Hûha, egy pár helyre biztosan el szeretnék jutni, ezért most gondolkodhatok rajta.
De ha listámon szerepel a hely, akkor gyönyörû helyre fogtok menni.
És ne foglalkozz azzal, hogy ki mit mond. Irigyek mindig voltak, vannak, lesznek.
Érdekes, hogy én soha ilyesmi miatt nem tudtam senkire se irigykedni.
Persze szokott ilyesmit mondani az ember, ahogy most is mondtam neked Teneriffével kapcsolatban, de ez jófajta irigykedés. Mindenféle rossz érzés nélküli.
Biztosan érted, hogy hogy értem.
"Én biztos, hogy senkire nem tudnék haragudni azért, (ha nekem nem árt vele), hogy hová és mennyit utazik! "
Én ugyanígy vagyok ezzel, sõt örülük, ha valaki valahova eljut, ahova én nem, és engem már az is boldogít, hogyha megnézhetem valakinek a fényképeit stb...De nem vagyunk egyformák. És utálom, hogy ha utazásról van szó, magyar ember elsõ kérdése nem az, hogy mennyi idõre utazol, vagy hol is van az a hely, hanem, hogy mennyibe kerül. Én utálom, ha ez alapján ítélnek, vagy ítélik meg a személyiséged, mert én tudom, hogy én milyen vagyok, miért, mit teszek,.... Azért nagyon szeretem ám a hellaszban, hogy ilyen otthonos, azaz itt szinte mindeki ismer mindenkit és családias a hangulat és ritkák a kötözködések. Más fórumokra ez nem jellemzõ és örülök neki, hogy valami ilyet alktunk itt mind, akik itt tagok vagyunk, ilyen emberit! Bocsánat az offért, de most úgy látszik lelkizõs kedvemben vagyok.
Az utazásról meg majd leírom ide az élményeimet, ha megjöttünk.
Sziasztok! Szia Andi!
Igen, nekem is vannak lelkizõs napjaim, amikor mindig rosszabbul esik, ha valaki megbánt, vagy esetleg jobban örülök, ha más örül. Szóval nem egyformák a napok. De az biztos, hogy a hellasz jó oldal, nagyon szeretem, bár mostanában ritkábban írok, de ez nem azért van, mert nem érdekel már az oldal és Görögország, hanem csak azért, mert nem tudok újat írni, és inkább nézelõdöm, gyûjtöm az infókat, a tapasztalatokat a következõ utazásomhoz.
És örülök, ha Te meg hozod addig is a gyönyörû fotókat, vagy bárki más, mert azokat imádom nézegetni.
Csak pl. van, akiét hiába várjuk (Jox), pedig már megígérte!
Ilyen szemszögbõl még sosem figyeltem az embereket. De az irígyeknek tényleg az az elsõ kérdésük, hogy mennyibe került. Akik szeretnek és örülnek az örömödnek, azok tényleg azt kérdezik, hogy hova és mennyi idõre mész.
A Hellasz.hu az én minden napjaimnak is része kb fél éve. Ha itthon vagyok, nem telik el úgy nap, hogy ne nézzek körül. Megnyugtat, hogy szinte családias a hangulat. Itt nem néz senki lükének, mert rajongunk valamiért, ami mást hidegen hagy. Akik kekeckedni szeretnének, hamar lemorzsolódnak, mert nem találnak partnert a torzsalkodáshoz.
Bár csak a minden napok is ilyen egyszerûek lennének. Akkor senkinek sem kellene szorongani, mert az utazás az egyik szerelme.
Mondjuk én is meg szoktam kérdezni, hogy mennyibe került az út, de esküszöm, hogy nem azért, mert irigykedek. Nekem azért fontos az infó, mert tudni szeretném, hogy egy ilyesmi útra mennyit kellene rászánnom, így lemérhetem, hogy van-e rá esélyem, vagy sem, hogy eljussak ilyen helyekre.
Szóval nem biztos, hogy mindenki rossz értelemben kérdezi meg az árat.
Sziasztok! Engem is érdekel egy-egy utazás ára, de tényleg nem az az elsõ, amit meg szoktam kérdezni. Esetleg késõbb, ha már kimerítettük a többi témát az utazással kapcsolatban. Engem jobban mindig a szállás érdekel, és akkor a neten utána lehet nézni, és akkor ott kiderül az ára is egy-egy útnak.
Az engem is tényleg csak azért érdekel, hogy ha esetleg szeretnék odautazni, akkor mennyibe kerülne! De semmiképp sem azért, hogy irigykedjek. Bár volt már olyan ismerõsöm, aki épp Görögországban volt, és amikor hazajött még azt sem tudta megmondani, hogy melyik üdülõhelyen laktak, és miket láttak? Szóval semmit! Na attól irigyeltem, hogy volt pénze odautazni, mert az olyan ember minek megy oda?!
Nyugodtan fürödhetne akármelyik tóban, vagy akármelyik tengerben is hiszen teljesen mindegy volt neki, csak vásárolgathasson, meg elmondhassa, hogy nyaralni volt!
Szerintem édes mindegy, hogy ezt mikor kérdezi meg az ember, mert kérdezhetem én a beszélgetés végén, akkor is lehet bennem irigység. Vagy az is lehet, hogy már az elején rákérdezek, minden rosszindulat nélkül. Szerintem ennek nincs jelentõsége. A szándék a lényeg.
Ugye, hogy kíváncsi az ember, de ez nem jelent feltétlenül rosszindulatot? Szerintem természetes, hogy ilyesmire is kíváncsiak az emberek, persze ki ezért, ki azért.
