
πάλι θα με πιάσουν τύψεις,
πάλι θα σε περιμένω,
σαν τσιγάρο αναμμένο.
Ma este ismét hiányozni fogsz,
újra lelkifurdalásom lesz,
Ismét reád fogok várni,
mint a parázsló cigaretta.
Τέσσερις και μισή
που να ‘σαι εσύ
καρδιά μου που γυρνάς.
Τέσσερις και μισή
την νύχτα αυτή
μακριά μου πως περνάς...
Négy óra harminc,
és te, hol lehetsz
szívem, merre járhatsz?
Négy óra harminc,
vajon ezt az éjszakát,
hogyan töltöd, tőlem távol...?
Θα ‘θελα να ήσουνα εδώ
μες στο σκοτάδι,
μες στην αγκαλιά να χαθώ
κι αυτό το βράδυ
Θα ‘θελα να ήσουνα εδώ
να μην φοβάμαι,
έχω τόσα βράδια να σε δω
και δεν κοιμάμαι
Szeretném, ha itt lennél
benn a sötétben,
a karjaid közt, úgy elvesznék,
ezen az éjszakán is
Szerettem volna, ha itt lennél
hogy ne töltsön el a félelem,
Hisz már annyi éj óta nem láttalak,
és nem tudok aludni.
Πάλι απόψε θα μου λείψεις,
πάλι θα με πιάσουν τύψεις,
πάλι θα σε περιμένω,
σαν τσιγάρο αναμμένο.
Ma este ismét hiányozni fogsz,
újra rám jön a szégyen, és a lelkifurdalás.
Ismét reád fogok várni,
mint a parázsló cigaretta.
Τέσσερις και μισή
που να ‘σαι εσύ
καρδιά μου που γυρνάς.
Τέσσερις και μισή
την νύχτα αυτή
μακριά μου πως περνάς (x2)
Fél öt múlt,
és téged merre visz az út?
Szívem, merre jársz?
Fél öt múlt már,
messze tőlem, mondd hát
hogyan töltöd ezt ez éjszakát?
Legutóbb Stratos szerkesztette (2009-09-30 14:24:20), összesen 6 alkalommal
Στίχοι: Ελεάνα Βραχάλη
Μουσική: Donk
Πρώτη εκτέλεση: Έλενα Παπαρίζου
Τα πρωινά μόνη ξυπνώ
τόση δουλειά για να μη σε σκεφτώ
Ανοίγω το φως, παντού δυστυχώς
θα υπάρχεις σε νιώθω
Το παίζω τρελή, γιατί η λογική
όπως κι αν την πάρω άκρη δεν θα βγει
Θα 'μαι αλλιώς, αλλάζω εντελώς
πάω κόντρα στο φόβο, φόβο
Θα 'μαι αλλιώς πιο δυνατή
με βαρέθηκα, βαρέθηκα
θα λέω απλώς στα δύσκολα, φέρσου φυσικά
Reggelenként egyedül ébredek,
annyi munkába kezdek, hogy reád ne emlékezzek!
Világosságot csinálok, sajnos, mindenütt
ott leszel, még igencsak érezlek...
Őrültnek tettetem magam, mert az ésszerűségnek
bárhogy is próbálom, sehogy se találom, meg a helyét.
Másképp fogok lenni, teljesen meg fogok változni
szembefordulok a félelmeimmel, a félelemmel.
Mássá változom, sokkal erősebb leszek
de meguntam, belefáradtam...
egyszerűen csak kimondom majd keményen; természetesen állj hozzá!
Θα 'μαι αλλιώς, θα βγεις κι απ' το μυαλό μου
για να 'μαι εγώ ο εαυτός μου πια
Θέλω να βγεις, να χαθείς
κι όχι μέσα μου να ζεις
σε μισήσω, θα σ' αφήσω
γεια, πάω να ζήσω..
Másképp fogok lenni, mert majd elhagyod az elmém
Hogy teljesen a magam ura legyek végre!
