Úgy tudom, ez még hiányzik a gyűjteményetekből - de lehet, hogy csupán én nem voltam elég körültekintő. Mivel ismételten lírikus hangulatban leledzem, így ezt sikerült kihoznom a dalból - talán tükrözi a hangulatom valódiságát egy kicsit...
Egyébként a kinézet, tördelés elég Stratos-féle lett?
Zene, szöveg: Giorgos Moukidis
Első előadó: Peggy Zina
Δίχως λόγο κλαίω και δεν ξέρω τι αισθάνομαι // Dihosz logo kleo ke den kszero ti eszthánome
και δεν ξέρω που θα ήθελα να είμαι // ke den kzeró pú thá íthelá ná íme
ξέρω πως τα πράγματα αλλιώς τ' αντιλαμβάνομαι // Kzero posz tá prágmátá áljósz t'ándílámvánome
κι αγαπάω αυτό που τίποτα δεν είναι // ki'ágápáó áftó pu tipotá den íne
Ok nélkül sírok, s nem tudom, mit érzek
S nem tudom továbbá, hol lennék szívesen
Tudom, másképp értek minden különböző dolgot
S azt szeretem, ki már nem lehet mellettem
Έφυγες και όλα μοιάζουν όνειρο κακό // Efigesz ke ólá mnyázún óniró kako
δεν μπορώ να καταλάβω, μοναχά κοιτώ // de'boro ná kátálávó, monáhá kitó
όσο και να με πειράζει μόνο αυτό θα πω // Oszo ke ná me pirází, móno afto thá po
να προσέχεις, καλή τύχη, σ' αγαπώ // ná proszehhisz, káli tíhhi, sz'ágápó
Elmentél, s így minden egy rossz álomnak tűnik
Nem értek semmit, csak dermedten nézek
Nem baj, hogy eldobtál - hát csak ennyit mondok
Vigyázz magadra, sok szerencsét, de tudd, hogy örökre szeretni foglak Téged
Βλέπω την καρδιά μου που κομμάτια τώρα γίνεται // Vlepo ti'kárd'já mú pú kommát'já torá jínete
και τα χέρια προς το μέρος σου απλώνω // ke tá hherjá prosz to merosz'szú áplónó
νιώθω κάθε μέρα τη ζωή ν' απομακρύνεται // Nyófó káthe merá ti zoí' ná'pómákrínete
και ξανά που σ' αγαπάω μετανιώνω // ke kszáná pu sz'ágápáó, metánnyonó
Nézem, hogy szívem miként hull darabokra
S hogy kezem miként nyújtom még Érted
Érzem, az élet napról napra kietlenebb
Újra és újra megbánom azt, hogy még mindig szeretlek Téged
Έφυγες και όλα μοιάζουν όνειρο κακό // Efigesz ke ólá mnyázún óniró kako
δεν μπορώ να καταλάβω, μοναχά κοιτώ // de'boro ná kátálávó, monáhhá kitó
όσο και να με πειράζει μόνο αυτό θα πω // Oszo ke ná me pirází, móno afto thá po
να προσέχεις, καλή τύχη, σ' αγαπώ... // ná proszehhisz, káli tíhhi, szágápó...
Elmentél, s most minden egy rossz álomnak tűnik
Nem értek semmit, csak dermedten magam elé nézek
Nem baj, hogy eldobtál, ez az egy dolog csak, mit mondhatok
Vigyázz magadra, sok szerencsét, s ne feledd - szeretlek, míg élek...
Ismét találtam egy dalt - nagyjából hasonló hangvétellel mint az eddigiek...
Ezt a refrén első sora is bizonyítja - "Emlékszem arra, mikor a homokba írtuk, hogy "Szeretlek""...
Hát igen... Viszont nem minden szót tudtam kibogarászni, például ez a "Mechete" vagy mi,
még eddig ismeretlen, ráadásul Google fordító sem talál rá megfelelő kifejezést,
így elég kusza lenne, ha szavakat hagynék ki belőle...
Alkalomadtán tudnál készíteni egy abszolut nyerset, hogy rímekbe szedhessem?
Cserébe hamarosan hozok két újabb Zinát!
Στίχοι: Ερμής
Μουσική: Ερμής
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Μάης
Ποτέ στις δύσκολες στιγμές μου δε μου στάθηκες
κι ήθελες πάντα να περνάει το δικό σου
αναρωτιέμαι αν ποτέ σου με αγάπησες
ή για να μ΄έχεις μ΄είχες μόνο στο πλευρό σου
Αυτά τα λόγια μου΄χες πει καθώς με άφηνες
σ΄ένα φθινόπωρο μονάχος να κρυώνω
να χειμωνιάζουμε ξανά μ΄ελπίδες ψεύτικες
που λογαριάζονται τις νύχτες με τον πόνο
Soha nem álltál mellém a nehéz pillanataimban,
És mindig csak a sajátoddal foglalkoztál, hogy kellemesen múljon!
Kíváncsi vagyok, hogy szerettél-e a valaha is engem?
Vagy csak azért voltam a tiéd, hogy legyen valaki az oldaladon?
Ezekkel a szavakkal búcsúztál, amikor elhagytál engem,
Egy hűvös, őszi napon, hogy egyedül dideregjek.
S hogy ismét hamis reményekkel vészeljük át a telet,
Amikért éjszakánként fájdalommal kell megfizetnem
Πάνω στη άμμο σ΄αγαπώ θυμάμαι έγραφες
έκανες όνειρα και μου χαμογελούσες
τώρα το κύμα έχει σβήσει την αγάπη μας
το σ΄αγαπώ μου να τ΄ακούσεις δεν μπορούσες
εγώ στο φώναζα μα εσύ ψηλά πετούσες
A homokra rá, emlékszem: "Szeretlek"-et írtál
Álmokat szőttél, és mosolyogtál reám
Most, a dagály hullámai elmosták szerelmünket
Azt, hogy feléd kiáltom: "Szeretlek!" - nem bírtad hallani se
Én hiába ordítottam, te magasan repültél el
Μου είχες πει πως όλα κάποτε τελειώνουνε
κι ύστερα χάθηκες ξανά απ΄τη ζωή μου
με ένα γεια έτσι απλά μόνο μου μ΄άφησες
και δε λογάριαζες τη λύπη τη δική μου
Δε φταις εσύ μα φταίω εγώ που σε αγάπησα
τώρα πληρώνω όσα τόλμησα να ζήσω
κι απ΄όλα αυτά μία ελπίδα μόνο κράτησα
μία ελπίδα πως θα έρθεις πάλι πίσω
Azt mondtad nekem, hogyvalamikor, minden véget ér...