Engem tényleg nem az irigykedés vezérel ilyen esetekben.
Nem arról van szó, hogy az elején vagy végén kérdezik-e, hanem arról, hogy csak ezt kérdezik és semmi más nem is érdekli õket. Na, de mindegy, hagyjuk ezt.
Csutek, örülök a kedves szavadinak, és hogy te is jól érzed itt magad. Télen mindig egy kicsit halódik a hellasz, de ez érthetõ is. Nekem minden hónapban ugyanannyit jelent !
Nagyon elkanyarodtunk az eredeti témától, így visszatérnék a fõtémához.
Mi nem megyünk jövõre Görögországba, most már biztos. Arra lyukadtunk ki, hogy (ma lettem 31 éves), hogy 30 és 40 között kell az embernek kihasználnia legjobban a lehetõségeket. Az én idõs embereim között, akiket ápolok, sok van, aki ilyen utazásmegszállott volt, és azt gondolta, majd ha nyugdíjas lesz utazik eleget, de aztán valami közbejött és rokkant lett, nem tudodtt többé. Elvesztek az álmai és az is amiért egy életen át dolgozott. Nem akarom, hogy velem is megtörténjen ugyanez. Azt beszéltük tegnap a párommal, hogy a következõ pár évben megpróbáljuk a legtávolibb álmankat elérni (max. nem lesz még pár évig normális lakásunk, meg új autónk stb...). Görögország nálunk kicsit "aludni megy", vagy csak õszi, második útként jön szóba a köv. években.
Ja, az öreg emberekkel kapcs. Van egy néni, aki rengeteget utazott kb. 50 éves koráig, aztán má nem tudott az egészsége miatt. De a mai napig, (majdnem 90 éves) mindennap emlegeti, de hogy "ott meg ott" milyen szép volt és de "kár, hogy csak diaképeim vannak" - amiket nem tud megnézni.
Nem tudom elképzelmi azt, hogy ha elmegyek egy idegen városba, ott ne nézzek körül. Ha külföldön járok igyekszem minél többet megismerni az országból.
Ha valaki ennyire nem érdeklõdik nyugodtan otthon maradhat. Tegyen ki egy lavór vizet az erkélyére és ott strandoljon. Kár a pénzért, amit a nyaralásra költ.
Csutek, én is ismerek ilyen embereket, akik hazajönnek és megkérdem, hol voltatok pontosan? "válasz: Korfun. kérdés: de hol azon belül. válasz: mit tudom én, ki tudja megjegyezni az ilyen hülye gérég neveket?"
Ettõl nagyon fel tudom húzni magam. Én tíz évre visszamenõleg nem csk azt tudom, hol nyaraltam, még ha kacifántos neve is volt, hanem a kirándulások során érintett falvak nevét is.
Más nyelvet beszélõnek a magyar helység nevek okoznak gondot. Én mégis találkoztam olyan göröggel, aki nagyon szépen ejtette a Hajdúszoboszlót és azt is tudta, hogy fürdõváros.
Akár hova utazom a világban, kell némi fogalmamnak lenni a helyrõl. Utazás elõtt mindig gyûjtöm az infókat az adott helyrõl, az utazás alatt pedig igyekszem bõvíteni az ismereteimet. Szerintem ez a minimum.
Én is úgy vagyok vele, hogy addíg utazom ameddíg az egészségem engedi. Ezért is odázom a lakásfelújítást, mert a kettõre nem futná egyszerre anyagilag. Sajnos én már nem vagyok fiatal, valószínûleg mindannyian a lányaim (vagy fiaim) lehetnétek, és bizony egyre nehezebben mászok meg egy-egy meredekebb valamit, legalább is a régi önmagamhoz képest. Most még azért, ha fárasztóbb is, de mindent megpróbálok megismerni ott ahová utazom. Annak nem látnám értelmét, hogy csak a tengerparton henyéljek. Akkor nyugodtan kimehetnék itthon valamelyik strandra, vagy vízpartra.
Engem is bosszant, ha valaki azt sem tudja merre járt, vagy csak a discókat tudja felsorolni, de a látnivalókról halvány lila fogalma sincs. Sajnos sokan készületlenül mennek nyaralni, mert nem tudják mit is kellene megnézniük, pedig erre fel lehet készülni. Andival azért is készítjük a leírásokat, hogy lehetõleg minden fontos tudnivalót megismertessünk a hellasz.hu-ra látogatóval. Sokkal olcsóbb mint egy utikönyv, és esetenként több, és részletesebb információt is tartalmaz. Ahogy az olvasottsági mutatókat látom, sajnos nem sokan élnek ezzel a lehetõséggel, pedig nagyon hasznos lenne számukra.
Idõnként én is meglepõdök, hogy milyen fiatalok a tagok. Sokan évekkel fiatalabbak mint a fiam. Néha nem is értem, hogy mit keres egy olyan "vén tyúk" az oldalon mint én. De mint már írtam, nagyon jó érzés hasonló gondolkodású emberekkel csacsogni. Az utazási vágy szerencsére független a korunktól.
Anyukám elmúlt 60, de még mindig szeret jönni-menni a nagyvilágban. Tavaly, ha nehezen is, de megmászta az Akropolist. Szerencsére a férjemet is érdekli minden látni való. Szeret a vízparton lenni, de fontos neki, hogy minél több élményben legyen része. A gyermekeinket is ilyennek neveltük. Sok gyerek csak a vízpartra emlékszik a nyaralásból, az enyémek a szebbnél szebb mûemlékekre és a történetükre.
Bocsánat az offért, de most úgy látszik lelkizõs kedvemben vagyok.