Azt akarom hogy innen kilépj, vessz el!
És ne élj többé bennem!
Gyűlölni foglak, s el foglak hagyni!
Szia, megyek élni!
Βράδια κενά, διψάω φιλί
γι' αυτό κερνάω ποτά και φλερτάρω πολύ
Μ' όποιον κι αν βγω, τι ψάχνω να βρω
αφού εσένα έχω χάσει
Μα ας ξεχαστώ, κι ας μη σε ξεχνώ
η ώρα να περνάει κάνω ό,τι μπορώ
Θα 'μαι αλλιώς, μαθαίνω διαρκώς
λέω κι αυτό θα περάσει
Θα 'μαι αλλιώς πιο δυνατή
με βαρέθηκα, βαρέθηκα
θα λέω απλώς στα δύσκολα, φέρσου φυσικά
Üres éjszakák, csókra szomjazom,
ezért is hívok italra mindenkit, és sokat kacérkodom
Ám bárkivel vágok neki, nem tudom, mit keresek
Mivel tégedet már elveszítettelek...!
De hadd feledkezzem meg magamról, még ha nem is felejtlek el
az idő múlik, s megteszek mindent ami tőlem telik
Másképp fogok lenni, állandóan tanulok,
s azt mondom, majd ez is elmúlik...
Másképp leszek majd , sokkal erősebb,
bár belefáradtam, s meguntam,
s csak egyszerűen, keményen kimondom; állj hozzá természetesen!
Θα 'μαι αλλιώς, θα βγεις κι απ' το μυαλό μου
για να 'μαι εγώ ο εαυτός μου πια
Θέλω να βγεις, να χαθείς
κι όχι μέσα μου να ζεις
πριν σε μισήσω, θα σ' αφήσω
γεια, πάω να ζήσω...
Másképp fogok lenni, mert majd elhagyod az elmém
Hogy teljesen a magam ura legyek végre
Azt akarom hogy innen kilépj, vessz el!
És ne élj többé bennem!
Gyűlölni foglak, s el foglak hagyni!
Szia, megyek élni!
Ζητάω πολλά, πολλά
Θέλω τη ζωή σου
Μα τελικά, λογικά
δεν θα 'μαι μαζί σου
Sokat kérek tőled, túl sokat!
Az életed kell nekem
De végül is, ésszerűen...
nem leszek veled!
Θα 'μαι αλλιώς, θα βγεις κι απ' το μυαλό μου
για να 'μαι εγώ ο εαυτός μου πια
Θέλω να βγεις, να χαθείς
κι όχι μέσα μου να ζεις
σε μισήσω, θα σ' αφήσω
σε μισήσω, θα σ' αφήσω
γεια, πάω να ζήσω
Másképp fogok lenni, mert majd elhagyod az elmém
Hogy teljesen a magam ura legyek végre
Azt akarom hogy innen kilépj, vessz el!
És ne élj többé bennem!
Gyűlölni foglak, s el foglak hagyni!
Szia, megyek élni!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2025-02-06 18:55:36), összesen 1 alkalommal
Στίχοι: Γιώργος Παπαποστόλου
Μουσική: Γιώργος Παρώδης
Πρώτη εκτέλεση: Μπλε
Μεσ' το δρόμο τραγουδάω
τα τραγούδια που δεν ήθελες ν' ακούσεις
στου FM τις μπάντες μπαίνω
συνηθίζω μέρα-μέρα να γερνάω
Úgy dúdolgatom el, az út során,
azokat a dalokat, amiket meghallgatni nem akartál
az FM sáv állomásai közt keresgélve,
szokásom nap-mint nap, tekeregni
Μια συνήθεια η ζωή μου
λέξεις, μύθοι και ταξίδια εξωτικά
με κουπόνια ζεις ψυχή μου
και ο χρόνος μια αλήθεια εχθρικιά
Az életem csupa szokás:
megannyi szó, mítosz, és egzotikus utazás
Kuponokból élsz lelkecském
és az idő, az egy valódi ellenség!
