Στίχοι: Άντζυ Σαμίου
Μουσική: Κώστας Μηλιωτάκης
Πρώτη εκτέλεση: Άντζυ Σαμίου
Φορεμένο ρουχαλάκι με πετάς,
στο κορμάκι σου δε θες να με φοράς.
Σαν κλωστούλα με ξηλώνεις,
με πονάς και με πληγώνεις,
σαν βροχή με μαστιγώνεις,
μου γελάς και μ' αποθεώνεις,
μα, μα:
Ahogy a levetett ruhácskát, úgy dobsz el engem
nem akarsz viselni a kis testeden
Mint a cérnát, úgy tépsz le
fájdalmat okozol és megsebzed szívemet
mint a zápor, korbácsolsz meg engem
nevetsz közben rám és istenítesz
de, no de...
Το ζητιανάκι σου δε θα γίνω
και δίχως όνειρα δε θα μείνω.
Το ζητιανάκι σου δε θα γίνω,
ο πονοκέφαλός σου θα μείνω.
Εγώ, μόνο εγώ.
A kis koldusoddá nem válok
és álmok nélkül nem maradok
a kis koldusod nem leszek ám,
a fejfájásod leszek én majd
Én, csak egyedül én...
Σαν παλιά φωτογραφία με πετάς
και δε ντρέπεσαι καθόλου, δεν πονάς.
Δε μ' ακούς, δε με κοιτάζεις
και στρατόπεδο αλλάζεις,
σαν χαρτί με κομματιάζεις,
σ' αγαπώ και πού με βάζεις,
μα, μα:
Mint a régi fényképeket, úgy dobsz ki engem
és egyáltalán nem szégyelled magad, nem fáj ez neked
Nem hallgatsz meg, s rám sem nézel
megváltoztál és magadat tábornoknak érzed
mint a papírt, úgy szaggatsz szét engem
de bárhova is teszel engem, akkor is szeretlek téged
de, no de...
Το ζητιανάκι σου δε θα γίνω
και δίχως όνειρα δε θα μείνω.
Το ζητιανάκι σου δε θα γίνω,
ο πονοκέφαλός σου θα μείνω.
Εγώ, μόνο εγώ
A kis koldusoddá nem válok
és álmok nélkül nem maradok
a kis koldusod nem leszek ám,
a fejfájásod leszek én majd
Én, csak egyedül én...
Ιδανικές φωνές κι αγαπημένες
εκείνων που πέθαναν, ή εκείνων που είναι
για μας χαμένοι σαν τους πεθαμένους.
Eszményi, és imádott hangjai
azoknak, kik meghaltak, vagy akik úgy
eltüntek, elvesztek számunkra, mint a holtak
Κάποτε μες στα όνειρά μας ομιλούνε·
κάποτε μες στην σκέψι τες ακούει το μυαλό.
Olykor az álmainkban szólnak hozzánk,
ám néha a gondolatainkban hallja meg az elménk.
Και με τον ήχο των για μια στιγμή επιστρέφουν
ήχοι από την πρώτη ποίηση της ζωής μας -
σα μουσική, την νύχτα, μακρυνή, που σβύνει.
És a hanggjaikkal, egy pillanatra visszatérnek
hangok, életünk elsõ költeményeibõl, verseibõl -
mint valami zene, az éjben, oly távoli, s amely lassan elhal, elenyész.
Τιμή σ' εκείνους όπου στην ζωή των / Tiszteld őket, kik azért élnek itt lent,
ώρισαν και φυλάγουν Θερμοπύλες. / hogy megvédjék Thermopíléjüket.
Ποτέ από το χρέος μη κινούντες· / Nem tágítanak a kötelességtől,
δίκαιοι κ' ίσοι σ' όλες των τες πράξεις, / minden dolgukban derekak s kitartók,
αλλά με λύπη κιόλας κ' ευσπλαχνία· / de értik azt is, mi az irgalom.
γενναίοι οσάκις είναι πλούσιοι, κι όταν / Nagylelkűek, ha gazdagok és hogyha
είναι πτωχοί, πάλ' εις μικρόν γενναίοι, / szegények, akkor is segítőkészek,
πάλι συντρέχοντες όσο μπορούνε· / s adakoznak tehetségük felett.
πάντοτε την αλήθεια ομιλούντες, / Az igazságot mindenkor kimondják,
πλην χωρίς μίσος για τους ψευδομένους. / s mégsem gyűlölik a hazugokat.
Και περισσότερη τιμή τους πρέπει / Még több tisztelet jár azoknak, kik
όταν προβλέπουν (και πολλοί προβλέπουν) / előre látják – s ezt sokan teszik –,
πως ο Εφιάλτης θα φανεί στο τέλος, / hogy Ephiáltész megjelenik végül
κ' οι Μήδοι επί τέλους θα διαβούνε. / és Thermopíle mindig elesik.
--------------------------------------------------------
Tisztelet azoknak, akik életükben
Érettek, és őrzik a termopilákat.
