Στίχοι: Πάνος Φαλάρας
Μουσική: Τάκης Μπουγάς
Πρώτη εκτέλεση: Πάνος Καλίδης
Μόνο η δική σου η αγάπη
είναι για μένα αληθινή
κι ας με πονάει κάθε μέρα πιο πολύ
Csupán a Te szerelmed az,
ami nékem, egyedül igaz
és nem számít, ha ez napról-napra jobban fáj...!
Αχ μοναξιά μου, αχ μοναξιά μου
εσύ μ' ακούς και δε μιλάς
ποτέ σου κόντρα δε μου πας
είναι στιγμές που σε μισώ που μ' αγαπάς
Oh magányom, oh, vígasztalan bánatom!
te vagy, aki meghallgatsz engem, de meg nem szólalsz
vissza, soha nem feleselsz,
s vannak pillanatok, mikor gyûlölöm, hogy szeretsz!
Πες μου γιατί ρε μοναξιά με κυνηγάς από παιδί
Πες μου γιατί με αγαπάς τόσο πολύ
Όμως κι εγώ σε αγαπώ
Κι ας με πονάς κάθε λεπτό
Σε προτιμώ από αγάπες που μου κάνανε κακό
Hé, magány! Mondd, miért vagy a nyomomban gyerekkorom óta?
Mondd már, miért szeretsz engem annyira?
Ám, én is szeretlek tégedet,
Mégha minden percben is, bánatot okozol nekem
Téged részesítelek elõnyben, ama szerelmek elõtt,
akik folyton csak szenvedést hoztak, s ártottak nekem
Μες στην αγκαλιά σου πάλι κλαίω
κλαίω και κάνω μια ευχή
θα 'θελα απόψε να 'χες πάρει μια μορφή
Az öled mélyén, újra sirva fakadok
zokogok, és újra imádkozok
szerettem volna, ha ma ismét alakot öltesz!
Αχ μοναξιά μου, αχ μοναξιά μου
εσύ μ' ακούς και δε μιλάς
ποτέ σου κόντρα δε μου πας
είναι στιγμές που σε μισώ που μ' αγαπάς
Oh magányom, oh, vígasztalan bánatom!
te vagy, aki meghallgatsz engem, de meg nem szólalsz
vissza, soha nem feleselsz,
s vannak pillanatok, mikor gyûlölöm, hogy szeretsz!
Πες μου γιατί ρε μοναξιά με κυνηγάς από παιδί
Πες μου γιατί με αγαπάς τόσο πολύ
Όμως κι εγώ σε αγαπώ
Κι ας με πονάς κάθε λεπτό
Σε προτιμώ από αγάπες που μου κάνανε κακό
Hé, magány! Mondd, miért vagy a nyomomban gyerekkorom óta?
Mondd már, miért szeretsz engem annyira?
Ám, én is szeretlek tégedet,
Mégha minden percben is, bánatot okozol nekem
Téged részesítelek elõnyben, ama szerelmek elõtt,
akik folyton csak szenvedést hoztak, s ártottak nekem
Legutóbb Stratos szerkesztette (2025-01-17 22:44:01), összesen 6 alkalommal
Στίχοι: Κώστας Τριπολίτης
Μουσική: Θάνος Μικρούτσικος
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Νταλάρας
Τον περισσότερο καιρό σωπάινεις / Az idő nagy részében csendben halgatsz
στο τζάμι το θαμπό της οικουμένης / az üvegen ködét az univerzumnak
κοιτάς αυτά που δεν καταλαβαίνεις / Csak nézed mindazt, amit nem értesz
κι ούτε που ξέρεις τι και πώς / és azt sem tudod, mit és hogyan?
Βλέπεις θεάματα πληρώνεις φόρους / Nézed a műsorokat, adót fizetsz
επιθυμώντας μ' όλους τους πόρους / teljes erőből erőlteted,
να ζεις μονάχα με δικούς σου όρους / hogy csak a saját feltételeid szerint élj
και να 'σαι ο ίδιος σου πομπός / és te legyél a saját műsorszolgáltatód
Άκου κοινό ! / Figyelj, közönség!