Πανοπλία η καρδιά μου
ακουμπάει και σκουριάζει στο κορμί σου
Οδυσσέας η ματιά μου
ταξιδεύει σε απέραντο γαλάζιο
Páncéllal fölfegyverzett szívem
hozzáér, és rozsásodik a testeden
Odüsszeuszként, a tekintetem
beutazza a végtelenbe vesző kékséget
Ανασταίνω τα όνειρά μου
και σταυρώνω όσα μου 'λεγες πριν φύγεις
πελαγώνω κι η φωνή μου
ναυαγεί μέσα σε φράσεις που δακρύζουν
Az álmaimat feltámasztom,
és keresztre feszítem mind azt, amit mondtál, mielőtt elmentél
belezavarodom, ráadásul, a hangom
hajótöröttként nyaklik könnyekkel teli kifejezések között
Στ' όνομά σου αίμα πίνω
μια μετάληψη ερωτική, αγία
σαν εικόνα Ταραντίνο
που 'ναι όμορφα πνιγμένη μεσ' τη βία
Vért kortyolok a nevedre én,
ami egy erotikus áldozat, egy Szentség,
mint egy Tarantino kép
ami csodásan van belefojtva az erőszakba, és szép
Παίρνεις φόρα λογική μου
ξέχασέ τον μου ουρλιάζεις και θυμώνεις
ιδρωμένη η αφή μου
ψάχνει μάταια μια γεύση απ' το φιλί του
Sebességre kapcsolsz logikám:
Felejtsd el! - kiáltod, és haragszol rám,
a tapintásom is lucskos, és izzadt, tán
hiábavalóan kutat a csókodban valami íz után
Πικρό παράπονο μου βγαίνει
Απόψε γίναμε δυο ξένοι
Μα εσύ τον πόνο πώς να νιώσεις
Δεν άντεξες να δώσεις
Ήσουν για μένα άνοιξη κι ελπίδα
Στεγνό λιμάνι στην καταιγίδα
Γιατί ζωή μου ήσουν μοιραία
Η πρώτη αγάπη κι η τελευταία
Kiszakad a panaszkiáltásom - keserűn,
Ma este két idegen vált belőlünk...
Ám, te a fájdalmat, hogyan is éreznéd át?
Hiszen adni, sosem bírtál...!
Te jelentetted számomra a tavaszt, és a reményt,
A száraz kikötőt a viharban...
Édes egy életem, miért jelentetted számomra a végzetet,
Az első, és egyben az utolsó szerelmet?!
Μα εσύ με πλήγωσες
Εσύ με σκότωσες
Με του Ιούδα το φιλί με πρόδωσες
Πρώτα μ' ανάστησες κι ύστερα μ' έσβησες
Και με τη στάχτη μου το τέλος έγραψες.
De te megsebeztél,
Szinte kivégeztél
És mint Júdás a csókjával, elárultál
Először feltámasztottál engem, majd elpusztítottál
És a hamvaimmal írtad fel azt, hogy "VÉGE MÁR"...!
Κι είπες πως έκλαψες
És azt is mondtad, hogy sírtál...
Πικρό παράπονο μου βγαίνει
Που τώρα τίποτα δεν μένει
Απ όσα έκανα για σένα
Και ξέχασα εμένα
Kiszakad belőlem a panaszkiáltás,
Hogy most semmi sem maradt már
Mindabból, amit érted tettem
És magamról megfeledkeztem
Ήσουν για μένα άνοιξη κι ελπίδα
Στεγνό λιμάνι στην καταιγίδα
Γιατί ζωή μου ήσουν μοιραία
Η πρώτη αγάπη κι η τελευταία
Te jelentetted számomra a tavaszt, és a reményt,
A száraz kikötőt a viharban...
Édes egy életem, miért jelentetted számomra a végzetet,
Az első, és egyben az utolsó szerelmet?!