Soha nem mozdul el az adósságtól;
igazságos és egyenlő minden cselekedetükben,
hanem szomorúsággal és együttérzéssel is;
bátrak, amikor gazdagok, és mikor
Szegények, mégis bátrak a maguk kis módján,
újra együtt futnak, amennyit csak tudnak;
mindig igazat mond,
de a hazugok iránti gyűlölet nélkül.
És több tiszteletet érdemelnek
amikor jósolnak (és sokan jósolnak)
hogy a Rémálom a végén megjelenik,
és a médek végre átmennek.
Karvelas Nikos:
Καλοκαιρινές διακοπές - Nyári vakáció...
Στίχοι: Νίκος Καρβέλας
Μουσική: Νίκος Καρβέλας
Πρώτη εκτέλεση: Νίκος Καρβέλας
Θυμήσου τα καλοκαίρια εκείνο τον καιρό
με την παρέα στο Φάληρο το παλιό,
Στον Μπάτη όλοι μαζευόμαστε,
για μπάνιο τα πρωινά,
στην Αμφιτρύτη και στον Άδωνη
το βράδυ σινεμά.
Emlékezz a nyarakra, arra az idõre, amikor
a barátokkal az öreg " Φάληρο "-n,
"Μπάτης"-nál mindannyian összegyültünk,
reggelente, hogy a tengerben fürödjünk,
"Αμφιτρύτη"-nél és " Αδωνης"-nál
pedig az esti mozi, hogy filmet nézzünk
Καλοκαιρινές διακοπές για πάντα
Καλοκαιρινές διακοπές για πάντα
Nyári vakáció mindörökre,
nyári vakáció mindörökre...
Με κάτι άλλες παρέες είχαμε διαφορές,
και στον Απόλλωνα απ' έξω πέφτανε καρπαζιές,
μα το βραδάκι όλοι στο Sweet Home
με τα κορίτσια αγκαλιά
κάποιο παρτάκι κανονίζαμε μετά το σινεμά.
Más társasággal vitáink voltak, nem egyeztünk
és pofonok is csattantak el, az " Απόλλωνας" -on kívül
de estefelé mindenki ment haza
"édes otthon", a lányokkal összebújva
hogy a mozi után egy kis bulit rendeztünk
Καλοκαιρινές διακοπές για πάντα
Καλοκαιρινές διακοπές για πάντα
Nyári vakáció mindörökre,
nyári vakáció mindörökre...
Τώρα η παρέα του Φαλήρου ανήκει στο παρελθόν,
η Αμφιτρύτη και ο Άδωνης είναι μπετόν,
Στο Μπάτη απ' έξω γράφει : προσοχή, μολυσμένα νερά, α-α-α
και δεν υπάρχει τίποτα να μας θυμίζει πια-α-α
A " Φάληρο "-i csapat már a múlté
az " Αμφιτρύτη " és az " Άδωνης " is csak beton már, tönkre ment
a " Μπάτης "-ra is kívülrõl az van írva: vigyázat, a víz szennyezett!
és semmi nincs már, ami minket emlékeztetne...
Onar / Όναρ:
Πέτα με ψηλά - Lökj, Repíts a magasba...
Αν νοιώθεις πως αργεί να ξημερώσει πάλι
Αν τρέχεις να προλάβεις μια καινούρια μάχη
Θα 'μαι εδώ το χέρι αν θες να σου κρατήσω
Θα 'μαι εδώ στα όνειρά σου να σε συναντήσω
Ha úgy érzed, hogy a virradat ismét várat magára,
vagy, ha sietsz, hogy odaérhess még egy újabb csatára...
Én itt leszek, ha azt kívánod, hogy tartsam a kezed,
Itt leszek az álmaidban, hogy találkozzak veled!
Πέτα με ψηλά δώσ' μου φτερά να σ' ακολουθήσω
Πάρε με μακριά δώσ' μου φτερά να σε ξαναβρώ
Lökj a magasba engem, repíts, adj nékem szárnyakat, hogy követhesselek
Ragadj el engem messzire, és adj szárnyakat, hogy újra meglelhesselek!
Αν βλέπεις γκρίζα σύννεφα να σε τυλίγουν
Αν έχεις χίλια κύματα για να σε πνίγουν
Θα 'μαι εδώ το χέρι αν θες να σου κρατήσω
Θα 'μαι εδώ στα όνειρά σου να σε συναντήσω
Hogyha szürke fellegeket látsz, melyek körbe vesznek, elborítanak téged,
Ha ezer hullám jön feléd, hogy megfojtson, és legyen mostmár véged
Én itt leszek, ha azt kívánod, hogy tartsam a kezed,
Itt leszek az álmaidban, hogy találkozzak veled!
Πέτα με ψηλά δώσ' μου φτερά να σ' ακολουθήσω
πάρε με μακριά δώσ' μου φτερά να σε ξαναβρώ
Lökj a magasba engem, repíts, adj nékem szárnyakat, követhesselek
Ragadj el engem messzire, és adj szárnyakat, hogy újra meglelhesselek!
Μη φεύγεις- Mí Fevgisz /
/ Ne menj el! - Don't go away!