És aztán az életemből újra, ismét eltüntél.
Egy "helló"-kával, ily egyszerűen elhagytál engem
és nem törődtél az én szomorú fájdalmammal
Nem a te vétked, csupán az én hibám, hogy beléd szeretem
Most megfizetek azért, amit meg mertem élni
Egy reményt, azért megtartottam mindenek felett,
Egy reményt, hogy egyszer vissza fogsz még térni
Πάνω στη άμμο σ΄αγαπώ θυμάμαι έγραφες
έκανες όνειρα και μου χαμογελούσες
τώρα το κύμα έχει σβήσει την αγάπη μας
το σ΄αγαπώ μου να τ΄ακούσεις δεν μπορούσες
εγώ στο φώναζα μα εσύ ψηλά πετούσες
A homokra rá, emlékszem: "Szeretlek"-et írtál
Álmokat szőttél, és mosolyogtál reám
Most, a dagály hullámai elmosták szerelmünket
Amikor feléd kiáltotam: "Szeretlek!" - nem bírtad hallani se
Én ordítottam, de hiába, te magasan repültél el
Legutóbb Stratos szerkesztette (2011-09-12 10:37:48), összesen 4 alkalommal
Zinát ígértem ugyan, de másra futotta... Régóta terveztem megcsinálni, ilyenre sikerült.
Stratos, átnéznéd a szöveget idődhöz mérten, hogy megegyezik-e a fordítás
a szöveg mondanivalójával - esetleg akad valahol saját verzió belőle (akár egy nyers változat)?
Egyébként véleményem szerint az eddigi legborzalmasabb alkotásom, ennyit a hangulat- és ihletváltozásaimról!!!
Engedd meg...
Ím, már tudom, milyen az, ha megőrülök, s félek
S érzem, hogy nem élhetek már tovább
Tőled távol olyan vagyok, mint egy szenvedő kisgyermek
Nem akarok mást, csak egyetlen éjszakát
Tudtam, hogy a szereteted hiánya fog megölni
S hogy a végén mindent elvesztek
Mondd meg, ha még szeretsz, ne hagyj kétségek közt
Máshol jársz, vagy szeretsz-e még engemet?
Engedd, hogy szeresselek, s reménykedjek Benned
Engedd, hogy ismét megpróbáljam Veled
Engedd, hogy a mennybe jussak, engedd, hogy éljek
De legalább azt engedd, hogy szeresselek Téged
Mostmár tudom, hogy a magány is véget érhet egyszer
S most, ha néha éjjel felébredek
Egy kép, mi ezer szót mesél
De azt, hogy visszafordítsam az időt, azt vajon miért nem lehet?
Kérlek engedd, hogy szeresselek Téged
De ne kérd, hogy utam a Tiéddel keresztben vezessen
Hiába keresem a kiutat, sajnos nem találom
Hát engedd, hogy szívem örökké Melletted lehessen
Να 'ξερες πόσο φοβάμαι πως θα τρελαθώ όπου να 'ναι
νιώθω πως δε ζω από καιρό
μακριά σου υποφέρω σαν μικρό παιδί δεν θέλω
μόνη μου τις νύχτες να περνώ
Óh, ha tudnád, attól, hogy megőrülök, mennyire félek,
Így is, már jó ideje úgy érzem, hogy: nem is élek!
Tőled távol olyan vagyok, mint egy szenvedő kisgyermek, s hát
Nem akarom többé átvészelni egyedül az éjszakát!
Να 'ξερες αλήθεια πόσο προτιμώ να σε σκοτώσω
απ' το να σε χάσω οριστικά
πες το αν θες απελπισία ή εμένα ή καμία
ή μαζί μου ή στο πουθενά
Ha igazán tudnád, mennyire inkább megölni szeretnélek,
Minthogy, véglegesen elveszítselek téged!
Valdd meg - kiábrádítóan, ha akarod-; engem szeretsz, vagy mást?
Vagy veled legyek, vagy hulljak a semmibe inkább!?
Άσε με απλά να σ' αγαπώ, άσε μου ελπίδα και Θεό
άσε να νομίζω, άσε με να προσπαθώ
άσε με να έχω ουρανό, άσε με να ζω
άσε με τουλάχιστον απλά να σ' αγαπώ
Engedd, hogy csak egyszerűen szeresselek, hagyj nekem reményt és hitet
Engedd, hogy higgyek, engedd meg nekem, hogy törekedjek!
Engedd, hogy birtokba vegyem az eget, engedd, hogy éljek!
De legalább azt engedd meg nekem, hogy csak úgy: szerethesselek téged!
Να 'ξερες πως μεγαλώνει η μοναξιά και με τελειώνει
που και που τα βράδια με ξυπνά
μια εικόνα χίλιες λέξεις και να θες να επιστρέψεις
δεν υπάρχει δρόμος τώρα πια
Ó, ha tudnád, mennyire elhatalmasodik rajtam a magány, és mennyire megöl engem!
És időről-időre, felriaszt éjszakánként
Egy kép, több ezer szó, és hogy vissza szeretnél térni,
Ám, már nincs többé út, ami visszavezetne
Άσε με απλά να σ' αγαπώ...
Μα δεν ζητάω να σηκώσεις τον δικό μου τον σταυρό
δεν θέλω λύση να μου ψάξεις από το αδιέξοδο να βγω
μόνο άσε με να σ' αγαπάω
Kérlek engedd, hogy téged egyszerűen, csak szeresselek!
Hiszen nem kérem tőled, hogy átemeld magadra az én keresztemet!