Λάθος προφίλ του ανθρώπου ο νους / Az elme, az embernek rossz profilja
δεν αντέχει κόσμους αληθινούς / a való világokat, nem bírja
κόλαση υπάρχει μονάχα για τους ζωντανούς / A pokol csak az élők számára létezik
Τα μανιφέστα του καιρού σου μίλα / A kor kiáltványai hozzád szólnak
κίτρινα λόγια με σινέ ξεφτίλα / megsárgult szavakkal, hír- blamázsokkal
πουλάει η μοναξιά χιλιάδες φύλλα / A magány több ezer oldalt ad el
όταν ποζάρει στο φακό / amikor a kamerák fényében pózol
Γλυκιά ακίνητη θολή νιρβάνα / Édes, mozdulatlan ködös nirvána
δεν έχεις έρωτες μα έχεις πλάνα / Szerelmeid nincsenek, de terveid vannak
έχεις οθόνη μα δεν έχεις μάνα / Van képernyőd, de nincs anyád
ούτε ένα χέρι φιλικό / s egyetlen barátságos kéz sem!
Άκου κοινό ! / Figyelj, közönség!
Λάθος προφίλ του ανθρώπου ο νους / Az elme, az embernek rossz profilja
δεν αντέχει κόσμους αληθινούς / a való világokat, nem bírja
κόλαση υπάρχει μονάχα για τους ζωντανούς / A pokol csak az élők számára létezik
Τον περισσότερο καιρό σωπάινεις / Az idő nagy részében csendben halgatsz
στο τζάμι το θαμπό της οικουμένης / az üvegen ködét az univerzumnak
κοιτάς αυτά που δεν καταλαβαίνεις / Csak nézed mindazt, amit nem értesz
κι ούτε που ξέρεις τι και πώς / és azt sem tudod, mit és hogyan?
Γλυκιά ακίνητη θολή νιρβάνα / Édes, mozdulatlan ködös nirvána
δεν έχεις έρωτες μα έχεις πλάνα / Nincsenek szerelmeid, ám vannak terveid
έχεις οθόνη μα δεν έχεις μάνα / Van képernyőd, de nincs anyád
ούτε ένα χέρι φιλικό / s egyetlen barátságos kéz sem!
--------------------------
Loneliness, thousands of pages
Most of the time you keep silent
Watching in the shiny window of society
those things which you do not understand
and whose how & why you do not know
You see the sights, you pay the taxes,
you are straining all you've got
only to live by your own standards
and to be your broadcaster
Listen up, public!
A wrong profile of the human consciousness
it can not bear the true real world
Hell exists: only for the living
Speak the manifestos of your time
yellowed words with a designer degradation
Loneliness will sell thousands of pages
if it poses in the lime-light
Sweet motionless nebulous nirvana
You have no loving but you do have shots *
you have a screen though you have no mother
not even a friend's hand
Listen up, public!
A wrong profile of the human consciousness
it can not bear the true real world
Hell exists: only for the living
Most of the time you keep silent
Watching in the shiny window of society
those things which you do not understand
and whose how & why you do not know
Sweet motionless nebulous nirvana
You have no loving but you do have shots
you have a screen though you have no mother
not even a friend's hand
Legutóbb Stratos szerkesztette (2025-01-17 23:40:20), összesen 4 alkalommal
Kostas Tournas & Hristos Dantis: Len
VIDEO: https://www.youtube.com/watch?v=ZCN4xXVpdNA (Itt meg Hrisztosz Dantissszal adja elõ, egy múltezredbeli koncertfelvételen: Dupla CD-s anyag!)
Λεν / Azt mondják...
Στίχοι: Κώστας Τουρνάς
Μουσική: Κώστας Τουρνάς
Πρώτη εκτέλεση: Κώστας Τουρνάς
Άλλες ερμηνείες: Κώστας Τουρνάς & Χρήστος Δάντης ( Ντουέτο )
Λεν πως οι έρωτες δεν ζουν
κι αυτοί που αγαπούν
μια μέρα θα ξεχάσουν
Azt mondják, nem élnek sokáig a szerelmek
és azok, akik szerelmesek
egy napon mindent elfelednek
Λεν ακόμα πως μπορεί
συνήθεια να γινεί
η αγάπη σαν χορτάσουν
Azt is mondják, még az is lehet,
hogy megszokássá válik
a szerelem, amikor betelnek vele
Αν το τέλος είναι αυτό
δε θέλω να το δω
δε θέλω καν ν' αρχίσω
Ha tényleg ez lenne a vége,
akkor, nem akarom látni se,
nem is akarok még belefogni se!
Αν το τέλος είναι αυτό
με τι να κάνω αρχή
και πώς να συνεχίσω
δε θέλω καν ν' αρχίσω
Ha tényleg ez lenne a vége,
akkor, hogyan kezdjem én el?