Στίχοι: Τάκης Παρισσινός
Μουσική: Λάκης Καρνέζης
Πρώτη εκτέλεση: Βούλα Γεωργούτη
Άλλες ερμηνείες: Παίδες εν τάξει || Έλενα Παπαρίζου
Σαν μου 'πες θα φύγω αγάπη γλυκειά,
σκοτείνιασ' η μέρα
Ανάμνηση αν μείνει η στερνή μου χαρά,
καρδιά έγινε πέτρα Szán mu 'pesz thá fígo agápi glikjá,
szkotínjasz' í méra
Anámniszi án míni í sztérni mu hará,
kardjá éjine pétra
Amint kimondtad: "- Indulok, édes kedveském!" -
- elsötétült elöttem az ég...!
Nohát, csak emléknek maradt boldogságom - szegény -,
és megdermedt e szív, átváltozott kõvé...! When you told me you would leave me, sweet love
the day got dark.
If the only joy left to me is a memory
My heart will turn into stone.
Η μοίρα σε παίρνει μακρυά μου,
σε σέρνει σ'αυτή τη ζωή
Κι εγώ μ' ένα δάκρυ αγάπη σου λέω,
σαν σε προσευχή I míra sze pérni makriá mu,
sze szérni sz'aftí ti zoí
Ki ego m' ena dákri agápi szu léo,
szán sze proszefhí
Távolragad a sors tõlem, téged
messze magával sodor az élet...
S én, egy könnycseppel a szememben skándálom:
- "Szerelmem...!" -, mint valami imádságot: The destiny takes you away from me,
It pushes you into this life.
And me in tears, telling you, my love
like in a prayer
Μη φεύγεις,
τα χέρια σου κράτα σφιχτά και χτυπά τη μοίρα,
Μη φεύγεις
γιατί αύριο θα είν' αργά να διώξεις την πίκρα Mí févgisz,
tá hérja szu kráta szfihtá ke htípa ti míra,
Mí févjisz
jatí ávrio thá íne argá ná djókszisz tín píkra
"-...Ne menj el!
Szorítsd össze a két kezed, és kûzdj a végzet ellen!
Ne menj el,
mert holnap már késõ lesz, hogy elûzd a keserûséget!" Don't go away!
hold my hands tight and hit the destiny
Don't go away!
Because tomorrow it will be too late to throw away the sorrow.
Η αγάπη βαθιά μας
με δάκρυα κι αίμα έχει ποτιστεί
Κι αν φύγεις για πες μου
στον κόσμο ποια αγάπη μπορεί να σωθεί I agápi vathjá masz
me dákria ki éma éhi potisztí
Ki án fígisz já pesz mu
szton kozmo pjá agápi borí ná szothí
"- Átitatódott a szerelmünk mélyen;
sok könnyel, és vérrel...
S ha már elmész, azt az egyet mondd meg nékem:"
a világon, van-e olyan szerelem, mely még menekvést nyer? Our love is so deep,
with tears and blood it has been watered.
And if you leave, tell me,
which love in the world can be rescued.
Μη φεύγεις,
τα χέρια σου κράτα σφιχτά και χτυπά τη μοίρα,
Μη φεύγεις
γιατί αύριο θα είν' αργά να διώξεις την πίκρα Mí févgisz,
tá hérja szu kráta szfihtá ke htípa ti míra,
Mí févjisz
jatí ávrio thá íne argá ná djókszisz tín píkra
"-...Ne menj el,
Szorítsd össze a két kezed, és kûzdj a végzet ellen!
Ne menj el,
mert holnap már késõ lesz, hogy elûzd a keserûséget!" Don't go away!
hold my hands tight and hit the destiny
Don't go away!
Because tomorrow it will be too late to throw away the sorrow.
Η μοίρα σε παίρνει μακρυά μου,
σε σέρνει σ'αυτή τη ζωή
Κι εγώ μ' ένα δάκρυ αγάπη σου λέω,
σαν σε προσευχή I míra sze pérni makriá mu,
sze szérni sz'aftí ti zoí
Ki ego m' ena dákri agápi szu léo,
szán sze proszefhí
Távolragad a sors tõlem, téged
messze magával sodor az élet...
S én, egy könnycseppel a szememben skándálom:
- "Szerelmem...!" -, mint valami imádságot: The destiny takes you away from me,
It pushes you into this life.
And me in tears, telling you, my love
like in a prayer
Μη φεύγεις,
τα χέρια σου κράτα σφιχτά και χτυπά τη μοίρα,
Μη φεύγεις
γιατί αύριο θα είν' αργά να διώξεις την πίκρα Mí févgisz,
tá hérja szu kráta szfihtá ke htípa ti míra,
Mí févjisz
jatí ávrio thá íne argá ná djókszisz tín píkra
"-...Ne menj el!
Szorítsd össze a két kezed, és kûzdj a végzet ellen!
Ne menj el,
mert holnap már késõ lesz, hogy elûzd a keserûséget!" Don't go away!
hold my hands tight and hit the destiny
Don't go away!
Because tomorrow it will be too late to throw away the sorrow.
Η αγάπη βαθιά μας
με δάκρυα κι αίμα έχει ποτιστεί
Κι αν φύγεις για πες μου
στον κόσμο ποια αγάπη μπορεί να σωθεί I agápi vathjá masz
me dákria ki éma éhi potisztí
Ki án fígisz já pesz mu
szton kozmo pjá agápi borí ná szothí
"- Átitatódott a szerelmünk mélyen;
sok könnyel, és vérrel...