Nem kívánom, hogy megoldásokat keress, hogy a zsákutcából kiutat találjak
Csupán annyit engedj, hogy szerethesselek!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2011-09-12 09:50:48), összesen 4 alkalommal
Θέλω και τα παθαίνω / Kívánom, és újra megesik velem
Στίχοι: Φοίβος
Μουσική: Φοίβος
Πρώτη εκτέλεση: Θάνος Πετρέλης
Γι' άλλη μια φορά σε πίστεψα - τι λάθος
Γι' άλλη μια φορά πληγώθηκα - εις βάθος
Γι' άλλη μια φορά δοκίμασα - με σένα
μα το τίμημα ήταν βαρύ - για μένα
Még egyszer hittem neked... - micsoda hiba!
Újra nagyon mély sebet ejtettél rajtam...
Újabb alkalommal próbát tettem - veled
De túl súlyos volt - számomra - az ár, amit megfizettem
Θέλω και τα παθαίνω
συνέχεια τα ίδια λάθη κάνω
μα δε μαθαίνω εγώ ποτέ
Θέλω και τα παθαίνω
αφού με πλήγωσες τι θέλω
και ξαναβγαίνω με σένανε
Kívánom, és hát újra megesik velem
Folyton ugyanazokat a hibákat elkövetem
De én nem tanulok belőlük sosem
Kívánom, és újra megesik velem
Mit akarok azok után, hogy rajtam újra sebet ejtettél,
Miért is járok veled még mindig, újra és újra?
Για όλα φταίει το κεφάλι μου - σου λέω
που έφτασα στο μαύρο χαλί μου - και κλαίω
που το λάθος άνθρωπο αγαπώ - τι κρίμα
κι έγινα στη σχέση πάλι εγώ το θύμα
Mindenért az az okos fejem a hibás - ha mondom!
Hogy egészen mélyre csúsztam - és sírok
Azért, mert téves perszónába szerettem bele - oh, mily szégyen!
És kerültem újra - áldozatként -, ebbe a helyzetbe
Γι' άλλη μια φορά που θύμωσα μαζί μου
που άφησα να ξαναμπείς μεσ΄τη ζωή μου
Άλλη μια φορά που μάσησα το ψέμα
που περίτεχνα σερβίρισες σε μένα
Egy újabb alkalom, hogymal összeveszhettem
Azért, mert ismét hagytam, hogy újra beléphess az életembe
Az összes hazugságot megintcsak bevettem
Amit oly művészi módon tálaltál nekem
Legutóbb Stratos szerkesztette (2011-10-13 08:16:44), összesen 2 alkalommal
Köszi Stratos, hogy feltetted a dalszöveg fordítását!
Mióta rátaláltam erre a dalra, azóta érdekel a szövege, elég velős, pont valami ilyesmire gondoltam....
Stratos: Sejtettem, hogy valami rejtett szándékkal tetted fel a MÁSIK topicba...
Αγαπάω και πονάω / Szerelmes vagyok és szenvedek a fájdalomtól
Στίχοι: Κυριάκος Ντούμος
Μουσική: Γιώργος Παπαδόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Παπαδόπουλος
Δεν μιλάω, αγαπάω και πονάω
απορώ πώς σε αντέχω, πώς κρατάω
εγκλωβίστηκα
Κι όσο βλέπω σοβαρά να κινδυνεύω
πιο πολύ απεγνωσμένα σε γυρεύω
απελπίστηκα σου λέω, απελπίστηκα
Nem beszélek, szerelmes vagyok és fájdalomtól szenvedek
Kétlem, hogy téged kibírlak, hogyan megtartom magam
Csapdába estem
És minél jobban látom, hogy komoly veszélyben vagyok
Annál jobban, annál kétségbeesettebben kereslek
Kétségbe estem - ha mondom! -, kétségbe vagyok esve...!
Και κοιμάμαι απ΄τις έντεκα κοιμάμαι
να μη νιώθω, να μη ζω, να μη θυμάμαι
και τα όνειρα παλεύω να τα σβήσω
μη σε δω κι από το φόβο μου ξυπνήσω
És alszom, már tizenegy órától alszom.
Hogy ne érzékeljek, hogy ne éljek, hogy ne emlékezzek
És az álmaimmal küzdök, hogy kitöröljem őket
Meg ne lássalak, és magamhoz ne térjek a félelemtől
Δε μιλάω, αγαπάω και πονάω
επιμένω μια σκιά να κυνηγάω
κι ας ορκίστηκα
Έχω φτάσει πια στο χείλος της αβύσσου
έχω κόλλημα επικίνδυνο μαζί σου
απελπίστηκα σου λέω, απελπίστηκα
Nem beszélek, szerelmes vagyok és fájdalomtól szenvedek
és folyton egy árnyat hajszolok, örökösen
Mégha meg is esküdtem
Én már elértem a szakadék szélét,
És örökké veszély fenyeget miattad
Kétségbe estem - ha mondom -, kétségbe vagyok esve!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2011-10-13 08:32:40), összesen 1 alkalommal
Ismét hoztam egy frisset. Igazándiból nemrég találtam rá az előadóra is a
véletlennek köszönhetően. A fordítás is teljesen nyers és friss, ráadásul
több helyen mintha hiányos lenne, de azért beteszem.
Όλα εντάξει ποιος θα το ψάξει
αν έχεις τύψεις ή δεν έχεις τι θ΄αλλάξει
καν΄τα όλα στάχτη δεν τρέχει κάτι
μια φυλακή πολυτελείας η αγάπη
Όλα εντάξει να μη σε νοιάξει
αν το κουράγιο μου εμένα δε μου φτάσει
καν΄τα όλα σκόνη κι ούτε συγνώμη
το να κερδίσεις εντυπώσεις δε σε σώνει
Ki aggódna akkor, mikor minden rendben zajlik?
Mi változik, ha Téged bűnbánat emészt?