Miképp vágjak bele, és hogyan folytassam?
Még csak nekikezdeni sincs, semmi kívánalmam!
Λεν πως είναι μια αλλαγή
ολόκληρη ζωή
πως τίποτα δε μένει
Azt mondják, folytonos változás
ez az egész élet,
és hogy örökké; semmi nem marad meg
Λεν πως όσων αγαπάν
η αγάπη θα χαθεί
λες κι η ζωή πεθαίνει
Azt mondják, hogy akármennyire szeretnek
a szerelmük egyszerre csak elvész majd,
mintha az élet is elpusztulna...
Αν το τέλος είναι αυτό
δε θέλω να το δω
δε θέλω καν ν' αρχίσω
Ha tényleg ez lenne a vége,
akkor, nem akarom látni se,
nem is akarok még belefogni se!
Αν το τέλος είναι αυτό
με τι να κάνω αρχή
και πώς να συνεχίσω
δε θέλω καν ν' αρχίσω
Ha tényleg ez lenne a vége,
akkor, hogyan kezdjem én el?
Miképp vágjak bele, és hogyan folytassam?
Még csak nekikezdeni sincs, semmi kívánalmam!
Μακριά κι αγαπημένοι / Messze egymástól, mégis szerelmesen...
Στίχοι: Ελεάνα Βραχάλη
Μουσική: Μιχάλης Χατζηγιάννης
Πρώτη εκτέλεση: Δέσποινα Ολυμπίου
Θέλω να μου πεις τι μας ενώνει εμάς τους δυο
Ποιό μυστήριο τρελό παίζει μέσα μας κρυφτό
Μάντεψε ποιός είναι της ζωής μας ο εχθρός
Ο κακός μας εαυτός δεν αφήνει να 'ρθει φως
Μα σ' αγαπώ
Azt szeretném, hogy elmond: mi köt össze minket, kettőnket?
Milyen rejtély játszik bennünk, titokban, őrülten?
Találd meg, hogy az életünk ellensége ki?
Azt, hogy eljöjjön a fény, a saját rossz énünk nem engedi!
De én akkor is szeretlek...
Ή θα φύγεις ή εγώ
Απ' τον πόνο θα πνιγώ
Μακριά κι αγαπημένοι
Εμείς οι δυο
Μόνο θαύμα αν συμβεί
Μίσος και συμβιβασμοί
Τότε θα 'μαστε μαζί για μια ζωή
Αν μ' αγαπάς, αν μ' αγαπάς
Πάνω στην πληγή μη με χτυπάς
Vagy te fogsz elmenni, vagy én távozok,
Mert én a fájdalomtól már fulladozok!
Messze egymástól, mégis szerelmesen
Mi, ketten!
Csak, ha csoda történne,
- Gyűlölettel is megalkuvással -
Akkor lehetnénk mi együtt, egy életen át!
Ha szeretsz, hogyha szeretsz,
A sebemre, ne üss már többet...!
Θέλω να μου πεις τι μας ενώνει εμάς τους δυο
Πάντα ψάχνω για να βρω λες και ψάχνω θησαυρό
Στα χαμένα εδάφη ανακαλύπτω διαφορές
Κι όλο υψώνουν φωνές μα στο τέλος όλο λένε
Σ' αγαπώ
Szeretném, hogy elmondd, mi köt össze minket, kettőnket?
Mindig keresve kutatom, mintha kincseket keresnék,
Az elveszett földeken kutatom fel a különbséget
S folyton erősödnek a hangok, de a végén azt mondják egyre:
Szeretlek tégedet...!
Μικρή γλυκιά μου μπετονιέρα / Édes kis betonteknõm!
Στίχοι: Μάρκος Σεφερλής
Μουσική: Μάρκος Σεφερλής
Πρώτη εκτέλεση: Μάρκος Σεφερλής
Κάτι θέλω να σου πω
που καιρό κρατώ κρυφό
ψάχνω λέξεις για να βρω
πιο καλά να εκφραστώ
Valamit elmondanék kínombban
amit már régóta tartogatok titokban
Kutakodok, s a szavakat keresem,
hogy ezt minél jobban kifejezhessem
Δε θέλω να μου προσβληθείς
ούτε να μου παρεξηγηθείς
για το λόγο λοιπόν αυτό
απόξω απόξω θα σ' το πω
Nem akarom, hogy megbántódj nekem,
és azt se akarom, hogy félreértsél engem!