S ha már elmész, azt az egyet mondd meg nékem:"
a világon, van-e olyan szerelem, mely még menekvést nyer? Our love is so deep,
with tears and blood it has been watered.
And if you leave, tell me,
which love in the world can be rescued.
Μη φεύγεις,
τα χέρια σου κράτα σφιχτά και χτυπά τη μοίρα,
Μη φεύγεις
γιατί αύριο θα είν' αργά να διώξεις την πίκρα Mí févgisz,
tá hérja szu kráta szfihtá ke htípa ti míra,
Mí févjisz
jatí ávrio thá íne argá ná djókszisz tín píkra
"-...Ne menj el!
Szorítsd össze a két kezed, és kûzdj a végzet ellen!
Ne menj el,
mert holnap már késõ lesz, hogy elûzd a keserûséget!" Don't go away!
hold my hands tight and hit the destiny
Don't go away!
Because tomorrow it will be too late to throw away the sorrow.
Στίχοι: Μη διαθέσιμο
Μουσική: Μη διαθέσιμο
Πρώτη εκτέλεση: Παίδες εν τάξει
Σ’ ένα όνειρο γλυκό μου 'πες να σε αγαπώ
μου 'δωσες ένα φιλί σε 'κανα πριγκίπισσα
Μα πριν έρθει η αυγή ήρθες και με ξύπνησες
κι όσα ονειρεύτηκα πίσω μου τα ζήτησες
S'ena óniro glikó mú'pes na se agapó
mu'doses ena filí se'kana prinkipissa
Má prin erthi í avgíírthes ke me ksipnises
ki ósa onireftika píso mu tá zítises
Egyik álmomban azt mondtad kedvesem, hogy szeresselek
Csókot is adtál, és én Hercegnõvé emeltelek!
Ám, még ki sem hajnalodott, rámtörtél, és felébresztettél
S amit rólad álmodtam, mindent visszaköveteltél
Refren:
Κι έμεινα παιδί μικρό
να κοιτώ τον ουρανό
Αστεράκι φωτεινό
δε σε φτάνω και πονώ
Refren:
Ki emina pedi mikró
na kitó ton uranó
Ásteráki fotinó de se ftáno ke ponó
S úgy maradtam. Kisgyermekként.
Csak, hogy lentrõl bámulhassam a kék éget
Fényes csillagocska, sosem érhetlek el téged,
s emiatt a fájdalom is cudarul éget..!
Κι έπεσα να κοιμηθώ μήπως και ονειρευτώ
πως τα αστέρια άφησες και ξαναγύρισες
Δε σε βρήκα πουθενά κι ήθελα να 'ρθω ψηλά
μα στο όνειρο αυτό μου 'χες κόψει τα φτερά
Ki epesa ná kimithó, mípos ke onirevftó
pos tá astéria áfises ke ksanajírises
De se vríka puthená ki íthela ná'rtho psilá
má stoóniro aftó mu'hes kópsi tá fterá
Így, ismét végighevertem az ágyon, hátha újra értem jön az álom;
s amiben - otthagytad a csillagokat - látom, és visszatérve, te leszel a párom!
De sehol sem leltelek, pedig ám, fent is kerestelek
volna, ha a szárnyaimat az álomban; le nem vágtad volna!
Refren:
Κι έμεινα παιδί μικρό...
Refren:
Ki emina pedi mikró...
S úgy maradtam. Kisgyermekként...
Αστεράκι φωτεινό
δε σε φτάνω και πονώ
Ásteráki fotinó de se ftáno ke ponó
Fényes csillagocska, sosem érhetlek el téged,
s emiatt a fájdalom is cudarul éget..!
---------------------------------------------
No, sikerült néhány számot lefordítani, mielõtt eltûnök innen...
...de csak egy hétre... https://www.hellasz.hu/forum/viewtopic.php?p=55904#55904
Στίχοι: Μη διαθέσιμο
Μουσική: Μη διαθέσιμο
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Σαμπάνης & Χρήστος Δάντης ( Ντουέτο )
Μοιρασιά
δώσ΄τα όλα σου τα πλούτη
για την αγάπη ετούτη
Μοιρασιά
Osztozkodás!
Minden vagyonodat, kincsedet
ezért a szerelemért, add nekem!
Osztozkodás!
Μια γυναίκα αγαπάμε
στον γκρεμό της περπατάμε
τελικά
θα καούμε στην ίδια φωτιά
Egy nõbe szerelmesedtünk,
az Õ végzete felé megyünk
mind a ketten! Hogy végül,
együtt, egyazon tûzben égjünk!
Μοιρασιά
να τρελαίνει και τους δύο
να το βλέπει σαν αστείο
να γελά
Felesben..?!!
Hogy mindkettõnket megõrjítsen,
Õ meg nézze, és mint egy hülye viccen
nevessen?!
Δια τρία η ουσία
τι παράξενη ιστορία
μοναξιά
θα μας κάψει στην ίδια
φωτιά
Mindhármunknak egy a lényeg;-
- milyen furcsa egy történet -
Α magány!