Köröttem minden forró, itt már semmi sem folytatódhat tovább
Szerelmed börtönébe vagyok bezárva, nézd
Minden rendben, hát kérlek, most ne aggódj
Bátorságom nem hagy el,
s magamban sajnálat nélkül mindent porrá zúzok
Már nem menthet meg semmi, az sem, ha állarcok mögé bújok
Απίστευτο εσύ να λες αντίο είναι απίστευτο
που πάντοτε φοβόσουνα τ΄αντίθετο
που έτρεμες μη φύγω ξαφνικά
Απίστευτο εσύ να φεύγεις πρώτος είναι απίστευτο
να ξέρεις όμως είναι ανεπίτρεπτο
κι αν ακούω για θέατρο γενικά θα σκέφτομαι εσένα ειδικά...
Hihetetlen, hogy kimondtad - vége - oly hihetetlen
Te, ki mindig féltél, hogy mi lesz majd ezután
Te, ki mindig remegtél, ha arcomon a félelem szikrája pattant, s ím, most ismét elhagysz
Hihetetlen, oly hihetetlen, hogy eldobtál azon a véget nem érő éjszakán
Talán tudtad, hogy nem lett volna szabad megtenned
Mostantól minden tárgy, s hang Rád emlékeztet...
Όλα εντάξει ποιος θα το ψάξει
αν έχει σπάσει η κλειδαριά ή αν έχεις αλλάξει
ποιος θα σε κρίνει για ότι γίνει
εγώ απ΄έξω έτσι κι αλλιώς θα έχω μείνει
Találtam egy szép Mazonakis-dalt a 2003-ban megjelent "Savvato" című albumról.
A fonetikára elég nehezen vettem rá magam, úgyhogy lehet, hogy pár helyen tévedtem,
Stratos, esetleg ha gondolod, javíthatsz, s természetesen az újrafordítás lehetősége is megillet!
Zene, szöveg: Foivos (Φοίβος)
Első előadó: Giorgos Mazonakis (Γιώργος Μαζωνάκης)
Σαν ήμουνα παιδί // Szán ímúná pedí
Είχα ονειρευτεί // íhá oníreftí
Κάποια μέρα να πετάξω // kápjá merá ná petákszó
Τον κόσμο να κοιτώ // tó kozmó ná kitó
Απ' τον ουρανό // áp' ton úránó
Και τα λάθη του να αλλάξω // ke tá láthi tú ná állákszó
Σαν ήμουνα παιδί // Szán ímúná pedí
Φέρθηκε η ζωή // Ferthíke í zoí
άδικα πολύ σε εμένα // Ádiká polí sze emená
Mikor gyermek voltam, álmokat szőttem
Arról, hogy egy napon lelkem szárnyra kaphat
Hogy szétnézzek a világon
Hogy mi rejtőzik a Mennyország alatt, s hogy kijavítsam mindazt, mit mások elrontanak
Mikor gyermek voltam, az élettől nem kaptam mást, mint fájdalmakat
Σου λέω δε θέλω να χαθώ // Szú leó den theló ná háthó
Όμως δεν μπορώ θεέ // Ómósz den boró, thee
μου το κακό να σταματήσω // Mú tó kákó ná sztámátíszó
σαν μέσα μου χυθεί // Szán meszá mú hi'thí
νιώθω πως και συ // Nyóthó posz ke' szí
νιώθω σαν θεός και δυνατός για μια στιγμή // Nyóthó szán theosz, ke dínátosz já' mnyá sztigmí
Elmondom hát Neked, nem akarom, hogy elvesszek a semmiben
De Istenem, nem tudom megállítani az ördögöt, mely bennem lakozik
Érzem, Te is ugyanezt gondolod
Magamat Istennek, s erősnek érzem egy pillanatig
Μα ύστερα από λίγο το Όνειρο τελειώνει // Má iszterá ápo lígo tó Óniró teljóní
Και το σώμα μου αρχίζει να παγώνει // Ke' to szómá mú árhízi ná' págóni
Τρέμω, σβήνει η ζωή σαν φλόγα από κερί // Tremo, zvíni i zoí szán flógá ápó kerí
Θεέ μου σου ζήτω συγνώμη αν τώρα κλαίω // Thee' mu szú zitó szignómi án tórá kleó
Πριν χαθώ όμως πες μου ένα τελευταίο // Prin háthó ómosz pez' mu ená telefteo
Που ήσουνα το βράδυ εκείνο που ήμουνα παιδί? // Pu íszuná to vrádi ekíno pu imuná pedí?
Később azonban az álom véget ér
S testemen egy hideg rémület fut át
Életem véget ér, mint a gyertyaláng
Istenem, a megbocsátás az, amiért szívem könyörög Hozzád
De mielőtt elvesznék, egy dolgot mondj el még nekem
mikor gyermekké váltam, mondd, hol voltál azon az éjjelen?
Kalidis Panos - Phoebus által - frissen megjelent "Geia Sou" című dalának szótaghű,
énekelhető fordítása. Valakit megkérhetnék, hogy ellenőrizze, hogy valóban megfelel-e a célnak?
Otthon lettél volna, emlékszem
Későn aludtál volna el
De változtál, és én most félek
Hogy karod mostmár mást ölel
Mi lenne az, mit én akarnék
Hazugságban élni tovább?
Tudom, hogy elvesztem a harcot
"Szervusz", így engedlek el hát
Szervusz,
Tégy boldoggá mást a szerelmeddel
Szervusz,
Hazudd másnak azt, mit nekem súgsz el
Nem sírok és nem látsz inni
S főleg korlátok közt élni
Csak egy "Szervusz", s hagylak menni
S kívánom, ne fájjon semmi
Szervusz,
Tégy boldoggá mást a szerelmeddel
Szervusz,
Hazudd másnak azt, mit nekem súgsz el
Kicsi a bár, s halvány a fénye
Istenként néztél ott reá
Azok után, ami már elmúlt
Nincs maradásom itt tovább
Szervusz,
Tégy boldoggá mást a szerelmeddel
Szervusz,
Hazudd másnak is, mit nekem súgsz el
Nem sírok és nem látsz inni
S főleg korlátok közt élni
Csak egy "Szervusz", s hagylak menni
S kívánom, ne fájjon semmi...