Ezért majd, mind eme okból,
mondandóm majd fejbõl, és kívülrõl mondom
Κάνανε ζάρες οι βυζάρες σου
και σακουλιάσαν οι ματάρες σου
το δαχτυλίδι δε χωράει πια στο χέρι σου
και είναι εφτά κιλά το κάθε κωλομέρι σου
Melleid mint a dobókockák, úgy rázkódnak
és a szemeid is, igazán megtáskásodtak
a jegygyûrû nem megy már fel a kezedre
és hét kiló a súlya, minden fél fenekednek!
Η κυτταρίτιδα έφτασε στ' αμήν
παραγγελία κάνεις το μπλου τζην
δύο καρέκλες για να κάτσεις δε σου φτάνουνε
αυτά μωρό μου όμως βλέπω και με φτιάχνουνε
A karosszériád már lassan a végére ér
rád a farmerod is, csak méretre szabottan fér!
Hogy helyet foglalj, nem elég már két szék sem,
Kicsim, ezek a tények, mégis meghozzák a kedvem, ahogy rádnézek!
/Refren/
Μικρή γλυκιά μου μπετονιέρα
που τρως σαν πούστης όλη μέρα
ψάχνω για να 'βρω κάποια λύση
αυτή η σχέση μη διαλύσει
Μικρή γλυκιά μου μπετονιέρα
σου 'φερα γκούντα και γραβιέρα
να τρως συνέχεια ψάχνω λύσεις
φοβάμαι μην αδυνατίσεις
Refren:
Édes kis betonteknõm,
ki egész nap tömöd tele a bendõd...
Már egy kisebb bálnára hasonlítasz
Töröm a fejem, hogy megoldáshoz jussak,
hogy ez a helyzet, nehogy tovább romoljon
Édes kis betonteknõm,
Hoztam néked holland sajtot, és gruyere
Hogy folyamatosan ehess, ráakadnék a megoldásra
félek, nehogy lefogyj; csont-soványra!
Μοιάζεις με μίνι φαλαινίτσα
έχεις τεράστια κοιλίτσα
σαν δυο αρκούδων έχεις κώλο
αυτές που ζουν στο Βόρειο Πόλο
Már egy kissebb bálnára hasinlítasz
és a pocakod, bizony hatalmas nagy!
A hátsó fertályod olyan, mint a medvéknek -
tisztára, mint akik az északi sarkon élnek!
Από το πάχος λεν θα χάσεις την υγεία σου
εσύ μην τους ακούς, άδειαζε τα ψυγεία σου
ότι δε φαίνονται σου λένε τα παΐδια σου
εσύ μην τους ακούς γράφτους όλους ... κανονικά
Azt mondják, a hájadtól elveszted az egészséged,
de te ne hallgass rájuk, a hûtõd folyamatosan ürítsed!!
Ami nem is látszik, mondanak rád mindent - a gyermekeid,
de te ne hallgass rájuk, számolj fel mindet ... annak rendje- módja szerint!
Rájöttem, hogy a legegyszerûbb ellenõrízni a fórum linkjenek mûködõképességét, ha egymás utáni sorrendbe rakva, lejátszom a listát! E közben írhatom, javíthatom, frissíthetem a fórum hozzászólaásaiban lévõ dolgokat!
Sajnos, elég sok link címe megszûnik a Youtube-n, vagy a jobbik esetben, módosul az elérhetõsége... (Ezt folyamatosan figyelni kell, ha frissen akarjuk tartani a dalok megismerésének lehetõségét!)
De akad - egyre több - olyan dal is, aminek nem volt eddig fenn a vidója! Érdemes újra lapozni a fórumot, ill. vissza-vissza lapozngatni!