Ugyanaz a tûz éget
mindannyiunkat át...!
Δεν έχει καρδιά
για μας δεν πονά
δεν μας αξίζει
Szívtelen tán.
De ha van is, nem értünk fáj
Meg sem érdemel minket hát!
Σ΄αγάπες πολλές
παιδεύει ζωές
κι όμως φωτίζει
τον κόσμο από ΄δω σαν περνάει
και ανθίζει η γη που πατάει
A sok szereleme közt
mennyi életet megdönt!
És mégis dõl belõle a fénysugár,
bevilágít mindent, mikor épp erre jár,
és lépte után, a földbõl kibújik a sok virág!
Μοιρασιά
δύο φίλους να χωρίζει
τη ζωή τους να ορίζει
σοβαρά
Osztozkodás!
Elválasztja egymástól a jóbarátokat
Sorsukat szabja, életüket határozza
csúnyán, igazán
Να γινόταν
να διαλέξεις την αγάπη μου
ν΄αντέξεις τα φιλιά
Να καείς μόνο εσύ στη φωτιά
Να καείς μόνο εσύ στη φωτιά
Bárcsak az lenne;
Te választanád a szerelmem,
s a csókjait úgy viselnéd el,
hogy a tûzben egyedül csak te égj meg,
hogy a tûzben egymagad égj el!
Δεν έχει καρδιά
για μας δεν πονά
δεν μας αξίζει
Szívtelen tán.
De ha van is, nem értünk fáj
Meg sem érdemel minket hát!
Σ΄αγάπες πολλές
παιδεύει ζωές
κι όμως φωτίζει
τον κόσμο από ΄δω σαν περνάει
και ανθίζει η γη που πατάει
A sok szereleme közt,
hány életet pusztít, megdönt!
És mégis dõl belõle a fénysugár,
Mindent bevilágít, mikor épp erre jár,
és lépte után, a földbõl kibújik a sok virág!
Άσε με να έρθω πίσω στο μεγάλο καλοκαίρι
μία λέξη σου μονάχα φτάνει πίσω να με φέρει
Δεν πιστεύω ό,τι κι αν είπα, τίποτα πια δε θυμάμαι
μια εικόνα στο μυαλό μου όσο μακριά και να `μαι.
Στην άμμο μαζί κυλάμε
μου λες θα χαθούν
χειμώνες που δεν περνάνε
και καλοκαίρια που γελούν.
Πέταξα όλα τα ρούχα, πούλησα ό,τι είχα κι άλλο
αύριο γυρίζω πίσω με το πρώτο αεροπλάνο
Ξέχασε ό,τι κι αν είπα κι ένα μοναχά να ξέρεις
πως για μένα είσαι πάντα το μεγάλο καλοκαίρι.
Στην άμμο μαζί κυλάμε
μου λες θα χαθούν
χειμώνες που δεν περνάνε
και καλοκαίρια που γελούν.
------------------------------------------------
Hadd térjek vissza a nagy nyárhoz
Csak egy szavad elég ahhoz, hogy visszahozz.
Nem hiszek el semmit, amit mondtam, már nem emlékszem semmire
egy kép az elmémben, akármilyen távol is vagyok.
Együtt gurulunk a homokban
Azt mondod, hogy eltűnnek.
soha el nem múló telek
és nevető nyarak.
Kidobtam az összes ruhámat, eladtam mindent, amim volt, és még sok mást
Holnap megyek vissza az első géppel.
Felejtsd el, amit mondtam, csak egy dolgot tudj meg.
hogy számomra mindig te vagy a nagy nyár.
Együtt gurulunk a homokban
Azt mondod, hogy eltűnnek.
soha el nem múló telek
és nevető nyarak.
Στίχοι: Νίκος Καρβέλας
Μουσική: Νίκος Καρβέλας
Πρώτη εκτέλεση: Σάκης Ρουβάς
Πίσω απ' τα φλερτ και τα αστεία
κρύβω της ζωής μου την ανία
μέσα σε ουίσκι και δουλειές
πνίγονται του φόβου μου οι κραυγές
A flörtölések és tréfálkozások mögé
Próbálom elrejteni életem kedvtelenségét
A whiskey-be és mindenféle munkába
Fojtódnak el félelmeim sok üvöltése, kiáltása
Μέσα σε καπνούς και σε βιβλία
ψάχνω για να βρω μια ισορροπία
κάτω από ύμνους και βρισιές
κρύβω του έρωτά μου τις ουλές
Füst és könyvek közé temetkezve itt,
Próbálom az egyensúlyt meglelni, megteremteni,
A fohászok és az átokok nyomása alatt is
Igyekszem leplezni szerelmem sebhelyeinek nyomdokait
Δε θα σε ξεχάσω
δε θα σε ξεχάσω
δε θα σε ξεχάσω
δε θα σε ξεχάσω
ποτέ
Nem felejtelek el
Nem felejtelek el
Nem felejtelek el
Nem felejtelek el
Soha…
Πιο πέρα κι απ' το θάνατο
το ξέρω πως θα σ' αγαπώ
κι απ' τη δική μου τη ζωή
μετράει η δική σου πιο πολύ
για μένα
A halál után, s azon túl is
Tudom, hogy szeretni foglak!