Szervusz,
Tégy boldoggá mást a szerelmeddel
Szervusz,
Hazudd másnak azt, mit nekem súgsz el
Nem sírok és nem látsz inni
Csak egy "Szervusz", s hagylak menni
S kívánom, ne fájjon semmi...
Szervusz,
Tégy boldoggá mást a szerelmeddel
Szervusz,
Hazudd másnak azt, mit nekem súgsz el...
Stratos: Persze!
Köszi a "majdnem" tökéletes művet!
A szöveget természetesen szinte lehetetlen tökéletesre fordítani úgy, hogy teljesen visszaadja azt, amiről a szöveg pontosan szól (hiszen még az én nyersfordításaim is tökéletlenek!), és azt elérni, hogy még énekelhető is legyen...
...A fonetikát is köszönöm, ahol kell, ott is kissé javítgatom majd...!
Μουσική: Φοίβος
Στίχοι: Ελένη Γιαννατσούλια
Πρώτη Εκτέλεση: Πάνος Καλίδης
Στο σπίτι θα 'σουνα θυμάμαι // Szto szpiti thá' szuná thimáme
Και θα κοιμόσουν ως αργά // Ke thá kimószun osz árgá
Αλλά την πάτησες, φοβάμαι // Állá ti(n) pátiszesz, fováme
Γιατί σας είδα αγκαλιά // Játi szász idá ángáljá
Egymagad volnál otthon, emlékeztem máig,
És aludtál volna, jó sokáig,
De attól tartok, lebuktál: megleptelek,
Hisz láttam, amint egymás karjaiban fetrengtetek
Τι άλλο θέλω παραπάνω // Ti álló theló párápánó
Για τις ψευτιές σου να πειστώ // Já' tisz pszeft'jesz szu ná pisztó
Τη μάχη ξέρω, πότε χάνω // Ti máhi kszero, pote hánó
Και πότε πρέπει «γεια» να πω // Ke pote prepi: "já" - ná pó
Mi többet, s mást akarhatnék?
Tán a hazugságaid közt éljek még?
Mert azt, hogy mikor veszítek harcot: tudom.
És azt is, mikor kell: "Szervusz"-t mondanom!
Γεια σου // Já szu
Κι άντε να χαρείς τον έρωτά σου // Ki ánde ná hárísz ton erótá szu
Γεια σου // Já szu
Άντε να του πεις τα ψέματά σου // Áde ná tú písz tá pszemátá szu
Szervusz,
Légy hát boldog a szerelmeddel!
Szervusz,
Hazudd hát neki tovább, amit eddig nekem!
Δε θα κλαίω, δε θα πίνω // De thá kleó, de thá pínó
Δε θα έχω τις κλειστές μου //De thá ehhó tisz klisztez mú
Άντε γεια σου και σας δίνω // Áde já szu, ke szász' díno
Τις καλύτερες ευχές μου // Tisz kállíteresz efhjez mú
Nem fogok sem sírni, sem inni,
S nem fogok magamba zuhanni!
No, hát: -"Szervusz!" - s rátok hagyom
Szívből jövő, "Sok jót!" - kívánságom
Γεια σου // Já szu
Κι άντε να χαρείς τον έρωτά σου // Ki ánde ná hárísz ton erótá szu
Γεια σου // Já szu
Άντε να του πεις τα ψέματά σου // Áde ná tú písz tá pszemátá szu
Szervusz,
Légy hát boldog a szerelmeddel!
Szervusz,
Hazudd hát neki tovább, amit eddig nekem!
Μικρό το μπαρ, χλωμά τα φώτα // Mikro to bár, hlomá tá fótá
Και τον κοιτούσες σαν Θεό // Ke ton kitúszesz szán Theó
Μετά απ' αυτά τα γεγονότα // Metá áp'áftá tá gegonótá
Εγώ δε μένω πια εδώ // Egó den meno pjá edó
Kicsi a bár, s halványak a fények
És Istenként néztél reá
S ez elmúlt dolgok után; tényleg,
Nincs maradásom itt tovább!
Γεια σου // Já szu
Κι άντε να χαρείς τον έρωτά σου // Ki ánde ná hárísz ton erótá szu
Γεια σου // Já szu
Άντε να του πεις τα ψέματά σου // Áde ná tú písz tá pszemátá szu
Szervusz,
Légy hát boldog a szerelmeddel!
Szervusz,
Hazudd hát neki tovább, amit eddig nekem!
Για Πόσο Ακόμη / Még meddig maradunk egyedül, magunkban?
Ερμηνευτες Artist:Στέλλα Καλλή
Στίχοι Lyrics:Φοίβος/Foivos-Phoebus
Μουσική Music:Φοίβος/Foivos-Phoebus
Δισκογραφικη Εταιρια Label:The Spicy Music Greece Entertainment(By.Foivos-Φοίβος-Phoebus)
Τιτλος Σινγκλ Digital Single:Για Πόσο Ακόμη(2011)
Πρώτη Εκτέλεση First Run:Στέλλα Καλλή
ΑΨΥΧΟ ΒΡΑΔΥ
ΒΟΥΤΙΑ ΣΤΟ ΣΚΟΤΑΔΙ
ΦΩΤΑ ΣΒΗΣΤΑ ΜΕ
ΤΑ ΜΑΤΙΑ ΑΝΟΙΧΤΑ ΝΑ
ΣΕ ΨΑΧΝΩ ΣΤ'ΑΔΕΙΟ ΤΑΒΑΝΙ
ΜΑ ΦΤΑΝΕΙ ΣΟΥ ΛΕΩ ΜΙΑ ΝΥΧΤΑ ΑΚΟΜΑ ΔΕ ΒΓΑΙΝΕΙ
ΜΕ ΜΙΑ ΑΠΟΡΙΑ ΣΤΑ ΜΑΤΙΑ ΖΩΓΡΑΦΙΣΜΕΝΗ
Élettelen az éjjel
Csobbanás a sötétségbe
Fények aludjatok ki, hogy én
Téged, nyitott szemekkel kereshesselek
Kutatván az üres mennyezetet
De én azt mondom neked: elég! Ne legyen több olyan éj,
Hol a szemeidben tanácstalanság rajzolódik, s a kétség!