Στίχοι: Γιώργος Θεοφάνους
Μουσική: Γιώργος Θεοφάνους
Πρώτη εκτέλεση: Αντώνης Ρέμος
Σ' εκδικήθηκα
Ούτε μια φορά απόψε δεν σε θυμήθηκα
Τ' όνομα σου να το συλλαβίσω αρνήθηκα όπως παλιά
Bosszút áltam rajtad ám!
Máma, egyszer sem gondoltam reád
A nevedet sem szótagolom folyton, ahogy hajdanán
Σ' εκδικήθηκα
Και τα φώτα έσβησα μα δε φοβήθηκα
Ούτε με το μαξιλάρι σου κοιμήθηκα αγκαλιά
Bosszút áltam rajtad ám!
A fényeket is leoltottam, de nem rettegtem tovább
Karjaimban, még alvás közben sem szorongattam a párnád
Δεν έχω τίποτα να θυμάμαι, τίποτα να μισώ,
τίποτα ν' αγαπάω, για τίποτα να ζω
Δεν έχω τίποτα να θυμάμαι, τίποτα να μισώ,
τίποτα ν' αγαπάω, για τίποτα να ζω
Nincs mire emlékeznem már, nincs mit gyűlöljek,
nincs semmi, amit szeretnem kellene, vagy amiért élnem...
Nincs semmi amire emlékeznem kell, nincs mit gyűlöljek,
nincs semmi, amit szeretnem kellene, vagy amiért élnem…
Σ' εκδικήθηκα τον εαυτό μου σκότωσα μα σ' εκδικήθηκα
τον εαυτό μου σκότωσα μα σ' εκδικήθηκα
Bosszút álltam rajtad, magamat elpusztítottam, de rajtad bosszút álltam
magamat elpusztítottam, de rajtad bosszút álltam
Σ' εκδικήθηκα
Ούτε πάνω απ' το τηλέφωνο δεν στήθηκα
Ούτε από τα συγγνώμη σου κρατήθηκα,
λόγια φτηνά
Bosszút áltam rajtad,
A telefon felett sem virrasztottam
Még a bocsánatkéréseid is kiálltam,
olcsó szavak...
Σ' εκδικήθηκα
Δεν μου λείπει τώρα ότι κι αν στερήθηκα
Για όσα έχασα για πάντα δε λυπήθηκα,
ειλικρινά
Bosszút áltam rajtad,
Akár miért is sopánkodtam, most már nem hiányzik számomra
Bármit is vesztettem el végleg, rajta nem sajnálkoztam;
de tényleg…!
Δεν έχω τίποτα να θυμάμαι, τίποτα να μισώ,
τίποτα ν' αγαπάω, για τίποτα να ζω
Δεν έχω τίποτα να θυμάμαι, τίποτα να μισώ,
τίποτα ν' αγαπάω, για τίποτα να ζω
Nincs mire emlékeznem már, nincs mit gyűlöljek!
Nincs semmi, amit szeretnem kellene, vagy amiért élnem...
Nincs semmi amire emlékeznem kell, nincs mit gyűlöljek!
Nincs semmi, amit szeretnem kellene, vagy amiért élnem…
Σ' εκδικήθηκα τον εαυτό μου σκότωσα μα σ' εκδικήθηκα
τον εαυτό μου σκότωσα μα σ' εκδικήθηκα
Bosszút áltam rajtad, elpusztítottam magam, de bosszút álltam!
Magamat megöltem, de rajtad bosszút álltam
Σ' εκδικήθηκα τον εαυτό μου σκότωσα μα σ' εκδικήθηκα
τον εαυτό μου σκότωσα μα σ' εκδικήθηκα
Κι από τις στάχτες μου εγώ ξαναγεννήθηκα
Bosszút áltam rajtad, elpusztítottam magam, de bosszút álltam!
Megöltem magam, de rajtad bosszút álltam,
És a hamvaimból, én újá születtem!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2010-11-12 20:07:13), összesen 9 alkalommal
Nincs beírva úticél.
Válasz a #118286. hsz-ra