Többet ér, sõt még az életemnél is fontosabb
A te életed, százszorta, ezerszer is jobban!
Számomra.…
--------------------------------------------------------------------
I won't forget you/ Nem felejtelek el
Behind flirting and joking
I'm hiding the boredom of my life
in whiskey and business
the cries of my fear are drowning
A jópofáskodások és tréfálkozások mögött
Próbálom elrejteni életem unalmát
Egy pohár whiskey-vel és melóval
De a sírás fojtogat
Surrounded by smoke and books
I'm seeking to find balance
underneath hymns and curses
I'm hiding the scars of my love
Körbevesz a füst és könyvek
Próbálom megtalálni az egyensúlyt
A fohász és átok között
Elrejtem szívem sebeit
I won't forget you
I won't forget you
I won't forget you
I won't forget you
ever
Nem felejtelek el
Nem felejtelek el
Nem felejtelek el
Nem felejtelek el
Soha…
Even beyond death
I know I will love you
even more than my own life
it's your life that counts
for me
Még a halálon túl is
Tudom, szeretni foglak
Még az én életem után is
Csak a te életed számít
Nekem…
No még egy nóta a nyárról... (Nehogy CSAK a NAGY SZTÁR-okkal álmodjunk! )
Én szeretem az ilyen kedves bájos elõadókat is... mégha névtelenek is (és el is rejtik magukat,
meg a bal kacsójukat a kamera elõl, nehogy véletlenül lelessük az akkordokat...)
...τραγουδάω πολύ και συχνά, κυρίως τους καλοκαιρινούς μήνες, στα βουνά και τα λαγκάδια, σε παραλίες και ποτάμια, με παρέα ή και μόνη.
για την πλάκα μου παίζω, γι' αυτό συγχωρέστε μου τα φάλτσα, τα λάθη και τις λοιπές ατέλειες.
δεχόμεθα και παραγγελιές
Azaz: "... gyakran, és sokat énekelgetek, fõleg a nyári hónapokon, a hegyek közt és a kanyonokban, tengerparokon, és folyók mellett, társasággal, vagy csak magamban...
Bocsássatok meg azért, hogy csak úgy, poénból, jókedvemben játszom... meg az esetleges hibákért, hamis hangokért, egyébb hiányosságolért...!"
Ugyanez, a profi (eredeti), elõadóval...
(nekem a fenti leányzó - a hiányosságaival, vagy anélkül -,
mégis SOKKAL kedvesebb!!! ) Párá pám páám...!!!
Στίχοι: Φοίβος Δεληβοριάς
Μουσική: Φοίβος Δεληβοριάς
Πρώτη εκτέλεση: Φοίβος Δεληβοριάς
Το καλοκαίρι θα ‘ρθει και θα πάρει κι εσένα μαζί
Στην ομορφιά του θα γίνεις χαζούλα όπως ήσουν μικρή
Θα μας γυρίζεις την πλάτη σου ανοίγοντας το παρεό
Να σε κοιτάξει ο ήλιος – Να σε κοιτάξει ο ήλιος
Θα σαι για λίγο το αίνιγμα που δεν θα λύσει κανείς
Θα σε φυλάει από γύρω στρατός σπαστικοί συγγενείς
Θα μισανοίγεις τα πόδια σου και θα τα κλείνεις ξανά
Κάνοντας πως δε ξέρεις - Κάνοντας πως δε ξέρεις
Κι ύστερα πάλι χειμώνας και χρήμα που μονολογεί
Κι ύστερα πάλι βραδιές με κινέζικο και κομεντί
Κι ύστερα πάλι μου λείπει η αγάπη, μου λείπει η αγάπη, μου λείπει η αγάπη
Και ύστερα πιο δυνατά η μουσική
Κι ύστερα πάλι μου λείπει η αγάπη, μου λείπει η αγάπη, μου λείπει η αγάπη
Και ύστερα πιο χαμηλά η μουσική
Το καλοκαίρι θα ‘ρθει και στη θάλασσα θα επιστραφείς
Μες το βυθό θα προσέχουν οι ιππόκαμποι να μη χαθείς
Κι όταν θα βγάζεις για λίγο σε μια σου βουτιά το μαγιό
Θα ‘σαι στον κόσμο η μόνη - Θα ‘σαι στον κόσμο η μόνη
Θα ‘σαι για λίγο ο έρωτας που δε ζήσει κανείς
Θα ‘σαι το σώμα σου μόνο κι αυτό θα το ξέρουμε εμείς
Που μας γυρίζεις την πλάτη σου πάντα την ίδια στιγμή
Που βασιλεύει ο ήλιος - Που βασιλεύει ο ήλιος
Κι έρχεται πάλι χειμώνας και χρήμα που μονολογεί
Κι έρχονται πάλι βραδιές με κινέζικο και κομεντί
Κι ύστερα πάλι μου λείπει η αγάπη, μου λείπει η αγάπη, μου λείπει η αγάπη
Και ύστερα πιο δυνατά η μουσική
Κι ύστερα πάλι μου λείπει η αγάπη, μου λείπει η αγάπη, μου λείπει η αγάπη
Και ύστερα πιο χαμηλά η μουσική
Κι ύστερα πάλι μου λείπει η αγάπη, μου λείπει η αγάπη, μου λείπει η αγάπη
Και ύστερα πιο δυνατά η μουσική
---------------------------------------------------------------------
Aztán megint a tél és a pénz, ami monológokban beszél
Aztán megint estek kínaival és vígjátékkal
És akkor megint hiányzik a szerelem, hiányzik a szerelem, hiányzik a szerelem
Aztán a zene felerősödik
És akkor megint hiányzik a szerelem, hiányzik a szerelem, hiányzik a szerelem
És akkor a zene halkabb lesz
Jön a nyár, és visszatérsz a tengerhez.