Kihalt az éjjel...
Ugrás a sötétbe!
Fények leoltva, s tátott szemmel
A plafonnak űrjében kereslek...
Ám, elég! Azt mondom:
- Több ilyen éj nékem nem kell!
Érjen hát véget
A szemekbe festett kétely!!
Refren:
ΠΕΣ ΜΟΥ
ΓΙΑ ΠΟΣΟ ΑΚΟΜΗ
ΘΑ ΜΕΝΟΥΜΕ ΜΟΝΟΙ
ΚΡΥΦΗ ΜΟΥ ΑΓΑΠΗ,
ΠΛΗΓΗ ΠΟΥ ΜΑΤΩΝΕΙ
ΓΙΑ ΠΟΣΟ ΑΚΟΜΗ
ΝΑ ΕΡΘΕΙΣ ΘΑ ΕΛΠΙΖΩ
ΚΛΑΔΙ ΠΟΥ ΛΥΓΙΖΕΙ,
ΓΥΑΛΙ ΠΟΥ ΡΑΓΙΖΩ
Mondd meg nekem:
Még mennyi ideig maradunk magányosak?
Eltitkolt szerelmem, vérzik a szívem
Még mennyi ideig reménykedjek abban, hogy eljössz?
Ág, amelyik törik, üveg, melyet magam repesztek szét
Mondd hát;
Magunkban, meddig
Fogunk még élni?
Eltitkolt szerelmem,
Egy nyílt seb, mely vérzik
Még meddig reméljem,
Hogy eljössz, majd nyomban?
Egy tört ág, mely reccsen,
Egy szilánk, mely roppan...
ΣΚΟΡΠΙΕΣ ΕΙΚΟΝΕΣ
ΣΤΟ ΤΖΑΜΙ ΣΤΑΓΟΝΕΣ
ΛΙΓΟ ΠΡΙΝ ΒΡΕΞΕΙ
ΚΙ Ο ΝΟΥΣ ΤΑ 'ΧΕΙ ΠΑΙΞΕΙ
ΧΑΜΕΝΟΣ, ΣΕ ΓΚΡΙΖΑ ΖΩΝΗ
ΑΓΑΠΗΣ ΑΓΧΟΝΗ
ΘΗΛΙΑ ΠΟΥ ΑΡΓΑ ΣΕ ΣΚΟΤΩΝΕΙ
ΜΕ ΜΙΑ ΑΠΟΡΙΑ ΑΚΟΜ' ΕΝΑ ΒΡΑΔΥ ΤΕΛΕΙΩΝΕΙ
Szana-szét szórt képek
Cseppek az ablaküvegen
Kevéssel az eső előtt
És a tudat lejátszotta már
Vesztesen, egy szürke övezetben
Szerelemnek kínpadja
Háló hurkában, mi lassan szorítva öl meg,
Kétségek közt, újabb tanácstalan éjjel múljon el?
Széjjel szórt képek...
Az ablak üvegjén: csepp!
Mielött esne,
S az eszem elveszne
Vesztes, a szürkületben
A szerelem gyötör,
S mint hurok, lassan végez veled
Kétségek között,
Múlik el egy újabb éjjel
Refren:
ΠΕΣ ΜΟΥ
ΓΙΑ ΠΟΣΟ ΑΚΟΜΗ
ΘΑ ΜΕΝΟΥΜΕ ΜΟΝΟΙ
ΚΡΥΦΗ ΜΟΥ ΑΓΑΠΗ,
ΠΛΗΓΗ ΠΟΥ ΜΑΤΩΝΕΙ
ΓΙΑ ΠΟΣΟ ΑΚΟΜΗ
ΝΑ ΕΡΘΕΙΣ ΘΑ ΕΛΠΙΖΩ
ΚΛΑΔΙ ΠΟΥ ΛΥΓΙΖΕΙ,
ΓΥΑΛΙ ΠΟΥ ΡΑΓΙΖΩ
Mondd hát;
Magunkban, meddig
Fogunk még élni?
Eltitkolt szerelmem,
Egy nyílt seb, mely vérzik
Még meddig reméljem,
Hogy eljössz, majd nyomban?
Egy tört ág, mely reccsen,
Egy szilánk, mely roppan...
Legutóbb Stratos szerkesztette (2011-09-28 14:37:54), összesen 7 alkalommal
Régóta tervezett dal volt ez is, bár most nem volt ihletem rímekbe szedni. Fonetikát sem csinálok egyelőre...
Stratos Kedves, ellenőriznéd, hogy megfelelő-e a fordítás?
Stratos: Szia Maxi!
Szerintem, alapvetően itt is egészen jó a fordításod...
Csupán némi ragozás, vagy más szinoním szavak használatával lenne fejleszthető még a szöveg...
(Vagy ha ismét megszenvedné valaki az énekelhetővé tételt...!)
Τώρα που ξέρω τι είναι λάθος και σωστό / Mostmár tudom, mi a jó, s mi a rossz
βρήκα κουράγιο, τρόπο να σ' απαρνηθώ / Elég bátor vagyok, hogy feladjam a harcot Veled szemben
να μη με νοιάζει άλλο, μαζί σου να αμφιβάλλω / Mostmár nem aggódom Érted, s nem kételkedem Benned
φεύγω δεν είμαι πια εδώ / Elhagylak Téged, többé már nem lehetsz mellettem
φεύγω μακριά σου να σωθώ / Elhagylak, távol megyek Tőled, hogy megmentsem saját életem
να σωθώ / Hogy megmentsem saját életem
Most, hogy már tudom, mi az elhibázott, és mi a helyénvaló
Azt merészeltem, módot találok arra, hogy neked hátat fordítok
S hogy engem ne is érdekeljen többé, hogy benned kételkedem-e?
Elmegyek, már nem leszek itt többé!
Jó messzire megyek tőled, hogy magamat mentsem
Hogy megmenekülhessek!