Πάντα ονειρευόμουνα ένα ανοιχτό τζιπάκι / Életemben egy nyitott dzsipről álmodoztam mindig
μόνο αυτό μας έλειπε τώρα τι να σου πω / Mit mondjak én erre, pont az hiányzott most nekünk
πάντα γκρινιάρα ήσουνα κι αγύριστο κεφάλι / Egész életedben mindig zsémbes és makacs voltál
κι εσύ είχες την απαίτηση να σε υπηρετώ / Te pedig megkövetelted, hogy én a szolgád legyek
Ήθελα στην ντουλάπα μου να υπάρχει μια τάξη / Azt akartam, hogy a szekrényemben szép rend legyen
ήθελα στην ντουλάπα μου να γίνεται χαμός / Azt akartam, hogy a szekrényemben káosz legyen
παλιές φωτογραφίες μου θα 'θελα να 'χες κάψει / Bárcsak a régi fotóimat elégetted volna
μπροστά στους ξένους θα 'θελα να 'σαι πιο σοβαρός / Bár idegenek előtt komolyabb lettél volna
Πόσο άλλαξες πόσο άλλαξα / Hogy megváltoztál, hogy megváltoztam
τα όνειρά μου κόκκινα / Az én pirosas álmaim
τα όνειρά μου άσπρα / Az én fehéres álmaim
ρούχα μαζί που πλύθηκαν / Mint az együtt mosott ruhák
κι έχουνε γίνει ροζ / Rózsaszínűek lettek
Ήθελα στα γενέθλια να μου 'φερνες λουλούδια / Születésnapomra én virágot szerettem volna
ήθελα στα γενέθλια μόνος μου να τα πιω / Szülinapon egyedül akartam bepiálni
να με γλυκονανούριζες τα βράδια με τραγούδια / Esténként édesen, dalokkal altathattál volna
άσε με πήγε τέσσερις θέλω να κοιμηθώ / Hagyj, már hajnali négyre jár, aludni akarok
Κοίτα καλέ που έμπλεξα θα σκάσω απ' το κακό μου / Nézd, te, hova keveredtem, szétpukkaszt engem a méreg
πάνω που ετοιμαζόμουνα το ίδιο να σου πω / Pontosan ugyanazt akartam épp mondani neked
βρε αν δε σ' ερωτευόμουνα θα 'κανα το δικό μου / Ha nem szeretek beléd, a saját fejem után mennék
εγώ να δεις τι θα 'κανα μα έλα που σ' αγαπώ / Látnád csak, én mit tennék, de hát, szeretlek én
Πόσο άλλαξες πόσο άλλαξα / Hogy megváltoztál, hogy megváltoztam
τα όνειρά μου κόκκινα / Az én pirosas álmaim
τα όνειρά μου άσπρα / Az én fehéres álmaim
ρούχα μαζί που πλύθηκαν / Mint az együtt mosott ruhák
κι έχουνε γίνει ροζ / Rózsaszínűek lettek
Στίχοι: Γιάννης Μηλιώκας
Μουσική: Γιάννης Μηλιώκας
Πρώτη εκτέλεση: Γιάννης Μηλιώκας
Σκύλα, δε θα σου τηλεφωνήσω
κι αν με πάρεις θα στο κλείσω θα σου δείξω εγώ
Κάργια, έσκισα τα γράμματα σου
μάζεψα τα πράγματα σου τέρμα ως εδώ
Szuka, nem hívlak.
És ha elvisz, bezárom, megmutatom.
Karya, széttéptem a leveleidet.
Eddig a pontig bepakoltam az összes holmiját.
Γιατί είσαι άχαρη είσαι αχάριστη
είσαι μονόχνωτη, κομπλεξικιά
Γιατί είσαι άγαρμπη είσαι αναίσθητη
είσαι κρυόκωλη και ανοργασμικιά και ανοργασμικιά
Miért vagy hálátlan, hálátlan?
Magányos vagy, komplexusod van.
Miért vagy ügyetlen, érzéketlen?
Hidegszívű, orgazmikus és anorgazmikus vagy.
Κτήνος, δε μου φτάνει ένα μπουκάλι
με κατάντησες ρεμάλι κι αλκοολικό
Βούρλο, πρώτα θες να με φυτέψεις
κι ύστερα θα με πιστέψεις πόσο σ' αγαπώ
Szörnyeteg, nekem nem elég egy üveg
Átkozottul gazemberré és alkoholistává változtattál.