A csikóhalak óvatosak lesznek az alján, hogy ne tévedj el.
És amikor úszás közben egy pillanatra leveszed a fürdőruhát
Egyedül leszel a világban – Egyedül leszel a világban
Egy ideig te leszel az a szerelem, amit senki sem fog átélni.
Egyedül a tested leszel, és ezt mi tudni fogjuk.
Hogy mindig egyszerre fordíts hátat nekünk
Ahol süt a nap – Ahol süt a nap
És újra jön a tél, és a pénz magáért beszél
És itt jönnek az éjszakák a kínaival és a vígjátékkal újra
És akkor megint hiányzik a szerelem, hiányzik a szerelem, hiányzik a szerelem
Aztán a zene felerősödik
És akkor megint hiányzik a szerelem, hiányzik a szerelem, hiányzik a szerelem
És akkor a zene halkabb lesz
Aztán megint hiányzik a szerelem, hiányzik a szerelem, hiányzik a szerelem
Aztán a zene felerősödik
Στίχοι: Αντρέας Μπονάτσος
Μουσική: Αντρέας Μπονάτσος
Πρώτη εκτέλεση: Στέλλα Γεωργιάδου
'Εφυγε και ήμουν μόνη μου
δάκρυα μετρούσε το σεντόνι μου
τώρα γυρίζει πίσω
και μου δίνει ότι του ζητήσω
Elment és én egyedül voltam,
éjszakákon át párnámat telesírtam
de most hozzám visszatér
és azt adja nekem, amit csak kérek tõle
Τώρα μου μιλάει, τώρα με φιλάει
τώρα μου λέει πως τρελά με αγαπάει
τώρα μ' αγκαλιάζει, τα άστρα όλα μου τάζει
τη ζωή μου όλη την αλλάζει, πεθαίνω
Most beszél hozzám, most csókol engem
most azt mondja nekem, hogy õrülten szeret
ölelget most és megígéri még a csillagokat is az égrõl nekem
az egész életemet megváltoztatja, élek - halok érte...
Τώρα μου μιλάει, τώρα με φιλάει
τώρα μου λέει πως τρελά με αγαπάει
τώρα μ' αγκαλιάζει, τα άστρα όλα μου τάζει
τη ζωή μου όλη την αλλάζει, πεθαίνω
Most beszélget velem, most csókol engem
mondja most nekem, hogy õrülten szeret
ölelget most és megigéri még a csillagokat is az égrõl nekem
az egész életemet megváltoztatja, élek - halok érte...
Τότε αδιαφορούσε
απορώ και εγώ πως το μπορούσε
τώρα και τι δεν κάνει
και για μένα τρέχει και δεν φτάνει
Nem törõdött velem akkor
nem értem én sem, hogy volt erre képes
de most, fûhöz - fához kapkod
és mit meg nem tenne értem...
Τώρα μου μιλάει, τώρα με φιλάει
τώρα μου λέει πως τρελά με αγαπάει
τώρα μ' αγκαλιάζει, τα άστρα όλα μου τάζει
τη ζωή μου όλη την αλλάζει, πεθαίνω
Most beszélget velem, most csókol engem
mondja most nekem, hogy õrülten szeret
ölelget most és megigéri még a csillagokat is az égrõl nekem
az egész életemet megváltoztatja, élek - halok érte...
Τώρα μου μιλάει, τώρα με φιλάει
τώρα μου λέει πως τρελά με αγαπάει
τώρα μ' αγκαλιάζει, τα άστρα όλα μου τάζει
τη ζωή μου όλη την αλλάζει, πεθαίνω
Most beszélget velem, most csókol engem
mondja most nekem, hogy õrülten szeret
ölelget most és megigéri még a csillagokat is az égrõl nekem
az egész életemet megváltoztatja, élek - halok érte...