Refren: Τέρμα οι νύχτες που λιώνουν / A puha, ránk ömlő éjjeleknek vége már
τέρμα, απόψε τελειώνουν / Ezek ma éjjel végleg a semmibe vesznek
όσα θυμίζουν εσένα / Mindaz, ami Rád emlékeztet
δεν μ' απασχολούν πια εμένα / Engem többé már nem érdekelhet
Vége már az elhervasztó éjjeleknek
Vágállomás! Mától fogva vége mindennek,
Mindennek, ami rád emlékeztet
Már engem többé nem érdekelhet!
Τέρμα αυτά που πληγώνουν / Mindaz, mi megsértett, véget ér
όλα απόψε παγώνουν / Ma éjjel minden befagyasztva lészen
τώρα για πάντα σε αφήνω / Most, elhagylak Téged mindörökké
ούτε ένα λεπτό δεν σου δίνω / Egy perc, még ennyit sem hagyok Néked
Vége már mindennek, amik sebeket ejthetnek
Mától fogva minden ilyen lefagy, és megdermed
Mostantól, örökké elhagylak, végleg és teljesen
Egyetlen percet sem (engedélyezek) adok neked!
τέρμα ... τέρμα / Vége, vége már
Itt a Vége... ...Végállomás!
Πόσο να βλέπω τη ζωή μου διαδρομή / Meddig láthatom még életem, mint egy ösvényt
που χαραμίζω δίχως λόγο κι αφορμή / Mit minden ok nélkül hagyok el?
Να εξηγήσω κάτι, αν λες αυτό αγάπη / Engedd, hogy mondjak valamit, ha ezt "Szerelem"-nek hívod
δεν το αντέχω δεν μπορώ / Többé már el nem viselhetem
φεύγω μακριά σου να σωθώ / Távol megyek Tőled, hogy magamat mentsem
να σωθώ / Hogy magamat mentsem...
Még meddig nézzem olyan útnak életemet,
melyet minden ok, és ürügy nélkül elfecsérelek?
Hadd magyarázzak meg valamit, ha ezt szerelemnek nevezed
Nem bírom ki, el nem viselem!
Tőled jó messzire megyek, hogy magamat mentsem
Hogy megmenekülhessek!
Μη το ξεχνάς, μακριά σου είναι ο χρόνος μια ανοιχτή πληγή.
Μακρια σου η καρδιά μου αιμοραγεί
τα κλειδιά της λογικής μου μόνο εσύ κρατάς.
Idézet:
Sose feledd...
...Távol Tőled: az idő egy nyílt, vérző sebbé válik!
Távol Tőled: szívem vérezni kezd
Csak Te tudod lelkem minden titkát - a halálig!
Μη, μη ξεχνάς, όσα ζήσαμε μαζί
μη, μην αμφιβάλλεις μη, η καρδιά δυνατά θα στο πει.
Idézet:
Ne, ne feledj semmit!
Mindazt, mit együtt megéltél velem - és én Veled!
Ne, ne kételkedj, most ne!
Hisz szívem hangosan dobog, hogy elmondjon mindent Neked!
Σε θέλω με σώμα και ψυχή σε θέλω
σ' αγγίζω και λιώνω, σε θέλω τα πάντα είσαι εσύ σε θέλω
μακριά σου ματώνω σε θέλω, σε θέλω.
Idézet:
Akarlak!
Testtel, és lélekkel, Téged akarlak!
Elolvadok, ha megérintelek - Téged akarlak!
Te vagy a mindenség - Téged akarlak!
Távol Tőled elvérzek - Téged akarlak!
Téged akarlak!
Μη το ξεχνάς, μες στους δρόμους της καρδιάς μου θα γυρνάς εσύ
σα φεγγάρι που όλα ψάχνει να κρυφτεί
σαν το τάγμα που δεν κλείνει χρόνια με πονάς.
Idézet:
Sose feledd:
Örökké bennem jársz, útjain ide-oda szaladgálsz szívemnek!
Mint a Hold, ki mindig rejtekhely után kutat
Mint egy seb, mely nem akar múlni már - hisz évek óta csak sérüléseket okozol bennem!
Μη, μη ξεχνάς, όσα ζήσαμε μαζί
μη, μην αμφιβάλλεις μη, η καρδιά δυνατά θα στο πει.
Idézet:
Ne, ne feledj semmit!
Mindabból, mit együtt megéltél velem!
Ne, ne kételkedj, sosem!
Hisz hangosan dobogó szívem, elmondja mindazt, mit Te váltottál ki bennem!
Σε θέλω με σώμα και ψυχή σε θέλω
σ' αγγίζω και λιώνω, σε θέλω τα πάντα είσαι εσύ σε θέλω
μακριά σου ματώνω σε θέλω, σε θέλω.
Idézet:
Akarlak!
Testtel, és lélekkel, Téged akarlak!
Elolvadok, ha megérintelek - Téged akarlak!
Te vagy a mindenség - Téged akarlak!
Távol Tőled elvérzek - Téged akarlak!
Téged akarlak!
Refren: Έχω πολύ θυμό
Βράζω θα εκραγώ
Θέλω ν' αλλάξω Γη
Δεν είμαι εγώ για εδώ /x2
Nagyon dühös vagyok!
Forrongok, robbanni fogok...
Szeretnék Földet váltani, bolygót...!
Mert én nem vagyok idevaló! /x2
Ψυχή μου δεν μπορώ
Χάνω τον εαυτό μου
Θέλω να ζήσω εδώ
Στον κόσμο το δικό μου
Lelkecském, már nem bírom!
Magamat elveszítem, elhagyom
Ott szeretnék élni, ott,
Ahol van a saját világom!
-Refren-
Μες στα σκοτάδια, τυραννιέμαι τα βράδια
Λίγο όνειρο να ονειρευτώ
Θέλει κουράγιο, που και που και τρισάγιο
Να ξυπνάω χωρίς ένα σκοπό
Sötétség közepette, gyötrődöm éjszakánként
Hogy egy kis álomot hadd álmodhassak!
Szükség lenne bátorságra, és időnként az imákra
Hogy gond nélkül ébredhessek fel...