Vourlos, először engem akarsz beültetni
és akkor elhiszed, mennyire szeretlek
Είδα ένα κόσμο να γκρεμίζεται μπροστά μου / Láttam egy világot összedőlni előttem
είδα να γίνεται γιαπί η γειτονιά μου / Láttam a szomszédságomat beépíteni
για το καλό μου / az én javamra
Είδα τα δέντρα που σκαρφάλωνα κομμένα / Kidöntve láttam a fákat, melyekre másztam
σε φορτηγό τα όνειρά μου φορτωμένα / Az álmaimat teherautókra rakva
για το καλό μου / az én javamra
Είδα το δάσκαλο να με χτυπάει με ζήλο / Láttam, mily lelkesen vert a tanítóm engem
είδα τα χέρια μου πρησμένα από το ξύλο / Láttam a veréstől feldagadt kezeimet
είδα τα νεύρα μου σιγά σιγά να σπάνε / láttam, hogy az idegeim lassan széttörnek
με καλοσύνη και στοργή να με χτυπάνε / jósággal és odaadással püföljenek
Για το καλό μου για το καλό μου / Az én javamra, az én javamra
ώσπου δεν άντεξε στο τέλος το μυαλό μου / Amíg az elmém a végén tovább nem bírta
πήρε ανάποδες στροφές για το καλό μου / Bepörgött jócskán az agyam az én javamra
και είμαι στο θάλαμο εννιά για το καλό μου / S most a kilencesben vagyok az én javamra
στην ηρεμία για να βρω τον εαυτό μου / Hogy a nyugiban magamra találjak újra
Είδα να κόβουν τη μπουκιά για την μπουκιά μου / Láttam, hogy falatot vágnak a falatomból
ρούχα να φτιάχνουν απ' τα ρούχα τα παλιά μου / Hogy ruhát készítenek a régi ruhámból
για το καλό μου / az én javamra
Είδα τη μάνα μου να κλαίει απελπισμένα / Láttam anyámat elkeseredetten sírni
είδα το γέρο μου να φεύγει για τα ξένα / Láttam az öregemet idegenbe menni
για το καλό μου / az én javamra
Είδα τους φίλους μου να σκίζονται για μένα / Láttam barátaimat megszakadni értem
είδα να θέλουν να ξεκόψω από σένα / láttam, azt akarták, hogy elszakadjak tőled
είδα χαράματα να με τραβάν στο τμήμα / láttam, hogy hajnalban berántanak az örsre
για να γλιτώσω το κελί να πω το ποίημα / verset szavalnom, hogy a cellát elkerüljem
Για το καλό μου για το καλό μου / Az én javamra, az én javamra
ώσπου δεν άντεξε στο τέλος το μυαλό μου / Amíg az elmém a végén tovább nem bírta
πήρε ανάποδες στροφές για το καλό μου / Bepörgött jócskán az agyam az én javamra
και είμαι στο θάλαμο εννιά για το καλό μου / S most a kilencesben vagyok az én javamra
στην ηρεμία για να βρω τον εαυτό μου / Hogy a nyugiban magamra találjak újra
Για το καλό μου για το καλό μου / Az én javamra, az én javamra
έχει μουδιάσει το κορμί και το μυαλό μου / Elzsibbadt már az egész testem és az eszem
ενέσεις χάπια ηλεκτροσόκ για το καλό μου / Injekciók, pirulák, sokk az én javamra
σήμερα πήρανε νεκρό τον διπλανό μου / a melletem lévőt elvitték ma holtan
ενώ παλεύω για να βρω τον εαυτό μου / miközben küzdök, hogy magamra találjak
κι έχω κρυμμένο το σουγιά για το καλό μου / és van egy eldugott bicskám az én javamra
Στίχοι: Tag Sherief Emi
Μουσική: Aly Mousa Ahmet
Πρώτη εκτέλεση: Λευτέρης Πανταζής
Για πρώτη φορά,
στ' αστέρια πετάω, στη γη δεν πατάω
λες κι έχω φτερά,
για πρώτη φορά,
δυο μάτια γαλάζια με λιώνουν τα βράδια,
με πάνε μακριά,
σε θέλω κοντά μου,
μην παίζεις κρυφτό στη δική μου καρδιά.
Elõször, elsõ esetben,
a csillagok között szállok, a földre nem lépek *mintha szárnyaim lennének elõször, elsõ esetben,
két azúrkék szemed megolvasztanak esténként
messzire visznek engem
a közelemben akarlak tudni téged
ne játsz velem, ne rejtõzz el az én szívemben
Για πρώτη φορά,
στις φλέβες μου νιώθω να μην έχω αίμα,
να έχω φωτιά,
για πρώτη φορά,
δυο μάτια γαλάζια τα κρύα μου βράδια
με στέλνουν ξανά,
σε θέλω κοντά μου,
μην παίζεις κρυφτό στη δική μου καρδιά.
Elõször, elsõ esetben
érzem azt,hogy nincs vér az ereimben
amitõl lángoljak, hogy tûzbe jöjjek
elõször, elsõ esetben,
két azúrkék szemed a hideg éjjeleimen
újra elküldenek engem
a közelemben akarlak tudni téged
ne játsz velem, ne rejtõzz el az én szívemben
Έχω κολλήσει στα δυο σου μάτια,
κοίτα με πάλι, εγώ κομμάτια,
κλείσε με στα βλέφαρά σου φυλακή
κι άσε με ισόβια εκεί,
έχω κολλήσει στα δυο σου μάτια,
κοίτα με πάλι κι εγώ κομμάτια,
θάλασσα γαλάζια μου και ουρανέ
περιμένω πότε θα μου πεις το ναι, ναι.
Összeforrtam a két szemedben
nézz rám ismét, darabokban vagyok én
zárj be engem a pislantásod börtönébe
és hagyj ott életem végéig, örökre
összefortam a két szemedben
nézz rám ismét, mert darabokban vagyok én
azúrkék tengerem és egem
várom, hogy mikor mondod nekem azt : igen, igen
Για πρώτη φορά,
δεν ξέρω ποιος είμαι, δεν ξέρω που πάω,
δε νοιάζομαι πια,
για πρώτη φορά,
δυο μάτια μαγνήτες με κάνουν τις νύχτες
να νιώθω τρελά,
σε θέλω κοντά μου,
μην παίζεις κρυφτό στη δική μου καρδιά.
Elõször, elsõ esetben
nem tudom ki vagyok én, s nem tudom hova megyek
nem törõdök már semmivel
elõször, elsõ esetben,
két szemed mágnesként vonz az éjjeleken
hogy õrültségeket érezzek
a közelemben akarlak tudni téged
ne játsz velem, ne rejtõzz el az én szívemben
Έχω κολλήσει στα δυο σου μάτια,
κοίτα με πάλι, εγώ κομμάτια,
κλείσε με στα βλέφαρά σου φυλακή
κι άσε με ισόβια εκεί,
έχω κολλήσει στα δυο σου μάτια,
κοίτα με πάλι κι εγώ κομμάτια,
θάλασσα γαλάζια μου και ουρανέ
περιμένω πότε θα μου πεις το ναι, ναι. ( x3 )
Összeforrtam a két szemedben
nézz rám ismét, darabokban vagyok én
zárj be engem a pislantásod börtönébe
és hagyj ott életem végéig, örökre
összefortam a két szemedben
nézz rám ismét, mert darabokban vagyok én
azúrkék tengerem és egem
várom, hogy mikor mondod nekem azt : igen, igen ( x3 )
------------------------------------
* Szó szerint, valóban úgy hangzik, mintha a "szívem hölgye mondaná azt, hogy: Szárnyaim nõttek...
De ez a "λες κι" - lesz ki/ke - inkább egy kifejezés, ami talán úgy fordítható jobban, hogy:
"ha látnád, azt mondanád" /vagy: "ha látnád, azt hihetnéd..." - magyarán tehát, egyszóval: "mintha"!
A versszakok elsõ sorait és a címet én inkább úgy fordítottam volna:
"Elõszõr fordul elõ velem" vagy "Ez az elsõ alkalom/eset, hogy..."
csillagok közt szállok, földhöz nem ér a lábom... stb. (ha figyelni igyekszem a görög szöveg rímelõ szavait, magánhangzóit)
Számomra az "Έχω κολλήσει στα δυο σου μάτια,"
nem egészen összeforrást jelent, inkább:
"Nem tudok szabadulni a szemeidtõl" (szó szerint, valóban: odaragadtam)
vagy; "Nem tudom levenni a szemeidrõl a tekintetem"
a "μην παίζεις κρυφτό στη δική μου καρδιά" - lehetne még:
"Ne játssz bújocskát a szívemben" / vagy egyszerûbben: "Ne bújócskázz a szívemben!" is...
Kedves Asteri! Ha utólagosan is ; Köszönjük a fordítást!!!
"μην παίζεις κρυφτό στη δική μου καρδιά" - szerintem is inkább ne bújócskázz a szívemben , de nekem jobban tetszett a másik verzió , kicsit szebbnek találtam.
Λευτέρης Πανταζής - tól hiába keresem a " Αντρες που πονανε " c. dalának a szövegét. Van ötleted hogy hol kereshetem még a stixoi és a kithara-n kívül?
..."μην παίζεις κρυφτό στη δική μου καρδιά" - szerintem is inkább ne bújócskázz a szívemben , de nekem jobban tetszett a másik verzió , kicsit szebbnek találtam..."
Meg kell vallani, tényleg szépen hangzik...
...csak, ha belegondolsz, nem illene a verssor így a dalba!
Mert a srác igenis szeretné, ha a lány végleg elrejtõzne, azaz, belefészkelné magát a szívébe! Viszont, nem szeretné azt, ha õ csak játszana vele...!
Sajnos, nincs más ötletem... fõleg, ha a Google pajtással sem jársz eredménnyel...
Hacsak az nem, hogy megpróbálod Magad leírni hallás útján a szöveget...
(itt-ott sajnos, ugrik a klipp!)
Vagy a Jorgoszhoz fordulni ez ügyben...
Άντρες που πονάνε / Antres Poy ponane / A férfiak, kiket fájdalom ér
Καλοκαίρια και χειμώνες λόγια σαν τις ανεμώνες
(...)
στο μυαλό μου τριγυρίζουν πάντα εσένα μου θυμίζουν
νύχτα είπες η αγάπη μας θ' αντέξει (μα με πρόδωσες πριν φέξει)
(Άντρες που) γελάνε μέσα τους πονάνε
πέτρα την καρδιά τους κάνουν, δε λυγάνε
Άντρες που γελάνε πίσω δε γυρνάνε
στην ψυχή τους δάκρυα κρύβουν
(και το λόγο τους κρατάνε
και το λόγο τους ) κρατάνε
Φθινοπωρινές εικόνες γίναν χωρισμού αιώνες
και για σένανε μιλάνε, για τα λάθη που πονάνε
στο μυαλό μου τριγυρίζουν, πάντα εσένα μου θυμίζουν
νύχτα είπες η αγάπη μας θ' αντέξει μα με πρόδωσες πριν φέξει
Άντρες που γελάνε μέσα τους πονάνε
πέτρα την καρδιά τους κάνουν, δε λυγάνε
Άντρες που γελάνε πίσω δε γυρνάνε
στην ψυχή τους δάκρυα κρύβουν
και το λόγο τους κρατάνε
και το λόγο τους κρατάνε
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Καλοκαίρια και χειμώνες λόγια σαν τις ανεμώνες / Nyár és tél, olyan szavak, mint a kökörcsin
Υποσχέσεις λόγια αγάπης της μεγάλης αυταπάτης / Ígéretek, szerelmes szavak, a nagy illúzió
Στο μυαλό μου τριγυρίζουν πάντα εσένα μου θυμίζουν / Mindig ott járnak a fejemben, rád emlékeztetnek.
Νύχτα είπες η αγάπη μας θα αντέξει / Tegnap este azt mondtad, hogy a szerelmünk kitart
Μα με πρόδωσες πριν φέξει / De még hajnal előtt elárultál!
Άνδρες που γελάνε μέσα τους πονάνε / Azok a férfiak, akik nevetnek, belül nagyon szenvednek
Πέτρα την καρδιά τους κάνουν δε λυγάνε / Kővé változtatják a szívüket, és nem inognak meg.
Άνδρες που γελάνε πίσω δε γυρνάνε / A nevető férfiak nem fordulnak soha vissza.
Στη ψυχή τους δάκρυα κρύβουν / Könnyeket rejtenek a lelkükben
Και το λόγο τους κρατάνε / És betartják a szavukat.
Και το λόγο τουσ κρατάνε / És betartják a szavukat.
Φθινοπωρινές εικόνες γίναν χωρισμού αιώνες / Az őszi képek évszázados elkülönüléssé váltak
Και για σένανε μιλάνε για τα λάθη που πονάνε / És beszélnek rólad, a bántó hibákról
Στο μυαλό μου τριγυρίζουν πάντα εσένα μου θυμίζουν / Mindig ott járnak a fejemben, rád emlékeztetnek.
Νύχτα είπες η αγάπη μας θα αντέξει / Tegnap este azt mondtad, hogy a szerelmünk kitart
Μα με πρόδωσες πριν φέξει / De még hajnal előtt elárultál!
Άνδρες που γελάνε μέσα τους πονάνε / Azok a férfiak, akik nevetnek, belül fájnak
Πέτρα την καρδιά τους κάνουν δε λυγάνε / Kővé változtatják a szívüket, és nem inognak meg.
Άνδρες που γελάνε πίσω δε γυρνάνε / A nevető férfiak nem jönnek vissza.
Στη ψυχή τους δάκρυα κρύβουν / Könnyeket rejtenek a lelkükben
Και το λόγο τους κρατάνε / És betartják a szavukat.
Και το λόγο τουσ κρατάνε / És betartják a szavukat.