uh uh,
uh uh
(Ξέρω μωρό μου, πως για σένα αδιαφορούσα
πως μακριά σου έφυγα, και αλλά αναζητούσα
Tudom Kicsim, hogy nem törõdtem veled
hogy elhagytalak és újabbakat keresgéltem
τυχαία όμως βρέθηκα, πικρά μετανιωμένος
κι απ' το θεό τις μοναξιάς, ξανά κυνηγημένος
azonban hirtelen, keservesen megbántam mindent
és a magány Istenétõl újra üldözött lettem
καθώς γύρισε ο τροχός, κοντά σου ήρθα πάλι
στην αγκαλιά σου βρέθηκα, και με έπιασε μια ζάλη
amint fordult a kocka, hozzád közel kerültem újra
és meg is szédültem, ahogy magamat karjaidban találtam
και σαν την πρώτη τη φορά, ξανά σε ερωτεύτηκα
και την καινούρια μου ζωή, μαζί σου ονειρεύτηκα)
és mint az elsõ alkalommal, újra belédszerettem
és az új életemet, azt veled együtt álmodtam meg
uh uh,
uh uh 4x
Τώρα μου μιλάει, τώρα με φιλάει
τώρα μου λέει πως τρελά με αγαπάει
τώρα μ' αγκαλιάζει, τα άστρα όλα μου τάζει
τη ζωή μου όλη την αλλάζει, πεθαίνω
Most beszélget velem, most csókol engem
mondja most nekem, hogy õrülten szeret
ölelget most és megigéri még a csillagokat is az égrõl nekem
az egész életemet megváltoztatja, élek - halok érte...
Τώρα μου μιλάει, τώρα μου φιλάει
τώρα μου λέει πως τρελά με αγαπάει
τώρα μ' αγκαλιάζει, τα άστρα όλα μου τάζει
τη ζωή όλη μου την αλλάζει, πεθαίνω
Most beszélget velem, most csókol engem
mondja most nekem, hogy õrülten szeret
ölelget most és megigéri még a csillagokat is az égrõl nekem
az egész életemet megváltoztatja, élek - halok érte...
Μαζί ξανά και τέρμα η μοναξιά
αφήνομαι στα χέρια σου και πάλι
Μαζί ξανά να πέφτουμε στην φωτιά
να πέφτουμε και οι δυο και όπου μας βγάλει
Ismét együtt és vége a magánynak
rádbízom magam és tiéd vagyok újra
Ismét együtt, hogy beleessünk a tûzbe
hogy belezuhanjunk mindketten, akárhova is vezet minket
Κι αυτό το βράδυ θα'ναι δικό μας
για την αγάπη μας και τ' όνειρό μας
Κι αυτό το βράδυ θα 'ναι δικό μας
για την αγάπη μας και τ' όνειρό μας.....
És ez az este, csak a miénk lesz
a szerelmünkért és az álmainkért
És ez az este, majd csak a miénk
a szerelmünkért és az álmainkért.....
Μαζί ξανά και ο χρόνος μας σταματά
στην πιο κρυφή του έρωτα στιγμή μας
Μαζί ξανά να ζούμε πρώτη φορά
το πιο τρελό ταξίδι στη ζωή μας
Újra együtt és az idõ megáll
szerelmünk legtitkosabb pillanatában
Újra együtt, hogy éljünk, mint még sosem
ez a legõrültebb utazás az életünkben
Κι αυτό το βράδυ θα 'ναι δικό μας
για την αγάπη μας και τ' όνειρο μας
Κι αυτό το βράδυ θα 'ναι δικό μας
για την αγάπη μας και τ' όνειρο μας......
És ez az este, csak a miénk lesz
a szerelmünkért és az álmainkért
És ez az este, majd csak a miénk
a szerelmünkért és az álmainkért.....
Για τα φιλιά σου - A csókjaidért... Στίχοι: Σάκης Καντάς
Μουσική: Σάκης Καντάς
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Γιαννιάς
Αν μου φύγεις
κάποιο βράδυ βροχερό
αν ξυπνήσω
πλάι μου και δε σε δω
τι θα κάνω;
θα πεθάνω
θα χαθώ
Ha tõlem elmennél,
valamelyik borús, csapadékos estén...
és ha másnap úgy ébredek fel,
hogy körül nézek, s te nem pihensz mellettem...
Akkor én, mihez fogok kezdeni?
Bele fogok halni,
s örökre oda fogok veszni...!
Για τα φιλιά σου την αγκαλιά σου
που μ' έχουν κλείσει στον ερωτά σου
και με μαγεύουν, με παγιδεύουν
να θέλω μόνο δίπλα σου να ζω
Γι' αυτά τα μάτια και το κορμί σου
όλα τα δίνω να 'μαι μαζί σου
να 'μαι κοντά σου στην αγκαλιά σου
να σ' αγαπώ
A sok csókodért és ölelésedért,
ami rég bezárt már szerelmedbe,
s ami úgy elvarázsol, és csapdába ejt engem,
hogy élni is csak így szeretnék; melletted!
Ezekért a szemekért és a testedért
mindent odaadok, hogy veled legyek!
Hogy csakis a közeledben, a karjaidban lehessek,
és hogy szeresselek!
Αν μου φύγεις
μακριά σου πως θα ζω;
θα μου λείπεις
θα σε ψάχνω, θα πονώ
θα φωνάζω
γύρνα πίσω, σ' αγαπώ
Hogyha elmész tõlem,
hogy élek majd nélküled?
hiányozni fogsz nekem,
folyton csak kereslek majd, és szenvedek
hangosan kiáltozom majd a neved,
hogy térj vissza hozzám, mert szeretlek!
Ez veszettül jó nóta!