Χρήμα να έχεις κι όλα τ' άλλα τ' αντέχεις
Μη μιλάς για αγάπη δεν μπορώ
Ό,τι κι αν κάνω, το πληρώνω, το χάνω
Να αλλάξω τον κόσμο προσπαθώ...
Akinek pénze van, mindent megengedhet magának
Ne beszélj a szeretetről... ...azt el nem viselem!
Bármit is teszek, ráfizetek, s mindent elveszítek
Próbálom megváltoztatni a világot...
Refren: Έχω πολύ θυμό
Βράζω θα εκραγώ
Θέλω ν' αλλάξω Γη
Δεν είμαι εγώ για εδώ/x2
Nagyon dühös vagyok!
Forrtyogok, robbanni fogok...
Szeretnék Földet váltani, bolygót...!
Mert én nem vagyok idevaló! /x2
Τραγουδηστρια/ Énekesnő : Ελενα Παπαριζου /Paparizu Elena
Singer: Helena Paparizou
Το φεγγάρι βουτάει σ' ασημένια νερά
Μες στο φως με ξυπνάει, η ζωή ξεκινά
Δε με νοιάζει το χτες, απ' το πριν στο μετά
Με μια σου αναπνοή, στο πρώτο σου φιλί
Σε παλάτια ψηλά, σ' έχω εγώ βασιλιά
Στα όνειρά μου
A hold fejest ugrik, s lubickol az ezüstös vízfelszínen
A fényáradatban magamhoz térít, és beindul az élet
Nem érdekel a tegnap, a múlt, csak az iménti s az azt követő pillanat
Minden egyes lélegzeteddel, a legelső csókódig
Magasba nyúló palotákban tartalak téged - királyomnak
Álmaimban...
Νιώθω πια δυνατή στης ζωής τη πηγή
Την ουσία να βρω, φτάνει να σ' έχω εδώ
Αγιασμός ή βροχή, διψασμένη μου γη
Θα παλεύω για μας, αν εσύ μ' αγαπάς
Αν εσύ μ' αγαπάς
Erősnek érzem már magam az élet forrásánál
Hogy a lényeget megtalálhassam, elég, ha itt, magamnak tudlak
Áldás vagy az eső verjen - én szomjas földem -,
Miértünk; megküzdök mindennel - hogyha szeretsz
Ha szeretsz engem...
Στους εφτά ουρανούς, τα σκαλιά θ' ανεβώ (θ' ανεβώ)
Με στρατιώτες χρυσούς, θησαυρούς να σου βρω (θα σου βρω)
Στη μικρή μου καρδιά, καλοκαίρι ξανά
Εσύ αν μ' αγαπάς, εσύ αν μ' αγαπάς
Κάνω εγώ προσευχές, ό,τι θέλω να θες
Στα όνειρά μου
A hetedhét menyországig, a lépcsőkre hágok (felmászom!)
Arannyal vértes hadsereggel, kincseket hozok számodra (Számodra, felkutatom!)
Az én kicsi szívembe, újra nyarat varázsolok
Ha szeretsz, hogya Te szeretsz...
Én imákat rebegek, hogy amit én szeretnék, azt akard Te is...
Az álmaimban...
Νιώθω πια δυνατή, στης ζωής τη πηγή
Την ουσία να βρω, φτάνει να σ' έχω εδώ
Αγιασμός ή βροχή, διψασμένη μου γη
Θα 'ναι η τύχη με μας, αν εσύ μ' αγαπάς
Παρελθόν συννεφιά και φιλιά αδιάφορα
Ήρθες κι έφερες φως, ο δικός μου Θεός
Αγκαλιά μου εσύ, ξεκινάει η γιορτή
Θα 'ναι η τύχη με μας, αν εσύ μ' αγαπάς
Erősnek érzem már magam az élet forrásánál
Hogy a lényegre akadjak, elég, ha itt, magamnak tudlak
Áldás vagy az eső verjen - én szomjas földem! -,
Szerencse ér bennünket, hogyha szeretsz
A múlt, borús, és közömbös csókokkal teli
De Te eljöttél, és elhoztad fényt! -Én Istenem!
Itt vagy már a karjaimban, s így: kezdődik az ünnep!
Bennünket nagy szerencse ér, hogyha Te, szeretsz...
Νιώθω πια δυνατή, στης ζωής τη πηγή
Την ουσία να βρω, φτάνει να σ' έχω εδώ
Παρελθόν συννεφιά και φιλιά αδιάφορα
Ήρθες κι έφερες φως, ο δικός μου Θεός
Αγιασμός ή βροχή, διψασμένη μου γη
Θα 'ναι η τύχη με μας αν εσύ μ' αγαπάς
Erősnek érzem magam itt, hol az élet forrása kezdődik
S hogy a lényeget megtaláljam, elég, ha itt, magamnak tudlak
A múlt borús, és közömbös csókokkal teli
De Te eljöttél, és elhoztad fényt! -Én Istenem!
Áldás vagy az eső verjen - én szomjas földem -,
Velünk lesz a szerencse -ha Te szeretsz engem...
Αν εσύ μ' αγαπάς
Αν εσύ μ' αγαπάς
Αν εσύ μ' αγαπάς (αν εσύ, αν εσύ μ' αγαπάς)
Αν εσύ μ' αγαπάς
Hogyha Te szeretsz - engem
Ha Te szeretsz engem
Ha szeretsz Te engem (hogyha Te, ha Te szeretsz!)
Hogyha Te szeretsz...
Να μ' αγαπάς, να μ' αγαπάς
(Αν εσύ, αν εσύ, αν εσύ)
Αν εσύ μ' αγαπάς
(Αν εσύ)
Αν μ' αγαπάς
(Αν εσύ)
Να μ' αγαπάς
Αν εσύ, αν εσύ μ' αγαπάς
Szeress, Szeress engem!
(Ha Te, ha Te, ha Te...)
Ha szeretsz engem
(Ha Te...)
Hogyha szeretsz engem
(Ha Te...)
Szeress engem!
Ha Te, ha Te szeretsz egyáltalán...
Emitt latinbetűs szöveggel: An esy m' agapas - Helena Paparizou
Nincs beírva úticél.
Re:
